Népszava, 2006. március (133. évfolyam, 51-76. szám)

2006-03-01 / 51. szám

4 Intés Áder Jánosnak rossz véleménye van a miniszter­elnökről. Tudja már mindenki, az is, akit nem ér­dekel Áder véleménye, de az is, aki csak híreket hallgat, minthogy a véleményekből elege van. A közszolgálati rádió is tudja ezt valószínűleg, és nem szeretné, ha valaki lemaradna a fideszes politikus véleményéről. Ezért a vezető hírek között fontosnak tartja közölni azt a véleményt, aminek még egy véleményműsorban sem volna helye a Krónika által megjelenített formában: „a Fidesz frakcióvezetője szerénységre intette a miniszter­­elnököt” . Szeretnénk feltételezni, hogy csak a tehetség­­telenség, a rosszindulat és a butaság vezeti ha­sonló esetekben a szerkesztő kezét, de az anya­gok egymásutánja és a szóhasználat kizárja ezt a lehetőséget. „A jogfosztottak és jogsértettek oldalán áll Gyurcsány Ferenc kormánya” - hall­juk a miniszterelnök hangján, majd a bemondó hozzáteszi: Kóka János, a kormány tagja ott volt az eseményen. Azaz Suzuki-ügyben ellentmond a főnökének, de hát amilyen fejetlenség van ebben a kormányban, nem is csodálkozunk. Nyomban ezután hangzik a mondat Áder „ intéséről”. A sunyiság minősített esetével állunk szemben. Csodálkozzunk? Meddig még? ­figyelő- Demszky változtatási tilalmat akar Változtatási tilalmat ki­mondó rendelet megalko­tását kezdeményezte a fő­polgármester a főváros belső városrészeire annak érdekében, hogy a kerüle­tek ne bonthassanak el olyan épületeket, mint a műemlékkörnyezetben álló VI. kerületi Hild-ház - közölte Demszky Gábor helyettese. Ikvai-Szabó Imre (képünkön) szerint mielőbb egy rehabilitációs program elfo­gadására lenne szükség az egységes városkép megőrzése érdekében. Az Óvás! Egyesület kép­viselői fényképekkel bizonyították, hogy az épü­letet még azt követően is bontották, hogy vissza­vonták az erre vonatkozó engedélyt. (MTI) Hatályban a felsőoktatási törvény Mától hatályos az új felsőoktatási törvény, amely lehetővé tette, hogy életbe léphessen az oktatási reform. Ez alapvetően öt pilléren nyugszik. Az első az angolszász típusú képzés átvétele, vagyis a 3 éves alapképzést követően diplomával a munkaerőpiacon is elhelyezked­hetnek a diákok vagy tovább folytathatják ta­nulmányaikat a 2 éves mesterszakon, ahonnan szintén visz az út a munkaerőpiacra vagy to­vább a 2 éves doktori képzésre. A további négy pillér a finanszírozási garanciák beépítése, az egyetemek nagykorúsítása, a hallgatói lehető­ségek bővítése és a magántőke bevonását is le­hetővé tevő infrastruktúrafejlesztési program. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konfe­renciája az Alkotmánybírósághoz fordult, mert sérelmezi, hogy a hallgatóknak nincs részvételi joguk a gazdasági tanácsokban. (Népszava) Közmeghallgatás Tubes-ügyben Közmeghallgatást tart a pécsi közgyűlés március 9-én a Tubesre telepíten­dő lokátor ügyében - kö­zölte a Civilek a Mecse­kért Mozgalom szóvivője. Boros János tájékoztatása szerint Toller László pol­gármester (képünkön) azt követően írta ki a közmeghallgatást, hogy a civi­lek értesítették: három hét alatt összegyűjtötték a szükséges aláírásokat. Az aláírók kifejezték aka­ratukat a demokratikus párbeszéd kialakítása mellett, jelezték, hogy szükség van egy olyan fó­rumra, ahol a lakosság az üggyel kapcsolatban kérdezhet és elmondhatja véleményét. (MTI) Belviszályok az OCÖ-ban Elnapolta az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) közgyűlését Kolompár Orbán elnök, mert a képviselők egy csoportja nem szavazta meg az előzetesen meghirdetett napirendi pon­tokat - adta hírül a Roma Sajtóközpont. Sár­közi Károly, az OCÖ képviselője elmondta: egyes képviselők azért döntöttek így, mert az egyebek témakörében tárgyalták volna a sze­mélyi kérdéseket. Az ülést követően rendkívüli közgyűlést hívtak össze, amelyen ellenzéki képviselők úgy döntöttek: egy általuk készített költségvetést juttatnak el a Fővárosi Közigaz­gatási Hivatalhoz, és a grémium 26 képviselő­jével megvonják a bizalmat Kolompár Orbán­tól. Ugyanakkor rendkívüli ülést csak az elnök hívhat össze, és ahhoz kétharmados többség szükséges. (Népszava) BELFÖLD 2006. MÁRCIUS 1., SZERDA NÉPSZAVA A fővárosi fiatalok negyede rendszeresen kábítószerezik - Egyre korábban kezdik a drogozást A lányok nyugtatóznak, a fiúk füveznek A 15 éves diákok 15 százaléka használt egy éven belül cannabist az ENSZ leg­frissebb jelentése szerint. A hazai drogjelentésből viszont az derül ki, hogy a kábítószert használó fiatal lányok a recept nélkül kapható nyugtató- vagy al­tatószerekkel oldják a feszültséget, a fiúk szívesebben használnak marihuá­nát. A diákok egyre fiatalabb korban, 14-15 évesen próbálnak ki valamilyen til­tott szert, a fővárosban élők negyede pedig rendszeresen drogozik. A cannabis a leggyakrabban használt kábítószer Európában, de nő a koka­inhasználók köre is - ez derül ki az INCB, az ENSZ Nemzetközi Kábító­szer-ellenőrző Szerve tegnap ismerte­tett éves jelentéséből. A bécsi székhe­lyű szervezet rámutatott, hogy az Eu­rópai Unióban egy év alatt a 15 éves diákok 15 százaléka használt canna­bist. Felvinczi Katalin kábítószerügyi miniszteri biztos a tájékoztatón el­mondta, hogy Magyarországot két al­kalommal említi meg a jelentés, ez azt mutatja, hogy a nemzetközi szer­vezet megítélése szerint hazánkban nincsenek drámai folyamatok. A legfrissebb hazai drogjelentés sze­rint a 16 éves lányok az orvosi recept nélkül megvásárolható nyugtatóval, a fiúk a marihuánával kábítószereznek leggyakrabban. A fiatalok általában 14-15 éves korban ismerkednek meg a tiltott szerekkel. A kutatás arra is rámu­tat, hogy a 15-29 éves fiatalok 24 szá­zaléka próbált már ki valamilyen kábí­tószert, a magasabb iskolai végzettsé­gűek és a városban élő fiatalok veszé­lyeztetettebbek, mint a kistelepülésen élők. Budapesten a 17-18 éves gimna­zisták csaknem fele kipróbált már va­lamilyen „anyagot”, 20 százalékuk pe­dig rendszeresen drogozik. A marihuá­na a legnépszerűbb szer, országos szin­ten a megkérdezettek 15,8 százaléka legalább egyszer kipróbálta; nyugtatót a fiatalok 16 százaléka használt már. Az iskolások helytelenítik a ke­mény drogok rendszeres használatát, a könnyű drogok alkalmi fogyasztá­sával szemben viszont elnézőek. Fel­vinczi Katalin kábítószerügyi minisz­teri biztos lapunknak elmondta: ked­vező változás, hogy a legveszélyez­tetettebb korosztálynál, vagyis a kö­zépiskolásoknál mérséklődött a ki­próbálás kockázatának növekedése. Szintén kedvező tendencia, hogy a marihuánán kívül más - veszélye­sebb - drogokkal kapcsolatba került diákok aránya 1999-től nem növeke­dett, és a rendszeres fogyasztók ará­nya sem emelkedett. Kedvezőtlen je­lenség viszont, hogy egyre fiatalab­bak próbálják ki a szereket; a 9-10. évfolyamosok mintegy fele 14 éve­sen vagy annál fiatalabb korban hasz­nált először drogot, melyet általában barátoktól, ismerősöktől kaptak. Fel­vinczi Katalin a megelőzés fontossá­gára hívta fel a figyelmet: szerinte azok a leghatékonyabb programok, ahol az előadók személyesen talál­koznak a fiatalokkal, a tanár vagy a prevenciós szakember ugyanis hite­les a meggyőzésben. Valószínű, hogy a kipróbálást kevésbé tudják megaka­dályozni, viszont eredményesek le­hetnek a gyakori vagy problémás droghasználat kialakulásának meg­előzésében. Fonás: A Nemzeti Oros Fókuszköipont jelentése/Elekes, Paksi 2003b A Lévay Miklós, Felvinczi Katalin és Topolánszky Ákos által ismertetett ENSZ-jelentés szerint hazánkban nem drámai a droghelyzet Fotó: Vajda József Muhari Judit Új vezetőt választ az ügyvédek budapesti érdekvédő szervezete Olcsó, szolgáltató, érdekvédő és látha­tó kamarát, valamint a kis ügyvédek fokozottabb támogatását sürgette né­hány nappal az elnökválasztás előtt a Budapesti Ügyvédi Kamara (BÜK) egyik elnökjelöltje. Réti László - aki a jelöltállításkor a legtöbb ajánlást sze­rezte meg - lapunknak reményét fejez­te ki, hogy a csaknem ötezres tagság­ból minél többen vesznek részt a választáson. Em­lékeztetett arra, hogy az eddigi vá­lasztásokon alig félszáz, nagyrészt „régi” ügyvéd volt ott, és ez inkább lojalitási gesztus, mint közéleti akarat­­nyilvánítás volt. Pedig fontos bevonni a munkába azokat, akik 1990 után lép­tek a pályára és érdekeltek egy látható és fejlődő testületben. Elmondta azt is, hogy az elnökségért szintén induló Bárándy Péter főtitkárként, illetve ké­sőbb elnökségi tagként, Szűcs Andrea pedig elnökhelyettesként eddig is a vezetéshez tartozott. Ezért is szólhat szemléletváltásról, illetve generáció­­váltásról a hét végén esedékes vokso­lás. Az elnökjelölt reményét fejezte ki, hogy a kampányidőszak ellenére nem kerül politika a választásba, és emlé­keztetett arra, hogy az ügyvédi kar sem átpolitizált szervezet. Bár jelenleg is ellátja alapvető fel­adatait a kamara, ám az ügyvédi kar a korábbinak nyolc-tízszeresére nőtt, így sokan nem tudják, mit is csinál ponto­san a szervezet - sorolta a megújulás melletti érveket kéti. Szerinte az ügy­védi kar minden csoportjában vannak gondok. A nagy létszám a kis irodák helyzetét rontja és a minőség színvo­nalát érinti, de gond a fokozódó kon­kurencia az európai integráció miatt. Az ügyvédeknek az eddigi pozíciók megőrzésén túl „új tereket kell nyerni”, ezért fon­tos az érdekvé­­dőbb és szolgálta­­tóbb kamara. Az elképzelések között megtalálható például egy, a karon be­lül működő „ügyvéd ombudsman” lét­rehozása, a létszám bővülése miatti feladatok felmérése, az ügyvédi mun­kadíjak vizsgálata, szakirányú tovább­képzések bevezetése vagy éppen az in­formatikai reform elindítása. A kamarát 1992 óta vezető Bánáti János nem indul újra a tisztségért, ő az országos kamara elnökeként dolgozna tovább a nyugdíjba vonuló Horváth Jenő utódjaként. Réti szerint az orszá­gos és a fővárosi új elnököknek arra kell törekedniük, hogy megőrizve a régi struktúra több jó elemét, a követ­kező ciklus végén egy szabályozási környezetében, funkciójában és műkö­désében megújult, XXI. századi kama­rát adjanak át utódaiknak. M. Cs. A generációváltásról is szól az ügyvédi kamara elnökválasztása Nehezen múlik a lelki függőség A drogok hatása alatt megélt világ nem a valóság - erre figyelmeztet a Kék Pont Drogkonzultációs Köz­­ pont és Ambulancia. Lencse Menyhért, a központ munkatársa korábban elmondta, hogy a drog­használat veszélye kettős: lelki és fizikai függőséget okoz. A partidro­goktól, stimulálószerektől megnő a testi, lelki teljesítőképesség, fel­szabadítják a szervezet tartalék­energiaforrásait, megszűnik a veszélyérzet, az éhség, a szomjú­ság és a fáradtság. Amikor a szer kiürül a szervezetből, fáradtságot és levertséget, szorongást, érdek­telenséget érez a használó. A füg­gőség ilyenkor alakulhat ki, a fo­gyasztó ugyanis, hogy vágyakozá­sát csökkentse, könnyen nyúl újabb adag szer után. Az opiátok - ópi­um, morfiumkészítmények, heroin - lelassítják a testi és lelki folya­matokat. A használók körében ko­moly függőség alakul ki, kezelésre szorulnak, gyógyításuk többéves folyamat. A testi függőség rövi­­debb idő alatt gyógyítható, mint a lelki. A szer hiányától súlyos, egész testre kiterjedő fájdalom, rosszullét, hányinger jelentkezik, túladagolásuk viszont halált okoz­hat. Az orvosok egy része elkerüli a szankciókat A kamara nem szigorítana az orvosi továbbképzésen Ha a Magyar Orvosi Kamara (MOK) javasolná, az egészségügyi miniszter nem zárkózna el az orvosi tovább­képzés szabályainak szigorításától - a szervezet szerint azonban ez szük­ségtelen. Rácz Jenő azt mondta: ta­valy zárult le az első ötéves kötelező továbbképzési ciklus, így a tapaszta­latokat levonva lehet csiszolni a je­lenlegi rendszeren. A változtatás amiatt került előtér­be, mert bár tavaly áprilisig kellett teljesíteni az öt év alatt begyűjtendő, a folyamatos szakmai fejlődést iga­zoló továbbképzési pontokat, a felté­teleket nem teljesítő orvosok zömét máig nem sújtják szankciók. A mu­lasztás miatt a doktorokat törlik a ka­marai nyilvántartásból, ezt követően pedig csak felügyelettel dolgozhat­nak. A legtöbben ezt elkerülhetik, ha fellebbeznek előbb a kamaránál, majd a bíróságon. Az eljárás halasztó hatályú, így ha időközben az érintet­tek pótolják elmaradásukat, nem kell mentorral dolgozniuk. A MOK főtitkára lapunk kérdésére elmondta, hogy eddig 1500-1600 or­vos fellebbezett a kizáró döntés ellen. Gyenes Géza ugyanakkor felhívta a fi­gyelmet arra, hogy a mai továbbképzé­si rendszer elfogadható, az orvosoktól pedig nem lehet elvitatni a fellebbe­zés jogát. Úgy fogalmazott: a bíróság­hoz fordulók nem visszaélnek a lehe­tőségekkel, hanem jogaikat érvénye­sítik. Szerinte a továbbképzés szabá­lyain nem szigorítani kellene, hanem átgondolni, hogy az állam által kötele­zően előírt, drága továbbképzési prog­ramokon például a nyugdíjas orvosok - akik nehezen tudják ezeket kifizetni - hogyan tudnak ingyen részt venni. A főtitkár szerint figyelembe kell venni azt is, hogy a magyar orvosok 90 szá­zaléka teljesítette az előírt feltételeket, miközben más országokban 65-70 szá­zalék ugyanez az arány. L. G. A miniszter még csiszolna az orvosi tovább­képző rendszeren­Fotó: Vajda József

Next