Népszava, 2005. november (132. évfolyam, 256-280. szám)

2005-11-02 / 256. szám

Várhatóan a költségvetési vita első napján sem szólal fel a Fidesz elnöke Orbán csapdája: felszólalni vagy nem Várhatóan ma, a költségvetési vita első napján sem szólal fel a parlamentben Orbán Viktor, a Fidesz elnöke. A legnagyobb ellenzéki párt vezetőjét koráb­ban többször bírálták kormányzati oldalról, amiért a parlamenti „aréna” he­lyett mindig csak saját szimpatizánsai előtt beszél. Legutóbb Hiller István, az MSZP elnöke kérte őt, fejtse ki véleményét az ország jelenéről és jövőjéről. Kiszelly Zoltán politológus szerint a Fidesz elnöke csapdahelyzetbe került. Szeretném, ha megismerhetném az el­képzeléseit, ha hallanám a programját, ha világos lenne, hogyan gondolkodik az országról - mondta Orbán Viktorról lapunknak adott interjújában Hiller István. Az MSZP elnöke másfél hete arra kérte a Fidesz elnökét, hogy a költségvetési vita első napján, azaz ma szólaljon fel az Országgyűlésben. Tény, hogy Orbán Viktor ebben a cik­lusban - ellenzékben - eddig egyszer sem beszélt a parlamentben, még személyes érintettség okán sem­­ igaz, párttársai szerint azért nem, mert utób­bi esetben csak két percig beszélhetne. Ám az is tény, hogy pártjában is nyo­más nehezedik rá: vegye fel a minisz­terelnök által odadobott kesztyűt és szólaljon meg. A költségvetési vitában több idő is rendelkezésére állna. A Fidesz elnöke egy televíziós inter­júban arra a kérdésre, hogy miért nem válaszol a kormányfő felvetéseire, azt felelte: „üres vitákban nem vagyok partner... várom a pillanatot, amikor olyan kérdések kerülnek a parlament napirendjére, ahol hiheti az ember, hogyha elmondja a véleményét, akkor azzal hozzájárul egy jó döntéshez. Szerintem a költségvetés körüli kér­dések ilyenek.” Orbán egy további kérdésre még hozzátette, hogy otthon érzi magát a parlamenti munkában, de „kocsmai pofozkodásban és üres szín­térré silányításában az Országgyűlés­nek” nem szívesen vesz részt. Kiszelly Zoltán politológus szerint Orbán csapdahelyzetben van, mivel pozitív és negatív hatása egyaránt lehet annak, ha felszólal (vagy ha nem) a parlamentben. Az ellenzéknek ugyanis a kormányzat kritizálása mellett az alternatívaállítás is feladata, az utóbbi pedig leginkább Orbánra hárul. „Az is tény, hogy a parlamenti vitából a min­denkori kormány mindig jobban jön ki, hiszen a napirend előtti felszólalá­sokban rendre a kormányé, illetve a kormányfőé az utolsó szó” - mondta lapunknak Kiszelly, majd hozzátette: a Fidesz láthatóan a gazdasági kérdések­re helyezi majd a hangsúlyt a kam­pányban, így a költségvetési vita remek alkalom az alternatíva felmuta­tására. Kiszelly szerint az ellenzék feltehetően azért nem mert eddig külö­nösebben konkrét javaslatokkal előáll­ni, mert azt a kormány adott esetben átveheti és megvalósíthatja. „A vitának a parlamentben a helye, ezért várnám, hogy Orbán Viktor is felszólal, így be tudná mutatni azt a gazdasági modellt, amely a jelenlegi kormányzati politika alternatívája lenne. A Fidesz elnökének végig kell mennie az általa említett kocsmai pofozkodásokon, mert hiába van nála a bölcsek köve, ha mások ezt nem tudják. Ha nem a parlamentben vitat­kozik, fennáll a veszélye annak, hogy a választók többsége azt látja: csak kri­tizálni tud” - véli Kiszelly, aki szerint bár a Fidesz talán azzal tudja legin­kább megtartani a törzsszavazóit, ha Orbán nem szólal fel az Országgyűlés­ben, a bizonytalanok körében azonban ebben az esetben csak az a baloldali szlogen ragad meg, hogy ismét meg­futamodott. Szalay Tamás Lajos Megszűnik a BBC magyar adása Fél éven belül megszűnik a BBC rá­dió legtöbb kelet-európai adása, köz­tük a magyar is, a BBC World Ser­vice (Világszolgálat) átalakítása miatt. A brit közszolgálati tévé- és rá­diótársaság egy arab nyelvű hírteleví­zió indítását tervezi 2007-től, hogy három médiumon keresztül - tévé, rádió, internet - is független tájékoz­tatást nyújtson a Közel-Kelet számá­ra, az al-Dzsazíra riválisaként. A BBC World Service igazgatója, Nigel Chapman azzal indokolta, hogy 2006 márciusáig bezárják a magyar, a bolgár, a horvát, a cseh, a görög, a kazah, a lengyel, a szlovák, a szlovén és a thai szekciót, hogy a kelet-európai országokban ma már hárommilliónál is kevesebben hall­gatják az adásokat, pedig öt éve még hétmilliós volt a hallgatói tábor. Szerinte ennek oka, hogy mára a cél­országok átalakultak, lakóik szaba­don utaznak, s mindenütt érvényesül a véleménynyilvánítás szabadsága is. Brit sajtóinformációk szerint a ke­let-európai rádióadások bezárására valójában azért van szükség, mert a pénz a BBC arab hírtévéjére kell. A délutánonként két órában a bu­dapesti 92,1-es frekvencián­­ a BBC és az RFI közös adóján - hallható magyar adás addig folytatódik, amíg nem állapodnak meg a média­hatósággal a műsorszolgáltatási szerződés módosításáról - mondta lapunknak a tavaly Pulitzer-emlék­­díjat kapott adás főszerkesztője. Dajka Béla közölte, a hét végén kezdik meg a tárgyalásokat az Or­szágos Rádió és Televízió Testület­tel. Mint mondta, a BBC a jelenlegi tervek szerint angol nyelvű hírmű­sorokat szeretne szolgáltatni a ma­gyar adás helyett. A magyar nyelvű adásból napi összefoglalót ad a Kossuth és az Info­ Rádió, valamint huszonöt ma­gyarországi és hét, a határokon túl tevékenykedő partneradó is. A két legnagyobb partnerükkel a Kossuth rádióval és az InfoRádióval ezen a héten kezdik meg a tárgyalásokat - mondta a főszerkesztő. A Magyar Rádióban már tervezik a magyar nyelvű BBC-adást kiváltó műsort, de még nem dőlt el, melyik terv lesz a befutó - mondta az MTI- nek Hollós János, az MR igazgatás­szervezési alelnöke. Módos Márton, az InfoRádió ügyvezető igazgató­főszerkesztője azt nyilatkozta: a ke­let-európai adások sorsa nem érinti a két médium stratégiai együttműkö­dését, mert az InfoRádió és a BBC közötti szerződés már korábban kiegészült angol nyelvű műsorok sugárzásával. Dajka tájékoztatása szerint a BBC magyar szekciójánál Budapesten négy, Londonban 13 alkalmazott van státusban, a többiek külsősök. A fő­­szerkesztő szerint nincs sok esély arra, hogy a stáb a BBC-n belül el tud helyezkedni, miután a világ­­szolgálat átalakítása kétszáz munka­társat érint. Népszava-információ NÉPSZAVA 2005. NOVEMBER 2., SZERDA BELFÖLD Újabb közös kormányülések terve Ausztria és Horvátország kormányai­val is együttes ülést tart majd a kö­vetkező hetekben a magyar kormány. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az uniós kormányfők londoni csúcsta­lálkozóján állapodott meg Wolfgang Schüssel osztrák kancellárral a kará­csony előtti közös ülésről. Kormány­zati forrásokból úgy értesültünk, hogy a bécsi tanácskozáson zömében más jellegű kérdések kerülnek majd napirendre, mint az október 20-i bu­karesti közös kormányülésen. A ro­mán-magyar tanácskozáson egy már uniós tagállam osztotta meg tapaszta­latait egy unióba készülő országgal, míg Bécsben két azonos „státusú” ország vezetői egyeztetnek majd. Ennek az ülésnek a célja, hogy az EU-tagok között szokásos, „kötelező” szintnél is szorosabb együttműködés jöjjön létre. De ezúttal is terítékre ke­rülhetnek a határ menti régiók - Bur­genland, illetve Vas és Győr megyék - közös fejlesztési-beruházási tervei. Ez érintheti majd az út- és vasút-kor­­szerűsítést, a vállalkozás- és beruhá­zásélénkítést. Az osztrák-magyar együttműködés fontosságát növeli, hogy a jövő év első felében Ausztria lesz az EU soros elnöke. A találkozó időpontját még egyez­­tetetik, akárcsak annak a kormány­ülésnek a napirendjét, amit a horvát és a magyar kormány tart majd. A zágrábi kormányülés, amiről Gyur­csány Ferenc október 14-én egy hor­vátországi villámlátogatásán állapo­dott meg Ivo Sanader kormányfővel, az év végén vagy a jövő év elején lesz. Várhatóan napirendre kerülnek azok a közös fejlesztések, amelyeket a két kormányfő februári budapesti megbeszélésén vetettek fel. Ilyen például az egymást összekötő autó­pálya- és vasútvonalak korszerűsí­tése. Aminek jegyében Horvátország a maga oldalán megkezdi az V. szá­mú páneurópai közlekedési folyosó Budapest-Zágráb-Ploce vonalon futó­­ leágazásának építését, Magyaror­szágon pedig 2006-2007-ig az M7-es autópálya eléri a horvát és a szlovén határt. De tárgyalhatnak a magyar gazdaság szempontjából óriási jelen­tőségű rijekai kikötő közös korszerű­sítésének felgyorsításáról is. A gyors egymásutánban tartandó három közös kormányülés tükrözi Gyurcsány Ferenc új szomszédság­politikáját. A kormányfő környezeté­ben lapunknak azt emelték ki, hogy Gyurcsány reálpolitikát folytat, arra törekszik, hogy „közös dolgainkat” gyorsan és hatékonyan oldjuk meg. Csík Rita A bukaresti tanácskozás­­ majdnem két hete­­ már sikeres volt (középen Gyurcsány és Tariceanu) kormányfő Fotó: MTI Működik Kövér árnyékszolgálata? Egyelőre még nem nyilvános a nemzetbiztonsági bizottság azon ülésének jegyzőkönyve, amelyen a testület fideszes elnöke állítólag többször is elis­merte, hogy informális módon rendszeresen kap tájékoztatást a szolgála­toktól. Az ezt bizonyító irat titkosításának feloldásáról egyelőre nem döntöt­tek, a szolgálatok illetékese nem nyilatkozik. Rendszeresen kap informális tájé­koztatást a szakszolgálatoktól Kövér László, a parlament nemzetbizton­sági bizottságának fideszes elnöke - legalábbis egyes értesülések szerint ez hangzott el a testület október ele­jei ülésén. Az Index hírportál szerint Kövér a bizottság ülésén többször is megerősítette, hogy alternatív infor­mációforrásokat vesz igénybe titkos­­szolgálati ügyekben, azaz - írja a portál - direkt jelentéseket kap nem­zetbiztonsági munkatársaktól. Mind­ez állítólag azon az október eleji zárt ülésen hangzott el, amelyen a nem­zetbiztonsági bizottság a Szatmári házaspárral kapcsolatos kémügyről szóló jelentést tárgyalta. Az Index szerint az ülésen Tóth András tit­kosszolgálati államtitkár három Fidesz-képviselőt - Révész Má­riuszt, Rogán Antalt és Németh Zsoltot - is közvetlenül összefüg­gésbe hozta az üggyel. Tény, hogy az már korábban is kérdéseket vetett fel: bizonyos fideszes képviselők miképpen tudtak bennfentes infor­mációkról egy, a hírszerzés 2004-es tevékenységével foglalkozó bizott­sági ülésen a csak később kirobbanó Szatmári-ügyről. Utóbbi kérdés egyelőre még megválaszolásra vár. Ehhez kapcsolódhat az az informá­ció, miszerint Kövér alternatív tit­kosszolgálati hírforrásokkal tart kapcsolatot. Mivel azonban az erről szóló jegyzőkönyv egyelőre titkos, pontosan nem tudni, mi és miként hangzott el. A bizottság szocialista alelnöke, Tóth Károly lapunknak elmondta: hi­vatalosan kérte Tóth András államtit­kárt annak felülvizsgálatára, hogy az adott jegyzőkönyv minősítése felold­­ható-e. „Szorgalmazom a nyilvános­ságot az ügyben, hogy vádaskodások helyett a közvélemény is pontosan és hitelesen megismerhesse az elhang­zott mondatokat” - nyilatkozta Tóth Károly. Lapunk megkereste a nem­zetbiztonsági szolgálatok illetékesét is, ő azonban az ügyben egyelőre nem kívánt tájékoztatást adni. Népszava-információ 3 Férjével is beszélget a kormányfő Darvas Iván színmű­vészen kívül Ferge Zsuzsa szociológus­sal (képünkön) be­szélget majd a kor­mányfő a Klub Rá­dió ünnepi adásában. Mint megírtuk, a rá­dió Kontra című hát­térműsora egy héten át azzal ünnepli 500. adását, hogy jeles hazai közéleti és politikai személyiségek vezetik a műsort. Ma Dávid Ibolya, az MDF elnöke, holnap Sváby András szerkesztő-riporter, pénteken Gyurcsány Fe­renc miniszterelnök, november 7-én Szabó István Oscar-díjas filmrendező, november 8-án Kupa Mihály volt pénzügyminiszter váltja fel Orosz József műsorvezetőt. A kormányfő ere­detileg Tölgyessy Péter fideszes képviselővel és a Megasztár 2. győztesével, Molnár Ferenc Caramellel beszélgetett volna, de végül egyi­kük sem fogadta el a meghívást. Tölgyessy az előzetes egyeztetések után mondta le szereplé­sét. Magyar Rita, a Megasztár sajtófőnöke pe­dig azt nyilatkozta, bár a felkérés megtisztelő, de az ő műsoruk politikamentes, ezért nem akarják, hogy a szereplők politikai eseménye­ken vegyenek részt vagy politikai műsorokban szerepeljenek. (Népszava) Védegylet a zöld államfők hálózatáról A Védegylet üdvözli Sólyom László köztársa­sági elnöknek a CNN hírtelevízióban bejelen­tett kezdeményezését a „zöld államfők hálóza­táról”. Napjainkban különös jelentősége van egy olyan javaslatnak, amely a globális igazsá­gosság és a jövő nemzedékekért viselt felelős­ség jegyében indít párbeszédet a világ vezetői között - fogalmaz a közlemény. A Védegylet biztatónak tartja, hogy egyre több állam, régió, és település vezetője vallja magáénak a globa­lizációkritikus és ökopolitikai mozgalmak törekvéseit. (Népszava) Kevesebb az elhúzódó bírósági ügy A tavalyi 1538-ról az idén 1264-re csök­kent a fél évtizednél régebbi bírósági ügyek száma, ez az összes akta alig 0,1 százaléka - közölte a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igaz­ságszolgáltatási Tanács (OIT) elnöke. Tavaly az OIT soronkívüliséget rendelt el vala­mennyi öt évnél régebbi ügyben, továbbá arra hívta fel az ítélőtáblák és a megyei bíróságok elnökeit, hogy a négy évnél régebbi ügyeknél is ellenőrizzék a szükséges intézkedések megtételét. Lomnici Zoltán (képünkön) szerint a hátralékos ügyek csökkentésében az is nagy szerepet játszott, hogy az ország bírái számítógépen hozzájuthatnak az LB adatbázisához. (MTI) Nép ügyvédei: lesz-e megszorítás? A törvény szerint január elsejétől a nép ügyvé­dei peres ügyekben is képviselhetnék rászoruló ügyfeleiket, az egyik napilap azonban úgy tud­ja, hogy költségvetési takarékosság miatt való­színűleg nem változik a mostani rendszer, így sokáig továbbra is csak tanácsot adhatnak vagy keresetlevelet készíthetnek az önkéntes segítők és az ügyeket nem vihetik végig a bíróságokig. Csákabonyi Balázs szocialista politikus a Ma­gyar Rádiónak elmondta: bár felmerült, hogy csúszik a bevezetés, döntés még nem született az ügyben. Úgy vélte, megoldható a jogi segít­ségnyújtás ezen új formájának bevezetése, amely legfeljebb néhány hónapos csúszást szenvedhet. (Népszava) Megkoszorúzták a Tisza-szobrot Gróf Tisza Istvánra emlékeztek halálának 87. évfordulóján Debrecenben. Pósán László fide­szes országgyűlési képviselő a reformációról is megemlékezett a néhai miniszterelnök nagyer­dei szobránál, mivel Tisza „nemzeti elkötele­zettsége, alkotmányos politikai meggyőződése, minden cselekedete mélyen megélt református hitéből táplálkozott”. A politikus kiemelte, hogy Tisza számára az ország és a nemzet iránti hűségnél nem volt szentebb ügy. (MTI) Befejeződtek a protestáns napok Reformáció-emlékünnepéllyel fejeződött be Budapesten a Metodista Egyházközpontban az Országos Protestáns Napok idei programsoro­zata. Az ünnepélyen a többi közt az egyház négy alapvető küldetéséről esett szó. Szebik Imre evangélikus elnök-püspök, az ökumenikus tanács elnöke kiemelte: ezek egyike a tanúság­tétel, aminek tavaly december 5-én is tanúi vol­tak. Sokan a tavalyi népszavazás eredményét másképp értékelték, mint ahogy azt az egyházi vezetők ajánlották, és nem szavazták meg a kettős állampolgárságot. Ez is tanúságtétel volt - fogalmazott. (MTI)

Next