Népszava, 2004. december (132. évfolyam, 280–305. sz.)

2004-12-07 / 285. szám

NÉPSZAVA 2004. DECEMBER 7., KEDD HÍR és hatter Vesztesnek érzik magukat a határon túli magyarok Mi, erdélyi magyarok kudarcként éljük meg a népszavazás ered­ményét - szögezte le lapunk kér­désére Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség el­nöke (képünkön). A romániai ma­gyar közösség egyértelműen azt szerette volna, ha érvényes a re­ferendum és igennel válaszol a szavazók többsége. Igaz, bizo­nyos értelemben erkölcsi győze­lemnek számít, hogy valamivel több az igen szavazatok száma, mint a nemeké. Akik véleményt akartak nyilvánítani, azok között többségben voltak az egyetértő vé­lemények. Most az a legfontosabb, hogy megfogalmazzuk a tanul­ságokat. Egy nemzetpolitikai kérdés alárendelődött bel-, s főként pártpolitikai szempontoknak. Nem lett volna szabad ezt a kérdést úgy népszavazásra engedni, hogy nem volt benne egyetértés. Meg kellett volna keresni az egyeztetés módját, de mindez még most sem késő. Semmi akadálya nincs annak, hogy törvénytervezet szü­lessen a kérdésben. Sajnálom, hogy egy ennyire ké­nyes, érzékeny témában ekkora ellenállás volt tapasztalható a magyarországi parlamenti pártok kampánya során - nyilatkozta Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke (ké­pünkön). Sajnálatos az a tény is, hogy a nem győzelme érdekében kifejtett kampány sértette a hatá­ron túli magyarokat, hiszen első­sorban arról szólt: „mennyibe fog­tok ti kerülni”. A választópolgárok többsége nem vett részt a szava­záson, ami úgy is fogalmazható, hogy a szavazók a döntést a politi­ka, a kormány és a parlament felelős képviselőire hárította. Akik részt vettek a szavazáson, azoknak 51 százaléka igent mondott a kettős állampolgárságra, ezért a párt azt várja a magyar kormánytól és a kormánypártoktól, hogy ennek megfelelően intézkedjenek. ­sem hoztak sok sikert Orbán Viktor gyűlései Nem volt igazán hatása Orbán Viktor személyes „kétigenes” kampányának a vasárnapi nép­szavazásra. A Fidesz elnöke Bu­dapesten kívül tizenhárom várost keresett fel a múlt héten. Ezekből nyolc településen volt alacso­nyabb az első népszavazási kér­désre adott „igen” válaszok ará­nya, mint az országos átlag, ugyanakkor a második kérdésre adott „igen” válaszok aránya a ti­zenháromból mindössze négy he­lyen volt kisebb az átlagnál. Ez azt mutatja, hogy az egészség­­ügyi intézmények privatizációja ügyében nem, míg a kettős állam­­polgárságnál talán befolyásolta Orbán kampánya a választókat. A Fidesz elnöke a fővárosi Vá­rosligetben tartott kampánynyitó nagygyűlése után tizenhárom helyszínre látogatott el kevesebb mint egy hét alatt. Az útba ejtett tizenhárom település mindegyike megyei jogú város volt. A politi­kus által meglátogatott városok­ban, egy kivétellel, az országos átlagnál - 37,48 százalék - maga­sabb volt a részvételi arány; az egyetlen Orbán által meglátoga­tott település, ahol a részvétel nem érte el ezt a számot, Kecske­mét, 37,06 százalékkal. A legma­gasabb részvételi arány Budapes­ten volt - a választók csaknem 50 százaléka elment szavazni. Ki­emelkedő részvételi arányt re­gisztráltak a főváros I., II. és XII. kerületében, itt meghaladta a 60 százalékot is. Általában is a váro­sokban és a nagyobb településen volt magasabb az átlagnál, míg a kistelepüléseken jóval ez alatti részvételt mértek. A részvételi adatok esetleges­sége tehát azt mutatja, hogy a Fi­desz elnökének kampánya nem volt különösebb hatással a szava­zók számára. Ha valamilyen ten­dencia megállapítható a részvéte­li adatokból, az az, hogy a keleti határ menti megyék, illetve Jász- Nagykun-Szolnok voltak azok a régiók, ahol a részvétel a legala­csonyabb volt. Orbán Viktor két „igen” vá­laszra szólította fel a szavazókat. Az első népszavazási kérdésre­­ az egészségügyi intézmények privatizációjának megakadályo­zására­­ országosan a választók 65,01 százaléka mondott „igent”. A Fidesz elnöke által felkeresett tizenhárom város közül nyolcban - Miskolcon, Nyíregyházán, Szolnokon, Szombathelyen, Ka­posvárott, Pécsett, Veszprémben és Győrött - ennél alacsonyabb volt az igenek aránya. Arányosan a legtöbb „igen" szavazatot Hód­mezővásárhelyen (80,83 száza­lék) és Debrecenben (71,05 szá­zalék) adták le e kérdésre. Ará­nyosan a legtöbb „nem" szavazat pedig Pécsett (40,35 százalék) és Nyíregyházán (40,12 százalék) volt az Orbán által meglátogatott városok közül. Megállapítható te­hát, hogy a Fidesz elnöke nem tudta közvetlenül meggyőzni a felkeresett települések lakosait az egészségügyi intézmények magá­nosításának leállításáról. A második népszavazási kér­désre - a kettős állampolgárság megadására­­ a választók 51,55 százaléka mondott „igent”. Az Orbán-kampányban útba ejtett ti­zenhárom város közül négy he­lyen volt ennél alacsonyabb az „igenek" aránya. Mivel a Fidesz vezetője első­sorban a kettős állampolgárságra helyezte kampányában a hang­súlyt, a fenti adatok azt jelzik, hogy Orbán enyhén befolyásolni tudta a szavazókat a második népszavazási kérdésben. Külön említést érdemel Buda­pest, ahol Orbán ugyancsak nagygyűlést tartott. A fővárosban az első népszavazási kérdésre adott „igen” válaszok aránya jócskán elmaradt az országos át­lagtól, ugyanakkor a kettős ál­lampolgárságot helyeslők aránya Budapesten alig maradt el ettől. Mindez azért is érdekes, mert a fővárosban él a legtöbb választó, és számszerűen itt voltak legtöb­ben szavazni is. * Orbán Viktor 2002-ben a válasz­tások két fordulója között hason­ló, személyes országjáró kam­pányt folytatott. Összesen 25 te­lepülésen járt, főleg ott, ahol szo­ros volt az első fordulós ered­mény. A körzetek kiválasztásában szerepet játszott a kisgazda fó­kuszcsoport elérése is, Orbán sok erős kisgazdakörzetben kampá­nyolt. Ez összességében sikeres­nek volt mondható: 25 körzetből 12-ben megfordult az első fordu­lóban még a mai kormánypártok számára kedvező eredmény és a Fidesz-MDF jelöltje nyert. To­vábbi 7 körzetben megőrizte első fordulós vezetését, és ugyancsak nyert a Fidesz-MDF. Hat körzet­ben a szocialista jelölt győzött, ám többnyire csak egy-két száza­lékon múlt az eredmény. A ragaszok eltűnnek, de a politikai szembenállás megmarad Fotók: Kertész Gábor AZ ÖN SZAVAZATÁT BEFOLYÁSOLTA-E A KAMPÁNY? A TV2 Naplójának 10 525 sza­vazója közül 16,2% mondja azt, hogy igen és 83,8% azt, hogy nem, tehát sokkal többen úgy gondolják, hogy őket nem befolyásolta sem a kampány, sem a kampány hangneme. Török Gábor: túlzó és egyoldalú kampány A népszavazás legnagyobb vesztese a kérdésre feltett két téma, mivel a jelek szerint azok nem találkoztak a választók többségének véleményével. A vesztesek közé tartoznak a két kérdés mellett kampányoló politikusok is, akiknek azt a tanulságot kell levonniuk, hogy más politikai témákat kell felvetniük. Török egyetértett azokkal a választói észrevételekkel, hogy a kampány mindkét nagy párt ré­széről nagyon túlzó, egyoldalú, illetve a méltányosságot nélkülöző volt. Török szerint nem lehet belelátni a választók fejébe, a jobbol­dal nyilván inkább tudta mozgósítani szavazóbázisát, de mindenki más okból maradt távol. A politológus két mozzanatot emelt ki: egy­részt még nyilvánvalóbbá vált az egyes településeken élők részvé­teli hajlandósága közötti különbség, például a fővárosban, Budán kétszer annyian szavaztak, mint Kelet-Magyarországon. Másrészt „a választókat nem szabad sokszor az urnák elé hívni, mert meg­unják” tétel változása érzékelhető, hiszen a megyei jogú városok közül Sopronban volt a legmagasabb a részvétel, ahol a közelmúlt­ban kétszer kellett időközi parlamenti választást tartani. Stumpf István: figyelmeztetés a politikai elitnek A népszavazás eredménytelensége figyelmeztetés a politikai elit­nek. Azt mutatja, hogy rendkívül megosztott a magyar társadalom ezen kérdések mentén, ugyanakkor világos figyelmeztetést küld a politikai elit számára, hogy ezekben a kérdésekben újra kell gondol­nia az eddig vitt politikáját, függetlenül attól, hogy melyik oldalon helyezkedik el. Stumpf szerint a végeredmény az ellenzék számá­ra azt tette világossá, hogy az emberek félnek mind a két kérdés­ben a szociális következményektől, „és a kormánynak az ijesztge­tő negatív kampánya hatékony volt, mert jelentős tömegeket tartott távol a szavazástól". Csizmadia Ervin: elapad­ a választói bizalom A jobboldal úgy érvelt, hogy jó lenne ezt a népszavazást pártok fe­lettivé tenni, de a kampány valójában beleilleszkedett a szokásos magyar választási kampányok sorába. Magyarázata szerint a párt­­politika nagyon beleszól mindenbe, és a bizalom nagyon nagy mér­tékben elapadt az elmúlt években Magyarországon. Csizmadia szerint az alacsony részvételi arány üzenete az, hogy egy ilyen horderejű ügyet hagyományos választási kampányként nem lehet prezentálni, mert az emberek valami mást szeretnének, valami másra várnának. Kéri László: kiegyenlítettebb erőviszonyok Kéri László szerint a népszavazás végeredménye azt mutatja, hogy a politikai erőviszonyok sokkal kiegyenlítettebbek, mint ahogy az az európai uniós képviselő-választás után látszott. A politológus sze­rint ez azt mutatja, hogy az országban 2006-ig kampány lesz. Mint mondta, mindkét oldalt meglepte, hogy nem várt módon szoros lett az eredmény, hiszen mindenki az igen szavazatok győzelmére szá­mított, csak az volt a kérdés, hogy eléri-e a támogató szavazatok száma az érvényességhez szükséges számot. 9 Orbán Viktor kampánykörútjának állomásai, és az ott elért eredmények Az oldalakat írták: Csík Rita, Simon Zoltán, Semjén Adrián, MTI; közreműködött: Herczeg Dóra

Next