Népszava, 2004. november (132. évfolyam, 255–279. sz.)

2004-11-29 / 278. szám

NÉPSZAVA 2004. NOVEMBER 29., HÉTFŐ HÁTTÉR Megfigyelési ügy: egy újabb lufi pukkant ki Egy újabb, ezúttal legfelsőbb bírósági ítélet született az egykori „megfigyelési ügy” kapcsán. Most a TV2 tulajdonosa vesztett pert egy olyan magáncéggel szemben, amelyet annak idején a keres­kedelmi csatorna összefüggésbe hozott a Fidesz vezetői elleni állítólagos törvénytelen megfigyeléssel. Emlékezetes, 1998 nya­rán maga az akkori kormányfő, Orbán Viktor jelentette be: tör­vénysértő, titkos adatgyűjtés folyt közpénzen az 1998-as válasz­tás előtt a Fidesz vezető politikusai és családtagjaik ellen. A volt kormányfő állításai azóta sem igazolódtak be. Megsértette az MTM-SBS Rt. - a TV2 tulajdonosa - az S-Komplex Rt. jó hírnevét - döntött a Legfel­sőbb Bíróság (LB) múlt heti jog­erős ítéletében. Mint lapunk a bí­róságtól megtudta, az LB - meg­változtatva az elsőfokú ítéletet - kimondta, hogy a kereskedelmi tévé egyik adásában valótlan tényt közölt a cégről, amikor összefüggésbe hozta a Fidesz- Magyar Polgári Párt vezetőinek megfigyelésével. Az alperes TV2 nem tudta bizonyítani, hogy az S-Komplex Rt. megfigyelte volna az akkori kormánypárt vezető politikusait, illetve családtagjait. Ezért az LB kártérítést ítélt meg a cégnek - 5 millió forintot és a ka­matait -, továbbá 1-1 millió fo­rintot a másod- és harmadrendű felperesnek, a cég vezetőinek. A TV2 Tények című műsora - saját oknyomozására és titkos do­kumentumokra hivatkozva - annak idején azt közölte, az S-Komplex végezte a Fidesz vezetőinek meg­figyelését - elevenítette föl la­punknak a hat évvel ezelőtt tör­ténteket Nagy Lajos. Az S-Komp­­lex vezetője, a Nemzetbiztonsági Hivatal egykori elnöke elmondta, cégét , amely azóta tönkrement, felszámolás alatt áll - összefüg­gésbe hozták az izraeli titkos­­szolgálatokkal is. Az S-Komp­­lexet úgy említették, mint amely koordinálni és finanszírozni tudta a nem létező megfigyelést. Hiába bizonyosodott be később, hogy nem történt semmi, a TV2 nem kért elnézést - tette hozzá. Nagy Lajos a megfigyelési ügy kapcsán úgy fogalmazott, Orbán Viktor egy hazugsággal kezdte kormányfői pályafutását. A Nem­zetbiztonsági Hivatal egykori el­nöke szerint egyértelműen bebi­zonyosodott, hogy a „megfigye­lési ügy” a Fidesz elterelési ak­ciója volt, amit az egész nyilvá­nosság, beleértve a baloldalt­­ be­vett. Megemlítette, hogy gyűjti a „dakota főnök hazugságait” és meg is kívánja jelentetni a jövő­ben. „A léggömböt feleresztők nem érhetők jogilag tetten azért a kárért, amelyet felpereseknek és mindannyiunknak okoztak” - írta Paraizs József az első, másod- és harmadrendű felperes jogi képvi­selője az X-Press hírügynökség­nek eljuttatott levelében. Az egykor nagy port felvert „megfigyelési ügy” 1998. au­gusztus 25-én kezdődött, amikor Orbán Viktor akkori miniszterel­nök megdöbbentő bejelentést tett a Fidesz választmányi ülésén. Törvénysértő és titkos adatgyűj­tés folyt a májusi parlamenti vá­lasztások előtt a Fidesz vezető politikusai és családtagjaik ellen - mondta Orbán. Szájer József, a Fidesz frakcióvezetője „magyar Watergate"-nek nevezte az ügyet, és parlamenti vizsgálóbizottság létrehozását kezdeményezte. Orbán dokumentumokra hivat­kozva egy jól felépített rágalom­hadjáratról beszélt, amelynek alapját az előző kormány idején, 1997-ben elvégzett titkos, tör­vénysértő adatgyűjtés képezte. „A törvénysértő módon gyűjtött információkat most próbálják egy sajátos rendben a nyilvános­ság előtt bemutatni” - mondta Orbán, hozzátéve, ezeknek az adatgyűjtéseknek a költségeit el­sősorban a polgárok viselték. A miniszterelnök felsorolta a tör­vénysértő megfigyelés alá vont személyek nevét is. Áder János, az Országgyűlés elnöke és csa­ládtagjai, Deutsch Tamás, a Fi­desz alelnöke és családtagjai, Kövér László titkosszolgálati mi­niszter és családtagjai, Orbán Viktor és családtagjai, Pokorni Zoltán oktatási miniszter és csa­ládtagjai, Szájer József frakció­­vezető, illetve Salamon László képviselő és családtagjai. Össze­sen 27 emberről beszélt. Az akkori kormányfő bejelen­téséből azonban gyakorlatilag semmi sem igazolódott. Az ügy kivizsgálására alakult parlamenti vizsgálóbizottság működése - élén Kosztolányi Dénes fideszes képviselővel - parlamenti bohó­zatba fulladt. A testület egyéves vizsgálat után - időközben előke­rült információk alapján - azt tudta megállapítani, hogy 1996- ban Czégé Zsuzsanna, a Xénia­láz tévéműsor vezetőjének meg­bízásából Bédi Csaba kormányőr közvetítésével Faragó Lajos ma­gánnyomozó adatokat gyűjtött Pokorni Zoltánról. Az adatgyűj­tést állítólag ki akarták terjeszteni több politikusra is, de ezt a ma­gánnyomozó nem vállalta. Az ak­kori kormánytöbbség által elfo­gadott jelentésben az áll: „a vizs­gálóbizottság a megfigyeltek ki­bővített körét behatárolni nem tudta, de azt más eljárási eszkö­zök igénybevételével lehetséges­nek látja”. Egyben felkérték a legfőbb ügyészt, hogy folytasson le vizsgálatot az ügyben. Az MSZP és az SZDSZ nem fogad­ták el a jelentést, kifogásolták, hogy tényként szerepel Pokorni Zoltán törvénytelen megfigye­lése, amikor szerintük a vizsgálat azt bizonyította, hogy Pokornit magánemberként figyelték meg, gazdasági ügyben. A legfőbb ügyész 2000-ben nyilvánosságra hozott vizsgála­ta sem tárt fel olyat, amely meg­erősítette Orbán bejelentését, vagy új információt hozott vol­na a parlamenti vizsgálathoz képest. Az ügyészség is csak azt tudta megállapítani, hogy egy politikust figyeltek meg és őt is magánszemély megbízásából. Amit az ügyészség törvényte­lenségnek tekintett, hogy Bédi Csaba kormányőr a BM adat­bázisából tudta meg Pokorni lakcímét. A hatóságok Bédi ellen eljárást indítottak hivatali visszaélés és jogosulatlan adat­kezelés miatt. A vizsgálat sze­rint Czégét is eljárás alá lehetett volna vonni, de cselekménye elévült. A Fővárosi Bíróság két évvel ezelőtti jogerős ítélete ki is mondta: Bédi Csaba rendőr százados elkövette a jogosu­latlan adatkezelés vétségét. Ugyanakkor felmentették a hi­vatali visszaélés bűntettének vádja alól, és büntetés kiszabá­sát mellőzve, egy év próbaidőre bocsátották. Simon Zoltán Kosztolányi Dénes a róla elnevezett bizottságban gyakran mutogatott Keleti Györggyel Fotó: Népszava-archív Harmincnál több javaslatról kellene dönteni még az idén Felgyorsítaná a kormány a törvénykezést Felerészben teljesült csak a kormány idei jogalkotási programja. Kiss Péter kancelláriaminiszter levélben ösztökélte jogalkotásra a minisztériumokat, Szili Katalin házelnök pedig a kancelláriaminisz­tertől kérte, hogy jelölje meg a kormány, mely jogszabályok elfo­gadását tartja fontosnak a december 20-án záruló őszi ülésszakon. Felülvizsgálta elődje idei jogal­kotási programját a Gyurcsány­­kabinet. A kormány ezután 24 órán belül kilenc új törvényjavas­latot, illetve határozati tervezetet nyújtott be a parlamenthez, közü­lük nyolc esetben sürgős elfoga­dást kér. Sürgősség hiányában ugyanis ezeket a jogszabályokat a parlament, amely a tervek szerint csak december 20-ig ülésezik, nem tudná elfogadni. A törvény­előkészítés lelassulása miatt az utóbbi hetekben több levél- és te­lefonváltás zajlott le a házelnök és a kancelláriaminiszter között. Szili Katalin kérte Kiss Pétert, hogy a kormány jelölje meg, az év végéig eredeti jogalkotási programjából még mely törvény­­javaslatokat nyújtja be, s közülük melyek elfo­gadását kéri még az idén. Kiss és Szili húsz törvény és határozati javaslat idei benyújtásáról és elfogadásáról egyezett meg. Megbeszélésük előzménye, hogy a kabinet időarányosan elmaradt saját, 2004-es törvénykezési programjától. A Gyurcsány-kor­­mány megalakulása után Kiss Péter levélben figyelmeztette a minisztériumokat, hogy a váltás­tól függetlenül is be kell tartaniuk a kormány döntéseiben szereplő határidőket. A kormány eredeti­leg 47 törvény elfogadását kérte a parlamenttől, ez felerészben már megtörtént. A kormányváltáskor átmeneti­leg megtorpant a minisztériumok jogalkotási munkája - közölte kérdésünkre László Boglár kor­mányszóvivő. Hozzátette, a kabi­net által az őszi ülésszakon elfo­gadásra javasolt törvények mint­egy kétharmadát nyújtották be eddig az Országgyűlésnek. A jog­alkotási programban eredetileg hat olyan javaslat is szerepelt, amihez az alkotmányt, illetve kétharmados törvényeket kellett volna módosítani. Erre azonban az ellenzék támogatásának hiá­nya miatt nem volt lehetőség. Időközben az új kormányprog­ramhoz igazították a kabinet jog­alkotási elképzeléseit. Több, a Medgyessy­­kormány jog­alkotási ter­­­­vében nem szereplő ja­vaslat is a Ház elé de­­más jog­szabályok megtárgyalása pedig a jövő évre csúszik. Ilyen „új” ja­vaslat a Prémium Eve program, ami a közigazgatásban jövőre ter­vezett szerkezetátalakítás miatti létszámcsökkentést hivatott meg­könnyíteni vagy a fiatalok, illetve a gyesről munkába visszatérők elhelyezkedését segítő jogsza­bály, csakúgy, mint a Szülőföld­alapról szóló javaslat, amely egyike a sürgős elfogadásra java­sul, sóit indítványoknak. Sürgősséget kért a kormány többek között a temetkezésről szóló jogszabály módosítására. Ebben megterem­tik a lehetőséget arra, hogy a nem házasságban élő párok egyik tag­jának elhunytakor az életben ma­radt társ is rendelkezhessen a te­metésről, ne csak a vérrokonok. Az Alkotmánybíróság döntése nyomán lett „sürgős” a fegyveres testületeknél dolgozók szolgálati viszonyára vonatkozó jogszabály felülvizsgálata. 2005-re tolódik viszont a családon belüli erőszak­ról szóló törvény, a 4-es metró építésével kapcsolatos előterjesz­tés, az új egységes felsőoktatási törvény, valamint egy az önkor­mányzatok gazdálkodásáról és finanszírozásának átalakításáról szóló törvénycsomag is - utóbbi kettő nem a lassúbb előkészítés miatt, hanem mert a tervezettnél tovább tart a javaslatok szakmai­társadalmi egyeztetése. Csík Rita Megtorpant a minisztériumokban a jogalkotási munka Szili Katalinnak az idén újra sürgetnie kellett a kormányt Fotó: Népszava-archiv A megfigyelési ügyben egyéb ítélet is született már: Orbán Viktor jogerősen személyiségi jogi pert veszí­tett Juszt Lászlóval szemben. A volt kormányfőnek három országos napilapban kellett elnézést kérnie az újságírótól, mert azt állította róla 1999-ben a Kos­suth rádióban­­ szokásos reggeli interjúi egyikében hogy Juszt „nyilvánvalóan törvénysértést követett el", amikor a Kriminális hetilapban publikálta a meg­figyelési ügyhöz kapcsolódó dokumentumait. Orbán utalt arra is, hogy szükségesnek látja Juszttal szem­ben a megfelelő állami szervek eljárásának megindí­tását. Az ügyészség utóbb megállapította: az ismert tévés nem követett el sem államtitoksértést, sem más bűncselekményt. Juszt László műsorát ugyan­akkor megszüntették a tévében, lapját ellehetetlení­tették az általa nyilvánosságra hozott - egyébként formailag hibásan titkosított - dokumentumok miatt. Az adatvédelmi biztos ugyanis kimondta, a Kriminá­lis című lapban közölt dokumentumok részben egy­általán nem, részben hibásan voltak minősítve. Maj­­tényi László szerint olyan súlyos formai hibák történ­tek az adatminősítések körül, hogy az iratok nem te­kinthetők államtitoknak. Azt pedig nem is vizsgálta, hogy maga az adat indokoltan lett volna-e titokká mi­nősíthető. A Juszt kontra Orbán perben az alperes úgy érvelt, hogy az újságíró csak azért nem követte el az államtitoksértés bűncselekményét, mert az ira­tok minősítésekor formai hibát vétettek, vagyis az alperes szerint „potenciális államtitkok" kerültek nyil­vánosságra a Kriminálisban. A bíróság azonban úgy döntött, a törvények nem ismerik a potenciális állam­titok és a potenciális államtitoksértés fogalmát. NÉPSZAVA -----------------------MHaiMUMW-----------------------------­ELŐFI2EZESI AKCIÓ! no*, mintnnHe Kedves Olvasónk! Rendelje meg újságunkat! A NÉPSZAVA hiteles forrás az Ön tájékozódásához. A tartalmas olvasnivalók mellé most értékes nyereményeket sorsolunk ki. Megtekinthető: Chevrolet Perfekt. Bp XIII., Dráva u. 17. Idb Chevrolet Lacetti személyautó .erf$21 Idb Neckarmann utazási utalvány 300 OOO Ft értékben Idb négy s te­mélyen, 8 napos üdülés fél pontjéval a Gróf Apponyi KastélyssáUóban, 300 OOO Ft értékben Minden előfizetőnk ajándékba kap egy 2005. évi falinaptárt. További nyeremények (50 db, egyenként 4500 Ft értékű ajándék) _______Támogatók GARNIER, AGFA, KOSSUTH KIADÓ, PIATNIK Sorsolás (közjegyző jelenlétében): 2005. január 31-én 10 óra Helyszín: Editorial Kft. - Terjesztési osztály (1087 Budapest, Könyves K. krt. 76.) A sorsoláson a 2005 januárban érvényes NÉPSZAVA előfizetéssel rendelkező - postai és kiadói - előfizetők vehetnek részt. A sorsolás eredményét a lapban közöljük, a nyerteseket levélben is értesítjük. Az akcióban a tiszteletpéldánnyal rendelkezők nem vehetnek részt. MEGRENDELŐLAP Megrendelem a Népszavát........példányban, 200.........................1-jétől, 2004. évi áron. □ 12 hónapra 20868 Ft (’megtakarítás 37%) 6 hónapra 10764 Ft (’megtakarítás 35%) 3 hónapra 5466 Ft (’megtakarítás 34%) Az előfizetési díj Kézbesítési név: befizetéséhez csekket kérek Kézbesítési cím:....................................................................................................□ Átutalással fizetek Számlázási név:................................................................................................... Számlázási cím:.................................................................................................... Telefon:...................................... e-mail:.......................................... FIZESSEN ELŐ MOST! - A 06-80/200-502-es ingyenesen hívható zöldszámon, „Szálljon be’’jeligével, vagy a megrendelőszelvény visszaküldésével az alábbi címre: Editorial Kft., Terjesztési osztály, 1430 Budapest, Pf. 4. Fax: 06-1/477-9025. Internet: www.nepszava.hu 9

Next