Népszava, 2005. augusztus (132. évfolyam, 178-203. szám)

2005-08-01 / 178. szám

Mindkét nagy párt népszerűsége növekedett júliusban a közvélemény-kutatók szerint Csökkent a bizonytalanok száma Valamelyest emelkedett az MSZP népszerűsége júliusban - derül ki négy közvélemény-kutató cég múlt havi adataiból. Ugyanakkor a Fidesz támoga­tottsága is nőtt, így a pártok versenyében nem történt lényeges változás az előző hónapokhoz képest. A négy kutatásból három a hó eleji Gyurcsány- Orbán-vita után készült, és a párbeszéd két felmérés szerint is hatással volt a bizonytalanok számának csökkenésére. Az elemzések kétpárti parlamen­tet jeleznek, egyedül a Tárkinál áll befutó helyen az SZDSZ. Július elején a teljes népesség körében 35-27 százalékos arányban vezetett a Fidesz az MSZP előtt - írta a Medián szokásos havi elemzésében. A cég sze­rint az emberek kevesebb mint fele mondta magáról, hogy biztosan el­menne szavazni, közöttük a Fidesz (47 százalék) előnye 15 százalékpont­ra nőtt az MSZP-vel szemben (32 szá­zalék). A biztos szavazó pártválasztók körében az ellenzéki párt vezetése (53 százalék) még nagyobb a szocialisták (36 százalék) előtt. A Medián felméré­se ugyanakkor még a Gyurcsány-Or­­bán-vita előtt készült, amely a másik három közvélemény-kutató szerint je­lentősen befolyásolta a közhangulatot. A Gallup szerint az MSZP népszerű­sége jelentősen emelkedett az előző havi felméréshez képest, így a szocia­lista szimpatizánsok aránya a teljes né­pességen belül 19 százalékról 25 szá­zalékra nőtt. Ugyanakkor a Fidesz is növelte támogatottságát: a teljes né­pesség körében 31 százalékot ért el, 2 százalékkal többet, mint júniusban. Ezzel párhuzamosan csökkent a bi­zonytalanok száma, akik júliusban a teljes népességnek 38 százalékát alkot­ták. Az SZDSZ és az MDF egyaránt 2-2 százalékos népszerűségnek örven­dett a Gallupnál a lakosság egésze kö­rében. A felmérés szerint a pártot vá­lasztó biztos szavazók között a Fidesz 50, míg az MSZP 42 százalékos támo­gatottságot tud felmutatni, az SZDSZ itt 4, az MDF pedig 3 százalékot ért el. A Galluppal összhangban a Szonda Ipsos is arról számolt be, hogy a Gyur­­csány-Orbán-vita után nőtt a politika iránti érdeklődés, amit az jelez, hogy jelentősen csökkent a bizonytalanok aránya. A Szonda szerint ugyanakkor mindkét nagy párt tábora ugyanolyan arányban növekedett, így a szocialistá­kat az előző havi 20 után júliusban a teljes népesség 24 százaléka, míg a Fideszt - a júniusi 28 után - most 32 százalék támogatja. Az SZDSZ ebben a körben 3, az MDF pedig 2 százalékot ért el. A Tárki és a Századvég ugyancsak e havi kutatása szerint viszont csak a hibahatáron belül csökkent a bizonyta­lanok aránya. A Tárki mérte az összes közvélemény-kutató közül a legszű­kebb távolságot a két nagy párt között; a Fidesz náluk 30, míg az MSZP 27 százalékot ért el. Az SZDSZ ebben a körben 4, míg az MDF 2 százalékot kapott. A Tárki szerint a biztos szavazó pártválasztók között a Fidesz 46 száza­lékos népszerűségnek örvend, szemben az MSZP 41 százalékával. Egyedül eb­ben a felmérésben egy harmadik párt is bejutna a parlamentbe: az SZDSZ ugyanis a biztos szavazó pártválasztók körében 6 százalékot kapott. Az MDF itt elért 3 százaléka azonban nem ele­gendő a T. Házba jutáshoz. A Tárki által közölt politikusi nép­szerűségi listát Mádl Ferenc leköszönő államfő vezeti, akit utódja, Sólyom László követ. Szili Katalin csak har­madik, míg Dávid Ibolya a negyedik helyen áll. Jelentős népszerűségcsök­kenést Kuncze Gábor, Magyar Bálint és Hiller István könyvelhetett el a Tár­ki szerint. A Mediánnál ugyanakkor mind a kormánypárti, mind az ellen­zéki politikusok népszerűsége jelentő­sen emelkedett a korábbihoz képest, csökkenést egyedül Szili Katalinnál mértek. S. Z. Ma eldől, ki lesz a rádió ügyvezetője A Magyar Rádió tulajdonosi megbí­zottját, Szíjártó István gazdasági igaz­gatót ma mutatja be a civil delegáltak­kal kiegészült nagykuratóriumnak Gellért Kis Gábor, a kuratórium MSZP által jelölt elnöke, és tájékoztatást ad a kuratóriumi elnökség ügyvezetés kér­désében hozott döntéséről. Vélhetően Kondor Katalin vasárnappal leköszönt rádióelnök Szíjártónak adja át az ügye­ket, annak ellenére, hogy ő Hollós Já­nos alelnököt nevezte meg ügyvezető­nek. Kondor ugyanis a Demokrata cí­mű hetilapnak azt mondta: „ha a kura­tóriumi elnökség úgy döntött, hogy nem Hollós János, hanem Szíjártó Ist­ván lesz az átmeneti ügyvezető, akkor neki adom át az ügyvezetést.” Infor­mációink szerint Kondor már pénte­ken meg is kezdte az átadás-átvételt Szíjártóval. Mégis lehetnek viták a nagykurató­rium mai ülésén, hiszen a kuratórium elnökségének kormánypártok és az el­lenzéki pártok által jelölt tagjai között éles vita dúl az ügyvezetés kérdésének jogértelmezéséről. Kérdés, a civilek melyik jogértelmezés mellé állnak, ugyanis szavazást kezdeményezhetnek a kérdésben. Szadai Károly, a kuratóri­um Fidesz által jelölt elnökhelyettese szerint az elnök hozott egy döntést, amelyet a kuratórium elnökségének nem volt joga felülbírálni. Ezért sze­rinte a jogi helyzet egyértelmű, a szer­vezeti és működési szabályzat (szmsz) szerint az elnöknek kell gondoskodni a helyettesítéséről, ez esetben az ügyve­zetésről is, amely szerint Hollós vezeti az MR-t augusztus 1-jétől. Hozzátette: mivel a kuratóriumi elnökség írta felül az elnöki döntést, nekik kell jogi úton érvényesíteni határozatukat. Agárdi Péter, a kuratóriumi elnök­ség MSZP által jelölt tagja szerint vi­szont az MR Rt. alapító okirata és a vonatkozó jogszabályok szerint a köz­rádió működtetésének érdekében a tu­lajdonosi kezelőtestület operatív szer­vének, az elnökségnek a feladata meg­oldani az ügyvezetés kérdését. Ezt meg is tettük Szíjártó kinevezésével - jelentette ki. Ezért Gellért Kis Gábor a döntésről csak tájékoztatja majd a civi­leket, akiknek döntési illetékességük nincs ez ügyben. Persze a civilek kez­deményezhetik, hogy szavazzanak az elnökség döntéséről, az viszont Gellért Kis jogértelmezésétől függ, elfogad­­ja-e a határozatot - mondta. Agárdi szerint mivel a médiatörvény alapján minden személyi kérdésben csakis az elnökség javaslata alapján dönthet a nagykuratórium, nem szavazhatnak Hollós megbízatásának kérdéséről, mert őt mint ügyvezetőt az elnökség nem fogadta el. Magukat megnevezni nem kívánó rádiósok szerint csak egy törvényes elnökválasztással vagy a kuratórium elnöksége által kinevezett tulajdonosi megbízott ügyvezetésével zárulhat le egy törvénysértő körülmé­nyek között, a csonka kuratórium által életre hívott rezsim időszaka a rádió­ban. Népszava-információ NÉPSZAVA 2005. AUGUSZTUS 1., HÉTFŐ BELFÖLD Feldmájer Feldmájer Pétert választotta a Ma­gyarországi Zsidó Hitközségek Szö­vetsége (Mazsihisz) elnökévé a szer­vezet rendkívüli közgyűlése vasár­nap. Feldmájer Péter eddig a szövet­ség elnökhelyettese volt, és két ciklu­son keresztül, 1991-1999 között már betöltötte az elnöki tisztséget. A va­sárnapi választás második fordulójá­ban 43-40 arányban nyert Tordai Pé­terrel szemben, aki 1999-2003 között vezette a szövetséget. Az újonnan megválasztott vezető megbízatása az elődje, Heisler András lemondott el­nök által megkezdett ciklus végéig, 2007. április 5-ig szól. A feladatokat a mindenkori elnök társadalmi mun­kában látja el. Mint ismert, Heisler a múlt hónap elején mondott le tisztsé­géről. Lemondásához állítólag Zoltai Gusztávval, a Mazsihisz ügyvezető igazgatójával való konfliktusa veze­tett. Feldmájer Péter lapunknak legfőbb céljaként a Mazsihisz vallásos jelle­gének erősítését nevezte meg. Mint mondta, a szövetségnek a nem szigo­rúan vallásos keretek között élő zsi­dóságot is magához kellene vonza­­nia. Szerinte a Mazsihisz költségve­tésének nagy részét ma nem kifejezet­ten vallási célokra, például oktatási és szociális feladatokra költi. Többet kellene költeni a rabbiságra és a hí­vőkre, a zsinagógai életre, a könyv­kiadásra és a médiában történő vallá­sos megjelenésre - tette hozzá Felm­­hájer. Azt is elmondta, olyan válto­zásokat, amelyek a Mazsihisz belső életét, szervezeti felépítését érintik, nem tart szükségesnek. Arra a kér­désünkre, hogy Zoltai Gusztávval együtt tud-e majd működni, azt vála­szolta, Zoltai választott tisztséget tölt be, együtt kell dolgoznia vele, és kor­rekt munkakapcsolatot fognak kiala­kítani. A. J. a Mazsihisz elnöke Feldmájer Pétert már harmadszor választották meg a Mazsihisz elnökének Fotó: Népszava-archív Se útlevél. Az Európai Unióban érvényes előírá­sok alapján nincs mód többféle állam­­polgárság egyidejű alkalmazására egy országban. Egy ország polgárait nem lehet megkülönböztetni aszerint, hogy azok teljes jogúak vagy csak korláto­zott állampolgársággal bírnak. Útleve­let pedig csak valamely ország a saját állampolgárainak adhat ki - ebben összegezte tegnap lapunk kérdésére Avarkeszi Dezső letelepedési és hono­sítási kormánymegbízott az állampol­gárság formáiról és a szabad utazáshoz való jogról szóló kétnapos nemzetközi konferencia eredményeit. A tanácskozást Gyurcsány Ferenc kormányfő hívta össze annak érdeké­ben, hogy megvizsgálják, van-e jogi lehetőség a kettős állampolgárság be­vezetéséről szóló eredménytelen nép­szavazás fényében arra, hogy a határon túli magyaroknak akár egy korlátozott kettős állampolgárság megadásával se állampolgárság vagy különleges státusú útlevél beve­zetésével könnyítsék meg az anyaor­szággal való kapcsolattartást és az Eu­rópai Unióba való beutazást. A tanács­kozás szombati zárt ülésén elhangzot­takról Avarkeszi elmondta, a szakértők arra biztatták a kormányt, kezdjen két­oldalú tárgyalásokba a szomszédos or­szágokkal. Ezek teremthetnek ugyanis lehetőséget arra, hogy olyan utazás­könnyítő okmányt kaphassanak a hatá­ron túli magyarok, aminek segítségé­vel könnyebb lehet a kapcsolattartás. A konferencia eredményei alapján kialakulnak a nemzethez való tartozás fogalmának keretei. Avarkeszi szerint ebben rögzíthető, hogy a nemzethez azok tartoznak, akiknek felmenőik is magyarok voltak, magukat magyarnak vallják és ismerik a magyar nyelvet. A tanácskozás eredményei alapján vár­hatóan néhány héten belül elkészül az a javaslat, amit először a határon túli magyarok szervezeteivel vitatnak meg, majd ezt követően a parlamenti pár­tokkal. A kabinet a tervek szerint szep­tember végén tárgyal majd a határon túli magyarok státusáról. Cs. R. KOMOLY MULASZTÁS a magyar kormány részéről, hogy nem hívta meg a korlátozott magyar állampol­gárságról folytatott budapesti nem­zetközi tanácskozásra a határon túli magyar szervezetek képviselőit - jelentette ki Markó Béla, a Romá­niai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke szombaton Maros­­vásárhelyen. Úgy vélte, hogy elő kellene készíteni a Magyar Állandó Értekezlet munkáját, és a testületet őszre kellene összehívni. 3 Bomlasztás is lehet a titkosszolgálatok jelentése A titkosszolgálati jelentéseknek ab ovo nem sza­bad hinni, az állambiztonsági szolgálatoknak pe­dig a legkevésbé - nyilatkozta lapunknak Varga László történész. A szakértőt azután kérdeztük, hogy lapunk korábban megírta, a Fidesz elnöké­nek honlapján látható, 1987-ből származó titkos­­szolgálati jelentés szerint Varga Tamást (a Fidesz egykori gazdasági tanácsadóját, akit pénteken előzetes letartóztatásba helyeztek) „Orbán gyűlö­li, mert zsidó a származása”. A dokumentum a Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság III/III-as osztályán készült. A Fidesz-elnök minden olyan jelentést kirakott honlapjára, ami róla, illetve fele­ségéről, Lévai Anikóról készült - mondta koráb­ban lapunknak a párt szóvivője. Révész Máriusz úgy vélte, az egykori szolgálatok jelentéseinek valóságtartalma több ponton is megkérdőjelez­hető, elég, ha csak a jelentésben szereplő „Báder János” (Áder János lehetett valójában) névre gon­dolunk. Varga László szerint nem lehet tudni, hogy egy ilyen iratnak mennyi az igazságtartalma, ezért se pró, se kontra nem lehet belőle következtetéseket levonni. Hangsúlyozta, hogy az ilyen iratok „torz tükröt” jelentenek, sokszor az úgynevezett „bom­­lasztásért”, emberek összeugrasztásáért születtek. Ez a gyakorlatban azt jelentette - tette hozzá -, hogy a jelentésben leírtakat kiszivárogtatták, az érintettek tudomására hozták. Révész Máriusz szerint egyébként lapunkat minősíti, ha a titkosszolgálati jelentéseket idézi. Arra azonban nem kaptunk tőle magyarázatot, hogy, ha nem a valóság szerepel a dokumentum­ban, akkor ezt Orbán miért nem jelezte. Révész annyit közölt, hogy Orbán minden iratot kom­mentár nélkül hozott nyilvánosságra. Az MSZP szóvivője szerint a legegyszerűbb mód arra, hogy kiderüljön, a jelentésben foglaltak igazak-e, ha megkérdezzük Orbán Viktort, mon­dott-e ilyesmit 1987-ben. Nyakó István lapunk­nak azt mondta, ha a Fidesz elnöke igennel vála­szol, és kiderül, hogy Orbán akkor antiszemita kijelentést tett, azonnal távoznia kell a közélet­ből. Megjegyezte azt is, hogy a titkosszolgálatok 1987-ben nem arra gyártottak iratokat, hogy azok 2005-ben valakinek a politikai pályában problé­mákat okozzon. A jelentéseket valóban titkosnak szánták, nem számítottak arra, hogy azok valaha is napvilágra kerülnek - tette hozzá Nyakó. Számos probléma van Orbán Viktorral, akinek politikai nézetei sok szempontból elfogadhatatla­nok, de szégyenteljes dolog ezzel a nyilatkozattal bemártani - mondta lapunknak az SZDSZ ügyvi­vője. Pető Iván közölte, bár a szöveget nem látta, a titkosszolgálatnak nem kell hinni, hiszen számos esetben manipulálni akartak. A politikus a jelentés­nek nem tulajdonít jelentőséget. Ugyanakkor elfo­gadhatatlannak tartja, hogy Orbán Viktor tekinté­lyét egy ilyen kijelentéssel próbálják meg aláásni. Vihart kavart tusnádfürdői beszédét magyarázta Orbán Viktor, a Fidesz elnöke vasárnap este A szólás szabadsága című műsorban. Elhangzott az adásban a pártelnök azon kijelentése, miszerint nemzeti baloldalra lenne szükség, ám ezt sokan szkeptikusan fogadják, mondván, ha nem is úgy­mond genetikai okból, de történelmi meghatáro­zottság miatt erre csekély az esély. Arra a kérdés­re, miszerint Orbán magát antiszemitának tartja-e, a Fidesz elnöke azt felelte: nem hinné. Hozzátet­te, néhány hete például Izraelben járt. Mint mond­ta, egy demokrata soha nem lehet antiszemita, amit Tusnádfürdőn mondott, azt csak az értette így félre, aki félre akarta érteni. Ő arról beszélt, hogy a baloldal érezhetné végre magához közeli­nek a nemzeti kérdést. Hozzátette: Magyarorszá­gon soha senkit nem érhet hátrány származása miatt, de előny sem. Orbán szerint az ember nem teljesít mindig egyformán, és kijelentésével táma­dási felületet ad. Máskor jobb lesz óvatosabban fogalmazni - mondta. Népszava-információ * HÍRVITA : andrassew ivan rovata Zsigeri, genetikai A nepszava.hu Hírvitájában gyön­ge nyári forgalom mellett folytatódott a Semjén­­vita. Egy részlet: „Házi Áldás”: Semjénnek telje­sen igaza van! „Independent”: Jó ilyen tartalmas, érvekkel, tényekkel alátámasztott, megalapozott véleményt hallani - megerősít abban, amit eddig is gondoltam. „119090”: A történelem számtalan példával szolgál arra, hogy az ilyen bigott ügy­szolgálat milyen erővel képes megbuktatni bár­milyen ügyet. Szerintem az ilyen vehemencia mögött rendszerint számító képmutatás a mozga­tó erő. Az a hibás meggyőződés, hogy ha én mon­dom leghangosabban a legnagyobb marhaságo­kat, akkor nekem jár a vezérürü posztja és elnye­rem a kebelbarátaim magas fokú tiszteletét. Pedig tapasztaltam már, hogy a legnagyobb jótett is el­nyerte már sokszor a méltó büntetését, hát még a sunyiság. „Carolus magnus”: Számomra ez a „zsi­geri egyházellenesség” és a „genetikai hiba” na­gyon összecseng! Annyira, hogy beleborzongok! http://www.andrassew.hu HOZZÁSZÓLHAT: www.nepszava.hu

Next