Népszava, 2006. szeptember (133. évfolyam, 205-230. szám)
2006-09-01 / 205. szám
2 Arab béketerv készül Az arab Külügyminiszterek Tanácsa jövő heti ülésén fogja jóváhagyni az új arab béketervet, amelynek részleteit az Arab Liga főtitkára, Amer Musza dolgozta ki, és amelyet a Biztonsági Tanács elé akarnak terjeszteni. Az arab diplomaták szerint a terv benyújtása azért szükséges, mert az eddigi elképzelések csődöt mondtak. A terv szerint a Biztonsági Tanács kezdeményezné és ellenőrizné a béketárgyalásokat, melyeknek egy éven belül kellene eredményt hozniuk. Fuad Szinjora libanoni miniszterelnök tegnap elutasította az izraeli békekezdeményezéseket és kijelentette, hogy Libanon csakis az arab béketerv alapján fog békét kötni Izraellel - s akkor is az utolsó arab állam lesz, amely ezt megteszi. Csütörtöki jordániai sajtóértekezletén Kofi Annan, az ENSZ főtitkára elítélte az izraeli hadsereget, amiért az fürtösbombákat vetett be a Hezbollah elleni háborújában, és követeli, hogy a mentesítés végett Izrael fedje fel: hol szórt el ilyen bombákat. Kormányválság fenyegeti Izraelt, miután a Munkapárt többsége - és végül maga a párt elnöke, Amir Perec védelmi miniszter is - Ehud Oimert miniszterelnök álláspontjával ellentétben magáévá tette azt az elvet, hogy a háborús eseményeket független, a Legfelsőbb Bíróság elnöke által kinevezett bizottságnak kell kivizsgálnia. Dimert három, egymástól független, a kormány által kinevezett bizottság megalakítását javasolja. A Munkapárt is válságban van, sokan azzal vádolják Perecet, hogy amióta elfoglalta a védelmi miniszter székét, teljesen elhanyagolta a szociális követeléseket - pedig azok voltak választási programja fő pontjai. Két vagy három képviselő máris bejelentette, hogy a legközelebbi alkalommal megmérkőzik Pereccel a pártelnöki posztért. Yehuda Lahav (Tel-Aviv) Topolánek kijátszaná Paroubeket Új stratégiával próbál meg kormánypozícióba kerülni a június elején megrendezett cseh parlamenti választáson a legtöbb mandátumot szerzett Polgári Demokrata Párt (ODS) s elnöke, Mirek Topolánek (képünkön). Az ODS Jirí Paroubek még hivatalban lévő kormányfőt megkerülve próbál meg tárgyalásokat folytatni a kisebbségi kabinet életre hívásáról az ügyvezető miniszterelnök pártjával, a szociáldemokratákkal. Ezek vezetősége azonban közölte, hogy a „szégyenteljes” taktika eleve bukásra van ítélve. (Népszava) Kitüntették Kőszeg Ferencet Emberi jogi díjat kap a Pro Asyl német segélyszervezettől Kőszeg Ferenc, a Magyar Helsinki Bizottság elnöke - jelentették be csütörtökön. A húszéves fennállását ünneplő német szervezet első alkalommal ad át díjat azoknak, akik „példamutató elkötelezettséget” tanúsítottak a menekültek segítésében. Az elismerésben Kőszeg Ferenc mellett a német Stefan Schmidt részesül, aki a „Cap Anamur” névre keresztel hajó kapitányaként 2004-ben 37 menekültet mentett ki a vízből a Földközi-tengeren, az olasz hatóságok azonban eljárást indítottak ellene embercsempészet vádjával. (MTI) Merényletek sorozata Thaiföldön Bombamerényletsorozat rázta meg Thaiföld déli részét. A merényletekben ketten meghaltak és több mint húszan megsebesültek. A hadsereg szóvivőjének közlése szerint Yala és Betong városában egyidejűleg lépett működésbe 15 pokolgép. Feltételezések szerint muzulmán szélsőségesek állnak az akciósorozat mögött. Korábban már több hasonló merényletre került. (Népszava) Átvették Kirkuk ellenőrzését az irakiak Az amerikai hadsereg csütörtökön ünnepélyesen átadta az Irak északi részén fekvő Kirkuk városa feletti ellenőrzést az iraki erőknek. Az iraki hadsereg egyik tábornoka az átadáson elmondta azonban, hogy továbbra is szükségük van az amerikai erők segítségére a terrorizmus elleni harcban. Az iraki erők szeptemberben átveszik a biztonsági ellenőrzést az ország déli részén fekvő Zí Kár tartományban - jelentette be Núri al-Máliki iraki kormányfő. Rossz hír viszont, hogy egy bagdadi piacon végrehajtott pokolgépes merénylet következtében legalább 14 ember életét vesztette. (MTI) VILÁG 2006. SZEPTEMBER 1., PÉNTEK NÉPSZAVA A szlovák kormányfőhelyettes közös nyilatkozatot szorgalmaz Megbékélési szándékok A pozsonyi kormány újra és nyomatékosan elítélte csütörtökön a szlovákiai nemzetiségellenes kilengéseket, ugyanakkor jelezte: a szlovák felet nyugtalanítják a magyar reagálások, nemkülönben az ügy túlzott bevitelét a médiába. A szlovák külügyminisztérium Győrffy Csaba magyar nagykövetnek átadott szóbeli jegyzékében kedvező fejleménynek nevezi, hogy a felek megállapodtak a kisebbségi kérdésekben illetékes magyar-szlovák vegyes bizottság rövidesen esedékes összehívásában. A cseh-német és a francia-német megbékélési nyilatkozatok mintájára közös szlovák-magyar nyilatkozattal szeretné véglegesen lezárni a szlovák-magyar ellentéteket Dusan Caplovic szlovák kormányfő-helyettes, a legerősebb kormánypárt, az Irány-Szociáldemokrácia alelnöke abban az interjúban, amelyet a Lidové Noviny című cseh lap csütörtöki kiadása közölt. Caplovic megjegyezte: szükségesnek tartja, hogy a két ország kormányfői, parlamenti elnökei és államfői sürgősen találkozzanak és megbeszéljék az időszerű problémákat. Dusan Caplovic indítványát az interjú szerzője, Lubos Palata megnyugtatónak tartja. Rámutat azonban, hogy a megnyugtató szavak mellett Pozsonyban más hangokat is hallani. Az eddig korrektül fellépő Ján Kubis szlovák külügyminiszter a kormány ülése után támadást intézett a Magyar Koalíció Pártjának vezetői ellen - jegyzi meg. Nyugtalanítónak tartja, hogy Pozsony és Budapest is „egyre inkább bekeményít” a vitában. Kifejti: Szlovákiában ugyan a szélsőségesek a kormányban ülnek, de valójában a magyarok „forrásai” sokkal nagyobbak. „Ne legyen megtévesztő, hogy Csurka István nincs a kormányban, sem a parlamentben. Orbán Viktor volt kormányfő Fidesze sokat tanult Csurkától” - írja Palata. Aggasztónak tartja az Európai Unió finn elnöksége, ami jelenleg Szlovákiában történik - adta értésre Matti Vanhanen miniszterelnök Helsinkiben az Európai Parlament néppárti képviselőcsoportjának vezetőségét fogadva, az elnökségi tagok közé tartozó Szájer József (Fidesz- MPSZ) beszámolója szerint. Fontos lenne, hogy az Európai Unió illetékes szervei, mindenekelőtt a faj- és idegengyűlölet megfigyelésére létrehozott bécsi központ monitorozzák, folyamatosan figyeljék a szlovákiai helyzetet - véli Elmar Brok német európai parlamenti képviselő. Elítélte az idegengyűlölet és intolerancia szlovákiai megnyilvánulásait egy fiatal magyar nőt ért közelmúltbeli támadás kapcsán csütörtökön az Európa Tanács (ET) Parlamenti Közgyűlésének elnöke, René van der Linden. „Az idegengyűlölet és az intolerancia összeegyeztethetetlen a demokrácia alapvető értékeivel, és folyamatos fenyegetést jelent az európai békére és stabilitásra” - állt az Európa Tanács internetes honlapján közzétett közleményben. A közlemény hangsúlyozza, hogy valamennyi, a demokratikus értékeket tiszteletben tartó politikusnak állást kell foglalnia a politikában megjelenő összes fajgyűlölő és idegengyűlölő megnyilvánulásokkal szemben. A Kereszténydemokrata Néppárt kezdeményezi Szili Katalin házelnöknél Ján Slota - mint parlamenti képviselő - meghívását Budapestre. Személyes találkozón tisztázni lehetne azt, mi az oka magyarellenességének - mondta Simicskó István, a párt országgyűlési képviselője csütörtökön Budapesten. A Szabad Demokraták Szövetsége Új Generációja azt javasolja a politikai és civil szervezeteknek, hogy szeptember 9-én közösen demonstráljanak a tolerancia mellett az Esztergomot és Párkányt összekötő Mária Valéria hídon. Ezt John Emese, az SZDSZ Új Generáció elnöke jelentette be csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón. MTI-információ Lubos Palata: a Fidesz sokat tanult Csurka Istvántól John Emese, az Új Generáció elnöke és Eörsi Mátyás SZDSZ-ügyvivő közös demonstrációt javasolnak semmit Washington várja a kubai nyitást Kuba történelmi fordulóponthoz érkezett, s a nemzetközi közösség fontos szerepet játszhat abban, hogy segítse demokratizálódását - hangsúlyozta tegnap April Foley, az új budapesti amerikai nagykövet, megnyitván a kubai-amerikai viszonyról rendezett videokonferenciát. Washingtonból Thomas Shannon, az Amerika-közi ügyekkel foglalkozó külügyi államtitkár válaszolt magyar újságírók kérdéseire. Foley nagykövet párhuzamot vont a 1989-es magyarországi rendszerváltás és a kubai folyamatok között. Magyarország példát mutathat, megosztva az itteni, mint fogalmazott, „rendkívül sikeres” átmenet tapasztalatait. Thomas Shannon hangsúlyozta, Kubában, ha lassított felvételként is, de megkezdődött az átmenet, a 80 éves, súlyosan beteg Fidel Castro már nem képes a napi ügyek intézésére. A kubai demokratizálás nem könnyű folyamat, mutatott rá az államtitkár, s úgy vélte, még maga Castro lesz a döntőbíró a kubai intézmények közötti hatalmi harcban. Kuba népének, mint mondta, jogában áll dönteni saját jövőjéről, semmit nem akarnak ráerőltetni. Nem az amerikai embargó feloldása lesz a startpisztoly ravasza, ami a kubai demokratizálást elindítja, a szankciók enyhítése csak válasz lehet a politikai nyitás első jeleire - mondta a külügyi államtitkár. Szerinte Havannának első lépésként szabadon kellene engednie a politikai foglyokat. Shannon kifejtette: a demokráciát nem lehet exportálni, minden népnek saját jellegzetességei alapján kell az átalakulást véghezvinni. Határozott nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy Washington fontolgat-e katonai beavatkozást. Az államtitkár nem értett egyet azzal, hogy Kubában Amerika-ellenes hangulat uralkodna, szerinte a havannai rezsim Amerika-ellenes, nem pedig a kubai nép. Azzal kapcsolatosan, hogy Washington mit tehet a demokratizálás bátorításáért, az információs blokád megtörését, a civil társadalom erősítését, s a jelenlegi rezsim anyagi forrásainak korlátozását említette. Az amerikai kormányzat nem bízik abban, hogy a változás elkezdődhet, amíg Castro életben van. Lapunk kérdésére, hogy Raúl Castro szerepét hogyan ítélik meg, az államtitkár azt mondta, személye hiteltelen ahhoz, hogy a demokratizálást véghezvihesse, nem olyan súlyú vezető, mint bátyja, s így csak átmeneti figura lehet. A politikai nyitás valódi jelei vezethetnek el majd valamiféle párbeszédhez. Elekes Éva Ahmadinezsád dacol a világgal Tegnapig kellett volna Iránnak leállítani az urándúsítást, azaz jelét adnia annak, hogy nem törekszik atomfegyver előállítására. Az Iszlám Köztársaság elnöke, Mahmúd Ahmadinezsád azonban már kedden közölte: esze ágában sincs teljesíteni a Biztonsági Tanács követelését. Egyelőre kétséges, mi lesz a Nyugat válasza, mert a megteendő lépések ügyében még a BT tagállamai sem egységesek. Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök megismételte csütörtökön, hogy hazája nem hajlandó lemondani az urándúsításról, a nukleáris energia békés hasznosításáról. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) csütörtökön jelentésbe foglalta: Irán nem tett eleget az ENSZ Biztonsági Tanácsa júliusi felszólításának, hogy augusztus 31-ig függessze fel az urándúsítással kapcsolatos minden tevékenységét. A nagyhatalmak - élükön Washingtonnal - már hosszabb ideje azt gyanítják, hogy Irán energiaszükségleteinek a kielégítése céljából kibontakoztatott atomipari programjának a leple alatt atomfegyverhez, illetve ilyen fegyver gyártói kapacitásához akar hozzájutni. Irán cáfolja ezt, és arra hivatkozik: joga van az urándúsításhoz. Iránnak szembesülnie kell annak következményeivel, hogy a megszabott határidőig nem állította le „érzékeny” nukleáris tevékenységét - jelentette ki csütörtökön George Bush. Javier Solana, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője és Ali Laridzsáni, Irán nukleáris ügyekben illetékes főtárgyalója csütörtökön telefonon megállapodott abban, hogy „hamarosan” négyszemközt találkoznak - jelentette be Solana brüsszeli irodája. Az Egyesült Államok megkezdte az egyeztetést három európai szövetségesével - Nagy-Britanniával, Franciaországgal és Németországgal - arról, hogy milyen szankciórendszert vezessenek be Irán ellen, ha az ázsiai ország nem tesz eleget a BT felhívásának. A BT tagállamai és Németország egyébként a jövő héten kezdik meg a szóba jöhető szankciókról a tárgyalásokat. Auschwitzi látogatásra hívta Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnököt Noah Flug, a holokauszt-túlélők izraeli szervezetének elnöke - adta hírül csütörtökön a Háárec című izraeli napilap. Levelében Flug azt írta: elnökké válása óta „nagy figyelemmel követjük közéleti szerepléseit és rasszista megnyilatkozásait, valamint azt a tényt, hogy ön sorozatosan tagadja a holokausztot”. Népszava-összeállítás