Népszava, 2006. május (133. évfolyam, 101-126. szám)
2006-05-30 / 125. szám
NÉPSZAVA 2006. MÁJUS 30., KEDD Kuncze megszellőztette távozását Áttételesen utalt arra az SZDSZ elnöke a párt vasárnapi küldöttgyűlésén, hogy a jövő tavaszi tisztújításon nem indul újra posztjáért - tudta meg lapunk. Kuncze Gábor a pártelnökséget ért bírálatokra reagálva jelentette ki, hogy jövőre ő már a partvonalról nézi majd, ahogy a többiek vitatkoznak. A liberális párt tavaly márciusi tisztújításán Kuncze magabiztos fölénnyel védte meg elnöki posztját Fodor Gábor és Kis Zoltán ellenében. Ha jövőre nem indul, akkor a mostani helyzet szerint a két lehetséges utódjának tartott Fodor, illetve Kóka János gazdasági miniszter között dőlhet el, ki vezeti majd a pártot a továbbiakban. Azt egyelőre azonban megjósolni sem lehet, hogy a régi vezetők közül valaki - Magyar Bálint, Pető Iván - indul-e a tisztségért, és ha igen, akkor mekkora esélye lesz a győzelemre. Kuncze a rendszerváltás óta az SZDSZ leghosszabb ideig regnáló elnöke, eddig összesen 8 évig vezette a liberálisokat. Először 1997-98 között választották meg, 2001 óta pedig - kétszeri újraválasztás után - megszakítás nélkül tölti be a posztot. Gyurcsány Ferenc a nemzet érdekében cselekvő reformkormányt ígért az országnak Aláírás: indulhat a reformkormány Megkötötték a kormánypártok a koalíciós megállapodást. Miután az MSZP és a SZDSZ illetékes testületei is felhatalmazták erre a két párt vezetését, a szabad demokraták és a szocialisták elnöke a kijelölt kormányfővel együtt aláírta a szerződést. Gyurcsány Ferenc nemzeti reformkormányt ígért, és bejelentette, hogy a kabinet programját ma nyújtják be az Országgyűlésnek. A kormánynévsort pénteken ismertetik a nyilvánossággal. A második Gyurcsány-kormány nemzeti kormány lesz, tízmillió magyar nevében és tizenötmillió érdekében a hazát kell szolgálnia - mondta Gyurcsány Ferenc kijelölt kormányfő, amikor Hiller István szocialista és Kuncze Gábor szabad demokrata pártelnökökkel együtt aláírta a koalíciós szerződést. A miniszterelnök szerint a megalakuló kabinet a reformok kormánya lesz. Kiemelte, hogy ma nyújtják be a kormányprogramot az Országgyűlésnek, a kabinet pedig jövő pénteken alakulhat meg, és emlékeztetett arra is, hogy számos törvényjavaslatot már a múlt hét végén a parlament elé terjesztettek. Hiller a koalíciót kompromisszumnak, a megköttetett megállapodást pedig jó egyezségnek nevezte. Az MSZP elnöke szerint pártja elkötelezett abban, hogy végigvigye az országreformot és végrehajtsa a kormányprogramot. Az SZDSZ vezetője ugyanakkor azt mondta: a koalíció a felelősség felismerésén és vállalásán alapul, a reformok végrehajtásában pedig mindkét párt elkötelezett. Kuncze úgy vélte, hogy vannak olyan feladatok, mint a költségvetés rendbetétele, amelyeket azonnal orvosolni kell, a nagy rendszerek átalakítása pedig Magyarország hosszú távú fejlődését teremti meg. A megállapodás szerint az SZDSZ delegálhatja az egészségügyi, a gazdasági és közlekedési, illetve a környezetvédelmi tárca miniszterét és miniszterhelyettesét, s ezen felül a liberálisok adják a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) koalíciós koordinációért felelős miniszterhelyettesét is. Ez utóbbi posztot Horn Gábor eddigi koalíciós államtitkár tölti majd be, és feladatköre a jövőben sem változik. (A tegnap délutáni ötpárti egyeztetésen azonban a három ellenzéki párt nem járult hozzá, hogy az alkotmányt a miniszterhelyettesi posztok miatt módosítsák, így az új kormányban is államtitkárok végzik a munkát. Az egyeztetésről tudósításunk a 4. oldalon.) A szerződésben a pártok deklarálták, hogy közös kormányzásuk célja egyebek mellett az országreform megvalósítása, az életminőség javítása érdekében a gazdasági egyensúly megteremtése és a demokrácia és a jogállamiság megvédése is. A dokumentum részletesen tartalmazza, melyek a koalíciós együttműködés alapelvei, milyen szabályok szerint működtetik a koalíciót, illetve miképpen egyeztetnek a közös kormányzást érintő kérdésekről. A megállapodás melléklete a két párt jogosult testületei által már elfogadott kormányprogram és a minisztériumok struktúrája is. Mint korábban beszámoltunk róla, az alakuló kabinetben megszűnnek a tárca nélküli miniszteri posztok és csökken a minisztériumok száma is: összesen tizenegy tárca működik majd, kiegészülve a kancelláriával. A szabad demokraták delegálták Molnár Lajos egészségügyi, Persányi Miklós környezetvédelmi és Kóka János gazdasági és közlekedési minisztert. A szocialista tárcavezetők névsora azonban még nem végleges; a kabinetet Gyurcsány pénteken mutatja be a nyilvánosságnak. Valószínűnek tűnik, hogy Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési, Kiss Péter szociális és munkaügyi, Petrétei József igazságügyi és rendészeti, Hiller István oktatási és kulturális, Lamperth Mónika önkormányzati és területfejlesztési, Szekeres Imre honvédelmi miniszter lesz, Veres János pedig várhatóan a Pénzügyminisztériumot vezeti majd. A kancelláriaminiszter Szilvásy György lesz. Az egyetlen kérdőjel a külügyi tárca körül van, ennek irányítójaként Somogyi Ferenc mellett egyre többen Balázs Péter volt EU- biztost emlegetik. * Az uniós fejlesztési pénzekért felelős kormánykabinet, melynek helyettes vezetője Magyar Bálint lesz, a stratégiát határozza majd meg, ettől függetlenül jön létre egy másik szervezet, amely lebonyolítja ezeket a fejlesztéseket - mondta az SZDSZ elnöke a Magyar Televízió Nap-kelte című műsorában. Kuncze Gábort az újságíró arról kérdezte, hogy a szabad demokraták közelebb jutnak-e az ezermilliárd forint uniós fejlesztési pénzhez azáltal, hogy Magyar Bálint várhatóan az ennek felhasználásáért felelős politikai kabinet második embere lesz. A pártelnök szerint azonban a pénzek elköltése technikai feladat, a politika pedig nem foglalkozik a kasszával, hanem a stratégiát határozza meg. Losonczi Gergely Hiller István, az MSZP elnöke, Gyurcsány Ferenc kijelölt miniszterelnök és Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke tegnap aláírta a koalíciós megállapodástFotó: Vajda József Orbán Viktor kritizál, Molnár Lajos visszautasít A Fidesznek mindent meg kell tennie annak megakadályozására, hogy pénzt vonjanak ki az egészségügyből - mondta Orbán Viktor a Fidesz- KDNP-frakciószövetség ülésén. A Fidesz elnöke a kormánykoalíció elképzeléseit nem reformnak, hanem pénzbehajtásnak tartja. Úgy vélte: ingatlanspekuláció révén az egészségügyi vagyon egy részét magánvagyonná alakíthatják át, csökkenthetik az állami támogatás mértékét, a társadalombiztosítási alapot magánkézbe „játszhatják át”. Mindhármat meg kell akadályozni - jelentette ki Orbán, hozzátéve: „Az ellenfél reformelképzeléseit nem támogatjuk.” Úgy vélte, bármely nagy társadalmi rendszer reformja rövid távon inkább kiadásnövekedést jelent, márpedig a valódi reform érdekében az ágazatra nem kevesebbet, hanem többet kell fordítani. Gógl Árpád fideszes szakpolitikus, az Orbán-kormány volt egészségügyi minisztere szólt arról is: folytatni kell az alapellátás privatizációját, és meg kell fontolni, hogy ne tisztán járulékalapú legyen a biztosítási rendszer, hanem bizonyos jövedéki adók - például a dohánytermékeké és az alkoholé - az ágazatban hasznosuljanak. Az SZDSZ egészségügyiminiszter-jelöltje egyetért azzal, hogy „az egészségügy a mai, állami ráfordításokból nem tehető rendbe, többet kell rá költeni”. Molnár Lajos viszont elutasítja, hogy ehhez az állam, azaz a betegek pénzét használják fel. Szerinte Orbán Viktor azzal, hogy elveti a magánbefektetők bevonásának lehetőségét az egészségügyi reformba, azt szorgalmazza, hogy inkább a betegek terheit növeljék. Mint mondta, a liberálisok ennél komolyabb programmal készülnek a reformra. Népszava-információ Szijjártó kommunikációs igazgató lett Megtartja jelenlegi szóvivői posztját Szijjártó Péter, hétfőtől azonban ő felel a Fidesz kommunikációs vezetőjeként a párt sajtóosztályának irányításáért - ezt maga az érintett közölte, akit Orbán Viktor pártelnök nevezett ki. Korábban Deutsch-Für Tamás látta el a kommunikációs vezetői feladatokat, ő azonban a választások után Orbán Viktor kabinetfőnöke lett. Szijjártó mellett Selmeczi Gabriella is szóvivő marad, ahogy Hammerstein Judit is változatlanul a Fidesz sajtófőnöke. Szijjártó Péter közölte azt is: az önkormányzati választások kampányfőnökéről még nincs döntés. BELFÖLD Kérdőjelek a Fidesz-sajtós ügyében Egy hálózat központi figurája után kutatnak a nyomozók Nem a Fidesz néhány napja őrizetbe vett, majd kétnapos fogva tartás után elengedett sajtósa szerezte be az amerikai vízumokat, információnk szerint ő „csak” a nemzetközi sajtóigazolványokkal foglalkozott. Mint arról a Népszava is beszámolt, a Központi Nyomozó Főügyészség befolyással üzérkedés nemzetközi kapcsolatban bűncselekménnyel vádolta a Fidesz munkatársát, akit az ellenzéki párt felfüggesztett a munkavégzés alól. A Népszabadság értesülése szerint kihallgatásán a sajtóst egy 2003-as esetről faggatták, egyebek közt arról, hogy milyen magas rangú kapcsolatai vannak, és kiket ismer azok közül, akiket kihallgatói megneveztek. A lap meg nem erősített értesülései szerint nem került szóba a kihallgatáson, hogy a Fidesz sajtómunkatársa pénzért segített volna arra jogosulatlan személyeket a nemzetközi újságíró-igazolványhoz, ami a cikk szerint „azt sejteti, hogy a nyomozók egyelőre nem őt tartják a hálózat központi figurájának”. Más forrásból viszont úgy értesültünk, hogy a Fidesz sajtósa legalábbis az egyik szervezője volt az újságíróigazolványokkal egyszerűbben beszerzett amerikaivízum-ügynek. A Népszabadság egyébként úgy tudja, hogy a sajtós közvetítésével kiállított nemzetközi újságíró-igazolványok háttérdokumentumainak az egyharmadát foglalták le. A Fidesz munkatársa a Sajtószakszervezettől szerezte be az igazolványokat, amelyek segítségével többen könnyebben jutottak amerikai vízumhoz. Az ügyészség házkutatása során huszonhárom nemzetközi sajtóigazolvány dokumentumait foglalták le. A Népszabadság szerint egyébként az Amerikai Belbiztonsági Minisztérium másfél éve kezdett vizsgálódni a növekvő számú magyar sajtóvízum ügyében. Azt írták, hogy az amerikai követség az igazolványok alapján egyszerűbben állítja ki a vízumot, amit forrásaink legalábbis megkérdőjeleznek és a háttérben más befolyásos személyiségeket sejtetnek. Népszava-információ kihallgatásán a Fidesz sajtómunkatársát egyebek közt arról faggatták, milyen magas rangú kapcsolatai vannak 3 A teljes nyilvánosság mellett a püspöki kar A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia álláspontja megegyezik a pannonhalmi főapát Várszegi Asztrikéval (képünkön), miszerint az egyház múltját vizsgáló alapítvány nyilvánosságra hozza a feltárt információkat - mondta el lapunknak a püspöki kar szóvivője. Szerdahelyi Csongor így megerősítette az esetlegesen egyházi személyek ügynökmúltját is feltáró alapítvány munkáját vezető főpap Népszabadságnak adott interjújában kifejtett véleményét, miszerint akkor is tájékoztatni kell a közvéleményt, ha olyasmire bukkannak, ami kellemetlen az egyháznak. Várszegi úgy vélte, ha nem ők fedik fel az igazságot, akkor más teszi meg helyettük. A Lénárd Ödön piarista szerzetesről elnevezett alapítvány létrehozását százezer forinttal támogatta a püspöki kar. Ez az összeg a szervezet alapítására lehet elegendő, bár a pannonhalmi főapát azt mondta: a pénzt adományokból, pályázatokból kiegészíthetik. Szerdahelyi pedig kijelentette: a cél természetesen az, hogy működjön az alapítvány, és nem ennek ellenkezője. Várszegi laptársunknak elmondta azt is, hogy néhány évvel ezelőtt ő maga kérte átvilágítását, így ma dokumentumokkal tudja igazolni, hogy soha nem volt beszerezve, és soha senkiről nem írt jelentéseket. A főapát nem tud azonban arról, hogy a püspöki kar más tagja is kért volna átvilágítást. Ungváry Krisztián történész ugyanakkor már több egyházi vezetőről - köztük Paskai László bíborosról - derítette ki, hogy a rendszerváltás előtt együttműködtek a titkosszolgálatokkal. Ungváry az Élet és Irodalomban megjelent legutóbbi cikkében nevezett meg ügynökként további öt - négy mai és egy nyugállományú katolikus püspököt, illetve érseket, köztük Seregély Istvánt, a katolikus püspöki kar korábbi elnökét. Népszava-információ Stabil MSZP-fölény a Szondánál Az elmúlt néhány hónapban nőtt az MSZP tábora, míg a Fidesz támogatottsága állandósult. Az összes választókorú körében jelenleg 6, a biztos pártválasztók csoportján belül 9 százalékpont a szocialisták előnye vetélytársukkal szemben. Mindez a Szonda Ipsos legfrissebb, májusi felméréséből derült ki. Eszerint a teljes népesség 34 százaléka az MSZP-re, 28 százaléka a Fideszre, 44 százaléka az SZDSZ-re és az MDF-re szavazna. A KDNP-re pedig mindössze 0,4 százalék voksolna. A biztos szavazó pártválasztók körében a szocialisták népszerűsége 48, a Fideszé pedig 29 százalékos. Az SZDSZ és az MDF egyaránt 5 százalékot ért el, míg a kereszténydemokraták támogatottsága ebben a körben sem éri el az 1 százalékot. (Népszava) Évente 150-200 törvény Gyurcsány Ferenc kijelölt kormányfő hétfőn a Magyar Rádió Háttér című műsorában elmondta, évenként 150-200 törvényt alkotnak majd. Az államháztartási egyensúly megteremtése érdekében az állam kiadásait csökkenteni, bevételeit növelni fogják, ezért 2006-ban a reáljövedelem-növekedés legfeljebb egy-két százalék lesz, és ez lesz 2007-ben is. Az egészségügy kapcsán szólt a három biztosítási csomagról is, amelyet már a 100 lépés programjában is megfogalmaztak. Első szintje a mindenkit elérő alapellátás. A második a biztosításelvű csomag, amelyet ma általában mindenki megkap, és ez a jövőben sem fog változni. A mintegy félmillió, jövedelmét eltitkoló ember a jövőben nem lesz jogosult a mai ellátásra. A harmadik csomag az extraszolgáltatások köre, amelyet további biztosítással lehet igénybe venni. (MTI) Működik az önvédelmi testület Tegnap kezdte meg működését a Polgárok Házában a Fidesz által létrehozott Társadalmi Önvédelmi Testület (TÖT), máris hat ügy - munkaügyi, illetve büntetőügy - érkezett hozzájuk. Mind a választásokkal kapcsolatos, például aktivisták számoltak be arról, hogy atrocitás érte őket - jegyezte meg Budai Gyula, a szervezet egyik ügyvédje. Ez nem is véletlen, mert a TÖT „jogelődje” - melyet szintén Kontrát Károly, az Orbán-kormány belügyi államtitkára vezetett - az Új Demokrácia Központ volt, amely főként választási jellegű panaszokkal foglalkozott. A TÖT tevékenysége kibővül, mert mint Orbán Viktor Fidesz-elnök megfogalmazta: feladata lesz megvédeni azokat, akik a választások után attól félnek, hátrány érheti őket politikai meggyőződésük miatt. Az állampolgárok itt csak panaszt tehetnek, a TÖT ezután hivatalos útra tereli az ügyeket, esetleg ügyvédi segítséget nyújt, de eljárási, hatósági jogköre nincs. (Népszava)