Népszava, 2004. október (132. évfolyam, 230–254. sz.)

2004-10-01 / 230. szám

2 Moszkvai igen a kiotói egyezményre Az orosz kormány teg­nap jóváhagyta a klíma­­változásról szóló kiotói környezetvédelmi jegy­zőkönyv ratifikálását és bejelentette, hogy azon­nal továbbküldi a dumá­nak. Moszkva igenjével - ha a dumában megsza­vazzák az ezzel kapcso­latos törvénytervezetet - három hónapon belül életbe léphet a nemzetközi egyezmény. A kiotói jegyzőkönyv megszabja az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának felső határát, s ha életbe lép, enyhítheti a globális felmelegedés és a klí­maváltozás problémáját. Vlagyimir Putyin orosz elnök már korábban is kiállt a megállapodás mellett, gazdasági szakértői azonban attól tarta­nak, hogy a korlátozások visszafoghatják az orosz gazdaság növekedését. George W. Bush amerikai elnök nem sokkal hivatalba lépése után, 2001 tavaszán döntött arról, hogy az Egyesült Államok kivonul a kiotói egyezmény­ből, s azóta az orosz ratifikálástól függött, hogy életbe léphet-e a környezetvédelmi megállapo­dás. Oroszország a veszélyes gázkibocsátás 17 százalékáért felelős, s az egyezményben azt vál­lalta, hogy 2012-ig az 1990-es szintre korlátoz­za a szennyező gázok kibocsátását. (Népszava) Vádemelés Perisics ellen? Belgrádi sajtóértesülések szerint a hágai Nem­zetközi Törvényszék (NT) hamarosan vádat emel Momcsilo Perisics, a jugoszláv hadsereg volt vezérkari főnöke, egykori szerbiai minisz­terelnök-helyettes ellen. A B92 rádió csütörtöki közlése szerint az NT-hez közeli, jól értesült források névtelenül nyilatkozva megerősítet­ték, hogy az elkövetkező napokban megérke­zik Belgrádban „az utolsó vádirat” szerbia­­montenegrói állampolgár ellen, s a bűnlajstrom Momcsilo Perisicsre vonatkozik majd. A Vre­­me című hetilap ugyancsak azt írta, hogy Carla Del Ponte hágai főügyész közelgő belgrádi lá­togatása alkalmával Perisics titkosított vádira­tát nyújthatja át belgrádi illetékeseknek. A há­gai ügyészségnél ezt cáfolták. (MTI) Izraeli gránátok Dzsabalíjára Legkevesebb tíz ember életét vesztette csütör­tökön a Gázai övezeti Dzsabalíja palesztin me­nekülttáborban, miután egy izraeli páncélos több gránátot lőtt ki a táborra. Kórházi források és szemtanúk szerint a halottakon kívül sok se­besültje is van a támadásnak. Palesztin források szerint ezzel húsz fölé emelkedett azoknak a palesztinoknak a száma, akik a csütörtöki összecsapásokban életüket vesztették. (MTI) Iliescut fogadta II. János Pál Komoly artikulációs nehézségekkel küszködött csütörtöki hivatalos programjain II. János Pál pápa, aki a Vatikánban Ion Iliescu román, majd Pervez Musarraf pakisztáni elnököt fogadva sem tudta végigolvasni rövid szövegét, azt se­gítői kényszerültek folytatni és befejezni. A 84 éves, Parkinson-kórral és más komoly betegsé­gekkel küszködő katolikus egyházfő rendkívül fáradtnak látszott. (MTI) Afrika tartja el a világot? Rendkívül súlyos árat fizet Afrika a kontinens­nek folyósított hitelekért. A fekete földrész or­szágainak évente több pénzt kell visszafizet­niük, mint amennyit egyáltalán kaptak - derül ki az ENSZ által tegnap nyilvánosságra hozott dokumentumból. A jelentés szerint az afrikai államok 1970 és 2002 között összesen 438 milliárd euró értékben jutottak hitelhez, de 446 milliárdot fizettek vissza. Mindeközben Afrika adósságállománya 2002 végére 295 milliárd dollárra növekedett. Az adatok alapján egyér­telműnek tűnik, hogy az a cél, amely szerint 2015-re felére akarják visszaszorítani a szegé­nyek számát, teljesen irreális. (Népszava) VILÁG 2004. OKTÓBER 1., PÉNTEK NÉPSZAVA Sok a gyermek a halálos áldozatok között • • Összehangolt robbantások Bagdadban Negyvenkettőre emelkedett a csütörtöki robbantásos merényletsorozat halálos áldozatainak száma Bagdadban. Az iraki főváros nyugati részén egy amerikai katonai járműoszlopot célzott meg három összehangolt pokolgépes robbanás. A halálos áldozatok közül 34 gyermek, több mint kétszázan megsebesültek kórházi források szerint. Az első pokolgép akkor robbant, amikor felavattak egy új szennyvíz­­csatornát. Néhány perccel később két újabb robbanás rázta meg a környé­ket, szemtanúk szerint akkor, amikor amerikai katonák megpróbáltak segí­teni az első robbantás sebesültjein. LONDON MEGHALLGATJA A TÚ­­SZEJTŐK KÖVETELÉSEIT, ám ez nem jelenti azt, hogy a brit kormány módosította volna álláspontját az emberrablások ügyében - nyilatkoz­ta tegnap Jack Straw külügyminisz­ter. Tony Blair miniszterelnökre nagy nyomás nehezedik, hogy tegyen va­lamit a már két hete a túszejtők fog­ságában lévő brit mérnök, a 62 éves Kenneth Bigley életének megmenté­séért. A túsz újabb videonyilatkoza­­tában keserűen mondta, hogy Blairt egyáltalán nem érdekli az ő sorsa. Blair a Munkáspárt konferenciáján úgy nyilatkozott, hogy ha a túszejtők jelentkeznének, azonnal válaszolna. Jack Straw pontosította a miniszter­­elnök szavait, mondván: London ál­láspontja világos, nem alkudozik, nem tárgyal váltságdíjról a túszejtők­­kel. De elképzelhető, hogy olyan dolgot vetnek fel az emberrablók, amely elősegítheti Bigley szabadon engedését, de nem ellentétesek a brit kormány álláspontjával. Amerikai katonai források szerint három, gépkocsiba rejtett pokolgép robbant és az első merényletben tíz amerikai katona megsebesült. Az ira­ki belügyminiszter viszont két gép­kocsiba rejtett pokolgépről, majd egy út mentén elhelyezett robbanószerke­zetről számolt be. Alig néhány órával korábban Bag­dad Abu Graib elővárosában robbant gépkocsiba rejtett pokolgép. Az ön­gyilkos merényletben egy amerikai katona és két iraki rendőr meghalt és több mint hatvanan megsebesültek. Négy iraki életét vesztette, 19 sze­mély, köztük négy rendőr megsérült az ország északi részén fekvő Tell- Áfárban egy autóba rejtett pokolgép robbanása következtében. A gyilkos szerkezet a Moszul közelében fekvő, 150 ezer lakosú város központjában lépett működésbe. Ismeretlen támadók agyonlőttek egy rendőrtisztet csütörtökön az észak-ira­ki Moszulban. Gasszán Mohamed őr­nagyot, az Abi Taman rendőrkapitány­ság belügyi igazgatóját akkor érte a támadás, amikor autóján irodájába haj­tatott. Életét veszítette sofőrje is. Újabb tíz túszt ejtettek fegyveres szélsőségesek Irakban - közölte az al- Dzsazíra arab hírtelevízió csütörtö­kön, rövid felvételt sugározva három fogolyról. A tévé szerint hat iraki és két libanoni férfiról, valamint két in­donéz nőről van szó - állítólag vala­mennyien egy villamosenergia-ipari cég alkalmazottai. A túszokat az Iraki Iszlám Hadsereg nevű terrorcsoport tartja fogva, amely augusztusban a két francia újságírót is elrabolta. A li­banoni külügyminisztérium tisztvise­lője megerősítette, hogy két libanoni állampolgárt elraboltak Irakban. MTI-információ Sebesült gyereket visz Kar­ában egy iraki férfiFotó: Reuters Energetikai kérdésekkel bombázták a magyar biztos­jelöltet Megszorongatták Kovács Lászlót Ferenc számít külpolitikai tapaszta­latára, ezért örömmel fogadta a felké­rését, hogy október utolsó napjáig vezesse a külügyi tárcát. November 1-jétől azonban a Barroso elnök ve­zette Európai Bizottságban kíván dolgozni - erősítette meg Kovács László, aki a meghallgatáson felvált­va magyarul és angolul beszélt. Tizenkét perces bemutatkozó be­széde után a magyar biztosjelölt két és fél óráig állta a honatyák rohamát. A képviselők nem kímélték a szak­mai kérdésekben járatlan Kovácsot, arról faggatták egyebek között, ho­gyan képzeli az energiagazdálkodás hatékonyságának növelését, az alter­natív energiaforrások hasznosítását, a nukleáris erőművek biztonságának garantálását, az európai energiaim­port diverzifikálását. A magyar poli­tikus állta a sarat, ám sokszor látha­tóan zavarba jött, és válaszaival álta­lánosságokra szorítkozott. Egy luxem­burgi honatya föl is hívta a figyelmét arra, hogy a hidrogén nem energia­­forrás, hanem energiahordozó... A meghallgatás előtt, csütörtök délután Kovács találkozót kezdemé­nyezett a Fidesz és az MDF európai parlamenti képviselőivel. A húszper­ces megbeszélésről Szájer József annyit mondott, hogy azon a folya­matos párbeszéd, a kapcsolattartás szükségességéről volt szó. „Nem vál­tozott a véleményünk Kovács Lász­lóról, továbbra is úgy gondoljuk, hogy Medgyessy Péter rosszul dön­tött, amikor őt jelölte biztosnak, ám fontosnak tartjuk, hogy az európai és a magyar szempontból fontos ener­giaügyi kérdésekben szót tudjunk ér­teni” - mondta Szájer. Halmai Katalin (Brüsszel) Szakmai kérdések sokaságával bombázták a honatyák tegnap Kovács Lászlót, az EU energiapolitikájáért felelős magyar biztosjelöltet az Európai Parlament ipari, kutatási és energiaügyi bizottságában. A késő délután kez­dődött, háromórás meghallgatás lapzártánk idején még tartott. Majdnem elmaradt Kovács László tegnapi meghallgatása, miután a bi­zottsági ülés kezdetén egy osztrák képviselő azt javasolta: a jelölt vá­lasszon, külügyminiszter vagy euró­pai biztos szeretne lenni. A honatya szóvá tette, hogy miközben Kovács az Európai Parlament előtt „vizsgá­zik”, régi-új külügyminiszterként ugyanezt teszi szombaton a magyar parlamentben. A biztosjelölt közölte: az új miniszterelnök, Gyurcsány Európai biztosok meghallgatása Szeptember 28. Danuta Hübner, Lengyelország, regionális politika; Neelie Kroes-Smit, Hollandia, verseny; Dalia Grybauskaite, Litvánia, pénzügyi tervezés és költségvetés Szeptember 29. Stavros Dimas, Görögország, környezetvédelem; Viviane Reding, Lu­xemburg, információs társadalom és média; Jacques Barrot, Franciaország, közlekedés Szeptember 30. Günter Verheugen, Németország, vállalkozás és ipar; Margot Wallst­­röm, Svédország, kommunikációs stratégia és intézményi kapcsolatok; Kovács László, Magyarország, energia Október 1. Janez Potocnik, Szlovénia, tudomány és kutatás Október 4. Peter Mandelson, Nagy-Britannia, kereskedelem; Olli Rehn, Finnország, bővítés Október 5. Benita Ferrero-Waldner, Ausztria, külkapcsolatok és szomszédságpolitika; Rocco Buttiglione, Olaszország, igazságügy, szabadságjogok és biztonság; Joe Borg, Málta, halászat és tengeri ügyek Október 6. Louis Michel, Belgium, fejlesztés és humanitárius segély; Siim Kallas, Észt­ország, adminisztráció, pénzügyi ellenőrzés és korrupcióellenes ügyek; Mariann Fischer Boel, Dánia, mezőgazdaság és vidékfejlesztés Október 7. Charlie McCreevy, Írország, belső piac és szolgáltatások; Joaquin Almunia, Spanyolország, gazdaság és pénzügyek; Ingrida Udre, Lettország, adózás és vámunió Október 8. Markos Kyprianou, Ciprus, egészségügy és fogyasztóvédelem Forrás: Európai Parlament A DUNAKANYAR TÉRSÉGÉBEN AZ VM 97.3 FREKVENCIÁN „Erős vezetőnek” látják Busht George W. Bush öt százalékkal vezet John F. Kerry előtt a tegnapi első vá­lasztási tévévitát megelőzően a valószí­nű szavazók között a Los Angeles Times felmérése szerint. A választók egyötö­de úgy nyilatkozott, a tévéviták befo­lyásolhatják végső döntését. Bushra a valószínű választók 51 százaléka adta volna a voksát, Kerryre 46 százalék. Továbbra is sok a kétség az iraki há­borút illetően. A felmérésben megkér­dezettek szűk többsége az iraki helyzet jelenlegi állása alapján úgy vélte, „nem érte meg” megindítani a háborút, a katonai beavatkozás inkább rontotta az amerikai gazdaság helyzetét, mint­sem javította volna. Bush számára biz­tató, hogy támogatottsága 50 százalék fölötti, s azokat az elnököket, akik a kampány e szakaszában ilyen jól sze­repeltek, újjáválasztották. Arra a kérdésre, hogy a republiká­nus vagy a demokrata jelölt-e a kellő­képpen „erős elnök”, aki háborús időkben határozottan képes vezetni az országot, 52 százalék Bush mellett tette le a voksot, s csupán 41 százalék látta Kerryt erős vezetőnek. A valószínű választók 88 százaléka nézni akarta a közép-európai idő sze­rint ma hajnalban lezajlott tévévitát. 2000-ben csupán kétharmadukat érde­kelte az akkori összecsapás. A megkér­dezettek 92 százaléka azt mondta, már meghozta döntését, s csupán nyolc százalék nyilatkozott úgy, hogy még fontolgatja, megváltoztatja-e állás­pontját, kire szavaz november 2-án. Népszava-információ

Next