Népszava, 2005. május (132. évfolyam, 101-125. szám)

2005-05-24 / 119. szám

A kormánypárti politikusok szerint Orbánnak be kellene számolnia a vagyongyarapodásáról Döntés a vizsgálóbizottságok tagjairól Molnár László (MSZP) és Répássy Róbert (Fidesz) vezetésével alakul meg az Orbán család állami forrásból történő gazdagodását vizsgáló parlamen­ti testület. Molnár a bizottság elnöki, Répássy az alelnöki posztját tölti be. Erről tegnap határozott az Országgyűlés, amikor megválasztotta a testület tagjait. A lapunknak nyilatkozó kormánypárti képviselők szerint Orbán Viktornak tisztáznia kellene magát, meg kellene szólalnia az ügyben. Megválasztották a „Zwack-bizottság” és a „Gyurcsány-bizottság” tagjait is. Mint ismert, első fokon pert nyert az Élet és Irodalom (ÉS) a tokaj-hegyal­­jai Szárhegy dűlő Kft.-vel szemben. A bíróság ugyanis elutasította az Or­bán Viktorral kapcsolatba hozott cég helyreigazítási kérelmét. Az ÉS cikk­sorozatában a részben Orbán Viktor felesége által is tulajdonolt kft. tag­gyűléseiről írt. Az újság szerint az összejöveteleken a volt miniszterel­nök a cég működésével, az állami támogatások igénylésével kapcsolat­ban tanácsokat adott. A kft. állítása szerint azonban nem voltak taggyű­lések az újság által jelzett időpont­ban, ezért kért helyreigazítást. Orbán Viktor a bírósági döntés óta nem nyilvánított véleményt az ügyről. Simon Gábor (MSZP) szerint vi­szont Orbánnak számot kellene adnia kormányfői időszakához kapcsolódó vagyongyarapodásáról. Pető Iván (SZDSZ) úgy véli, a Fidesz elnöké­nek eddig is meg kellett volna szólal­nia, hiszen nem a bírósági ítélet teszi egyértelművé, hogy Orbán Viktor tett-e olyat, ami nem egyeztethető össze kormányfői szerepével. Lakner Zoltán politológus pedig azt mondta lapunknak: „finoman fo­galmazva is találgatásokra adhat okot”, ha Orbán Viktor személyesen nem kommentálja az első fokon el­vesztett ÉS-pert. A szakértő szerint ugyanis a volt miniszterelnök nem tehet úgy, mintha az ügyben csak egy kft. és egy hetilap vitatkozna egy­mással. Lakner szerint Orbánt köz­vetve azzal vádolták meg, hogy visszaélt a hatalmával, erre pedig illő személyesen reagálnia. Ha nem teszi meg, az befolyással lehet a megítélé­sére is. Molnár László (MSZP) és Répássy Róbert (Fidesz) vezetésével alakul meg az Orbán család állami forrásból történő gazdagodását vizsgáló parla­menti testület. Molnár a bizottság el­nöki, Répássy pedig az alelnöki posztját tölti be. Erről tegnap hatá­rozott az Országgyűlés, amikor meg­választotta a testület tagjait. A képviselők határoztak arról is, hogy a Zwack Unikum Rt. milliárdos adóhátralék alóli mentesítése ügyé­ben létrehozandó vizsgálóbizottságot Font Sándor (Fidesz) vezeti, a testü­let alelnöke pedig Kórodi Mária (SZDSZ). Ugyancsak döntöttek a törvényhozók az Apró-Gyurcsány érdekkör meggazdagodását vizsgáló testület megalakulásáról és tagjairól. A bizottságot a kormányfőt sokszor támadó Szijjártó Péter (Fidesz) ve­zeti, a testület alelnöke pedig Csiha Judit (MSZP) lett. Pungor András Nem valós a Szárhegy kft. ügyvédjének vélelme A Szárhegy dűlő Kft. jogi képviselője, Karas Mónika - aki az Élet és Irodalommal (ÉS) szembe­ni helyreigazítási perben képviseli a januártól már nem, de azt megelőzően 8 évig Orbán Viktor fele­sége résztulajdonában állt céget - az MTV A szó­lás szabadsága című műsorában vasárnap azt mondta, hogy szerinte a perbéli valóságbizonyítás során „egyetlen bővített mondattal három bűncse­lekménnyel gyanúsította meg magát” az ÉS koro­natanúja. Karas végül két bűncselekményt nevesí­tett, a zsarolást és a személyes adatokkal vissza­élést, és aggályosnak nevezte az ügyvédi iroda adatállományának számítógépről való lementését. A Népszava megtudta: ez utóbbi abban az eset­ben lenne bűncselekmény, ha mások számára azt továbbadta volna a tanú, Mayer Aranka. Ám a helyreigazítási perben első fokon ítélkező bíró, Pataki Árpád a nyílt tárgyaláson nem vette át Mayertől a zárt borítékban számára bizonyítékul felkínált adatokat, a kinyomtatott file-sort, és maga az Élet és Irodalom sem fért ezekhez hozzá. Büntetőjogászok szerint önmagában az nem bűncselekmény, hogy Mayer Aranka - aki évekig a szóban forgó ügyvédi iroda alkalmazásában állt - úgymond „behozta a köztudatba”, hogy ő hozzá­fért ezekhez az adatokhoz. Bűncselekményt akkor követett volna el, ha azokat mások számára hozzá­férhetővé tette volna. A Btk. szerint zsarolás az, ha valaki jogtalan ha­szonszerzés végett mást erőszakkal vagy fenyege­téssel arra kényszerít, hogy tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön valamit és ezzel kárt okoz - ismertette a Népszavával Gál Péter ügyvéd, aki szerint ezek kö­zül egyik sem valósulhatott meg az adott esetben. Ismert, hogy a hetilap koronatanúja levélben kért segítséget Orbán Viktor feleségétől, Lévai Anikótól, valamint volt férje ügyvédtársának, Duda Attilának a feleségétől: segítsenek abban, hogy férje peren kívül egyezzen meg vele, hogy ne kelljen olyan lé­péseket tennie, ami számukra is kellemetlen lehet. A jogász szerint személyes adatokkal való vissza­élés sem történt, legfeljebb annak kísérletéről be­szélhetnénk, amennyiben annak vesszük a boríték bizonyítékként való felkínálását a bírónak. Zamecsnik Péter ügyvéd lapunknak azt mondta, hogy a tényállás ismerete nélkül nehéz az ügyben nyilatkozni, ám példaként említette, hogy amennyiben az ő felesége belenéz az ügyvédi munkája során keletkezett aktákba, azzal ügyvédi titkot sért, ami nem büntetőjogi kategória, azonban ha kár keletkezne emiatt, akkor kártérítésre tarthat­na igényt a kárvallott - tette hozzá. Kifejtette: a zsarolás civil értelemben és büntetőjogi értelem­ben való használata élesen elkülöníthető egymás­tól, ám ez esetben nem valósult meg szerinte, mint ahogyan a zsarolás sem. Ferenczi Krisztina Jogászok szerint Mayer Aranka, az ÉS tanúja nem követett el bűncselekményt Fotó: Vajda József Nő a pesszimizmus a Medián szerint Növekvő pesszimizmus és politikai közöny vette hatalmába a közvéle­ményt ebben a hónapban - írta máju­si felmérésében a Medián. A közvéle­mény-kutató cég szerint ennek jelei elsősorban a kormánypárti szavazók körében mutatkoztak, így a Fidesz is­mét növelte előnyét az MSZP előtt. A teljes népesség körében a nagyob­bik ellenzéki párt az áprilisi 31 után májusban 32 százalékot ért el, míg a szocialisták népszerűsége az előző havi 27-ről 24 százalékra csökkent. Az SZDSZ ebben a körben 4, az MDF pedig 2 százalékot kapott. A választani tudó biztos szavazók között még nagyobbra nőtt a két nagy párt közötti különbség: az MSZP az előző havi 44 után májusban 37 szá­zalékon állt, a Fidesz pedig áprilisi 49 százaléka után most 55 százalékos népszerűségnek örvend. Az SZDSZ itt 3, az MDF 2 százalékot ért el. A Medián azonban megjegyezte, a pártot választók és a részvételüket biztosra mondók aránya ma már csak a szavazókorú népesség 39 százalé­kát teszi ki, így ezen adatok bizony­talansága megnőtt. A politikusok népszerűségi rangsorát - a Medián­­felmérések történetében először - Szili Katalin vezeti Mádl Ferenc és Dávid Ibolya előtt. S. Z. NÉPSZAVA 2005. MÁJUS 24., KEDD BELFÖLD Megvan az új felsőoktatási törvény A kormánypártok támogatása és az ellenzék elutasítása mellett elfogadta a parlament az új felsőoktatási törvényt. A képviselők elutasították az ügy­nöktörvénnyel összefüggő alkotmánymódosítást. Ismét teljes létszámú, azaz 386 tagú lett az Országgyűlés, miután a fide­­szes Firtl Mátyás tegnap letette a képviselői esküt. A politikus a megis­mételt soproni időközi választásokon szerzett képviselői mandátumot. Elfogadta a parlament az új felső­­oktatási törvényt. A jogszabály, amely 195 igen, 132 nem voksot kapott, megváltoztatja a felsőoktatás szerke­zetét, vagyis az egyetemi és főiskolai szintre tagolódó képzési szerkezet alap-, mester- és doktori képzésre osz­lik. A törvény szól az intézményalapí­tásról is, valamint az európai követel­mények alapján szabályozza egyebek mellett a hallgatói mobilitást. Ketté­válik az intézményi működtetés: a me­nedzsmentre és képzés-kutatási tevé­kenység irányítására. Ez utóbbit az oktatókat képviselő szenátus látja el. A képviselők elutasították az ügy­nökakták nyilvánosságával kapcsola­tos alktománymódosítást. Az újra be­nyújtott, kétharmados többséget igénylő szocialista javaslatot 187 igen, 130 nem és 7 tartózkodó vokssal utasí­totta el a parlament. A javaslat a Fidesz szerint szükségtelen, az MSZP viszont úgy látja, az alaptörvény megváltozta­tása nélkül a többi, az ügynöküggyel kapcsolatos jogszabály-módosítás al­kotmányellenes lenne. Megszavazták a képviselők 192 igen, 2 tartózkodó szavazattal a május 9-e Európa Napjá­vá nyilvánításáról szóló javaslatot. A Göndör István (MSZP) és Eörsi Mátyás (SZDSZ) által benyújtott elő­terjesztésről két hete tartott első vok­solást határozatképtelenség miatt nem fogadta el a parlament. Európa Napjá­ról 1985 óta emlékeznek meg az EU- ban. Robert Schuman volt francia kül­ügyminiszter ugyanis 1950-ben ezen a napon vetette fel először annak a nem­zetközi szervezetnek a létrehozását, amely ma az Európai Unió. Valószínűleg a Magyar Nemzeti Bankai is hisznek a magyar gazdaság erősségében és teljesítőképességében, hiszen a csökkenő inflációs várakozás és alapkamat jól jelzi a bizalmat, azt, hogy alacsonyabb kamatszinttel is le­het finanszírozni a gazdaságot - ezt a Fidesz frakcióvezető-helyettesének napirend előtti felszólalására válaszol­ta Veres János pénzügyminiszter. Varga Mihály a többi között arról beszélt, hogy szerinte a múlt héten, az szja­­bevallási határidő végén a többi között kiderült, hogy továbbra sincs 18 száza­lékos egységes adókulcs, amint az a kisebbik kormánypárt választási ígére­teiben szerepelt, és csaknem felére vet­te vissza a kormány a lakáscélú hitelek adókedvezményét, amit így részben csaknem 200 ezer családtól vettek el. A fideszes politikus szerint nem adó­­csökkentés, hanem adóemelkedés az utóbbi egy év eredménye, és ha a kor­mány nem hallgat a belföldi elemzők­re, akkor legalább a külföldi elemzők egyre gyakoribb kritikájára figyeljen. A. J.­M. Cs. ANTALL JÓZSEF MARADANDÓT ALKOTOTT - mondta a kormányfő a par­lamentben a rendszerváltás utáni első kormány megalakulásának tizenöt éves évfordulója kapcsán. Gyurcsány Ferenc szerint mindkét oldal tisztelettel gondol a rendszerváltás utáni első miniszterelnökre. Az MDF elnöke azt mondta, Antall József meghatározó személyiség volt. Dávid Ibolya szerint az 1990 utáni első kormány nemcsak a rendszerválás kabinetje volt, hanem vál­ságkezelő kormány is. 3 MTV: székháztender az Európai Unióban Közzétették az MTV székházának felépítésére és üzemeltetésére kiírt előzetes részvételi felhívást az Európai Unió hivatalos honlapján, a közbe­szerzések között, a szöveg a Közbeszerzési Érte­sítőben is megjelenik - értesült a Népszava. A magántőke bevonásával tervezett állami beru­házás előzetes felhívását a Kincstári Vagyoni Igazgatóság kezelésében lévő Millenniumi Média Kft. írta ki, a kft. teszi közzé a részvételi felhívást is. A köztévészékház-projekt jelenleg miniszteri biztos nélkül működik, Győrfi István távozott a tisztségből, május 15-ig látta el a teendőket. A Millenniumi Média Kft. ügyvezetője, Barin­­kai Péter úgy tájékoztatta lapunkat, a részvételi felhívás szövegét még egyeztetik a köztévé kura­tóriumával, az MTV Rt.-vel és a pénzügyi tárcá­val. Közölte, hogy az előzetes részvételi felhívást már olvashatják az unióban, ezt követi a részvéte­li felhívás, a tender egy ajánlattételi szakasszal zárul. Hozzátette, hogy az akadály gyakorlatilag elhárult, amikor az Országgyűlés május elején felhatalmazta az MTV-t új székházának felépíté­sére és elfogadta az adóról, járulékokról szóló tör­vények módosításáról szóló jogszabályt, amely­ben rögzítik a gyártóbázis Public Private Part­nership (PPP) konstrukciójának feltételeit. A köztévé kuratóriumának elnöke, Czeglédi László korábban azt mondta, hogy a köztévé Bo­jár utcai gyártóbázisa melletti telken, ahol jelen­leg egy parkoló található, jövő év végére felépül Európa legkorszerűbb köztelevíziós székháza a Finta és Társai Építész Stúdió Kft. tervei alapján. A Medgyessy-kormány tavaly június 30-án döntött úgy, hogy magántőke bevonásával épül fel az MTV székháza, amely információink sze­rint 21,3 milliárd forintba kerül majd, beleértve a 8-9 milliárd értékű korszerű eszközparkot is. Az első év üzemeltetési költségét 2,9 milliárdra becsülik, a Népszava információi szerint a húsz évig tartó üzemeltetést is beleszámolva az ál­lamnak több mint hetvenmilliárdba kerül majd az MTV új otthona. Herczeg Dóra Hatályon kívül helyezett rendelkezések Megállapította az Alkotmánybíróság (Ab) a büntetőeljárási törvény egyes rendelkezéseinek alkotmányellenességét és ezzel összefüggésben az Országgyűlés mulasztásos alkotmánysérté­sét. Az Ab azonnali hatállyal megsemmisítette a büntetőeljárási törvénynek azokat a rendelke­zéseit, amelyek lehetővé tették, hogy az első­fokú ítélet elleni fellebbezés érdemi elbírálása a másodfokon eljáró bírói tanács elnökének döntése alapján tanácsülésen történjen. A tanács­ülés ugyanis nem nyilvános, azon sem a vád­lott, sem védője nem vehet részt, így pedig sé­rül mind a terheltek, mind a sértettek nyilvános tárgyaláshoz való joga. (MTI) Szakszervezeti vezetők találkozója Jövő évtől szűnjön meg az unióhoz újonnan csatlakozott országok munkavállalóival szem­ben alkalmazott korlátozás - erre tesznek közös kezdeményezést a négy visegrádi ország szak­­szervezeteinek vezetői. A tegnap zárult kétnapos budapesti tanácskozás után Szabó Endre, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke lapunknak elmondta: már a tavalyi csat­lakozáskor sem tartották demokratikusnak és igazságosnak a munkavállalókkal szembeni kor­látozást, és kettő év elég annak beismeréséhez, hogy nincs nagyobb munkaerőmozgás a régebbi uniós tagállamok felé. A tanácskozás után elfo­gadott közös nyilatkozat kiemeli: az unióban eltöltött egy év a „meg nem valósuló félelmek és remények éve” volt. A résztvevők szerint a csatlakozás nem járt radikális változással a munkavállalóknak. A jelentős gazdasági növe­kedés nem járt együtt a bérből és fizetésből élők életkörülményeinek javulásával, a reáljövedel­mek alakulása pedig nincs összhangban a ter­melékenység növekedésével. Az érdekképvise­leti vezetők ugyanakkor kiemelték, hogy a tag­ságot elengedhetetlen keretnek tartják a gazda­sági és társadalmi fejlődéshez, a szegénység fel­számolásához. (Népszava) Szili hétfőtől lesz hivatalos jelölt Jövő hétfőtől válhat hivatalos köztársasági­­elnök-jelöltté Szili Katalin. A házbizottság ülésén bírálják el ugyanis, hogy megfelel-e az előírá­soknak az a 177 szocialista képviselő által aláírt ajánlóív, amelyet tegnap Lendvai Ildikó MSZP- frakcióvezető adott át Mandur Lászlónak, az Országgyűlés alelnökének. Az MSZP az első képviselőcsoport, amelyik hivatalosan benyúj­totta ajánlását az államfői posztra. (Népszava)

Next