Népszava, 2005. november (132. évfolyam, 256-280. szám)
2005-11-22 / 273. szám
NÉPSZAVA Fideszes javaslat a villanyáram díjáról Orbán Viktor szerint le kell törni a luxusprofitot Kóka János: Térjünk magunkhoz! Luxusprofit-ellenes csomagot nyújt be a héten a Fidesz a parlamentnek - ezt a párt elnöke jelentette be az Országgyűlésben. Nem sokkal később nem vette tárgysorozatba a parlament a Fidesz korábbi, a garanciatörvényről szóló előterjesztését. Kóka János gazdasági miniszter az új fölvetést nevetségesnek nevezte. „Luxusprofit-ellenes csomag” elfogadását javasolta a Fidesz elnöke tegnap a parlamentben. Orbán Viktor délutáni sajtótájékoztatóján azt is bejelentette, a héten határozati javaslat formájában benyújtják erre vonatkozó indítványukat az Országgyűlésnek. A volt kormányfő kiemelte, az indítvány garancia lehetne arra, hogy tíz százalékkal csökkentsék a háztartási villamos energia árát. A javaslatban szerepel majd, hogy felülvizsgálják az 1995- ben kötött hosszú távú áramvásárlási szerződéseket. Második pontként nevezte meg Orbán, hogy mielőbb biztosítsák a szolgáltatók számára a verseny lehetőségét. Végül azt említette, hogy a szabad verseny megvalósulásáig a kormány ne mondjon le a legmagasabb fogyasztói ár meghatározásáról. Délután ehhez hozzátette, a piac liberalizálását az előre meghatározott 2007-es dátumról előbbre kell hozni. Arra a kérdésre, hol van a „luxusprofit”, azt mondta, külföldi, nemzetközi cégeknél. Hozzátette, hogy a szerződések tárgyalások általi felülvizsgálata után csökkenteni kell az ő nyereségüket, hogy csökkenhessenek az árak. A Fidesz elnöke a parlamentben azt is kijelentette, külön kell választani a „tisztességes profitot” a „luxusprofittól” és a „nyerészkedéstől”. Az előbbit el kell fogadni, az utóbbiakat, amilyen a villamos energia árában is fellelhető, „le kell törni” - tette hozzá. Közölte, Magyarországon a háztartások kétszer annyit fizetnek a villamos energiáért, mint a balti országok, negyven százalékkal többet, mint a csehek vagy a lengyelek, és még az ausztriainál is tíz százalékkal többe kerül az áram, pedig ott a családok háromszorosát keresik, mint itt. Szerinte a villamos energiáért nem a valós árat fizetik az emberek, hiszen mindig az az érv, hogy az árakat a világpiac határozza meg, az említett országokban mégis kevesebbet kell fizetni. „Én azt javaslom, itt és most, ezen a ponton térjünk magunkhoz" - kezdte válaszát a gazdasági és közlekedési miniszter. Kóka János szerint a „luxusprofit” fogalmának bevezetése nagyjából olyan nevetséges, mint ha azt javasolnák, hogy „töröljük el az árakat, legyen minden ingyenes, építsünk ingyen autópályát”. A tárcavezető azt javasolta, térjenek vissza a „realitások talajára”, folytassanak érdemi vitát. Mint mondta, a garanciatörvényt azért nem támogatják, mert nem értenek egyet vele. Hangsúlyozta, augusztusban benyújtotta a parlamentnek a következő tíz évben követendő gazdasági alapelvekről szóló javaslatot Magyarország versenyképességének növelése érdekében, a Fidesz azonban azt válaszra sem méltatta. Kóka János azt is kijelentette, információi vannak arról, hogy Orbán Viktor „személyesen próbált” külföldi befektetőket „lebeszélni” arról, hogy részt vegyenek Magyarországon privatizációban. A miniszter a folyosón újságírók kérdésére már azt mondta, még ellenőrzés alatt álló információi vannak arról, hogy a Fidesz, esetleg Orbán személyesen nem nyugtatott meg egyes, a Budapest Airport privatizációjában érdekelt külföldi befektetőket. A miniszter közölte, úgy tudja, azt követően érdeklődtek a befektetők, hogy a nagyobbik ellenzéki párt elnöke arról beszélt, kormányra kerülésük esetén fölülvizsgálnák az esetleges szabálytalan privatizációkat. Orbán Viktor délutáni sajtótájékoztatóján arra, hogy Kóka állítása szerint, amennyiben biztos információi lesznek az ügyben, a nyilvánosság elé tárja azokat, annyit mondott, „tegye”. A Népszava értesülései szerint az Európai Unió Magyarországra akkreditált nagykövetei közül többen úgy értelmezték Orbán Viktor szavait legutóbbi találkozójukon, hogy országaik potenciális befektetői egyelőre várjanak szándékaik megvalósításával. Nem javítja a Magyarországról kialakult képet, ha igaztalan vádak érik a kormányt, mondta napirend előtti beszédében Gyurcsány Ferenc az ellenzék megnyilvánulásaira célozva. A miniszterelnök szerint a száz lépés program részeként egy igazságosabb és fejlettebb gazdaságot készít a kormány. Gyurcsány úgy vélte, a gazdaság és a költségvetés nem azonosak egymással, s a kormány most a költségvetés hiányának növelésével az elmúlt húsz év igazságtalanságait szeretné pótolni. A miniszterelnök a költséges intézkedések között megemlítette az autópálya-építést, illetve a 13. havi nyugdíjat is. Mint mondta, kész Európában is megvédeni az igazságos és modern Magyarország érdekeit. A kormányfő sikeresnek tartja a magyar gazdaságot, amit az is jelez, hogy az elmúlt negyedévben 4,6 százalékos volt a növekedés, ami 3 százalékkal magasabb a nyugat-európainál. A száz lépés keretében a kormány hozzányúl a vidék problémáihoz is és megpróbál perspektívát adni a földből élők számára. Mint mondta, ennek érdekében még idén a gabonaintervencióval együtt 500 milliárd forint támogatást fizetnek ki a gazdálkodóknak. A kormány új földprogramjának lényege, hogy a föld tulajdona azé legyen, aki megműveli, gazdálkodik rajta. Gyurcsány Ferenc elmondása szerint három fontos lépést tettek ennek érdekében, ingyenesen földvagyon-kezelési joghoz juttatták az önkormányzatokat, ugyancsak az önkormányzatok számára adtak át földeket, amelyeket a szociálisan rászorulóknak adnak tovább a helyhatóságok, illetve árveréseket, versenytárgyalásokat írnak ki a tenőföldek eladására. Utóbbi intézkedést azzal indokolta, hogy végre földkoncentráció alakuljon ki az országban, az az egészséges gazdálkodási szerkezet, ami a mezőgazdasághoz szükséges. Gyurcsány megemlítette, céljaik között szerepel, hogy az állattartók is földhöz jussanak. Elmondta azt is, hogy immár a negyedik szakaszát indítják a földért életjáradékot programnak, amely újabb 7-8 ezer embert érinthet majd. A legnagyobb ellenzéki párt nem reagált a miniszterelnök napirend előtti felszólalására, így volt ez már harmadik alkalommal, és információink szerint a jövőben is azzal szeretnék elvenni Gyurcsány Ferenc felszólalásainak élét, hogy nem kommentálják napirend előtt megnyilvánulásait. Úgy tudjuk, ez az ötlet Deutsch Tamástól, a Fidesz frakcióvezetőjétől származik, s várhatóan az elkövetkezendő hetekben is él vele a Fidesz. A szocialista Németh Imre reagálásában támogatásáról biztosította a kormány mezőgazdaságért tett lépéseit, beszédében kiemelte a földért életjáradék programot, amely elmondása szerint jelenleg 30 ezer embert érint, s az államnak beadott földekért átlagosan 30 ezer forintot kapnak az életjáradékban részesülők. Az MDF-es Karsai Péter azokat az intézkedéseket sorolta, amelyek szerinte igazságtalanul hátrányba hozzák a magyar gazdákat. A szabad demokrata Kis Zoltán arra helyezte a hangsúlyt reagálásában, hogy politika nélküli megközelítésre lenne szükség a vidék és a mezőgazdaság helyzetével kapcsolatban. Úgy vélte, a földtulajdon és a földhasználat teljesen szétvált az országban, s a kormány intézkedései arra helyezik a hangsúlyt, hogy a termőföld tulajdona azé legyen, aki valóban gazdálkodik is rajta. Gyurcsány Ferenc viszontválaszában úgy vélte, az, hogy a legnagyobb ellenzéki párt nem szólal meg, azt jelenti, zavarban vannak, s hozzátette, olyan parlamenti pártokra van szükség, amelyek legalább vitát folytatnak a parlamentben. Ugyanakkor megköszönte a másik három párt szerinte konstruktív hozzászólását. Arató Judit, Pungor András, Simon Zoltán Kóka János nevetségesnek minősítette Orbán Viktor javaslatát Fotó: Isza Ferenc A TÉNYEK MÁST MUTATNAK, MINT AMIT A FIDESZ ELNÖKE ÁLLÍT Az Európai Unió statisztikai hivatalának kimutatásaiból az derül ki - Orbán Viktornak, a Fidesz elnökének állításaival szemben -, nem igaz, hogy Magyarországon drágább lenne az áram, mint a környező országokban. Az Eurostat legfrissebb adatai szerint, ha a magyarországi árakat a másik országokban érvényes tarifákkal vetjük össze, akkor kiderül, hogy a magyarországi árak alig valamivel magasabbak az átlagnál. ÁRAMÁRAK MAGYARORSZÁGON ÉS A KÖRNYEZŐ ORSZÁGOKBAN Megj.: Az adatok forrása az Eurostat Electricity prices for EU households on 1 January 2005 című kiadványából származnak. A magyar átlagfogyasztás (kWh-ban mérve) a két kategória között helyezkedik el. Ez az átlagárban is tükröződik, ami kb. 29.7 Ft/kWh 2005-ben (az év eleji emeléssel együtt). Ez a fenti mértékegységben: kb. 11,88 euró/100 kWh * Frissebb statisztikai adatok nem állnak még rendelkezésre, de több fenti országban is emelkedtek az energiaárak 2005 folyamán. Az Eurostat által sztenderdnek tekintett De kategóriában (3500 kWh éves fogyasztásnál) 100 kWh ára adókkal együtt, euróban 2005. január 1-jén*: A Db kategóriában (1200 kWh éves fogyasztásnál) 100 kWh ára adókkal együtt, euróban, 2005. január 1-jén: Ausztria 14,13 Ausztria 16,83 Szlovákia 13,38 Szlovákia 16,36 Magyarország 10,64 Magyarország 13,04 Szlovénia 10,33 Csehország 12,94 Csehország 8,68 Szlovénia 11,77 2005. NOVEMBER 22., KEDD AZONNALI KÉRDÉSEK Több azonnali kérdésre is kellett válaszolnia Gyurcsány Ferenc kormányfőnek tegnap a parlamentben. Simicskó István (Fidesz) arra volt kíváncsi, van-e bátorsága hazugságvizsgálat alá vetni az úgynevezett kémügy miatt Magyar Bálint oktatási és Fliller István volt kulturális minisztert. Simicskó ötletét arra hivatkozva vetette fel, hogy Tóth András államtitkár hazugságvizsgáló géppel vizsgáltatta meg a Nemzetbiztonsági Hivatal mintegy száz tisztjét. Gyurcsány Ferencet - elmondása szerint - a javaslat meglepte és megdöbbentette, kérte, maradjanak inkább a szakszerűségnél és ne próbálkozzanak azzal, hogy a politikai viták eldöntésének eszköze a poligráf legyen. Deutsch Tamás (Fidesz) tisztázó vizsgálatot sürgetett egy Makón történt ügyben, mely során egy fideszes országgyűlési képviselő két munkatársánál sajtórendészeti vétség miatt házkutatást tartottak. Deutsch ezt a politikai nyomásgyakorlás eszközének tartotta. Gyurcsány erre úgy reagált, hogy nincs olyan információja, mely alátámasztaná Deutsch véleményét, ezért nem rendel el vizsgálatot. Varga József (Fidesz) szerint a kormány igazságtalan és etikátlan játékot játszik a cigánysággal, mivel tudja, hogy mit kell tennie a cigányság polgárosodásáért, de nem tesz semmit. A miniszterelnök erre úgy válaszolt, hogy a rendszerváltás óta kormánya volt az első, amely romatelep-felszámolási programot hirdetett, bevezette az ingyenes étkezést és az ingyenes tankönyvet a rászorulóknak. BELFÖLD ISMÉTELT NEM A GARANCIATÖRVÉNYRE Nem vette tárgysorozatba a Fidesz garanciatörvényről szóló javaslatát tegnap az Országgyűlés. Az indítvány a kormánypárti többség ellenkezése miatt nem kerül a parlament elé. A szavazás előtt a parlamenti patkó mindkét oldala lényegében megismételte korábbi érveit. Az MSZP-nek az indítvány családtámogatási rendszerről szóló része nem tetszik, mivel a szocialisták szerint ezzel visszaállítanák a régi módszert, melynek segítségével a gazdagok jobban járnak a szegényeknél. Az ellenzéki pártok ezt vitatják és tegnap Pokorni Zoltán (Fidesz) arra is felhívta a figyelmet, hogy a megemelt családi pótlékot a gazdagok is megkapják, így az MSZP rendszere is korrekcióra szorulna. Több hete zajlik a vita az Országgyűlésben arról, hogy a pártok mit tartanak megőrzendő vívmánynak. A Fidesz ötpontos, az MSZP hétpontos javaslatcsomaggal állt elő. 3 Vita Járai szerepfelfogásáról A Magyar Nemzeti Bank elnöke és az SZDSZ képviselői egyetértenek abban, hogy mielőbb szükség van reformok végrehajtására, amelynek eredményeként stabilizálódik a gazdaság és bevezethető lesz az euró. A jegybankelnök szerepfelfogásával kapcsolatban azonban eltérő állásponton van a két fél - derült ki azt követően, hogy Járai Zsigmond részt vett a párt frakciójának ülésén. Az MNB elnöke szerint az eurót minél hamarabb be kellene vezetni, ehhez azonban reformokra lenne szükség, amelynek nem látszanak a jelei sem az idei, sem a jövő évi költségvetésben. Kuncze Gábor pártelnök elmondta, sokszor úgy érzékelik, hogy a jegybankelnök által elmondottak túlzóak, és adott esetben egyfajta politikai állásfoglalás is érezhető a megszólalásokban. (MTI) Megszüntették az eljárást A bíróság megszüntette mind az 50 szabálysértési eljárást, amelyet a rendőrség indított a Lelkiismeret ’88 Csoport Gesztenyés kerti tüntetése miatt. A Budai Központi Kerületi Bíróság az utolsó szabálysértési eljárás alá vont személy ügyét is megszüntette, a többi döntést pedig már a korábbiakban egyenként meghozták. A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) a 2003. december 1-jei megmozdulás kapcsán még azon a napon kiadott közleménye szerint „a BRFK és az ORFK Készenléti Rendőrség egységei intézkedtek a jogerősen betiltott demonstráció megszüntetésére, a rendezvényt a törvényben előírt kötelezettségüknek eleget téve feloszlatták, és a helyszínről 51 főt előállítottak”. A Lelkiismeret ’88 Csoport 2003. november 24-én jelentette be tüntetését, melynek során Medgyessy Péter akkori miniszterelnök háza elé vonulva nemtetszésüket akarták kifejezni a magyar és a román kormányfő egy évvel korábbi találkozója miatt. (MTI) Anettka bejár a parlamentbe Anettka, a Budapest Televízió sztárja az MDF- től kapott parlamenti, szakértőknek járó belépőt - erősítette meg lapunknak a párt frakcióvezetője. Herényi Károly azonban hangsúlyozta, a médiasztár nem ad tanácsokat a fórumnak. Pusztán arról van szó - tette hozzá -, hogy Anettka egyik műsorába gyakran járnak fórumos politikusok, és az csak emeli a beszélgetések színvonalát, ha a kérdező közelebbről nyomon követheti a parlament munkáját. Azt is elmondta, hogy Anettka nem kapott sajtóbelépőt az Országgyűlésbe, így lett fórumos kártyája. Azt a tegnap elterjedt pletykát viszont Herényi határozottan cáfolta, hogy Anettka lesz az MDF új kampányfőnöke. (Népszava) Paks még húsz évet kapott Hozzájárult a parlament ahhoz, hogy legalább húsz évvel meghosszabbítsák a Paksi Atomerőmű üzemidejét. A szinte egyhangú támogatással elfogadott országgyűlési határozat szerint megkezdhetik az előkészítését a Bátaapáti térségében létesítendő kis- és közepes aktivitású radiokatív hulladéktároló építésének. Környezetvédők és értelmiségiek korábban tiltakoztak az ügy ellen. Múlt héten a Greenpeace szervezet aktivistái a Parlament főlépcsőjén demonstráltak. A fiatalok eredetileg nem az Országházhoz, hanem a Szabadság térre tervezték a demonstrációt. A tizenhat fiatalt rendőrök előállították a be nem jelentett demonstráció miatt. Göncz és Havel az emberi jogokról Ahol a civil társadalom erőtlen, ott torzul a pártok szerepe, ahol viszont a polgári aktivitás magasfokú, ott egyegy kormányváltás után sem alakulhat ki krízis, erről Václav Havel volt cseh elnök, drámaíró Az emberi jogok a demokráciamozgalomban húsz évvel ezelőtt az emberi jogok ma című nemzetközi konferencián beszélt. Szükségszerű, hogy a pártokat a polgárok közössége ellenőrzés alatt tartsa - tette hozzá. Az EU alkotmányának elfogadása körüli viták kapcsán arról beszélt, hogy a tagállamok közötti nézetkülönbségek csak ideiglenesek lesznek. Göncz Árpád volt köztársasági elnök arra a kérdésre, hogy a „szolidaritás éthosza” a rendszerváltás után mikor kezdett repedezni Magyarországon, azt felelte, a taxissztrájk volt az első látható ellenállás a társadalom irányából, de mint mondta, manapság nincs olyan közvetlen ok, amely kiválthatna egy ilyen demonstrációt. (MTI)