Népszava, 2004. november (132. évfolyam, 255–279. sz.)

2004-11-02 / 255. szám

Megkezdte működését a miniszterelnök szűkebb stábja, alakul a tanácsadó testület is Egyórás kormányülést tervez Gyurcsány A miniszterelnöki kabinet átszervezé­se nyomán Gyurcsány Ferenc mellett egy olyan hét-nyolcfős csapat állt össze, akik hetente többször egyez­tetnek a kormányfővel a legfonto­sabb kormányzati döntésekről. A mi­niszterelnök az egész kormányzati döntési mechanizmust is újragon­dolja, a kormánytagoknak a jövőben nem kész jogszabályokat, hanem koncepciókat kell a kabinet elé vinni­ük. Gyurcsány egyórás kormányülé­seket, de előttük sok többoldalú egyeztetést tervez. A miniszterelnöki kabinet működésé­nek átszervezése a következő lépcsője annak a kormányzati döntéshozatali reformnak, amelynek keretében Gyur­csány Ferenc kormányfő a kormány­zati döntés-előkészítés szélesebb körű­vé tétele miatt már döntött hat tanács­adó testület felállításáról. (Ennek rész­leteiről lapunkban már olvashattak.) Gyurcsány szerint egy olyan hét-nyolc szakértőből, politikusból álló csapat állt össze, akikkel hetente kétszer személyesen konzultál az aktuális kor­mányzati ügyekről, megoldásukról és a nyilvánossággal való elfogadtatásuk mikéntjéről. Gyurcsány szűkebb stábjába tartoz­nak politikai főtanácsadókként Braun Róbert, Keszthelyi András - akik már sportminiszter korában is közeli mun­katársai voltak -, továbbá Zalai Mária, aki Medgyessy Péter kabinetstábjában is dolgozott s néhány éve az MSZP or­szágos szervezője is volt, ezért jól is­meri a párt belső működését. A szű­kebb stáb tagja a miniszterelnöki tit­kárság vezetője, a kabinetfőnök, Veres János, aki új ember a csapatban és he­lyettese, Tóth Miklós, aki a környezet­védelmi tárcától került át a kormányfő stábjába. A heti megbeszéléseken raj­tuk kívül két kulcsember vesz még részt. A miniszterelnök kommuniká­ciójával foglalkozó, strukturálisan ezt szervező Szigetvári Viktor. Ott ül az asztalnál Gál J. Zoltán, a Miniszterel­nöki Hivatal általános politikai állam­titkára, a korábbi kormányszóvivő is, aki a Medgyessy-kabinet bukása előtti hetekben elsőnek kényszerült távozni a kabinetből a Medgyessy és Gyur­csány közti bizalomvesztés miatt. A szűkebb stábba újabban meghívást ka­pott a két kormányszóvivő, László Boglár és Batiz András. A kormányfő szerint „ők azok, akiknek a körében hetente kétszer megpróbálják rövidebb és hosszabb távú közös dolgaikat meg­beszélni és a politikai döntéshozók ál­tal még otthagyott térben a szükséges döntéseiket meghozni”. Értesüléseink szerint körvonalazódik a kabinetstábban egy referensi rendszer is. A politikai főtanácsadók egy-egy tá­­gabb szakterületért lesznek felelősek, aminek keretében több minisztérium munkáját, a kormány elé kerülő elkép­zeléseiket kell előzetesen áttekinteniük. Emögött a rendszer mögött azonban (ellentétben az Orbán-kormány idején működő tükörreferatúrákkal) nem épí­tenek ki szervezeti struktúrát a kancel­lárián, azaz a kabinet felelőseinek nem kell a minisztériumok javaslatainak „felülírásával” foglalkozniuk. A kormányfő tervei között szerepel, hogy a korábbi, sokszor három-négy­órás kormányülések helyett egy-, más­fél órás „döntéshozó” tanácskozások legyenek, ezeket rendszeresen infor­mális megbeszélések készítik majd elő. A miniszterelnök szerint­­ erről a balatonőszödi informális kormányülé­sen már beszélt minisztereinek - meg kell reformálni az egész kormányzati döntés-előkészítés rendszerét. Tervei szerint a jövőben a tárcák nem kész jogszabálytervezeteket terjesztenek a kormányülés elé. Minden esetben elő­zetes koncepciókat vázolnak fel a mi­niszterek, ezeket vitatják meg, s így ki­derülhet, vannak-e ellentétes ágazati érdekek (például a környezetvédelem­ben, illetve az infrastruktúrafejlesztés­ben), s a minisztériumok a kormány­ülésen jóváhagyott, minden szakterü­letnek elfogadható megoldásokhoz ke­resik majd meg a jogi kereteket. Csík Rita A két új kormányszóvivő is bevonult a szűkebb stábba Fotó: Vajda József Provokálják a baloldali szervezeteket Különös tartalmú képeslapokat kap­tak vezető médiaszemélyiségek, akik provokációra gyanakszanak. A Kecs­keméten feladott küldemény szerint az SZDSZ-Új Generáció és a Fiatal Baloldal közös tüntetések megtartá­sára buzdít, mégpedig a brit, az ame­rikai, az izraeli és az orosz követsé­gek előtt. Mint ahogyan a képeslap fogalmaz: „Rúgjuk szét a világnyo­morító amerikai-angol fasizmust, a közel-keleti zsidó fasizmust, a kö­zép-ázsiai orosz fasizmust!” Indok­ként megjelölik, hogy Bácsfi Diána után itt az ideje a „nagyhalak” kifo­gásának is, így a tüntetések mellett az Új­ Generáció és a Fiatal Baloldal ne­vében azt követelik a világhatalmak­tól, hogy hívjanak össze egy huma­nizmuson alapuló, vétójogokkal bíró kongresszust.­­ Névtelen levelekkel nem kell fog­lalkozni, hasonló jellegűekből egyéb­ként is immáron komplett gyűjtemé­nyem van - nyilatkozta lapunknak Gusztos Péter, az SZDSZ-Új Generá­ció alelnöke. A szabad demokrata hon­atya egyúttal közölte: az Új Generá­ciónak semmi köze sincs az említett felhíváshoz, a szervezet emblémáját pedig feltehetően az internetről töl­tötték le és használták fel engedély nélkül. Újhelyi István, a Fiatal Baloldal el­nöke a Népszavának szintén megerő­sítette: emblémájukat nem nehéz le­másolni, letölteni és jogtalanul fel­használni. „Egyesek nem riadnak el az ilyen jellegű provokációtól. Elme­beli problémák vagy a szándékos po­litikai zavarkeltés szüli a hasonló kezdeményezéseket. Mindenképpen elhatárolódok a képeslap tartalmától” - tette hozzá kérdésünkre Újhelyi. Úgy tudjuk, a rendőrség egyelőre egyetlen olyan tüntetésről sem tud, amelyet az említett követségek elé jelentettek volna be. Információink szerint ezek a diplomáciai intézmé­nyek amúgy is kiemelt védelem alatt állnak. Szalay Tamás Lajos NÉPSZAVA 2004. NOVEMBER 2., KEDD BELFÖLD Kovács megőrizheti posztját Az Európai Néppártban „tiszteletre méltó” lépésnek tekintik az olasz ke­resztény politikus, Rocco Buttiglione visszalépését, de azt várják, hogy José Manuel Barroso további változtatáso­kat hajt végre - írta a Frankfurter All­gemeine Zeitung. A német lap úgy tud­ja, hogy bár kételyek merültek fel Ko­vács László kijelölt energiaügyi biztos hozzáértéséről, a frakció az ő posztján már nem kíván változtatást. Kovács László helyett is új jelöltet kíván az Európai Parlament elé ter­jeszteni José Manuel Barroso — írta ugyanakkor hétfőn több brit napilap, felvetve, hogy Balázs Péter újrajelö­­lése lenne az egyik megoldás. A Finan­cial Times szerint Barroso már pén­teken előterjesztheti új névsorát, amelyből hiányozni fog a lett és a magyar jelölt neve is. Horn Gyula volt kormányfő az MTV Nap-kelte című műsorában azt mondta, Kovács Lászlónak másik biztosi posztot kellene kapnia, „ami közelebb áll az ő felkészültségéhez, szakismeretéhez, iskolázottságához, tapasztalataihoz”. Kovács László az Inforádiónak úgy nyilatkozott, már pótolta lemaradását energiaügyi kér­désekben, s jól el tudná látni ezt a fel­adatot. MTI-információ Orbán-szőlő: pró és kontra A Földművelésügyi és Vidékfejleszté­si Minisztérium vezetéséhez az ország szőlészeteiből, borvidékeiről még a múlt héten is sok levél érkezett a ko­rábbi és jelenlegi támogatásokról. La­punk úgy tudja, a levelek többsége fel­veti azt az etikai kérdést, hogy a min­denkori miniszterelnök közpénzből tá­­mogattathatja-e saját vállalkozását. E levelek azoknak a nyilatkozatoknak nyomán születtek, amelyeket Orbán Viktor és felesége, Lévai Anikó, vala­mint a Fidesz ille­tékesei tettek a Szárhely-dűlő Sá­­razsadány-Tokaj-hegyalja Kereskedel­mi és Szolgáltató Kft.-nek nyújtott vissza nem térítendő telepítési és más támogatás ügyében. E kft.-nek Lévai Anikó a társtulajdonosa. Mint a napvi­lágra került adatokból kitetszik, az évekre lebontott - 41,5 milliós - szőlő­telepítési támogatás mellett az Orbán család résztulajdonában lévő cég talaj­cserére is kapott jelentős összeget, a vissza nem térítendő támogatás össze­sen meghaladja az 55 millió forintot. Az FVM illetékese lapunk értesülé­sét megerősítette. Utalt rá: Orbán Vik­tor egy nyilatkozatában, amelyet az RTL Klubnak adott, arról beszélt, hogy akik ebben az ügyben bírálták,­­eietet­­havat összehordtak.” „Magyarorszá­gon minden termőföldre jár valami­lyen támogatás, ez mindenkit megil­let” - mondotta Orbán Viktor. A Fidesz szóvivője ehhez még hozzá is tette: azt a támogatást, amely minden mezőgaz­dasági földterületre jár, „fel is szokták venni”. Az FVM illetékese ezzel kap­csolatban leszögezte: a szóban forgó időszakban, tehát 2001-2002-ben csak a 300 hektár alatti területen gazdálko­dókat illette meg a területalapú támo­gatás, és nem járt minden termőföldre. Nemcsak hogy nem vonatkozott mindenkire, hanem csupán a gazdálko­dók felét és a terü­let mintegy egy­­harmadát érintette. Igaz, hogy ma Ma­gyarországon min­den olyan vállalkozás, amely regiszt­ráltatja magát mezőgazdasági termelő­ként, meghatározott feltételek mellett jogosult a területalapú támogatás igénybevételére - folytatta. A jelen helyzetet azonban, amely a mostani kormány EU-konform politikájához kapcsolódik, nem lehet a múltba visszavetíteni - tette hozzá. A minisztérium adatai, mint meg­tudtuk, cáfolják azt a nyilatkozatokban foglalt sugallatot, hogy a pályázók tá­mogatása a jelzett időszakban mint­egy automatikus volt. Borsod-Abaúj- Zemplén megyében a gyümölcsre és szőlőre benyújtott ültetvénytelepítési pályázatok közül 2001-ben és 2002- ben is 28-28 pályázatot utasítottak el, az elutasított termelők tehát nem kap­ták meg az általuk igényelt mintegy 1,1 milliárd forintot. Az FVM illetékese reagált azokra az Orbán-szőlőket érintő állításokra is, amelyek relativizálják a miniszterel­­nök-család tulajdonrészének nagysá­gát. A Magyar Nemzetben a Lévai Anikóval készített beszélgetésben rá hivatkozva olvasható volt, hogy bár a társaságban 25 százalékos tulajdon­­résszel rendelkezik, ez valójában már a múlté. A kft. jelentős tagi kölcsönök­kel terhelt, „így valójában az ő tulajdo­ni hányada csak 2-3 százaléknyi.” Lé­vai Anikó arra is utalt, hogy a földterü­leten (mint ismeretes, földet csak ma­gánszemély tulajdonolhat, míg az ül­tetvények lehetnek a cég tulajdonában) telepítés nem történt. Ezzel kapcsolat­ban az FVM-ben leszögezték: „A tu­lajdoni arány és a tagi kölcsön közt nincs közvetlen összefüggés. A tulaj­donost, jelen esetben Lévai Anikót egynegyed részben megilletik a tulaj­donhoz fűződő kizárólagos jogai. A ta­gi kölcsön viszont egyfajta hitel, amelynek feltételeit a rendelkezésre bocsátó tag és az azt igénybe vevő tár­saság-jelen esetben e kft. - megfelelő megállapításban rögzíti. A tagi kölcsön után a gazdálkodó szervezet kamatot is fizethet. Ami azt az állítást illeti, hogy Lévai Anikó 8 hektáros földtulajdon­részét nem érinti a támogatás, ez tisz­tázásra szorul. Ugyanis ha nem is a Lévai Anikó nevén levő területrészen telepítettek szőlőültetvényt, de a támo­gatást mindenképpen az a kft. kapta, amelynek ő a 25 százalékos tulajdo­nosa. Népszava-információ 55 millió támogatást kaptak, a részleteket vitatják 3 Kampány az EU-állampolgári jogokról Írország és Lengyelország után Magyarorszá­gon is sorozatban ismerteti meg az embereket európai állampolgári jogaikkal. Az október 27. és november 6. között 30 magyar városban tar­tott program résztvevői megtudhatják, hogy az uniós polgárság jogai kiegészítik a nemzeti ál­lampolgárságot. A cél, hogy a rendezvénysoro­zat végére a magyar állampolgárok többet tud­janak az európai állampolgársággal járó joga­ikról és az Európai Unió politikájáról. (MTI) Új megyei elnök Balogh helyett Az MDF Csongrád megyei választmánya új megyei elnököt választ az országgyűlési frak­cióból kizárt Balogh László helyett. A szerve­zet közleményben jelenti ki, hogy legitimnek tekinti az MDF jelenlegi vezetését, a belső vi­tákat pedig lezárja, és ezentúl a 2006-os válasz­tásokra, illetve a jelenlegi kormány leváltására koncentrál. Balogh Lászlót - Lezsák Sándorral együtt - múlt héten zárta ki az MDF-frakció. (Népszava) Pintér távozik a TV2 éléről Távozik Pintér Dezső, a TV2 csatorna elnöke. A kereskedelmi csatorna közleménye szerint saját kérésére vált meg eddigi tisztségétől. Pintér Dezső a TV2 megalakulása óta, azaz több mint hét éven át volt a csatorna elnöke, ezután az SBS stratégiai tanácsadója lesz. Az igazgatóság Markus Tellenbachot, a TV2 fő­­részvényese, az SBS Broadcasting S.A. svájci elnök-vezérigazgatóját választotta az igazgató­ság elnökévé. (MTI) Szerdán leszerel az utolsó sorkatona Szerdán szerelnek le az utolsó sorkatonák a honvédségtől, és ezzel 136 év után megszűnik a sorkatonai szolgálat Magyarországon. Ettől kezdve már csak szerződéses és hivatásos ka­tonák szolgálnak a Magyar Honvédségnél. A budapesti Hősök terén naponta más-más köz­életi személyiségek vágnak le egy-egy darabot a sorozott hadsereg utolsó 10 napját jelképező centiből. Hét végén Koós János és Koltai Ró­bert (képünkön) vágott le egy centit. A kor­mány ugyan döntött a sorkötelezettség eltörlé­séről, ám a parlament nem fogadta el a szüksé­ges törvénymódosítást, így a sorozás intézmé­nye egyelőre fennmarad. (MTI) £ fi £ Emlékezni kell az áldozatokra Közleményben hívta fel a figyelmet a Hadkö­telezettséget Ellenzők Ligája arra, hogy a sor­­katonaság eltörlése feletti örömben meg kell állni és megemlékezni a hadkötelezettség áldo­zatairól, mindazokról, akik az elmúlt 136 év­ben kényszerkatonaként meghaltak a frontokon vagy a hadifogolytáborokban. A dokumentum emlékeztet arra, hogy a célig még pár lépés hátravan, azt csak akkor lehet elégnek tekinte­ni, ha az alkotmányból is kikerül a hadkötele­zettség. (MTI) H­ÍRVITA: andrassen Ivan rovata Tréfahatár A nepszava.hu Hírvita rova­tában a múlt héten vita volt arról, hogy a honvé­delmi miniszter a megfelelő hangnemet használ­­ta-e, amikor nyíltan bírálta a köztársasági elnö­köt annak kapcsán, hogy Mádl Ferenc lemondta a centivágást. A többség szerint nem. Ezután ter­mészetesen erre a fórumra is begyűrűzött a pap­rikaválság, majd a Hír TV válsága. Annál is in­kább, mert a rovat vezetője veszteségként köny­velte el Kerényi Imre távozását és az egyedülálló színvonalú Szerintem megszüntetését. Hét vége óta arról bontakozik a tanulságos beszélgetés, hogy milyen álláspontot alakítson ki a Népszava a legújabb Fiala-ügyben: a Fidesz azért jelentette föl az ORTT-nél az ismert rádióst, mert egyrészt közölt egy hangfelvételt, amelyen Bácsfi Diána beszél hívei előtt, másrészt az egyik műsorában Paizs Miklós felolvasta a jobboldal kiirtására fölszólító, szatirikusnak mondott költeményfélé­jét. A kérdés: tekintettel arra, hogy a Népszava néhány napja erős mocskolódó bírálatban része­sült az Indexen, mert nem tudta tréfaszinten ke­zelni a matula.hu egyik írását, most mit írjon Paizs „fergeteges" humorával kapcsolatban? Vagy­is: van-e határa a szatírának, és ha igen, akkor hol? Lehet-e, szabad-e személyiségi jogokat sér­teni, vallást és nézeteket gyalázni azon az ala­pon, hogy csak vicceltünk? (http://www.nepszava.hu) HOZZÁSZÓLHAT: www.nepszava.hu

Next