Népszava, 2006. július (133. évfolyam, 152-177. szám)

2006-07-01 / 152. szám

4 Kiss Péter szociális központot adott át A munkaügyi mi­niszter úgy látja, nap­jainkban Magyaror­szágnak - ha akar, ha nem - versenyeznie kell, de ha nyerni akar ebben, hozzá kell já­rulnia ahhoz, hogy azok is megkapják az egyenlő verseny esé­lyének lehetőségét, akik hátrányokkal él­nek. Kiss Péter (képünkön) Szombathelyen be­szélt erről, amikor felavatta a hajléktalanok szociális és foglalkoztatási rehabilitációját se­gítő nappali központot. Mint mondta, a haj­léktalanság összetett probléma, amit egyide­jűleg többféle módon és személyre szabottan kell kezelni. (MTI) Ab-hoz fordulnak a megyei kórházak Várhatóan az Alkotmánybírósághoz (Ab) for­dulnak a megyei kórházak, mivel súlyos al­kotmányossági problémát látnak abban, hogy az állam július 1-jétől további forrásokat von el és nem finanszírozza teljes egészében a be­tegellátást - hangzott el a győri Petz Ala­dár Kórház sajtótájékoztatóján. Varga Gá­bor főigazgató közölte, a külső hatások a be­tegforgalom korlátozására kényszerítik őket azzal, hogy egy júniusi kormányrendelet ér­telmében a kórházak a tavalyi finanszírozás 95 százalékát kapják csak meg. (MTI) Átadták a Semmelweis-díjakat Az egészségügyi miniszter szerint a gyógyítás soha nem volt gondtalan, már csak azért sem, mert mindig változik az egészségügy kör­nyezete, feltételrendszere. Molnár Lajos el­ismerte, hogy a változások néha félelmet kel­tenek. A miniszter akkor beszélt erről, amikor ágazati kitüntetéseket adott át. Kiemelkedő szakmai munkájukért öten vehették át a Sem­­melweis-díjat: Adány Róza, a Debreceni Egyetem egyik dékánja, Budaházi Emil, a Péterfy Sándor Utcai Kórház főigazgató fő­orvosa, Medve László nyugalmazott egész­ségügyi miniszter, Pados Gyula, a Szent Im­re Kórház orvosigazgató-helyettese, valamint Simon Miklós, a Szegedi Tudományegyetem professor emeritusa. (MTI) Népszavazás dönt a Szigetről Helyi ügydöntő népszavazást ír ki a budapesti, III. kerületi képviselő-testület az Óbudai (Ha­­jógyári)-sziget szabályozási tervéről szóló, tegnap elfogadott rendelet megerősítésére. A vitatott kerületi szabályozási terv lehetővé te­szi 320 ezer négyzetméter területű építmény, köztük kaszinó, konferenciaközpont és szál­lodák kialakítását. A népszavazást szeptember 12-én tartják. Tarlós István polgármester sze­rint jogilag tisztázni kell, hogy ha az új sza­bályozás nem lép életbe, akkor szeptemberben „visszaáll-e” az eredeti, ami nagyobb beépítést tenne lehetővé. (MTI) „Az ember hallgatja a régi-új miniszterelnök ügyesen elmondott üres programját, amely­ben a leghamisabban a Fidesztől ellopott (ma­gyarság, munkahelyek) elemek konganak... Gyurcsány elvtárs verbális lendülete per­sze előnyösen üt el az unalomba fulladt régi elvtársaitól, de aztán ezzel vége is van a po­zitívumoknak. Mert ő kegyelme a változott kö­rülmények között ugyanazt csinálja, mint min­den kapitalizálódott („liberalizált”) aparatcsik ... miközben a többség már zsigeri szinten ve­getál az egykor szinte ingyen kapott panelban. Gyurcsány Ferenc kétségtelenül nagyon szeret­ne már Kádár János lenni — ezért akarja min­denáron az ellenzéket is bevonni a pénzelvonó neoliberális kúrájához.” (írja Gyurcsány Ká­dár nyomdokain című cikkében Tőkéczki László a Magyar Nemzet június 30-i szá­mában.) „A miniszterelnök — laza csuklómozdulattal­­ röpített néhány összesített számadatot a par­lament elé... A válasz a hová lett a pénz minisz­terelnök úr kérdésre rövid és tömör: nálatok van. Nincs szó áron felül épített autópályákról, nincs szó az oktatási tárca és a kiválasztott informatikai cégek bűnös összejátszásáról, s nincs szó milliárdos irodabútor- és mobil­telefon-tenderekről. Most Keller László fel­jelentésügyi államtitkár sem vizsgálódik, nem indítanak tucatjával rendőrségi eljárásokat, senkinek sem kukkantanak be a testüregébe, s Kuncze Gábor sem hadonászik lopstop táb­lákkal... Úgy is írhatom, hogy a magyar New Dealt... a 2002 és 2006 közötti Lenyúl Díl pro­vokálta ki. ” (írja New Deal vagy Lenyúl Díl című cikkében Borókai Gábor a Heti Válasz június 29-i számában.) BELFÖLD 2006. JÚLIUS 1., SZOMBAT Öt évvel ezelőtt volt foganatja a hat szakszervezeti konföderáció egységes fellépésének Együtt lépnek a Hatok: jövő szom­baton a reprezentatív szakszer­vezeti konföderációk közös tün­tetést tartanak a kormány meg­szorító intézkedései ellen. Szabó Endre, a SZEF elnöke lapunknak kifejtette, ők mindig szorgalmaz­ták a közös fellépést. Ám ez nem mindig sikerült. „Aki nem tudja, mi a munka, a mun­katörvényt ne ugassa! - volt olvasha­tó az egyik transzparensen 2000 no­vemberének egyik szombatján, ami­kor a rendszerváltás után először tör­tént meg, hogy a hat szakszervezeti tömörülés közös nagygyűlést tar­tott Budapesten, a Nemzeti Sport­­csarnokban. Lapunk tudósítása sze­rint a vártnál jóval többen tiltakoztak a kormánynak a munkavállalókat sértő intézkedései és tervei ellen. A részvevők levelet írtak Orbán Vik­tor miniszterelnöknek, további tár­gyalásokat sürgettek, de keményebb fellépést is kilátásba helyeztek. A levélnek nem volt foganatja, így aztán tavasszal, immár a Hősök te­rén megismételték az egységes fel­lépést. Borsik János, az Autonóm Szakszervezeti Szövetség elnöke arról szólt, hogy Magyarországon mélypontra jutott a társadalmi pár­beszéd, a kormány semmibe veszi az érdekvédelmi szervezeteket, a mun­kavállalók igényeit. Azt is kilátásba helyezték, ha a parlament megsza­vazza a „cselédtörvényként” emlege­tett új munka törvénykönyvet, akkor május 1-jén nagyszabású politikai demonstrációt tartanak. Ez végül elmaradt, mert több változtatás ki­került a törvényjavaslatból. A május elsejék azonban kö­zösek lettek. A régi, homogén szak­­szervezeti mozgalomtól és annak hagyományaitól demonstratív mó­don elszakadó új szakszervezeti tö­mörülések a rendszerváltás ide­jén a Városligetben egyedül hagy­ták a MSZOSZ-t. Azután azonban elsőnek a Szakszervezetek Együtt­működési Fóruma (SZEF), majd az Autonómok, az Értelmiségi Szak­­szervezeti Tömörülés (ÉSZT), végül a Munkástanácsok és a Liga is vis­­­szatért a munkásünnepek klasszikus színhelyére. Szabó Endre, a SZEF elnöke kérdésünkre kifejtette, hogy konföderációjuk mindig is szorgal­mazta az együttes fellépést a közös ügyekben. A május elsejei rendezvé­nyekre is jellemző a különböző ál­láspontok megismerése, kicserélése. Az idei ezért okozott számára bos­­­szúságot: a Liga meghirdetett egy de­monstrációt, és üzent, aki akar, csat­lakozzon. Végül a helyszín rossz ki­választása miatt a város két pontján tartották meg tüntetésüket, négyen az Andrássy úton és a Városligetben, ketten az eredeti helyszínen, az Al­kotmány utcában. Az ÉSZT alelnö­­ke, Kuti László reményét fejezte ki, hogy a Hatok tavalyi, május elsejei rendezvénye az idei különválás után jövőre ismét közös lesz. Borsik János, az Autonómok el­nöke azt mondja, ma is egyetért az­zal, amit öt éve elmondott, és saj­nálatosan időszerűnek is tartja. A munkavállalói érdekek képviselete független attól, milyen politikai erő van éppen hatalmon - közölte. Bár baloldali kormányzás idején kevésbé feszült a viszonyuk az állami veze­téssel, ez nem törvényszerűen ve­zet könnyebb megegyezéshez, amint most sem. „Még egy-két ilyen kor­mányzati akció, és sikerül szoros egységbe hozni a szakszervezeti konföderációkat” - vélte. Pataky Péter, az MSZOSZ alel­­nöke úgy fogalmazott, hogy hul­lámzó a hatok kapcsolata, az adódó szituációktól függően hol erősebb, hol lazább. Alapvető kérdésekben sikerül egységes álláspontra jutni a munkáltatók és a kormányzat képvi­selőivel folyó tárgyalásokhoz, a „ver­sengő szakszervezetek”­modellből adódó következményeként a mun­kahelyeken olykor kifejezetten gyen­gíti a fellépést a szakszervezetek ve­télkedése. Kónya Péter, a Liga szakszerve­zetek társelnöke bízik benne, hogy a mostani összefogással erősebb lesz a kormányzatra és a végső dön­tést meghozó képviselőkre gyakorolt nyomásuk. Ha ez kevésnek bizonyul, és július 10-én megszavazzák az in­tézkedéscsomagot a parlamentben, akkor „forró ősz” várható... A Mun­kástanácsok Országos Szövetségé­ben Lengyel Zoltán ügyvivő szerint a megszorítások hatása később ros­­­szabb lehet a Bokros-csomagénál. Közösen leszögezett céljuk, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanácson belül folytatódjanak a tárgyalások, de ne diktátumokon és kormányzati kényszereken alapuljanak, hanem a szociális partnerek véleményeinek, javaslatainak elfogadásán, „ahogyan ez az Európai Unióban szokásos”. M. H.-SZ. F. Borsik János beszél május elsején, amikor a szakszervezetek még két helyen demonstráltak Fotó: Szalmás Péter • Újabb vezetők felmentése várható a rendőrségnél? Továbbra is számít az ORFK két me­nesztett főigazgatójának munkájára a szakminiszter. Petrétei József a fel­mentés bejelentése után lapunknak adott interjújában azt mondta, hogy Hatala József és Berta László szol­gálati viszonyát a döntés nem érin­tette, csak a vezetői megbízatás alól mentette fel őket, érdemeik elismerése mellett. A miniszter a döntés okát fir­tató kérdésre annyit mondott, hogy ez összefügg azokkal a strukturális át­alakításokkal, ami a rendőrségen meg­kezdődik. Kiemelte, a rendőrségen be­lül problémát okozott, hogy a vezetői szintek száma túl nagy volt, ami - ha nem is akadályozta, de - mindenkép­pen nehezítette a hatékony szervezeti működést. Egyes hírek szerint alig egy órával a csütörtöki vezetői értekezlet, vagyis a bejelentés előtt közölték a két főigazgatóval, hogy megszűnik ve­zetői megbízatásuk. Ők egyelőre nem kommentálták a történteket. Információink szerint az ORFK-n még nincs döntés a két főigazgató to­vábbi beosztásáról. Berta László és Hatala József július 15-ig marad hi­vatalában. Mivel csak alacsonyabb beosztást ajánlhat fel számukra a fő­kapitány, elképzelhető, hogy nem fogadják el és nyugállományba vo­nulnak - erre szolgálati idejük alapján jogosultak. Hasonló ese­tekben korábban előfordult, hogy fő­igazgatóból megyei főkapitány lett, ez a megoldás azonban a régiós át­alakulás és a főkapitányságok szá­mának csökkentése miatt aligha va­lószínű. A szakminiszter egyébként július 20-ig, illetve augusztus végéig adott határidőt az ORFK-nak a re­gionális átalakulás koncepciójának benyújtására. Lapunk úgy értesült, hogy az átalakulás után az országos főkapitány személye is változhat. Nem kizárható, hogy Bene Lászlót a most általános helyettesének kineve­zett Szabadfi Árpád váltja majd. Lapértesülések szerint a két fő­igazgatón túl vezetők sorát helyezik alacsonyabb beosztásba vagy küldik nyugdíjba a következő hónapokban. Állítólag július közepétől a megyei fő­kapitányoknak is csak egy helyettesük lehet, ami már nyáron kisebb nyug­díjazási, leszerelési hullámot indíthat el a megyékben. Népszava-információ NÉPSZAVA Gyanú kétszáz orvos esetében Kétszáz orvosnál merült fel annak gyanúja, hogy egy adott patikaszer felírásáért cserébe pénzt vagy egyéb juttatásokat fogadtak el egy gyógy­szerforgalmazó cégtől. A rendőrség várhatóan nyár végén kezdi meg az érintettek ki­hallgatását, s - bár előre ne­héz megmondani - valószínűleg vesztegetéssel gyanúsítják majd őket - tudta meg lapunk a Bu­dapesti Rendőr-főkapitányság al­osztályvezetőjétől. Gerák Sándor szerint azt sem lehet megbecsülni, hogy az ügyet mikor adhatja át a nyomozó hatóság az ügyészségnek s azt sem, hogy mikor juthat bírósági szakaszba. A hatóság még az Országos Egész­ségbiztosítási Pénztár (OEP) 2004- ben tett feljelentése nyomán kezdett vizsgálódni s hallgatott ki tanúként 400 orvost, közülük a felénél me­rült fel a bűncselekmény gyanúja. A doktorok a gyógyszerforgalmazó al­kalmazásában álló orvoslátogatókkal arról állapodtak meg, mennyi beteg­nek írják majd fel a vérzsírcsökkentő készítményt. Az egyéni „vállalástól” függően az érintettek meghatározott juttatásokat kaptak, egyebek mel­lett külföldi konferenciákra utaz­hattak, több száz­ezer forintos ho­­noráriumhoz vagy vásárlási utalványhoz ju­tottak. Ezt Gerák Sándor szerint a nyomozás során a gyógyszerforgal­mazótól lefoglalt számítógépek adatai alapján feltételezi a rend­őrség. A hatóság egyébként kihallgatta az orvoslátogatókat is, miközben a doktorok jelentős része nem tagad­ta, hogy részesült a juttatásokból, bár azt állították, hogy azokra vala­milyen munka díjaként voltak jo­gosultak. Az alosztályvezető hoz­zátette: az érintett 200 orvos nem koncentrálódik Magyarország egy bizonyos területére, országszerte - a többi között Nyíregyházán, Deb­recenben és Kecskeméten is - van­nak gyanúsítottjai az ügynek. Népszava-információ A gyógyszerforgalmazóktól lefoglalt számítógépek adatai erősítik a nyomozás feltételezéseit Elavultnak tartják a „drága” EMMA-t Megszűnik az Egységes Magyar Munkaügyi Adatbázis (EMMA), mert a rendszer elavult és fölösleges - legalábbis így tájékoztatták la­punkat a Pénzügyminisztériumból (PM). Az adatokat és a funkciókat vélhetően más szervezet hasznosítja, az átszervezés azonban nem jár költ­ségmegtakarítással. Információink szerint a PM előterjesztése alapján 2007. január 1-jétől megszűnt vol­na az EMMA, a munkaügyi tárca azonban azonnal módosító javaslatot adott be, mivel az előterjesztés nem vette figyelembe, hogy az adatbázis a munkavállalók érdekeit szolgálja. A módosítás szerint az adatokat nem­csak adóügyi, hanem foglalkoztatási szempontból is hasznosítják majd. Horváth Györgyi, a Foglalkozta­tási Hivatal EMMA-főosztályának helyettes vezetője lapunknak el­mondta, a médiából értesültek ar­ról, hogy megszűnhet a 2004. má­jus elseje óta működő rendszer, de hivatalosan egyelőre semmilyen in­formációt sem kaptak. A működte­tésben 56 munkatárs dolgozik, a kor­szerű adatbázisra eddig mintegy 2,7 milliárd forintot fordított a kormány. Emlékezetes, az EMMA-t 2004- ben Burány Sándor akkori munka­ügyi miniszter indította el. A cél az volt, hogy átlátható legyen a munka­erőpiac, 1992-ben ugyanis megszün­tették a munkakönyvét és eltörölték a foglalkoztatási nyilvántartást, így lehetetlenné vált a munkavállalók és munkaadók helyzetének ellenőrzése. Az adatbázisból a munkavállalók, a munkáltatók és az illetékes hatósá­gok - APEH, munkaügyi ellenőrök - is naprakész információkat szerez­hetnek a munkavállalók foglalkozta­tási helyzetéről. A munkáltatóknak bejelentési kötelezettségük van, az új munkaviszony megkezdése előtt vagy a megszűnése után egy nappal jelezniük kell a változást, a munka­­vállalók pedig PIN-kód segítségével tájékozódhatnak arról, hogy mun­káltatójuk a valós adatokkal jelentet­te-e be őket. Az EMMA eredetileg csak A mun­ka törvénykönyve hatálya alá tar­tozó jogviszonyokat kezeli, de a kor­mány korábbi terve az volt, hogy a köztisztviselőkkel és a közalkalma­zottakkal bővíti a kört. A naprakész rendszer főleg a feketemunka ki­szűrésében jelentett segítséget, a ha­tóság előzetesen ugyanis letöltötte az ellenőrizendő cég munkavállalóira vonatkozó adatokat. Muhari Judit

Next