Népszava, 2004. augusztus (132. évfolyam, 179–203. sz.)

2004-08-28 / 201. szám

NÉPSZAVA 2004. AUGUSZTUS 28., SZOMBAT OLIMPIA Egyéni Európa- és háromszoros világbajnok öttusázónőnk magabiztosan nyert Athénban Végre olimpián is Vörös-arany Vörös Zsuzsa a legnagyobb magyar sportolók táborához csatlakozott. Olyan sportágban, az öttusában nyert tegnap aranyérmet, amelyben legföljebb esélyes van, papírforma nincs. A sportág krónikája számta­lanszor igazolta ezt a teóriát - elég arra gondolnunk, hogy Balczó And­rás csak harmadik nekifutásra, 1972-ben lett olimpiai bajnok -, itt minimum háromszoros, de ha szi­gorúan nézzük, ötszörös a hibázási lehetőség. Négy évvel ezelőtt maga Vörös is megtapasztalta az öttusá­zók olykor kegyetlen sorsát, már ak­kor is a favoritok között tartották számon, de végül csak 15.-ként végzett. Négy év alatt gyakorlatilag egyeduralkodóvá vált a sportágban, háromszoros egyéni világbajnok­ként (1999, 2003, 2004) és vi­lágranglista-vezetőként érkezett Athénba, ahol nem remegett meg a keze, 5448 ponttal, 68 pont előnnyel lett olimpiai bajnok. A másik magyar induló, Füri Csilla a 12. helyen futott célba. Öttusában alapszabály, hogy a tech­nikai számokban kiegyensúlyozottan kell teljesíteni, mert annyira nem le­het jól úszni és futni, hogy a lövészet­ben, vívásban, lovaglásban vétett sú­lyos hibát korrigálni lehessen. Vörös Zsuzsa nem csak tudja, be is tartja ezt a szabályt. Magabiztos lövészettel kezdte a napot. A húsz kísérlete között csupán három 8-as volt, összességében 182 körrel, idei világversenyes legjobbjá­val harmadikként zárta az első tusát. Füri Csilla sajnos már ekkor kiszállt a versenyből, 157 körrel egyből 384 pontos (1:36 perc futóidő) hátrányba került az élen állóval szemben. Vörös a másik fegyvert, a párbaj­tőrt is biztos kézzel markolta, s per­sze forgatta, szúrt vele: 19 győzelme mellé csak 12 vereséget szenvedett el, ami 916 pontnak felelt meg, s összetettben mindjárt az élre is állt! Füri még mindig nem találta magát, mínuszban maradt (15, 16). Azt tudtuk, hogy az uszodában nem lesz gondunk, Füri a harmadik (2:15.42), Vörös a negyedik (2:15.59) leggyorsabban tempózta végig a 200 métert. Világbajnokunk előnye futóidőben kifejezve 31 má­sodpercnyire hízott az ekkor második brit Allenby előtt, Füri a jó úszás el­lenére is csak a 20. helyre jött fel. A negyedik tusa, a mindig rizikós lovaglás után hátradőltünk. Vörös két verőhibát vétett, s tovább fokozta előnyét. 41 másodperccel indulhatott a második helyezett lett Rublevska előtt. Füri is nagyszerűen kezében tartotta a gyeplőt, ő csak egy akadályt vert le, de mivel az élen állók közül senki sem rendezte át a pályát, csak tizenötödikként kezdhette meg a 3000 méteres futást. Amely során Vörösnek már csak arra kellett vigyáznia, hogy ki ne for­duljon a bokája. A lett Rublevska ho­zott ugyan rajta 24 másodpercet, de jószerivel még nem is láttuk, amikor Vörös már célba ért. Az angol Har­­land ellenben óriási bravúrt hajtott végre, a 14. helyről futott fel a har­madikra. Füri Csilla is előrelépett, végül a 12. helyen zárta az öt­tusát. A mezőnyben volt még további két magyar, Partics Katalin és Hortobá­gyi Eszter, igaz, görög és ausztrál szí­nekben. A versenybe egyikük sem tu­dott beleszólni. Parties 16., Hortobá­gyi 21. lett. A görög közönség nagyon hálás minden hazai versenyzőnek, a legna­gyobb ünneplés azonban az olimpiai bajnok Vörös Zsuzsának járt. Bár bá­natunkra nagyon kurta-furcsa volt ez az ünneplés. S nem azért, mert a ma­gyar szurkolók többsége a vízilabdát választotta, az öttusapályán is össze­gyűlt több száz magyar néző. Hanem a rendezők túlzott szigora miatt. Amikor zászlóval a kezében célba ért, szó sem lehetett arról, hogy tisz­teletkört fusson, egyből elcibálták té­véinterjúra. Más azonban nem jutha­tott a közelébe, mert néhány perc múlva már az öltöző felé tuszkolták: csak nem csúszhat az eredményhir­detés... Két puszi, integetésre lendí­tett kerek - ennyi jutott a dobogón: nyomás sajtótájékoztatóra. De kér­­dezz-felelek ott sem alakulhatott ki, mert két kérdés után már berekesztet­ték a konferenciát: irány a dopping­szoba. Ebben a loholásban csak né­hány mondatot tudtunk kicsalni aranyérmesünktől. - Szavakkal nem is lehet kifejezni, hogy milyen boldog vagyok. Soha­sem hittem volna, hogy ez a pillanat valaha is eljön az életemben. Világ­­bajnokságot már nyertem háromszor is, de ez az érzés nem hasonlítható ahhoz. Annak köszönhetem a győzel­memet, hogy kiegyensúlyozottan versenyeztem. A lovaglás volt a dön­tő, utána már tudtam, hogy nem lehet elvenni tőlem az aranyérmet. Úgy legyen. Zsuzsa, úgy legyen. Normális esetben eszünkbe sem jutna ilyen tévútra tévelyegni, de Athén ki­élesítette a félelemérzetünket. Erről persze nem Vörös Zsuzsa tehet, ő az egyik szenvedője mások bűneinek. Igaz, egyben egyike azoknak is, akik visszaadhatják hitünket. Vörös Zsuzsanna fején a babérkoszorú, kezében és ajkán az olimpiai aranyérem Férfi vízilabdázóink az első, kézilabdázóink a harmadik helyért játszanak a hét végén Jöhetne a pólós tripla-dupla Athéni megpróbáltatásaink miatt érthetően azokhoz a sportágakhoz mene­külünk, amelyekben nyilvánvalóan kevés a sikerhez a testi erő és a lelki gyengeség. A labdajátékok ilyenek, ezért jelentenek kapaszkodót. Igaz, más és más magasságokba húzódzkodhatunk fel rajtuk és velük: férfi vízi­labdázóink az oroszok 7-5-ös legyőzésével vasárnap az aranyéremért, fér­fi kézilabdázóink a horvátoktól elszenvedett 33-31 -es vereséggel szomba­ton a bronzért, női kézilabdázóink pedig az 5-8. helyért játszanak. Kapaszkodtunk volna már csütörtö­kön, de a kézilabdás lányok elenged­ték a kezünket. És a jelek szerint egy­másét is. Az egyénenként kiváló és szeretetre méltó játékosok megszűn­tek kiváló és szeretetre méltó csapat lenni, és bár az együttes mellett dol­gozó pszichológus még nem közölte vizsgálati eredményeit, nem lenne csoda, ha arra jutna: az egyéni célok Athénban nem álltak össze közös cél­lá. Sinka László főtitkár gyakorlatia­sabb és keményebb értékelést adott a franciákkal szemben 25-23-ra elvesz­tett negyeddöntő utáni napon. *- Decemberben Európa-bajnoksá­­got rendezünk és a szervező munká­val két éve nagyon keményen készü­lünk. Ezért semmit sem kockáztatha­tunk és hazaérve alaposan meg kell fontolnunk a csapattal kapcsolatos döntéseket, mert az kiderült, hogy pillanatnyilag semmi biztosíték nincs a jó Eb-szereplésre. A fiúknál a jó olimpiaira sem volt, hiszen júniusban felvezetésként el­vesztették a Norvégia elleni vb-selej­­tezőt. Athénra azonban újjászületett és gyorsan fel is nőtt a gárda, bejutott az elődöntőbe, ahol tegnap 33-31-es vereséget szenvedett Horvátország­tól. Skaliczky László, a magával és játékosaival szemben rendszerint metszően kritikus szövetségi kapi­tány a meccs után kijelentette, pilla­natnyi esélyünk sem volt, végig fu­tottunk az eredmény után. Ez nagy­részt igaz, és teljesen érthető. A mieink csupán egyszer vezettek, 2-1-re, ám hamarosan állandósult a 2-3 gólos horvát előny, sőt szünet előtt a 18:16-os hátrányhoz is hajráz­ni kellett 18-13-ról. „Mindkét félidőt úgy kezdtük, mint az óvodások” - gyötörte magát tovább a kapitány, és tény, hogy a második játékrész köze­pére 27-21-re nőtt a különbség. A magyarok nem tudták beszorítani, le­szűkíteni az ellenfél akcióit, a túlol­dalon viszont többször leblokkolták őket és ebből indulva rendezetlen vé­delem elleni, könnyű gólok születtek. De a történet része az is, hogy 21-27- ről emberhátrányban sikerült 24-27- re zárkózni és még az utolsó percek­ben, 27-30-nál sem volt minden vesz­ve. Sőt, a 33-31-es horvát győzelem után sincs, hiszen válogatottunk szombaton este az olimpiai bronzére­mért játszhat Oroszország ellen. Férfi vízilabdázóink pedig már teg­nap az elődöntőben túlléptek az oro­szokon. A mérkőzés abszolút normá­lis mederben folyt, míg a második negyed közepén elemi erővel fel nem hangzott a tribünről az „Éljen, Zsu­zsa!” üvöltés, éppen akkor, amikor Steinmetz Ádám beejtette az ötödik gólunkat. A jól értesült publikum Vö­rös Zsuzsa pillanatokkal korábban megszerzett aranyérmét ünnepelte, de a medencében történtek is teljes megelégedésére szolgáltak. Leg­alábbis 5-3-ig, mert ezután Gorbuzov kettőt bezúdított távolról, így 5-5-tel ért véget a félidő. Az ellenfél annak ellenére partiban maradt, hogy cente­rét, Csomakidzét vihargyorsan elve­szítette, viszont első négy emberelő­nyét belőtte, ami a magyarok ellen nem is ritka, hanem már egyedi. A második játékrészben aztán egyetlen­egyszer sem talált be - bár a mieink sem sokszor, de így is eggyel több­ször az elégnél. Benedek lövésével és Kásás ejtésével már a harmadik ne­gyedben kialakult a 7-5-ös végered­mény, mert a folytatásban Szécsi Zol­tán mindent megfogott, ami felé re­pült, és arra is maradt energiája, hogy szegény Stratant rontott ziccere után szemtől szemben kikacagja. Néhány perccel később azonban már olyan komolyan nyilatkozott, ahogyan egy kétszeres olimpiai döntőshöz illik. „Kicsit idegesen kezdtünk, mert ez volt az első egyenes kieséses mécs­esünk. Mindenki a szívét adta, egye­sek néha többet is tettek, mint kellett volna, pedig ha csak a saját feladatu­kat végzik­ el, akkor nincs semmi baj.” Így sem volt, bár a huszonöt percet vízben töltött és három gólt szerzett Kásás Tamás váltig állította, hogy nagyon megszenvedett. Amikor ugyanis egy kolléga a „babaarcú gyilkos" felkiáltással köszöntötte, ő rávágta, talán inkább babaarcú hulla. Édesapja, Kásás Zoltán edző is tréfás kedvében volt, mert miután a kedve­zőbb döntőbeli ellenfélről érdeklőd­tünk, azt válaszolta: „Én a Ceglédet szeretném. De az nem fog menni, ezért a görögöket választanám, csak­hogy másodszor is eltörött az egyik centerük, Vlontakisz keze, és nélküle szerintem kevés esélyük van. Szóval azt hiszem, a szerbeket kapjuk. Poko­li nehéz lesz, még akkor is, ha a leg­utóbbi hét alkalomból hatszor meg­vertük őket.” Ha még régebbi dicsőségünkre em­lékezünk, eszünkbe juthat, hogy férfi vízilabda-válogatottunk eddig két­szer védte meg olimpiai bajnoki cí­mét: 1932-ről 36-ra, majd 1952-ről 56-ra. Kosárnyelven szólva tehát va­sárnap este - első kiadásunk zárása­kor még ismeretlen ellenféllel szem­ben - jöhetne a „tripla-dupla”. GÖRÖG SALÁTA A NOB szerint az athéni játékok rendkívül sikeresek az előzetes félelmek ellené­re, hogy egy ilyen kis or­szág egyedül nem képes ekkora léptékű eseményso­rozatot megrendezni. A nyári olimpiát utoljára bo­nyolították le ilyen formá­ban, ilyen méretekben­­ a következő két olimpia alatt a NOB 117 kisebb-na­­gyobb változtatást hajt végre (többek között csu­pán 28 sportág versenyét engedélyezi), hogy egyszerűbbé tegye a pályázó városoknak a szer­vezést. Görögország az 1952-es olimpiát rende­ző Finnország után a második legkisebb ország, amely otthont adott a világ legnagyobb sportren­dezvényének. Athén 1997-ben 3,5 milliárd eurós tervezett költségvetéssel kezdett neki a munkák­nak, de görög kormányforrások szerint végül kö­zel 10 milliárdos költséggel fejezte be. Menet­közben az építkezések elhúzódásával már a kivi­telezés ellehetetlenülése fenyegetett, de az utolsó hónapok hajrájában elkészült a szükséges inf­rastruktúra, és a szervezők dicséretet kaptak ezért. Hat gyakorlat alapján Hajnal András 305,79 pontot gyűjtött, s így a 33 férfi toronyugrók 33 fős mezőnyében az utolsó helyen végzett. A Szol­noki HSE 22 éves sportolójának, aki pedig szink­­rontoronyugrásban - Lengyel Imrével párban - 2002-ben Eb-2. volt, egyénileg pedig 1998-ban toronyból junior Eb-aranyérmes, az olimpia nem hozott szerencsét 2000-ben, Sydneyben sem, ak­kor és ott a 34. lett toronyugrásban. Bertrand Gbongou Liangot kórházba kellett vin­ni a tékvandó negyeddöntője után. A Közép-afri­kai Köztársaság színeiben versenyző 22 éves ,sportoló eszméletlenül esett össze az egyik összecsapás után, amit az ausztrál Tuncay Calis­­kannal vívott. Csodálatos sportember a német kenus, Christian Gille. Pénteken az 1000 m-es kenu párosban el­ső helyen végzett sportoló volt partnerének aján­lotta aranyérmét. Egykori társa, Thomas Zereske júniusban halt meg leukémiában. Pénteken két szabadfogású birkózónk kezdte meg és fejezte is be szereplését. A 120 kg-osok­­nál Aubéli Ottó simán kikapott 5-0-ra és 6-0-ra a grúz Mabebadzétól, valamint az orosz Kurama­­gomedovtól, így búcsúzott. A 66 kg-osoknál Ha­tos Gábor 3-1-es győzelemmel kezdett a szlovák Hornyak ellen, majd a török Cubukcival csatá­zott. Egy pont előnyt szerzett, de a török egyen­lített, majd fordított, de mivel egyiküknél sem volt három akciópont, következett a hosszabbí­tás, és ebben a török volt jobb, így Hatos számá­ra is véget ért az olimpia. HÉT VÉGI PROGRAM Szombat Atlétika: 19 ó női magasugrás döntő, 19.30 ó női 1500 m döntő, 19.40 ó férfi gerelyhajítás döntő, 19.50 ó férfi 800 m döntő, 20.05 ó férfi 5000 m döntő, 20.45 ó férfi 4x100 m döntő, 21 ó női 4x400 m döntő, 21.25 ó férfi 4x400 m döntő. Birkózás: szabadfogás, 8.30 ó 60 (Wöller Gergő), 74 (Ritter Árpád) és 96 kg csoportmérkőzések, 17.12 ó 55 kg, 17.18 ó 84 kg, 17.24 ó 6 kg, 17.24 ó 120 kg - döntők. Hegyikerékpár: 10 ó férfi terepverseny (Vin­­czeffy Zsolt). Kajak-kenu: 7.30 ó férfi k-1 500 m döntő (Vereckei Ákos), 7.45 ó férfi c-1 500 m döntő (Joób Márton), 8.20 ó női k-1 500 m döntő (Janics Natasa), 8.35 ó férfi k-2 500 m döntő (Kammerer Zoltán, Storcz Botond), 9.10 ó férfi c-2 500 m döntő (Kozmann György, Kolonics György), 9.25 ó női k-2 500 m döntő (Kovács Ka­talin, Janics Natasa). Kézilabda: nők, 5-8. helyért, 10.30 ó, Magyaror­­szág-Brazília. Férfiak, 20.30 ó, 3. helyért: Ma­­gyarország-Oroszország. Kosárlabda: férfiak. 19 ó a 3. helyért, 21.30 ó döntő. Nők 13 ó a 3. helyért, 15.15 ó döntő. Labdarúgás: 9 ó férfi döntő (Argentína-Paraguay). Ökölvívás: 18.30 ó 51 kg, 19.06 ó 57 kg, 19.41 ó 64 kg, 20.16 ó 75 kg, 20.51 ó 91 kg­­ döntők. Röplabda: nők, 17 ó a 3. helyért. Brazília-Kuba, 19 ó döntő, Oroszország-Kína. Tékvandó: 18.05 ó nők 67 kg döntő, 18.19 ó fér­fi 80 kg döntő. Ritmikus gimnasztika: 15.30 kéziszer csapat döntő. Műugrás: 20 ó férfi toronyugrás döntő. Vasárnap Atlétika: 17 ó férfi maraton (Bácskai Zsolt). Birkózás: szabadfogás, 13 ó 60 kg döntő, 13 ó 74 kg döntő, 13 ó 96 kg döntő. Kézilabda: nők, 7.30 ó 7. helyért, 9.45 ó­ döntő, 13.30 ó 5. helyért. Férfiak, 15.45 ó döntő, Horvát­­ország-N­émetország. Ökölvívás: 12.30 ó 48 kg, 13.06 ó 54 kg, 13.41 ó 60 kg, 14.16 ó 69 kg, 14.51 ó 81 kg, 15.26 ó+91 kg­­ döntők. Röplabda: férfiak, 13.30 ó döntő. Tékvandó: női + 67 kg, férfi + 80 kg döntő. Ritmikus gimnasztika: 14.30 ó egyéni döntő. Vízilabda: 16.30 ó döntő. Záróünnepség: 20 ó. 15

Next