Népszava, 2005. december (132. évfolyam, 281-306. szám)

2005-12-01 / 281. szám

Gyurcsány Ferenc szerint elfogadhatatlan az EU költségvetését kurtító brit javaslat Blair fordított Robin Hood-szerepben? Feszültnek ígérkeznek Tony Blair ma kezdődő kelet-európai tárgyalá­sai. A brit kormányfő napközben Tallinban tárgyal a balti országok vezetőivel az uniós költségvetés tervezett csökkentéséről. Az estét már Budapesten tölti, Gyurcsány Ferenc vacsoravendége lesz. Pén­teken kerül sor a brit-magyar két­oldalú megbeszélésekre, majd a Vi­segrádi Négyek vezetőivel ül tár­gyalóasztalhoz a brit miniszterel­nök, akinek látogatását a Downing Street 10. szóvivője „magánjellegű­nek” minősítette. A magyar kormányfő kedden telefo­non már közölte Tony Blairrel: Ma­gyarország elfogadhatatlannak tartja azt a brit javaslatot, amely szerint 25 milliárd euróval lefaragnák az Euró­pai Unió 2007-13 közötti költségve­tését, illetve tíz százalékkal csökken­tenék az új EU-tagoknak járó felzár­kóztatási támogatásokat. Gyurcsány Ferenc a londoni Financial Timesnak adott interjújában figyelmeztetett, konfliktusokkal járhat, ha a tehetős régi EU-tagállamok nem lesznek nagyvonalúbbak a szegényebb új be­lépőkkel. A magyar kormányfő úgy vélekedett: a brit soros elnökségnek újra kell gondolnia a kelet-európai tá­mogatások csökkentésére tett javas­latát. A Downing Street 10. egyelőre hi­vatalosan nem reagált a négy visegrá­di ország vezetőjének közös levelére, azt azonban elismerték, hogy a brit EU-elnökség „túl nagynak” tartja az előző, luxemburgi elnökség által elő­terjesztett költségvetési tervezetet. A brit elnökség még a december 7-i külügyminiszteri találkozó előtt lete­szi költségvetési javaslatát - közölték Londonban. Blair a találgatások sze­rint azzal akar érvelni Tallinban és Budapesten, hogy az előző bővítések tapasztalatai alapján az új tagok eleve nem képesek felszívni a Brüsszelből érkező támogatási összegeket, s ezért nem akkora áldozat, ha elfogadják a kurtításokat. A brit számítások sze­rint Lengyelország a 2004-2006-os juttatásoknak eddig csak a 4,3 száza­lékát vette fel. Lengyel illetékesek szerint ugyanakkor az összeg több mint felére már megkötötték a szer­ződéseket, Magyarország esetében 8,8 százalék a ténylegesen felvett tá­mogatás, de 66 százalékot fednek le már szerződések. Óva intette Nagy-Britanniát szer­dán José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke attól, hogy Robin Hood legendáját a feje tetejére állítva, a szegény új kelet-európai ta­goktól vegyen el, hogy a gazdagok­nak adhasson többet. Johannes Lai­­tenberger, a bizottság szóvivője el­mondta, Barroso hosszú és „nagyon őszinte” eszmecserét folytatott erről a brit kor­ányfővel. A The Independent című brit lap tegnap azt írta, a kelet-európai veze­tők egységfontba tömörülve készül­nek nemet mondani Blairnek. Alek­­sander Kwasniewski, a leköszönő lengyel államfő kedden Brüsszelben ugyancsak „elfogadhatatlannak” mi­nősítette a brit javaslatot, s meglehe­tősen keményen bírálta a sokat ígér­gető, ám keveset teljesítő brit soros elnökséget. Martin Jahn cseh minisz­terelnök-helyettes ugyanakkor már kevésbé elutasítóan nyilatkozott, sze­rinte a javaslatok ugyan kedvezőtle­nek, de ha a pénz lehívása terén az unió engedményeket tenne, akkor már lenne alap az alkudozásra. Csáky Pál szlovák miniszterelnök-helyettes pedig azt jelezte, Pozsony megfon­tolná a brit javaslatokat, ha nagyobb támogatást kapnának a bohunicei atomerőmű reaktorainak lezárására. Az új tagállamok támogatást remél­hetnek Spanyolországtól, mivel Mad­rid kilátásba helyezte: egyezteti pozí­cióit a lengyelekkel. A nagy nettó be­fizetők ugyanakkor érdeklődéssel fo­gadták a Blair-javaslatokat. Ausztria jelezte: nem támogatja az EU büdzséjének megkurtítását. Az osztrák agrárszakértő, a néppárti Agnes Schierbauer, az Európai Parla­ment képviselője támogathatatlannak tarja, hogy jelentősen visszafogják a mezőgazdasági kiadásokat. A struk­turális alapok visszafogása mellett ugyanis Blair az agrárszubvenciók csökkentését is el akarja érni. Schier­bauer valószínűsíti, hogy az Európai Parlament megakadályozza a brit ja­vaslat elfogadását. Hasonlóan véleke­dett német kollégája, a CDU-s Reimer Böge. Az európai szociáldemokraták is éles bírálatokkal illették a brit ja­vaslatot. Martin Schulz frakcióvezető nem hiszi, hogy a decemberi EU-csú­­cson az unió állam- és kormányfői igent mondanának a tervezetre. Népszava-összeállítás Tony Blair és Gyurcsány Ferenc ma együtt vacsorázik. A magánjellegű találkozót követi majd a „fekete leves”, amikor pénteken a brit kormányfő a Visegrádi Négyek miniszterelnökeivel tárgyal Fotók: Reuters, Isza Ferenc Elmarasztalás a miniszterelnöki interjú miatt Részben helyt adott a Fidesz pana­szának az Országos Rádió és Televí­zió Testület Panaszbizottsága, amikor megállapította: A szólás szabadsága című műsor megsértette a médiatör­vényt az október 23-án a Magyar Te­levízióban sugárzott miniszterelnö­ki interjúval. A Panaszbizottsághoz a Fidesz sajtófőnök-helyettese fordult amiatt, hogy a délután készült felvé­telről sugárzott adásban a riporter a kormányfő aznap esti beszédéről tett fel kérdést Gyurcsány Ferencnek, ami akkor még meg sem történt. Az ORTT bizottsága határozatában köte­lezte az MTV-t: tegye közzé, hogy a nemzeti ünnepen sugárzott műsorban megsértette a médiatörvényben fog­lalt tényszerűség, időszerűség és ki­egyensúlyozottság követelményét, mivel „olyan eseményt tüntetett fel megtörténtnek, amely a felvétel ide­jén még nem történt meg, valamint azzal, hogy az ünneppel kapcsolat­ban egyoldalúan, csak a kormány, il­letve a szocialista párt álláspontja ke­rült megjelenítésre”. MTI-információ NÉPSZAVA 2005. DECEMBER 1., CSÜTÖRTÖK BELFÖLD Baráth Etele: nem lesz ultimátum Tony Blair brit miniszterelnök számára európai politikus­ként és országa belpolitikájában is rendkívül nagy presztízs­­veszteséget jelentene, ha nem tudná tető alá hozni a decem­ber végéig tartó brit elnökség ideje alatt a megállapodást az uniós költségvetésről - fogalmazott lapunknak az európai uniós ügyekért felelős tárca nélküli miniszter. Baráth Etele éppen ezért meg van győződve arról, hogy a brit kormány­fő mindent megtesz azért, hogy sikerüljön egyezségre jut­niuk a tagországoknak. Biztosra vehető az is, hogy Tony Blair nem ultimátummal érkezik Magyarországra, hanem egy javaslatcsomagot vázol fel, amelynek több eleme egyelőre nem ismert, így a többi között az sem, változnak-e az uniós támogatások felhasználásának szabályai. Ha a 10 százalékos csökkentést szó szerint vesszük, akkor Magyar­­országnak az eddig kalkuláltnál 500 milliárd forinttal keve­sebb jutna a 2007 és 2013 közötti időszakban. Ez pedig lé­nyegesen több annál, mint amekkora uniós támogatást - 345,9 milliárd forintot - jövőre használhat fel Magyaror­szág. Viszonyításként érdemes tudni azt is, hogy 2006-ban a magyar költségvetési támogatással kiegészítve összesen 600 milliárd jut fejlesztésekre. A strukturális alapok felhasználásának eddigi tapaszta­lata azt mutatja, hogy Magyarország a 2004 és 2006 kö­zött rendelkezésre álló 650 milliárd forintot 2008 decem­ber 31-ig fel tudja használni - közölte Baráth Etele. El­mondta, hogy ez idáig mintegy 30 000 pályázat érkezett, amelyből eddig 12 000 esetében született pozitív, támoga­tó döntés. Ennek alapján a rendelkezésre álló keret 82,3 százalékát, 550 milliárd forintot kötöttek le támogatói döntéssel. Szerződés 450 milliárd forint támogatás fel­­használására született, a kifizetések értéke meghaladta a 100 milliárd forintot. Elhangzott: Magyarország jövőre a strukturális alapok 100 százalékát, a kohéziós alap 75 százalékát leköti. Baráth Etele megjegyezte: a strukturális alapok 110 százalékos lekötésére törekednek, hogy az esetleges technikai veszteség esetén is teljes egészében felhasználják a rendelkezésre álló fejlesztési forrást. Népszava-információ Martonosinál készült a Makón betiltott jobboldali szórólap Martonosi György fideszes ország­­gyűlési képviselőnél, az általa átadott anyagokból készült az a szabálytala­nul megjelentett jobboldali kiadvány, amelynek publikálása miatt eljárást indított a rendőrség - tudta meg la­punk. Információink szerint a ható­ság lezárta a nyomozást, amelyben a honatya két munkatársát sajtóvétség­gel gyanúsítják. Az ügy pikantériája, hogy a Polgári Szó című, négyolda­las kiadvány megjelentetését a helyi polgári kör vezetője kifogásolta. Az ingyenes Polgári Szót október végén, a Délvilág című napilappal közös terjesztésben adták ki 21 ezer példányban. A kiadó az úgynevezett Polgári Körök Koordinációja nevű szervezet volt. Az újság a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma szerint időszaki lapnak minősül, emiatt bejelentési kötelezettség alá esik, a kiadó azonban ezt nem tette meg. Emiatt a terjesztést leállították, összesen kilencezer példány maradt meg. A Polgári Szó ellen - a Polgári Körök Koordinációját ismeretlennek minősítve - a Hajrá Makó Polgári Körök Egyesületének vezetője szó­lalt fel. A rendőrség az előbbi indokok alap­ján megkezdte a nyomozást. Kiderült, hogy a kiadvány terjesztését a Dél­világ szerkesztőségében az ügy egyik gyanúsítottja, Endes Zsigmond Vilmos kérelmezte. A férfi lakásában található számítógépen megtalálták a Polgári Szó nyomtatás előtti változatát. Endes ugyanakkor azt vallotta, hogy azt nem ő készítette, az adatokat lemásolta, a Polgári Körök Koordinációjához, illet­ve Fideszhez kötődő viszonyáról azon­ban nem beszélt. A nyomozás adatai szerint a férfi vélhetően igazat mon­dott, a kiadvány nyomtatását megren­delő Erdélyi Tünde - az ügy másik gyanúsítottja - ugyanis vallomásában azt mondta: Martonosi György fide­szes országgyűlési képviselőnél, az ál­tala átadott anyagokból ő szerkesztette a Polgári Szót. A honatya korábban cá­folta, hogy köze lenne a kiadványhoz. A sajtóterméket előállító nyomda tu­lajdonosának meghallgatásából kide­rült, hogy Martonosi októberben kért ajánlatot a Polgári Szó elkészítésére, amelynek költségeit máig nem térítet­ték meg. Az ügyben az országgyűlési képvi­selőt nem hallgatták ki, a Makói Vá­rosi Ügyészség ugyanakkor bekérte az ügy iratait és fokozott ügyészi fel­ügyeletet jelentett be. Népszava-információ MINT KORÁBBAN BESZÁMOLTUNK RÓLA, tévedett Deutsch Tamás, az Or­szággyűlés fideszes alelnöke, amikor úgy nyilatkozott: tanúként rabosították Martonosi György fideszes országgyűlési képviselő két munkatársát a makói szórólap miatt indított eljárás során. A jogszabályok ugyanis nem teszik lehe­tővé, hogy tanúról fényképet készítsenek és ujjlenyomatot vegyenek. A rendőr­ség azt közölte: az eljárás alá vont személyek meggyanúsítása után történt a rabosítás, ami viszont jogszerű. 3 Támogatja a kormány a nemzetpolitikai alkotmánymódosítást Hivatalos négypárti egyeztetést kezdhet a kor­mányfő felhatalmazása alapján Avarkeszi Dezső kormánymegbízott és Petrétei József igazságügy­miniszter arról az alkotmánymódosításról, ami­nek keretében megfogalmaznák, hogy a határon túli magyarok a történelmi hagyományok és a kulturális gyökerek alapján részei a magyar nem­zetnek. A kormány tegnapi ülésén ugyanis elfo­gadta az erről szóló alkotmánymódosítási javasla­tot - jelentette be Batiz András kormányszóvivő. Értesüléseink szerint az ülésen a szabad demokra­ta miniszterek fenntartásukat fogalmazták meg az alkotmánymódosítás kapcsán, és azt nem is támo­gatták. Úgy tudjuk, hogy a kisebbik koalíciós párt vezetése egyébként erről előre írásban értesítette a kormányfőt. A szabad demokratáknak nem a tervezett módosítás szövegével van gondjuk, ha­nem úgy vélik, hogy az alkotmány, amely jelen­leg a határon túli magyarokkal kapcsolatban mindössze annyit tartalmaz, hogy a magyar állam felelősséget érez az ő sorsuk iránt, megfelelően rendezi a határon túli magyarok státusát. Avarkeszi Dezső kormánymegbízott kérdé­sünkre közölte, várhatóan ma születik döntés ar­ról, hogy mikor kerül sor a négypárti egyeztetés­re, illetve, mikorra hívják össze a határon túli magyarok szervezeteivel az újabb megbeszélést. Avarkeszi megerősítette a kormányszóvivő azon bejelentését is, hogy a kormány képviselői több ízben egyeztettek a köztársasági elnöki hivatallal, a javaslat tartalmában bírja Sólyom László elnök támogatását. A kormányfő a szabad demokraták különvéleményének dacára azért támogatja a négypárti tárgyalásokat, mert az alkotmánymó­dosítás lehetőséget nyújtana arra, hogy a hatá­ron túl élőknek a magyar állam jogokat és támo­gatásokat biztosítson anélkül, hogy automatiku­san meg kelljen mindenkinek adni a kettős ál­lampolgárságot. Cs. R. Döntés a bizottsági összegzésekről A képviselők a leg­jobb úton haladnak afelé, hogy úgy te­gyenek végleg pon­tot Gyurcsány Fe­renc és Orbán Viktor gazdagodását vizsgá­ló bizottságok mun­kájának végére, hogy arról összegzés ne szülessen. A testüle­tek jelentést nem fogadtak el, kivéve az Orbán­­bizottság kormánypárti többsége, mely részje­lentést nyújtott be a parlamentnek. Az ügyren­di bizottság tegnap egyhangúan úgy döntött, hogy a jelentések helyett benyújtott három, a munkákat összegző egyéni indítványt nem en­gedi a parlament elé. A tegnapi ügyrendi bi­zottsági ülésen Dávid Ibolya (MDF) (képün­kön) ügye kapcsán úgy foglaltak állást, hogy törvényhozó munkájában csak személyesen járhat el. Dávid ugyanis egy alkalmazottját ha­talmazta meg arra, hogy nyújtson be írásbeli választ igénylő kérdést a kormányfőnek. Tette ezt azért, hogy így fejezze ki ellenvéleményét Polt Péter legfőbb ügyész korábbi állásfoglalá­sa miatt, mely szerint egy képviselő nevében annak tudtával más is aláírhat egy javaslatot. (Népszava) Választási pénzekről tárgyaltak Legfeljebb 6610 millió forint áll majd rendelke­zésre a jövő évi választások lebonyolítására. A belügyminiszter által előterjesztett határozati javaslat - amelyet tegnap tárgyalt a parlament - azt is tartalmazza, hogy ebből a kampányra fordítható költségvetési támogatás 100 millió forint, ami a Belügyminisztérium előirányzatán belül használható föl. A határozati javaslat sze­rint a választás lebonyolítására a választási hiva­tal 6510 millió forintot költhet el. (Népszava) Program a ferihegyi nyugalomért Nyugodt Együttélés Programja címmel intézkedési tervet dolgozott ki Simon Gábor országgyűlési képviselő, az MSZP országos választmá­nyának elnöke (ké­pünkön) a Ferihegy és vonzáskörzetében élők nyugalma, a te­rületen jelentkező környezeti károk csökkenté­se érdekében. Mint ismert, a környéken élők többször tiltakoztak amiatt, hogy elviselhetet­lennek tartják a Ferihegyre tartó vagy onnan induló repülőgépek zaját. Simon programja szerint szakértők és a lakosság bevonásával zajmunkacsoportot alakítanak ki, mobil zajmé­rőket alkalmaznak, kidolgozzák a szükséges jogszabály-módosítások szakmai hátterét, vala­mint kármentesítő programot hoznak létre a zajterhelés miatti lakossági igények orvoslásá­ra. (Népszava)

Next