Népszava, 2005. május (132. évfolyam, 101-125. szám)
2005-05-24 / 119. szám
A kormánypárti politikusok szerint Orbánnak be kellene számolnia a vagyongyarapodásáról Döntés a vizsgálóbizottságok tagjairól Molnár László (MSZP) és Répássy Róbert (Fidesz) vezetésével alakul meg az Orbán család állami forrásból történő gazdagodását vizsgáló parlamenti testület. Molnár a bizottság elnöki, Répássy az alelnöki posztját tölti be. Erről tegnap határozott az Országgyűlés, amikor megválasztotta a testület tagjait. A lapunknak nyilatkozó kormánypárti képviselők szerint Orbán Viktornak tisztáznia kellene magát, meg kellene szólalnia az ügyben. Megválasztották a „Zwack-bizottság” és a „Gyurcsány-bizottság” tagjait is. Mint ismert, első fokon pert nyert az Élet és Irodalom (ÉS) a tokaj-hegyaljai Szárhegy dűlő Kft.-vel szemben. A bíróság ugyanis elutasította az Orbán Viktorral kapcsolatba hozott cég helyreigazítási kérelmét. Az ÉS cikksorozatában a részben Orbán Viktor felesége által is tulajdonolt kft. taggyűléseiről írt. Az újság szerint az összejöveteleken a volt miniszterelnök a cég működésével, az állami támogatások igénylésével kapcsolatban tanácsokat adott. A kft. állítása szerint azonban nem voltak taggyűlések az újság által jelzett időpontban, ezért kért helyreigazítást. Orbán Viktor a bírósági döntés óta nem nyilvánított véleményt az ügyről. Simon Gábor (MSZP) szerint viszont Orbánnak számot kellene adnia kormányfői időszakához kapcsolódó vagyongyarapodásáról. Pető Iván (SZDSZ) úgy véli, a Fidesz elnökének eddig is meg kellett volna szólalnia, hiszen nem a bírósági ítélet teszi egyértelművé, hogy Orbán Viktor tett-e olyat, ami nem egyeztethető össze kormányfői szerepével. Lakner Zoltán politológus pedig azt mondta lapunknak: „finoman fogalmazva is találgatásokra adhat okot”, ha Orbán Viktor személyesen nem kommentálja az első fokon elvesztett ÉS-pert. A szakértő szerint ugyanis a volt miniszterelnök nem tehet úgy, mintha az ügyben csak egy kft. és egy hetilap vitatkozna egymással. Lakner szerint Orbánt közvetve azzal vádolták meg, hogy visszaélt a hatalmával, erre pedig illő személyesen reagálnia. Ha nem teszi meg, az befolyással lehet a megítélésére is. Molnár László (MSZP) és Répássy Róbert (Fidesz) vezetésével alakul meg az Orbán család állami forrásból történő gazdagodását vizsgáló parlamenti testület. Molnár a bizottság elnöki, Répássy pedig az alelnöki posztját tölti be. Erről tegnap határozott az Országgyűlés, amikor megválasztotta a testület tagjait. A képviselők határoztak arról is, hogy a Zwack Unikum Rt. milliárdos adóhátralék alóli mentesítése ügyében létrehozandó vizsgálóbizottságot Font Sándor (Fidesz) vezeti, a testület alelnöke pedig Kórodi Mária (SZDSZ). Ugyancsak döntöttek a törvényhozók az Apró-Gyurcsány érdekkör meggazdagodását vizsgáló testület megalakulásáról és tagjairól. A bizottságot a kormányfőt sokszor támadó Szijjártó Péter (Fidesz) vezeti, a testület alelnöke pedig Csiha Judit (MSZP) lett. Pungor András Nem valós a Szárhegy kft. ügyvédjének vélelme A Szárhegy dűlő Kft. jogi képviselője, Karas Mónika - aki az Élet és Irodalommal (ÉS) szembeni helyreigazítási perben képviseli a januártól már nem, de azt megelőzően 8 évig Orbán Viktor felesége résztulajdonában állt céget - az MTV A szólás szabadsága című műsorában vasárnap azt mondta, hogy szerinte a perbéli valóságbizonyítás során „egyetlen bővített mondattal három bűncselekménnyel gyanúsította meg magát” az ÉS koronatanúja. Karas végül két bűncselekményt nevesített, a zsarolást és a személyes adatokkal visszaélést, és aggályosnak nevezte az ügyvédi iroda adatállományának számítógépről való lementését. A Népszava megtudta: ez utóbbi abban az esetben lenne bűncselekmény, ha mások számára azt továbbadta volna a tanú, Mayer Aranka. Ám a helyreigazítási perben első fokon ítélkező bíró, Pataki Árpád a nyílt tárgyaláson nem vette át Mayertől a zárt borítékban számára bizonyítékul felkínált adatokat, a kinyomtatott file-sort, és maga az Élet és Irodalom sem fért ezekhez hozzá. Büntetőjogászok szerint önmagában az nem bűncselekmény, hogy Mayer Aranka - aki évekig a szóban forgó ügyvédi iroda alkalmazásában állt - úgymond „behozta a köztudatba”, hogy ő hozzáfért ezekhez az adatokhoz. Bűncselekményt akkor követett volna el, ha azokat mások számára hozzáférhetővé tette volna. A Btk. szerint zsarolás az, ha valaki jogtalan haszonszerzés végett mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön valamit és ezzel kárt okoz - ismertette a Népszavával Gál Péter ügyvéd, aki szerint ezek közül egyik sem valósulhatott meg az adott esetben. Ismert, hogy a hetilap koronatanúja levélben kért segítséget Orbán Viktor feleségétől, Lévai Anikótól, valamint volt férje ügyvédtársának, Duda Attilának a feleségétől: segítsenek abban, hogy férje peren kívül egyezzen meg vele, hogy ne kelljen olyan lépéseket tennie, ami számukra is kellemetlen lehet. A jogász szerint személyes adatokkal való visszaélés sem történt, legfeljebb annak kísérletéről beszélhetnénk, amennyiben annak vesszük a boríték bizonyítékként való felkínálását a bírónak. Zamecsnik Péter ügyvéd lapunknak azt mondta, hogy a tényállás ismerete nélkül nehéz az ügyben nyilatkozni, ám példaként említette, hogy amennyiben az ő felesége belenéz az ügyvédi munkája során keletkezett aktákba, azzal ügyvédi titkot sért, ami nem büntetőjogi kategória, azonban ha kár keletkezne emiatt, akkor kártérítésre tarthatna igényt a kárvallott - tette hozzá. Kifejtette: a zsarolás civil értelemben és büntetőjogi értelemben való használata élesen elkülöníthető egymástól, ám ez esetben nem valósult meg szerinte, mint ahogyan a zsarolás sem. Ferenczi Krisztina Jogászok szerint Mayer Aranka, az ÉS tanúja nem követett el bűncselekményt Fotó: Vajda József Nő a pesszimizmus a Medián szerint Növekvő pesszimizmus és politikai közöny vette hatalmába a közvéleményt ebben a hónapban - írta májusi felmérésében a Medián. A közvélemény-kutató cég szerint ennek jelei elsősorban a kormánypárti szavazók körében mutatkoztak, így a Fidesz ismét növelte előnyét az MSZP előtt. A teljes népesség körében a nagyobbik ellenzéki párt az áprilisi 31 után májusban 32 százalékot ért el, míg a szocialisták népszerűsége az előző havi 27-ről 24 százalékra csökkent. Az SZDSZ ebben a körben 4, az MDF pedig 2 százalékot kapott. A választani tudó biztos szavazók között még nagyobbra nőtt a két nagy párt közötti különbség: az MSZP az előző havi 44 után májusban 37 százalékon állt, a Fidesz pedig áprilisi 49 százaléka után most 55 százalékos népszerűségnek örvend. Az SZDSZ itt 3, az MDF 2 százalékot ért el. A Medián azonban megjegyezte, a pártot választók és a részvételüket biztosra mondók aránya ma már csak a szavazókorú népesség 39 százalékát teszi ki, így ezen adatok bizonytalansága megnőtt. A politikusok népszerűségi rangsorát - a Mediánfelmérések történetében először - Szili Katalin vezeti Mádl Ferenc és Dávid Ibolya előtt. S. Z. NÉPSZAVA 2005. MÁJUS 24., KEDD BELFÖLD Megvan az új felsőoktatási törvény A kormánypártok támogatása és az ellenzék elutasítása mellett elfogadta a parlament az új felsőoktatási törvényt. A képviselők elutasították az ügynöktörvénnyel összefüggő alkotmánymódosítást. Ismét teljes létszámú, azaz 386 tagú lett az Országgyűlés, miután a fideszes Firtl Mátyás tegnap letette a képviselői esküt. A politikus a megismételt soproni időközi választásokon szerzett képviselői mandátumot. Elfogadta a parlament az új felsőoktatási törvényt. A jogszabály, amely 195 igen, 132 nem voksot kapott, megváltoztatja a felsőoktatás szerkezetét, vagyis az egyetemi és főiskolai szintre tagolódó képzési szerkezet alap-, mester- és doktori képzésre oszlik. A törvény szól az intézményalapításról is, valamint az európai követelmények alapján szabályozza egyebek mellett a hallgatói mobilitást. Kettéválik az intézményi működtetés: a menedzsmentre és képzés-kutatási tevékenység irányítására. Ez utóbbit az oktatókat képviselő szenátus látja el. A képviselők elutasították az ügynökakták nyilvánosságával kapcsolatos alktománymódosítást. Az újra benyújtott, kétharmados többséget igénylő szocialista javaslatot 187 igen, 130 nem és 7 tartózkodó vokssal utasította el a parlament. A javaslat a Fidesz szerint szükségtelen, az MSZP viszont úgy látja, az alaptörvény megváltoztatása nélkül a többi, az ügynöküggyel kapcsolatos jogszabály-módosítás alkotmányellenes lenne. Megszavazták a képviselők 192 igen, 2 tartózkodó szavazattal a május 9-e Európa Napjává nyilvánításáról szóló javaslatot. A Göndör István (MSZP) és Eörsi Mátyás (SZDSZ) által benyújtott előterjesztésről két hete tartott első voksolást határozatképtelenség miatt nem fogadta el a parlament. Európa Napjáról 1985 óta emlékeznek meg az EU- ban. Robert Schuman volt francia külügyminiszter ugyanis 1950-ben ezen a napon vetette fel először annak a nemzetközi szervezetnek a létrehozását, amely ma az Európai Unió. Valószínűleg a Magyar Nemzeti Bankai is hisznek a magyar gazdaság erősségében és teljesítőképességében, hiszen a csökkenő inflációs várakozás és alapkamat jól jelzi a bizalmat, azt, hogy alacsonyabb kamatszinttel is lehet finanszírozni a gazdaságot - ezt a Fidesz frakcióvezető-helyettesének napirend előtti felszólalására válaszolta Veres János pénzügyminiszter. Varga Mihály a többi között arról beszélt, hogy szerinte a múlt héten, az szjabevallási határidő végén a többi között kiderült, hogy továbbra sincs 18 százalékos egységes adókulcs, amint az a kisebbik kormánypárt választási ígéreteiben szerepelt, és csaknem felére vette vissza a kormány a lakáscélú hitelek adókedvezményét, amit így részben csaknem 200 ezer családtól vettek el. A fideszes politikus szerint nem adócsökkentés, hanem adóemelkedés az utóbbi egy év eredménye, és ha a kormány nem hallgat a belföldi elemzőkre, akkor legalább a külföldi elemzők egyre gyakoribb kritikájára figyeljen. A. J.M. Cs. ANTALL JÓZSEF MARADANDÓT ALKOTOTT - mondta a kormányfő a parlamentben a rendszerváltás utáni első kormány megalakulásának tizenöt éves évfordulója kapcsán. Gyurcsány Ferenc szerint mindkét oldal tisztelettel gondol a rendszerváltás utáni első miniszterelnökre. Az MDF elnöke azt mondta, Antall József meghatározó személyiség volt. Dávid Ibolya szerint az 1990 utáni első kormány nemcsak a rendszerválás kabinetje volt, hanem válságkezelő kormány is. 3 MTV: székháztender az Európai Unióban Közzétették az MTV székházának felépítésére és üzemeltetésére kiírt előzetes részvételi felhívást az Európai Unió hivatalos honlapján, a közbeszerzések között, a szöveg a Közbeszerzési Értesítőben is megjelenik - értesült a Népszava. A magántőke bevonásával tervezett állami beruházás előzetes felhívását a Kincstári Vagyoni Igazgatóság kezelésében lévő Millenniumi Média Kft. írta ki, a kft. teszi közzé a részvételi felhívást is. A köztévészékház-projekt jelenleg miniszteri biztos nélkül működik, Győrfi István távozott a tisztségből, május 15-ig látta el a teendőket. A Millenniumi Média Kft. ügyvezetője, Barinkai Péter úgy tájékoztatta lapunkat, a részvételi felhívás szövegét még egyeztetik a köztévé kuratóriumával, az MTV Rt.-vel és a pénzügyi tárcával. Közölte, hogy az előzetes részvételi felhívást már olvashatják az unióban, ezt követi a részvételi felhívás, a tender egy ajánlattételi szakasszal zárul. Hozzátette, hogy az akadály gyakorlatilag elhárult, amikor az Országgyűlés május elején felhatalmazta az MTV-t új székházának felépítésére és elfogadta az adóról, járulékokról szóló törvények módosításáról szóló jogszabályt, amelyben rögzítik a gyártóbázis Public Private Partnership (PPP) konstrukciójának feltételeit. A köztévé kuratóriumának elnöke, Czeglédi László korábban azt mondta, hogy a köztévé Bojár utcai gyártóbázisa melletti telken, ahol jelenleg egy parkoló található, jövő év végére felépül Európa legkorszerűbb köztelevíziós székháza a Finta és Társai Építész Stúdió Kft. tervei alapján. A Medgyessy-kormány tavaly június 30-án döntött úgy, hogy magántőke bevonásával épül fel az MTV székháza, amely információink szerint 21,3 milliárd forintba kerül majd, beleértve a 8-9 milliárd értékű korszerű eszközparkot is. Az első év üzemeltetési költségét 2,9 milliárdra becsülik, a Népszava információi szerint a húsz évig tartó üzemeltetést is beleszámolva az államnak több mint hetvenmilliárdba kerül majd az MTV új otthona. Herczeg Dóra Hatályon kívül helyezett rendelkezések Megállapította az Alkotmánybíróság (Ab) a büntetőeljárási törvény egyes rendelkezéseinek alkotmányellenességét és ezzel összefüggésben az Országgyűlés mulasztásos alkotmánysértését. Az Ab azonnali hatállyal megsemmisítette a büntetőeljárási törvénynek azokat a rendelkezéseit, amelyek lehetővé tették, hogy az elsőfokú ítélet elleni fellebbezés érdemi elbírálása a másodfokon eljáró bírói tanács elnökének döntése alapján tanácsülésen történjen. A tanácsülés ugyanis nem nyilvános, azon sem a vádlott, sem védője nem vehet részt, így pedig sérül mind a terheltek, mind a sértettek nyilvános tárgyaláshoz való joga. (MTI) Szakszervezeti vezetők találkozója Jövő évtől szűnjön meg az unióhoz újonnan csatlakozott országok munkavállalóival szemben alkalmazott korlátozás - erre tesznek közös kezdeményezést a négy visegrádi ország szakszervezeteinek vezetői. A tegnap zárult kétnapos budapesti tanácskozás után Szabó Endre, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke lapunknak elmondta: már a tavalyi csatlakozáskor sem tartották demokratikusnak és igazságosnak a munkavállalókkal szembeni korlátozást, és kettő év elég annak beismeréséhez, hogy nincs nagyobb munkaerőmozgás a régebbi uniós tagállamok felé. A tanácskozás után elfogadott közös nyilatkozat kiemeli: az unióban eltöltött egy év a „meg nem valósuló félelmek és remények éve” volt. A résztvevők szerint a csatlakozás nem járt radikális változással a munkavállalóknak. A jelentős gazdasági növekedés nem járt együtt a bérből és fizetésből élők életkörülményeinek javulásával, a reáljövedelmek alakulása pedig nincs összhangban a termelékenység növekedésével. Az érdekképviseleti vezetők ugyanakkor kiemelték, hogy a tagságot elengedhetetlen keretnek tartják a gazdasági és társadalmi fejlődéshez, a szegénység felszámolásához. (Népszava) Szili hétfőtől lesz hivatalos jelölt Jövő hétfőtől válhat hivatalos köztársaságielnök-jelöltté Szili Katalin. A házbizottság ülésén bírálják el ugyanis, hogy megfelel-e az előírásoknak az a 177 szocialista képviselő által aláírt ajánlóív, amelyet tegnap Lendvai Ildikó MSZP- frakcióvezető adott át Mandur Lászlónak, az Országgyűlés alelnökének. Az MSZP az első képviselőcsoport, amelyik hivatalosan benyújtotta ajánlását az államfői posztra. (Népszava)