Népszava, 2005. április (132. évfolyam, 75-100. szám)
2005-04-01 / 75. szám
2 Budapestre jön a török kormányfő A magyar Külügyminisztérium helyettes államtitkára azt kérte török partnerétől, duplázzák meg az erőfeszítéseket annak a magyar kisfiúnak a felkutatására, akit török édesapja rabolt el az anyától. Udvardi Iván ankarai tárgyalásán ígéretet kapott arra, hogy a török hatóságok mindent megtesznek Mehmet Karcsika megtalálásáért, de mint mondták, sehol nem lelik a gyereket. A magyar külügyi vezető a Népszavának elmondta: felhívta partnere figyelmét, hogy az ügy elhúzódása és az eredménytelenség a család számára elfogadhatatlan, de van politikai vetülete is, nevezetesen hogy negatívan befolyásolja a magyar közvéleményt Törökország megítélésekor. Emlékeztetett arra, hogy a legutóbbi közvélemény-kutatáskor a megkérdezettek 62 százaléka támogatta, hogy Törökország kezdje meg a csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval. Törökország különben élénken érdeklődik a magyar uniós tapasztalatok iránt. A két ország gazdasági együttműködése is fontos témája lesz Recep Tayyip Erdogan kormányfő közeljövőbeli magyarországi látogatásának, mondta lapunk kérdésére Udvardi Iván, és hozzátette, azt kérte, a törökök szüntessék meg a nem kereskedelmi jellegű akadályokat, ilyen például a kvóták eltörlése, az élelmiszer-biztonsággal összefüggő engedélyeztetések megkönnyítése. Mindkét részről szorgalmazták a harmadik piaci együttműködést az energiaszektorban. A törököknek a mi vízumgyakorlatunkkal kapcsolatban voltak kéréseik, nevezetesen, hogy az üzletemberek, szállítási vállalkozók számára könnyítsük meg a vízumhoz jutást, illetve hosszabb időre adjuk ki a tranzitvízumokat. Forró Evelyn Ankara Agcának vatikáni bűntársai voltak A pápa elleni 1981-es merényletet elkövető Ali Agca azt állítja, hogy „a Vatikánon belül is voltak bűntársai papok és bíborosok”. A La Repubblica című olasz napilapban szerdán megjelent nyilatkozata szerint „a Vatikán felelős a pápa elleni merényletért”. A volt keletnémet titkosszolgálat aktáiban nincs nyoma annak, hogy a szovjet és bolgár titkosszolgálat állt volna a pápa ellen 1981-ben elkövetett merénylet mögött - közölte tegnap a Stasi irattárát őrző intézet. A vizsgálatok kezdete óta kering a feltételezés, hogy a KGB volt a felbujtó, és a bolgárok bízták meg Agcát. (MTI) Wolfowitz a Világbank új elnöke Csütörtökön Paul Wolfowitz eddigi amerikai védelmi miniszterhelyettest megválasztották a Világbank elnökévé. Az amerikai elnök által javasolt Wolfowitz kinevezését a Világbank 24 tagú igazgatótanácsa egyhangúlag támogatta. A 61 éves Wolfowitz június 1-jén váltja fel a tisztségben James Wolfensohnt, akinek május végén jár le második ötéves mandátuma. A Világbanknak 184 ország a tagja. Az amerikai kormányzat héjájának tartott politikus jelölése vitákat váltott ki, Wolfowitz megválasztása azonban nem volt kétséges, miután Washington megszerezte az európai tagállamok hozzájárulását. (MTI) Hosszú sorok Zimbabwében Incidensek nélkül zajlottak tegnap Zimbabwében a parlamenti választások. Az 5,8 millió választópolgár több mint 8 ezer választási irodában adhatta le voksát, 120 parlamenti mandátumról döntöttek. Hosszú sorok alakultak ki a szavazóhelyiségek előtt. A választások fő esélyese a 25 éve hatalmon lévő Robert Mugabe elnök (képünkön) vezette Zimbabwei Afrikai Nemzeti Unió-Hazafias Front (ZANU-PF). Mugabe elnök feleségével Hararében szavazott, csakúgy, mint a legjelentősebb ellenzéki szervezet, a Mozgalom a Demokratikus Változásért (MDC) élén álló Morgan Tsvangirai. Az ellenzéki vezető bizakodott a győzelemben, ugyanakkor már előre választási csalással vádolta meg a kormányzatot. A voksolás végeredményét két nap múlva teszik közzé. (Népszava) Albert herceg lett Monaco régense Súlyosan beteg édesapját felváltva a jövőben a trónörökös, Albert herceg látja el a régensi feladatokat Monacóban. A 82 éves III. Rainert harmadik hete kórházban ápolják, s kilencedik napja fekszik az intenzív osztályon, gépekkel lélegeztetik, felépülésére egyre kevesebb a remény, már nem tudja ellátni az államfői feladatokat. A monacói nemzeti tanács támogatásáról biztosította a trónörököst, akinek megbízatása nem ideiglenes. A Grimaldi család feje 1949 óta állt Monaco élén. Rainer 1956-ban vette el az amerikai filmsztárt, Grace Kellyt, három gyermekük született. Caroline hercegnő 48, Albert herceg 47, Stefanie hercegnő 40 éves. (Népszava) VILÁG 2005. ÁPRILIS 1., PÉNTEK A megbuktatott Akajev visszatérését szorgalmazta az EBESZ soros elnöke Ellentétek az ideiglenes kirgiz vezetésben Engedélyezni kell Aszkar Akajev megbuktatott kirgiz államfő hazatérését Oroszországból, hogy Kirgizisztánban tárgyalhassanak vele lemondásáról - jelentette ki csütörtökön Omurbek Tekebajev, a kirgiz parlament elnöke Dimitrij Rupellel, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) soros elnökével folytatott biskeki megbeszélésén. A kirgiz parlament tegnap bizottságot alakított az Akajev lemondásáról, illetve a hatalomból való törvényes távozásáról szóló tárgyalások előkészítésére. A testületben helyet kapott az elmenekült elnök volt kormányának öt vezető tagja, élükön Nyikolaj Tanajev volt miniszterelnökkel, valamint az új kabinet néhány tisztségviselője és a törvényhozás hét képviselője. Kurmanbek Bakijev ideiglenes elnök, a tömegtüntetések legfőbb vezetője korábban úgy foglalt állást, hogy nemkívánatos a volt elnök visszatérése, mivel zűrzavart okozna az országban. Bakijevre tegnap nagy nyomás nehezedett, hogy engedélyezze a 60 éves, veterán vezető hazatérését és hivatalos lemondását. Ezt szorgalmazta az EBESZ soros elnöke is, aki figyelmeztette Bakijevet, hogy Akajev kizárása a tárgyalásokból veszélyes lehet ebben a bizonytalan helyzetben. A kirgiz ellenzék másik fontos vezetője, Feliksz Kulov ígéretet tett arra, hogy garantálnák Akajev biztonságát, ha visszatérne Oroszországból, ahová a tulipános forradalom után menekült. Kulov ezt az ígéretet még a kirgiz biztonsági erők főnökeként tette, időközben azonban lemondott tisztségéről. Dimitrij Rupellel folytatott csütörtöki megbeszélésein Bakijev egyébként közölte, hogy indulni fog a június 26- ra tervezett új elnökválasztáson. Rupel az EBESZ nevében segítséget ajánlott Kirgizisztánnak az elnökválasztás előkészítésében, például a biztonsági erők kiképzésében. Oroszország időközben kirgiz belügynek minősítette Akajev lemondását. Alekszej Jakovenko külügyi szóvivő közölte, Moszkva nem kíván beavatkozni Kirgizisztán belügyeibe. Lance Smith amerikai tábornok előző nap úgy nyilatkozott, hogy az új kirgiz hatóságoktól garanciát kaptak, hogy az ország területén lévő amerikai légibázis helyzete változatlan marad. Népszava-összeállítás Akajev kiadatását követelték kirgiz tüntetők a biskeki orosz nagykövetség előtt Fotó: Reuters Washingtonban tárgyal a magyar külügyminiszter Ma Somogyi-Rice-találkozó A kétoldalú kapcsolatokról, a transzatlanti viszonyról, Ukrajnáról, a Nyugat- Balkánról és más nemzetközi kérdésekről tárgyal Washingtonban Somogyi Ferenc. A magyar külügyminiszter ma találkozik az amerikai diplomácia vezetőjével, Condoleezza Rice-szal. Somogyi tegnap a C-SPAN hírtelevíziónak adott interjújában alapvető fontosságúnak nevezte a vízumkérdés megoldását a magyar-amerikai együttműködés további fejlődése szempontjából. A külügyminiszter beszélt a magyar katonák további iraki szerepvállalásáról, közölte, hogy a felajánlott magyar alakulat Irakban lesz, mihelyt beindul a NATO kiképzési missziója. Mint mondta, húsz magyar tiszt már a közel-keleti országban tartózkodik. Somogyi tegnapi programjában találkozó szerepelt Madeleine Albright volt külügyminiszterrel, Michael Jackson belbiztonsági helyettes miniszterrel, John McCain arizonai republikánus szenátorral és Ben Scrowcrofttal, az első Bush-kormányzat nemzetbiztonsági tanácsadójával. A külügyminiszter Tom Lantossal ebédelt, majd előadást tartott az Atlanti Tanácsban. Somogyi Ferenc New Yorkon keresztül érkezett Washingtonba. Amerikai keleti parti idő szerint szerdán New Yorkban találkozott Mark Malloch Brownnal, az ENSZ Fejlesztési Programjának az elnökével, aki egyben Kofi Annan kabinetfőnöke. Az ENSZ megreformálását javasló főtitkári jelentéssel kapcsolatban Somogyi úgy ítélte meg, megérett a helyzet a változtatásokra. Malloch Brown ENSZ-támogatást ígért a budapesti demokráciaközpont létrehozásához. MTI Bizalmatlansági Stanislav Gross Kisebbségi kormányt kell alakítania Stanislav Gross cseh miniszterelnöknek (képünkön) azután, hogy - a várakozásoknak megfelelően - a kereszténydemokraták kiléptek a koalícióból. A jobboldali párt támogatja majd azt a bizalmatlansági indítványt, amelyet a konzervatív ODS nyújtott be a kabinettel szemben. Ettől függetlenül a mai szavazáson várhatóan nem bukik meg a kabinet, mert az ellenzéki kommunisták valószínűleg nem támogatják a Polgári Demokrata Párt beadványát. Ezt erősíti meg, hogy a párt elnöke tegnap tartózkodásra szólította fel a kommunista képviselőket a bizalmi szavazáson. Miroslaw Grebenícek, aki tegnap találkozott Gross kormányfővel, úgy nyilatkozott: végső soron minden a bizalmi szavazáson dől el. Ha a kommunisták valóban tartózkodnak, kisebbségi szociáldemokrata kabinet alakulhat. Ennek összetétele azonban felettébb kérdéses. Már csak azért is, mert a szociáldemokrata párt tagságának egy része rossz szemmel nézi, hogy a tömörülés a kommunistákkal kacérkodik. Mint a CTK prágai hírügynökség megtudta, legalább három szociáldemokrata miniszter int búcsút a kabinetnek akkor, indítvány kormánya ellen ha a kormány a sajátos kijelentéseiről ismert Grebenícek tömörülésének szavazataira lesz utalva. A kommunisták befolyását elfogadhatatlannak tartja Milan Urbán kereskedelmi, Pavel Dostál kulturális miniszter és az oktatási tárcát irányító Petra Buzková. Stanislav Gross közben bejelentette, kikkel kívánja pótolni a kereszténydemokrata tárcavezetőket. A KDU-CSL miniszterei azért hagyták el a kormányt, mert Gross nem tudott magyarázatot adni arra, 1999-ben milyen pénzből vett luxuslakást Prágában. Cseh elemzők úgy vélekednek, a lehető legrosszabb forgatókönyv válna valóra azzal, ha kisebbségi kormány alakulna. Szerintük ugyanis a kommunisták megakadályozhatják, hogy fontos gazdasági reformokat léptessenek életbe. Bohuslav Sobotka pénzügyminiszter egyébként előzőleg ígéretet tett arra, ha a kormány túléli a mai bizalmatlansági indítványt, korábbi programját folytatja. Szakértők szerint azonban a kabinetnek erre aligha lesz módja, így szerintük a legjobb megoldás az előrehozott választások kiírása lenne, mert gazdasági szempontból ez a legkevésbé rossz megoldás. Népszava-információ NÉPSZAVA Palesztin ajánlat területcserére A palesztinok nem utasítják el a területcsere gondolatát - mondta Naszer al-Kidve palesztin külügyminiszter egy spanyol lapnak nyilatkozva. A területcserét még Bill Clinton amerikai elnök vetette fel 2000-ben, és benne foglaltatik a „Genfi felhívásként” ismert megállapodásban is, amelyet 250 izraeli és palesztin vezető politikus és értelmiségi írt alá. Célja, hogy az izraeliek megtarthassák a megszállt területeken létesült nagyobb településtömböket, a palesztinokat viszont ugyanolyan nagyságú más területekkel kompenzálják. Al-Kidve az első palesztin politikai tényező, aki nyilvánosan magáévá tette a területcsere eszméjét. Mahmúd Abbász palesztin elnök felszólította a biztonsági szervek vezetőit, teremtsenek rendet és állítsák helyre a nyugalmat, miután szerdán este fiatal fegyveresek csoportjai Rámalláh utcáin a levegőbe lövöldöztek, majd rálőttek a kormány székhelyére, a Mukatára, ahol Abbász tartózkodott. Izraelben a telepesek rabbijai és több szélsőséges csoport vezetői felhívták a sorköteles és tartalékos katonákat, hogy a közelgő zsidó húsvét - pészah - után dezertáljanak a hadseregből, nehogy akár közvetetten is segítsék a gázai övezet zsidó településeinek felszámolását. Több képviselő felszólította az államügyészt, kezdeményezzen vizsgálatot a felhívást aláíró rabbik és közéleti személyiségek ellen. A Munkapárt szóvivője „a demokratikus rendszer elleni példátlan kihívásnak” minősítette a felhívást. Ariel Saron izraeli miniszterelnök szinte egykedvűen fogadta szerda esti súlyos vereségét, amikor a knesszet nem volt hajlandó jóváhagyni három képviselő kinevezését miniszterré. A kormányfő így akarta őket megjutalmazni támogatásukért. A knesszetnek csak a miniszterek kinevezését kell jóváhagynia, a hét miniszterhelyettes kinevezése a kormány jogkörébe tartozott. Yehuda Lahav Tel-Aviv