Népszava, 2005. szeptember (132. évfolyam, 204-229. szám)

2005-09-01 / 204. szám

NÉPSZAVA 2005. SZEPTEMBER 1., CSÜTÖRTÖK BELFÖLD Az ügyészség szerint másfél hónapon belül ketten is elkövették egyazon bűncselekményt Nincs összhang két vádirat között Inkoherens adatot talált lapunk, amikor összevetette a K&H-ügy vád­iratát a Molnár Csaba rendőr alez­redes ellen készült vádirattal. Az a bűncselekmény, amelyet az utóbbi szerint a nyomozó 2003. június 23- án Kulcsár Attilának adott „instruk­ciói” alapján követtek el, a K&H-ügy vádirata értelmében már 2003 máju­sában megtörtént. A Fővárosi Főügyészség 21 vádlottra kiterjedő K&H-vádirata szerint már több mint egy hónapja készen voltak azok a hamis iratok, amelyeket egy másik - a Molnár Csaba és helyette­se elleni - vádirat szerint rá bő egy hónapra készíttetett el Kulcsár Attila „Molnár Csaba instrukciói alapján”. Eszerint tehát már a Pénzügyi Szer­vezetek Állami Felügyeletének vizs­gálata idején, 2003 májusában készít­tettek Kulcsárék visszadátumozott hamis okiratokat a törvénytelen tranz­akciók leplezésére. A Molnár és helyettese elleni vádirat szerint Kulcsár 2003. június 23-i tanú­­kénti meghallgatásán kapta a nyomo­zótól az instrukciókat, s ez alapján gyártott hamisítványokat az Állami Autópálya Kezelő Rt. átutalási megbí­zásairól. Molnár egyébként - az ere­deti gyanúsítással szemben - a vádirat szerint nem vissza, hanem egy nappal előre dátumozta azt a határozatot, amelyben megtagadta a nyomozást a Pannonplast-részvényfelvásárlással kapcsolatban. Az alezredest - aki Bécs­­ben elfogta a K&H-ügy kulcsfiguráját, a Kulcsár Attilát - emiatt vádolják köz­okirat-hamisítással. Hivatali vissza­éléssel pedig azért, mert a vádhatóság szerint megmondta Kulcsárnak, hogy milyen okiratokat készítsen el ahhoz, hogy meg tudja tagadni a nyomozást. A K&H-vádirat idézi Kulcsár vallo­mását, miszerint Molnár Csaba neki azt mondta volna: „a szabálytalan tranzakciók legalizálásához nincse­nek megfelelően lepapírozva az ügy­letek. Ezeknek hiányában nem lehet megtagadni a nyomozást”. A vádirat­ban az is szerepel, hogy Kulcsár mondta el az egyik tanú helyett az ORFK-n a nyilatkozatát, aki arra nem volt képes. „A felvett jegyzőkönyv így amellett, hogy törvénysértő meg­hallgatásról készült, lényegét tekintve valótlan tartalmú” - áll a vádiratban. Más a helyzet a Kulcsár-kazetta esetében: mint azt korábban megírtuk, az ügyészségen nem találták törvény­telennek azt, hogy olykor a volt ügy­vezető ügyvédje diktálta védencének a vallomását. A kazettát viszont a Fő­városi Főügyészség egyelőre nem ad­ta át - a többi bizonyítékkal együtt - a Fővárosi Bíróságnak. Borbély Zoltán, a Legfőbb Ügyészség szóvivője arról tájékoztatta lapunkat, hogy azért nem adták át a bíróságnak a videokazettát, mert a nyomozás ugyan lezárult már, de a panasz benyújtásának határideje még nem járt le. A Fővárosi Bíróság közleményben tudatta, hogy elfogadta a magyarázatot, s az eljárás jelen sza­kaszában még nincs is szükség a ka­zettára. Szerintük viszont a Fővárosi Ügyészség azzal indokolta a hiányt, hogy a Legfőbb Ügyészségre, valamint a Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatalhoz kellett továbbítaniuk a vi­deoszalagot további vizsgálatra. Kulcsár Attila kihallgatását egyet­len napon vették fel 2004 júniusában. E felvétel azért készült, hogy meg­örökítsék, amint a volt ügyvezető ter­helő vallomást tesz Kerék Csabára. Ferenczi Krisztina Molnár Csaba nyomozott Kulcsár ügyeiben - és ebbe már belebukott Fotó: Kertész Gábor KÖZBEN A FŐVÁROSI BÍRÓSÁ­GON Varga Zoltán tanácselnökre szignálták ki a K&H-ügyet. Lapunk információi szerint az első tárgya­lást jövő tavaszra tervezik. Rejtő E. Tibor ellen egy elektronikus üzenet jóváhagyása miatt emeltek vádat Fantomizálódott a Kulcsár-féle összegző feljegyzés Az ügyészség vádirata és hivatalos szakértői vélemények szerint is a K&H Bank korábbi felső vezetésé­nek (többek között Rejtő E. Tibor volt bankvezérnek) tudnia kellett a pénzintézetnél történt sikkasztás­sorozatról, sőt közre is kellett működnie benne. Rejtő esetében ezt a nyilvános adatok szerint csak egy aláírt e-mail bizonyítja, miközben a Kulcsár-féle 14 pontos, Rejtőre is terhelő adatokat tartalmazó fel­jegyzésről továbbra sem hallani. Hivatalos szakértői vélemények szerint a banki fel­ső vezetés tudta és közreműködése nélkül nem le­hetett végrehajtani a K&H Banknál történt sikkasz­tássorozatot - ez pedig megdönteni látszik azt a teó­riát, hogy Kulcsár Attila az első számú felelős. Rejtő E. Tibor az ügyészség vádirata szerint 2001- ben ismerte meg Kulcsár Attilát, s hamar „baráti viszony” alakult ki közöttük. A bírósághoz benyúj­tott vádirat szerint Rejtő még 2001. július 3-án reg­gel jóváhagyott egy Kulcsártól származó e-mailt, amelyben utasítást adott arra, hogy Kulcsár ügy­feleinek számláiról ne küldjenek kimutatást, mert arról az akkori bróker személyesen tájékoztatja a befektetőket. Ezzel tulajdonképpen lehetővé vált, hogy Kulcsár olyan adatokat tárjon ügyfelei elé, amilyeneket csak akart. Az eljárás tökéletesen el­lentétes volt a bank belső szabályaival, éppen a biztonság fenntartása érdekében volt szükség az el­számolások elkészítésének megosztására. Rejtő - az ügyészség álláspontja szerint - jóváhagyásával elősegítette, illetve lehetővé tette, hogy Kulcsár leplezni tudja ügyfelei előtt a törvénytelen pénz­mozgásokat. A nyilvánosságra került Kulcsár-vallomások egyikéb­en az olvasható: „Rejtő E. Tibor nem vett részt a törvénytelen ügyletekben, azokról nem tu­dott, sőt én csaptam be őt, mert véletlenül hozzám került aláírását felhasználva készítettem iratokat”. A volt üzletágvezető, jelenleg elsőrendű vádlott vallomása értelmében tehát Rejtő nem tudhatott arról, hogy aláírását felhasználják - az ügyészség mégis vádalapnak tartotta az elektronikus üzenetet és a rajta szereplő szignót. Ezt egyes szakértők úgy értelmezik, hogy a volt bankvezető ellen más ter­helő bizonyítékkal is bír a vádhatóság, nem pusz­tán az elektronikus üzenettel. Azt nem tudni, hogy a Kulcsár-féle 14 pontos feljegyzés - amelyben számos terhelő kijelentés szerepel Rejtő E. Tibor mellett jobboldali politiku­sokra és már banki vezetőkre is - mennyiben ját­szott szerepet a vádban. Arról ugyanis senki sem nyilatkozik, hogy a rendőrség vagy az ügyészség milyen mélységben vizsgálta meg a 14 pontos fel­jegyzés tartalmát, illetve hogy azt egyáltalán Kul­csár elé tárták-e a kihallgatásokon. Ennek ugyanis a nyilvánosságra került jegyzőkönyvekben nincs nyoma. Egyes kriminalisztikai szakértők úgy vé­lik, ha a hatóságok elmulasztották a feljegyzés vizsgálatát, akkor nem tárták fel teljes körűen az ügy minden részletét. Rádiós vihar, most Győrffy körül Visszavonta Győrffy Miklós vezető szerkesztővel kapcsolatos közlemé­nyét a Magyar Rádió (MR), mert „té­ves információra alapozva adta ki”. Előtte még azt közölték: az intéz­mény etikai bizottsága vizsgálatot in­dít az elnöki posztra pályázó Győrffy Miklós ellen egy kedd reggeli televí­ziós műsorban elhangzott kijelentése miatt. „Az MR vezetése Győrffy Miklóssal ellentétben úgy látja, hogy az intézményben nincsenek patká­nyok és kétes elemek” - állt a közle­ményben, amelyben az MR vezetői elhatárolódtak Győrffynek a TV2 Mokka című műsorában tett kijelen­tésétől. A Magyar Nemzet tegnap címlapon hozta, hogy „Győrffi (sic) Miklós a rádió patkánymentesítésére készül.” Győrffy Miklós szerint nem hang­zott el, amit az újságnak látszó tárgy­ban egy újságírónak látszó személy állított róla, aki még a nevét sem tud­ta helyesen leírni. A beszélgetésben szóba került az új rádiószékház és az, hogy egy tönkrement épületen nem érdemes javítgatni. Győrffy erre vála­szolta azt, hogy egy régi, lelakott, le­pusztult épületet is lehet rehabilitálni, abból újat varázsolni. A rádiós lapunk­nak úgy fogalmazott, ne nézzék már annyira hülyének a Magyar Nemzet munkatársai, hogy egy tévéműsorban lepatkányozná a kollégáit, csupán egy épületrehabilitációs eljárásról beszélt. Elmondta azt is, hogy az MR közleményei nyomán felhívta őt Hol­lós János alelnök, és bocsánatot kért, amiért „forrófejű kollégák” anélkül léptek, hogy látták volna a műsort vagy a felvételét. Hollós közölte ve­le, miután megnézte az adást, vissza­vonatta a közleményt. Az MR elnöki hivatalának vezető­je, Krassó László szerint azért vonták vissza a közleményt, mert amikor szerverük lehetővé tette, hogy meg­nézzék a műsort, kiderült, hitelt adtak téves, valótlan információknak, és a lapban idézett kijelentés valójában nem hangzott el. Mint mondta, fenn­tartják, hogy nincsenek patkányok a közrádióban, de nem Győrffy kijelen­tésével kapcsolatban. Népszava-információ Sz. T. L. Kormány előtt sikeres volt az a költségvetés, SMS-kampány A kormány elé terjesztette Veres Já­nos pénzügyminiszter a 2006-os költ­ségvetés tervezetét - mondta a kabi­net ülése után a kormányszóvivő. László Boglár közölte, most a fejezeti szintű tervezés következik. A szóvivő részleteket nem árult el, csak annyit, hogy a jövő évi büdzsé tervezete összhangban van a már elfogadott konvergenciaprogrammal. Hozzátet­te, a jelenleg elárulható részletekről ma ad tájékoztatást a nyilvánosság­nak Gyurcsány Ferenc miniszterel­nök és a pénzügyminiszter. Október közepéig kell lefolytatnia az igazságügy-miniszternek a bünte­tőeljárási törvény módosítása miatt szükséges szakértői megbeszéléseket. A változtatások célja, hogy egyszerű­södjön, ésszerűsödjön és gyorsabb le­gyen a bírósági eljárás - mondta a tár­cavezető. Petrétei József közölte, be­vezetnék a távol tartás intézményét a családon belüli erőszak kapcsán. Hozzátette, a módosítások között sze­repel a közvetítői tevékenység kiter­jesztése kisebb súlyú bűncselekmé­nyekre, és átalakulna a jogorvoslati rendszer is. A miniszter elmondta, a kétfokú rendes jogorvoslat helyett szűk körben három szint lenne. Ha a parlament elfogadja a kormány elő­terjesztését, a változtatások július el­sejével lépnek hatályba. A kabinet azt szeretné, hogy csök­kenjenek az egyszerűsített éves beszá­moló készítésére kötelezett vállalko­zások számviteli kötelezettségei, ezért elfogadta a számviteli törvény módo­sítását - mondta a kormányszóvivő. Batiz András szóvivő beszámolt ar­ról, hogy a kormány sikeresnek tartja SMS-kampányát. Bár a kabinet nem vállalt jogalkotási kötelezettséget a voksolás kapcsán, a következő egy hó­napban néhány tárca javaslatokat dol­goz ki a kampánnyal összefüggésben. Összesen 25 ezer válasz érkezett, a voksolás összköltsége 41 millió forint­ba került - tette hozzá. A. J. 3 Ellenzi az újraválasztást az SZDSZ Az SZDSZ azért nem támogatja a par­lamentben Holló András jelenlegi al­kotmánybírósági el­nök és Lábady Ta­más volt alkotmány­­bíró újraválasztását, mert ha ez a megol­dás gyakorlattá vá­lik, akkor egy alkot­mánybíró egyes döntéseknél esetleg mérlegel­heti, hogy állásfoglalása nem veszélyezteti-e ismételt megválasztását. A párt ügyvivője, Fo­dor Gábor (képünkön) szerint azért sem támo­gatják a mandátumhosszabbítást, mert az rossz üzenet a jogásztársadalomnak. Közölte azon­ban, Holló és Lábady személye ellen nincs ki­fogásuk. Az SZDSZ várhatóan kezdeményezi az alkotmánybírósági törvény módosítását, hogy megszűnjön az újraválasztás lehetősége. A mostani megoldással az MDF sem ért egyet, de ők az MSZP-vel és a Fidesszel együtt meg­szavazzák Hollót és Lábadyt. (Népszava) Megérkeztek a miniszteri válaszok Megérkezett az a válaszsor, amelyet 14 minisz­ter közösen juttatott el az Apró-Gyurcsány-bi­­zottsághoz - jelentette be a testület ülésén a bi­zottság fideszes elnöke. Szijjártó Péter elmond­ta: a tárcavezetőknek feltett kérdések arra vo­natkoztak, hogy a „Gyurcsány-cégháló” cégei milyen kapcsolatban álltak illetve állnak az ál­lammal. Szijjártó úgy fogalmazott: a válaszok alapján azt lehet mondani, hogy 350 millió forintot meghaladó támogatási és 450 millió forintot meghaladó szerződéses összeget utal­tak ki ezen cégeknek. Batiz András kormány­­szóvivő szerint viszont Szijjártót a politikai hangulatkeltés szándéka vezérli, és sem a cég­hálóra, sem pedig a számadatokra vonatkozó állításai nem tükrözik a valóságot. (MTI) Hazatért katonákat köszöntöttek Köszöntötték a Magyar Honvédség vezetői az egri Bornemissza Gergely Felderítő Zászlóalj 132, Afganisztánból hazatérő katonáját. A hon­védek hat hónapos szolgálatot teljesítettek a közép-ázsiai országban, a NATO által működ­tetett Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erők kötelékében. Havril András vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke kijelentette: az a tény, hogy a kiküldött katonák valamennyien épen és egészségesen tértek vissza szeretteik­hez, azt bizonyítja, hogy biztosítottak voltak a helyszínen a biztonságos szolgálati és mun­kakörülmények. (Népszava) Ember közeli kampányra készülnek Ember közeli, a min­dennapi problémák­kal foglalkozó válasz­tási kampányra ké­szül a szocialista párt - mondta az MSZP elnökhelyettese Kecs­keméten. Szekeres Imre (képünkön) sze­rint ennek jelentős ál­lomása lesz a vasár­napi politikai évadnyitó, amelyen részt vesznek a képviselőjelöltek és a párt vezetői s felszólal a miniszterelnök is. A pártban gyakorlatilag lezá­rult az egyéni jelöltállítás folyamata, és már csak két választókerületben nyitott a kérdés: a kiskun­­halasiban és a nagykanizsaiban. (MTI) Duna Tv: nem bővül a létszám Új munkatársak felvétele nélkül készíti majd új műholdas csatornájának műsorait a Duna Tele­vízió - közölte a menedzsment egyik, név nél­kül nyilatkozó tagja. Szerinte a jelenlegi stáb bőven elegendő a tervek szerint karácsonykor induló Autonómia névre keresztelt adó működ­tetéséhez is. Emlékeztetett rá, már a jelenlegi létszám is karcsúsítás eredménye. Cselényi László februári elnökké választása óta mintegy kilencven alkalmazottól vált meg a társaság. A Duna Televízió elnöke áprilisban jelentette be, hogy két új adó indítását tervezik; a kisebb­ségekkel foglalkozó Autonómia csatorna doku­mentációját már be is nyújtották az Országos Rádió és Televízió Testülethez. (MTI) Három esélyes a MA élére Az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) három pályázót akar személyesen is meghallgatni abból a nyolc jelentkezőből, aki a Műsorszolgáltatási Alap (MA) igazgatója szeretne lenni - tájékoztatta lapunkat Vékony Éva, az ORTT szóvivője. Információink szerint kifejtheti elképzeléseit Belénessy Csaba, a Du­na Tv exalelnöke, Dömény Péter jogász és Szayly József, a Petőfi adófőszerkesztő-helyet­tese is. A posztra július elején írt ki pályázatot az ORTT, amely június 23-án váltotta le Szé­kely Gabriellát, a MA igazgatóját, és a vezetői feladatok ellátásával Balla György igazgatóhe­lyettest bízta meg. Székely az irodalmi művek kampányfilmes népszerűsítésére kiírt felhívás­ba bukott bele. (Népszava)

Next