Népszava, 2005. április (132. évfolyam, 75-100. szám)

2005-04-01 / 75. szám

2 Budapestre jön a török kormányfő A magyar Külügymi­nisztérium helyettes ál­lamtitkára azt kérte tö­rök partnerétől, dupláz­zák meg az erőfeszíté­seket annak a magyar kisfiúnak a felkutatásá­ra, akit török édesapja rabolt el az anyától. Ud­­vardi Iván ankarai tárgyalásán ígéretet ka­pott arra, hogy a török hatóságok mindent meg­tesznek Mehmet Karcsika megtalálásáért, de mint mondták, sehol nem lelik a gyereket. A magyar külügyi vezető a Népszavának elmondta: felhívta partnere figyelmét, hogy az ügy elhúzódása és az eredménytelenség a család számára elfogadhatat­lan, de van politikai vetü­lete is, nevezetesen hogy negatívan befolyásolja a magyar közvéleményt Törökország megítélésekor. Emlékeztetett arra, hogy a legutóbbi közvélemény-kutatáskor a meg­kérdezettek 62 százaléka támogatta, hogy Török­ország kezdje meg a csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval. Törökország különben élénken érdeklődik a magyar uniós tapasztalatok iránt. A két ország gazdasági együttműködése is fontos témája lesz Recep Tayyip Erdogan kormányfő közeljövőbeli magyarországi látogatásának, mondta lapunk kérdésére Udvardi Iván, és hozzá­tette, azt kérte, a törökök szüntessék meg a nem kereskedelmi jellegű akadályokat, ilyen például a kvóták eltörlése, az élelmiszer-biztonsággal összefüggő engedélyeztetések megkönnyítése. Mindkét részről szorgalmazták a harmadik piaci együttműködést az energiaszektorban. A törökök­nek a mi vízumgyakorlatunkkal kapcsolatban voltak kéréseik, nevezetesen, hogy az üzletembe­rek, szállítási vállalkozók számára könnyítsük meg a vízumhoz jutást, illetve hosszabb időre ad­juk ki a tranzitvízumokat. Forró Evelyn Ankara Agcának vatikáni bűntársai voltak A pápa elleni 1981-es merényletet elkövető Ali Agca azt állítja, hogy „a Vatikánon belül is vol­tak bűntársai­­ papok és bíborosok”. A La Re­­pubblica című olasz napilapban szerdán megje­lent nyilatkozata szerint „a Vatikán felelős a pá­pa elleni merényletért”. A volt keletnémet titkosszolgálat aktáiban nincs nyoma annak, hogy a szovjet és bolgár titkosszolgálat állt volna a pápa ellen 1981-ben elkövetett merénylet mögött - közölte tegnap a Stasi irat­tárát őrző intézet. A vizsgálatok kezdete óta kering a feltételezés, hogy a KGB volt a fel­bujtó, és a bolgárok bízták meg Agcát. (MTI) Wolfowitz a Világbank új elnöke Csütörtökön Paul Wolfowitz eddigi amerikai védelmi miniszterhelyettest megválasztották a Világbank elnökévé. Az amerikai elnök által javasolt Wolfowitz kinevezését a Világbank 24 tagú igazgatótanácsa egyhangúlag támogatta. A 61 éves Wolfowitz június 1-jén váltja fel a tisztségben James Wolfensohnt, akinek május végén jár le második ötéves mandátuma. A Vi­lágbanknak 184 ország a tagja. Az amerikai kormányzat héjájának tartott politikus jelölése vitákat váltott ki, Wolfowitz megválasztása azonban nem volt kétséges, miután Washing­ton megszerezte az európai tagállamok hozzá­járulását. (MTI) Hosszú sorok Zimbabwében Incidensek nélkül zaj­lottak tegnap Zimbab­wében a parlamenti választások. Az 5,8 millió választópolgár több mint 8 ezer vá­lasztási irodában ad­hatta le voksát, 120 parlamenti mandátum­ról döntöttek. Hosszú sorok alakultak ki a szavazóhelyiségek előtt. A választások fő esélye­se a 25 éve hatalmon lévő Robert Mugabe elnök (képünkön) vezette Zimbabwei Afrikai Nemzeti Unió-Hazafias Front (ZANU-PF). Mugabe el­nök feleségével Hararében szavazott, csakúgy, mint a legjelentősebb ellenzéki szervezet, a Mozgalom a Demokratikus Változásért (MDC) élén álló Morgan Tsvangirai. Az ellenzéki vezető bizakodott a győzelemben, ugyanakkor már elő­re választási csalással vádolta meg a kormányza­tot. A voksolás végeredményét két nap múlva te­szik közzé. (Népszava) Albert herceg lett Monaco régense Súlyosan beteg édesapját felváltva a jövőben a trónörökös, Albert herceg látja el a régensi fel­adatokat Monacóban. A 82 éves III. Rainert har­madik hete kórházban ápolják, s kilencedik nap­ja fekszik az intenzív osztályon, gépekkel léle­geztetik, felépülésére egyre kevesebb a remény, már nem tudja ellátni az államfői feladatokat. A monacói nemzeti tanács támogatásáról biztosí­totta a trónörököst, akinek megbízatása nem ide­iglenes. A Grimaldi család feje 1949 óta állt Mo­naco élén. Rainer 1956-ban vette el az amerikai filmsztárt, Grace Kellyt, három gyermekük szü­letett. Caroline hercegnő 48, Albert herceg 47, Stefanie hercegnő 40 éves. (Népszava) VILÁG 2005. ÁPRILIS 1., PÉNTEK A megbuktatott Akajev visszatérését szorgalmazta az EBESZ soros elnöke Ellentétek az ideiglenes kirgiz vezetésben Engedélyezni kell Aszkar Akajev megbuktatott kirgiz államfő hazatéré­sét Oroszországból, hogy Kirgizisz­­tánban tárgyalhassanak vele lemon­dásáról - jelentette ki csütörtökön Omurbek Tekebajev, a kirgiz parla­ment elnöke Dimitrij Rupellel, az Eu­rópai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) soros elnökével folytatott biskeki megbeszélésén. A kirgiz parlament tegnap bizottságot alakított az Akajev lemondásáról, illet­ve a hatalomból való törvényes távo­zásáról szóló tárgyalások előkészítésé­re. A testületben helyet kapott az elme­nekült elnök volt kormányának öt ve­zető tagja, élükön Nyikolaj Tanajev volt miniszterelnökkel, valamint az új kabinet néhány tisztségviselője és a törvényhozás hét képviselője. Kurmanbek Bakijev ideiglenes el­nök, a tömegtüntetések legfőbb veze­tője korábban úgy foglalt állást, hogy nemkívánatos a volt elnök visszatéré­se, mivel zűrzavart okozna az ország­ban. Bakijevre tegnap nagy nyomás nehezedett, hogy engedélyezze a 60 éves, veterán vezető hazatérését és hi­vatalos lemondását. Ezt szorgalmazta az EBESZ soros elnöke is, aki figyel­meztette Bakijevet, hogy Akajev kizá­rása a tárgyalásokból veszélyes lehet ebben a bizonytalan helyzetben. A kirgiz ellenzék másik fontos veze­tője, Feliksz Kulov ígéretet tett arra, hogy garantálnák Akajev biztonságát, ha visszatérne Oroszországból, ahová a tulipános forradalom után menekült. Kulov ezt az ígéretet még a kirgiz biz­tonsági erők főnökeként tette, időköz­ben azonban lemondott tisztségéről. Dimitrij Rupellel folytatott csütörtö­ki megbeszélésein Bakijev egyébként közölte, hogy indulni fog a június 26- ra tervezett új elnökválasztáson. Rupel az EBESZ nevében segítséget ajánlott Kirgizisztánnak az elnökválasztás elő­készítésében, például a biztonsági erők kiképzésében. Oroszország időközben kirgiz belü­gynek minősítette Akajev lemondását. Alekszej Jakovenko kül­ügyi szóvivő közölte, Moszkva nem kíván beavatkozni Kirgizisztán bel­­ügyeibe. Lance Smith amerikai tábor­nok előző nap úgy nyilatkozott, hogy az új kirgiz hatóságoktól garanciát kaptak, hogy az ország területén lévő amerikai légibázis helyzete változatlan marad. Népszava-összeállítás Akajev kiadatását követelték kirgiz tüntetők a biskeki orosz nagykövetség előtt Fotó: Reuters Washingtonban tárgyal a magyar külügyminiszter Ma Somogyi-Rice-találkozó A kétoldalú kapcsolatokról, a transzat­lanti viszonyról, Ukrajnáról, a Nyugat- Balkánról és más nemzetközi kérdé­sekről tárgyal Washingtonban Somo­gyi Ferenc. A magyar külügyminiszter ma találkozik az amerikai diplomácia vezetőjével, Condoleezza Rice-szal. Somogyi tegnap a C-SPAN hírtele­víziónak adott interjújában alapvető fontosságúnak nevezte a vízumkérdés megoldását a magyar-amerikai együtt­működés további fejlődése szempont­jából. A külügyminiszter beszélt a ma­gyar katonák további iraki szerepválla­lásáról, közölte, hogy a felajánlott ma­gyar alakulat Irakban lesz, mihelyt be­indul a NATO kiképzési missziója. Mint mondta, húsz magyar tiszt már a közel-keleti országban tartózkodik. Somogyi tegnapi programjában ta­lálkozó szerepelt Madeleine Albright volt külügyminiszterrel, Michael Jack­­son belbiztonsági helyettes miniszter­rel, John McCain arizonai republiká­nus szenátorral és Ben Scrowcrofttal, az első Bush-kormányzat nemzetbiz­tonsági tanácsadójával. A külügymi­niszter Tom Lantossal ebédelt, majd előadást tartott az Atlanti Tanácsban. Somogyi Ferenc New Yorkon ke­resztül érkezett Washingtonba. Ameri­kai keleti parti idő szerint szerdán New Yorkban találkozott Mark Malloch Brownnal, az ENSZ Fejlesztési Prog­ramjának az elnökével, aki egyben Kofi Annan kabinetfőnöke. Az ENSZ megreformálását javasló főtitkári je­lentéssel kapcsolatban Somogyi úgy ítélte meg, megérett a helyzet a változ­tatásokra. Malloch Brown ENSZ-tá­­mogatást ígért a budapesti demokrá­ciaközpont létrehozásához. MTI Bizalmatlansági Stanislav Gross Kisebbségi kormányt kell alakítania Stanislav Gross cseh miniszterelnök­nek (képünkön) azután, hogy - a vára­kozásoknak megfelelően - a keresz­ténydemokraták kiléptek a koalíció­ból. A jobboldali párt támogatja majd azt a bizalmatlansági indítványt, ame­lyet a konzervatív ODS nyújtott be a kabinettel szemben. Ettől függetlenül a mai szavazáson várhatóan nem bukik meg a kabinet, mert az ellenzéki kom­munisták valószínűleg nem támogatják a Polgári Demokrata Párt beadvá­nyát. Ezt erősíti meg, hogy a párt elnöke tegnap tartózkodásra szólította fel a kommunista képvi­selőket a bizalmi szavazáson. Miros­­law Grebenícek, aki tegnap találkozott Gross kormányfővel, úgy nyilatkozott: végső soron minden a bizalmi szava­záson dől el. Ha a kommunisták való­ban tartózkodnak, kisebbségi szociál­demokrata kabinet alakulhat. Ennek összetétele azonban felettébb kérdé­ses. Már csak azért is, mert a szociál­demokrata párt tagságának egy része rossz szemmel nézi, hogy a tömörülés a kommunistákkal kacérkodik. Mint a CTK prágai hírügynökség megtudta, legalább három szociáldemokrata mi­niszter int búcsút a kabinetnek akkor, indítvány kormánya ellen ha a kormány a sajátos kijelentéseiről ismert Grebenícek tömörülésének sza­vazataira lesz utalva. A kommunisták befolyását elfogadhatatlannak tartja Milan Urbán kereskedelmi, Pavel Dostál kulturális miniszter és az okta­tási tárcát irányító Petra Buzková. Stanislav Gross közben bejelentette, kikkel kíván­ja pótolni a keresztényde­mokrata tárcavezetőket. A KDU-CSL miniszterei azért hagyták el a kor­mányt, mert Gross nem tudott magyarázatot adni arra, 1999-ben milyen pénzből vett luxuslakást Prágában. Cseh elemzők úgy véle­kednek, a lehető leg­rosszabb forgatókönyv válna valóra azzal, ha kisebbségi kor­mány alakulna. Szerintük ugyanis a kommunisták megakadályozhatják, hogy fontos gazdasági reformokat lép­tessenek életbe. Bohuslav Sobotka pénzügyminiszter egyébként előzőleg ígéretet tett arra, ha a kormány túléli a mai bizalmatlansági indítványt, koráb­bi programját folytatja. Szakértők sze­rint azonban a kabinetnek erre aligha lesz módja, így szerintük a legjobb megoldás az előrehozott választások kiírása lenne, mert gazdasági szem­pontból ez a legkevésbé rossz megol­dás. Népszava-információ NÉPSZAVA Palesztin ajánlat területcserére A palesztinok nem utasítják el a terü­letcsere gondolatát - mondta Naszer al-Kidve palesztin külügyminiszter egy spanyol lapnak nyilatkozva. A te­rületcserét még Bill Clinton amerikai elnök vetette fel 2000-ben, és benne foglaltatik a „Genfi felhívásként” is­mert megállapodásban is, amelyet 250 izraeli és palesztin vezető politikus és értelmiségi írt alá. Célja, hogy az izra­eliek megtarthassák a megszállt terüle­teken létesült nagyobb településtöm­böket, a palesztinokat viszont ugyan­olyan nagyságú más területekkel kom­penzálják. Al-Kidve az első palesztin politikai tényező, aki nyilvánosan ma­gáévá tette a területcsere eszméjét. Mahmúd Abbász palesztin elnök felszólította a biztonsági szervek veze­tőit, teremtsenek rendet és állítsák helyre a nyugalmat, miután szerdán es­te fiatal fegyveresek csoportjai Rámal­­láh utcáin a levegőbe lövöldöztek, majd rálőttek a kormány székhelyére, a Mukatára, ahol Abbász tartózkodott. Izraelben a telepesek rabbijai és több szélsőséges csoport vezetői felhívták a sorköteles és tartalékos katonákat, hogy a közelgő zsidó húsvét - pészah - után dezertáljanak a hadseregből, ne­hogy akár közvetetten is segítsék a gá­zai övezet zsidó településeinek felszá­molását. Több képviselő felszólította az államügyészt, kezdeményezzen vizsgálatot a felhívást aláíró rabbik és közéleti személyiségek ellen. A Mun­kapárt szóvivője „a demokratikus rendszer elleni példátlan kihívásnak” minősítette a felhívást. Ariel Saron izraeli miniszterelnök szinte egykedvűen fogadta szerda esti súlyos vereségét, amikor a knesszet nem volt hajlandó jóváhagyni három képviselő kinevezését miniszterré. A kormányfő így akarta őket megjutal­mazni támogatásukért. A knesszetnek csak a miniszterek kinevezését kell jó­váhagynia, a hét miniszterhelyettes ki­nevezése a kormány jogkörébe tarto­zott. Yehuda Lahav Tel-Aviv

Next