Népszava, 2006. július (133. évfolyam, 152-177. szám)
2006-07-01 / 152. szám
4 Kiss Péter szociális központot adott át A munkaügyi miniszter úgy látja, napjainkban Magyarországnak - ha akar, ha nem - versenyeznie kell, de ha nyerni akar ebben, hozzá kell járulnia ahhoz, hogy azok is megkapják az egyenlő verseny esélyének lehetőségét, akik hátrányokkal élnek. Kiss Péter (képünkön) Szombathelyen beszélt erről, amikor felavatta a hajléktalanok szociális és foglalkoztatási rehabilitációját segítő nappali központot. Mint mondta, a hajléktalanság összetett probléma, amit egyidejűleg többféle módon és személyre szabottan kell kezelni. (MTI) Ab-hoz fordulnak a megyei kórházak Várhatóan az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordulnak a megyei kórházak, mivel súlyos alkotmányossági problémát látnak abban, hogy az állam július 1-jétől további forrásokat von el és nem finanszírozza teljes egészében a betegellátást - hangzott el a győri Petz Aladár Kórház sajtótájékoztatóján. Varga Gábor főigazgató közölte, a külső hatások a betegforgalom korlátozására kényszerítik őket azzal, hogy egy júniusi kormányrendelet értelmében a kórházak a tavalyi finanszírozás 95 százalékát kapják csak meg. (MTI) Átadták a Semmelweis-díjakat Az egészségügyi miniszter szerint a gyógyítás soha nem volt gondtalan, már csak azért sem, mert mindig változik az egészségügy környezete, feltételrendszere. Molnár Lajos elismerte, hogy a változások néha félelmet keltenek. A miniszter akkor beszélt erről, amikor ágazati kitüntetéseket adott át. Kiemelkedő szakmai munkájukért öten vehették át a Semmelweis-díjat: Adány Róza, a Debreceni Egyetem egyik dékánja, Budaházi Emil, a Péterfy Sándor Utcai Kórház főigazgató főorvosa, Medve László nyugalmazott egészségügyi miniszter, Pados Gyula, a Szent Imre Kórház orvosigazgató-helyettese, valamint Simon Miklós, a Szegedi Tudományegyetem professor emeritusa. (MTI) Népszavazás dönt a Szigetről Helyi ügydöntő népszavazást ír ki a budapesti, III. kerületi képviselő-testület az Óbudai (Hajógyári)-sziget szabályozási tervéről szóló, tegnap elfogadott rendelet megerősítésére. A vitatott kerületi szabályozási terv lehetővé teszi 320 ezer négyzetméter területű építmény, köztük kaszinó, konferenciaközpont és szállodák kialakítását. A népszavazást szeptember 12-én tartják. Tarlós István polgármester szerint jogilag tisztázni kell, hogy ha az új szabályozás nem lép életbe, akkor szeptemberben „visszaáll-e” az eredeti, ami nagyobb beépítést tenne lehetővé. (MTI) „Az ember hallgatja a régi-új miniszterelnök ügyesen elmondott üres programját, amelyben a leghamisabban a Fidesztől ellopott (magyarság, munkahelyek) elemek konganak... Gyurcsány elvtárs verbális lendülete persze előnyösen üt el az unalomba fulladt régi elvtársaitól, de aztán ezzel vége is van a pozitívumoknak. Mert ő kegyelme a változott körülmények között ugyanazt csinálja, mint minden kapitalizálódott („liberalizált”) aparatcsik ... miközben a többség már zsigeri szinten vegetál az egykor szinte ingyen kapott panelban. Gyurcsány Ferenc kétségtelenül nagyon szeretne már Kádár János lenni — ezért akarja mindenáron az ellenzéket is bevonni a pénzelvonó neoliberális kúrájához.” (írja Gyurcsány Kádár nyomdokain című cikkében Tőkéczki László a Magyar Nemzet június 30-i számában.) „A miniszterelnök — laza csuklómozdulattal röpített néhány összesített számadatot a parlament elé... A válasz a hová lett a pénz miniszterelnök úr kérdésre rövid és tömör: nálatok van. Nincs szó áron felül épített autópályákról, nincs szó az oktatási tárca és a kiválasztott informatikai cégek bűnös összejátszásáról, s nincs szó milliárdos irodabútor- és mobiltelefon-tenderekről. Most Keller László feljelentésügyi államtitkár sem vizsgálódik, nem indítanak tucatjával rendőrségi eljárásokat, senkinek sem kukkantanak be a testüregébe, s Kuncze Gábor sem hadonászik lopstop táblákkal... Úgy is írhatom, hogy a magyar New Dealt... a 2002 és 2006 közötti Lenyúl Díl provokálta ki. ” (írja New Deal vagy Lenyúl Díl című cikkében Borókai Gábor a Heti Válasz június 29-i számában.) BELFÖLD 2006. JÚLIUS 1., SZOMBAT Öt évvel ezelőtt volt foganatja a hat szakszervezeti konföderáció egységes fellépésének Együtt lépnek a Hatok: jövő szombaton a reprezentatív szakszervezeti konföderációk közös tüntetést tartanak a kormány megszorító intézkedései ellen. Szabó Endre, a SZEF elnöke lapunknak kifejtette, ők mindig szorgalmazták a közös fellépést. Ám ez nem mindig sikerült. „Aki nem tudja, mi a munka, a munkatörvényt ne ugassa! - volt olvasható az egyik transzparensen 2000 novemberének egyik szombatján, amikor a rendszerváltás után először történt meg, hogy a hat szakszervezeti tömörülés közös nagygyűlést tartott Budapesten, a Nemzeti Sportcsarnokban. Lapunk tudósítása szerint a vártnál jóval többen tiltakoztak a kormánynak a munkavállalókat sértő intézkedései és tervei ellen. A részvevők levelet írtak Orbán Viktor miniszterelnöknek, további tárgyalásokat sürgettek, de keményebb fellépést is kilátásba helyeztek. A levélnek nem volt foganatja, így aztán tavasszal, immár a Hősök terén megismételték az egységes fellépést. Borsik János, az Autonóm Szakszervezeti Szövetség elnöke arról szólt, hogy Magyarországon mélypontra jutott a társadalmi párbeszéd, a kormány semmibe veszi az érdekvédelmi szervezeteket, a munkavállalók igényeit. Azt is kilátásba helyezték, ha a parlament megszavazza a „cselédtörvényként” emlegetett új munka törvénykönyvet, akkor május 1-jén nagyszabású politikai demonstrációt tartanak. Ez végül elmaradt, mert több változtatás kikerült a törvényjavaslatból. A május elsejék azonban közösek lettek. A régi, homogén szakszervezeti mozgalomtól és annak hagyományaitól demonstratív módon elszakadó új szakszervezeti tömörülések a rendszerváltás idején a Városligetben egyedül hagyták a MSZOSZ-t. Azután azonban elsőnek a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF), majd az Autonómok, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT), végül a Munkástanácsok és a Liga is visszatért a munkásünnepek klasszikus színhelyére. Szabó Endre, a SZEF elnöke kérdésünkre kifejtette, hogy konföderációjuk mindig is szorgalmazta az együttes fellépést a közös ügyekben. A május elsejei rendezvényekre is jellemző a különböző álláspontok megismerése, kicserélése. Az idei ezért okozott számára bosszúságot: a Liga meghirdetett egy demonstrációt, és üzent, aki akar, csatlakozzon. Végül a helyszín rossz kiválasztása miatt a város két pontján tartották meg tüntetésüket, négyen az Andrássy úton és a Városligetben, ketten az eredeti helyszínen, az Alkotmány utcában. Az ÉSZT alelnöke, Kuti László reményét fejezte ki, hogy a Hatok tavalyi, május elsejei rendezvénye az idei különválás után jövőre ismét közös lesz. Borsik János, az Autonómok elnöke azt mondja, ma is egyetért azzal, amit öt éve elmondott, és sajnálatosan időszerűnek is tartja. A munkavállalói érdekek képviselete független attól, milyen politikai erő van éppen hatalmon - közölte. Bár baloldali kormányzás idején kevésbé feszült a viszonyuk az állami vezetéssel, ez nem törvényszerűen vezet könnyebb megegyezéshez, amint most sem. „Még egy-két ilyen kormányzati akció, és sikerül szoros egységbe hozni a szakszervezeti konföderációkat” - vélte. Pataky Péter, az MSZOSZ alelnöke úgy fogalmazott, hogy hullámzó a hatok kapcsolata, az adódó szituációktól függően hol erősebb, hol lazább. Alapvető kérdésekben sikerül egységes álláspontra jutni a munkáltatók és a kormányzat képviselőivel folyó tárgyalásokhoz, a „versengő szakszervezetek”modellből adódó következményeként a munkahelyeken olykor kifejezetten gyengíti a fellépést a szakszervezetek vetélkedése. Kónya Péter, a Liga szakszervezetek társelnöke bízik benne, hogy a mostani összefogással erősebb lesz a kormányzatra és a végső döntést meghozó képviselőkre gyakorolt nyomásuk. Ha ez kevésnek bizonyul, és július 10-én megszavazzák az intézkedéscsomagot a parlamentben, akkor „forró ősz” várható... A Munkástanácsok Országos Szövetségében Lengyel Zoltán ügyvivő szerint a megszorítások hatása később rosszabb lehet a Bokros-csomagénál. Közösen leszögezett céljuk, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanácson belül folytatódjanak a tárgyalások, de ne diktátumokon és kormányzati kényszereken alapuljanak, hanem a szociális partnerek véleményeinek, javaslatainak elfogadásán, „ahogyan ez az Európai Unióban szokásos”. M. H.-SZ. F. Borsik János beszél május elsején, amikor a szakszervezetek még két helyen demonstráltak Fotó: Szalmás Péter • Újabb vezetők felmentése várható a rendőrségnél? Továbbra is számít az ORFK két menesztett főigazgatójának munkájára a szakminiszter. Petrétei József a felmentés bejelentése után lapunknak adott interjújában azt mondta, hogy Hatala József és Berta László szolgálati viszonyát a döntés nem érintette, csak a vezetői megbízatás alól mentette fel őket, érdemeik elismerése mellett. A miniszter a döntés okát firtató kérdésre annyit mondott, hogy ez összefügg azokkal a strukturális átalakításokkal, ami a rendőrségen megkezdődik. Kiemelte, a rendőrségen belül problémát okozott, hogy a vezetői szintek száma túl nagy volt, ami - ha nem is akadályozta, de - mindenképpen nehezítette a hatékony szervezeti működést. Egyes hírek szerint alig egy órával a csütörtöki vezetői értekezlet, vagyis a bejelentés előtt közölték a két főigazgatóval, hogy megszűnik vezetői megbízatásuk. Ők egyelőre nem kommentálták a történteket. Információink szerint az ORFK-n még nincs döntés a két főigazgató további beosztásáról. Berta László és Hatala József július 15-ig marad hivatalában. Mivel csak alacsonyabb beosztást ajánlhat fel számukra a főkapitány, elképzelhető, hogy nem fogadják el és nyugállományba vonulnak - erre szolgálati idejük alapján jogosultak. Hasonló esetekben korábban előfordult, hogy főigazgatóból megyei főkapitány lett, ez a megoldás azonban a régiós átalakulás és a főkapitányságok számának csökkentése miatt aligha valószínű. A szakminiszter egyébként július 20-ig, illetve augusztus végéig adott határidőt az ORFK-nak a regionális átalakulás koncepciójának benyújtására. Lapunk úgy értesült, hogy az átalakulás után az országos főkapitány személye is változhat. Nem kizárható, hogy Bene Lászlót a most általános helyettesének kinevezett Szabadfi Árpád váltja majd. Lapértesülések szerint a két főigazgatón túl vezetők sorát helyezik alacsonyabb beosztásba vagy küldik nyugdíjba a következő hónapokban. Állítólag július közepétől a megyei főkapitányoknak is csak egy helyettesük lehet, ami már nyáron kisebb nyugdíjazási, leszerelési hullámot indíthat el a megyékben. Népszava-információ NÉPSZAVA Gyanú kétszáz orvos esetében Kétszáz orvosnál merült fel annak gyanúja, hogy egy adott patikaszer felírásáért cserébe pénzt vagy egyéb juttatásokat fogadtak el egy gyógyszerforgalmazó cégtől. A rendőrség várhatóan nyár végén kezdi meg az érintettek kihallgatását, s - bár előre nehéz megmondani - valószínűleg vesztegetéssel gyanúsítják majd őket - tudta meg lapunk a Budapesti Rendőr-főkapitányság alosztályvezetőjétől. Gerák Sándor szerint azt sem lehet megbecsülni, hogy az ügyet mikor adhatja át a nyomozó hatóság az ügyészségnek s azt sem, hogy mikor juthat bírósági szakaszba. A hatóság még az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) 2004- ben tett feljelentése nyomán kezdett vizsgálódni s hallgatott ki tanúként 400 orvost, közülük a felénél merült fel a bűncselekmény gyanúja. A doktorok a gyógyszerforgalmazó alkalmazásában álló orvoslátogatókkal arról állapodtak meg, mennyi betegnek írják majd fel a vérzsírcsökkentő készítményt. Az egyéni „vállalástól” függően az érintettek meghatározott juttatásokat kaptak, egyebek mellett külföldi konferenciákra utazhattak, több százezer forintos honoráriumhoz vagy vásárlási utalványhoz jutottak. Ezt Gerák Sándor szerint a nyomozás során a gyógyszerforgalmazótól lefoglalt számítógépek adatai alapján feltételezi a rendőrség. A hatóság egyébként kihallgatta az orvoslátogatókat is, miközben a doktorok jelentős része nem tagadta, hogy részesült a juttatásokból, bár azt állították, hogy azokra valamilyen munka díjaként voltak jogosultak. Az alosztályvezető hozzátette: az érintett 200 orvos nem koncentrálódik Magyarország egy bizonyos területére, országszerte - a többi között Nyíregyházán, Debrecenben és Kecskeméten is - vannak gyanúsítottjai az ügynek. Népszava-információ A gyógyszerforgalmazóktól lefoglalt számítógépek adatai erősítik a nyomozás feltételezéseit Elavultnak tartják a „drága” EMMA-t Megszűnik az Egységes Magyar Munkaügyi Adatbázis (EMMA), mert a rendszer elavult és fölösleges - legalábbis így tájékoztatták lapunkat a Pénzügyminisztériumból (PM). Az adatokat és a funkciókat vélhetően más szervezet hasznosítja, az átszervezés azonban nem jár költségmegtakarítással. Információink szerint a PM előterjesztése alapján 2007. január 1-jétől megszűnt volna az EMMA, a munkaügyi tárca azonban azonnal módosító javaslatot adott be, mivel az előterjesztés nem vette figyelembe, hogy az adatbázis a munkavállalók érdekeit szolgálja. A módosítás szerint az adatokat nemcsak adóügyi, hanem foglalkoztatási szempontból is hasznosítják majd. Horváth Györgyi, a Foglalkoztatási Hivatal EMMA-főosztályának helyettes vezetője lapunknak elmondta, a médiából értesültek arról, hogy megszűnhet a 2004. május elseje óta működő rendszer, de hivatalosan egyelőre semmilyen információt sem kaptak. A működtetésben 56 munkatárs dolgozik, a korszerű adatbázisra eddig mintegy 2,7 milliárd forintot fordított a kormány. Emlékezetes, az EMMA-t 2004- ben Burány Sándor akkori munkaügyi miniszter indította el. A cél az volt, hogy átlátható legyen a munkaerőpiac, 1992-ben ugyanis megszüntették a munkakönyvét és eltörölték a foglalkoztatási nyilvántartást, így lehetetlenné vált a munkavállalók és munkaadók helyzetének ellenőrzése. Az adatbázisból a munkavállalók, a munkáltatók és az illetékes hatóságok - APEH, munkaügyi ellenőrök - is naprakész információkat szerezhetnek a munkavállalók foglalkoztatási helyzetéről. A munkáltatóknak bejelentési kötelezettségük van, az új munkaviszony megkezdése előtt vagy a megszűnése után egy nappal jelezniük kell a változást, a munkavállalók pedig PIN-kód segítségével tájékozódhatnak arról, hogy munkáltatójuk a valós adatokkal jelentette-e be őket. Az EMMA eredetileg csak A munka törvénykönyve hatálya alá tartozó jogviszonyokat kezeli, de a kormány korábbi terve az volt, hogy a köztisztviselőkkel és a közalkalmazottakkal bővíti a kört. A naprakész rendszer főleg a feketemunka kiszűrésében jelentett segítséget, a hatóság előzetesen ugyanis letöltötte az ellenőrizendő cég munkavállalóira vonatkozó adatokat. Muhari Judit