Népszava, 2004. december (132. évfolyam, 280–305. sz.)
2004-12-01 / 280. szám
2 Powell-lel is tárgyal Somogyi Szófiába utazik december 6-án a magyar külügyminiszter az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Miniszteri Tanácsának ülésére - jelentette be tegnap Polgár Viktor külügyi szóvivő. A tanácskozáson várhatóan új főtitkárt választanak, s határozat születhet a terrorizmus, a korrupció elleni határozottabb fellépéséről, a szervezet és az Európa Tanács közötti együttműködés szélesítéséről. Somogyi Ferenc több kollégájával is kétoldalú megbeszéléseket folytat, köztük Colin Powell amerikai (képünkön), Szergej Lavrov orosz, Mircea Geoana román, Laila Freivalds svéd, Miomir Zuzul horvát és Vuk Draskovics szerb-montenegrói külügyminiszterrel. Somogyi Szófiából továbbutazik Krakkóba a visegrádi négyek találkozójára. (Népszava) Bush javítaná a kapcsolatokat Kanadába érkezett tegnap George W. Bush, személyében tíz év óta először tesz hivatalos látogatást amerikai elnök az északi szomszéd országban. Bush célja, hogy javítsa az iraki háború óta lehűlt kétoldalú kapcsolatokat. Ottawa ellenezte a beavatkozást, s nem küldött katonákat Irakba. Az új kanadai kormányfő, Paul Martin elődjénél, Jean Chrétiennél jobb viszonyt szeretne Washingtonnal. (Népszava) Újabb indiai rakétakísérlet Négy napon belül a második kísérletet hajtotta végre India kedden az Akas (Ég) elnevezésű rövid hatótávolságú föld-levegő rakétával, egy nappal azután, hogy a szomszédos Pakisztán is kipróbált egy rakétát. A nukleáris robbanófejjel is ellátható, 25-30 kilométer hatótávolságú, 55 kilogramm hasznos teher hordozására képes rakétát a kelet-indiai Orisza állam csandípuri kísérleti telepéről bocsátották fel. (MTI) Januárban utazik az EP-küldöttség Ötfős tényfeltáró küldöttséget indít a Vajdaságba 2005. január 28-án az Európai Parlament Szerbia-Montenegró interparlamentáris bizottsága, hogy kivizsgálja a kisebbségekkel szemben elkövetett atrocitásokat. A delegációnak két magyar tagja lesz: Hegyi Gyula (MSZP) és Becsey Zsolt (Fidesz). A küldöttség nem csupán a vajdasági magyarokkal, hanem más ottani etnikai kisebbségek - ruténok, szlovákok - képviselőivel is találkozni szeretne. (Népszava) Megvárják a végeredményt Az Európai Parlament Külügyi Bizottsága tegnap nem hozott döntést a Románia csatlakozási felkészültségéről szóló Moskovici-jelentés ügyében. A bizottság ugyan elfogadta magát a jelentést, de mivel a parlament néppárti képviselői megkérdőjelezték a romániai választások eredményét, nem szavaztak a dokumentumról. Az Európai Parlament december 13-án kezdődő plenáris ülésén újra nyitják a vitát, s a bukaresti választási végeredmény ismeretében szavaznak majd - tájékoztatta lapunkat Dobolyi Alexandra szocialista képviselőnő, a bizottság tagja. (Népszava) Berlusconi-Zapatero-találkozó Miközben az olasz munkavállalók sztrájkoltak, Silvio Berlusconi kormányfő Spanyolországba utazott, Cuenca városában tartották tegnap az évi hagyományos spanyol-olasz kormányfői találkozót. Tavaly még a konzervatív néppárti José María Aznarral tanácskozott Berlusconi, idén a spanyol szocialista miniszterelnök, José Luis Rodríguez Zapatero és több minisztere fogadta az olasz kollégákat. Berlusconi és Zapatero egyetértettek abban, hogy fel kell lépni az „euroapátia” ellen, s mozgósítani a közvéleményt az európai alkotmány elfogadásáért. (Népszava) VILÁG 2004. DECEMBER 1., SZERDA Megbénult a közlekedés, nem dolgoztak a közalkalmazottak Milliók sztrájkoltak Olaszországban Milliók vettek részt a csaknem 70 olasz városban kedden rendezett szakszervezeti megmozdulásokon, amelyekre a költségvetési szigorítások elleni tiltakozásul szervezett négyórás általános sztrájk keretében került sor. Ez volt az ötödik országos munkabeszüntetés a Silvio Berlusconi vezette jobbközép koalíció kormányra kerülése óta. Az esős, északon havas idő ellenére Velencében 40 ezren, Bolognában 50 ezren, Torinóban 55 ezren, Milánóban pedig százezren vonultak fel szakszervezeti zászlók alatt, s több ezren tiltakoztak a római és nápolyi nagygyűléseken is. Az országos sztrájk kedden négy órán át valósággal megbénította Itáliát - sok helyen nyolcórás munkabeszüntetést tartottak -, s szakszervezeti források szerint országosan 80 százalékos volt a részvételi arány a tiltakozó akcióban. A CGIL, a CISL és az UIL, a három nagy országos szakszervezeti szövetség legutóbb március 26-án szervezett hasonló országos tiltakozó akciót, akkor a nyugdíjreform ellen. Itáliában kedden a közalkalmazottak egész napra beszüntették a munkát, zárva maradtak a bankok, a posták, a hivatalok. Déltől 16 óráig gyakorlatilag szünetelt a légi közlekedés, míg a vasutak kilenctől egy óráig sztrájkoltak. Leállt a nagyvárosok tömegközlekedése. Zárva maradtak a felsőoktatási intézmények. A kórházak csak a sürgős eseteket látták el. MTI Rómában délelőtt négy óra hosszat szünetelt a tömegközlekedés, álltak a végállomásokon a buszokFotó: Reuters Visszaállítják a kijevi blokádot Kivonult a kompromisszumkereső tárgyalásokról az ukrán ellenzék, s követelte, hogy hívják össze a parlament rendkívüli ülését. A törvényhozás előzőleg elutasította azt a határozattervezetet, amelyet „az Ukrajna szuverenitását és területi épségét veszélyeztető alkotmányellenes tevékenységekről és szakadár nyilatkozatokról” nyújtottak be, s előirányozta volna az ukrán kormány és a főügyész menesztését is. Ellenzéki tüntetők délután behatoltak a parlament épületébe, ám rövid dulakodás után visszavonultak. Az ukrán ellenzék által létrehozott nemzeti megmentés bizottsága bejelentette: kivonul a tárgyalási folyamatról és ismét blokád alá veszi a kormányzati épületeket - jelentette be Olekszandr Zincsenko. Viktor Juscsenko kampányfőnöke közölte: a hatalom képviselői arra használták fel a tárgyalási folyamatot, hogy elaltassák az ellenzék éberségét, bebizonyítsák, hogy Viktor Janukovicsot választották meg elnöknek. Eközben elodázták a legfelsőbb bíróság döntését, késleltetik az ország sorsát befolyásoló folyamatokat. A parlament előtt tüntetők közül délután többen behatoltak a parlament épületébe a házbizottság ülése alatt. Julija Timosenko, a Julija Timosenko Tömb vezetője elmondta: így sikerült megakadályozni, hogy a parlament végleges olvasatban is elfogadja azt a határozattervezetet, amely előírja az elnökválasztás második fordulóját érvénytelennek nyilvánító parlamenti határozat felülvizsgálatát. Az ukrán parlament kedden leszavazta azt a határozattervezetet, amely bizalmatlansági indítványt javasolt Viktor Janukovics kormánya ellen, s egy másik szöveget fogadott el, amely csupán a szakadár törekvések miatti aggodalom kifejezésére szorítkozott. A kabinet lemondását követelő határozattervezetre 196-an szavaztak igennel, a kormányt támogató dokumentumot 232 parlamenti képviselő szavazta meg, az ellenzék hívei nem. A legfelsőbb bíróság folytatta tegnap az ellenzéki elnökjelölt panaszának tárgyalást. Az ellenzék a tömeges csalásokra hivatkozva azt kérte a legfelsőbb bírói testülettől, tekintse semmisnek a központi választási bizottság múlt heti döntését, amellyel Janukovics kormányfőt hirdette ki az elnökválasztás győztesének. Az orosz elnök kész lenne elismerni egy megismételt ukrajnai elnökválasztás eredményét. Vlagyimir Putyin telefonon beszélt kedden Gerhard Schröder német kancellárral, és egyetértett vele, hogy tiszteletben kell tartani a megismételt választás eredményét. Népszava-összeállítás y KPAHHA Az ukrán oligarchák között is szakadás következett be - állítják ukrán lapok. A dúsgazdag üzletemberek, akik a bányászatból származó jövedelmek lefölözéséből tettek szert figyelemre méltó vagyonra, a válság kitörésének idején egyöntetűen támogatták Leonyid Kucsma elnök jelöltjét, Viktor Janukovicsot. Mára azonban változott a helyzet. Kucsma elnök veje, Viktor Pincsuk, akit Ukrajna második leggazdagabb emberének tartanak 3 milliárd dollárosra becsült vagyonával, közleményt tett közzé az ellenzéki Kanal 5 csatornán, amelyben kifejti: elítéli a kelet-ukrajnai szeparatista mozgalmat. Ugyancsak az elszakadási törekvésekkel szemben foglalt állást a zaporizsjei acélmágnás, Vitalij Szatszkij. Az ország legtehetősebb embere, a valamivel több mint 3 milliárd dollár felett rendelkező donyecki üzletember, Rinat Ahmetov ezzel szemben nyíltan támogatja a keleti régió elszakadási törekvéseit. Ez abból is egyértelművé válik, hogy az irányítása alatt álló donyecki TRK Ukraina hírműsorai nem győzik ecsetelni, mennyi előnnyel járna Kelet-Ukrajna függetlenné válása. A donyecki régióban valóságos médiaháború kezdődött: sok helyütt lekapcsolták a kábelhálózatok a TRK-n kívüli csatornákat. Ahmetov egyébként acélgyárak, szénbányák, egy mobiltelefoncég, egy televízió és több lap tulajdonosa. Politikai hirdetés Ha fontos Önnek családja boldogulása, az ország jóléte és a nemzet jövője. NÉPSZAVA Traian Basescu új választás kiírását követeli Romániában A romániai jobbközép ellenzék államfőjelöltje a parlamenti választásokon, illetve a köztársaságielnök-választás első fordulójában elért eredmények megsemmisítését és új választások kiírását követelte kedden. Traian Basescu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Demokrata Párt (PD) által alkotott Igazságosság és Igazság (DA) Szövetség államfőjelöltje azzal indokolta a követelést, hogy megfigyelőik csalásokat regisztráltak a szavazatszámlálás közben. Azt állította, hogy a választásokat felügyelő hatóságok 160 ezer voksot, azaz a leadott szavazatok 2,5 százalékát „odaajándékozták” - érvénytelen szavazatokat érvényesnek minősítve - Adrian Nastase miniszterelnöknek, a Szociáldemokrata Párt (PSD) államfőjelöltjének. A legfrissebb, a leadott szavazatok közel 90 százalékának összeszámlálása után kedden közölt adatok szerint az államfői posztért folyó versengésben Nastase 40,71 százaléknál, fő vetélytársa, Traian Basescu 33,55 százaléknál tart. A PSD-PUR a szenátusi helyeket érintő szavazatok 36,88 százalékát szerezte meg, a DA. Szövetség 31,41 százaléknál tart. A képviselőházra vonatkozó voksok 36,37 százaléka illeti a PSD-PUR szövetséget, a DA. 31,00 százalékon áll. Készen áll a kormányzás felelősségét is felvállalni a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), ha a jövendő román kormány programja lehetővé teszi, hogy a romániai magyarság érdekeit közvetlen módon lehessen érvényesíteni - mondta kedden Bukarestben Markó Béla. A szövetség Operatív Tanácsának ülése után az RMDSZ elnöke megállapította, hogy a romániai magyarság egyértelműen kinyilvánította akaratát az egységes érdekképviselet megőrzésének érdekében. A tanácskozáson részt vevők egyetértettek abban, hogy az országnak többségi kormányra van szüksége a politikai stabilitás megőrzése érdekében. Markó szerint a következő időszakban az integrációra kell összpontosítani a figyelmet, hogy 2007-ben Románia is csatlakozhasson az Európai Unióhoz. „Az előző évek tapasztalatai alapján a magyarok tudják, hogy érdekünkben áll az erős érdekképviselet. Ezért szavaztak ránk, és ezért kötelességünk a továbbiakban is őket képviselni a lehető legerősebb módon” - szögezte le az RMDSZ elnöke. MTI-információ Bukás küszöbére került Ariel Saron kormánya? Az Ariel Saron vezette izraeli kormány hétfőn este első ízben maradt kisebbségben két bizalmatlansági szavazás során, amelyeket az Állami Társadalombiztosító a szegénység egyre nagyobb térnyeréséről szóló jelentése nyomán nyújtottak be a kormány antiszociális politikája miatt. A kormány 51:49, illetve 50:47 arányban maradt alul a két szavazásnál. Ez érzékeny presztízsvereség volt ugyan, de nem elég a kabinet megbuktatásához, amelyhez legalább 61 képviselő „nem” szavazata lenne szükséges. A kormányt néhány honatya távolléte mentette meg, főleg pedig a baloldali Jahad hat képviselőjének tartózkodása. Ők ugyan élesen ellenzik a kormány szociális politikáját, mégis tartózkodtak a szavazástól, mert úgy vélték, hogy a bizalmatlansági javaslatok valódi célja nem a szociálpolitika megváltoztatása, hanem a kormány megbuktatása, hogy Sáron ne tudja végrehajtani a kivonulást Gázából és az ottani zsidó települések felszámolását. De a jövő évi költségvetésről ma sorra kerülő szavazáson Sáron már nem számíthat ilyen „mentőövre”, mert az egész baloldal - és más indokokból, a jobboldali ellenzék - a költségvetés ellen szavaz, sőt a liberális Sinuj („Változás”) párt is. Saron az ultraortodox pártoknak ígér bőkezű költségvetési támogatást „igen” szavazatukért, de egyre valószínűbbnek látszik, hogy ha nem sikerül meggyőznie őket, előrehozott választásokat kell kiírni. Yehuda Lahav (Tel-Aviv)