Népszava, 2006. szeptember (133. évfolyam, 205-230. szám)

2006-09-01 / 205. szám

2 Arab béketerv készül Az arab Külügyminiszterek Tanácsa jövő he­ti ülésén fogja jóváhagyni az új arab bé­ketervet, amelynek részleteit az Arab Liga fő­titkára, Amer Musza dolgozta ki, és amelyet a Biztonsági Tanács elé akarnak terjeszteni. Az arab diplomaták szerint a terv benyújtása azért szükséges, mert az eddigi elképzelések csődöt mondtak. A terv szerint a Biztonsági Tanács kezdeményezné és ellenőrizné a béketárgyalá­sokat, melyeknek egy éven belül kellene ered­ményt hozniuk. Fuad Szinjora libanoni mi­niszterelnök tegnap elutasította az izraeli bé­kekezdeményezéseket és kijelentette, hogy Li­banon csakis az arab béketerv alapján fog békét kötni Izraellel - s akkor is az utolsó arab állam lesz, amely ezt megteszi. Csütörtöki jordániai sajtóértekezletén Kofi Annan, az ENSZ főtitkára elítélte az izraeli hadsereget, amiért az fürtösbombákat vetett be a Hezbollah elleni háborújában, és követeli, hogy a mentesítés végett Izrael fedje fel: hol szórt el ilyen bombákat. Kormányválság fenyegeti Izraelt, miután a Munkapárt többsége - és végül maga a párt el­nöke, Amir Perec védelmi miniszter is - Ehud Oimert miniszterelnök álláspontjával ellentét­ben magáévá tette azt az elvet, hogy a háborús eseményeket független, a Legfelsőbb Bíróság elnöke által kinevezett bizottságnak kell ki­vizsgálnia. Dimert három, egymástól függet­len, a kormány által kinevezett bizottság meg­alakítását javasolja. A Munkapárt is válságban van, sokan azzal vádolják Perecet, hogy amióta elfoglalta a védelmi miniszter székét, teljesen elhanyagolta a szociális követeléseket - pedig azok voltak választási programja fő pontjai. Két vagy három képviselő máris bejelentette, hogy a legközelebbi alkalommal megmérkőzik Pereccel a pártelnöki posztért. Yehuda Lahav (Tel-Aviv) Topolánek kijátszaná Paroubeket Új stratégiával pró­bál meg kormánypozí­cióba kerülni a június elején megrendezett cseh parlamenti vá­lasztáson a legtöbb mandátumot szerzett Polgári Demokrata Párt (ODS) s elnöke, Mirek Topolánek (ké­pünkön). Az ODS Jirí Paroubek még hi­vatalban lévő kormányfőt megkerülve pró­bál meg tárgyalásokat folytatni a kisebbségi kabinet életre hívásáról az ügyvezető mi­niszterelnök pártjával, a szociáldemokraták­kal. Ezek vezetősége azonban közölte, hogy a „szégyenteljes” taktika eleve bukásra van ítél­ve. (Népszava) Kitüntették Kőszeg Ferencet Emberi jogi díjat kap a Pro Asyl német se­gélyszervezettől Kőszeg Ferenc, a Magyar Helsinki Bizottság elnöke - jelentették be csü­törtökön. A húszéves fennállását ünneplő né­met szervezet első alkalommal ad át díjat azoknak, akik „példamutató elkötelezettséget” tanúsítottak a menekültek segítésében. Az el­ismerésben Kőszeg Ferenc mellett a német Stefan Schmidt részesül, aki a „Cap Anamur” névre keresztel hajó kapitányaként 2004-ben 37 menekültet mentett ki a vízből a Föld­közi-tengeren, az olasz hatóságok azonban el­járást indítottak ellene embercsempészet vád­jával. (MTI) Merényletek sorozata Thaiföldön Bombamerénylet­sorozat rázta meg Thaiföld dé­li részét. A me­rényletekben ket­ten meghaltak és több mint húszan megsebesültek. A hadsereg szó­vivőjének közlése szerint Yala és Betong városában egyidejűleg lé­pett működésbe 15 pokolgép. Feltételezések szerint muzulmán szélsőségesek állnak az ak­ciósorozat mögött. Korábban már több hasonló merényletre került. (Népszava) Átvették Kirkuk ellenőrzését az irakiak Az amerikai hadsereg csütörtökön ünnepélye­sen átadta az Irak északi részén fekvő Kirkuk városa feletti ellenőrzést az iraki erőknek. Az iraki hadsereg egyik tábornoka az átadáson el­mondta azonban, hogy továbbra is szükségük van az amerikai erők segítségére a terrorizmus elleni harcban. Az iraki erők szeptemberben átveszik a biztonsági ellenőrzést az ország déli részén fekvő Zí Kár tartományban - jelentette be Núri al-Máliki iraki kormányfő. Rossz hír viszont, hogy egy bagdadi piacon végrehajtott pokolgépes merénylet következtében legalább 14 ember életét vesztette. (MTI) VILÁG 2006. SZEPTEMBER 1., PÉNTEK NÉPSZAVA A szlovák kormányfő­helyettes közös nyilatkozatot szorgalmaz Megbékélési szándékok A pozsonyi kormány újra és nyomatékosan elítélte csütörtökön a szlo­vákiai nemzetiségellenes kilengéseket, ugyanakkor jelezte: a szlovák felet nyugtalanítják a magyar reagálások, nemkülönben az ügy túlzott bevitelét a médiába. A szlovák külügyminisztérium Győrffy Csaba ma­gyar nagykövetnek átadott szóbeli jegyzékében kedvező fejleménynek nevezi, hogy a felek megállapodtak a kisebbségi kérdésekben illetékes magyar-szlovák vegyes bizottság rövidesen esedékes összehívásában. A cseh-német és a francia-német megbékélési nyilatkozatok mintájára közös szlovák-magyar nyilatko­zattal szeretné véglegesen lezárni a szlovák-magyar ellentéteket Dusan Caplovic szlovák kormányfő-he­lyettes, a legerősebb kormánypárt, az Irány-Szociáldemokrácia al­­elnöke abban az interjúban, ame­lyet a Lidové Noviny című cseh lap csütörtöki kiadása közölt. Caplovic megjegyezte: szükségesnek tartja, hogy a két ország kormányfői, par­lamenti elnökei és államfői sürgősen találkozzanak és megbeszéljék az időszerű problémákat. Dusan Caplovic indítványát az in­terjú szerzője, Lubos Palata meg­nyugtatónak tartja. Rámutat azon­ban, hogy a megnyugtató szavak mellett Pozsonyban más hangokat is hallani. Az eddig korrektül fellépő Ján Kubis szlovák külügyminiszter a kormány ülése után támadást intézett a Magyar Koalíció Pártjának vezetői ellen - jegyzi meg. Nyugtalanítónak tartja, hogy Pozsony és Budapest is „egyre inkább bekeményít” a vi­tában. Kifejti: Szlovákiában ugyan a szélsőségesek a kormányban ülnek, de valójában a magyarok „forrásai” sokkal nagyobbak. „Ne legyen meg­tévesztő, hogy Csurka István nincs a kormányban, sem a parlamentben. Orbán Viktor volt kormányfő Fi­­desze sokat tanult Csurkától” - írja Palata. Aggasztónak tartja az Európai Unió finn elnök­sége, ami jelenleg Szlovákiában tör­ténik - adta értés­re Matti Vanhanen miniszterelnök Helsinkiben az Európai Parlament néppárti képviselőcsoportjának veze­­tőségét fogadva, az elnökségi tagok közé tartozó Szájer József (Fidesz- MPSZ) beszámolója szerint. Fontos lenne, hogy az Európai Unió illetékes szervei, mindenek­előtt a faj- és idegengyűlölet meg­figyelésére létrehozott bécsi központ monitorozzák, folyamatosan figyel­jék a szlovákiai helyzetet - véli El­mar Brok német európai parlamenti képviselő. Elítélte az idegengyűlölet és in­­tolerancia szlovákiai megnyilvá­nulásait egy fiatal magyar nőt ért közelmúltbeli támadás kapcsán csü­törtökön az Európa Tanács (ET) Par­lamenti Közgyűlésének elnöke, René van der Linden. „Az idegengyűlölet és az intolerancia összeegyeztethe­tetlen a demokrácia alapvető értéke­ivel, és folyamatos fenyegetést jelent az európai békére és stabilitásra” - állt az Európa Tanács internetes honlapján közzétett közleményben. A közlemény hangsúlyozza, hogy valamennyi, a demokratikus érté­keket tiszteletben tartó politikusnak állást kell foglalnia a politikában megjelenő összes fajgyűlölő és ide­gengyűlölő meg­nyilvánulásokkal szemben. A Keresztény­­demokrata Nép­párt kezdeményezi Szili Katalin ház­elnöknél Ján Slota - mint parlamenti képviselő - meghívását Budapestre. Személyes találkozón tisztázni le­hetne azt, mi az oka magyarellenes­­ségének - mondta Simicskó István, a párt országgyűlési képviselője csü­törtökön Budapesten. A Szabad Demokraták Szövetsége Új Generációja azt javasolja a po­litikai és civil szervezeteknek, hogy szeptember 9-én közösen demonst­ráljanak a tolerancia mellett az Esz­tergomot és Párkányt összekötő Má­ria Valéria hídon. Ezt John Emese, az SZDSZ Új Generáció elnöke je­lentette be csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón. MTI-információ Lubos Palata: a Fidesz sokat tanult Csurka Istvántól John Emese, az Új Generáció elnöke és Eörsi Mátyás SZDSZ-ügyvivő közös demonstrációt javasolnak semmit Washington várja a kubai nyitást Kuba történelmi fordulóponthoz érkezett, s a nemzetközi közösség fon­tos szerepet játszhat abban, hogy segítse demokratizálódását - hang­súlyozta tegnap April Foley, az új budapesti amerikai nagykövet, meg­nyitván a kubai-amerikai viszonyról rendezett videokonferenciát. Wa­shingtonból Thomas Shannon, az Amerika-közi ügyekkel foglalkozó külügyi államtitkár válaszolt magyar újságírók kérdéseire. Foley nagykövet párhuzamot vont a 1989-es magyarországi rendszer­­váltás és a kubai folyamatok között. Magyarország példát mutathat, meg­osztva az itteni, mint fogalmazott, „rendkívül sikeres” átmenet ta­pasztalatait. Thomas Shannon hangsúlyozta, Kubában, ha lassított felvételként is, de megkezdődött az átmenet, a 80 éves, súlyosan beteg Fidel Castro már nem képes a napi ügyek in­tézésére. A kubai demokratizálás nem könnyű folyamat, mutatott rá az államtitkár, s úgy vélte, még ma­ga Castro lesz a döntőbíró a kubai intézmények közötti hatalmi harc­ban. Kuba népének, mint mondta, jogában áll dönteni saját jövőjéről, semmit nem akarnak ráerőltetni. Nem az amerikai embargó fel­oldása lesz a startpisztoly ravasza, ami a kubai demokratizálást el­indítja, a szankciók enyhítése csak válasz lehet a politikai nyitás első je­leire - mondta a külügyi államtitkár. Szerinte Havannának első lépésként szabadon kellene engednie a po­litikai foglyokat. Shannon kifejtette: a demokráciát nem lehet exportálni, minden népnek saját jellegzetességei alapján kell az átalakulást véghez­vinni. Határozott nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy Washington fontolgat-e katonai beavatkozást. Az államtitkár nem értett egyet azzal, hogy Kubában Amerika-el­­lenes hangulat uralkodna, szerinte a havannai rezsim Amerika-ellenes, nem pedig a kubai nép. Azzal kap­csolatosan, hogy Washington mit te­het a demokratizálás bátorításáért, az információs blokád megtörését, a civil társadalom erősítését, s a je­lenlegi rezsim anyagi forrásainak korlátozását említette. Az amerikai kormányzat nem bízik abban, hogy a változás elkezdődhet, amíg Castro életben van. Lapunk kérdésére, hogy Raúl Castro szerepét hogyan ítélik meg, az államtitkár azt mondta, sze­mélye hiteltelen ahhoz, hogy a de­mokratizálást véghezvihesse, nem olyan súlyú vezető, mint bátyja, s így csak átmeneti figura lehet. A po­litikai nyitás valódi jelei vezethetnek el majd valamiféle párbeszédhez. Elekes Éva Ahmadinezsád dacol a világgal Tegnapig kellett volna Iránnak le­állítani az urándúsítást, azaz jelét adnia annak, hogy nem törekszik atomfegyver előállítására. Az Isz­lám Köztársaság elnöke, Mahmúd Ahmadinezsád azonban már kedden közölte: esze ágában sincs teljesíteni a Biztonsági Tanács követelését. Egyelőre kétséges, mi lesz a Nyugat válasza, mert a megteendő lépések ügyében még a BT tagállamai sem egységesek. Mahmúd Ahmadinezsád iráni el­nök megismételte csütörtökön, hogy hazája nem hajlandó lemondani az urándúsításról, a nukleáris energia békés hasznosításáról. A Nemzetközi Atomenergia-ügy­nökség (NAÜ) csütörtökön je­lentésbe foglalta: Irán nem tett ele­get az ENSZ Biztonsági Tanácsa jú­liusi felszólításának, hogy augusztus 31-ig függessze fel az urándúsítással kapcsolatos minden tevékenysé­gét. A nagyhatalmak - élükön Wa­shingtonnal - már hosszabb ideje azt gyanítják, hogy Irán energiaszük­ségleteinek a kielégítése céljából kibontakoztatott atomipari prog­ramjának a leple alatt atomfegyver­hez, illetve ilyen fegyver gyártói ka­pacitásához akar hozzájutni. Irán cá­folja ezt, és arra hivatkozik: joga van az urándúsításhoz. Iránnak szembesülnie kell annak következményeivel, hogy a megsza­bott határidőig nem állította le „érzé­keny” nukleáris tevékenységét - je­lentette ki csütörtökön George Bush. Javier Solana, az Európai Unió kü­l- és biztonságpolitikai főképvise­lője és Ali Laridzsáni, Irán nukleáris ügyekben illetékes főtárgyalója csü­törtökön telefonon megállapodott abban, hogy „hamarosan” négy­­szemközt találkoznak - jelentette be Solana brüsszeli irodája. Az Egyesült Államok megkezdte az egyeztetést három európai szö­vetségesével - Nagy-Britanniával, Franciaországgal és Németországgal - arról, hogy milyen szankciórend­szert vezessenek be Irán ellen, ha az ázsiai ország nem tesz eleget a BT felhívásának. A BT tagállamai és Németország egyébként a jövő hé­ten kezdik meg a szóba jöhető szank­ciókról a tárgyalásokat.­­ Auschwitzi látogatásra hívta Mahmúd Ahmadinezsád iráni el­nököt Noah Flug, a holokauszt-túl­­élők izraeli szervezetének elnöke - adta hírül csütörtökön a Háárec cí­mű izraeli napilap. Levelében Flug azt írta: elnökké válása óta „nagy figyelemmel követjük közéleti sze­repléseit és rasszista megnyilatkozá­sait, valamint azt a tényt, hogy ön so­rozatosan tagadja a holokausztot”. Népszava-összeállítás

Next