Népszava, 2005. november (132. évfolyam, 256-280. szám)

2005-11-08 / 261. szám

6 Két EFA-jelölés a Sorstalanságnak Nyilvánosságra hozta az Európai Filmakadé­mia a 2005-ös jelöltek listáját. Koltai Lajos Sorstalanság című munkáját két kategóriában jelölték az Európa Filmdíjakra: a legjobb ope­ratőr díjára Pados Gyulát és a legjobb zene­szerzőt illető elismerésre Ennio Morriconét. A 2005-ös Európa Filmdíjak jelöltjeinek kilétét vasárnap este Sevillában fedték fel. Az 1600 Európai Filmakadémia-tag szavazatának értel­mében 10 kategóriában hozták nyilvánosságra az elsőrendű európai elismerésére jelöltek név­sorát. December 3-án Berlinben az Európa Filmdíjakat 19 kategóriában adják át, többek között a legjobb európai film, rendező, opera­tőr, forgatókönyvíró, színésznő és színész, va­lamint zeneszerző díját. A Sorstalanságot a na­pokban mutatják be a sevillai filmfesztiválon és Los Angelesben, az AFI programján, amely az amerikai kontinens legfontosabb filmes megmérettetéseinek egyike. (Népszava) A finn Rasmus a Budapesten A Petőfi Csarnokban ad koncertet november 15-én, jövő kedden a finn The Rasmus együt­tes. A populáris rockzenét játszó, Európa-szerte rendkívül népszerű együttes nemrégiben jelen­tette meg Flide From The Sun című albumát, amelynek első kislemezdalát, a No Feart már több országban felkapták. (MTI) Elizaveta Leonskaya a Zeneakadémián Folytatódik a nagysikerű „A Zongora” elnevezésű hang­versenysorozat. November 12-én, szombaton este 19 óra 30 perc­kor a Bécsben élő világhírű orosz zongora­­művésznő, Eliza­veta Leonskaya lép pódiumra a Zeneakadémia Nagytermében. A művésznő a Moszkvai Konzervatóriumban Jacob Milstein tanítványa volt, több ízben kon­certezett Szvjatoszlav Richterrel együtt, nem­zetközi karrierje azonban 1978-as emigrálása után indult el. Azóta a legrangosabb fesztivá­lok és koncerttermek visszatérő vendége, a kri­tikusok kiemelik virtuóz játékának eleganciáját és stílushűségét s személyiségének ellenállha­tatlan varázsát. Budapesti koncertjén Schubert­­szonátákat ad elő. (Népszava) Beszélgetés Egyed Péterrel November 9-én, szerdán este 7 órakor az Ale­xandra könyvesház pódiumán (Nyugati tér 7.) Egyed Péter kolozsvári íróval beszélget Kőrös­­si P. József. (Népszava) Magyar Könyvklub téli katalógus A minap vehették kézbe az érdeklődők a Ma­gyar Könyvklub idei utolsó színes, képes pe­riodikáját. A sokak által kedvelt kiadvány nem csak az újdonságokról, hanem jelentős kedvez­ményekről is tájékoztat. Az egyik újdonság a Magyar Színháztörténet 1920-1949, míg egy másik a Téli legendák című novelláskötet. Lenyűgöző szerelmi történet Francesca Santini Tanúnk a Hold című regénye. Ugyancsak nép­szerű lehet a Magyarok krónikája 2000-2005 című impozáns kötet. (Népszava) TÉVÉNÉZŐ ★ ★ ★ Az Ablak árnyéka ml Az Ablak című műsor a Magyar Tele­vízió egykori nagy korszakának utol­só mohikánja. Az egykor pezsgő, bátor, újszerű műsort ma csak­­ aljcímként jegyzi a Napi Mozaik. Szelleméből semmi sem maradt meg. Jóformán csak Bálint gazda emlékeztet a televíziós történel­met író, dicső múltra. A műsor funkciója, hogy a szappanoperákkal kibélelt délelőtti műsorsávban valami értelmes szót is találjon a távkapcsolóval bíbelődő nyugdíjas. S ezt a nem épp lebecsülendő küldetést el is látja a Napi Mozaik. Ennél többre azonban nem óhajt erőfeszítést tenni a szerkesz­tőgárda. A műsor szerkezete statikus, unalmas. A beszélgetéseket felvezető riportok összecsapot­­tak, vizuálisan érdektelenek. Az érdeklődés felkel­tésére, a problémák felvetésére alkalmatlanok. A tegnapi adás vezetője, Horváth Szilárd meg sem kísérelte, hogy kellemetlen kérdéseket tegyen fel riportalanyainak. Még a látszatát is el akarta ke­rülni, hogy kíváncsi az igazságra. Megelégedett a csendes, unalmas, kissé álmos délelőtti beszélge­téssel. Lényegi információk maradtak ki, a felve­tett kérdések gyakran megválaszolatlanok marad­tak. Az egész szóra sem érdemes, háttér-televízió­zás céljának megfelel. Hamvay Péter KULTÚRA 2005. NOVEMBER 8., KEDD NÉPSZAVA Magyar csoda - Új magyar film cím­mel gazdag válogatást mutat be az elmúlt tizenöt év hazai terméséből a ma kezdődő Cottbusi Filmfesztivál. A kelet-európai régió fiatal filmmű­vészetére figyelő mustra közép­pontjában idén Magyarország áll, az esemény ünnepi nyitányaként a ma esti gálán Szabó Istvánnak adják át az életműdíjat. Ma estétől négy napon át a németor­szági Cottbusban a magyar film lesz a seregszemle főszereplője. A nyitó­ünnepségen Szabó István, a fesztivál 2000 óta tiszteletbeli elnöke és nem­zetközi nagykövete életműdíjat vesz át, a Magyar csoda - Új magyar film című nagyszabású program védnök­ségét Konrád György vállalta el. A jubiláló, 15. Cottbusi Filmfeszti­vál fókuszába idén a magyar filmet választotta. A válogatás a szervezők szándéka szerint azt a folyamatot ér­zékelteti, amely a rendszerváltástól a nemzedékváltásig, az 1989-90-es fil­mektől a 2000-es filmekig vezetett. „Az elmúlt tizenöt év magyar film­­művészetéről tizenöt programban sem lehet teljes körű áttekintést nyúj­tani, hiszen a magyar film ennél sok­kal sokrétűbb, izgalmasabb, lendüle­tesebb és innovatívabb” - írja a válo­gatás kurátora, Karin Fritzsche a ma­gyar program bevezetőjében. A Ma­gyar csoda - Új magyar film című összeállításban így két rendezőosztály, a Fábri Zoltán-tanítványok, és a Si­­mó Sándor-osztály markáns egyéni­ségei szerepelnek első játékfilmjük­kel. Több mint negyven magyar fil­met mutatnak be Cottbusban, a né­met fesztivál közönsége Enyedi Ildi­kó, Can Togay, Janisch Attila, Szász János és Monory Mész András, illet­ve Pálfi György, Török Ferenc, Mik­­lauzic Bence és Mundruczó Kornél filmjeivel ismerkedhet meg az öt nap alatt. A játékfilmeken kívül rövidfil­mek, a ’89-es határnyitást feldolgozó dokumentumfilmek is szerepelnek a válogatásban. A Magyar csoda egyik szenzációjának ígérkezik a - Német­országban különösen jól ismert ren­dező halálának 20. évfordulójára em­lékezve - Bódy Gábor Psychéjének ritkán látható, ötórás változata. Ugyan­csak különleges retroélményt éb­reszthet a Meteo vetítése, Monory Mész András ugyanis ezzel a filmjé­vel lett Cottbusban a frissen alapított fesztivál első fődíjasa, 1991-ben. És a legfrissebb sikerszériát befutó mű, Gauder Áron Nyóckerl­e is bemutat­kozik az összeállításban. A gyerekfil­mek összeállítása hab a tortán: játék­film- és animációválogatás képviseli a múltbéli - mához képest - gazdag hazai ifjúsági mozit. A Magyar Filmunió, amely orosz­lánrészt vállalt a program szervezésé­ben, 21 díjat tart számon, amelyet a Cottbusban szerepelt majdnem 100 magyar film hozott haza eddig. Leg­utóbb Pálfi György a Hukkléval, Antal Nimród a Kontrollal szaporította a ha­zai fődíjasok számát. A mostani ver­senyprogramban két filmünk vesz részt a játékfilmek tízes mezőnyében. Mundruczó Kornér Johanna című film­operája és Bergendy Péter Állítsátok meg Terézanyut! című vígjátéka. A rö­vidfilmek között Kenyeres Bálint Be­fore Dawn című munkája szerepel. A díjak sorsáról ítélő döntnöki karnak is van magyar tagja, Gryllus Dorka ül majd a nemzetközi zsűriben. Magyarország áll a középpontban a fesztivállal párhuzamosan rendezett, Connecting Cottbus elnevezésű kopro­­dukciós fórumon is. Az Európa keleti és nyugati feléről egyként érkező pro­ducerek, forgalmazók, filmvásárlók s más szakemberek részvételével rende­zett találkozón szó lesz a filmtörvény­ről, a külföldi befektetők adókedvez­ményéről. Ezen a fórumon mutatja be legfrissebb filmtervét a reménybeli koproducereknek Gauder Áron, Ke­­ményffy Tamás, Pálfi György és Török Ferenc. A nemzetközi filmfinanszíro­zás szakemberei Pejó Róbert Dallas Pashamende című koprodukcióját ta­nulmányozzák. A magyar fókuszra több alkotó is el­kíséri a filmjét, személyes jelenlétével emeli a bemutató fényét Enyedi Ildikó, Hámori Gabriella, Can Togay, Xantus János, Szilágyi Kornél, Bergendy Pé­ter és Kenyeres Bálint. A programon képviselteti magát a Magyar Mozgó­kép Közalapítvány és a Nemzeti Kul­turális Örökség Minisztériuma is. A magyar filmünnephez helybeli moziünnep is járul. A jubiláló feszti­válra nyitja meg ismét kapuit Cottbus­ban Németország legrégibb működő filmszínháza, az új felszereléssel ellá­tott 1911-es Weltspiegel, ami magya­rul stílusosan világtükröt jelent. Bársony Éva (Cottbus) Konrád György védnök, Szabó István életműdíjas - a film ünnepén Magyar csoda Cottbusban Mundruczó Kornél Johanna című filmje a versenyprogramban mérettetik meg­­ a képen a címszereplő, Tóth Orsi Fotó: népszava-archív Budapestre érkezett a Grimm rendezője, Terry Gilliam Csütörtöktől Grimm címmel vetítik a hazai mozik Terry Gilliam új filmjét, melynek alapjául a híres meseszerző fivérek története szolgált. A Buda­pesten tartózkodó filmrendező teg­nap az Uránia Filmszínházban tartott sajtótájékoztatón számolt be a 75 millió dollárból forgatott film hátte­réről és részleteiről. A magyar gyerekeknek üzenve az amerikai származású, ám politikai okokból Nagy-Britanniában élő film­rendező azt mondta, hogy bízik az it­teni fiatalok leleményességében, akik remélhetőleg annak ellenére belopják magukat a mozikba, hogy 16 évben határozták meg az alsó korhatárt. „Ez majdnem egy egyszerű tündérme­se, sok mindenben hajaz a legendás Grimm fivérek életére - az ő kaland­jaik és történeteik alapján készült a forgatókönyv. Teljesen érthetetlen ez a besorolás számomra, hiszen Ang­liában 12, az Egyesült Államokban 13 éves kortól ajánlott a film. Ez a kategória túlzó, még akkor is, ha a filmem a realitás és a fantasy határán mozog.” Gilliam egyébként a sajtótá­jékoztató részvevőit az első budapes­ti fánkkonferencián köszöntötte vic­cesen­­ az Amerikában oly népszerű „donuthoz” hasonlítva az Uránia ga­lériáján lévő kávézót, közepén a ha­talmas lyukkal. Mint mondja, családi filmnek szánta a Glimmet, ennek megfelelően osztották ki a szerepeket is: a két magával ragadó, de egymás­sal állandóan ellenkező testvérpárt Matt Damon és Heath Ledger alakít­ja, a Tükör Királynő Monica Bellucci lesz. A filmben számos történet meg­elevenedik az ismert Grimm-mesék közül. Bár a rendezőnek A császár új ruhája volt a kedvenc meséje, beval­lotta, hogy mindmáig izgalmas és korszerű témának tartja a Grimm-tör­­téneteket. „Nincs azzal semmi gond, ha picit összerezzenünk egy-egy éle­sebb helyzet láttán a filmben. Való­ban, kicsit furcsa kimondani, hogy Grimmből tündérmesét csináltunk, hiszen bizonyos pontokon még a Hó­fehérke is tud elég ijesztő lenni. De nem lett a világ rosszabb hely attól, hogy a Grimm-meséken régóta egész generációk nőnek föl.” Hozzáteszi, hetekig tudna arról mesélni, mi mindennel nincs kibé­külve ezzel az életben, amelyről a Grimm-fivérek mit sem tehetnek. Az angol abszurd humor amerikai születésű fenegyereke, a Monty Python alapítója úgy véli, semmilyen szinten nem tud amerikaiként felelős­séget vállalni azért, amit az USA tesz a világban, ezért költözött Európába és emiatt igyekszik minden filmkoc­kával rácáfolni arra, hogy ő holly­woodi filmes lenne. Koren Zsolt A Monty Python alapítója úgy véli, semmilyen szinten nem tud amerikaiként felelősséget vállalni azért, amit az USA tesz a világban, ezért költözött Európába Fotó: Demecs Zsolt A szélkerék dala Az nem meglepő, hogy ragyogó stílus­ban megírt esszéket találunk A szélke­rék dala című kötetben. Hegyi Gyula újságíróvá is költőből lett, kritikáiban a ráció mellé az érzékenységet és a szel­lem színeit is mindig belelopta. A meg­lepő az, hogy politikusnak sem romlott el. Megmaradt gondolkodó, érzékeny írástudónak, aki nemzetközi testületek tagjaként úgy járja a világot, hogy a politikus feladata sohasem nyomja el, s pláne nem torzítja egyoldalúvá a benne élő civilt. Azt a szellemi lényt, akit a politikusi foglalkozás a köznapi­nál egy magasabb szintű rálátáshoz se­gít, az írót megajándékozva ezzel a fel­szín mögötti lényeg, a mélyebb össze­függések felfedezésének lehetőségé­vel. Ezért élvezetes időtöltés olvasni az élmény- és gondolatfutamokat, amelyeket remek kis esszékbe öntve most egy kötetben ad közre. Egész egyszerűen egy érdekes világ tárul az olvasó elé, amelynek számtalan részle­te lehet akár ismerős is, mégis ez a vi­lág olyan, ahogyan Hegyi látja, és ettől teljesen új. Benne van a dolgok színe és fonákja, a szerző reményei és kétsé­gei, barátok meg ismeretlenek, színek, illatok: minden, amit egy olyan ember gyűjt magába, akinek a világ megis­merni és barátkozni való tér. Nyugat- Berlin és az egyesült Berlin már fal nélkül, egy koszovói kávézó a látszó­lag békés délutánban, a mesemondók varázsa Marrakeshben, a ballagás kék szegfűje, egy üveg áfonyalekvár emlé­ke - minden egy élhető világ kimon­datlan vágyától kap saját értelmet. Va­lami rebbenékeny bizalomtól, ami a fanyar kételyek mögött is ott húzódik, a bizakodásé, hogy az ember mégsem rombolásra ítéltetett a jövő nevében. Hegyi nagyon jól ír, nagyon sok iz­galmas dolgot tud a világról és a tete­jében finom humora is van. A többi az olvasón múlik. B. É.

Next