Népszava, 2004. július (132. évfolyam, 152–178. sz.)
2004-07-19 / 167. szám
8 HÍR ÉS HÁTTÉR 2004. JÚLIUS 19., HÉTFŐ A VENDÉGLÁTÓSOK RÉME A STANDOLÁS A jövedéki adónál sokkal jobban aggasztja a vendéglátósokat, szállodásokat az augusztus 1-jétől hatályba lépő úgynevezett napi standolást, italnyilvántartást előíró jogszabály. Ez, állítják az érintettek, lehetetlen helyzetbe hozza a vendéglátóhelyeket, és oda vezethet, hogy legfeljebb egy-két fajta bort tartanak majd, ez pedig a hazai borászoknak is érzékeny érvágást jelenthet. Szeptember elején módosító indítványt nyújtanak be, hogy a jövedékiadó-kötelezettség alá eső palackos borok esetében a jogszabály ne követelje meg a napi standolást. Addig is arra kérik a vám- és pénzügyőrséget, hogy tekintsenek el palackos borok napi nyilvántartásba vételének megkövetelésétől és a büntetésektől. Egy doboz cigaretta ára (Ft) és adótartama (%) az EU-ban jH cigaretta ára forintban V"v ............................. a cigaretta adótartama %-ban és forintbanL . £ 1274 NÉPSZAVA Az oldalt írták: Bihari Tamás, Illés József, Regős Zsuzsa A jövő évi infláció legfeljebb 4,5 százalék lehet, amit elősegít, hogy a jövedéki adók és az áfakulcsok sem változnak - közölte minap a pénzügyminiszter. Ugyanakkor sejteni engedte, más módon igyekeznek gátat vetni a környező országokból áramló növekvő dohány- és üzemanyag-turizmusnak. Ez lényegében a szomszédságban államilag dotált termékek vámtételeinek megemelését jelentené - ha ehhez az EU is hozzájárul. Magyarországon 2005. január elsejétől lép hatályba az uniós normákhoz igazított jövedékiadó-törvény. A hazai jövedéki termékkör megegyezik az unióssal, vagyis az ásványolajtermékeket, az alkoholtartalmú italokat és a dohánygyártmányokat adóztatják ebben a rendszerben. Az Európai Unió nem írja elő, hogy az egyes termékeken pontosan mennyi legyen a jövedéki adó, a jogharmonizáció csak odáig ment el, hogy meghatározta a minimális adószinteket az egyes jövedéki termékekre. Tekintettel arra, hogy Magyarország az előírt minimum adószintet - a cigaretta és bizonyos fűtőolajok kivételével - minden termék esetében már elérte, a kivételektől eltekintve a csatlakozás nem érintette a jövedéki termékek adóit, árait. A jövedéki adó mellett lehetőség nyílik majd arra is, hogy úgynevezett nemzeti fogyasztási adót alkalmazzanak, mint például a finnek az üdítőitaloknál, a gyümölcsleveknél és az ásványvizeknél, a dánok a parfümöknél. Nálunk nem tervezik az ezekhez hasonló adók kivetését, sőt várhatóan megszűnik majd a kávé és az aranytermékek fogyasztási adója is. A következő hetekben formálódó jövő évi költségvetést tervező politikusok és szakemberek egyetértenek abban, hogy törekedni kell a jövedéki adó általános szintjének csökkentésére. A magas jövedéki adó ugyanis csak a feketeimportot erősíti. Egyes becslések szerint az illegálisan behozott dohánytermékek aránya a teljes forgalmon belül meghaladja az egyharmadot. Pontos elképzelések azonban még nem fogalmazódtak meg a költségvetésről gondolkodók körében, mekkora legyen az adócsökkentés mértéke. Az unióba lépés tehát nem jár jövedéki „veszéllyel”. Adódik azonban másfajta, különösen a román és az ukrán határon érzékelhető, valódi veszély, mégpedig az egyelőre csak az utasforgalomban érzékelhető, az utóbbi időben megnövekedett bevásárló- és csempészturizmus. Ebből a szempontból Szabolcs-Szatmár-Bereg megye kiemelt körzetnek számít, hiszen ez a térség a három ország találkozási pontját jelenti. Van, aki kijár tankolni, akad olyan, aki nagyobb üzemanyag-tartályú autójából kínálja a literenként 150-160 forintos benzint. Záhony és Nyírség pedig a cigarettacsempészek paradicsoma. A millió forintos nagyságrendű csempészésnek vélhetően csak a töredékét leplezik le a határőrök, az áruk többsége bekerül az országba. E jelenségek ellen nem sokat tehet a magyar szabályozás, hacsak nem fogalmaz meg olyan lépéseket, amelyeket Brüsszelben is elfogadnak. A Pénzügyminisztériumban egyelőre nem erősítették meg információnkat, miszerint új vámtételek bevezetését fontolgatják, de minden jel arra utal, hogy a hazai piac védelmében mégiscsak effajta lépésekre szánják el magukat. Üzemanyagadó: több mint 60 százalék . “ Magyarországon hozzávetőleg 20-40 százaléknövöV, har magasabb az MT üzemanyagárba épített adótartam, mint a többi közép-európai országban. Idehaza az elvonások mértéke mind a gázolaj, mind a benzin esetében meghaladja a 60 százalékot. A hajtóanyagárban lévő adóországunkban már a rendszerváltás óta ilyen magas. Ennek a szakértők szerint az az oka, hogy az üzemanyagárba épített jövedéki és forgalmi adó - más közterhekkel ellentétben - egyszerűen és hatékonyan beszedhető, így biztos bevételt biztosít az államnak. Hazánkban a benzin és a dízelolaj már több mint egy évtizede szabadáras termék, ez azt jelenti, hogy a kormányzat nem határozhatja meg a hajtóanyagok fogyasztói árát. (Az üzemanyagok belföldi ára döntően a világpiaci jegyzésáraktól és - mivel az olajüzletek elszámolása dollárban történik - a forint dollárhoz viszonyított árfolyamától függ.) A kabinet, ha befolyásolni kívánja a hajtóanyagárakat, csupán annyit tehet, hogy mérsékli az üzemanyagárban lévő forgalmi, illetve jövedéki adót. Ezt a közelmúltban bekövetkezett drasztikus áremelkedések megtörténte után szinte azonnal meg is tette a kabinet. A parlament májusban fogadta el a kormány előterjesztését, amely egy új üzemanyag jövedékiadócsökkentési mechanizmus bevezetésére vonatkozott. A rendelkezés szerint, amennyiben a 95-ös oktánszámú benzin fogyasztói ára két egymást követő hétfő átlagában eléri a 250 forintot, a jövedéki adót úgy csökkentik, hogy a literenkénti fogyasztói ár 2 forinttal 248 forintra mérséklődjön. (Ez érvényes a többi benzinfélére is.) Újabb árnövekedés esetén 5 forintonként 1 forinttal csökken a fogyasztói ár. (Ez gyakorlatilag drágulás miatti ártöbblet forgalmi adójának az elengedését jelenti.) Így például abban az esetben, ha a benzin átlagára elérné a 260 forintot, a kompenzációs rendszer alkalmazása miatt az autósoknak csak 255 forintot kellene fizetniük, 275 forintos literenkénti ár esetén pedig - az adómérséklés eredményeként - csak 260 forintba kerülne a benzin. (Az átlagár kiszámításakor a kormány nem a Mal Rt. úgynevezett listaárát, hanem az ország valamennyi töltőállomáshálózatánál alkalmazott kiskereskedelmi ár átlagát veszi alapul.) A gázolajnál 225 forint a beavatkozási határ, a kabinet ennél az árszintnél kezdi a hajtóanyagárba épített jövedéki adót csökkenteni. A magyar kormány az árak csökkentése érdekében Európában elsőként lépett. (A Pénzügyminisztérium számításai szerint 1 százalékos üzemanyagár-emelkedés 0,3 százalékkal növeli az inflációt.) A kormányzat annak ellenére mérsékelte az adótartamot, hogy az Európai Unió (EU) több vezető politikusa — az unió bevételeit féltve — az üzemanyagadók csökkentése ellen emelte fel a szavát. Az EU-ban minimál jövedéki adó a gázolaj esetében literenként 76 forint, míg a benzin esetében 90 forint. A bor után literenként 8 forintot kell fizetni A bor jövedéki adóját még az Orbán-kormány vezette be. A jogszabály megszületésekor literenként 5 forintban szabták meg az adónem mértékét. Tavaly 1,5 milliárd forintos jövedékiadó-bevételt könyvelhetett el a költségvetés. Hosszas vitát követően módosították a jövedéki adóról szóló törvényt, így literenként 8 forintot kell kifizetni a palackozott borok után. Terméstől függően körülbelül 3 milliárd forint bevétellel számolhat idén az állam. A szőlészek, borászok kemény küzdelmet folytattak azért, hogy a nem szőlőből készült gyümölcsborok jövedéki adóját ne szállítsák le a szőlőből érlelt borok szintjére. Erőfeszítéseiket siker koronázta, és a gyümölcsborok literére 80 forintos jövedéki adót szabtak ki a törvényalkotók. Az unió legtöbb országában a hazainál magasabb költségvetési elvonások terhelik a borokat - jelezte a különbséget Magda Sándor, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának elnöke. Hazánkat semmi nem kötelezi arra, hogy akár a későbbiekben is tovább emelje a jövedéki adót. A szakpolitikus hozzátette, a minőségi borok esetében a jövedéki adó mértéke még az 1 százalékot sem éri el, de az olcsó termékeknél is legfeljebb 2-3 százalék. Abban általában megegyeznek a szakemberek, hogy nem a jövedéki adó veszélyezteti a magyar borexportot, hiszen még így is túlságosan olcsón, főleg hordós kiszerelésben vásárolják az uniós kereskedők. Itthon pedig inkább a jó minőségű, alacsonyabb árfekvésű spanyol, olasz, portugál, argentin, chilei és dél-afrikai borok veszélyeztethetik a magyar asztali bortermelőket. Fél liter sör árának 40 százaléka adó A hazai sörgyárak évek óta panaszkodnak, hogy hátrányosabb helyzetben vannak a borágazathoz képest. A Magyar Sörgyártók Szövetségének adatai szerint idén 15 százalékkal emelkedett a sör jövedéki adója. Jelenleg hektoliterenként, alkoholfoktól függően akár a 420 forintot is elérheti a jövedéki adó. Ma egy félliteres sör árának 40 százalékát teszi ki a jövedéki adó. A magyar sörexport elhanyagolható, jövedéki adó inkább a belpiaci forgalomban idézhet elő kedvezőtlen folyamatokat. Május 1-jétől az uniós tagországokból érkező sörre kivetett 12,5 százalékos vám is megszűnt, így a szakemberek attól tartanak, hogy a tavalyi 400-450 ezer hektoliteres sörbehozatal idén megkétszereződhet.. Ezt a veszélyt csak fokozza, hogy Németországban 2003-ban a dobozos sör csomagolóanyagára bevezetett környezetvédelmi termékdíj miatt az ottani kereskedelmi láncok és a kisebb üzletek tulajdonosai is beszüntették ennek a terméknek az árusítását. A rendkívül olcsó német dobozos sörök máris elárasztották a kelet-közép-európai régiót, így Magyarországot is. Dohányadó: 94,5 százalékos emelkedés A hazai dohánygyárakat valósággal sokkolta, hogy az elmúlt másfél hírben összességében 94,5 százalékkal emelkedett a dohánytermékekre kivetett jövedéki adó mértéke. Ez a kivitelt nem befolyásolja, mert hazánk gyakorlatilag nem exportál cigarettát és egyéb dohányterméket. Nagyon érzékenyen érintette viszont a belföldi fogyasztókat. A dohányáruk jövedéki adója két összetevőből áll - magyaráz-REGIONÁLIS KÖZPONTOK A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának szabályairól szóló törvény értelmében a jövedéki adóüggyel kapcsolatos feladatokat Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozása után a regionális jövedéki központok látják el. Ilyen központ található a fővárosban, Székesfehérváron, Győrben, Pécsen, Egerben, Nyíregyházán és Kecskeméten. E központok feladata és hatásköre kiterjed az energiaadóval kapcsolatos feladatokra is. Ja Bede Rita, a British American Tabac Hungary Kft. vállalati kapcsolatokért felelős főmunkatársa. Az uniós jogszabályok előírják, hogy a cigaretta árában legalább 57 százalékot képviseljen a jövedéki adó. Ez alól 2008 december végéig felmentést kaptak az új tagországok. Jószerivel csak Magyarország nem élt ezzel a lehetőséggel, és már tavaly elérte ez az arány az 58,3 százalékot. Az uniós előírásokban az is szerepel, hogy ezerszálanként a jövedéki adónak el kell érnie a 64 eurót. Ez 2003-ban 42 euró volt, idén felemelték 46 euróra. Hazánkban jelenleg a legnépszerűbb középkategóriájú cigaretta ára dobozonként 455 forint. Az ugyanebbe a szegmensbe tartozó termékekhez Szlovákiában 280, Lengyelországban 215, Ukrajnában 70- 130 forintért lehet hozzájutni. * Az Európai Bizottság Vámunió és Adózás Főigazgatóságának tájékoztatása szerint öt ország: Dánia, Finnország, Németország, Svédország és Nagy-Britannia jelezte szándékát, hogy mennyiségi korlátozást vezet be az új tagállamokból érkező dohánytermékekre, az uniós adószint elérésére kapott felmentési időszak alatt, így a magyar állampolgárok belföldről mennyiségi korlátozás nélkül vihetnek ki más országokba dohánygyártmányt, de a felmentési időszak végéig, 2008. december 31 -ig a felsorolt országokba csupán 200 szál cigarettát vihetnek magukkal. Valós veszélyt jelent a megnövekedett bevásárló- és csempészturizmus Vámtételek emelése a hazai piac védelmében? Dreher sörgyár - ahogy a 21. században készül a sör. Idén 15 százalékkal emelkedett a sör jövedéki adójaFotó: Kertész Gábor