Népszava, 2005. november (132. évfolyam, 256-280. szám)
2005-11-02 / 256. szám
Várhatóan a költségvetési vita első napján sem szólal fel a Fidesz elnöke Orbán csapdája: felszólalni vagy nem Várhatóan ma, a költségvetési vita első napján sem szólal fel a parlamentben Orbán Viktor, a Fidesz elnöke. A legnagyobb ellenzéki párt vezetőjét korábban többször bírálták kormányzati oldalról, amiért a parlamenti „aréna” helyett mindig csak saját szimpatizánsai előtt beszél. Legutóbb Hiller István, az MSZP elnöke kérte őt, fejtse ki véleményét az ország jelenéről és jövőjéről. Kiszelly Zoltán politológus szerint a Fidesz elnöke csapdahelyzetbe került. Szeretném, ha megismerhetném az elképzeléseit, ha hallanám a programját, ha világos lenne, hogyan gondolkodik az országról - mondta Orbán Viktorról lapunknak adott interjújában Hiller István. Az MSZP elnöke másfél hete arra kérte a Fidesz elnökét, hogy a költségvetési vita első napján, azaz ma szólaljon fel az Országgyűlésben. Tény, hogy Orbán Viktor ebben a ciklusban - ellenzékben - eddig egyszer sem beszélt a parlamentben, még személyes érintettség okán sem igaz, párttársai szerint azért nem, mert utóbbi esetben csak két percig beszélhetne. Ám az is tény, hogy pártjában is nyomás nehezedik rá: vegye fel a miniszterelnök által odadobott kesztyűt és szólaljon meg. A költségvetési vitában több idő is rendelkezésére állna. A Fidesz elnöke egy televíziós interjúban arra a kérdésre, hogy miért nem válaszol a kormányfő felvetéseire, azt felelte: „üres vitákban nem vagyok partner... várom a pillanatot, amikor olyan kérdések kerülnek a parlament napirendjére, ahol hiheti az ember, hogyha elmondja a véleményét, akkor azzal hozzájárul egy jó döntéshez. Szerintem a költségvetés körüli kérdések ilyenek.” Orbán egy további kérdésre még hozzátette, hogy otthon érzi magát a parlamenti munkában, de „kocsmai pofozkodásban és üres színtérré silányításában az Országgyűlésnek” nem szívesen vesz részt. Kiszelly Zoltán politológus szerint Orbán csapdahelyzetben van, mivel pozitív és negatív hatása egyaránt lehet annak, ha felszólal (vagy ha nem) a parlamentben. Az ellenzéknek ugyanis a kormányzat kritizálása mellett az alternatívaállítás is feladata, az utóbbi pedig leginkább Orbánra hárul. „Az is tény, hogy a parlamenti vitából a mindenkori kormány mindig jobban jön ki, hiszen a napirend előtti felszólalásokban rendre a kormányé, illetve a kormányfőé az utolsó szó” - mondta lapunknak Kiszelly, majd hozzátette: a Fidesz láthatóan a gazdasági kérdésekre helyezi majd a hangsúlyt a kampányban, így a költségvetési vita remek alkalom az alternatíva felmutatására. Kiszelly szerint az ellenzék feltehetően azért nem mert eddig különösebben konkrét javaslatokkal előállni, mert azt a kormány adott esetben átveheti és megvalósíthatja. „A vitának a parlamentben a helye, ezért várnám, hogy Orbán Viktor is felszólal, így be tudná mutatni azt a gazdasági modellt, amely a jelenlegi kormányzati politika alternatívája lenne. A Fidesz elnökének végig kell mennie az általa említett kocsmai pofozkodásokon, mert hiába van nála a bölcsek köve, ha mások ezt nem tudják. Ha nem a parlamentben vitatkozik, fennáll a veszélye annak, hogy a választók többsége azt látja: csak kritizálni tud” - véli Kiszelly, aki szerint bár a Fidesz talán azzal tudja leginkább megtartani a törzsszavazóit, ha Orbán nem szólal fel az Országgyűlésben, a bizonytalanok körében azonban ebben az esetben csak az a baloldali szlogen ragad meg, hogy ismét megfutamodott. Szalay Tamás Lajos Megszűnik a BBC magyar adása Fél éven belül megszűnik a BBC rádió legtöbb kelet-európai adása, köztük a magyar is, a BBC World Service (Világszolgálat) átalakítása miatt. A brit közszolgálati tévé- és rádiótársaság egy arab nyelvű hírtelevízió indítását tervezi 2007-től, hogy három médiumon keresztül - tévé, rádió, internet - is független tájékoztatást nyújtson a Közel-Kelet számára, az al-Dzsazíra riválisaként. A BBC World Service igazgatója, Nigel Chapman azzal indokolta, hogy 2006 márciusáig bezárják a magyar, a bolgár, a horvát, a cseh, a görög, a kazah, a lengyel, a szlovák, a szlovén és a thai szekciót, hogy a kelet-európai országokban ma már hárommilliónál is kevesebben hallgatják az adásokat, pedig öt éve még hétmilliós volt a hallgatói tábor. Szerinte ennek oka, hogy mára a célországok átalakultak, lakóik szabadon utaznak, s mindenütt érvényesül a véleménynyilvánítás szabadsága is. Brit sajtóinformációk szerint a kelet-európai rádióadások bezárására valójában azért van szükség, mert a pénz a BBC arab hírtévéjére kell. A délutánonként két órában a budapesti 92,1-es frekvencián a BBC és az RFI közös adóján - hallható magyar adás addig folytatódik, amíg nem állapodnak meg a médiahatósággal a műsorszolgáltatási szerződés módosításáról - mondta lapunknak a tavaly Pulitzer-emlékdíjat kapott adás főszerkesztője. Dajka Béla közölte, a hét végén kezdik meg a tárgyalásokat az Országos Rádió és Televízió Testülettel. Mint mondta, a BBC a jelenlegi tervek szerint angol nyelvű hírműsorokat szeretne szolgáltatni a magyar adás helyett. A magyar nyelvű adásból napi összefoglalót ad a Kossuth és az Info Rádió, valamint huszonöt magyarországi és hét, a határokon túl tevékenykedő partneradó is. A két legnagyobb partnerükkel a Kossuth rádióval és az InfoRádióval ezen a héten kezdik meg a tárgyalásokat - mondta a főszerkesztő. A Magyar Rádióban már tervezik a magyar nyelvű BBC-adást kiváltó műsort, de még nem dőlt el, melyik terv lesz a befutó - mondta az MTI- nek Hollós János, az MR igazgatásszervezési alelnöke. Módos Márton, az InfoRádió ügyvezető igazgatófőszerkesztője azt nyilatkozta: a kelet-európai adások sorsa nem érinti a két médium stratégiai együttműködését, mert az InfoRádió és a BBC közötti szerződés már korábban kiegészült angol nyelvű műsorok sugárzásával. Dajka tájékoztatása szerint a BBC magyar szekciójánál Budapesten négy, Londonban 13 alkalmazott van státusban, a többiek külsősök. A főszerkesztő szerint nincs sok esély arra, hogy a stáb a BBC-n belül el tud helyezkedni, miután a világszolgálat átalakítása kétszáz munkatársat érint. Népszava-információ NÉPSZAVA 2005. NOVEMBER 2., SZERDA BELFÖLD Újabb közös kormányülések terve Ausztria és Horvátország kormányaival is együttes ülést tart majd a következő hetekben a magyar kormány. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az uniós kormányfők londoni csúcstalálkozóján állapodott meg Wolfgang Schüssel osztrák kancellárral a karácsony előtti közös ülésről. Kormányzati forrásokból úgy értesültünk, hogy a bécsi tanácskozáson zömében más jellegű kérdések kerülnek majd napirendre, mint az október 20-i bukaresti közös kormányülésen. A román-magyar tanácskozáson egy már uniós tagállam osztotta meg tapasztalatait egy unióba készülő országgal, míg Bécsben két azonos „státusú” ország vezetői egyeztetnek majd. Ennek az ülésnek a célja, hogy az EU-tagok között szokásos, „kötelező” szintnél is szorosabb együttműködés jöjjön létre. De ezúttal is terítékre kerülhetnek a határ menti régiók - Burgenland, illetve Vas és Győr megyék - közös fejlesztési-beruházási tervei. Ez érintheti majd az út- és vasút-korszerűsítést, a vállalkozás- és beruházásélénkítést. Az osztrák-magyar együttműködés fontosságát növeli, hogy a jövő év első felében Ausztria lesz az EU soros elnöke. A találkozó időpontját még egyeztetetik, akárcsak annak a kormányülésnek a napirendjét, amit a horvát és a magyar kormány tart majd. A zágrábi kormányülés, amiről Gyurcsány Ferenc október 14-én egy horvátországi villámlátogatásán állapodott meg Ivo Sanader kormányfővel, az év végén vagy a jövő év elején lesz. Várhatóan napirendre kerülnek azok a közös fejlesztések, amelyeket a két kormányfő februári budapesti megbeszélésén vetettek fel. Ilyen például az egymást összekötő autópálya- és vasútvonalak korszerűsítése. Aminek jegyében Horvátország a maga oldalán megkezdi az V. számú páneurópai közlekedési folyosó Budapest-Zágráb-Ploce vonalon futó leágazásának építését, Magyarországon pedig 2006-2007-ig az M7-es autópálya eléri a horvát és a szlovén határt. De tárgyalhatnak a magyar gazdaság szempontjából óriási jelentőségű rijekai kikötő közös korszerűsítésének felgyorsításáról is. A gyors egymásutánban tartandó három közös kormányülés tükrözi Gyurcsány Ferenc új szomszédságpolitikáját. A kormányfő környezetében lapunknak azt emelték ki, hogy Gyurcsány reálpolitikát folytat, arra törekszik, hogy „közös dolgainkat” gyorsan és hatékonyan oldjuk meg. Csík Rita A bukaresti tanácskozás majdnem két hete már sikeres volt (középen Gyurcsány és Tariceanu) kormányfő Fotó: MTI Működik Kövér árnyékszolgálata? Egyelőre még nem nyilvános a nemzetbiztonsági bizottság azon ülésének jegyzőkönyve, amelyen a testület fideszes elnöke állítólag többször is elismerte, hogy informális módon rendszeresen kap tájékoztatást a szolgálatoktól. Az ezt bizonyító irat titkosításának feloldásáról egyelőre nem döntöttek, a szolgálatok illetékese nem nyilatkozik. Rendszeresen kap informális tájékoztatást a szakszolgálatoktól Kövér László, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának fideszes elnöke - legalábbis egyes értesülések szerint ez hangzott el a testület október elejei ülésén. Az Index hírportál szerint Kövér a bizottság ülésén többször is megerősítette, hogy alternatív információforrásokat vesz igénybe titkosszolgálati ügyekben, azaz - írja a portál - direkt jelentéseket kap nemzetbiztonsági munkatársaktól. Mindez állítólag azon az október eleji zárt ülésen hangzott el, amelyen a nemzetbiztonsági bizottság a Szatmári házaspárral kapcsolatos kémügyről szóló jelentést tárgyalta. Az Index szerint az ülésen Tóth András titkosszolgálati államtitkár három Fidesz-képviselőt - Révész Máriuszt, Rogán Antalt és Németh Zsoltot - is közvetlenül összefüggésbe hozta az üggyel. Tény, hogy az már korábban is kérdéseket vetett fel: bizonyos fideszes képviselők miképpen tudtak bennfentes információkról egy, a hírszerzés 2004-es tevékenységével foglalkozó bizottsági ülésen a csak később kirobbanó Szatmári-ügyről. Utóbbi kérdés egyelőre még megválaszolásra vár. Ehhez kapcsolódhat az az információ, miszerint Kövér alternatív titkosszolgálati hírforrásokkal tart kapcsolatot. Mivel azonban az erről szóló jegyzőkönyv egyelőre titkos, pontosan nem tudni, mi és miként hangzott el. A bizottság szocialista alelnöke, Tóth Károly lapunknak elmondta: hivatalosan kérte Tóth András államtitkárt annak felülvizsgálatára, hogy az adott jegyzőkönyv minősítése feloldható-e. „Szorgalmazom a nyilvánosságot az ügyben, hogy vádaskodások helyett a közvélemény is pontosan és hitelesen megismerhesse az elhangzott mondatokat” - nyilatkozta Tóth Károly. Lapunk megkereste a nemzetbiztonsági szolgálatok illetékesét is, ő azonban az ügyben egyelőre nem kívánt tájékoztatást adni. Népszava-információ 3 Férjével is beszélget a kormányfő Darvas Iván színművészen kívül Ferge Zsuzsa szociológussal (képünkön) beszélget majd a kormányfő a Klub Rádió ünnepi adásában. Mint megírtuk, a rádió Kontra című háttérműsora egy héten át azzal ünnepli 500. adását, hogy jeles hazai közéleti és politikai személyiségek vezetik a műsort. Ma Dávid Ibolya, az MDF elnöke, holnap Sváby András szerkesztő-riporter, pénteken Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, november 7-én Szabó István Oscar-díjas filmrendező, november 8-án Kupa Mihály volt pénzügyminiszter váltja fel Orosz József műsorvezetőt. A kormányfő eredetileg Tölgyessy Péter fideszes képviselővel és a Megasztár 2. győztesével, Molnár Ferenc Caramellel beszélgetett volna, de végül egyikük sem fogadta el a meghívást. Tölgyessy az előzetes egyeztetések után mondta le szereplését. Magyar Rita, a Megasztár sajtófőnöke pedig azt nyilatkozta, bár a felkérés megtisztelő, de az ő műsoruk politikamentes, ezért nem akarják, hogy a szereplők politikai eseményeken vegyenek részt vagy politikai műsorokban szerepeljenek. (Népszava) Védegylet a zöld államfők hálózatáról A Védegylet üdvözli Sólyom László köztársasági elnöknek a CNN hírtelevízióban bejelentett kezdeményezését a „zöld államfők hálózatáról”. Napjainkban különös jelentősége van egy olyan javaslatnak, amely a globális igazságosság és a jövő nemzedékekért viselt felelősség jegyében indít párbeszédet a világ vezetői között - fogalmaz a közlemény. A Védegylet biztatónak tartja, hogy egyre több állam, régió, és település vezetője vallja magáénak a globalizációkritikus és ökopolitikai mozgalmak törekvéseit. (Népszava) Kevesebb az elhúzódó bírósági ügy A tavalyi 1538-ról az idén 1264-re csökkent a fél évtizednél régebbi bírósági ügyek száma, ez az összes akta alig 0,1 százaléka - közölte a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) elnöke. Tavaly az OIT soronkívüliséget rendelt el valamennyi öt évnél régebbi ügyben, továbbá arra hívta fel az ítélőtáblák és a megyei bíróságok elnökeit, hogy a négy évnél régebbi ügyeknél is ellenőrizzék a szükséges intézkedések megtételét. Lomnici Zoltán (képünkön) szerint a hátralékos ügyek csökkentésében az is nagy szerepet játszott, hogy az ország bírái számítógépen hozzájuthatnak az LB adatbázisához. (MTI) Nép ügyvédei: lesz-e megszorítás? A törvény szerint január elsejétől a nép ügyvédei peres ügyekben is képviselhetnék rászoruló ügyfeleiket, az egyik napilap azonban úgy tudja, hogy költségvetési takarékosság miatt valószínűleg nem változik a mostani rendszer, így sokáig továbbra is csak tanácsot adhatnak vagy keresetlevelet készíthetnek az önkéntes segítők és az ügyeket nem vihetik végig a bíróságokig. Csákabonyi Balázs szocialista politikus a Magyar Rádiónak elmondta: bár felmerült, hogy csúszik a bevezetés, döntés még nem született az ügyben. Úgy vélte, megoldható a jogi segítségnyújtás ezen új formájának bevezetése, amely legfeljebb néhány hónapos csúszást szenvedhet. (Népszava) Megkoszorúzták a Tisza-szobrot Gróf Tisza Istvánra emlékeztek halálának 87. évfordulóján Debrecenben. Pósán László fideszes országgyűlési képviselő a reformációról is megemlékezett a néhai miniszterelnök nagyerdei szobránál, mivel Tisza „nemzeti elkötelezettsége, alkotmányos politikai meggyőződése, minden cselekedete mélyen megélt református hitéből táplálkozott”. A politikus kiemelte, hogy Tisza számára az ország és a nemzet iránti hűségnél nem volt szentebb ügy. (MTI) Befejeződtek a protestáns napok Reformáció-emlékünnepéllyel fejeződött be Budapesten a Metodista Egyházközpontban az Országos Protestáns Napok idei programsorozata. Az ünnepélyen a többi közt az egyház négy alapvető küldetéséről esett szó. Szebik Imre evangélikus elnök-püspök, az ökumenikus tanács elnöke kiemelte: ezek egyike a tanúságtétel, aminek tavaly december 5-én is tanúi voltak. Sokan a tavalyi népszavazás eredményét másképp értékelték, mint ahogy azt az egyházi vezetők ajánlották, és nem szavazták meg a kettős állampolgárságot. Ez is tanúságtétel volt - fogalmazott. (MTI)