Népszava, 2005. november (132. évfolyam, 256-280. szám)

2005-11-22 / 273. szám

NÉPSZAVA Fideszes javaslat a villanyáram díjáról­­ Orbán Viktor szerint le kell törni a luxusprofitot Kóka János: Térjünk magunkhoz! Luxusprofit-ellenes csomagot nyújt be a héten a Fidesz a parlamentnek - ezt a párt elnöke jelentette be az Országgyűlésben. Nem sokkal ké­sőbb nem vette tárgysorozatba a parlament a Fidesz korábbi, a ga­ranciatörvényről szóló előterjesz­tését. Kóka János gazdasági mi­niszter az új fölvetést nevetséges­nek nevezte. „Luxusprofit-ellenes csomag” elfoga­dását javasolta a Fidesz elnöke tegnap a parlamentben. Orbán Viktor délutáni sajtótájékoztatóján azt is bejelentette, a héten határozati javaslat formájában benyújtják erre vonatkozó indítványu­kat az Országgyűlésnek. A volt kor­mányfő kiemelte, az indítvány garan­cia lehetne arra, hogy tíz százalékkal csökkentsék a háztartási villamos energia árát. A javaslatban szerepel majd, hogy felülvizsgálják az 1995- ben kötött hosszú távú áramvásárlási szerződéseket. Második pontként ne­vezte meg Orbán, hogy mielőbb bizto­sítsák a szolgáltatók számára a verseny lehetőségét. Végül azt említette, hogy a szabad verseny megvalósulásáig a kormány ne mondjon le a legmaga­sabb fogyasztói ár meghatározásáról. Délután ehhez hozzátette, a piac libe­ralizálását az előre meghatározott 2007-es dátumról előbbre kell hozni. Arra a kérdésre, hol van a „luxuspro­fit”, azt mondta, külföldi, nemzetközi cégeknél. Hozzátette, hogy a szerző­dések tárgyalások általi felülvizsgálata után csökkenteni kell az ő nyeresé­güket, hogy csökkenhessenek az árak. A Fidesz elnöke a parlamentben azt is kijelentette, külön kell választani a „tisztességes profitot” a „luxusprofit­tól” és a „nyerészkedéstől”. Az előbbit el kell fogadni, az utóbbiakat, amilyen a villamos energia árában is fellelhető, „le kell törni” - tette hozzá. Közölte, Magyarországon a háztartások kétszer annyit fizetnek a villamos energiáért, mint a balti országok, negyven száza­lékkal többet, mint a csehek vagy a lengyelek, és még az ausztriainál is tíz százalékkal többe kerül az áram, pedig ott a családok háromszorosát keresik, mint itt. Szerinte a villamos energiáért nem a valós árat fizetik az emberek, hiszen mindig az az érv, hogy az árakat a világpiac határozza meg, az említett országokban mégis kevesebbet kell fizetni. „Én azt javaslom, itt és most, ezen a ponton térjünk magunkhoz" - kezdte válaszát a gazdasági és közlekedési miniszter. Kóka János szerint a „luxus­­profit” fogalmának bevezetése nagyjá­ból olyan nevetséges, mint ha azt java­solnák, hogy „töröljük el az árakat, legyen minden ingyenes, építsünk ingyen autópályát”. A tárcavezető azt javasolta, térjenek vissza a „realitások talajára”, folytassanak érdemi vitát. Mint mondta, a garanciatörvényt azért nem támogatják, mert nem értenek egyet vele. Hangsúlyozta, augusztus­ban benyújtotta a parlamentnek a kö­vetkező tíz évben követendő gazdasági alapelvekről szóló javaslatot Magyar­­ország versenyképességének növelése érdekében, a Fidesz azonban azt vá­laszra sem méltatta. Kóka János azt is kijelentette, információi vannak arról, hogy Orbán Viktor „személyesen próbált” külföldi befektetőket „lebe­szélni” arról, hogy részt vegyenek Ma­gyarországon privatizációban. A mi­niszter a folyosón újságírók kérdésére már azt mondta, még ellenőrzés alatt álló információi vannak arról, hogy a Fidesz, esetleg Orbán személyesen nem nyugtatott meg egyes, a Budapest Airport privatizációjában érdekelt kül­földi befektetőket. A miniszter közölte, úgy tudja, azt követően érdeklődtek a befektetők, hogy a nagyobbik ellenzé­ki párt elnöke arról beszélt, kormányra kerülésük esetén fölülvizsgálnák az esetleges szabálytalan privatizációkat. Orbán Viktor délutáni sajtótájékozta­tóján arra, hogy Kóka állítása szerint, amennyiben biztos információi lesz­nek az ügyben, a nyilvánosság elé tár­ja azokat, annyit mondott, „tegye”. A Népszava értesülései szerint az Európai Unió Magyarországra akkre­ditált nagykövetei közül többen úgy értelmezték Orbán Viktor szavait leg­utóbbi találkozójukon, hogy országaik potenciális befektetői egyelőre várja­nak szándékaik megvalósításával. Nem javítja a Magyarországról ki­alakult képet, ha igaztalan vádak érik a kormányt, mondta napirend előtti be­szédében Gyurcsány Ferenc az ellen­zék megnyilvánulásaira célozva. A mi­niszterelnök szerint a száz lépés prog­ram részeként egy igazságosabb és fej­lettebb gazdaságot készít a kormány. Gyurcsány úgy vélte, a gazdaság és a költségvetés nem azonosak egymással, s a kormány most a költségvetés hiá­nyának növelésével az elmúlt húsz év igazságtalanságait szeretné pótolni. A miniszterelnök a költséges intézke­dések között megemlítette az autó­pálya-építést, illetve a 13. havi nyugdí­jat is. Mint mondta, kész Európában is megvédeni az igazságos és modern Magyarország érdekeit. A kormányfő sikeresnek tartja a magyar gazdaságot, amit az is jelez, hogy az elmúlt ne­gyedévben 4,6 százalékos volt a növe­kedés, ami 3 százalékkal magasabb a nyugat-európainál. A száz lépés keretében a kormány hozzányúl a vidék problémáihoz is és megpróbál perspektívát adni a földből élők számára. Mint mondta, ennek ér­dekében még idén a gabonainterven­cióval együtt 500 milliárd forint támo­gatást fizetnek ki a gazdálkodóknak. A kormány új földprogramjának lé­nyege, hogy a föld tulajdona azé legyen, aki megműveli, gazdálkodik rajta. Gyurcsány Ferenc elmondása szerint három fontos lépést tettek ennek érdekében, ingyenesen föld­­vagyon-kezelési joghoz juttatták az ön­­kormányzatokat, ugyancsak az önkor­mányzatok számára adtak át földeket, amelyeket a szociálisan rászorulóknak adnak tovább a helyhatóságok, illetve árveréseket, versenytárgyalásokat ír­nak ki a ten­őföldek eladására. Utóbbi intézkedést azzal indokolta, hogy végre földkoncentráció alakuljon ki az országban, az az egészséges gazdál­kodási szerkezet, ami a mezőgazda­sághoz szükséges. Gyurcsány megem­lítette, céljaik között szerepel, hogy az állattartók is földhöz jussanak. El­mondta azt is, hogy immár a negyedik szakaszát indítják a földért életjáradé­­kot programnak, amely újabb 7-8 ezer embert érinthet majd. A legnagyobb ellenzéki párt nem reagált a miniszterelnök napirend előtti felszólalására, így volt ez már harmadik alkalommal, és információ­ink szerint a jövőben is azzal szeret­nék elvenni Gyurcsány Ferenc fel­szólalásainak élét, hogy nem kom­mentálják napirend előtt megnyil­vánulásait. Úgy tudjuk, ez az ötlet Deutsch Tamástól, a Fidesz frakció­­vezetőjétől származik, s várhatóan az elkövetkezendő hetekben is él vele a Fidesz. A szocialista Németh Imre reagálásában támogatásáról biztosí­totta a kormány mezőgazdaságért tett lépéseit, beszédében kiemelte a föl­dért életjáradék programot, amely elmondása szerint jelenleg 30 ezer embert érint, s az államnak beadott földekért átlagosan 30 ezer forintot kapnak az életjáradékban részesülők. Az MDF-es Karsai Péter azokat az in­tézkedéseket sorolta, amelyek szerin­te igazságtalanul hátrányba hozzák a magyar gazdákat. A szabad demokra­ta Kis Zoltán arra helyezte a hang­súlyt reagálásában, hogy politika nél­küli megközelítésre lenne szükség a vidék és a mezőgazdaság helyzetével kapcsolatban. Úgy vélte, a földtulajdon és a földhasználat teljesen szétvált az országban, s a kormány intézkedései arra helyezik a hangsúlyt, hogy a ter­mőföld tulajdona azé legyen, aki va­lóban gazdálkodik is rajta. Gyurcsány Ferenc viszontválaszá­ban úgy vélte, az, hogy a legnagyobb ellenzéki párt nem szólal meg, azt je­lenti, zavarban vannak, s hozzátette, olyan parlamenti pártokra van szük­ség, amelyek legalább vitát folytatnak a parlamentben. Ugyanakkor meg­köszönte a másik három párt szerinte konstruktív hozzászólását. Arató Judit, Pungor András, Simon Zoltán Kóka János nevetségesnek minősítette Orbán Viktor javaslatát Fotó: Isza Ferenc A TÉNYEK MÁST MUTATNAK, MINT AMIT A FIDESZ ELNÖKE ÁLLÍT Az Európai Unió statisztikai hivatalának kimutatásaiból az derül ki - Orbán Viktornak, a Fidesz elnökének állításaival szemben -, nem igaz, hogy Magyar­­országon drágább lenne az áram, mint a környező országokban. Az Eurostat legfrissebb adatai szerint, ha a magyarországi árakat a másik országokban érvényes tarifákkal vetjük össze, akkor kiderül, hogy a magyarországi árak alig valamivel magasabbak az átlagnál. ÁRAMÁRAK MAGYARORSZÁGON ÉS A KÖRNYEZŐ ORSZÁGOKBAN Megj.: Az adatok forrása az Eurostat Electricity prices for EU households on 1 January 2005 című kiadványából származnak. A magyar átlagfogyasztás (kWh-ban mérve) a két kategória között helyezkedik el. Ez az átlagárban is tükröződik, ami kb. 29.7 Ft/kWh 2005-ben (az év eleji emeléssel együtt). Ez a fenti mértékegységben: kb. 11,88 euró/100 kWh * Frissebb statisztikai adatok nem állnak még rendelkezésre, de több fenti országban is emelkedtek az energiaárak 2005 folyamán. Az Eurostat által sztenderdnek te­kintett De kategóriában (3500 kWh éves fogyasztásnál) 100 kWh ára adókkal együtt, euróban 2005. január 1-jén*: A Db kategóriában (1200 kWh éves fogyasztásnál) 100 kWh ára adókkal együtt, euróban, 2005. ja­nuár 1-jén: Ausztria 14,13 Ausztria 16,83 Szlovákia 13,38 Szlovákia 16,36 Magyarország 10,64 Magyarország 13,04 Szlovénia 10,33 Csehország 12,94 Csehország 8,68 Szlovénia 11,77 2005. NOVEMBER 22., KEDD AZONNALI KÉRDÉSEK Több azonnali kérdésre is kellett válaszolnia Gyurcsány Ferenc kormányfőnek tegnap a parlamentben. Simicskó István (Fidesz) arra volt kíváncsi, van-e bátorsága hazug­ságvizsgálat alá vetni az úgynevezett kémügy miatt Magyar Bálint oktatási és Fliller István volt kulturális minisztert. Simicskó ötletét arra hivatkozva vetette fel, hogy Tóth András államtitkár hazugságvizsgáló géppel vizsgáltatta meg a Nemzetbiztonsági­­ Hivatal mintegy száz tisztjét. Gyurcsány Ferencet - elmondása szerint - a javaslat meglepte és megdöbbentette, kérte, maradja­nak inkább a szakszerűségnél és ne próbálkozzanak azzal, hogy a politikai viták eldöntésének eszköze a poli­­gráf legyen. Deutsch Tamás (Fidesz) tisztázó vizsgálatot sürgetett egy Makón történt ügyben, mely során egy fide­szes országgyűlési képviselő két munkatársánál sajtóren­dészeti vétség miatt házkutatást tartottak. Deutsch ezt a politikai nyomásgyakorlás eszközének tartotta. Gyurcsány erre úgy reagált, hogy nincs olyan információja, mely alá­támasztaná Deutsch véleményét, ezért nem rendel el vizsgálatot. Varga József (Fidesz) szerint a kormány igaz­ságtalan és etikátlan játékot játszik a cigánysággal, mivel tudja, hogy mit kell tennie a cigányság polgárosodásáért, de nem tesz semmit. A miniszterelnök erre úgy válaszolt, hogy a rendszerváltás óta kormánya volt az első, amely romatelep-felszámolási programot hirdetett, bevezette az ingyenes étkezést és az ingyenes tankönyvet a rászoru­lóknak. BELFÖLD ISMÉTELT NEM A GARANCIA­TÖRVÉNYRE Nem vette tárgysorozatba a Fidesz garanciatörvényről szóló javaslatát tegnap az Országgyűlés. Az indít­vány a kormánypárti többség ellen­kezése miatt nem kerül a parlament elé. A szavazás előtt a parlamenti patkó mindkét oldala lényegében megismételte korábbi érveit. Az MSZP-nek az indítvány családtámo­gatási rendszerről szóló része nem tetszik, mivel a szocialisták szerint ezzel visszaállítanák a régi mód­szert, melynek segítségével a gaz­dagok jobban járnak a szegények­nél. Az ellenzéki pártok ezt vitatják és tegnap Pokorni Zoltán (Fidesz) arra is felhívta a figyelmet, hogy a megemelt családi pótlékot a gazda­gok is megkapják, így az MSZP rendszere is korrekcióra szorulna. Több hete zajlik a vita az Ország­­gyűlésben arról, hogy a pártok mit tartanak megőrzendő vívmánynak. A Fidesz ötpontos, az MSZP hét­pontos javaslatcsomaggal állt elő. 3 Vita Járai szerepfelfogásáról A Magyar Nem­zeti Bank elnöke és az SZDSZ képviselői egyet­értenek abban, hogy mielőbb szükség van re­formok végrehaj­tására, amelynek eredményeként stabilizálódik a gazdaság és beve­zethető lesz az euró. A jegybank­­elnök szerepfelfogásával kapcsolatban azonban eltérő állásponton van a két fél - derült ki azt követően, hogy Járai Zsigmond részt vett a párt frakciójának ülésén. Az MNB elnöke sze­rint az eurót minél hamarabb be kellene vezet­ni, ehhez azonban reformokra lenne szükség, amelynek nem látszanak a jelei sem az idei, sem a jövő évi költségvetésben. Kuncze Gábor pártelnök elmondta, sokszor úgy érzékelik, hogy a jegybankelnök által elmondottak túl­zóak, és adott esetben egyfajta politikai állás­­foglalás is érezhető a megszólalásokban. (MTI) Megszüntették az eljárást A bíróság megszüntette mind az 50 szabálysér­tési eljárást, amelyet a rendőrség indított a Lel­kiismeret ’88 Csoport Gesztenyés kerti tünteté­se miatt. A Budai Központi Kerületi Bíróság az utolsó szabálysértési eljárás alá vont személy ügyét is megszüntette, a többi döntést pedig már a korábbiakban egyenként meghozták. A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) a 2003. december 1-jei megmozdulás kapcsán még azon a napon kiadott közleménye szerint „a BRFK és az ORFK Készenléti Rendőrség egységei intézkedtek a jogerősen betiltott de­monstráció megszüntetésére, a rendezvényt a törvényben előírt kötelezettségüknek eleget téve feloszlatták, és a helyszínről 51 főt előál­lítottak”. A Lelkiismeret ’88 Csoport 2003. no­vember 24-én jelentette be tüntetését, melynek során Medgyessy Péter akkori miniszterelnök háza elé vonulva nemtetszésüket akarták kife­jezni a magyar és a román kormányfő egy év­vel korábbi találkozója miatt. (MTI) Anettka bejár a parlamentbe Anettka, a Budapest Televízió sztárja az MDF- től kapott parlamenti, szakértőknek járó belé­pőt - erősítette meg lapunknak a párt frakció­­vezetője. Herényi Károly azonban hangsúlyoz­ta, a médiasztár nem ad tanácsokat a fórum­nak. Pusztán arról van szó - tette hozzá -, hogy Anettka egyik műsorába gyakran járnak fórumos politikusok, és az csak emeli a beszél­getések színvonalát, ha a kérdező közelebbről nyomon követheti a parlament munkáját. Azt is elmondta, hogy Anettka nem kapott sajtó­belépőt az Országgyűlésbe, így lett fórumos kártyája. Azt a tegnap elterjedt pletykát viszont Herényi határozottan cáfolta, hogy Anettka lesz az MDF új kampányfőnöke. (Népszava) Paks még húsz évet kapott Hozzájárult a parlament ahhoz, hogy legalább húsz évvel meghosszabbítsák a Paksi Atomerő­mű üzemidejét. A szinte egyhangú támogatás­sal elfogadott országgyűlési határozat szerint megkezdhetik az előkészítését a Bátaapáti tér­ségében létesítendő kis- és közepes aktivitású radiokatív hulladéktároló építésének. Környe­zetvédők és értelmiségiek korábban tiltakoztak az ügy ellen. Múlt héten a Greenpeace szerve­zet aktivistái a Parlament főlépcsőjén demonst­ráltak. A fiatalok eredetileg nem az Országház­hoz, hanem a Szabadság térre tervezték a de­monstrációt. A tizenhat fiatalt rendőrök előállí­tották a be nem jelentett demonstráció miatt. Göncz és Havel az emberi jogokról Ahol a civil társa­dalom erőtlen, ott torzul a pártok sze­repe, ahol viszont a polgári aktivitás magasfokú, ott egy­­egy kormányváltás után sem alakulhat ki krízis, erről Václav Havel volt cseh elnök, dráma­író Az emberi jo­gok a demokrácia­mozgalomban húsz évvel ezelőtt­­ az emberi jogok ma című nem­zetközi konferencián beszélt. Szükségszerű, hogy a pártokat a polgárok közössége ellenőr­zés alatt tartsa - tette hozzá. Az EU alkotmá­nyának elfogadása körüli viták kapcsán arról beszélt, hogy a tagállamok közötti nézetkülönb­ségek csak ideiglenesek lesznek. Göncz Árpád volt köztársasági elnök arra a kérdésre, hogy a „szolidaritás éthosza” a rendszerváltás után mikor kezdett repedezni Magyarországon, azt felelte, a taxissztrájk volt az első látható ellen­állás a társadalom irányából, de mint mondta, manapság nincs olyan közvetlen ok, amely ki­válthatna egy ilyen demonstrációt. (MTI)

Next