Népszava, 2005. szeptember (132. évfolyam, 204-229. sz.)

2005-09-23 / 223. szám

Dr. Bôregér az operettszínházban Johann Strauss a Denevér címû operettjének mai, átdolgozott változatát mu­tatja be ma este a Budapesti Operettszínház Dr. Bôregér, avagy a fiskális bosszúja cím­mel. Adarabot Kállai István dolgozta át, a dalszövegeket Zöldi Gergô fordí­totta. Az elôadást Kerényi Miklós Gábor ren­dezte. Az elôadás alkotói úgy gondolták, hogy Strauss-operákkal vetélkedô muzsikájú darabja megérdemli, hogy a történetet némiképpen le­porolva feszesebbé, izgalmasabbá, ma is átél­hetôbbé tegyék. Aprodukció koreográfusa Lô­csei Jenô. Afôbb szerepeket Kalocsai Zsuzsa, Fischl Mónika (képünkön Oszvald Marikával), Földes Tamás, Vadász Zsolt és Faragó András alakítja. (Népszava) Tusrajzok tárlata Ferkovics József holokauszttémájú tusrajzaiból nyílik kiállítás ma a Holokauszt Emlékköz­pontban. Avészkorszak borzalmai és az egyes családok személyes tragédiái ihlette, megrázó hatású tusrajzokat két héten át tekinthetik meg a látogatók az emlékközpont zsinagógaépületé­nek karzatán. AIX. kerületi, Páva utcai intéz­ményben a tárlatot Katz Katalin, a Jeruzsálemi Héber Egyetem tanára nyitja meg. Az emlék­központban hamarosan programsorozatot ren­deznek a zsidó-roma holokauszt oktatásáról. Atanártovábbképzô mûhelybeszélgetéseket el­sôsorban olyan felelôs értelmiségieknek szán­ják, akik vállalják, hogy roma diákoknak tarta­nak órákat a holokausztról. Az elsô rendez­vényt október 7-én tartják. (MTI) Umberto Eco-mû premierje Szolnokon Arózsa neve címû Umberto Eco-mûvet mutat­ja be ma este a most induló évad elsô premier­jeként a szolnoki Szigligeti Színház társulata. Adarabot történelmi krimiként hirdetik a né­zôknek. Avilág egyik legismertebb kortárs szerzôje, Umberto Eco regényének szolnoki színpadra állítása magyarországi bemutatónak számít. Adarab egy középkori apátságban ját­szódik, ahová az egymással szemben álló pá­pai és ferences küldöttségek találkozóját szer­vezik, hogy az egymás közti ideológiai ellenté­teket elsimítsák. Ahelyszínen azonban egy­mást követik a rejtélyes halálesetek. Aszolnoki bemutató rendezôje Szikora János. Afôbb sze­repekben Karczag Ferencet, Szabó Mátét, Mi­kó Istvánt, Czapkó Antalt és Barabás Botondot láthatja majd a közönség. (MTI) Ôszi irodalmi fesztivált rendeznek Irodalmi fesztivált rendez a hét végén a Szép­írók Társasága Budapesten, a Petôfi Irodalmi Múzeumban. Akétnapos programban szerepel az irodalmi Nobel-díjas Kertész Imre estje, az írószövetségi tagok órája, Szabó Magda estje, valamint Burger Barna „100 író fényképe” címû kiállítása, és megrendezik a szépírók Ki mit tud?-ját is. AII. Ôszi Irodalmi Fesztiválon lesz felolvasószínház, Lázár Ervin a magyar írók nyakkendôirôl beszél, „5 férfi és öt nô a nôkrôl” értekezik és a szombat–vasárnapi rendezvényen irodalmi folyóiratok is bemutatkoznak. (MTI) 6KULTÚRA2005. SZEPTEMBER 23., PÉNTEKNÉPSZAVA TÉVÉNÉZÔ ★★★★★ Mónika light Amindenrôl lemondott nézôt elsôsor­ban az szomorítja el ANagy vita címû mûsor láttán, hogy hiába támad a köz szolgálatá­ban (és védelmében) ötlete némely mûsorkészítô­nek: a termék rögtön a kereskedelmi televízió unalmas, ócska, közhelyes formanyelvét ölti ma­gára. Hiába lenne látványosan alkalmas a Nagy György és lánya páros televíziós mûsorok vezeté­sére, hiába kormányozza valódi érdeklôdés a mû­sorvezetô-kettôst az internetes párkapcsolatok, a szervezett ismerkedések, a partnerkeresôk termé­szetrajzának megértésében, hiába hívnak a stúdi­óba érdekes, elszánt és szenvedélyes beszélgetô­partnereket, az egész ismételten le van löttyintve a hazai médiabazár legselejtesebb giccsével. Ané­zôk korcsoportok szerinti karámban bégetnek, a mûsor vendégei modernkori bérgladiátorok mód­jára esnek egymásnak, vezényszóra szól az idomí­tott taps, miként a Mónikában… Ahaja szála ég­nek áll az embernek, hogy ez lett a mérték a honi televíziózásban. Mintha a közszolgálati megpró­bálná az emberi Mónika (Balázs) show-t megva­lósítani?! Tényleg, komolyan: miért kell a ma­gyar közszolgálat nehézkes bárkájának a kereske­delmi csatornák kanálisában evickélni? Podhorányi Zsolt Ahelyzetet éppen a rendezô, a ma­gyar gyökereit a magyar történelem­ben és átmenetileg magyar földön ke­resô Hódi Jenô, egyébként Ameriká­ban filmezô hazánkfia igyekezett or­vosolni – engem más nem is menthe­tett volna ki a határidôkhöz köröm­szakadtáig ragaszkodó producer ör­vénylô haragjából. Hódi néhány lé­péssel arrébb készségesen mesélt a film hátterérôl, amelyrôl legtöbben azt tudjuk, hogy angol–amerikai–né­met–osztrák–magyar koprodukció­ban készül, valamelyest mai helyze­tekbe emelve át Báthori Erzsébet tör­ténetét. Arendezô, aki a kráterarcú ember (így írja a készülô film ismer­tetôje) szerepének alakítására is vál­lalkozott elsô hazánkban forgatott nagyjátékfilmjében, így összegzi a két kor találkozását: „Egy amerikai történészfiú, valamint egy gyönyörû és misztikus kelet-európai vámpír­lány románca a sztori, mely a para­normális jelenségek határait feszegeti és fürkészi. Amikor eldöntöttük, hogy vámpíros mozit fogunk forgatni, vala­milyen történelmi alapot akartunk eh­hez találni. Báthori Erzsébet rögtön adta magát. Ha eleve feltételezzük, hogy vámpírok léteznek, akkor min­dent logikussá kell tennünk azáltal, hogy ôk is hús-vér emberekként je­lennek meg, mi több, gyengéik és erôsségeik is vannak: féltékenyek és szeretnek, gyôznek és veszítenek” – avat be a rendezô az elképzelés hátte­rébe. Hogy kellô ismeretanyaggal in­dulhassak a díszlet felé, hozzáteszi Hódi azt is mindehhez, nem kell cso­dálkozni, ha az egyik jelenetet ma­gyarul, a másikat angolul veszik fel, hiszen a majdani film eleje 1610-ben játszódik hazánkban, egyébként fôleg angolul rögzítik a párbeszédeket. Ajelek szerint a stáb a megszálló sajtó ellenére is maximális profiz­mussal szolgálja ki az alkotókat, hi­szen a romtemplom fôhajójában és az alagsori kazamatákban párhuzamosan zajlik a jelenetek rögzítése. Apince­szint felé véve az irányt a lépcsôfor­dulóban már hallhatjuk az ismerôs magyar hangokat. Betörni! – kiált né­hány csörte után a nekünk háttal álló Koncz Gábor. Ez csak próba volt, a közelgô felvételhez csak most kezdik kiüríteni a templomdomb belsejében húzódó pincerendszer fô folyosóját. Pár perc van erre is, hiszen a próba közben kiderült: érdemesebb másfél méterrel arrébb rögzíteni a pár má­sodperces képsort, ehhez azonban át kell telepíteni a világítótesteket meg a földön azt a matracot, melyen fekve a kameraman alulnézetbôl veszi a sze­replôket. Mikor ez elkészült, lencsét cserélnek – a közeli képek elkészíté­séhez ez elengedhetetlen. Afelsô szinten közben hátteret ácsolnak egy alkalmi kápolnához, melynek közepén koporsó hever a föl­dön. Az utolsó simításokat végzik a helyszínen: abban a pillanatban, hogy a pincében befejezôdik a forgatás, a stáb és a színészgárda másik fele azon­nal dolgozni kezd a koporsó mellett. Itt Ganxsta Zolee készülôdik a jeleneté­hez – Igort játssza, a nem túl megnye­rô orosz srácot, aki plázacica barátnô­jét azzal ijesztgeti, hogy felnyitja a ko­porsót, ahová valami ismeretlen erô be is akarja rángatni. „Oh, my God” – ki­ált a szôke hölgy, és persze máris a ko­porsóhoz rohan, hogy mind a negyven kilójával megmentse Ganxsta Zana Zoltán Igorját. Amikor Ganxsta elrö­högi magát, máris kezdôdik a nagy ro­mantikus szempilla-csattogtatás, és a fiatal lány hihetetlen (és láthatatlan) természetességgel simítja meg a nagy­ra nôtt kisfiú buksiját, akár egy pamut­gombolyagot. Nyilván az ô keze mun­kája volt az az igencsak félrecsúszott paróka is, amely Döglégy dublôrének fején éktelenkedett. Akorabeli kosztümben az emeletek között ingázó, Báthori Erzsébetet adó Kováts Adélt azonban nem lehetett forgatás közben elcsípni, és még ak­kor sem került reflektorfénybe, ami­kor a stábfotót készítették. Errôl Christopher Lambert is lemaradt, csak remélni merjük, hogy a forgatás­ról nem. Agyanakvó kérdésre a ren­dezô elmesélte, olyannyira itt volt, hogy közben aláírta a szerzôdését Hó­di Jenô következô Magyarországon forgatandó filmjére. Hamarosan Ör­kény István Tóték címû mûvét viszi filmre magyar színészek nélkül. A postást alakító Christopher Lambert mellett még egy sztárra számíthatunk – ígéri a rendezô. Koren Zsolt Befejezték a Metamorfózis felvételeit – Lambert hazament, de ô lesz a postás a Hódi-féle Tótékban Vámpírmozi a Kiscelli romtemplomban Egyedül Christopher Lambert nem volt jelen az ô szereplésével Buda­pesten forgatott film, a Metamorfózis utolsó felvételi napján, melyre a sajtót éppen az ô nevével csalogatták. Mint a Kiscelli romtemplomban kialakult káoszból egyértelmûvé vált: a csel si­keres volt, mégis fordítva sült el, hi­szen a sztár elmenekült, az újságírók viszont odaözönlöttek. Ennek ered­ményeként a felvételvezetô hölgy küzdött (árral szemben) a számtalan­szor lecivilezett tömeggel, és a pro­ducer is nemegyszer üvöltötte, nincs több interjú. Ezt is túléltük. AMetamorfózis két karakterfigurája, Sabine (Florentine Lahme) és Igor (Ganxsta-Zana Zoltán)FOTÓ: DEMECSZSOLT F ORRÁS : B UDAPESTI O PERETTSZÍNHÁZ Akinek még nincs programja szom­batra, jó, ha tudja, a kapolcsi Malom­parton frenetikus dzsesszkoncertso­rozat várja. Kora délután kezdôdnek a koncertek, az esti levezetésrôl pe­dig koncertfilmek gondoskodnak. AHunguest Hotel Pelion Tapolca és a kapolcsi Malompart Kulturális és Turisztikai Központban szombat este fellép Szakcsi Lakatos Béla, Vu­kán György, az Új Magyar Gipsy Jazz, a Fábián Juli Jazz Band, a Bol­la Gábor Quartet, a Gyárfás István Trió és Deseô Csaba. Ahagyomány­teremtés szándékával létrehívott fesztivál két helyszínen várja a láto­gatókat. Az egyik a Tapolcai Hun­guest Hotel Pelion, ahol pénteken a Gyárfás István Trió szórakoztatja a szállóvendégeket. Anagyközönség számára a kapolcsi Malompart Kul­turális és Turisztikai Központ mellett megrendezett szombati koncert dél­után egy órakor kezdôdik a Fábián Juli Jazz Band és a Bolla Gábor Quar­tet koncertjével. Négy órától este nyolcig a Gyárfás István Trió, Deseô Csaba, Vukán György, Szakcsi Laka­tos Béla és az Új Magyar Gipsy Jazz játszanak. Afellépôk nemcsak külön­külön adnak koncertet, hanem külön­bözô variációkban, a helyszínen lét­rejövô formációkban is szórakoztat­ják a Kapolcsra látogató közönséget. Este nyolc órától dzsesszkoncertfil­mek vetítésével folytatódik a nap programja. Kapolcs a Káli-medence Tájvédel­mi Körzetben fekszik, a forrásokkal és erdôségekkel körülvett Balaton­felvidéki Eger-völgyben. AVeszprém és Tapolca közötti út mentén található település jól megközelíthetô. Atele­pülés Veszprémtôl, Balatonfüredtôl, Tihanytól, Ajkától, Tapolcától, Keszt­helytôl, Hévíztôl és a Balaton északi partjáról fél órán belül elérthetô. Akapolcsi Malompart Kulturális és Turisztikai Központ gyönyörû ter­mészeti környezetben, Kapolcs tele­pülés Monostorapáti felôli szélén te­rül el. AMalompart területe egy közel kéthektáros, gondozott park, mely közvetlenül, saját parkolón keresztül kapcsolódik az országúthoz. Apark­ban kényelmes sétautak, tájba illesz­kedô pavilonok szolgálják az ideláto­gató vendégek kikapcsolódását. Ate­rületen keresztül folyó Eger patakot hangulatos hidak ívelik át. Egyedi megoldásúak a területen az esti fé­nyek. Az épületek külsô megvilágítá­sa, valamint a park fényei a sétautak­nál, lépcsôknél, parkolóknál egymás­sal harmonizálnak. Speciális megol­dást alkalmaznak a rendezvények ideje alatt a színpadok elôtti terüle­ten. Aszínpadi fénytechnikán túlme­nôen 8 méter magasan világító héli­umgömb szórja a fényt. Üde színfolt az eredeti formájában, szépen megôr­zött, 1800-as évek végén készített óriás szôlôprés, kerekes kút és a ma­lomkerék. Hamvay Péter Dzsesszfesztivál Kapolcson Szakcsi Lakatos Béla (képünkön) és az Új Magyar Gipsy Jazz is fellép Kapolcson FOTÓ:KERTÉSZGÁBOR Ellopott mûtárgyak adatbázisa Arendôrségi statisztikák szerint éven­te mintegy 1100 bûnesetben érintett mûtárgy is. Az ellopott mûkincsek megtalálási aránya meglehetôsen ala­csony – mintegy 3-10 százalék. Re­mélhetôen javít ezeken a számokon az az internetes adatbázis, melyhez nem­sokára hazánk is csatlakozhat. Errôl tá­jékoztatta lapunkat Bánkutiné Hajdú Éva, a kulturális tárca miniszteri bizto­sa. Amásfél éve mûködô Swift Find cég adatbázisában máris százezer mû­tárgy szerepel. Arendszer lényege egyszerû, bárki regisztrálhatja magát a rendszerben, anonim módon beviheti mûtárgya adatait, fényképét. Ha a tár­gyat ellopták, a tényt egyetlen gomb­nyomással a rendszer használóinak tu­domására hozhatja a tulajdonos. Ugyanis a „Search It” elnevezésû rendszert a világ legnagyobb aukciós házai és számos ország rendôrsége, mûtárgyvédelmi szervezetei használ­ják. ASwift Find szolgáltatása rendvé­delmi szervek és állami intézmények számára ingyenes. Magyarország a kö­zeljövôben – egy biztosítótársaság szponzorációjának segítségével – iro­dát állít fel e célra. Csupán az ellopott mûtárgyak adatbázisát kell létrehozni. Ma senki nem tudja megmondani, hány mûtárgyat loptak el az országban, hiszen a körözési listákról az elévülési idô után lekerülnek a meg nem talált tárgyak. Egy naprakész, folyamatosan frissülô lista hiányában elképzelhetô, hogy a már nem körözött mûtárgyak késôbb akár legálisan forgalomba ke­rüljenek. Anemzetközi mûkincs-nyil­vántartási rendszerhez való csatlako­zástól azt várják, hogy átláthatóbbá vá­lik a magyar mûkereskedelem. Népszava-információ

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék