Népszava, 2004. december (132. évfolyam, 280–305. sz.)

2004-12-01 / 280. szám

2 Powell-lel is tárgyal Somogyi Szófiába utazik december 6-án a magyar külügymi­niszter az Európai Bizton­sági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Mi­niszteri Tanácsának ülésé­re - jelentette be tegnap Polgár Viktor külügyi szóvivő. A tanácskozáson várhatóan új főtitkárt vá­lasztanak, s határozat születhet a terrorizmus, a korrupció elleni határozottabb fellépéséről, a szervezet és az Európa Tanács közötti együttmű­ködés szélesítéséről. Somogyi Ferenc több kollé­gájával is kétoldalú megbeszéléseket folytat, köztük Colin Powell amerikai (képünkön), Szer­­gej Lavrov orosz, Mircea Geoana román, Laila Freivalds svéd, Miomir Zuzul horvát és Vuk Draskovics szerb-montenegrói külügyminiszter­rel. Somogyi Szófiából továbbutazik Krakkóba a visegrádi négyek találkozójára. (Népszava) Bush javítaná a kapcsolatokat Kanadába érkezett tegnap George W. Bush, személyében tíz év óta először tesz hivatalos látogatást amerikai elnök az északi szomszéd országban. Bush célja, hogy javítsa az iraki há­ború óta lehűlt kétoldalú kapcsolatokat. Ottawa ellenezte a beavatkozást, s nem küldött kato­nákat Irakba. Az új kanadai kormányfő, Paul Martin elődjénél, Jean Chrétiennél jobb vi­szonyt szeretne Washingtonnal. (Népszava) Újabb indiai rakétakísérlet Négy napon belül a második kísérletet hajtotta végre India kedden az Akas (Ég) elnevezésű rövid hatótávolságú föld-levegő rakétával, egy nappal azután, hogy a szomszédos Pakisztán is kipróbált egy rakétát. A nukleáris robbanófejjel is ellátható, 25-30 kilométer hatótávolságú, 55 kilogramm hasznos teher hordozására képes rakétát a kelet-indiai Orisza állam csandípuri kísérleti telepéről bocsátották fel. (MTI) Januárban utazik az EP-küldöttség Ötfős tényfeltáró küldöttséget indít a Vajdaság­ba 2005. január 28-án az Európai Parlament Szerbia-Montenegró interparlamentáris bizott­sága, hogy kivizsgálja a kisebbségekkel szem­ben elkövetett atrocitásokat. A delegációnak két magyar tagja lesz: Hegyi Gyula (MSZP) és Be­­csey Zsolt (Fidesz). A küldöttség nem csupán a vajdasági magyarokkal, hanem más ottani etni­kai kisebbségek - ruténok, szlovákok - képvi­selőivel is találkozni szeretne. (Népszava) Megvárják a végeredményt Az Európai Parlament Külügyi Bizottsága teg­nap nem hozott döntést a Románia csatlakozási felkészültségéről szóló Moskovici-jelentés ügyében. A bizottság ugyan elfogadta magát a jelentést, de mivel a parlament néppárti képvi­selői megkérdőjelezték a romániai választások eredményét, nem szavaztak a dokumentumról. Az Európai Parlament december 13-án kezdő­dő plenáris ülésén újra nyitják a vitát, s a bu­karesti választási végeredmény ismeretében szavaznak majd - tájékoztatta lapunkat Dobo­lyi Alexandra szocialista képviselőnő, a bizott­ság tagja. (Népszava) Berlusconi-Zapatero-találkozó Miközben az olasz munkavállalók sztrájkoltak, Silvio Berlusconi kormányfő Spanyolországba utazott, Cuenca városában tartották tegnap az évi hagyományos spanyol-olasz kormányfői talál­kozót. Tavaly még a konzervatív néppárti José María Aznarral tanácskozott Berlusconi, idén a spanyol szocialista miniszterelnök, José Luis Rodríguez Zapatero és több minisztere fogadta az olasz kollégákat. Berlusconi és Zapatero egyetértettek abban, hogy fel kell lépni az „euro­­apátia” ellen, s mozgósítani a közvéleményt az európai alkotmány elfogadásáért. (Népszava) VILÁG 2004. DECEMBER 1., SZERDA Megbénult a közlekedés, nem dolgoztak a közalkalmazottak Milliók sztrájkoltak Olaszországban Milliók vettek részt a csaknem 70 olasz városban kedden rendezett szakszervezeti megmozdulásokon, amelyekre a költségvetési szigorítá­sok elleni tiltakozásul szervezett négyórás általános sztrájk kereté­ben került sor. Ez volt az ötödik or­szágos munkabeszüntetés a Silvio Berlusconi vezette jobbközép koalí­ció kormányra kerülése óta. Az esős, északon havas idő ellenére Velencében 40 ezren, Bolognában 50 ezren, Torinóban 55 ezren, Milánóban pedig százezren vonultak fel szakszer­vezeti zászlók alatt, s több ezren tilta­koztak a római és nápolyi nagygyűlé­seken is. Az országos sztrájk kedden négy órán át valósággal megbénította Itáliát - sok helyen nyolcórás munka­­beszüntetést tartottak -, s szakszerve­zeti források szerint országosan 80 százalékos volt a részvételi arány a til­takozó akcióban. A CGIL, a CISL és az UIL, a három nagy országos szakszer­vezeti szövetség legutóbb március 26-án szervezett hasonló országos tiltakozó akciót, akkor a nyugdíjreform ellen. Itáliában kedden a közalkalmazottak egész napra beszüntették a munkát, zárva maradtak a bankok, a posták, a hivatalok. Déltől 16 óráig gyakorlati­lag szünetelt a légi közlekedés, míg a vasutak kilenctől egy óráig sztrájkol­tak. Leállt a nagyvárosok tömegközle­kedése. Zárva maradtak a felsőoktatási intézmények. A kórházak csak a sür­gős eseteket látták el. MTI Rómában délelőtt négy óra hosszat szünetelt a tömegközlekedés, álltak a végállomásokon a buszokFotó: Reuters Visszaállítják a kijevi blokádot Kivonult a kompromisszumkereső tárgyalásokról az ukrán ellenzék, s köve­telte, hogy hívják össze a parlament rendkívüli ülését. A törvényhozás elő­zőleg elutasította azt a határozattervezetet, amelyet „az Ukrajna szuvereni­tását és területi épségét veszélyeztető alkotmányellenes tevékenységekről és szakadár nyilatkozatokról” nyújtottak be, s előirányozta volna az ukrán kormány és a főügyész menesztését is. Ellenzéki tüntetők délután behatol­tak a parlament épületébe, ám rövid dulakodás után visszavonultak. Az ukrán ellenzék által létrehozott nemzeti megmentés bizottsága beje­lentette: kivonul a tárgyalási folya­matról és ismét blokád alá veszi a kormányzati épületeket - jelentette be Olekszandr Zincsenko. Viktor Juscsenko kampányfőnöke közölte: a hatalom képviselői arra használták fel a tárgyalási folyamatot, hogy elal­tassák az ellenzék éberségét, bebizo­nyítsák, hogy Viktor Janukovicsot választották meg elnöknek. Eközben elodázták a legfelsőbb bíróság dönté­sét, késleltetik az ország sorsát befo­lyásoló folyamatokat. A parlament előtt tüntetők közül délután többen behatoltak a parlament épületébe a házbizottság ülése alatt. Julija Timosenko, a Julija Timosenko Tömb vezetője elmondta: így sikerült megakadályozni, hogy a parlament végleges olvasatban is elfogadja azt a határozattervezetet, amely előírja az elnökválasztás második fordulóját ér­vénytelennek nyilvánító parlamenti határozat felülvizsgálatát. Az ukrán parlament kedden lesza­vazta azt a határozattervezetet, amely bizalmatlansági indítványt javasolt Viktor Janukovics kormánya ellen, s egy másik szöveget fogadott el, amely csupán a szakadár törekvések miatti aggodalom kifejezésére szorít­kozott. A kabinet lemondását követelő határozattervezetre 196-an szavaztak igennel, a kormányt támogató doku­mentumot 232 parlamenti képviselő szavazta meg, az ellenzék hívei nem. A legfelsőbb bíróság folytatta teg­nap az ellenzéki elnökjelölt panaszá­nak tárgyalást. Az ellenzék a tömeges csalásokra hivatkozva azt kérte a leg­felsőbb bírói testülettől, tekintse semmisnek a központi választási bi­zottság múlt heti döntését, amellyel Janukovics kormányfőt hirdette ki az elnökválasztás győztesének. Az orosz elnök kész lenne elismer­ni egy megismételt ukrajnai elnök­­választás eredményét. Vlagyimir Putyin telefonon beszélt kedden Gerhard Schröder német kancellár­ral, és egyetértett vele, hogy tisztelet­ben kell tartani a megismételt válasz­tás eredményét. Népszava-összeállítás y­ KPAHHA Az ukrán oligarchák között is szakadás következett be - állítják ukrán lapok. A dúsgazdag üzletemberek, akik a bányászatból származó jövedelmek lefölözé­séből tettek szert figyelemre méltó vagyonra, a vál­ság kitörésének idején egyöntetűen támogatták Leonyid Kucsma elnök jelölt­jét, Viktor Janukovicsot. Mára azonban változott a helyzet. Kucsma elnök veje, Viktor Pincsuk, akit Ukrajna második leggazdagabb emberének tartanak 3 mil­liárd dollárosra becsült vagyonával, közleményt tett közzé az ellenzéki Kanal 5 csatornán, amelyben kifejti: elítéli a kelet-ukrajnai szeparatista mozgalmat. Ugyancsak az elszakadási törekvésekkel szemben foglalt állást a zaporizsjei acélmágnás, Vitalij Szatszkij. Az ország legtehetősebb embere, a valamivel több mint 3 milliárd dollár felett rendelkező donyecki üzletember, Rinat Ahmetov ezzel szemben nyíltan támogat­ja a keleti régió elszakadási törekvéseit. Ez abból is egyértelművé válik, hogy az irányítása alatt álló donyecki TRK Ukraina hírműsorai nem győzik ecsetelni, mennyi előnnyel járna Kelet-Ukrajna függetlenné válása. A donyecki régióban valóságos médiaháború kezdődött: sok helyütt lekapcsolták a kábelhálózatok a TRK-n kívüli csatornákat. Ahmetov egyébként acélgyárak, szénbányák, egy mo­biltelefoncég, egy televízió és több lap tulajdonosa. Politikai hirdetés Ha fontos Önnek családja boldogulása, az ország jóléte és a nemzet jövője. NÉPSZAVA Traian Basescu új választás kiírását követeli Romániában A romániai jobbközép ellenzék állam­főjelöltje a parlamenti választásokon, illetve a köztársaságielnök-választás első fordulójában elért eredmények megsemmisítését és új választások ki­írását követelte kedden. Traian Basescu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Demokrata Párt (PD) által alkotott Igazságosság és Igazság (DA­) Szövetség államfőjelöltje azzal indokolta a követelést, hogy megfi­gyelőik csalásokat regisztráltak a sza­vazatszámlálás közben. Azt állította, hogy a választásokat felügyelő hatósá­gok 160 ezer voksot, azaz a leadott szavazatok 2,5 százalékát „odaajándé­kozták” - érvénytelen szavazatokat ér­vényesnek minősítve - Adrian Nastase miniszterelnöknek, a Szociáldemokra­ta Párt (PSD) államfőjelöltjének. A legfrissebb, a leadott szavazatok közel 90 százalékának összeszámlálá­­sa után kedden közölt adatok szerint az államfői posztért folyó versengésben Nastase 40,71 százaléknál, fő vetély­­társa, Traian Basescu 33,55 százalék­nál tart. A PSD-PUR a szenátusi helye­ket érintő szavazatok 36,88 százalékát szerezte meg, a DA. Szövetség 31,41 százaléknál tart. A képviselőházra vo­natkozó voksok 36,37 százaléka illeti a PSD-PUR szövetséget, a DA. 31,00 százalékon áll. Készen áll a kormányzás felelőssé­gét is felvállalni a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), ha a jövendő román kormány programja lehetővé teszi, hogy a romániai ma­gyarság érdekeit közvetlen módon lehessen érvényesíteni - mondta ked­den Bukarestben Markó Béla. A szö­vetség Operatív Tanácsának ülése után az RMDSZ elnöke megállapítot­ta, hogy a romániai magyarság egy­értelműen kinyilvánította akaratát az egységes érdekképviselet megőrzésé­nek érdekében. A tanácskozáson részt vevők egyetértettek abban, hogy az országnak többségi kor­mányra van szüksége a politikai sta­bilitás megőrzése érdekében. Markó szerint a következő időszakban az in­tegrációra kell összpontosítani a fi­gyelmet, hogy 2007-ben Románia is csatlakozhasson az Európai Unióhoz. „Az előző évek tapasztalatai alapján a magyarok tudják, hogy érdekünkben áll az erős érdekképviselet. Ezért sza­vaztak ránk, és ezért kötelességünk a továbbiakban is őket képviselni a lehe­tő legerősebb módon” - szögezte le az RMDSZ elnöke. MTI-információ Bukás küszöbére került Ariel Saron kormánya? Az Ariel Saron vezette izraeli kor­mány hétfőn este első ízben maradt kisebbségben két bizalmatlansági szavazás során, amelyeket az Állami Társadalombiztosító a szegénység egyre nagyobb térnyeréséről szóló je­lentése nyomán nyújtottak be a kor­mány antiszociális politikája miatt. A kormány 51:49, illetve 50:47 arányban maradt alul a két szavazás­nál. Ez érzékeny presztízsvereség volt ugyan, de nem elég a kabinet megbuktatásához, amelyhez legalább 61 képviselő „nem” szavazata lenne szükséges. A kormányt néhány hon­atya távolléte mentette meg, főleg pe­dig a baloldali Jahad hat képviselőjé­nek tartózkodása. Ők ugyan élesen ellenzik a kormány szociális politiká­ját, mégis tartózkodtak a szavazástól, mert úgy vélték, hogy a bizalmatlan­­sági javaslatok valódi célja nem a szociálpolitika megváltoztatása, ha­nem a kormány megbuktatása, hogy Sáron ne tudja végrehajtani a kivonu­lást Gázából és az ottani zsidó telepü­lések felszámolását. De a jövő évi költségvetésről ma sorra kerülő szavazáson Sáron már nem számíthat ilyen „mentőövre”, mert az egész baloldal - és más indo­kokból, a jobboldali ellenzék - a költ­ségvetés ellen szavaz, sőt a liberális Sinuj („Változás”) párt is. Saron az ultra­­ortodox pártoknak ígér bőkezű költ­ségvetési támogatást „igen” szavazatu­kért, de egyre valószínűbbnek látszik, hogy ha nem sikerül meggyőznie őket, előrehozott választásokat kell kiírni. Yehuda Lahav (Tel-Aviv)

Next