Népszava, 2005. augusztus (132. évfolyam, 178-203. szám)
2005-08-01 / 178. szám
Mindkét nagy párt népszerűsége növekedett júliusban a közvélemény-kutatók szerint Csökkent a bizonytalanok száma Valamelyest emelkedett az MSZP népszerűsége júliusban - derül ki négy közvélemény-kutató cég múlt havi adataiból. Ugyanakkor a Fidesz támogatottsága is nőtt, így a pártok versenyében nem történt lényeges változás az előző hónapokhoz képest. A négy kutatásból három a hó eleji Gyurcsány- Orbán-vita után készült, és a párbeszéd két felmérés szerint is hatással volt a bizonytalanok számának csökkenésére. Az elemzések kétpárti parlamentet jeleznek, egyedül a Tárkinál áll befutó helyen az SZDSZ. Július elején a teljes népesség körében 35-27 százalékos arányban vezetett a Fidesz az MSZP előtt - írta a Medián szokásos havi elemzésében. A cég szerint az emberek kevesebb mint fele mondta magáról, hogy biztosan elmenne szavazni, közöttük a Fidesz (47 százalék) előnye 15 százalékpontra nőtt az MSZP-vel szemben (32 százalék). A biztos szavazó pártválasztók körében az ellenzéki párt vezetése (53 százalék) még nagyobb a szocialisták (36 százalék) előtt. A Medián felmérése ugyanakkor még a Gyurcsány-Orbán-vita előtt készült, amely a másik három közvélemény-kutató szerint jelentősen befolyásolta a közhangulatot. A Gallup szerint az MSZP népszerűsége jelentősen emelkedett az előző havi felméréshez képest, így a szocialista szimpatizánsok aránya a teljes népességen belül 19 százalékról 25 százalékra nőtt. Ugyanakkor a Fidesz is növelte támogatottságát: a teljes népesség körében 31 százalékot ért el, 2 százalékkal többet, mint júniusban. Ezzel párhuzamosan csökkent a bizonytalanok száma, akik júliusban a teljes népességnek 38 százalékát alkották. Az SZDSZ és az MDF egyaránt 2-2 százalékos népszerűségnek örvendett a Gallupnál a lakosság egésze körében. A felmérés szerint a pártot választó biztos szavazók között a Fidesz 50, míg az MSZP 42 százalékos támogatottságot tud felmutatni, az SZDSZ itt 4, az MDF pedig 3 százalékot ért el. A Galluppal összhangban a Szonda Ipsos is arról számolt be, hogy a Gyurcsány-Orbán-vita után nőtt a politika iránti érdeklődés, amit az jelez, hogy jelentősen csökkent a bizonytalanok aránya. A Szonda szerint ugyanakkor mindkét nagy párt tábora ugyanolyan arányban növekedett, így a szocialistákat az előző havi 20 után júliusban a teljes népesség 24 százaléka, míg a Fideszt - a júniusi 28 után - most 32 százalék támogatja. Az SZDSZ ebben a körben 3, az MDF pedig 2 százalékot ért el. A Tárki és a Századvég ugyancsak e havi kutatása szerint viszont csak a hibahatáron belül csökkent a bizonytalanok aránya. A Tárki mérte az összes közvélemény-kutató közül a legszűkebb távolságot a két nagy párt között; a Fidesz náluk 30, míg az MSZP 27 százalékot ért el. Az SZDSZ ebben a körben 4, míg az MDF 2 százalékot kapott. A Tárki szerint a biztos szavazó pártválasztók között a Fidesz 46 százalékos népszerűségnek örvend, szemben az MSZP 41 százalékával. Egyedül ebben a felmérésben egy harmadik párt is bejutna a parlamentbe: az SZDSZ ugyanis a biztos szavazó pártválasztók körében 6 százalékot kapott. Az MDF itt elért 3 százaléka azonban nem elegendő a T. Házba jutáshoz. A Tárki által közölt politikusi népszerűségi listát Mádl Ferenc leköszönő államfő vezeti, akit utódja, Sólyom László követ. Szili Katalin csak harmadik, míg Dávid Ibolya a negyedik helyen áll. Jelentős népszerűségcsökkenést Kuncze Gábor, Magyar Bálint és Hiller István könyvelhetett el a Tárki szerint. A Mediánnál ugyanakkor mind a kormánypárti, mind az ellenzéki politikusok népszerűsége jelentősen emelkedett a korábbihoz képest, csökkenést egyedül Szili Katalinnál mértek. S. Z. Ma eldől, ki lesz a rádió ügyvezetője A Magyar Rádió tulajdonosi megbízottját, Szíjártó István gazdasági igazgatót ma mutatja be a civil delegáltakkal kiegészült nagykuratóriumnak Gellért Kis Gábor, a kuratórium MSZP által jelölt elnöke, és tájékoztatást ad a kuratóriumi elnökség ügyvezetés kérdésében hozott döntéséről. Vélhetően Kondor Katalin vasárnappal leköszönt rádióelnök Szíjártónak adja át az ügyeket, annak ellenére, hogy ő Hollós János alelnököt nevezte meg ügyvezetőnek. Kondor ugyanis a Demokrata című hetilapnak azt mondta: „ha a kuratóriumi elnökség úgy döntött, hogy nem Hollós János, hanem Szíjártó István lesz az átmeneti ügyvezető, akkor neki adom át az ügyvezetést.” Információink szerint Kondor már pénteken meg is kezdte az átadás-átvételt Szíjártóval. Mégis lehetnek viták a nagykuratórium mai ülésén, hiszen a kuratórium elnökségének kormánypártok és az ellenzéki pártok által jelölt tagjai között éles vita dúl az ügyvezetés kérdésének jogértelmezéséről. Kérdés, a civilek melyik jogértelmezés mellé állnak, ugyanis szavazást kezdeményezhetnek a kérdésben. Szadai Károly, a kuratórium Fidesz által jelölt elnökhelyettese szerint az elnök hozott egy döntést, amelyet a kuratórium elnökségének nem volt joga felülbírálni. Ezért szerinte a jogi helyzet egyértelmű, a szervezeti és működési szabályzat (szmsz) szerint az elnöknek kell gondoskodni a helyettesítéséről, ez esetben az ügyvezetésről is, amely szerint Hollós vezeti az MR-t augusztus 1-jétől. Hozzátette: mivel a kuratóriumi elnökség írta felül az elnöki döntést, nekik kell jogi úton érvényesíteni határozatukat. Agárdi Péter, a kuratóriumi elnökség MSZP által jelölt tagja szerint viszont az MR Rt. alapító okirata és a vonatkozó jogszabályok szerint a közrádió működtetésének érdekében a tulajdonosi kezelőtestület operatív szervének, az elnökségnek a feladata megoldani az ügyvezetés kérdését. Ezt meg is tettük Szíjártó kinevezésével - jelentette ki. Ezért Gellért Kis Gábor a döntésről csak tájékoztatja majd a civileket, akiknek döntési illetékességük nincs ez ügyben. Persze a civilek kezdeményezhetik, hogy szavazzanak az elnökség döntéséről, az viszont Gellért Kis jogértelmezésétől függ, elfogadja-e a határozatot - mondta. Agárdi szerint mivel a médiatörvény alapján minden személyi kérdésben csakis az elnökség javaslata alapján dönthet a nagykuratórium, nem szavazhatnak Hollós megbízatásának kérdéséről, mert őt mint ügyvezetőt az elnökség nem fogadta el. Magukat megnevezni nem kívánó rádiósok szerint csak egy törvényes elnökválasztással vagy a kuratórium elnöksége által kinevezett tulajdonosi megbízott ügyvezetésével zárulhat le egy törvénysértő körülmények között, a csonka kuratórium által életre hívott rezsim időszaka a rádióban. Népszava-információ NÉPSZAVA 2005. AUGUSZTUS 1., HÉTFŐ BELFÖLD Feldmájer Feldmájer Pétert választotta a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnökévé a szervezet rendkívüli közgyűlése vasárnap. Feldmájer Péter eddig a szövetség elnökhelyettese volt, és két cikluson keresztül, 1991-1999 között már betöltötte az elnöki tisztséget. A vasárnapi választás második fordulójában 43-40 arányban nyert Tordai Péterrel szemben, aki 1999-2003 között vezette a szövetséget. Az újonnan megválasztott vezető megbízatása az elődje, Heisler András lemondott elnök által megkezdett ciklus végéig, 2007. április 5-ig szól. A feladatokat a mindenkori elnök társadalmi munkában látja el. Mint ismert, Heisler a múlt hónap elején mondott le tisztségéről. Lemondásához állítólag Zoltai Gusztávval, a Mazsihisz ügyvezető igazgatójával való konfliktusa vezetett. Feldmájer Péter lapunknak legfőbb céljaként a Mazsihisz vallásos jellegének erősítését nevezte meg. Mint mondta, a szövetségnek a nem szigorúan vallásos keretek között élő zsidóságot is magához kellene vonzania. Szerinte a Mazsihisz költségvetésének nagy részét ma nem kifejezetten vallási célokra, például oktatási és szociális feladatokra költi. Többet kellene költeni a rabbiságra és a hívőkre, a zsinagógai életre, a könyvkiadásra és a médiában történő vallásos megjelenésre - tette hozzá Felmhájer. Azt is elmondta, olyan változásokat, amelyek a Mazsihisz belső életét, szervezeti felépítését érintik, nem tart szükségesnek. Arra a kérdésünkre, hogy Zoltai Gusztávval együtt tud-e majd működni, azt válaszolta, Zoltai választott tisztséget tölt be, együtt kell dolgoznia vele, és korrekt munkakapcsolatot fognak kialakítani. A. J. a Mazsihisz elnöke Feldmájer Pétert már harmadszor választották meg a Mazsihisz elnökének Fotó: Népszava-archív Se útlevél. Az Európai Unióban érvényes előírások alapján nincs mód többféle állampolgárság egyidejű alkalmazására egy országban. Egy ország polgárait nem lehet megkülönböztetni aszerint, hogy azok teljes jogúak vagy csak korlátozott állampolgársággal bírnak. Útlevelet pedig csak valamely ország a saját állampolgárainak adhat ki - ebben összegezte tegnap lapunk kérdésére Avarkeszi Dezső letelepedési és honosítási kormánymegbízott az állampolgárság formáiról és a szabad utazáshoz való jogról szóló kétnapos nemzetközi konferencia eredményeit. A tanácskozást Gyurcsány Ferenc kormányfő hívta össze annak érdekében, hogy megvizsgálják, van-e jogi lehetőség a kettős állampolgárság bevezetéséről szóló eredménytelen népszavazás fényében arra, hogy a határon túli magyaroknak akár egy korlátozott kettős állampolgárság megadásával se állampolgárság vagy különleges státusú útlevél bevezetésével könnyítsék meg az anyaországgal való kapcsolattartást és az Európai Unióba való beutazást. A tanácskozás szombati zárt ülésén elhangzottakról Avarkeszi elmondta, a szakértők arra biztatták a kormányt, kezdjen kétoldalú tárgyalásokba a szomszédos országokkal. Ezek teremthetnek ugyanis lehetőséget arra, hogy olyan utazáskönnyítő okmányt kaphassanak a határon túli magyarok, aminek segítségével könnyebb lehet a kapcsolattartás. A konferencia eredményei alapján kialakulnak a nemzethez való tartozás fogalmának keretei. Avarkeszi szerint ebben rögzíthető, hogy a nemzethez azok tartoznak, akiknek felmenőik is magyarok voltak, magukat magyarnak vallják és ismerik a magyar nyelvet. A tanácskozás eredményei alapján várhatóan néhány héten belül elkészül az a javaslat, amit először a határon túli magyarok szervezeteivel vitatnak meg, majd ezt követően a parlamenti pártokkal. A kabinet a tervek szerint szeptember végén tárgyal majd a határon túli magyarok státusáról. Cs. R. KOMOLY MULASZTÁS a magyar kormány részéről, hogy nem hívta meg a korlátozott magyar állampolgárságról folytatott budapesti nemzetközi tanácskozásra a határon túli magyar szervezetek képviselőit - jelentette ki Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke szombaton Marosvásárhelyen. Úgy vélte, hogy elő kellene készíteni a Magyar Állandó Értekezlet munkáját, és a testületet őszre kellene összehívni. 3 Bomlasztás is lehet a titkosszolgálatok jelentése A titkosszolgálati jelentéseknek ab ovo nem szabad hinni, az állambiztonsági szolgálatoknak pedig a legkevésbé - nyilatkozta lapunknak Varga László történész. A szakértőt azután kérdeztük, hogy lapunk korábban megírta, a Fidesz elnökének honlapján látható, 1987-ből származó titkosszolgálati jelentés szerint Varga Tamást (a Fidesz egykori gazdasági tanácsadóját, akit pénteken előzetes letartóztatásba helyeztek) „Orbán gyűlöli, mert zsidó a származása”. A dokumentum a Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság III/III-as osztályán készült. A Fidesz-elnök minden olyan jelentést kirakott honlapjára, ami róla, illetve feleségéről, Lévai Anikóról készült - mondta korábban lapunknak a párt szóvivője. Révész Máriusz úgy vélte, az egykori szolgálatok jelentéseinek valóságtartalma több ponton is megkérdőjelezhető, elég, ha csak a jelentésben szereplő „Báder János” (Áder János lehetett valójában) névre gondolunk. Varga László szerint nem lehet tudni, hogy egy ilyen iratnak mennyi az igazságtartalma, ezért se pró, se kontra nem lehet belőle következtetéseket levonni. Hangsúlyozta, hogy az ilyen iratok „torz tükröt” jelentenek, sokszor az úgynevezett „bomlasztásért”, emberek összeugrasztásáért születtek. Ez a gyakorlatban azt jelentette - tette hozzá -, hogy a jelentésben leírtakat kiszivárogtatták, az érintettek tudomására hozták. Révész Máriusz szerint egyébként lapunkat minősíti, ha a titkosszolgálati jelentéseket idézi. Arra azonban nem kaptunk tőle magyarázatot, hogy, ha nem a valóság szerepel a dokumentumban, akkor ezt Orbán miért nem jelezte. Révész annyit közölt, hogy Orbán minden iratot kommentár nélkül hozott nyilvánosságra. Az MSZP szóvivője szerint a legegyszerűbb mód arra, hogy kiderüljön, a jelentésben foglaltak igazak-e, ha megkérdezzük Orbán Viktort, mondott-e ilyesmit 1987-ben. Nyakó István lapunknak azt mondta, ha a Fidesz elnöke igennel válaszol, és kiderül, hogy Orbán akkor antiszemita kijelentést tett, azonnal távoznia kell a közéletből. Megjegyezte azt is, hogy a titkosszolgálatok 1987-ben nem arra gyártottak iratokat, hogy azok 2005-ben valakinek a politikai pályában problémákat okozzon. A jelentéseket valóban titkosnak szánták, nem számítottak arra, hogy azok valaha is napvilágra kerülnek - tette hozzá Nyakó. Számos probléma van Orbán Viktorral, akinek politikai nézetei sok szempontból elfogadhatatlanok, de szégyenteljes dolog ezzel a nyilatkozattal bemártani - mondta lapunknak az SZDSZ ügyvivője. Pető Iván közölte, bár a szöveget nem látta, a titkosszolgálatnak nem kell hinni, hiszen számos esetben manipulálni akartak. A politikus a jelentésnek nem tulajdonít jelentőséget. Ugyanakkor elfogadhatatlannak tartja, hogy Orbán Viktor tekintélyét egy ilyen kijelentéssel próbálják meg aláásni. Vihart kavart tusnádfürdői beszédét magyarázta Orbán Viktor, a Fidesz elnöke vasárnap este A szólás szabadsága című műsorban. Elhangzott az adásban a pártelnök azon kijelentése, miszerint nemzeti baloldalra lenne szükség, ám ezt sokan szkeptikusan fogadják, mondván, ha nem is úgymond genetikai okból, de történelmi meghatározottság miatt erre csekély az esély. Arra a kérdésre, miszerint Orbán magát antiszemitának tartja-e, a Fidesz elnöke azt felelte: nem hinné. Hozzátette, néhány hete például Izraelben járt. Mint mondta, egy demokrata soha nem lehet antiszemita, amit Tusnádfürdőn mondott, azt csak az értette így félre, aki félre akarta érteni. Ő arról beszélt, hogy a baloldal érezhetné végre magához közelinek a nemzeti kérdést. Hozzátette: Magyarországon soha senkit nem érhet hátrány származása miatt, de előny sem. Orbán szerint az ember nem teljesít mindig egyformán, és kijelentésével támadási felületet ad. Máskor jobb lesz óvatosabban fogalmazni - mondta. Népszava-információ * HÍRVITA : andrassew ivan rovata Zsigeri, genetikai A nepszava.hu Hírvitájában gyönge nyári forgalom mellett folytatódott a Semjénvita. Egy részlet: „Házi Áldás”: Semjénnek teljesen igaza van! „Independent”: Jó ilyen tartalmas, érvekkel, tényekkel alátámasztott, megalapozott véleményt hallani - megerősít abban, amit eddig is gondoltam. „119090”: A történelem számtalan példával szolgál arra, hogy az ilyen bigott ügyszolgálat milyen erővel képes megbuktatni bármilyen ügyet. Szerintem az ilyen vehemencia mögött rendszerint számító képmutatás a mozgató erő. Az a hibás meggyőződés, hogy ha én mondom leghangosabban a legnagyobb marhaságokat, akkor nekem jár a vezérürü posztja és elnyerem a kebelbarátaim magas fokú tiszteletét. Pedig tapasztaltam már, hogy a legnagyobb jótett is elnyerte már sokszor a méltó büntetését, hát még a sunyiság. „Carolus magnus”: Számomra ez a „zsigeri egyházellenesség” és a „genetikai hiba” nagyon összecseng! Annyira, hogy beleborzongok! http://www.andrassew.hu HOZZÁSZÓLHAT: www.nepszava.hu