Népszava, 2004. december (132. évfolyam, 280–305. sz.)

2004-12-01 / 280. szám

4 Mikola érdekeltségei privát cégekben Egészségügyi területen tevékenykedő cégek­ben volt érdekeltsége Mikola Istvánnak, az Orbán-kormány volt egészségügyi miniszte­rének, aki a hét végén a Fidesz budapesti kampánygyűlésén a többi között éppen ar­ról beszélt: a kórházak nem eladók, az egészségügyi ellátás állami fe­lelősség, az állam nem vonulhat ki belőle, és nem adhatja át a terepet tőkés, multinacionális befektetőknek. A polgári kormány egészség­­ügyi minisztere úgy vélte: a kórház és az egészségbiztosítás nem lehet a parttalan profit­­szerzés piaci terepe. Minisztersége előtt, 2000 júliusa és novembere között Mikola Istvánnak meghatározó, 83 százalékos befolyása volt a Phonendoscop Egészségügyi, Tanácsadó és Ki­adói Korlátolt Felelősségű Társaságban, amelynek elnevezése idén júliustól Os Frontale Egészségügyi, Tanácsadó, Tanúsító és Szolgál­tató Korlátolt Felelősségű Társaságra változott. A cégadatok szerint már minisztersége idején, 2001 júliusában Mikola Ádám és Mikola Esz­ter fele-fele arányban jegyezték a céget. A le­ányfalui cég mellett Mikola István nevét meg­találjuk egy másik, budapesti társaságban is. A volt miniszter éveken át, 1992 decembere és 2000 januárja között felügyelőbizottsági tag volt a MaMMa Egészségügyi Rt.-ben, illetve korábbi nevén MaMMa Klinika Rt.-ben. A vál­lalat tevékenységei közé tartozott a gyógyszer­kiskereskedelem, a fekvőbeteg-ellátás, egyéb humán-egészségügyi ellátás, illetve a rész­vénytársaság fő tevékenysége a járóbeteg-ellá­tás volt. Hét végi beszédében Mikola István emlékeztetett: a világ azon részén, ahol privati­zálták a kórházakat, az egészségügyi intézmé­nyeket, ott mindenhol előbb-utóbb a betegnek fizetnie kellett az ellátásért. Fizetni kell az egészségért? - tette fel a kérdést néhány nap­pal ezelőtt az Orbán-kormány volt egészség­­ügyi minisztere, és reményét fejezte ki, hogy de­cember 5-én véghez vihető a rendszerváltozás. Mint mondta: „Azok a kórházak, amelyeket apáink, nagyapáink verítékével építettek, nem eladók!” A volt miniszter emlékeztetett arra, hogy a népszavazáson a kórház-privatizáció le­állítása ügyében is szavazni kell, és mint fogal­mazott: bár szegények vagyunk, de gazdagok is, mert még mindenünk megvan. (Népszava) Készülnek az új haderő kiképzésére Márciusban indul az új kiképzési rendszer az önkéntes haderőnél; a háromszor hat hónapos betanítást főleg Tapolcán végzik majd - közölte egy várpalotai szakmai konferencián Szenes Zoltán altábornagy. A vezérkari főnök elmondta: a honvédség a klasszikus haderőnemek mellett most a különleges műveletek irányába szakoso­dik, vagyis a katonai rendőri, az egészségügyi, a műszaki, a békefenntartói és a felderítői képes­ségek fejlesztésére. Hozzátette: a NATO-ban ha­todik helyen teljesítő magyar békefenntartók a jövőben egyre inkább a Balkánon, a KFOR kö­telékében vállalnak majd szerepet. (MTI) Elismerés az osztrák házelnöknek A Magyar Köztársasági Érdemrend Nagyke­resztje kitüntetést adományozta Andreas Kitol­nak, az osztrák parlament elnökének a minisz­terelnök előterjesztésére Mádl Ferenc államfő, osztrák kollégájának Szili Katalin adta át az el­ismerést a Parlamentben. A néppárti politikus - akit az ünnepségen a magyar házelnök igazi magyarbarát személyiségnek nevezett - Ma­gyarország uniós csatlakozásában szerzett érde­meiért és a két ország parlamentjének együtt­működésében játszott szerepéért kapta a díjat. Andreas Khol kijelentette, hogy immár a két or­szág uniós együttműködése a közös cél. Tegnap egyébként az Országházban megkezdődött a re­gionális parlamenti elnökök konferenciája, ahol az együttműködésről esett szó. (MTI) Pert vesztett a Magyar Nemzet Személyiségi jogi pert nyert Magyar Bálint a Magyar Nemzet ellen; az elsőfokú ítélet az ok­tatási miniszter keresetének megfelelően ki­mondta: valótlanok és a jó hírnevet, a becsület védelméhez fűződő személyiségi jogot sértőek azok a lapban tavaly megjelent állítások, me­lyek szerint a miniszter nem tud elszámolni in­gatlanvásárlásának forrásaival. A Fővárosi Bí­róság nem jogerősen elégtétel adására és két­millió forintos nem vagyoni kár megfizetésére kötelezte a Magyar Nemzet kiadóját, illetve fő­­szerkesztőjét. (MTI) BELFÖLD 2004. DECEMBER 1., SZERDA Veér András: csak ellátási garanciával lehet egy kórházat magánosítani Most a Fidesz Rácz Jenőt támadja Közérdekű adatokkal való visszaélés miatt feljelenti a Fidesz az egészség­­ügyi minisztert, mert a párt szerint Rácz Jenő hamisan tájékoztatja a köz­véleményt a kórház-privatizációs népszavazás sikeressége esetén várható következményekről. A tárcavezető ugyanakkor több alkotmánybíró állás­pontja alapján állítja: a referendum akár a jelenleg magánkézben lévő egészségügyi intézmények visszavásárlásához is vezethet. Az egészségügyi miniszter Bihari Mihály, Czúcz Ottó, Strausz János, Holló András alkotmánybíróknak az Alkotmánybíróság tavaly novemberi határozatához fűzött különvélemé­nyük alapján ismerteti a választók­kal, hogy egy sikeres kórház-privati­zációs népszavazás akár a jelenleg magánkézben lévő egészségügyi in­tézmények visszavásárlásához is ve­zethet. Rácz Jenő ezt arra reagálva mondta, hogy a Fidesz közölte, felje­lenti, mert a párt szerint a tárcaveze­tő hamisan tájékoztatja a közvéle­ményt a népszavazás sikeressége ese­tén várható következményekről. A miniszter ugyanakkor úgy látja, hogy a kormánynak az a feladata, hogy minden olyan lehetőséget megismer­tessen az emberekkel, amely dönté­süket befolyásolhatja. Rácz Jenő ugyanakkor tegnap a nép­szavazás lehetséges következményei­ről a történelmi egyházak képviselőit tájékoztatta. A miniszter elmondta, hogy az egyházak képviselői felvetet­ték, hogy ha az igenek lesznek több­ségben a kórház-privatizáció leállítá­sáról szóló népsza­vazási kérdésben, akkor az Alkot­mánybírósághoz fordulnak annak tisztázására, hogy a döntés mennyi­ben érinti az egy­házi tulajdonban lévő egészségügyi intézményeket. Az egyházak vezetőinek véleménye meg­oszlott a kérdésről, bár Rácz szerint a népszavazás azt juttatja eszükbe, aho­gyan az 1950-es években az egészség­­ügyi intézményeket államosították. A privatizációval kapcsolatban azt is tudni kell, hogy jelenleg minden esetben az egészségügyi intézmé­nyek tulajdonosai döntik el, hogy magánkézbe akarják-e adni a kórház működtetését vagy sem - mondta el lapunk kérdésére Veér András egész­ségpolitikus. A kórházak Magyaror­szágon 90 százalékban az önkor­mányzatok, tíz százalékban pedig az állam, illetve az egyházak tulajdoná­ban vannak. Veér kiemelte, hogy leg­több esetben nem az egészségügyi in­tézményeket, csupán azok működte­tését adják magán­kézbe. Magyaror­szágon egyelőre mindössze három kórház esetében van erre példa. A privatizáció nem egy gyors fo­lyamat: a döntést követően a kórházat gazdasági tár­sasággá kell alakítani, majd ki kell ír­ni egy pályázatot, amelyben például az önkormányzat rögzíti, milyen fel­tételekkel vehető át az üzemeltetés. Ezek közé tartozik általában, hogy meg kell tartani a kórház funkcióit, és nem lehet osztályokat megszüntetni, a tulajdonosra nézve kötelező ellátási kötelezettség ugyanis megmarad - mutatott rá a Veér. Emellett előírható, hogy mennyi ideig nem lehet elbo­csátani a dolgozókat, milyen fejlesz­téseket kell végrehajtani, mennyi pénzt kell azonnal a kórház fejleszté­sére, adósságának törlesztésére fordí­tania a befektetőnek. Veér András szerint csupán a pá­lyázat elkészítése és kihirdetése mintegy három hónapot vesz igény­be. Ezt követően lehet kiválasztani a jelentkezők közül a megfelelő befek­tetőt, akivel elkezdődnek a tárgyalá­sok, amelyek szintén akár több hóna­pig is tarthatnak. A kórházi ingatlan általában a tu­lajdonos birtokában marad, bár an­nak átadása is elfogadható döntés, ha a szerződésben megfelelő garanciák­hoz kötik a felhasználását - véleke­dett a szakpolitikus. Az intézmény­nek minden esetben szerződést kell kötnie az Országos Egészségbiztosí­tási Pénztárral, hogy megmaradjon az ingyenes ellátás. Losonczi Gergely A miniszter alkotmánybírák különvéleményére hivatkozik Légicsata a fapados társaságok között Egy napilapban egész oldalas hir­detést jelentetett meg az easyJet, amelyben versenytársának, a Wizz Airnek a járattörléseit felemlítve arra szólítja fel az utasokat, az ilyen já­rattörlés esetén az easyJetet, sze­rintük Kelet-Európa legnagyobb fa­pados légitársaságát válasszák. A Gazdasági Versenyhivatal és a rek­lámszövetség hivatalosan még nem kapott jelzést az ügyről. Az easyJet saját állítása szerint, mint Kelet-Közép-Európa legnagyobb diszkont-légitársasága hivatalos köz­leményében arra hivatkozik, azért tette közzé a Wizz Airt támadó hirde­tését, hogy megvédje az iparág hírne­vét. Az egyik napilapban megjelente­tett egész oldalas hirdetésben az easy­Jet kérdőre vonja vetélytársát, a Wizz Airt a reklám szerint 200 járattörlés miatt. A társaság ezzel sem elégedett meg, és arra szólította fel az olvasó­kat, a versenytárs törölt járata helyett az ő járataikat vegyék igénybe. Az easyJet megfogalmazásában „a Wizz Air ugyancsak diszkont-légitár­saságnak nevezi magát, azonban a szisztematikus járattörlések gyakor­lata rontja valamennyi diszkont-légi­társaság hírnevét”. Ezért reklámkam­pányt indított az easyJet, hogy „kide­rítse, hogy a Wizz Air légitársaság a közelmúltban törölt-e járatokat és ha igen, pontosan mennyit”. Az easyJet közölte azt a gyanúját, hogy gazdasá­gossági okokból a versenytárs olyan járatokat is törölt, amelyekre már el­adták a jegyeket. A társaság saját közlése alapján eddig egyetlen járatát sem törölte, és kifejtette, addig nem nyugszik, míg a Wizz Air közzé nem teszi járattörlési statisztikáit és az er­re érvényes utas- és üzletpolitikáját. A megtámadott cég válaszában azzal érvelt, hogy egy hónappal ezelőtt, menetrendi módosítás miatt töröltek járatokat, így a változások nem vagy csak csekély mértékben érintették az utasokat. A Wizz Air azt is közölte, a módosításokról értesítették utasaikat, akik a légitársaság más járataival ju­tottak el a célállomásra. A társaság kifejtette, minden légitársaság, így a versenytárs cég is törölt, töröl járato­kat, sőt az easyJet bizonyos piacokról ki is vonul. Felmerülhet a bírósági hatáskörbe tartozó hírnévrontás, ha bizonyítható, hogy valótlan tény állításával, híresz­telésével vagy valós tény hamis szín­ben való feltüntetésével a versenytárs jó hírnevét sérti a magatartás - nyilat­kozta a Népszavának Fimiksz Judit, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) Fo­gyasztóvédelmi Irodájának munkatár­sa. Az easyJet eljárása a reklámtör­vénybe is ütközhet, a megtévesztő, il­letve a megtévesztő összehasonlító reklám kategóriában. A fogyasztó megtévesztését a GVH több csatornán észlelheti. Egyebek mellett a fogyasz­tó bejelentése vagy a társhatóságok jel­zései alapján. A versenyhivatal előze­tesen vizsgálja, hogy a hatáskörébe tartozik-e az adott ügy, majd mérlege­li, hogy az eset sértheti-e a versenyhez kötődő közérdeket, van-e versenyjogi revelanciája - említette Fimiksz Judit. Ha igen, csak ezt követően indítja meg a hivatal a versenyfelügyeleti eljárást. Ha a GVH hatáskörébe eső ügyben a versenyfelügyeleti eljárás során bi­zonyítást nyer a jogszabálysértő maga­tartás, az eljáró versenytanács bírságot szabhat ki. A bírság összege legfeljebb a vállalkozás előző üzleti évben elért nettó árbevételének tíz százaléka lehet. A hivatal megtilthatja a törvény ren­delkezéseibe ütköző magatartás továb­bi folytatását, elrendelheti a megté­vesztésre alkalmas tájékoztatással kap­csolatban helyreigazító nyilatkozat közzétételét. Népszava-információ Az easyJet vetélytársával szembeni eljárását egyelőre nem vizsgálják hivatalosan Fotó: Szalmás Péter Elfogadott az oktatási ombudsman hivatala Az oktatást érintő legfontosabb ügyek megtalálják a hivatalt, az e területen jelentkező fontos és jogilag ér­tékelhető ügyekben lassan megkerülhetetlenné válik, számítanak a véleményére - közölte Aáry-Tamás La­jos, az oktatási jogok biztosa tegnap abból az apropó­ból, hogy ma öt éve lépett hivatalba. Mintegy négy­ezer üggyel fordultak az elmúlt fél évtizedben a biz­toshoz, ami azt mutatja, hogy az oktatás elfogadta és „befogadta” e posztot - fejtette ki. A panaszok kéthar­mada a közoktatás, egyharmada a felsőoktatás terüle­téről érkezett. Utóbbiak száma szeptembertől megnö­vekedett, mivel tavaly - egy törvényi hiba miatt - nem vizsgálhatta a biztos az ilyen eseteket. Eddig mintegy 200 esetben fogalmaztak meg ajánlást, amelynek 98 százalékát az érintettek elfogadták. Ilyen jellegű intéz­mény korábban nem működött Magyarországon, s „Európában sincs párja” - vélekedett az oktatási biz­tos, aki máig nem ért annak a vizsgálatának a végére, amely arra ad választ: jogszerűen zárják-e ki a tanító- és óvóképzésből az egyes testi fogyatékkal élőket. Aáry lapunknak azt mondta: orvosi szakértői jelen­tésre vár, ám a jövő évi felvételik idejére mindenkép­pen meghozza ajánlását. Népszava-információ NÉPSZAVA A MAGYAR REKLÁM SZÖVET­SÉGHEZ (MRSZ) még nem futott be hivatalos panasz az easyJet hir­detése miatt - mondta Hargitai Lil­la, a szövetség elnöke. Az MRSZ etikai bizottsága mindenesetre de­cember 13-i ülésén tárgyalja a disz­kont-légitársaság hirdetésének közzétételével kialakult helyzetet. A szövetség az ülést követően alakít­ja ki hivatalos álláspontját. ÜIMT­ _1.í­< Tisztelt Előfizetőink! Értesítjük Önöket, hogy 2005. január 1. napjától kezdődő hatállyal a helyhez kötött telefonszolgáltatás Általános Szerződési Feltételei (ÁSZF) megváltozik. A változás eredményeképpen az ÁSZF 7. pontja kiegészül a Feltételes kedvezmény szabályozásával foglalkozó fejezettel. Módosul az Alaphang díjcso­mag havi előfizetési díja, a díjcsomagra vonatkozó számfenntartási díj, valamint változnak egyes szol­gáltatások hívásdíjai is az alábbiak szerint: nettó 25% áfa bruttó összesen Alaphang díjcsomag havi előfizetési díja (Ft) 1600 400 2000 Számfenntartási díj Alaphang díjcsomag esetén 1000 250 1250 Tudakozó plussz (Ft/perc) 108 27 135 Belföldi tudakozó (Ft/hívás) 52 13 65 Nemzetközi tudakozó (Ft/hívás) 34 170 Flangos számla (Ft/hívás) 10,50 52,50 Ébresztő, figyelmeztető hívás (Ft/hívás) 42 10,50 52,50 A fenti változásokat és a nyilvános állomások impulzusidejének módosulását az Általános Szerződési Feltételek 2. sz. mellékletét képező Díjfüggelék vonatkozó pontjaiban rögzítettük. Tájékoztatjuk előfize­tőinket, hogy amennyiben jelen módosításokat nem kívánják elfogadni, úgy az elektronikus hírközlés­ről szóló 2003. évi C. törvény 132. § (4) és (5) bekezdéseiben meghatározott jogokkal élhetnek. A mó­dosításoknak megfelelően kiegészített, hatályos Általános Szerződési Feltételek teljes terjedelemben megtekinthetők a www.monortel.hu honlapunkon vagy ügyfélszolgálati irodáinkban. Tisztelettel: Monor Telefon Társaság Rt. 2004. december 1. 136 42

Next