Népszava, 2004. október (132. évfolyam, 230–254. sz.)
2004-10-01 / 230. szám
2 Moszkvai igen a kiotói egyezményre Az orosz kormány tegnap jóváhagyta a klímaváltozásról szóló kiotói környezetvédelmi jegyzőkönyv ratifikálását és bejelentette, hogy azonnal továbbküldi a dumának. Moszkva igenjével - ha a dumában megszavazzák az ezzel kapcsolatos törvénytervezetet - három hónapon belül életbe léphet a nemzetközi egyezmény. A kiotói jegyzőkönyv megszabja az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának felső határát, s ha életbe lép, enyhítheti a globális felmelegedés és a klímaváltozás problémáját. Vlagyimir Putyin orosz elnök már korábban is kiállt a megállapodás mellett, gazdasági szakértői azonban attól tartanak, hogy a korlátozások visszafoghatják az orosz gazdaság növekedését. George W. Bush amerikai elnök nem sokkal hivatalba lépése után, 2001 tavaszán döntött arról, hogy az Egyesült Államok kivonul a kiotói egyezményből, s azóta az orosz ratifikálástól függött, hogy életbe léphet-e a környezetvédelmi megállapodás. Oroszország a veszélyes gázkibocsátás 17 százalékáért felelős, s az egyezményben azt vállalta, hogy 2012-ig az 1990-es szintre korlátozza a szennyező gázok kibocsátását. (Népszava) Vádemelés Perisics ellen? Belgrádi sajtóértesülések szerint a hágai Nemzetközi Törvényszék (NT) hamarosan vádat emel Momcsilo Perisics, a jugoszláv hadsereg volt vezérkari főnöke, egykori szerbiai miniszterelnök-helyettes ellen. A B92 rádió csütörtöki közlése szerint az NT-hez közeli, jól értesült források névtelenül nyilatkozva megerősítették, hogy az elkövetkező napokban megérkezik Belgrádban „az utolsó vádirat” szerbiamontenegrói állampolgár ellen, s a bűnlajstrom Momcsilo Perisicsre vonatkozik majd. A Vreme című hetilap ugyancsak azt írta, hogy Carla Del Ponte hágai főügyész közelgő belgrádi látogatása alkalmával Perisics titkosított vádiratát nyújthatja át belgrádi illetékeseknek. A hágai ügyészségnél ezt cáfolták. (MTI) Izraeli gránátok Dzsabalíjára Legkevesebb tíz ember életét vesztette csütörtökön a Gázai övezeti Dzsabalíja palesztin menekülttáborban, miután egy izraeli páncélos több gránátot lőtt ki a táborra. Kórházi források és szemtanúk szerint a halottakon kívül sok sebesültje is van a támadásnak. Palesztin források szerint ezzel húsz fölé emelkedett azoknak a palesztinoknak a száma, akik a csütörtöki összecsapásokban életüket vesztették. (MTI) Iliescut fogadta II. János Pál Komoly artikulációs nehézségekkel küszködött csütörtöki hivatalos programjain II. János Pál pápa, aki a Vatikánban Ion Iliescu román, majd Pervez Musarraf pakisztáni elnököt fogadva sem tudta végigolvasni rövid szövegét, azt segítői kényszerültek folytatni és befejezni. A 84 éves, Parkinson-kórral és más komoly betegségekkel küszködő katolikus egyházfő rendkívül fáradtnak látszott. (MTI) Afrika tartja el a világot? Rendkívül súlyos árat fizet Afrika a kontinensnek folyósított hitelekért. A fekete földrész országainak évente több pénzt kell visszafizetniük, mint amennyit egyáltalán kaptak - derül ki az ENSZ által tegnap nyilvánosságra hozott dokumentumból. A jelentés szerint az afrikai államok 1970 és 2002 között összesen 438 milliárd euró értékben jutottak hitelhez, de 446 milliárdot fizettek vissza. Mindeközben Afrika adósságállománya 2002 végére 295 milliárd dollárra növekedett. Az adatok alapján egyértelműnek tűnik, hogy az a cél, amely szerint 2015-re felére akarják visszaszorítani a szegények számát, teljesen irreális. (Népszava) VILÁG 2004. OKTÓBER 1., PÉNTEK NÉPSZAVA Sok a gyermek a halálos áldozatok között • • Összehangolt robbantások Bagdadban Negyvenkettőre emelkedett a csütörtöki robbantásos merényletsorozat halálos áldozatainak száma Bagdadban. Az iraki főváros nyugati részén egy amerikai katonai járműoszlopot célzott meg három összehangolt pokolgépes robbanás. A halálos áldozatok közül 34 gyermek, több mint kétszázan megsebesültek kórházi források szerint. Az első pokolgép akkor robbant, amikor felavattak egy új szennyvízcsatornát. Néhány perccel később két újabb robbanás rázta meg a környéket, szemtanúk szerint akkor, amikor amerikai katonák megpróbáltak segíteni az első robbantás sebesültjein. LONDON MEGHALLGATJA A TÚSZEJTŐK KÖVETELÉSEIT, ám ez nem jelenti azt, hogy a brit kormány módosította volna álláspontját az emberrablások ügyében - nyilatkozta tegnap Jack Straw külügyminiszter. Tony Blair miniszterelnökre nagy nyomás nehezedik, hogy tegyen valamit a már két hete a túszejtők fogságában lévő brit mérnök, a 62 éves Kenneth Bigley életének megmentéséért. A túsz újabb videonyilatkozatában keserűen mondta, hogy Blairt egyáltalán nem érdekli az ő sorsa. Blair a Munkáspárt konferenciáján úgy nyilatkozott, hogy ha a túszejtők jelentkeznének, azonnal válaszolna. Jack Straw pontosította a miniszterelnök szavait, mondván: London álláspontja világos, nem alkudozik, nem tárgyal váltságdíjról a túszejtőkkel. De elképzelhető, hogy olyan dolgot vetnek fel az emberrablók, amely elősegítheti Bigley szabadon engedését, de nem ellentétesek a brit kormány álláspontjával. Amerikai katonai források szerint három, gépkocsiba rejtett pokolgép robbant és az első merényletben tíz amerikai katona megsebesült. Az iraki belügyminiszter viszont két gépkocsiba rejtett pokolgépről, majd egy út mentén elhelyezett robbanószerkezetről számolt be. Alig néhány órával korábban Bagdad Abu Graib elővárosában robbant gépkocsiba rejtett pokolgép. Az öngyilkos merényletben egy amerikai katona és két iraki rendőr meghalt és több mint hatvanan megsebesültek. Négy iraki életét vesztette, 19 személy, köztük négy rendőr megsérült az ország északi részén fekvő Tell- Áfárban egy autóba rejtett pokolgép robbanása következtében. A gyilkos szerkezet a Moszul közelében fekvő, 150 ezer lakosú város központjában lépett működésbe. Ismeretlen támadók agyonlőttek egy rendőrtisztet csütörtökön az észak-iraki Moszulban. Gasszán Mohamed őrnagyot, az Abi Taman rendőrkapitányság belügyi igazgatóját akkor érte a támadás, amikor autóján irodájába hajtatott. Életét veszítette sofőrje is. Újabb tíz túszt ejtettek fegyveres szélsőségesek Irakban - közölte az al- Dzsazíra arab hírtelevízió csütörtökön, rövid felvételt sugározva három fogolyról. A tévé szerint hat iraki és két libanoni férfiról, valamint két indonéz nőről van szó - állítólag valamennyien egy villamosenergia-ipari cég alkalmazottai. A túszokat az Iraki Iszlám Hadsereg nevű terrorcsoport tartja fogva, amely augusztusban a két francia újságírót is elrabolta. A libanoni külügyminisztérium tisztviselője megerősítette, hogy két libanoni állampolgárt elraboltak Irakban. MTI-információ Sebesült gyereket visz Karában egy iraki férfiFotó: Reuters Energetikai kérdésekkel bombázták a magyar biztosjelöltet Megszorongatták Kovács Lászlót Ferenc számít külpolitikai tapasztalatára, ezért örömmel fogadta a felkérését, hogy október utolsó napjáig vezesse a külügyi tárcát. November 1-jétől azonban a Barroso elnök vezette Európai Bizottságban kíván dolgozni - erősítette meg Kovács László, aki a meghallgatáson felváltva magyarul és angolul beszélt. Tizenkét perces bemutatkozó beszéde után a magyar biztosjelölt két és fél óráig állta a honatyák rohamát. A képviselők nem kímélték a szakmai kérdésekben járatlan Kovácsot, arról faggatták egyebek között, hogyan képzeli az energiagazdálkodás hatékonyságának növelését, az alternatív energiaforrások hasznosítását, a nukleáris erőművek biztonságának garantálását, az európai energiaimport diverzifikálását. A magyar politikus állta a sarat, ám sokszor láthatóan zavarba jött, és válaszaival általánosságokra szorítkozott. Egy luxemburgi honatya föl is hívta a figyelmét arra, hogy a hidrogén nem energiaforrás, hanem energiahordozó... A meghallgatás előtt, csütörtök délután Kovács találkozót kezdeményezett a Fidesz és az MDF európai parlamenti képviselőivel. A húszperces megbeszélésről Szájer József annyit mondott, hogy azon a folyamatos párbeszéd, a kapcsolattartás szükségességéről volt szó. „Nem változott a véleményünk Kovács Lászlóról, továbbra is úgy gondoljuk, hogy Medgyessy Péter rosszul döntött, amikor őt jelölte biztosnak, ám fontosnak tartjuk, hogy az európai és a magyar szempontból fontos energiaügyi kérdésekben szót tudjunk érteni” - mondta Szájer. Halmai Katalin (Brüsszel) Szakmai kérdések sokaságával bombázták a honatyák tegnap Kovács Lászlót, az EU energiapolitikájáért felelős magyar biztosjelöltet az Európai Parlament ipari, kutatási és energiaügyi bizottságában. A késő délután kezdődött, háromórás meghallgatás lapzártánk idején még tartott. Majdnem elmaradt Kovács László tegnapi meghallgatása, miután a bizottsági ülés kezdetén egy osztrák képviselő azt javasolta: a jelölt válasszon, külügyminiszter vagy európai biztos szeretne lenni. A honatya szóvá tette, hogy miközben Kovács az Európai Parlament előtt „vizsgázik”, régi-új külügyminiszterként ugyanezt teszi szombaton a magyar parlamentben. A biztosjelölt közölte: az új miniszterelnök, Gyurcsány Európai biztosok meghallgatása Szeptember 28. Danuta Hübner, Lengyelország, regionális politika; Neelie Kroes-Smit, Hollandia, verseny; Dalia Grybauskaite, Litvánia, pénzügyi tervezés és költségvetés Szeptember 29. Stavros Dimas, Görögország, környezetvédelem; Viviane Reding, Luxemburg, információs társadalom és média; Jacques Barrot, Franciaország, közlekedés Szeptember 30. Günter Verheugen, Németország, vállalkozás és ipar; Margot Wallström, Svédország, kommunikációs stratégia és intézményi kapcsolatok; Kovács László, Magyarország, energia Október 1. Janez Potocnik, Szlovénia, tudomány és kutatás Október 4. Peter Mandelson, Nagy-Britannia, kereskedelem; Olli Rehn, Finnország, bővítés Október 5. Benita Ferrero-Waldner, Ausztria, külkapcsolatok és szomszédságpolitika; Rocco Buttiglione, Olaszország, igazságügy, szabadságjogok és biztonság; Joe Borg, Málta, halászat és tengeri ügyek Október 6. Louis Michel, Belgium, fejlesztés és humanitárius segély; Siim Kallas, Észtország, adminisztráció, pénzügyi ellenőrzés és korrupcióellenes ügyek; Mariann Fischer Boel, Dánia, mezőgazdaság és vidékfejlesztés Október 7. Charlie McCreevy, Írország, belső piac és szolgáltatások; Joaquin Almunia, Spanyolország, gazdaság és pénzügyek; Ingrida Udre, Lettország, adózás és vámunió Október 8. Markos Kyprianou, Ciprus, egészségügy és fogyasztóvédelem Forrás: Európai Parlament A DUNAKANYAR TÉRSÉGÉBEN AZ VM 97.3 FREKVENCIÁN „Erős vezetőnek” látják Busht George W. Bush öt százalékkal vezet John F. Kerry előtt a tegnapi első választási tévévitát megelőzően a valószínű szavazók között a Los Angeles Times felmérése szerint. A választók egyötöde úgy nyilatkozott, a tévéviták befolyásolhatják végső döntését. Bushra a valószínű választók 51 százaléka adta volna a voksát, Kerryre 46 százalék. Továbbra is sok a kétség az iraki háborút illetően. A felmérésben megkérdezettek szűk többsége az iraki helyzet jelenlegi állása alapján úgy vélte, „nem érte meg” megindítani a háborút, a katonai beavatkozás inkább rontotta az amerikai gazdaság helyzetét, mintsem javította volna. Bush számára biztató, hogy támogatottsága 50 százalék fölötti, s azokat az elnököket, akik a kampány e szakaszában ilyen jól szerepeltek, újjáválasztották. Arra a kérdésre, hogy a republikánus vagy a demokrata jelölt-e a kellőképpen „erős elnök”, aki háborús időkben határozottan képes vezetni az országot, 52 százalék Bush mellett tette le a voksot, s csupán 41 százalék látta Kerryt erős vezetőnek. A valószínű választók 88 százaléka nézni akarta a közép-európai idő szerint ma hajnalban lezajlott tévévitát. 2000-ben csupán kétharmadukat érdekelte az akkori összecsapás. A megkérdezettek 92 százaléka azt mondta, már meghozta döntését, s csupán nyolc százalék nyilatkozott úgy, hogy még fontolgatja, megváltoztatja-e álláspontját, kire szavaz november 2-án. Népszava-információ