Népszava, 2005. szeptember (132. évfolyam, 204-229. szám)

2005-09-23 / 223. szám

6 Dr. Bőregér az operettszínházban Johann Strauss a Denevér című operettjének mai, átdolgozott változatát mu­tatja be ma este a Budapesti Operettszínház Dr. Bőregér, avagy a fiskális bosszúja cím­mel. A darabot Kállai István dolgozta át, a dalszövegeket Zöldi Gergő fordí­totta. Az előadást Kerényi Miklós Gábor ren­dezte. Az előadás alkotói úgy gondolták, hogy Strauss-operákkal vetélkedő muzsikájú darabja megérdemli, hogy a történetet némiképpen le­porolva feszesebbé, izgalmasabbá, ma is átél­­hetőbbé tegyék. A produkció koreográfusa Lő­csei Jenő. A főbb szerepeket Kalocsai Zsuzsa, Fischl Mónika (képünkön Oszvald Marikával), Földes Tamás, Vadász Zsolt és Faragó András alakítja. (Népszava) Tusrajzok tárlata Ferkovics József holokauszttémájú tusrajzaiból nyílik kiállítás ma a Holokauszt Emlékköz­pontban. A vészkorszak borzalmai és az egyes családok személyes tragédiái ihlette, megrázó hatású tusrajzokat két héten át tekinthetik meg a látogatók az emlékközpont zsinagógaépületé­nek karzatán. A IX. kerületi, Páva utcai intéz­ményben a tárlatot Katz Katalin, a Jeruzsálemi Héber Egyetem tanára nyitja meg. Az emlék­központban hamarosan programsorozatot ren­deznek a zsidó-roma holokauszt oktatásáról. A tanártovábbképző műhelybeszélgetéseket el­sősorban olyan felelős értelmiségieknek szán­ják, akik vállalják, hogy roma diákoknak tarta­nak órákat a holokausztról. Az első rendez­vényt október 7-én tartják. (MTI) Umberto Eco-mű premierje Szolnokon A rózsa neve című Umberto Eco-művet mutat­ja be ma este a most induló évad első premier­jeként a szolnoki Szigligeti Színház társulata. A darabot történelmi krimiként hirdetik a né­zőknek. A világ egyik legismertebb kortárs szerzője, Umberto Eco regényének szolnoki színpadra állítása magyarországi bemutatónak számít. A darab egy középkori apátságban ját­szódik, ahová az egymással szemben álló pá­pai és ferences küldöttségek találkozóját szer­vezik, hogy az egymás közti ideológiai ellenté­teket elsimítsák. A helyszínen azonban egy­mást követik a rejtélyes halálesetek. A szolnoki bemutató rendezője Szikora János. A főbb sze­repekben Karczag Ferencet, Szabó Mátét, Mi­­kó Istvánt, Czapkó Antalt és Barabás Botondot láthatja majd a közönség. (MTI) Őszi irodalmi fesztivált rendeznek Irodalmi fesztivált rendez a hét végén a Szép­írók Társasága Budapesten, a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A kétnapos programban szerepel az irodalmi Nobel-díjas Kertész Imre estje, az írószövetségi tagok órája, Szabó Magda estje, valamint Burger Barna „100 író fényképe” című kiállítása, és megrendezik a szépírók Ki mit tud?-ját is. A II. Őszi Irodalmi Fesztiválon lesz felolvasószínház, Lázár Ervin a magyar írók nyakkendőiről beszél, „5 férfi és öt nő a nőkről” értekezik és a szombat-vasárnapi rendezvényen irodalmi folyóiratok is bemutatkoznak. (MTI) TÉVÉNÉZŐ ★ ★ ★ Mónika light A mindenről lemondott nézőt elsősor­ban az szomorítja el A Nagy vita című műsor láttán, hogy hiába támad a köz szolgálatá­ban (és védelmében) ötlete némely műsorkészítő­nek, a termék rögtön a kereskedelmi televízió unalmas, ócska, közhelyes formanyelvét ölti ma­gára. Hiába lenne látványosan alkalmas a Nagy György és lánya páros televíziós műsorok vezeté­sére, hiába kormányozza valódi érdeklődés a mű­­sorvezető-kettőst az internetes párkapcsolatok, a szervezett ismerkedések, a partnerkeresők termé­szetrajzának megértésében, hiába hívnak a stúdi­óba érdekes, elszánt és szenvedélyes beszélgető­­partnereket, az egész ismételten le van löttyintve a hazai médiabazár legselejtesebb giccsével. A né­zők korcsoportok szerinti karámban bégélnek, a műsor vendégei modernkori bérgladiátorok mód­jára esnek egymásnak, vezényszóra szól az idomí­tott taps, miként a Mónikában... A haja szóda ég­nek áll az embernek, hogy ez lett a mérték a honi televíziózásban. Mintha a közszolgálati megpró­bálná az emberi Mónika (Baláizs) show-t megva­lósítani?! Tényleg, komolyan: miért kell a ma­gyar közszolgálat nehézkes bárkájának a kereske­delmi csatornák kanálisában evickélni? Podhorányi Zsolt KULTÚRA 2005. SZEPTEMBER 23., PÉNTEK NÉPSZAVA Befejezték a Metamorfózis felvételeit - Lambert hazament, de ő lesz a postás a Hódi-féle Tótékban Vámpír­mozi a Kiscelli romtemplomban Egyedül Christopher Lambert nem volt jelen az ő szereplésével Buda­pesten forgatott film, a Metamorfózis utolsó felvételi napján, melyre a sajtót éppen az ő nevével csalogatták. Mint a Kiscelli romtemplomban kialakult káoszból egyértelművé vált: a csel si­keres volt, mégis fordítva sült el, hi­szen a sztár elmenekült, az újságírók viszont odaözönlöttek. Ennek ered­ményeként a felvételvezető hölgy küzdött (árral szemben) a számtalan­szor lecivilezett tömeggel, és a pro­ducer is nemegyszer üvöltötte, nincs több interjú. Ezt is túléltük. A helyzetet éppen a rendező, a ma­gyar gyökereit a magyar történelem­ben és átmenetileg magyar földön ke­reső Hódi Jenő, egyébként Ameriká­ban filmező hazánkfia igyekezett or­vosolni - engem más nem is menthe­tett volna ki a határidőkhöz köröm­szakadtáig ragaszkodó producer ör­vénylő haragjából. Hódi néhány lé­péssel arrébb készségesen mesélt a film hátteréről, amelyről legtöbben azt tudjuk, hogy angol-amerikai-né­­met-osztrák-magyar koprodukció­ban készül, valamelyest mai helyze­tekbe emelve át Báthori Erzsébet tör­ténetét. A rendező, aki a kráterarcú ember (így írja a készülő film ismer­tetője) szerepének alakítására is vál­lalkozott első hazánkban forgatott nagyjátékfilmjében, így összegzi a két kor találkozását: „Egy amerikai történészfiú, valamint egy gyönyörű és misztikus kelet-európai vámpír­lány románca a sztori, mely a para­­normális jelenségek határait feszegeti és fürkészi. Amikor eldöntöttük, hogy vámpíros mozit fogunk forgatni, vala­milyen történelmi alapot akartunk eh­hez találni. Báthori Erzsébet rögtön adta magát. Ha eleve feltételezzük, hogy vámpírok léteznek, akkor min­dent logikussá kell tennünk azáltal, hogy ők is hús-vér emberekként je­lennek meg, mi több, gyengéik és erősségeik is vannak: féltékenyek és szeretnek, győznek és veszítenek” - avat be a rendező az elképzelés hátte­rébe. Hogy kellő ismeretanyaggal in­dulhassak a díszlet felé, hozzáteszi Hódi azt is mindehhez, nem kell cso­dálkozni, ha az egyik jelenetet ma­gyarul, a másikat angolul veszik fel, hiszen a majdani film eleje 1610-ben játszódik hazánkban, egyébként főleg angolul rögzítik a párbeszédeket. A jelek szerint a stáb a megszálló sajtó ellenére is maximális profiz­mussal szolgálja ki az alkotókat, hi­szen a romtemplom főhajójában és az alagsori kazamatákban párhuzamosan zajlik a jelenetek rögzítése. A pince­szint felé véve az irányt a lépcsőfor­dulóban már hallhatjuk az ismerős magyar hangokat. Betörni! - kiált né­hány csörte után a nekünk háttal álló Koncz Gábor. Ez csak próba volt, a közelgő felvételhez csak most kezdik kiüríteni a templomdomb belsejében húzódó pincerendszer fő folyosóját. Pár perc van erre is, hiszen a próba közben kiderült: érdemesebb másfél méterrel arrébb rögzíteni a pár má­sodperces képsort, ehhez azonban át kell telepíteni a világítótesteket meg a földön azt a matracot, melyen fekve a kameraman alulnézetből veszi a sze­replőket. Mikor ez elkészült, lencsét cserélnek - a közeli képek elkészíté­séhez ez elengedhetetlen. A felső szinten közben hátteret ácsolnak egy alkalmi kápolnához, melynek közepén koporsó hever a föl­dön. Az utolsó simításokat végzik a helyszínen, abban a pillanatban, hogy a pincében befejeződik a forgatás, a stáb és a színészgárda másik fele azon­nal dolgozni kezd a koporsó mellett. Itt Ganxsta Zolee készülődik a jeleneté­hez - Igort játssza, a nem túl megnye­rő orosz srácot, aki plázacica barátnő­jét azzal ijesztgeti, hogy felnyitja a ko­porsót, ahová valami ismeretlen erő be is akarja rángatni. „Oh, my God” - ki­ált a szőke hölgy, és persze máris a ko­porsóhoz rohan, hogy mind a negyven kilójával megmentse Ganxsta Zana Zoltán Igorját. Amikor Ganxsta elrö­högi magát, máris kezdődik a nagy ro­mantikus szempilla-csattogtatás, és a fiatal lány hihetetlen (és láthatatlan) természetességgel simítja meg a nagy­ra nőtt kisfiú buksiját, akár egy pamut­­gombolyagot. Nyilván az ő keze mun­kája volt az az igencsak félrecsúszott paróka is, amely Döglégy dublőrének fején éktelenkedett. A korabeli kosztümben az emeletek között ingázó, Báthori Erzsébetet adó Kováts Adélt azonban nem lehetett forgatás közben elcsípni, és még ak­kor sem került reflektorfénybe, ami­kor a stábfotót készítették. Erről Christopher Lambert is lemaradt, csak remélni merjük, hogy a forgatás­ról nem. A gyanakvó kérdésre a ren­dező elmesélte, olyannyira itt volt, hogy közben aláírta a szerződését Hó­di Jenő következő Magyarországon forgatandó filmjére. Hamarosan Ör­kény István Tóték című művét viszi filmre magyar színészek nélkül. A postást alakító Christopher Lambert mellett még egy sztárra számíthatunk - ígéri a rendező. Koren Zsolt A Metamorfózis két karakterfigurája, Sabine (Florentine Lahme) és Igor (Ganxsta-Zana Zoltán) Fotó: Demecs Zsolt Dzsesszfesztivál Kapolcson Akinek még nincs programja szom­batra, jó, ha tudja, a kapolcsi Malom­parton frenetikus dzsesszkoncertso­­rozat várja. Kora délután kezdődnek a koncertek, az esti levezetésről pe­dig koncertfilmek gondoskodnak. A Hunguest Hotel Pelion Tapolca és a kapolcsi Malompart Kulturális és Turisztikai Központban szombat este fellép Szakcsi Lakatos Béla, Vu­­kán György, az Új Magyar Gipsy Jazz, a Fábián Juli Jazz Band, a Bol­­la Gábor Quartet, a Gyárfás István Trió és Deseő Csaba. A hagyomány­teremtés szándékával létrehívott fesztivál két helyszínen várja a láto­gatókat. Az egyik a Tapolcai Hun­guest Hotel Pelion, ahol pénteken a Gyárfás István Trió szórakoztatja a szállóvendégeket. A nagyközönség számára a kapolcsi Malompart Kul­turális és Turisztikai Központ mellett megrendezett szombati koncert dél­után egy órakor kezdődik a Fábián Juli Jazz Band és a Bolla Gábor Quar­tet koncertjével. Négy órától este nyolcig a Gyárfás István Trió, Deseő Csaba, Vukán György, Szakcsi Laka­tos Béla és az Új Magyar Gipsy Jazz játszanak. A fellépők nemcsak külön­­külön adnak koncertet, hanem külön­böző variációkban, a helyszínen lét­rejövő formációkban is szórakoztat­ják a Kapolcsra látogató közönséget. Este nyolc órától dzsesszkoncertfil­­mek vetítésével folytatódik a nap programja. Kapolcs a Káli-medence Tájvédel­mi Körzetben fekszik, a forrásokkal és erdőségekkel körülvett Balaton - felvidéki Eger-völgyben. A Veszprém és Tapolca közötti út mentén található település jól megközelíthető. A tele­pülés Veszprémtől, Balatonfüredtől, Tihanytól, Ajkától, Tapolcától, Keszt­helytől, Hévíztől és a Balaton északi partjáról fél órán belül elérthető. A kapolcsi Malompart Kulturális és Turisztikai Központ gyönyörű ter­mészeti környezetben, Kapolcs tele­pülés Monostorapáti felőli szélén te­rül el. A Malompart területe egy közel kéthektáros, gondozott park, mely közvetlenül, saját parkolón keresztül kapcsolódik az országúthoz. A park­ban kényelmes sétautak, tájba illesz­kedő pavilonok szolgálják az ideláto­gató vendégek kikapcsolódását. A te­rületen keresztül folyó Eger patakot hangulatos hidak ívelik át. Egyedi megoldásúak a területen az esti fé­nyek. Az épületek külső megvilágítá­sa, valamint a park fényei a sétautak­­nál, lépcsőknél, parkolóknál egymás­sal harmonizálnak. Speciális megol­dást alkalmaznak a rendezvények ideje alatt a színpadok előtti terüle­ten. A színpadi fénytechnikán túlme­nően 8 méter magasan világító héli­umgömb szórja a fényt. Üde színfolt az eredeti formájában, szépen megőr­zött, 1800-as évek végén készített óriás szőlőprés, kerekes kút és a ma­lomkerék. Hamvay Péter Szakcsi Lakatos Béla (képünkön) és az Új Magyar Gipsy Jazz is fellép Kapolcson Fotó: Kertész Gábor MAGYAR VILLAMOS MŰVEK RT.a K­U Ellopott műtárgyak adatbázisa A rendőrségi statisztikák szerint éven­te mintegy 1100 bűnesetben érintett műtárgy is. Az ellopott műkincsek megtalálási aránya meglehetősen ala­csony - mintegy 3-10 százalék. Re­mélhetően javít ezeken a számokon az az internetes adatbázis, melyhez nem­sokára hazánk is csatlakozhat. Erről tá­jékoztatta lapunkat Bánkutiné Hajdú Éva, a kulturális tárca miniszteri bizto­sa. A másfél éve működő Swift Find cég adatbázisában máris százezer mű­tárgy szerepel. A rendszer lényege egyszerű, bárki regisztrálhatja magát a rendszerben, anonim módon beviheti műtárgya adatait, fényképét. Ha a tár­gyat ellopták, a fényt egyetlen gomb­nyomással a rendszer használóinak tu­domására hozhatja a tulajdonos. Ugyanis a „Search It” elnevezésű rendszert a világ legnagyobb aukciós házai és számos ország rendőrsége, műtárgyvédelmi szervezetei használ­ják. A Swift Find szolgáltatása rendvé­delmi szervek és állami intézmények számára ingyenes. Magyarország a kö­zeljövőben - egy biztosítótársaság szponzorációjának segítségével - iro­dát állít fel e célra. Csupán az ellopott műtárgyak adatbázisát kell létrehozni. Ma senki nem tudja megmondani, hány műtárgyat loptak el az országban, hiszen a körözési listákról az elévülési idő után lekerülnek a meg nem talált tárgyak. Egy naprakész, folyamatosan frissülő lista hiányában elképzelhető, hogy a már nem körözött műtárgyak később akár legálisan forgalomba ke­rüljenek. A nemzetközi műkincs-nyil­vántartási rendszerhez való csatlako­zástól azt várják, hogy átláthatóbbá vá­lik a magyar műkereskedelem. Népszava-információ CI FI A OI_DAL_ TÁ­M­O­G­AT­ÓJA

Next