Népszava, 2004. december (132. évfolyam, 280–305. sz.)
2004-12-07 / 285. szám
NÉPSZAVA 2004. DECEMBER 7., KEDD HÍR és hatter Vesztesnek érzik magukat a határon túli magyarok Mi, erdélyi magyarok kudarcként éljük meg a népszavazás eredményét - szögezte le lapunk kérdésére Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke (képünkön). A romániai magyar közösség egyértelműen azt szerette volna, ha érvényes a referendum és igennel válaszol a szavazók többsége. Igaz, bizonyos értelemben erkölcsi győzelemnek számít, hogy valamivel több az igen szavazatok száma, mint a nemeké. Akik véleményt akartak nyilvánítani, azok között többségben voltak az egyetértő vélemények. Most az a legfontosabb, hogy megfogalmazzuk a tanulságokat. Egy nemzetpolitikai kérdés alárendelődött bel-, s főként pártpolitikai szempontoknak. Nem lett volna szabad ezt a kérdést úgy népszavazásra engedni, hogy nem volt benne egyetértés. Meg kellett volna keresni az egyeztetés módját, de mindez még most sem késő. Semmi akadálya nincs annak, hogy törvénytervezet szülessen a kérdésben. Sajnálom, hogy egy ennyire kényes, érzékeny témában ekkora ellenállás volt tapasztalható a magyarországi parlamenti pártok kampánya során - nyilatkozta Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke (képünkön). Sajnálatos az a tény is, hogy a nem győzelme érdekében kifejtett kampány sértette a határon túli magyarokat, hiszen elsősorban arról szólt: „mennyibe fogtok ti kerülni”. A választópolgárok többsége nem vett részt a szavazáson, ami úgy is fogalmazható, hogy a szavazók a döntést a politika, a kormány és a parlament felelős képviselőire hárította. Akik részt vettek a szavazáson, azoknak 51 százaléka igent mondott a kettős állampolgárságra, ezért a párt azt várja a magyar kormánytól és a kormánypártoktól, hogy ennek megfelelően intézkedjenek. sem hoztak sok sikert Orbán Viktor gyűlései Nem volt igazán hatása Orbán Viktor személyes „kétigenes” kampányának a vasárnapi népszavazásra. A Fidesz elnöke Budapesten kívül tizenhárom várost keresett fel a múlt héten. Ezekből nyolc településen volt alacsonyabb az első népszavazási kérdésre adott „igen” válaszok aránya, mint az országos átlag, ugyanakkor a második kérdésre adott „igen” válaszok aránya a tizenháromból mindössze négy helyen volt kisebb az átlagnál. Ez azt mutatja, hogy az egészségügyi intézmények privatizációja ügyében nem, míg a kettős állampolgárságnál talán befolyásolta Orbán kampánya a választókat. A Fidesz elnöke a fővárosi Városligetben tartott kampánynyitó nagygyűlése után tizenhárom helyszínre látogatott el kevesebb mint egy hét alatt. Az útba ejtett tizenhárom település mindegyike megyei jogú város volt. A politikus által meglátogatott városokban, egy kivétellel, az országos átlagnál - 37,48 százalék - magasabb volt a részvételi arány; az egyetlen Orbán által meglátogatott település, ahol a részvétel nem érte el ezt a számot, Kecskemét, 37,06 százalékkal. A legmagasabb részvételi arány Budapesten volt - a választók csaknem 50 százaléka elment szavazni. Kiemelkedő részvételi arányt regisztráltak a főváros I., II. és XII. kerületében, itt meghaladta a 60 százalékot is. Általában is a városokban és a nagyobb településen volt magasabb az átlagnál, míg a kistelepüléseken jóval ez alatti részvételt mértek. A részvételi adatok esetlegessége tehát azt mutatja, hogy a Fidesz elnökének kampánya nem volt különösebb hatással a szavazók számára. Ha valamilyen tendencia megállapítható a részvételi adatokból, az az, hogy a keleti határ menti megyék, illetve Jász- Nagykun-Szolnok voltak azok a régiók, ahol a részvétel a legalacsonyabb volt. Orbán Viktor két „igen” válaszra szólította fel a szavazókat. Az első népszavazási kérdésre az egészségügyi intézmények privatizációjának megakadályozására országosan a választók 65,01 százaléka mondott „igent”. A Fidesz elnöke által felkeresett tizenhárom város közül nyolcban - Miskolcon, Nyíregyházán, Szolnokon, Szombathelyen, Kaposvárott, Pécsett, Veszprémben és Győrött - ennél alacsonyabb volt az igenek aránya. Arányosan a legtöbb „igen" szavazatot Hódmezővásárhelyen (80,83 százalék) és Debrecenben (71,05 százalék) adták le e kérdésre. Arányosan a legtöbb „nem" szavazat pedig Pécsett (40,35 százalék) és Nyíregyházán (40,12 százalék) volt az Orbán által meglátogatott városok közül. Megállapítható tehát, hogy a Fidesz elnöke nem tudta közvetlenül meggyőzni a felkeresett települések lakosait az egészségügyi intézmények magánosításának leállításáról. A második népszavazási kérdésre - a kettős állampolgárság megadására a választók 51,55 százaléka mondott „igent”. Az Orbán-kampányban útba ejtett tizenhárom város közül négy helyen volt ennél alacsonyabb az „igenek" aránya. Mivel a Fidesz vezetője elsősorban a kettős állampolgárságra helyezte kampányában a hangsúlyt, a fenti adatok azt jelzik, hogy Orbán enyhén befolyásolni tudta a szavazókat a második népszavazási kérdésben. Külön említést érdemel Budapest, ahol Orbán ugyancsak nagygyűlést tartott. A fővárosban az első népszavazási kérdésre adott „igen” válaszok aránya jócskán elmaradt az országos átlagtól, ugyanakkor a kettős állampolgárságot helyeslők aránya Budapesten alig maradt el ettől. Mindez azért is érdekes, mert a fővárosban él a legtöbb választó, és számszerűen itt voltak legtöbben szavazni is. * Orbán Viktor 2002-ben a választások két fordulója között hasonló, személyes országjáró kampányt folytatott. Összesen 25 településen járt, főleg ott, ahol szoros volt az első fordulós eredmény. A körzetek kiválasztásában szerepet játszott a kisgazda fókuszcsoport elérése is, Orbán sok erős kisgazdakörzetben kampányolt. Ez összességében sikeresnek volt mondható: 25 körzetből 12-ben megfordult az első fordulóban még a mai kormánypártok számára kedvező eredmény és a Fidesz-MDF jelöltje nyert. További 7 körzetben megőrizte első fordulós vezetését, és ugyancsak nyert a Fidesz-MDF. Hat körzetben a szocialista jelölt győzött, ám többnyire csak egy-két százalékon múlt az eredmény. A ragaszok eltűnnek, de a politikai szembenállás megmarad Fotók: Kertész Gábor AZ ÖN SZAVAZATÁT BEFOLYÁSOLTA-E A KAMPÁNY? A TV2 Naplójának 10 525 szavazója közül 16,2% mondja azt, hogy igen és 83,8% azt, hogy nem, tehát sokkal többen úgy gondolják, hogy őket nem befolyásolta sem a kampány, sem a kampány hangneme. Török Gábor: túlzó és egyoldalú kampány A népszavazás legnagyobb vesztese a kérdésre feltett két téma, mivel a jelek szerint azok nem találkoztak a választók többségének véleményével. A vesztesek közé tartoznak a két kérdés mellett kampányoló politikusok is, akiknek azt a tanulságot kell levonniuk, hogy más politikai témákat kell felvetniük. Török egyetértett azokkal a választói észrevételekkel, hogy a kampány mindkét nagy párt részéről nagyon túlzó, egyoldalú, illetve a méltányosságot nélkülöző volt. Török szerint nem lehet belelátni a választók fejébe, a jobboldal nyilván inkább tudta mozgósítani szavazóbázisát, de mindenki más okból maradt távol. A politológus két mozzanatot emelt ki: egyrészt még nyilvánvalóbbá vált az egyes településeken élők részvételi hajlandósága közötti különbség, például a fővárosban, Budán kétszer annyian szavaztak, mint Kelet-Magyarországon. Másrészt „a választókat nem szabad sokszor az urnák elé hívni, mert megunják” tétel változása érzékelhető, hiszen a megyei jogú városok közül Sopronban volt a legmagasabb a részvétel, ahol a közelmúltban kétszer kellett időközi parlamenti választást tartani. Stumpf István: figyelmeztetés a politikai elitnek A népszavazás eredménytelensége figyelmeztetés a politikai elitnek. Azt mutatja, hogy rendkívül megosztott a magyar társadalom ezen kérdések mentén, ugyanakkor világos figyelmeztetést küld a politikai elit számára, hogy ezekben a kérdésekben újra kell gondolnia az eddig vitt politikáját, függetlenül attól, hogy melyik oldalon helyezkedik el. Stumpf szerint a végeredmény az ellenzék számára azt tette világossá, hogy az emberek félnek mind a két kérdésben a szociális következményektől, „és a kormánynak az ijesztgető negatív kampánya hatékony volt, mert jelentős tömegeket tartott távol a szavazástól". Csizmadia Ervin: elapad a választói bizalom A jobboldal úgy érvelt, hogy jó lenne ezt a népszavazást pártok felettivé tenni, de a kampány valójában beleilleszkedett a szokásos magyar választási kampányok sorába. Magyarázata szerint a pártpolitika nagyon beleszól mindenbe, és a bizalom nagyon nagy mértékben elapadt az elmúlt években Magyarországon. Csizmadia szerint az alacsony részvételi arány üzenete az, hogy egy ilyen horderejű ügyet hagyományos választási kampányként nem lehet prezentálni, mert az emberek valami mást szeretnének, valami másra várnának. Kéri László: kiegyenlítettebb erőviszonyok Kéri László szerint a népszavazás végeredménye azt mutatja, hogy a politikai erőviszonyok sokkal kiegyenlítettebbek, mint ahogy az az európai uniós képviselő-választás után látszott. A politológus szerint ez azt mutatja, hogy az országban 2006-ig kampány lesz. Mint mondta, mindkét oldalt meglepte, hogy nem várt módon szoros lett az eredmény, hiszen mindenki az igen szavazatok győzelmére számított, csak az volt a kérdés, hogy eléri-e a támogató szavazatok száma az érvényességhez szükséges számot. 9 Orbán Viktor kampánykörútjának állomásai, és az ott elért eredmények Az oldalakat írták: Csík Rita, Simon Zoltán, Semjén Adrián, MTI; közreműködött: Herczeg Dóra