Népszava, 2005. szeptember (132. évfolyam, 204-229. szám)

2005-09-23 / 223. szám

NÉPSZAVA 2005. SZEPTEMBER 23., PÉNTEK HÍR­es hatter 9 ­ maguk ellen a fegyverüket­­ Rendszeres és kötelező pszichológiai teszten vesznek részt ik a rendőrök lelki állapotát nem szeretnék vitatkozni” - tét­­­ A teljes populációra kivetítve te hozzá Szabó Dénes, Karcag átlagban nincs több befejezett rendőrkapitánya. öngyilkosság a rendőrségi állo­mányon belül, mint az összlakos­ság tekintetében - értékelte az eseményeket lapunknak Garam­­völgyi László, az ORFK kom­munikációs vezetője. A szóvivő rámutatott arra, hogy a rendőri öngyilkosságok leginkább a mé­diaérdeklődés és a fegyverhasz­nálat miatt kerülnek reflektor­­fénybe. A rendőri munka egyike a legtöbb stresszel és megterhe­léssel járó feladatoknak, akár­csak az orvosi pálya - ahol szin­tén nem ritka az öngyilkosság. Garamvölgyi szerint a rendőr­ségnél olyan fiatalemberek for­dítják maguk ellen a fegyverü­ket, akik rövid ideje szolgálnak, még nincs meg a kellő rutinjuk és tapasztalatuk a mindennapi ki­hívások és stresszhelyzetek keze­lésére. Hiába „mennek át” e fia­talok is az alkalmassági vizsgá­kon, azok a tesztek csak pillanat­nyi állapotot mérnek. Egy-egy feldolgozhatatlan magánéleti probléma azonban - s ilyen a sze­relmi csalódás vagy az adósság - rövid időn belül megváltoztathat­ják az ember lelki egyensúlyát. Szinte minden rendőri öngyil­kosság hátterében is magánéleti problémák állnak. Éppen ezért Bene László országos rendőrfő­kapitány intézkedési tervet adott ki, amelyben elrendelte, hogy vizsgálják felül a pszichológiai alkalmassági vizsgálatok gya­korlatát és a szakemberek készít­senek elemzést azzal kapcsolat­ban, hogyan lehetne még ponto­sabbá tenni a szűrést. Ezzel együtt a főkapitány elrendelte azt is, hogy a vezetők fordítsa­nak fokozottabb figyelmet a ne­velőmunkára és a kollégák prob­lémáira. Ennek eredményekép­pen mostantól akkor is pszicho­lógushoz küldik a rendőröket, ha nemrég átestek a kötelező vizs­gálaton, de láthatóan lelki prob­lémával küzdenek. A rendőrsé­gen egyébként régóta hatékony pszichológiai szolgálat műkö­dik, amelyet bárki igénybe ve­het, bárki bekopogtathat a szak­orvoshoz a problémáival. Min­den főkapitányság legalább egy pszichológust alkalmaz. Változó kérdések, nincs esély csalásra Két-háromszáz kérdésre kell vá­laszolniuk a rendőröknek a rend­szeres és kötelező pszichológiai teszten. Beosztástól, vezetői po­zíciótól és feladatoktól függően más és más kérdéssort kell kitöl­teni egy laboratórium számító­­géptermében. Minden vizsgálan­dó egy-egy számítógép elé ül, majd beüti személyes adatait - ezzel igazolva magát. Időkorlát nincs, a kérdéseken bármennyit lehet gondolkodni. Egyetlen kér­dést sem lehet azonban megvála­szolatlanul hagyni, a sor végén a rendszer visszatér a válasz nélkül hagyott részekhez. Érdekesség, hogy a kérdéssort minden eset­ben úgy állították össze, hogy a kitöltő ne tudjon úgymond aka­rattal „megfelelni” a teszten, vagyis csakis őszinte válaszokat adhat. Ezt bizonyos keresztező, ellenőrző kérdésekkel biztosítják a vizsgálatnál. A kérdések között több szituációs feladat is szere­pel, ezzel vizsgálják, hogy egy adott rendőr miképpen viselked­ne egy adott helyzetben. Racio­nálisan és emocionálisan is gór­cső alá veszik az illetőt. A kér­déssorokat minden alkalommal cserélik, frissítik. Az állandó pontok leginkább ehhez hasonló­ak: „Volt-e az elmúlt egy évben kritikai észrevétele egy vezetői döntéssel kapcsolatban?” vagy „Mennyire tud érvényesülni?”, illetve ,féltékeny-e egyes kollé­gáira, esetleg kollégái önre?”. A kitöltött kérdéssort végül egy pszichológus elemzi és értékeli a válaszolóval, négyszemközt. Ek­kor adódik alkalom arra is, hogy más személyes problémákat is megbeszéljenek, kibeszéljenek. A szakember ezután értékelést készít a vizsgált személyről és megküldi az illetékes parancs­noknak. A kitöltött teszt és az azon szereplő válaszok a felettes számára nem hozzáférhetőek, azt a személyi anyaghoz csatolják. Ezen vizsgálati eredmények alapján (is) döntik el, hogy adott személy milyen feladat elvégzé­sére alkalmas. Előfordul, hogy a pszichológiai teszt kérdései alap­ján valakit eltanácsolnak mond­juk a terrorelhárító szolgálattól, de felelős nyomozati munkát to­vábbra is végezhet. Az oldalt írta: Szalay Tamás Lajos j alkalmatlanokat, csakhogy ez nem minden esetben sikerül Fotó: Népszava-archív Rendőröngyilkosságok az elmúlt években 2002 16 haláleset 2003 14 haláleset 2004 10 haláleset 2005 (napjainkig) 10 haláleset ÁGY, ASZTAL, TÉVÉ Szakértők egybehangzóan állítják, hogy nemcsak magánéleti, sze­relmi gondok okozhatnak értelmi zavart a fiatal rendőröknél, hanem egyszerű egzisztenciális, anyagi probléma is. Szociális helyzetük, karrierlehetőségük hiánya komoly hatással lehet lelki egyensúlyuk­ra. Több alkalommal is felvetődött például az a régóta létező prob­léma, miszerint a budapesti hivatásos állomány hatvan százaléka állandó lakhellyel rendelkező vidéki rendőrökből áll, akiknek elszál­lásolása nemcsak, hogy komoly költségeket jelent a kerületi kapi­tányságoknak, de a kiutalható szállások színvonala sem minden­ben megfelelő. A BRFK-tól kapott információk szerint évente több mint kétszázhatvanmilliót költenek a rendőrségi büdzséből a vidéki­ek lakhatására. Gond, hogy e szállások többsége egyszerű szálló, ahol a rendőr nem egy esetben csak egy ágyat kap - külön lakrészt, külön mosdót nem. Szakértők szerint ez a fajta szociális ellátottság nagyban befolyásolhatja a rendőr munkateljesítményét és hozzáál­lását is. Feltehetően az alacsony fizetés és az említett körülmények is közrejátszanak abban, hogy a vidékről érkező rendőrök többsé­ge nem mindig lát karrierlehetőséget a fővárosban és amint lehet, visszaköltözik vidékre. Ez a fajta bizonytalanság pedig nem egy esetben komoly zavart okozhat, egy hirtelen behatás teljesen kizök­kentheti a fiatal egyenruhást. A szociális ellátottság hiánya és az alacsony fizetés miatt számos pályakezdő rendőr adósságokat hal­moz fel, amelyeket olykor képtelen fizetni. Szintén kihatással van a feszített munkatempó és a velük szemben támasztott követelmény is, amelyek miatt társaságra, barátokra, egyszerű szórakozásra már nem jut sem idő, sem pénz, így nincs lehetőség oldott hangu­latban kibeszélni a problémákat, baráti segítséget kérni. Utóbbira megoldás lehet egy átfogó közösségi program az állományon belül, ehhez azonban szintén pénzre és időre lenne szükség. A Sagem szerepe a főváros fejlesztésében Chipkártyás jegyrendszer A Sagem Magyarország Kft. a Sagem Communication leányvállalataként a SAFRAN csoport tagja, és több mint 15 éve van jelen a magyar piacon. A SAFRAN a világ 30 országában rendel­kezik érdekeltségekkel, 56 000 embert foglalkoztat világszerte, árbevétele pedig meghaladja a 10 milliárd eurót. Tevékenysége négy fő területre terjed ki: repülőgép-hajtóművek, repülési be­rendezések, védelem-biztonságtechnika és távközlés, kommunikációs rendszerek. A Sagem Ma­gyarország Kft. fő tevékenysége a Sagem Communication által gyártott távközlési berendezé­sek, kommunikációs rendszerek forgalmazása, illetve ezen eszközök felhasználásával különbö­ző informatikai, távközlési megoldások létrehozása az adott ügyféligényeknek megfelelően. A Budapesti Közlekedési Vállalat a közeljövőben terve­zi bevezetni azt az automatikus elektronikus díjbeszedő rendszert, amelynek keretében a bérletek plasztikkártya-, a jegyek pedig papír alapú, érintkezés nélküli chipkár­­tyák lesznek, és ezeket automatákban lehet majd feltölte­ni. Elsőként a kis földalattin építik ki a rendszert, majd a többi metróvonalon, végül pedig a földfelszíni vonala­kon is. E megoldás bevezetésével a BKV jegykezelési rendsze­re a nyugati országok színvonalára emelkedik, sőt azon túlmenően mindezt a legmodernebb technológiával — chipkártyás és nem mágneskártyás megoldással — való­sítják meg. A rendszer a jegy nélkül utazók számának csökkentése mellett nagyban növeli az utasok kényele­mérzetét, mivel bármikor, sorban állás nélkül, több száz automata segítségével újíthatják meg, tölthetik fel jegye­iket, bérleteiket. A Sagem Magyarország Elektronikai Kft. az előminősí­tésen sikeresen túljutó négy cég egyikeként adta be mű­szaki ajánlatát 2005. szeptember 12-én. A 2-es metróvo­nal elektronikai felújításában szerzett tapasztalatokra építve, rendkívül részletesen kidolgozott ajánlat került benyújtásra, mindenre kiterjedő tervekkel, melyek meg­alapozottsága nagyban segíti a rövid határidők betartá­sát. A megajánlott rendszer egy, az elektronikus jegy­rendszer technológiában piacvezetők között lévő spanyol nagyvállalat, az Indra eszközeire épül, melyek bizonyí­tottan kis karbantartási igényűek. A Sagem Magyarország Kft. több mint 15 éves magyar­­országi tapasztalattal rendelkezik a rendszerintegráció, tervezés és különböző kommunikációs és informatikai hálózatok kialakításának területén, emellett a 2-es metró felújításával kapcsolatosan a BKV-nál is közvetlen ta­pasztalatai vannak. A Sagem célja, hogy fővállalkozó­ként a projekt magyar vonatkozású hányadát növelje a lehetséges magyar gyártói, szállítói, szerelői kapacitás bevonásával. Az Indra vezető spanyol vállalat az IT szolgáltatások és tanácsadás területén, és Európában a legnagyobbak közé tartozik. Több mint 40 országban van jelen világszerte. Fő tevékenységi területe széles körű üzleti megoldások tervezése és létrehozása. Szolgáltatásai középpontjában az innováció, valamint a vevők számára történő értékte­remtés áll. Tevékenysége főként a következő szektorok­ra terjed ki: egészségügy, szállítás és közlekedés, véde­lem és biztonságtechnika, telekommunikáció és közmű­vek, pénzügyi és biztosítási szektor, valamint ipar és ke­reskedelem. 2004-ben az Indra 10 százalékos növeke­déssel több mint 1 milliárd eurós árbevételt ért el. Az elmúlt években a madridi székhelyű Indra jelentősen növelte nemzetközi jelenlétét az automatikus díjszedő rendszerek területén. A cég jegyértékesítő rendszerek ki­építéséből származó árbevételének több mint 35 százalé­ka már nemzetközi piacokról származik: pl. Athén, Pá­rizs, Lisszabon, Tianjin, Sanghaj és Santiago de Chile. Az India Spanyolországban piacvezető, szinte az összes nagyobb tartományi fővárosban (Madrid, Barcelona, Va­lencia, Sevilla, Bilbao, Malaga) szállított már díjszedő rendszereket. A cég célkitűzései közé tartozik az észak­amerikai és a kelet-európai piacokon a megalapozott je­lenlét elérése, amely elképzelés megvalósításának egyik állomása a Budapesti Közlekedési Vállalat elektronikus jegyrendszerének kiépítése a Sagemmel. Vr^ Sagem Magyarország * SAFRAN Group­ ­.V*vVV Indra

Next