Népszava, 2005. június (132. évfolyam, 126-151. szám)
2005-06-01 / 126. szám
4 Vas megye elhagyta az EDDSZ-t Két alapszervezet kivételével kilépett az Egészségügyi és Szociális Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetéből (EDDSZ) és új szakszervezetet alapított a vas megyei érdekképviselet - tudta meg a Népszava. A korábbi megyei elnök, aki az újonnan megalakult Egészségügyi és Szociális Szakszervezetek Szövetségének vezetője is, lapunknak elmondta, hogy döntésük egy hosszabb folyamat vége volt, az utolsó lökést azonban az EDDSZ februári kongresszusa adta meg. Dobos Imre közölte, hogy a Cser Ágnes elnöki tisztségének megerősítéséről szóló szavazáson ragaszkodtak volna a titkos voksoláshoz - végül azonban a küldöttek többsége megszavazta az alapszabály módosítását, és nyílt szavazással döntöttek a posztról. A vas megyei szervezetnek már korábban is külön cégbejegyzése volt, a helyi tisztségviselők végül a kilépés mellett döntöttek. A több mint tíz alapszervezetet és körülbelül 500 tagot tömörítő Egészségügyi és Szociális Szakszervezetek Szövetsége továbbra is ellátja az egészségügyi dolgozók érdekképviseletét, a váltás jagvesztéssel sem járt - tette hozzá az elnök. Kiemelte, hogy a szervezet a demokrácia alapelvei szerint működik, azaz képviseltetik magukat az önkormányzatban, a szakdolgozók érdekeinek védelmében nem zárkóznak el semmilyen törvény adta eszköztől, így a sztrájktól sem. Úgy vélte ugyanakkor, hogy hatékony érdekképviseletet akkor lehet ellátni, ha az ésszerű kompromisszumkészséggel is társul, tudni kell, meddig érdemes és meddig lehet elmenni. Dobos Imre elmondta, hogy az EDDSZ-szel semmilyen kapcsolatuk nincs, ugyanakkor az új szakszervezet nyitott a hozzá csatlakozni kívánók felé. A megyében a celldömölki alapszervezet, illetve a műszaki gazdasági szakszervezet maradt tagja az EDDSZ-nek. Losonczi Gergely Mádl alkotmányossági vizsgálatot kér Véleményezésre az Alkotmánybírósághoz küldte az új felsőoktatási törvényt Mádl Ferenc, mivel az államfő szerint a törvény egyes szabályai ellentétesek a tudományos élet szabadságával, valamint alkotmányellenes, hogy a kormány határozhassa meg azon tudományágakat, amelyeken doktori képzés folyhat. Mádl Ferenc kifogásolta azt is, hogy bizonyos esetekben a törvény nem biztosítja a felsőoktatási intézményeknek a bírósághoz fordulás jogát, valamint, hogy nem állapítható meg a jelenleg hatályos jogszabály alkalmazhatóságának végső időpontja. (MTI) Budapesti tudósfórum A második Budapesti Tudományos Világfórumot november 10-re hívta össze az Akadémia, jelentette be Vizi E. Szilveszter, az MTA elnöke. Az idei háromnapos tanácskozásnak a fő kérdése a felgyorsult technikai haladásból, a tudás jelentőségének megnövekedéséből adódó etikai problémák, a politika és a kutatók viszonya. (Népszava) Újabb segítség a 4-es metrónak A 4-es metró teljes vonalának egy szakaszban való megépítését és az ehhez szükséges plusz 55 milliárd forintos állami forrás biztosítását is támogatta az Országgyűlés önkormányzati bizottsága. Az MSZP fővárosi frakcióvezetője szerint még tavasszal elfogadhatja a Ház a metrótörvény módosítását, ami lehetővé tenné, hogy olcsóbban készüljön el a beruházás. Gy. Németh Erzsébet reméli: így már nem lesz akadálya annak, hogy megkössék az állam, az önkormányzat és a hitelező bank közötti szerződéseket. Ugyanis mint azt lapunk megírta: ameddig nem fogadják el a metrótörvény módosítását, a több mint 300 milliárdos beruházás háromnegyedét fedező Európai Beruházási Bank vonakodik a hitelnyújtástól. (Népszava) Vita az új családtámogatásról Az új családtámogatási rendszer a családok 93 százalékát kedvezően érinti - hívta fel a figyelmet az MSZP-frakció ifjúsági és sportmunkacsoportjának vezetője. Török Zsolt ezzel a Fidesz frakcióvezetőjének bíráló megjegyzéseire reagált. Áder János szerint ugyanis több százezer rászoruló családot érhet veszteség a családtámogatási rendszer átalakításával. Valóban vannak a legszegényebbek és a legmódosabbak között olyanok, akiket hátrányosan érinthet a javaslat - ismerte el a szocialista politikus. Hozzátette viszont: valamennyi parlamenti képviselőnek lehetősége van arra, hogy módosító indítványokkal javítsa az előterjesztést. (MTI) BELFÖLD 2005. JÚNIUS 1., SZERDA NÉPSZAVA Kormánydöntés várható a szakképzés megújítását szolgáló lépések ütemezéséről Visszaadják a kétkezi munka becsületét A szakképzéshez kötődő lépéseket, a döntések, a megvalósítás ütemtervét tárgyalja meg többek között a kormány a mai ülésén. Bevezetik többek között a munkavállalói képzési kártyát, kiemelten támogatják a hiányszakmák oktatását, felére csökkentik az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakmák számát. A változtatások tizennégy pontja a szakmunka, a szakmunkások becsületének visszaszerzését, a szakképzés színvonalának emelését célozza. Sós Tamás miniszterelnöki megbízott szerint az új szakképzési rendszernek a munkaerő érdekeit és ezen túl a piaci viszonyokat kell szolgálnia. Idén majd 1400 szakképző intézményben mintegy 377 ezer gyerek tanul valamilyen szakmát. Megszerzett tudásuk azonban nem minden esetben igazodik a munkaerő-piaci igényekhez, sőt olykor már tanult szakmájuk maga is hasznavehetetlen. A mintegy háromszázezres munkanélküliség dacára előfordul, hogy számos szakmában hiába keresnek dolgozót a cégek, harmincharmincötezer álláshely szakember híján betölthetetlen. Már ez a két tény is igazolná a kormány új szakképzésifejlesztési programját, de az a 100 lépés politikájának részeként ennél többre is vállalkozott, úgy alakítja át a szakképzést, hogy gyakorlatilag a nyugdíjas korig elkísérje a munkavállalókat, hogy minden időben tisztes megélhetést találjanak maguknak. Sós Tamás miniszterelnöki megbízott lapunknak elmondta, az új szakképzési rendszerre azért van szükség, mert Magyarországon a munkaerőnek meg kell felelnie a piaci igényeknek, ezért a gyakorlati képzést erősíteni kell, több és jobb szakmunkást kell képezni, olyanokat, akik piacképes tudással rendelkeznek, az iskoláknak és a cégeknek is kapcsolatban kell lenniük egymással. Megjegyezte, a rendszerváltás után a nagyobb cégek megszűnésével a vállalati szakképzés is megszűnt, gyakorlatilag az egészet újjá kellett építeni. A szakiskolai képzés azonban az elmúlt 15 évben mostohagyerek volt, míg korábban a fiatalok 50-55 százaléka járt szakiskolába, ma mindössze 20-22 százalék. Minőségi változás ezen a területen csak 2003-ban indult el. A szocialista-liberális koalíció célja, hogy visszaadja a becsületét Magyarországon a kétkezi munkának. Az új szakképzési rendszerben a kiindulási pont, hogy elsősorban széles körű szakmai alapok megteremtésére van szükség, amire az át-, a tovább- és a felnőttképzés is épül. Sós Tamás fontosnak tartja a 9-10. osztályosok képzésének korszerűsítését, a felzárkóztatást, szerinte a szakiskolák programjainak erre kell irányulniuk. A felnőttképzés egyik lehetősége a részképzés, ami azért fontos, mert az élethosszig tartó tanuláshoz ad lehetőséget. Bevezetik a munkavállalói képzési kártyát, aminek használatával lehetővé válik a képzések során megszerzett tudás beszámítása az egymásra épülő szakmai képzések során, és a munkahelykeresést is megkönnyíti. Azoknak, akik 50 éves koruk felett veszítik el a munkahelyüket, támogatást biztosítanak egy új szakképesítés megszerzéséhez. Azok pedig, akik túllépték már a fél évszázados életkort és átképzésre szorulnak, vagy elvesztették a munkahelyüket és második szakmát kell szerezniük, lehetővé teszik, hogy ehhez támogatást igényelhessenek, a megszerzett új szakképesítés révén garantálttá válik további munkavégzésük vagy újbóli munkába állásuk. Miklei Ilona A PEDAGÓGUSOK DEMOKRATIKUS SZAKSZERVEZETE (PDSZ) szerint a térségi integrált szakképző központok kialakításának örve alatt szakképzési intézmények összevonása zajlik. Úgy vélik, az intézmények összevonásával, majd azok későbbi bezárásával hiányszakmák tűnhetnek el, miközben a szűkülő piacú szakmákra való képzés erősödhet. Előbbire példaként az elektroműszerész szakmát, utóbbira pedig a textiliparit említik. A PDSZ szerint az esélyegyenlőséget nagymértékben ronthatja, ha a lakóhelytől távolabb kerül a képzés, a tanulási motiváció csökkenését kollégiumok építésével lehetne ellensúlyozni. A PDSZ szerint a szakképzést már az általános iskolákban elő kell készíteni, s ezért növelni kell a készségtárgyak súlyát, óraszámát. Gyurcsány Ferenc kormányfő tegnap a Bánki Donát Közlekedésgépészeti Szakközépiskolában tájékozódottFotó: Isza Ferenc A FIDESZ SZERINT a szocialista-liberális kormányzat megsemmisítette vagy jelentősen gyengítette az előző kormánynak a szakképzés terén elért eredményeit, például a második szakma ingyenes megszerzését a 24. életév betöltéséig vagy a felzárkóztatást. A Gyurcsány-kormány szerint a korábbi rendszer, amely korlátozás nélkül biztosította az ingyenes második szakma megszerzését, nem ösztönözte az intézményeket arra, hogy az első szakképzettség esetében is jó, használható tudást adjanak. A felzárkóztatásról annyit, a normatíva megmarad a hátrányos helyzetű gyerekek számára és az egymásra épülő szakmáknál. Míg a Fidesz-kormány idején az ifjúsági szakképzés korszerűsítésében 133 szakközépiskola vett részt, ez a tevékenység egyáltalán nem halt el, tovább folytatódik. Munkanélküli-segély helyett álláskeresési járadék Pengeváltás a foglalkoztatásról A foglalkoztatás növelését szolgálja az a négy jogszabályt módosító javaslatcsomag, amely része a kormány száz lépés programjának - mondta a munkaügyi miniszter az előterjesztések parlamenti vitájában. Csizmár Gábor közölte, a munkanélküli-ellátás helyett álláskeresési támogatást javasolnak, amely az állástalanság első hónapjaiban a mainál magasabb, keresetarányos jövedelmet ad. A járadékot legfeljebb 270 napig az kaphatná, aki a megelőző négy évben minimum egy évig munkaviszonyban volt - mondta. A járadék összege az első szakaszban a korábbi átlagkereset 60 százaléka lenne, a második időszakban pedig a minimálbér 60 százaléka. Az előterjesztés szerint álláskeresési segélyt kaphatnak azok, akik legalább 180 nap járadékos idejük alatt sem találtak munkát. Ennek összege a minimálbér 40 százaléka. A magánháztartásban alkalmi munkát vállalók az eddigi 120 helyett évi 200 napot dolgozhatnának alkalmi munkavállalói könyvvel - mondta a miniszter. A mezőgazdasági idénymunka legalizálásáért a tervezet arra tesz javaslatot, hogy egyszerre 90 napig lehessen foglalkoztatni a munkavállalót alkalmi munkavállalási könyvvel. A javaslat a versenyszféra nyugdíj előtt álló munkavállalói számára is lehetőséget biztosítana a munkaerőpiacról történő fokozatos kivonulásra. A tervek szerint az új szabályok többsége október 1-jétől lépne hatályba. A javaslatok azt szolgálják, hogy bővüljön a foglalkoztatás, kézben tartható legyen a munkanélküliség, az inaktivitás mértéke csökkenjen - mondta az MSZP vezérszónoka. Gúr Nándor megjegyezte, a munkavállalás ösztönzéséhez stabil gazdasági környezetre is szükség van. Mindössze másként nevezik a munkanélküli-ellátás rendszerét, és nehéz helyzetbe hozzák a hátrányos településeken élő munkanélkülieket - mondta a Fidesz vezérszónoka. Bernáth Ildikó közölte, új munkahelyek teremtéséhez a vállalkozások helyzetén kell változtatni, ami csak stabil gazdasági környezetben lehetséges. Azzal egyetért - tette hozzá -, hogy az álláskeresési támogatás összege tükrözze a korábbi kereset mértékét. Ez azonban szerinte nem valósul meg a javaslatban. Az SZDSZ támogatja a törvénycsomagot - mondta a párt vezérszónoka. Béki Gabriella azt emelte ki, hogy nem minden munkanélkülit támogatnának, hanem azokat, akik állást keresnek. A javaslat arra nem ad választ, hogy miként kívánják aktivizálni az inaktívakat, és azokat, akik elveszítették munkavégzési képességüket - mondta az MDF-es szónok. Csáky András szerint nem jó, hogy az álláskeresési járadék összege az első három hónapban magasabb, mint a következő időszakban. A. J. Ma jelenti be a vasúttársaság a motorvonattender eredményét Ma véget ér a MÁV Rt. több mint egy éve folyó százmilliárd forintos nagyságrendű motorvonat-beszerzési eljárása: a vasúttársaság eredményt hirdet, s a két pályázó közül kiválasztott nyertes céggel két héten belül megkötheti a szerződést az elővárosi járművek gyártására. Ma hozza nyilvánosságra a MÁV Rt. motorvonattenderének eredményét. Az árajánlatokat és azok tartalmi indoklását elemezte a társaság tenderértékelő bizottsága, majd a győztes pályázóra vonatkozó javaslatát benyújtotta a MÁV igazgatóságának keddi, rendkívüli ülésére. A testület jóváhagyta a tender eredményét - mondta lapunknak Stromajer Andrea, a cég kommunikációs igazgatója. A társaság az eredetileg 130 milliárd forint értékűnek meghirdetett tenderen értesüléseink szerint mintegy 20-25 milliárd forintot takaríthat meg, nem utolsósorban amiatt, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság május elején megsemmisítette az akkor már lezárult pályázat pénzügyi szakaszát s végeredményét. Az ismételt árfordulóban mindkét pályázó - a kanadai Bombardier és a svájci Stadler - a korábbinál kedvezőbb ajánlatot adott. Az állami tulajdonú társaság elnöke, Gaál Gyula korábban utalt arra, ha nem fogadható el bármelyik árajánlat tartalma, akkor érvényteleníteni lehet azt, illetve az egész eljárást. Az eredményt a vesztes is megtámadhatja, így az ügy ismét a Közbeszerzési Döntőbizottság elé kerülhet. Ha a testület nem tiltja meg a szerződéskötést, akkor a MÁV 10-30 napon belül aláírja a kontraktust a győztessel, s kezdődhet a járművek gyártása: az első daraboknak jövő tavaszra kell elkészülniük. A tegnapi rendkívüli igazgatósági megbeszélésen nem esett szó aról a kérdésről, melyet május végén a MÁV felügyelőbizottsága fogalmazott meg: az igazgatóság fontolja meg, hogy a MÁV-on belül vizsgálandó-e bárkinek a felelőssége a tender kapcsán. A felügyelőbizottság korábban egy háromfős albizottságot nevezett ki az eljárás körülményeinek vizsgálatára, majd a testület jelentését nem fogadta el. Ezzel kapcsolatban a MÁV-nál közölték: ez nem javaslat volt, csupán kérdés, amit a következő rendes igazgatósági ülésen lehet tárgyalni. Azon viszont már más összetételű lehet a MÁV igazgatósága, hiszen a 9 fős testületből 6 személynek - köztük Mándoki Zoltán vezérigazgatónak - ma lejár a mandátuma, csakúgy, mint a felügyelőbizottság több tagjának. A mandátumok meghosszabbításáról a társaság felett tulajdonosi jogkört gyakorló Kóka János szakminiszter dönt hamarosan - mondta lapunknak Tóth Judit, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium szóvivője. Hozzátette: a két testület az érvényes mandátumokkal is működőképes marad. Lengyel Tibor