Népszava, 2004. október (132. évfolyam, 230–254. sz.)
2004-10-01 / 230. szám
4 Visszahívták Küpper Andrást A fővárosi közgyűlés visszahívta a Szent István Kórház felügyelőbizottságából és annak elnöki posztjáról Küpper Andrást (képünkön). A javaslatot benyújtó szocialista Grosser János és a szabad demokrata Hubert Béla képviselők szerint a budapesti Fidesz-frakció vezetője többször is félretájékoztatta a kórház ügyeiről a fővárosi döntéshozókat. Az intézmény főigazgatójának, Molnár Lajosnak megbízatását éppen Kupper András kezdeményezésére vonta vissza először a szakbizottság, majd a hónap elején az MSZP támogatásával a közgyűlés. A testület mostani ülésén azonban a szocialisták a már a leváltást is ellenző szabad demokratákkal szavaztak. (Népszava) Szakképzési tanévnyitó A szakképzés és a munkaerő-piaci igények közelítését, valamint az oktatási minisztérium, illetve a kereskedelmi és ipari kamara együttműködésének jelentőségéről beszélt Magyar Bálint az országos szakképzési tanévnyitón, Szolnokon. A miniszter példaként említette, hogy hozzáfogtak az országos képzési jegyzék korszerűsítéséhez, ennek nyomán 16 szakmában már a mai elvárásoknak megfelelő vizsgakövetelményeket állítottak össze. Szólt arról is, az idei tanévben útjára indított nyelvi előkészítő programban részt vevő több mint 400 oktatási intézmény 40 százaléka szakközépiskola, biztosítékot teremtve ezzel arra, hogy az ott tanulók a szakma mellett egy idegen nyelvet is megtanulhassanak. (MTI) Óvatos magánosítás lehet Az egészségügyi konszolidáció szükségességét, az óvatos magánosítást és az állam felelősségét fogalmazta meg a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal tegnapi ülésén. A testület konszenzussal fogadta el Csáky András MDF-es képviselő előterjesztését, amely szerint az egészségügyi ellátórendszer problémáinak megoldása, a szerkezet ésszerűsítése és a fenntartható finanszírozás akkor lehetséges, ha egymással összhangban lévő jogszabályi garanciák mellett egységesen kezelik a kérdéskört. A testület szerint a magánosítást csak és olyan mértékig szabad megvalósítani, hogy az se szerkezeti, se működési torzulásokat ne okozzon. A kerekasztal ülésén a kormánypártok nem vettek részt. (MTI) Több ügyeletes patika a fővárosban Mától március végig több lesz az ügyeletes patika a fővárosban. Az eddigi készenléti gyógyszertárak mellett éjjel-nappal vásárolható gyógyszer a IX. kerületben a Nagyvárad, a XII. kerületi Szentlélek, valamint a XI. kerületben a Budai Szt. Klára gyógyszertárban, amelyet november 15-től a Szent Imre, december 30-tól pedig a Fehérvár patikák váltanak. December 1 -jétől március végéig a Madách gyógyszertár is nyitva tart. (Népszava) A legkisebb is számít: milliós adomány Országszerte kilenc város tizenkét gyermekintézményének összesen 20 millió forintot adományoz a Tesco-Globál Áruházak Rt. az Aranyág Alapítvány segítségével, így az intézmények megvásárolhatják a működésükhöz elengedhetetlenül szükséges eszközöket. Danks Emese, a Tesco kommunikációs igazgatója elmondta: a cég jelmondata, hogy a legkisebb is számít, de ez az akció is tükrözi, hogy a legkisebbek is számítanak. (Népszava) Hadihajóval az abortusz ellen Hazatért Hollandiába az a hajó, mellyel a Nők a hullámokon nevű civil szervezet szeretett volna Portugáliában kikötni, a hatóság azonban két hadihajóval akadályozta meg, hogy horgonyt vessen. A hajón - melyet éppen portugál nőszervezetek hívtak meg - jogi és orvosi felvilágosítással szerettek volna segíteni a bajba jutott nőknek és a nőszervezeteket. Lévai Katalin, az Európai Parlament jogi bizottságának alelnöke megnézte, milyen tájékoztató munkát végeznek és igazak-e a portugál vádak, miszerint a műtéti beavatkozást is elvégzik az ott tartózkodó orvosok. Az eset kapcsán Lévai Katalin - Gurmai Zitával, a Nők jogaival és esélyegyenlőségével foglalkozó bizottságának alelnökével - hazai és nemzetközi vitasorozatot kezdeményez. (Népszava) BELFÖLD 2004. OKTÓBER 1„ PÉNTEK NÉPSZAVA Gergényi Péter is nagyszabású átszervezéseket tervez áthelyezésekkel és elbocsátásokkal Sakkoznak a kerületi kapitányokkal Nemcsak az Országos Rendőr-főkapitányságon, hanem a BRFK alá tartozó kerületi kapitányságok élén is komoly személyi változtatások várhatók. Lapunk megbízható forrásból úgy tudja: Gergényi tábornok úgymond sakkozni kezdett beosztottaival, bizonyos személyek széke érezhetően megingott, mások posztja pedig a korábbi, de azóta meghiúsult átszervezések miatt vált kérdésessé. Érezhetően mozognak az erővonalak a rendőrség vezetői állományán belül. Mint arról lapunk tegnap beszámolt: a felső vezetői kabinetben vélhetően komoly átszervezés kezdődik. A bennfentesek biztosra veszik, hogy Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapitányt Szabadfi Árpád, a Győr-Moson-Sopron megyei kapitányság első embere váltja hamarosan. Gergényi a politikai játszmák vétlen áldozataként „lecsúszott” az országos rendőr-főkapitányi posztról, a felmentett Salgó László helyét Bene László, a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatának (RSZVSZ), köznapi nevén a belső elhárításnak a vezetője vette át. Bene megüresedett posztjára több jelentkező is akadt. Az egyik nagy aspiráns Czellér Ferenc, a főváros XI. kerületének jelenlegi kapitánya volt. Megbízható forrásból azonban úgy tudjuk, hogy Czellér áthelyezését az RSZVSZ-en belül „fúrták meg”, esetleges kinevezésének hírére ugyanis többen bejelentették: ha Czellér jön, ők mennek. Az RSZVSZ vezetését Gergényi Péternek is felajánlották, ám a legfrissebb értesülések szerint a Vasprefektus végül mégsem fogadta el. A dandártábornok állítólag inkább lehetséges utódjának győr-mosonsoproni székében érezné jól magát. (Úgy tudni, a határmegye főrendőri posztjára felmerült még Czellér és a BRFK bűnügyi igazgatójának, Tóth Gábornak a neve is.) Az RSZVSZ új vezetőjeként szóba került még a Jász- Nagykun-Szolnok megyei főkapitány, Házi István is. A budapesti kerületek rendőrkapitányai értesüléseink szerint komolyan aggódnak pozíciójukért. Felmerült ugyanis, hogy Czellér távozása után helyére a XXI. kerület kapitánya, Sághi Jenő kerülhet. Markó Attilának, a III. kerület kapitányának is kérdéses a posztja, Gergényi főrendőri kinevezése esetén ugyanis Lapid Lajos, a budapesti főkapitány közbiztonsági helyettesének székét kapta volna meg. Lapid ugyanis Gergényivel együtt ment volna az ORFK-ra. Mivel azonban Gergényi nem lett országos főkapitány, Lapid is a helyén maradt. Ez a csavar a XVI. kerületi kapitány sorsát is átalakította, Oláh Tamás kapta volna meg ugyanis a most szintén „hoppon maradt” Markó Attila helyét. A Népszava értesülése szerint Gergényi Péter állítólagos átszervezési tervei között menesztések is szerepelhetnek. Úgy tudjuk, hogy az elmúlt napokban szóba került például az V. kerületi kapitány, Mészáros Péter felmentése is, ám úgy tűnik, hogy mégis inkább helyettesének, Tóth Attilának kell majd talán távoznia. Megingott a VI—VII. kerületi kapitány, Nagy-Juhák István széke is, amiért Gergényi megkerülésével pályázott meg egy pozíciót, a főkapitány pedig ezt állítólag zokon vette. Lapunk megbízható forrásai szerint a Vasprefektus tervei szerint elmozdítaná Ármós Sándor XIV. kerületi és Kesztyűs Rudolf I. kerületi kapitányt is. Információinkat az érintettek hivatalosan nem kívánták kommentálni. Szalay Tamás Lajos A Vasprefektus a jelek szerint bekeményített Fotó: Vajda József Megalapozott átalakítást sürget a szakszervezet a közszolgálatban Hazánkhoz hasonlóan az unió más tagországaiban is visszavonul az állam a közszolgáltatásokból, de nem lehet megalapozatlan átalakításokat végrehajtani - hangzott el a közszolgálatról rendezett budapesti nemzetközi konferencián. Szabó Endre, a SZEF elnöke a köztisztviselők várható elbocsátásáról nem tudott részleteket mondani, de megerősítette: számításaik szerint több mint 10 ezer embert kell majd elküldeni a közigazgatás karcsúsítása miatt. Nem ellenzik a közszolgálati intézményrendszer modernizációját a közszféra szakszervezetei, azt azonban elutasítják, hogy megalapozatlan, pénzügyi kényszer irányította átalakításokat hajtsanak végre. Erről is beszélt Szabó Endre a közszolgálatról rendezett nemzetközi konferencián. A Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke elmondta: fontos cél - és az új kormányprogramban is szerepel - az állami szerepvállalás mérséklése a közszolgáltatásokban, de felhívta a figyelmet, hogy az állam nem bújhat ki a közszolgálat felelőssége alól. Fehér József alelnök emlékeztetett arra, hogy a közigazgatás korszerűsítését minden kormány kiemelt célnak tekintette, de az elindított változtatásokat egyetlen kormány sem fejezte be. A rendezvényen - amelyen osztrák, német, spanyol, francia, angol és portugál szakszervezeti vezetők vettek részt - elhangzott: az unió más tagországaiban is hasonló a helyzet, az állam mindenhol visszavonul a közszolgáltatásokból, és kisebb létszámmal próbálja megoldani a feladatokat. Szabó Endre lapunknak elmondta azt is: a közszférában a reálkeresetek növekedésének jövőre közelítenie kell a várhatóan 4 százalék körüli gazdasági növekedéshez, ami 4,5 százalékra tervezett inflációnál a bruttó keresetek mintegy 8 százalékos emelését jelentené. Emellett fontosnak mondta azt is, hogy az emelést az illetményrendszerekben garantálják és abba az idei bérfejlesztés is bekerüljön. Ezzel magyarázta, hogy a hét elején kezdett bértárgyalásokon bruttó 14 százalékos emelést javasoltak a közszférában. Akkor a kormányoldal azt ajánlotta, hogy a köztisztviselői illetményalap januártól 4 százalékkal emelkedjen, amit 2 százalékos, minőségi munkához kapcsolódó béremelés egészítene ki. A közalkalmazottaknál pedig 8 százalékos illetménytábla-emeléssel és 2 százalékos teljesítményhez kötődő bérnövekedéssel, továbbá 4 százalékos pótlékalapemelkedéssel lehetne számolni. Szabó a köztisztviselők várható elbocsátásáról nem tudott részleteket mondani, de megismételte: számításaik szerint több mint 10 ezer embertől kell majd megválni. Markotay Csaba Maradhat a főpolgármester Korábbi - igaz, formailag jogsértő - döntését helybenhagyva a fővárosi közgyűlés a kormánypárti képviselők szavazataival ismét úgy foglalt állást, hogy nem összeférhetetlen Demszky Gábor európai parlamenti képviselősége és főpolgármesteri tisztsége. A testület augusztus végén már hasonlóképpen döntött, ám a közigazgatási hivatal vezetője eljárásjogi hiba miatt érvénytelenítette a határozatot. Ezután háromfős eseti bizottság alakult, amelynek álláspontja szerint - szintén a koalíciós tagok többségi véleménye alapján - szintén nem összeférhetetlen a két poszt. A testület fideszes elnöke ezzel ellentétes állásponton van. Kupper András, a Fidesz-MKDSZ-frakció vezetője lapunknak elmondta: az ügynek komoly szerepe van abban, hogy a hét elején a belügyminiszter felmentette Felkai Lászlót, a Fővárosi Közigazgatási Hivatal vezetőjét, aki egyedüliként lenne jogosult a főpolgármester összeférhetetlenségi ügyében a bírósághoz fordulni, ha nem ért egyet a közgyűlés határozatával. A koalíciós városatyák szerint a jogszabályok úgy rendelkeznek: egyidejűleg is betölthető a két poszt. Az ellenzéki képviselők viszont szintén kitartottak álláspontjuk mellett, miszerint augusztus közepe óta Demszky Gábor nem főpolgármestere Budapestnek. A közgyűlés a többi között döntött a 4-es metró engedélyokiratának elfogadásáról is, így hamarosan kiírhatók az alagútfúrási munkákra szóló tenderek s megkezdődhet a százmilliárd forintos beruházás. Minderről annak ellenére döntött a testület, hogy még mindig nem hárult el minden jogi akadály a munkák megindítása elől. A képviselők elfogadták azt az előterjesztést is, mely szerint 2005-ben a budapesti utak 5, a hidaknak pedig 3 százalékát újíthatja fel a főváros, összességében mintegy 17 milliárd forintért az összeg felét egy korábbi, de az új kormányprogramban is szereplő megállapodásnak megfelelően az állam fizeti. Népszava-összeállítás 17 milliárd Jövőre ennyiért újítanak fel utakat és hidakat A KÖZGYŰLÉS EGYIK SZÜNETÉBEN FIDESZES KÉPVISELŐK asszisztálásával az óbudai polgári körök képviselői több mint 11 ezer aláírást tartalmazó petíciót nyújtottak át a főpolgármesternek. Transzparensekkel és nyilatkozatokkal is megerősítették: elfogadhatatlannak tartják a fővárosi vezetés szándékát, hogy több kórházi osztályt, köztük a szülészetit is megszüntessék a Margit kórházban. Kevesen segítenek a gyerekeknek Az Unicef jelentése Magyarországot a világ negyedik legveszélyesebb országának nevezi a gyerekek fizikai bántalmazás következtében bekövetkezett halálesetei alapján. Herczog Mária szerint azonban az adatok nem a valóságot tükrözik, az Unicef nem határozta meg pontosan, milyen mutatók alapján kérik a bántalmazásról és halálesetről szóló nyilvántartást. A szakértő szerint sok családban van jelen a testi lelki abúzus, az ellátórendszerben és az intézetekben sokkal súlyosabb a helyzet. Ismét a súlyos bántalmazások kerültek előtérbe, de az igazi csendes gyötrelmekről és a megelőzésről szinte egyetlen szó sem esik• véli Herczog Mária annak kapcsán, hogy az Unicef tavalyi felmérése szerint Magyarország a világ negyedik legveszélyesebb országa a gyerekek fizikai bántalmazás következtében bekövetkezett halálesetei alapján. Eszerint az Egyesült Államok, Mexikó és Portugália után hazánkban bántalmazzák a legtöbb gyereket otthon. A vizsgálat semmiképpen nem tükrözi a valóságot - jelentette ki az Országos Kriminológiai Intézet főmunkatársa -, többek között azért sem, mert az adatszolgáltatás hazánkban nem egységesen meghatározott kategóriák és definíciók alapján történik, így az újszülöttgyilkosságok is ebben az adatsorban szerepelnek, miközben más országokban meg sem jelenik vagy önálló kategória. Az Unicef azt sem határozta meg pontosan, milyen mutatók alapján kérik a bántalmazásról és halálesetről szóló nyilvántartást. Herczog Mária példaként említette Amerikát, ahol a szülő gyermekbántalmazásért felel akkor is, ha az ő hibájából gyermeke autóbalesetben sérül meg. A szervezet azonban felismerte ezt a hiányosságot, és felkérte a tagállamok szakértőit, állítsanak össze egy egységes indikátorlistát, melynek segítségével a jövőben valós adatok kerülhetnek a nyilvánosság és a szakemberek elé. Ezt most tesztelik, így ennek alapján újabb felmérés készül. Annak ellenére, hogy „a világ negyedik legveszélyesebb országa” kategóriával Herczog Mária nem ért egyet, kijelentette: valóban sok családban van jelen a testi, lelki, szexuális abúzus, de nem tud olyan helyzetet elképzelni, amikor egy országban teljesen megszüntethető a bántalmazás. Ugyanakkor legtöbbször az egyes ember tragédiájáról hallunk, pedig az ellátórendszerben sokkal súlyosabb a helyzet - vélte. Vizsgálatokban kiderült, a gyermekbántalmazásról vagy egyáltalán nem tudott a gyerekorvos, a tanár, a védőnő, de ha ismerték a problémát, akkor is sokszor erőtlen és hatástalan volt a segítségük. Akik a családból intézetbe kerülnek az elszenvedett abúzus miatt, többnyire ott sem kapnak megfelelő segítséget ahhoz, hogy lelki sebeik begyógyuljanak és a későbbiekben ne váljanak bántalmazó, elhanyagoló szülővé. Példaképpen Herczog egy nemrég elkészült amerikai vizsgálatot idézett. Olyan otthonban készítettek felmérést, ahol 24, szexuális bántalmazást elkövető fiatalt gondoztak. Kiderült, a lakók több mint fele gyermekkorában maga is elszenvedte az abúzust. Muhari Judit