Népszava, 2006. május (133. évfolyam, 101-126. szám)

2006-05-30 / 125. szám

NÉPSZAVA 2006. MÁJUS 30., KEDD Kuncze megszellőztette távozását Áttételesen utalt arra az SZDSZ elnöke a párt vasárnapi küldöttgyűlésén, hogy a jövő tavaszi tisztújításon nem indul újra posztjáért - tudta meg lapunk. Kuncze Gábor a pártelnökséget ért bírálatokra reagálva jelentette ki, hogy jövőre ő már a partvonalról nézi majd, ahogy a többiek vitatkoznak. A liberális párt tavaly már­ciusi tisztújításán Kuncze magabiztos fölénnyel védte meg elnöki posztját Fodor Gábor és Kis Zoltán ellenében. Ha jövőre nem indul, akkor a mostani helyzet szerint a két lehetséges utódjának tartott Fodor, illetve Kóka János gazdasági miniszter kö­zött dőlhet el, ki vezeti majd a pártot a továbbiakban. Azt egyelőre azonban meg­jósolni sem lehet, hogy a régi vezetők közül valaki - Magyar Bálint, Pető Iván - in­­dul-e a tisztségért, és ha igen, akkor mekkora esélye lesz a győzelemre. Kuncze a rendszerváltás óta az SZDSZ leghosszabb ideig regnáló elnöke, eddig összesen 8 évig vezette a liberálisokat. Először 1997-98 között választották meg, 2001 óta pe­dig - kétszeri újraválasztás után - megszakítás nélkül tölti be a posztot. Gyurcsány Ferenc a nemzet érdekében cselekvő reformkormányt ígért az országnak Aláírás: indulhat a reformkormány Megkötötték a kormánypártok a koalíciós megállapodást. Miután az MSZP és a SZDSZ illetékes testületei is felhatalmazták erre a két párt vezetését, a szabad demokraták és a szocialisták elnöke a kijelölt kor­mányfővel együtt aláírta a szerződést. Gyurcsány Ferenc nemzeti re­formkormányt ígért, és bejelentette, hogy a kabinet programját ma nyújtják be az Országgyűlésnek. A kormánynévsort pénteken ismerte­tik a nyilvánossággal. A második Gyurcsány-kormány nemzeti kormány lesz, tízmillió ma­gyar nevében és tizenötmillió érdeké­ben a hazát kell szolgálnia - mondta Gyurcsány Ferenc kijelölt kormány­fő, amikor Hiller István szocialista és Kuncze Gábor szabad demokrata pártelnökökkel együtt aláírta a ko­alíciós szerződést. A miniszterelnök szerint a megalakuló kabinet a refor­mok kormánya lesz. Kiemelte, hogy ma nyújtják be a kormányprogramot az Országgyűlésnek, a kabinet pedig jövő pénteken alakulhat meg, és em­lékeztetett arra is, hogy számos tör­vényjavaslatot már a múlt hét végén a parlament elé terjesztettek. Hiller a koalíciót kompromis­­­szumnak, a megköttetett megállapo­dást pedig jó egyezségnek nevezte. Az MSZP elnöke szerint pártja el­kötelezett abban, hogy végigvigye az országreformot és végrehajtsa a kormányprogramot. Az SZDSZ ve­zetője ugyanakkor azt mondta: a ko­alíció a felelősség felismerésén és vállalásán alapul, a reformok vég­rehajtásában pedig mindkét párt el­kötelezett. Kuncze úgy vélte, hogy vannak olyan feladatok, mint a költ­ségvetés rendbetétele, amelyeket azonnal orvosolni kell, a nagy rend­szerek átalakítása pedig Magyaror­szág hosszú távú fejlődését teremti meg. A megállapodás szerint az SZDSZ delegálhatja az egészségügyi, a gaz­dasági és közlekedési, illetve a kör­nyezetvédelmi tárca miniszterét és miniszterhelyettesét, s ezen felül a liberálisok adják a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) koalíciós koordiná­cióért felelős miniszterhelyettesét is. Ez utóbbi posztot Horn Gábor ed­digi koalíciós államtitkár tölti majd be, és feladatköre a jövőben sem vál­tozik. (A tegnap délutáni ötpárti egyeztetésen azonban a három el­lenzéki párt nem járult hozzá, hogy az alkotmányt a miniszterhelyettesi posztok miatt módosítsák, így az új kormányban is államtitkárok vég­zik a munkát. Az egyeztetésről tu­dósításunk a 4. oldalon.) A szerződésben a pártok deklarál­ták, hogy közös kormányzásuk cél­ja egyebek mellett az országreform megvalósítása, az életminőség ja­vítása érdekében a gazdasági egyen­súly megteremtése és a demokrácia és a jogállamiság megvédése is. A dokumentum részletesen tartalmaz­za, melyek a koalíciós együttműkö­dés alapelvei, milyen szabályok sze­rint működtetik a koalíciót, illetve miképpen egyeztetnek a közös kor­mányzást érintő kérdésekről. A meg­állapodás melléklete a két párt jo­gosult testületei által már elfogadott kormányprogram és a minisztériu­mok struktúrája is. Mint korábban beszámoltunk róla, az alakuló kabinetben megszűnnek a tárca nélküli miniszteri posztok és csökken a minisztériumok száma is: összesen tizenegy tárca működik majd, kiegészülve a kancelláriával. A szabad demokraták delegálták Mol­nár Lajos egészségügyi, Persányi Miklós környezetvédelmi és Kóka János gazdasági és közlekedési mi­nisztert. A szocialista tárcavezetők névsora azonban még nem végleges; a kabinetet Gyurcsány pénteken mutatja be a nyilvánosságnak. Va­lószínűnek tűnik, hogy Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési, Kiss Péter szociális és munkaügyi, Petrétei József igazságügyi és ren­dészeti, Hiller István oktatási és kulturális, Lamperth Mónika ön­­kormányzati és területfejlesztési, Szekeres Imre honvédelmi miniszter lesz, Veres János pedig várhatóan a Pénzügyminisztériumot vezeti majd. A kancelláriaminiszter Szilvásy György lesz. Az egyetlen kérdőjel a külügyi tárca körül van, ennek irá­nyítójaként Somogyi Ferenc mellett egyre többen Balázs Péter volt EU- biztost emlegetik. * Az uniós fejlesztési pénzekért fe­lelős kormánykabinet, melynek he­lyettes vezetője Magyar Bálint lesz, a stratégiát határozza majd meg, et­től függetlenül jön létre egy másik szervezet, amely lebonyolítja eze­ket a fejlesztéseket - mondta az SZDSZ elnöke a Magyar Televízió Nap-kelte című műsorában. Kuncze Gábort az újságíró arról kérdezte, hogy a szabad demokraták köze­lebb jutnak-e az ezermilliárd forint uniós fejlesztési pénzhez azáltal, hogy Magyar Bálint várhatóan az ennek felhasználásáért felelős po­litikai kabinet második embere lesz. A pártelnök szerint azonban a pénzek elköltése technikai feladat, a politika pedig nem foglalkozik a kasszával, hanem a stratégiát ha­tározza meg. Losonczi Gergely Hiller István, az MSZP elnöke, Gyurcsány Ferenc kijelölt miniszterelnök és Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke tegnap aláírta a koalíciós megállapodást­Fotó: Vajda József Orbán Viktor kritizál, Molnár Lajos visszautasít A Fidesznek mindent meg kell ten­nie annak megakadályozására, hogy pénzt vonjanak ki az egészségügyből - mondta Orbán Viktor a Fidesz- KDNP-frakciószövetség ülésén. A Fidesz elnöke a kormánykoalíció el­képzeléseit nem reformnak, hanem pénzbehajtásnak tartja. Úgy vélte: ingatlanspekuláció révén az egész­ségügyi vagyon egy részét ma­­gánvagyonná alakíthatják át, csök­kenthetik az állami támogatás mér­tékét, a társadalombiztosítási alapot magánkézbe „játszhatják át”. Mind­hármat meg kell akadályozni - je­lentette ki Orbán, hozzátéve: „Az el­lenfél reformelképzeléseit nem tá­mogatjuk.” Úgy vélte, bármely nagy társadalmi rendszer reformja rövid távon inkább kiadásnövekedést je­lent, márpedig a valódi reform érde­kében az ágazatra nem kevesebbet, hanem többet kell fordítani. Gógl Árpád fideszes szakpolitikus, az Orbán-kormány volt egészségügyi minisztere szólt arról is: folytatni kell az alapellátás privatizációját, és meg kell fontolni, hogy ne tisz­tán járulékalapú legyen a biztosítási rendszer, hanem bizonyos jövedéki adók - például a dohánytermékeké és az alkoholé - az ágazatban hasz­nosuljanak. Az SZDSZ egészségü­gyiminisz­­ter-jelöltje egyetért azzal, hogy „az egészségügy a mai, állami ráfordí­tásokból nem tehető rendbe, többet kell rá költeni”. Molnár Lajos viszont elutasítja, hogy ehhez az állam, azaz a betegek pénzét használják fel. Sze­rinte Orbán Viktor azzal, hogy elveti a magánbefektetők bevonásának le­hetőségét az egészségügyi reformba, azt szorgalmazza, hogy inkább a be­tegek terheit növeljék. Mint mondta, a liberálisok ennél komolyabb prog­rammal készülnek a reformra. Népszava-információ Szijjártó kommunikációs igazgató lett Megtartja jelenlegi szóvivői posztját Szijjártó Péter, hétfőtől azonban ő felel a Fi­desz kommunikációs vezetőjeként a párt sajtóosztályának irányításáért - ezt maga az érintett közölte, akit Orbán Viktor pártelnök nevezett ki. Korábban Deutsch-Für Tamás látta el a kommunikációs vezetői feladatokat, ő azonban a választások után Orbán Viktor kabinetfőnöke lett. Szijjártó mellett Selmeczi Gabriella is szóvivő ma­rad, ahogy Hammerstein Judit is változatlanul a Fidesz sajtófőnöke. Szijjártó Péter közölte azt is: az önkormányzati választások kampányfőnökéről még nincs döntés. BELFÖLD Kérdőjelek a Fidesz-sajtós ügyében Egy hálózat központi figurája után kutatnak a nyomozók Nem a Fidesz néhány napja őrizetbe vett, majd kétnapos fogva tartás után elengedett sajtósa szerezte be az amerikai vízumokat, információnk szerint ő „csak” a nemzetközi saj­tóigazolványokkal foglalkozott. Mint arról a Népszava is beszámolt, a Központi Nyomozó Főügyészség befolyással üzérkedés nemzetközi kapcsolatban bűncselekménnyel vá­dolta a Fidesz munkatársát, akit az ellenzéki párt felfüggesztett a munkavégzés alól. A Népsza­badság értesü­lése szerint ki­hallgatásán a saj­tóst egy 2003-as esetről faggatták, egyebek közt ar­ról, hogy milyen magas rangú kap­csolatai vannak, és kiket ismer azok közül, akiket kihallgatói meg­neveztek. A lap meg nem erősített ér­tesülései szerint nem került szóba a kihallgatáson, hogy a Fidesz saj­tómunkatársa pénzért segített vol­na arra jogosulatlan személyeket a nemzetközi újságíró-igazolványhoz, ami a cikk szerint „azt sejteti, hogy a nyomozók egyelőre nem őt tartják a hálózat központi figurájának”. Más forrásból viszont úgy értesültünk, hogy a Fidesz sajtósa legalábbis az egyik szervezője volt az újságíró­igazolványokkal egyszerűbben be­szerzett amerikaivízum-ü­gynek. A Népszabadság egyébként úgy tudja, hogy a sajtós közvetítésével kiállított nemzetközi újságíró-iga­zolványok háttérdokumentumainak az egyharmadát foglalták le. A Fi­desz munkatársa a Sajtószakszer­vezettől szerezte be az igazolvá­nyokat, amelyek segítségével töb­ben könnyebben jutottak ame­rikai vízumhoz. Az ügyészség házkutatása so­rán huszonhárom nemzetközi sajtóigazolvány doku­mentumait foglalták le. A Népszabadság szerint egyéb­ként az Amerikai Belbiztonsági Mi­nisztérium másfél éve kezdett vizs­gálódni a növekvő számú magyar sajtóvízum ügyében. Azt írták, hogy az amerikai követség az igazolvá­nyok alapján egyszerűbben állítja ki a vízumot, amit forrásaink legalább­is megkérdőjeleznek és a háttérben más befolyásos személyiségeket sej­tetnek. Népszava-információ kihallgatásán a Fidesz sajtómunkatársát egyebek közt arról faggatták, milyen magas rangú kapcsolatai vannak 3 A teljes nyilvánosság mellett a püspöki kar A Magyar Katoli­kus Püspöki Kon­ferencia álláspontja megegyezik a pan­nonhalmi főapát Vár­szegi Asztrikéval (ké­pünkön), miszerint az egyház múltját vizs­gáló alapítvány nyil­vánosságra hozza a feltárt információkat - mondta el lapunk­nak a püspöki kar szóvivője. Szerdahelyi Cson­gor így megerősítette az esetlegesen egyházi személyek ügynökmúltját is feltáró alapítvány munkáját vezető főpap Népszabadságnak adott interjújában kifejtett véleményét, miszerint akkor is tájékoztatni kell a közvéleményt, ha olyasmire bukkannak, ami kellemetlen az egy­háznak. Várszegi úgy vélte, ha nem ők fedik fel az igazságot, akkor más teszi meg helyettük. A Lénárd Ödön piarista szerzetesről el­nevezett alapítvány létrehozását százezer fo­rinttal támogatta a püspöki kar. Ez az összeg a szervezet alapítására lehet elegendő, bár a pan­nonhalmi főapát azt mondta: a pénzt adomá­nyokból, pályázatokból kiegészíthetik. Szer­dahelyi pedig kijelentette: a cél természetesen az, hogy működjön az alapítvány, és nem en­nek ellenkezője. Várszegi laptársunknak elmondta azt is, hogy néhány évvel ezelőtt ő maga kérte átvilágítását, így ma dokumentumokkal tudja igazolni, hogy soha nem volt beszerezve, és soha senkiről nem írt jelentéseket. A főapát nem tud azonban ar­ról, hogy a püspöki kar más tagja is kért volna átvilágítást. Ungváry Krisztián történész ugyanakkor már több egyházi vezetőről - köztük Paskai László bíborosról - derítette ki, hogy a rend­szerváltás előtt együttműködtek a titkosszolgá­latokkal. Ungváry az Élet és Irodalomban meg­jelent legutóbbi cikkében nevezett meg ügy­nökként további öt - négy mai és egy nyugál­lományú­­ katolikus püspököt, illetve érseket, köztük Seregély Istvánt, a katolikus püspöki kar korábbi elnökét. Népszava-információ Stabil MSZP-fölény a Szondánál Az elmúlt néhány hónapban nőtt az MSZP tá­bora, míg a Fidesz támogatottsága állandósult. Az összes választókorú körében jelenleg 6, a biztos pártválasztók csoportján belül 9 száza­lékpont a szocialisták előnye vetélytársukkal szemben. Mindez a Szonda Ipsos legfrissebb, májusi felméréséből derült ki. Eszerint a tel­jes népesség 34 százaléka az MSZP-re, 28 szá­zaléka a Fideszre, 4­4 százaléka az SZDSZ-re és az MDF-re szavazna. A KDNP-re pe­dig mindössze 0,4 százalék voksolna. A biz­tos szavazó pártválasztók körében a szo­cialisták népszerűsége 48, a Fideszé pedig 29 százalékos. Az SZDSZ és az MDF egyaránt 5 százalékot ért el, míg a kereszténydemokraták támogatottsága ebben a körben sem éri el az 1 százalékot. (Népszava) Évente 150-200 törvény Gyurcsány Ferenc kijelölt kormányfő hét­főn a Magyar Rádió Háttér című műsorában elmondta, évenként 150-200 törvényt al­kotnak majd. Az államháztartási egyen­súly megteremtése érdekében az állam ki­adásait csökkenteni, bevételeit növelni fog­ják, ezért 2006-ban a reáljövedelem-növekedés legfeljebb egy-két százalék lesz, és ez lesz 2007-ben is. Az egészségügy kapcsán szólt a három biztosítási csomagról is, amelyet már a 100 lépés programjában is megfogalmaztak. Első szintje a mindenkit elérő alapellátás. A második a biztosításelvű csomag, amelyet ma általában mindenki megkap, és ez a jövőben sem fog változni. A mintegy félmillió, jö­vedelmét eltitkoló ember a jövőben nem lesz jogosult a mai ellátásra. A harmadik csomag az extraszolgáltatások köre, amelyet további biztosítással lehet igénybe venni. (MTI) Működik az önvédelmi testület Tegnap kezdte meg működését a Polgárok Há­zában a Fidesz által létrehozott Társadalmi Önvédelmi Testület (TÖT), máris hat ügy - munkaügyi, illetve büntetőügy - érkezett hozzájuk. Mind a választásokkal kapcsolatos, például aktivisták számoltak be arról, hogy at­rocitás érte őket - jegyezte meg Budai Gyu­la, a szervezet egyik ügyvédje. Ez nem is vé­letlen, mert a TÖT „jogelődje” - melyet szin­tén Kontrát Károly, az Orbán-kormány belügyi államtitkára vezetett - az Új Demokrácia Köz­pont volt, amely főként választási jellegű pa­naszokkal foglalkozott. A TÖT tevékenysége kibővül, mert mint Orbán Viktor Fidesz-el­­nök megfogalmazta: feladata lesz megvédeni azokat, akik a választások után attól félnek, hátrány érheti őket politikai meggyőződésük miatt. Az állampolgárok itt csak panaszt te­hetnek, a TÖT ezután hivatalos útra tereli az ügyeket, esetleg ügyvédi segítséget nyújt, de eljárási, hatósági jogköre nincs. (Népszava)

Next