Népszava, 2005. november (132. évfolyam, 256-280. szám)
2005-11-08 / 261. szám
6 Két EFA-jelölés a Sorstalanságnak Nyilvánosságra hozta az Európai Filmakadémia a 2005-ös jelöltek listáját. Koltai Lajos Sorstalanság című munkáját két kategóriában jelölték az Európa Filmdíjakra: a legjobb operatőr díjára Pados Gyulát és a legjobb zeneszerzőt illető elismerésre Ennio Morriconét. A 2005-ös Európa Filmdíjak jelöltjeinek kilétét vasárnap este Sevillában fedték fel. Az 1600 Európai Filmakadémia-tag szavazatának értelmében 10 kategóriában hozták nyilvánosságra az elsőrendű európai elismerésére jelöltek névsorát. December 3-án Berlinben az Európa Filmdíjakat 19 kategóriában adják át, többek között a legjobb európai film, rendező, operatőr, forgatókönyvíró, színésznő és színész, valamint zeneszerző díját. A Sorstalanságot a napokban mutatják be a sevillai filmfesztiválon és Los Angelesben, az AFI programján, amely az amerikai kontinens legfontosabb filmes megmérettetéseinek egyike. (Népszava) A finn Rasmus a Budapesten A Petőfi Csarnokban ad koncertet november 15-én, jövő kedden a finn The Rasmus együttes. A populáris rockzenét játszó, Európa-szerte rendkívül népszerű együttes nemrégiben jelentette meg Flide From The Sun című albumát, amelynek első kislemezdalát, a No Feart már több országban felkapták. (MTI) Elizaveta Leonskaya a Zeneakadémián Folytatódik a nagysikerű „A Zongora” elnevezésű hangversenysorozat. November 12-én, szombaton este 19 óra 30 perckor a Bécsben élő világhírű orosz zongoraművésznő, Elizaveta Leonskaya lép pódiumra a Zeneakadémia Nagytermében. A művésznő a Moszkvai Konzervatóriumban Jacob Milstein tanítványa volt, több ízben koncertezett Szvjatoszlav Richterrel együtt, nemzetközi karrierje azonban 1978-as emigrálása után indult el. Azóta a legrangosabb fesztiválok és koncerttermek visszatérő vendége, a kritikusok kiemelik virtuóz játékának eleganciáját és stílushűségét s személyiségének ellenállhatatlan varázsát. Budapesti koncertjén Schubertszonátákat ad elő. (Népszava) Beszélgetés Egyed Péterrel November 9-én, szerdán este 7 órakor az Alexandra könyvesház pódiumán (Nyugati tér 7.) Egyed Péter kolozsvári íróval beszélget Kőrössi P. József. (Népszava) Magyar Könyvklub téli katalógus A minap vehették kézbe az érdeklődők a Magyar Könyvklub idei utolsó színes, képes periodikáját. A sokak által kedvelt kiadvány nem csak az újdonságokról, hanem jelentős kedvezményekről is tájékoztat. Az egyik újdonság a Magyar Színháztörténet 1920-1949, míg egy másik a Téli legendák című novelláskötet. Lenyűgöző szerelmi történet Francesca Santini Tanúnk a Hold című regénye. Ugyancsak népszerű lehet a Magyarok krónikája 2000-2005 című impozáns kötet. (Népszava) TÉVÉNÉZŐ ★ ★ ★ Az Ablak árnyéka ml Az Ablak című műsor a Magyar Televízió egykori nagy korszakának utolsó mohikánja. Az egykor pezsgő, bátor, újszerű műsort ma csak aljcímként jegyzi a Napi Mozaik. Szelleméből semmi sem maradt meg. Jóformán csak Bálint gazda emlékeztet a televíziós történelmet író, dicső múltra. A műsor funkciója, hogy a szappanoperákkal kibélelt délelőtti műsorsávban valami értelmes szót is találjon a távkapcsolóval bíbelődő nyugdíjas. S ezt a nem épp lebecsülendő küldetést el is látja a Napi Mozaik. Ennél többre azonban nem óhajt erőfeszítést tenni a szerkesztőgárda. A műsor szerkezete statikus, unalmas. A beszélgetéseket felvezető riportok összecsapottak, vizuálisan érdektelenek. Az érdeklődés felkeltésére, a problémák felvetésére alkalmatlanok. A tegnapi adás vezetője, Horváth Szilárd meg sem kísérelte, hogy kellemetlen kérdéseket tegyen fel riportalanyainak. Még a látszatát is el akarta kerülni, hogy kíváncsi az igazságra. Megelégedett a csendes, unalmas, kissé álmos délelőtti beszélgetéssel. Lényegi információk maradtak ki, a felvetett kérdések gyakran megválaszolatlanok maradtak. Az egész szóra sem érdemes, háttér-televíziózás céljának megfelel. Hamvay Péter KULTÚRA 2005. NOVEMBER 8., KEDD NÉPSZAVA Magyar csoda - Új magyar film címmel gazdag válogatást mutat be az elmúlt tizenöt év hazai terméséből a ma kezdődő Cottbusi Filmfesztivál. A kelet-európai régió fiatal filmművészetére figyelő mustra középpontjában idén Magyarország áll, az esemény ünnepi nyitányaként a ma esti gálán Szabó Istvánnak adják át az életműdíjat. Ma estétől négy napon át a németországi Cottbusban a magyar film lesz a seregszemle főszereplője. A nyitóünnepségen Szabó István, a fesztivál 2000 óta tiszteletbeli elnöke és nemzetközi nagykövete életműdíjat vesz át, a Magyar csoda - Új magyar film című nagyszabású program védnökségét Konrád György vállalta el. A jubiláló, 15. Cottbusi Filmfesztivál fókuszába idén a magyar filmet választotta. A válogatás a szervezők szándéka szerint azt a folyamatot érzékelteti, amely a rendszerváltástól a nemzedékváltásig, az 1989-90-es filmektől a 2000-es filmekig vezetett. „Az elmúlt tizenöt év magyar filmművészetéről tizenöt programban sem lehet teljes körű áttekintést nyújtani, hiszen a magyar film ennél sokkal sokrétűbb, izgalmasabb, lendületesebb és innovatívabb” - írja a válogatás kurátora, Karin Fritzsche a magyar program bevezetőjében. A Magyar csoda - Új magyar film című összeállításban így két rendezőosztály, a Fábri Zoltán-tanítványok, és a Simó Sándor-osztály markáns egyéniségei szerepelnek első játékfilmjükkel. Több mint negyven magyar filmet mutatnak be Cottbusban, a német fesztivál közönsége Enyedi Ildikó, Can Togay, Janisch Attila, Szász János és Monory Mész András, illetve Pálfi György, Török Ferenc, Miklauzic Bence és Mundruczó Kornél filmjeivel ismerkedhet meg az öt nap alatt. A játékfilmeken kívül rövidfilmek, a ’89-es határnyitást feldolgozó dokumentumfilmek is szerepelnek a válogatásban. A Magyar csoda egyik szenzációjának ígérkezik a - Németországban különösen jól ismert rendező halálának 20. évfordulójára emlékezve - Bódy Gábor Psychéjének ritkán látható, ötórás változata. Ugyancsak különleges retroélményt ébreszthet a Meteo vetítése, Monory Mész András ugyanis ezzel a filmjével lett Cottbusban a frissen alapított fesztivál első fődíjasa, 1991-ben. És a legfrissebb sikerszériát befutó mű, Gauder Áron Nyóckerle is bemutatkozik az összeállításban. A gyerekfilmek összeállítása hab a tortán: játékfilm- és animációválogatás képviseli a múltbéli - mához képest - gazdag hazai ifjúsági mozit. A Magyar Filmunió, amely oroszlánrészt vállalt a program szervezésében, 21 díjat tart számon, amelyet a Cottbusban szerepelt majdnem 100 magyar film hozott haza eddig. Legutóbb Pálfi György a Hukkléval, Antal Nimród a Kontrollal szaporította a hazai fődíjasok számát. A mostani versenyprogramban két filmünk vesz részt a játékfilmek tízes mezőnyében. Mundruczó Kornér Johanna című filmoperája és Bergendy Péter Állítsátok meg Terézanyut! című vígjátéka. A rövidfilmek között Kenyeres Bálint Before Dawn című munkája szerepel. A díjak sorsáról ítélő döntnöki karnak is van magyar tagja, Gryllus Dorka ül majd a nemzetközi zsűriben. Magyarország áll a középpontban a fesztivállal párhuzamosan rendezett, Connecting Cottbus elnevezésű koprodukciós fórumon is. Az Európa keleti és nyugati feléről egyként érkező producerek, forgalmazók, filmvásárlók s más szakemberek részvételével rendezett találkozón szó lesz a filmtörvényről, a külföldi befektetők adókedvezményéről. Ezen a fórumon mutatja be legfrissebb filmtervét a reménybeli koproducereknek Gauder Áron, Keményffy Tamás, Pálfi György és Török Ferenc. A nemzetközi filmfinanszírozás szakemberei Pejó Róbert Dallas Pashamende című koprodukcióját tanulmányozzák. A magyar fókuszra több alkotó is elkíséri a filmjét, személyes jelenlétével emeli a bemutató fényét Enyedi Ildikó, Hámori Gabriella, Can Togay, Xantus János, Szilágyi Kornél, Bergendy Péter és Kenyeres Bálint. A programon képviselteti magát a Magyar Mozgókép Közalapítvány és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma is. A magyar filmünnephez helybeli moziünnep is járul. A jubiláló fesztiválra nyitja meg ismét kapuit Cottbusban Németország legrégibb működő filmszínháza, az új felszereléssel ellátott 1911-es Weltspiegel, ami magyarul stílusosan világtükröt jelent. Bársony Éva (Cottbus) Konrád György védnök, Szabó István életműdíjas - a film ünnepén Magyar csoda Cottbusban Mundruczó Kornél Johanna című filmje a versenyprogramban mérettetik meg a képen a címszereplő, Tóth Orsi Fotó: népszava-archív Budapestre érkezett a Grimm rendezője, Terry Gilliam Csütörtöktől Grimm címmel vetítik a hazai mozik Terry Gilliam új filmjét, melynek alapjául a híres meseszerző fivérek története szolgált. A Budapesten tartózkodó filmrendező tegnap az Uránia Filmszínházban tartott sajtótájékoztatón számolt be a 75 millió dollárból forgatott film hátteréről és részleteiről. A magyar gyerekeknek üzenve az amerikai származású, ám politikai okokból Nagy-Britanniában élő filmrendező azt mondta, hogy bízik az itteni fiatalok leleményességében, akik remélhetőleg annak ellenére belopják magukat a mozikba, hogy 16 évben határozták meg az alsó korhatárt. „Ez majdnem egy egyszerű tündérmese, sok mindenben hajaz a legendás Grimm fivérek életére - az ő kalandjaik és történeteik alapján készült a forgatókönyv. Teljesen érthetetlen ez a besorolás számomra, hiszen Angliában 12, az Egyesült Államokban 13 éves kortól ajánlott a film. Ez a kategória túlzó, még akkor is, ha a filmem a realitás és a fantasy határán mozog.” Gilliam egyébként a sajtótájékoztató részvevőit az első budapesti fánkkonferencián köszöntötte viccesen az Amerikában oly népszerű „donuthoz” hasonlítva az Uránia galériáján lévő kávézót, közepén a hatalmas lyukkal. Mint mondja, családi filmnek szánta a Glimmet, ennek megfelelően osztották ki a szerepeket is: a két magával ragadó, de egymással állandóan ellenkező testvérpárt Matt Damon és Heath Ledger alakítja, a Tükör Királynő Monica Bellucci lesz. A filmben számos történet megelevenedik az ismert Grimm-mesék közül. Bár a rendezőnek A császár új ruhája volt a kedvenc meséje, bevallotta, hogy mindmáig izgalmas és korszerű témának tartja a Grimm-történeteket. „Nincs azzal semmi gond, ha picit összerezzenünk egy-egy élesebb helyzet láttán a filmben. Valóban, kicsit furcsa kimondani, hogy Grimmből tündérmesét csináltunk, hiszen bizonyos pontokon még a Hófehérke is tud elég ijesztő lenni. De nem lett a világ rosszabb hely attól, hogy a Grimm-meséken régóta egész generációk nőnek föl.” Hozzáteszi, hetekig tudna arról mesélni, mi mindennel nincs kibékülve ezzel az életben, amelyről a Grimm-fivérek mit sem tehetnek. Az angol abszurd humor amerikai születésű fenegyereke, a Monty Python alapítója úgy véli, semmilyen szinten nem tud amerikaiként felelősséget vállalni azért, amit az USA tesz a világban, ezért költözött Európába és emiatt igyekszik minden filmkockával rácáfolni arra, hogy ő hollywoodi filmes lenne. Koren Zsolt A Monty Python alapítója úgy véli, semmilyen szinten nem tud amerikaiként felelősséget vállalni azért, amit az USA tesz a világban, ezért költözött Európába Fotó: Demecs Zsolt A szélkerék dala Az nem meglepő, hogy ragyogó stílusban megírt esszéket találunk A szélkerék dala című kötetben. Hegyi Gyula újságíróvá is költőből lett, kritikáiban a ráció mellé az érzékenységet és a szellem színeit is mindig belelopta. A meglepő az, hogy politikusnak sem romlott el. Megmaradt gondolkodó, érzékeny írástudónak, aki nemzetközi testületek tagjaként úgy járja a világot, hogy a politikus feladata sohasem nyomja el, s pláne nem torzítja egyoldalúvá a benne élő civilt. Azt a szellemi lényt, akit a politikusi foglalkozás a köznapinál egy magasabb szintű rálátáshoz segít, az írót megajándékozva ezzel a felszín mögötti lényeg, a mélyebb összefüggések felfedezésének lehetőségével. Ezért élvezetes időtöltés olvasni az élmény- és gondolatfutamokat, amelyeket remek kis esszékbe öntve most egy kötetben ad közre. Egész egyszerűen egy érdekes világ tárul az olvasó elé, amelynek számtalan részlete lehet akár ismerős is, mégis ez a világ olyan, ahogyan Hegyi látja, és ettől teljesen új. Benne van a dolgok színe és fonákja, a szerző reményei és kétségei, barátok meg ismeretlenek, színek, illatok: minden, amit egy olyan ember gyűjt magába, akinek a világ megismerni és barátkozni való tér. Nyugat- Berlin és az egyesült Berlin már fal nélkül, egy koszovói kávézó a látszólag békés délutánban, a mesemondók varázsa Marrakeshben, a ballagás kék szegfűje, egy üveg áfonyalekvár emléke - minden egy élhető világ kimondatlan vágyától kap saját értelmet. Valami rebbenékeny bizalomtól, ami a fanyar kételyek mögött is ott húzódik, a bizakodásé, hogy az ember mégsem rombolásra ítéltetett a jövő nevében. Hegyi nagyon jól ír, nagyon sok izgalmas dolgot tud a világról és a tetejében finom humora is van. A többi az olvasón múlik. B. É.