Népszava, 2006. március (133. évfolyam, 51-76. szám)
2006-03-13 / 61. szám
4 A „politológus” A Vasárnapi Újság hírhálója azon búsong, milyen nyomasztó a balliberális médiatúlsúly. És ennek milyen szörnyű következményei vannak. „Sajnos a rendszerváltozás óta demokráciaellenes a nyilvánosság szerkezete... a sokszínűségnek a magyar médiumokban nyoma sincs” - mondja a „politológus” Tóth Gy. László a sokszínűségéről közismert Vasárnapi Újságban. „Az ügyészségre is nehezedik kormányzati nyomás... Deutsch-Für Tamás a héten már nem ismeretlen tettes ellen tett feljelentést, hanem Gyurcsány Ferenc, Apró Piroska és Dobrev Klára ellen” - veti közbe az elfogulatlan beszélgetőtárs. Amit ezután mondott arról, hogy a szocialista Európa-parlamenti képviselő szerint milyen lesújtó véleménye van a nyugat-európai politikának Gyurcsány Ferencről, azt most nem idézzük, mert a papír levetné magáról a nyomdafestéket. „A baloldali szavazók érzéketlenek az erkölcsi kategóriák iránt” - állapítja meg a műsorhoz hasonlóan sokszínű, tájékozott és lebilincselően okos politológus. „Azért is érdemes a jobboldalra szavazni, mert mi olyan értékeket vallunk...” - folytatja tárgyilagosan és emelkedett erkölcsiséggel. És így tovább. Szól a rádió. -figyelő- Gyanú a „hosszú bájtok éjszakájáról” Nyomozás elrendelését fontolgatják a bűnüldöző szervek egy jegyzőkönyv kapcsán, amely az állítólagos „hosszú bájtok éjszakájáról” készült - értesült a Vasárnapi Hírek. A lap információi szerint olyan dokumentumok kerültek elő, amelyek alapján felmerül a gyanú, hogy korábban jelentős közterhek befizetése alól mentesítettek Fidesz közeli cégeket. A 2002 decemberében készült APEH-dokumentumokból az derül ki, hogy Simicska Lajos (képünkön) vezetése alatt az adóhivatal kesztyűs kézzel bánt egyes olyan vállalkozásokkal, amelyek bizonyos értelemben hozzá köthetőek - értesült a Vasárnapi Hírek. Úgy tudják azonban, hogy a jelentésből az derül ki: az adótartozások törlése nem bizonyított. (Népszava) VÁLASZTÁS Mikor lesz vége a rendszerváltásnak? A Fidesz elnöke szerint csak akkor zárul le a rendszerváltás Magyarországon, ha egy kormány egymás után két ciklusra is megbízást kap a szavazóktól. A választás előtt érdemes felidézni Orbán Viktor négy évvel ezelőtti fejtegetéseit. Akkor miniszterelnökként - a folytatásra, a változatlanságra helyezte a hangsúlyt. Most éppen ellenkezőleg: úgy véli, mindenképpen változásra van szükség. Ez érthető is, hiszen jelenleg nem ő a miniszterelnök. 2002. március 18. Hódmezővásárhely 47. út alapkőletétele: „.. .higgyék el nekem, hogy csak akkor lesz vége Magyarországon a rendszerváltásnak, csak akkor tudjuk minden erőnket a jövő érdekében mozgósítani, ha egyszer végre bekövetkezik az, hogy nem megszakítjuk a megkezdett munkát, hanem folytatjuk. Ha eljön az az idő, amikor Magyarországon képesek leszünk nemcsak négy évre, hanem nyolc évre tervezni. Akkor lesz igazán vége Magyarországon a rendszerváltásnak...” 2002. március 6. Budapest Businnes Klub: „...szerintem a rendszerváltásnak április 7-én vagy 21-én lesz vége. Ezt a véleményemet azzal szeretném alátámasztani, hogy a rendszerváltoztatás folyamata azért húzódott el - most függetlenül attól, hogy jól érzékelték-e a valóságot a politikai döntéshozók vagy nem -, mert úgy érzékelték a valóságot, hogy állandóan az a tétje a soron következő választásnak, hogy visszatérünk-e valamihez, amit meghaladni szeretnénk. És amíg az az érzésünk van, hogy visszatérünk vagy visszatérhetünk oda, addig ez nem egyszerűen kormányváltás, hanem több annál. Akárhogyan is nevezzük. Ezért az első olyan pillanat, amikor egy kormány a második mandátumra is megkapja a megbízását, szerintem véget vet ennek a folyamatnak. Onnantól kezdve már nem az a kérdés, hogy most akkor visszajöttek-e vagy nem jöttek vissza. Ha visszajöttek, akkor hogyan kell védekezni. És ha visszajöttek, akkor a védekezés mellett hogyan kell fölkészülni arra, hogy majd megint egy kicsivel több legyen, mint kormányváltás az, ami előttünk áll. Tehát én azt gondolom, hogy amikor az első kormány megkapja a második mandátumát, és nyolcéves munkát tudhat majd nyolc év elteltével maga mögött, akkor ez az időszak lényegében lezárja a rendszerváltást...” Népszava-információ 2006. MÁRCIUS 13., HÉTFŐ NÉPSZAVA Országépítő körúton Berettyóújfalun: a hanyatlás a nyolcvanas évek óta egyenes vonalban tart Vidékbarát politikát ígér Orbán Viktor A Fidesz-elnök országépítő körútjának újabb állomása Berettyóújfalu volt. Orbán Viktor főleg az agrárium gondjairól beszélt, és megígérte, ha győznek, az országnak vidékbarát kormánya lesz. Ehhez azonban minél nagyobb választási részvételt kért a megjelentektől. Ha a Fidesz a szövetségeseivel hatalomra kerül, Magyarországnak végre vidékbarát kormánya lesz - jelentette ki egyebek mellett Orbán Viktor Berettyóújfalun, az „Országépítő Találkozók” rendezvényén. Erre a volt miniszterelnök szerint garancia, hogy a következő parlamenti ciklusban a kisgazdák és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének (Magosz) képviselői is pártja frakcióját erősítik majd. Mint mondta, a magyar vidéknek 1990 óta nem volt olyan erős és eltökélt politikai képviselete az Országgyűlésben és a kormányzatban, mint amilyen egy esetleges Fidesz-győzelem esetén kialakulhat. A helyi és távolabbi településekről érkezett másfél ezres tömeg előtt Orbán Viktor elmondta, nem csupán kormányváltásra törekszenek, hanem véget vetnek a vadkapitalizmus korszakának. Ismét meghirdette a magyar szolidaritás programját. Megállítják az 1980 óta tartó hanyatlás folyamatát és a magyar vállalkozóknak teremtenek lehetőséget, hogy a hazai gazdaság végre a saját lábára állhasson - vázolta a jövőt Orbán. A szocialisták titokban 1200 milliárd forintos megszorító intézkedésre készülnek, ami Orbán szerint a Bokros-csomag háromszorosa, míg a Fidesz a gazdaság élénkítését tartja a követendő útnak. Orbán Viktor a gyűlés végén arra figyelmeztette a tömeget, hogy négy éve a városi emberek kezébe adták sorsukat, mert a falvak népe nem ment el kellő számban szavazni. Felszólította a megjelenteket, hogy április 9-én és 23- án vegyék ismét saját kezükbe a sorsukat és menjenek az urnákhoz voksolni. Népszava információ Orbán Viktor a szokásos díszletek között és a megszokott módon beszélt Berettyóújfalun is, ahol a polgári körös közönség lelkesen fogadta Fotó: Vajda József Orbán Kádár-nosztalgiás Esemény van Berettyóújfalun, nem is akármilyen. Narancssárga, Fidesz-feliratú szalagok zárják le a Kabos Endre Sportcsarnok környékét. Fia nem lenne a szöveg, még csatornafelújításra vagy bűnügyi helyszínelésre gondolhatnánk. Erről persze szó sincs, Orbán Viktort várják a hívei országépíteni. Még egy óra van hátra a Fidesz-elnök érkezéséig, de már szinte zsúfolt az aréna. Megemeljük a kalapunkat a szervezők előtt, akik igen bölcsen rászerveztek az eseményre: a solti polgári körtől a hajdúszoboszlói, dunavecsei gazdakörig az ország több pontjáról érkeztek delegációk, így össze is jön a zsúfolt ház. A sorok között fölbukkan Jakab István Magosz-elnök, a több pártot megjárt Túri Kovács Béla, Farkas Flórián a Lungo Dromtól és a mindenki Csintalan Sándora. Vastaps, Viktor! Viktor! kiáltások, zászlók lobogtatása, általános lelkesültség. A volt kormányfő rutinosan vág bele, nekünk némi csalódást okozva, mert éppen az a bajunk vele: kicsit mintha már rutinból menne az egész előadás: magyar szolidaritás program, vadkapitalizmus etc. etc. Naná, hogy alábecsültük a szónokot. Azt már megszoktuk, hogy egyre erősödő nosztalgia fűzi a Kádár-korszakhoz az egykori liberális politikust, de hogy azt halljuk tőle, hogy „a mi kommunistáink legalább engedtek többet dolgozni”, erre azért már fölkapjuk a fejünket. Mielőtt az elvtársak elbíznák magukat, azért jön a feketeleves is, éppen emiatt a 80-as évek óta hanyatlik a hajdan erős magyar. Az önkizsákmányolás okán nem születtek gyerekek, lett több válás. Amilyen a mi szerencsénk, még ez sem elég nekünk, de a Gyurcsány-kormány titokban 1200 milliárd forintos megszorításra készül. Szörnyülködünk, különösen, hogy azt is megtudjuk, ez a háromszorosa a Bokros-csomagnak. Azután egy emberként lélegzünk föl: ha a Fidesz kerül hatalomra, a gazdaság teljesítményének növelésével oldja meg a gondokat. Részletekre most nincs idő, ebben maradunk. Igyekszünk elhessegetni magunktól a kérdéseket, hogy miből osztogatott volna az előadó miniszterelnökként, ha Bokros nem készíti el a pakkját? Orbán még gyorsan levezényel két interjút a sokat próbált Túri Kovács Bélával, valamelyik kisgazda-tömörülés elnökével, majd Jakab Istvánnal, a Magosz elnökével. Gyorsan megoldják a magyar agrárium gondjait. Mi tagadás, megkönnyebbülünk. Bihari Tamás Irányított támadás Debreczeni és az MDF ellen? Az MDF elleni politikai támadást sejt Debreczeni József az állítólagos ügynökmúltjáról szóló hírek mögött. A HavariaPress szerint ugyanis a politológus, közíró az állambiztonsági szervek utasítására lett az MDF alapító tagja. Debreczeni a Vasárnapi Híreknek úgy nyilatkozott: mindez rágalom, ráadásul őt korábban már át is világították. A hírügynökség azt is közölte: Debreczeni operatív munkájával felettesei annyira elégedettek voltak, hogy 1990 elején főhadnaggyá léptették elő. Lapunk információi szerint azonban olyasvalakit, akit azzal zsarolva szerveztek be a „céghez”, mint például a tanítványaival folytatott meg nem engedhető kapcsolat, aligha neveznek ki később tisztnek. A hírügynökség szerint Debreczeni a D-072-es fedőszámot kapta. Ez a szám létezik ugyan, de egy 1925-ben született ügynöké, míg Debreczeni harminc évvel később látta meg a napvilágot. Népszava-információ Magyar értékek és a történelem Nincs ma szocialista párt Magyarországon, a kormánykoalíciót egy nagyobb és egy kisebb liberális párt alkotja - fejtette ki Orbán Viktor a Vasárnapi Újság című rádióműsorban. Szerinte a koalíciónak semmi köze az igazi baloldalhoz. A Fidesz elnöke hozzászólt ahhoz is, hogy Oroszország visszaadta a sárospataki könyvtárból elvitt könyveket, de - az orosz restitúciós törvény értelmében - a könyvek „őrzéséért” pénzt kért. Többek között így fogalmazott: „Amikor az amerikaiak visszahozták a koronát, amit nem hadizsákmányként vittek el innen, hanem mi menekítettünk ki a kommunisták elől, az amerikaiak visszaadták. Nem kértek egy forintot se.” Szabó Zoltán szocialista országgyűlési képviselő emlékeztetett rá, történelmi tény, hogy a koronaékszereket és a nemzeti ereklyéket a Szálasi-kormány vitte el Magyarországról. Flozzátette: a rendszerváltás óta Magyarországon mértékadó politikai erő még nem azonosította magát a Szálasikormánnyal. A Fidesz választmánya jóváhagyta az országos és a területi listákat • Új kormányzati modellt hirdettek Örömmel és elszántsággal vállalja szavai szerint a Fidesz elnöke a miniszterelnök-jelöltséget. Orbán Viktor jelöléséről a Fidesz országos választmánya döntött szombati ülésén, de ezt még jóvá kell hagyni a párt március 19-én ülésező kongresszusának is. Az ülésről kiszivárgó híresztelésekkel ellentétben a pártelnöki posztot is megtartó Orbán úgy fogalmazott: nem izgatja a kormányzati hatalom, célja az emberek jövőjének jobbá tétele, melyhez a kormányzás is csak eszköz. Arról is beszélt: a magyar nemzet a jövő, a köztársaság csak az otthon. Másképpen: a nemzet a test, a köztársaság pedig a ruha, de „minket nem a divat érdekel” - fogalmazott Orbán. Választási győzelme esetén új kormányzati modellt működtetne a Fidesz. Eszerint „bevonnák az embereket a kormányzásba”, amely az együttműködésen, nem pedig az irányításon alapulna. Változást jelent az is, hogy létrehoznák a miniszterelnök-helyettesi posztot. Erre meg is van a jelölt Mikola István volt egészségügyi miniszter személyében. Feladata - Orbán szerint - az lenne, hogy „a magyar életerő, életkedv”, az egészségügy és a gyermekvállalás ügyét képviselje. Mikola azonban - saját bevallása szerint - még nem tudja, mit jelent a számára kijelölt terület működtetése. (A poszt létrehozásához alkotmánymódosítás szükséges, ez pedig kétharmados parlamenti döntést igényel, amihez elengedhetetlen lesz a szocialisták támogató voksa.) A választmány - a tagok közül többeket meglepve - most először vitára is bocsátotta az országos, illetve területi listákat. Végül hosszas vita - ám információink szerint csupán néhány apró módosítás után a választmány olyan országos listát javasolt a kongresszusnak elfogadásra, melyet Orbán Viktor vezet, utána Mikola István következik, majd Áder János frakcióvezető. Őt követi Semjén Zsolt, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke, ötödik pedig az 56-os elítélt. Winner Mária. L. T. Egyszeri alkalom Mikola István 2001 októberében öccsének ítélte a Batthyány-Strattmann László-emlékérmet. Erre a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége tett javaslatot, mert a fiatalabbik Mikola „szakmai hitvallása és egyénisége példaértékű a feltörekvő gyógyszerésznemzedéknek”. Mikola István döntését azzal indokolta: „tudósember életében egyszer adódik ilyen alkalom, az meg nem volt felírva a kéménybe, hogy én leszek a miniszter és így a saját testvéremnek adom át az elismerést.”