Népszava, 2004. október (132. évfolyam, 230–254. sz.)

2004-10-01 / 230. szám

4 Visszahívták Küpper Andrást A fővárosi közgyűlés visszahívta a Szent Ist­ván Kórház felügyelő­bizottságából és annak elnöki posztjáról Küp­per Andrást (képün­kön). A javaslatot be­nyújtó szocialista Gros­ser János és a szabad demokrata Hubert Béla képviselők szerint a budapesti Fidesz-frakció vezetője többször is félretájékoztatta a kórház ügyeiről a fővárosi döntéshozókat. Az intéz­mény főigazgatójának, Molnár Lajosnak meg­bízatását éppen Kupper András kezdeményezé­sére vonta vissza először a szakbizottság, majd a hónap elején az MSZP támogatásával a köz­gyűlés. A testület mostani ülésén azonban a szocialisták a már a leváltást is ellenző sza­bad demokratákkal szavaztak. (Népszava) Szakképzési tanévnyitó A szakképzés és a munkaerő-piaci igények kö­zelítését, valamint az oktatási minisztérium, illetve a kereskedelmi és ipari kamara együtt­működésének jelentőségéről beszélt Magyar Bálint az országos szakképzési tanévnyitón, Szolnokon. A miniszter példaként említette, hogy hozzáfogtak az országos képzési jegyzék korszerűsítéséhez, ennek nyomán 16 szakmá­ban már a mai elvárásoknak megfelelő vizsga­­követelményeket állítottak össze. Szólt arról is, az idei tanévben útjára indított nyelvi előkészítő programban részt vevő több mint 400 oktatási intézmény 40 százaléka szakközépiskola, biz­tosítékot teremtve ezzel arra, hogy az ott tanu­lók a szakma mellett egy idegen nyelvet is meg­tanulhassanak. (MTI) Óvatos magánosítás lehet Az egészségügyi konszolidáció szükségességét, az óvatos magánosítást és az állam felelősségét fogalmazta meg a Nemzeti Egészségügyi Kerek­asztal tegnapi ülésén. A testület konszenzussal fogadta el Csáky András MDF-es képviselő előterjesztését, amely szerint az egészségügyi ellátórendszer problémáinak megoldása, a szer­kezet ésszerűsítése és a fenntartható finanszíro­zás akkor lehetséges, ha egymással összhangban lévő jogszabályi garanciák mellett egységesen kezelik a kérdéskört. A testület szerint a magá­nosítást csak és olyan mértékig szabad megva­lósítani, hogy az se szerkezeti, se működési tor­zulásokat ne okozzon. A kerekasztal ülésén a kormánypártok nem vettek részt. (MTI) Több ügyeletes patika a fővárosban Mától március végig több lesz az ügyeletes patika a fővárosban. Az eddigi készenléti gyógyszertárak mellett éjjel-nappal vásárolható gyógyszer a IX. kerületben a Nagyvárad, a XII. kerületi Szentlélek, valamint a XI. kerü­letben a Budai Szt. Klára gyógyszertárban, amelyet november 15-től a Szent Imre, decem­ber 30-tól pedig a Fehérvár patikák váltanak. December 1 -jétől március végéig a Madách gyógyszertár is nyitva tart. (Népszava) A legkisebb is számít: milliós adomány Országszerte kilenc város tizenkét gyermekin­tézményének összesen 20 millió forintot ado­mányoz a Tesco-Globál Áruházak Rt. az Aranyág Alapítvány segítségével, így az intéz­mények megvásárolhatják a működésükhöz el­engedhetetlenül szükséges eszközöket. Danks Emese, a Tesco kommunikációs igazgatója elmondta: a cég jelmondata, hogy a legkisebb is számít, de ez az akció is tükrözi, hogy a leg­kisebbek is számítanak. (Népszava) Hadihajóval az abortusz ellen Hazatért Hollandiába az a hajó, mellyel a Nők a hullámokon nevű civil szervezet szeretett volna Portugáliában kikötni, a hatóság azonban két hadihajóval akadályozta meg, hogy hor­gonyt vessen. A hajón - melyet éppen portugál nőszervezetek hívtak meg - jogi és orvosi fel­világosítással szerettek volna segíteni a bajba jutott nőknek és a nőszervezeteket. Lévai Ka­talin, az Európai Parlament jogi bizottságának alelnöke megnézte, milyen tájékoztató munkát végeznek és igazak-e a portugál vádak, misze­rint a műtéti beavatkozást is elvégzik az ott tartózkodó orvosok. Az eset kapcsán Lévai Ka­talin - Gurmai Zitával, a Nők jogaival és esély­­egyenlőségével foglalkozó bizottságának alel­­nökével - hazai és nemzetközi vitasorozatot kezdeményez. (Népszava) BELFÖLD 2004. OKTÓBER 1„ PÉNTEK NÉPSZAVA Gergényi Péter is nagyszabású átszervezéseket tervez áthelyezésekkel és elbocsátásokkal Sakkoznak a kerületi kapitányokkal Nemcsak az Országos Rendőr-főkapitányságon, hanem a BRFK alá tarto­zó kerületi kapitányságok élén is komoly személyi változtatások várhatók. Lapunk megbízható forrásból úgy tudja: Gergényi tábornok úgymond sak­kozni kezdett beosztottaival, bizonyos személyek széke érezhetően megin­gott, mások posztja pedig a korábbi, de azóta meghiúsult átszervezések miatt vált kérdésessé. Érezhetően mozognak az erővonalak a rendőrség vezetői állományán belül. Mint arról lapunk tegnap beszámolt: a felső vezetői kabinetben vélhetően ko­moly átszervezés kezdődik. A benn­fentesek biztosra veszik, hogy Gergé­nyi Péter budapesti rendőrfőkapitányt Szabadfi Árpád, a Győr-Moson-Sop­­ron megyei kapitányság első embere váltja hamarosan. Gergényi a politikai játszmák vétlen áldozataként „lecsú­szott” az országos rendőr-főkapitányi posztról, a felmentett Salgó László helyét Bene László, a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatának (RSZVSZ), köznapi nevén a belső elhárításnak a vezetője vette át. Bene megüresedett posztjára több jelentkező is akadt. Az egyik nagy aspi­ráns Czellér Ferenc, a főváros XI. ke­rületének jelenlegi kapitánya volt. Megbízható forrásból azonban úgy tudjuk, hogy Czellér áthelyezését az RSZVSZ-en belül „fúrták meg”, eset­leges kinevezésének hírére ugyanis többen bejelentették: ha Czellér jön, ők mennek. Az RSZVSZ vezetését Gergényi Péternek is felajánlották, ám a legfrissebb értesülések szerint a Vasprefektus végül mégsem fogadta el. A dandártábornok állítólag inkább lehetséges utódjának győr-moson­­soproni székében érezné jól magát. (Úgy tudni, a határmegye főrendőri posztjára felmerült még Czellér és a BRFK bűnügyi igazgatójának, Tóth Gábornak a neve is.) Az RSZVSZ új vezetőjeként szóba került még a Jász- Nagykun-Szolnok megyei főkapitány, Házi István is. A budapesti kerületek rendőrkapitá­nyai értesüléseink szerint komolyan aggódnak pozíciójukért. Felmerült ugyanis, hogy Czellér távozása után helyére a XXI. kerület kapitánya, Sághi Jenő kerülhet. Markó Attilának, a III. kerület kapitányának is kérdéses a posztja, Gergényi főrendőri kinevezé­se esetén ugyanis Lapid Lajos, a buda­pesti főkapitány közbiztonsági helyet­tesének székét kapta volna meg. Lapid ugyanis Gergényivel együtt ment volna az ORFK-ra. Mivel azonban Gergényi nem lett országos főkapitány, Lapid is a helyén maradt. Ez a csavar a XVI. kerületi kapitány sorsát is átalakította, Oláh Tamás kapta volna meg ugyanis a most szintén „hoppon maradt” Markó Attila helyét. A Népszava értesülése szerint Ger­gényi Péter állítólagos átszervezési tervei között menesztések is szere­pelhetnek. Úgy tudjuk, hogy az el­múlt napokban szóba került például az V. kerületi kapitány, Mészáros Pé­ter felmentése is, ám úgy tűnik, hogy mégis inkább helyettesének, Tóth At­tilának kell majd talán távoznia. Meg­ingott a VI—VII. kerületi kapitány, Nagy-Juhák István széke is, amiért Gergényi megkerülésével pályázott meg egy pozíciót, a főkapitány pedig ezt állítólag zokon vette. Lapunk megbízható forrásai szerint a Vaspre­fektus tervei szerint elmozdítaná Ár­­mós Sándor XIV. kerületi és Kesz­tyűs Rudolf I. kerületi kapitányt is. Információinkat az érintettek hiva­talosan nem kívánták kommentálni. Szalay Tamás Lajos A Vasprefektus a jelek szerint bekeményített Fotó: Vajda József Megalapozott átalakítást sürget a szakszervezet a közszolgálatban Hazánkhoz hasonlóan az unió más tagországaiban is visszavonul az ál­lam a közszolgáltatásokból, de nem lehet megalapozatlan átalakításokat végrehajtani - hangzott el a közszol­gálatról rendezett budapesti nem­zetközi konferencián. Szabó Endre, a SZEF elnöke a köztisztviselők vár­ható elbocsátásáról nem tudott részleteket mondani, de megerősí­tette: számításaik szerint több mint 10 ezer embert kell majd elküldeni a közigazgatás karcsúsítása miatt. Nem ellenzik a közszolgálati intéz­ményrendszer modernizációját a köz­szféra szakszervezetei, azt azonban elutasítják, hogy megalapozatlan, pénzügyi kényszer irányította átalakí­tásokat hajtsanak végre. Erről is be­szélt Szabó Endre a közszolgálatról rendezett nemzetközi konferencián. A Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke elmondta: fontos cél - és az új kormányprogramban is szerepel - az állami szerepvállalás mérséklése a közszolgáltatásokban, de felhívta a figyelmet, hogy az állam nem bújhat ki a közszolgálat felelőssé­ge alól. Fehér József alelnök emlékez­tetett arra, hogy a közigazgatás korsze­rűsítését minden kormány kiemelt cél­nak tekintette, de az elindított változtatá­sokat egyetlen kormány sem fejezte be. A rendezvényen - amelyen osztrák, német, spanyol, francia, angol és por­tugál szakszervezeti vezetők vettek részt - elhangzott: az unió más tagor­szágaiban is hasonló a helyzet, az ál­lam mindenhol visszavonul a köz­szolgáltatásokból, és kisebb létszám­mal próbálja megoldani a feladatokat. Szabó Endre lapunknak elmondta azt is: a közszférában a reálkeresetek növekedésének jövőre közelítenie kell a várhatóan 4 százalék körüli gazda­sági növekedéshez, ami 4,5 százalékra tervezett inflációnál a bruttó keresetek mintegy 8 százalékos emelését jelente­né. Emellett fontosnak mondta azt is, hogy az emelést az illetményrendsze­rekben garantálják és abba az idei bér­­fejlesztés is bekerüljön. Ezzel magya­rázta, hogy a hét elején kezdett bértár­gyalásokon bruttó 14 százalékos eme­lést javasoltak a közszférában. Akkor a kormányoldal azt ajánlotta, hogy a köztisztviselői illetményalap januártól 4 százalékkal emelkedjen, amit 2 szá­zalékos, minőségi munkához kapcso­lódó béremelés egészítene ki. A közal­kalmazottaknál pedig 8 százalékos illet­ménytábla-emeléssel és 2 százalékos­ teljesítményhez kötődő bérnövekedés­sel, továbbá 4 százalékos pótlékalap­emelkedéssel lehetne számolni. Szabó a köztisztviselők várható elbocsátásá­ról nem tudott részleteket mondani, de megismételte: számításaik szerint több mint 10 ezer embertől kell majd meg­válni. Markotay Csaba Maradhat a főpolgármester Korábbi - igaz, formailag jogsértő - döntését helybenhagyva a fővárosi közgyűlés a kormánypárti képviselők szavazataival ismét úgy foglalt állást, hogy nem összeférhetetlen Demszky Gábor európai parlamenti képviselő­sége és főpolgármesteri tisztsége. A testület augusztus végén már hasonló­képpen döntött, ám a közigazgatási hi­vatal vezetője eljá­rásjogi hiba miatt érvénytelenítette a határozatot. Ez­után háromfős ese­ti bizottság alakult, amelynek álláspontja szerint - szintén a koalíciós tagok többségi véleménye alapján - szintén nem összeférhetetlen a két poszt. A testület fideszes elnöke ezzel ellentétes állásponton van. Kup­per András, a Fidesz-MKDSZ-frakció vezetője lapunknak elmondta: az ügy­nek komoly szerepe van abban, hogy a hét elején a belügyminiszter felmen­tette Felkai Lászlót, a Fővárosi Köz­­igazgatási Hivatal vezetőjét, aki egye­düliként lenne jogosult a főpolgár­mester összeférhetetlenségi ügyében a bírósághoz fordulni, ha nem ért egyet a közgyűlés határozatával. A koalíciós városatyák szerint a jogszabályok úgy rendelkeznek: egy­idejűleg is betölthető a két poszt. Az ellenzéki képviselők viszont szintén kitartottak álláspontjuk mellett, mi­szerint augusztus közepe óta Demsz­ky Gábor nem főpolgármestere Bu­dapestnek. A közgyűlés a többi között dön­tött a 4-es metró engedélyokiratá­nak elfogadásáról is, így hamarosan kiírhatók az alagút­­fúrási munkákra szóló tenderek s megkezdődhet a száz­­milliárd forintos beruházás. Minderről annak ellenére döntött a testület, hogy még mindig nem hárult el minden jogi akadály a munkák megindítása elől. A képviselők elfogadták azt az előter­jesztést is, mely szerint 2005-ben a bu­dapesti utak 5, a hidaknak pedig 3 szá­zalékát újíthatja fel a főváros, összes­ségében mintegy 17 milliárd forintért­­ az összeg felét egy korábbi, de az új kormányprogramban is szereplő meg­állapodásnak megfelelően az állam fizeti. Népszava-összeállítás 17 milliárd Jövőre ennyiért újítanak fel utakat és hidakat A KÖZGYŰLÉS EGYIK SZÜNETÉBEN FIDESZES KÉPVISELŐK asszisztálá­­sával az óbudai polgári körök képviselői több mint 11 ezer aláírást tartalmazó pe­tíciót nyújtottak át a főpolgármesternek. Transzparensekkel és nyilatkozatokkal is megerősítették: elfogadhatatlannak tartják a fővárosi vezetés szándékát, hogy több kórházi osztályt, köztük a szülészetit is megszüntessék a Margit kórházban. Kevesen segítenek a gyerekeknek Az Unicef jelentése Magyarországot a világ negyedik legveszélyesebb országának nevezi a gyerekek fizikai bántalmazás következtében bekövetkezett halálesetei alapján. Herczog Mária szerint azonban az adatok nem a valóságot tükrözik, az Unicef nem határozta meg pontosan, milyen mutatók alapján kérik a bántalmazás­ról és halálesetről szóló nyilvántartást. A szakértő sze­rint sok családban van jelen a testi lelki abúzus, az el­látórendszerben és az intézetekben sokkal súlyosabb a helyzet. Ismét a súlyos bántalmazások kerül­tek előtérbe, de az igazi csendes gyötrelmekről és a megelőzésről szinte egyetlen szó sem esik­­­• véli Herczog Mária annak kapcsán, hogy az Unicef tavalyi felmérése szerint Magyarország a világ negyedik leg­veszélyesebb országa a gyerekek fi­zikai bántalmazás következtében be­következett halálesetei alapján. Esze­rint az Egyesült Államok, Mexikó és Portugália után hazánkban bántal­mazzák a legtöbb gyereket otthon. A vizsgálat semmiképpen nem tük­rözi a valóságot - jelentette ki az Or­szágos Kriminológiai Intézet főmun­katársa -, többek között azért sem, mert az adatszolgáltatás hazánkban nem egységesen meghatározott kate­góriák és definíciók alapján történik, így az újszülöttgyilkosságok is ebben az adatsorban szerepelnek, miközben más országokban meg sem jelenik vagy önálló kategória. Az Unicef azt sem határozta meg pontosan, milyen mutatók alapján kérik a bántalmazás­ról és halálesetről szóló nyilvántartást. Herczog Mária példaként említette Amerikát, ahol a szülő gyermekbántal­mazásért felel akkor is, ha az ő hibá­jából gyermeke autóbalesetben sérül meg. A szervezet azonban felismerte ezt a hiányosságot, és felkérte a tagál­lamok szakértőit, állítsanak össze egy egységes indikátorlistát, melynek segít­ségével a jövőben valós adatok kerül­hetnek a nyilvánosság és a szakembe­rek elé. Ezt most tesztelik, így ennek alapján újabb felmérés készül. Annak ellenére, hogy „a világ ne­gyedik legveszélyesebb országa” kate­góriával Herczog Mária nem ért egyet, kijelentette: valóban sok családban van jelen a testi, lelki, szexuális abú­zus, de nem tud olyan helyzetet elkép­zelni, amikor egy országban teljesen megszüntethető a bántalmazás. Ugyanakkor legtöbbször az egyes em­ber tragédiájáról hallunk, pedig az el­látórendszerben sokkal súlyosabb a helyzet - vélte. Vizsgálatokban kide­rült, a gyermekbántalmazásról vagy egyáltalán nem tudott a gyerekorvos, a tanár, a védőnő, de ha ismerték a prob­lémát, akkor is sokszor erőtlen és ha­tástalan volt a segítségük. Akik a csa­ládból intézetbe kerülnek az elszenve­dett abúzus miatt, többnyire ott sem kapnak megfelelő segítséget ahhoz, hogy lelki sebeik begyógyuljanak és a későbbiekben ne váljanak bántalmazó, elhanyagoló szülővé. Példaképpen Herczog egy nemrég elkészült amerikai vizsgálatot idézett. Olyan otthonban készítettek felmérést, ahol 24, szexuális bántalmazást elkö­vető fiatalt gondoztak. Kiderült, a la­kók több mint fele gyermekkorában maga is elszenvedte az abúzust. Muhari Judit

Next