Népszava, 2006. szeptember (133. évfolyam, 205-230. szám)

2006-09-01 / 205. szám

NÉPSZAVA 2006. SZEPTEMBER 1., PÉNTEK HÁTTÉR Béla király az aszalóban - Történelmi vízibolhák Furcsa nevű falvak térképen Szalonna, Gomba, Halastó, Homok, Fonó, Mogyoróska, Nagymákfa, Tök. Ugye nem gondolnák elsőre, hogy ezek te­lepülésnevek? És ez még semmi. A honi térkép tele van kí­váncsiságot keltő falunevekkel. Ott van például Bolhás. Vagy mondjuk Aszaló. Vajon van-e az ott élőknek bármi közük is a bolhához vagy a szilvaaszaláshoz? Bizony van. A polgármes­terek készséggel mesélnek a régmúltról. A Nagyatád környékén elterülő Bolhás még az 1200-as évek­ben kapta a nevét. Igaz, a ko­rabeli dokumentumok Bolhást említenek, de az idők múlásával ki figyel az ékezetre? Galba Mi­hály polgármester a régi öregek meséiből mindenesetre úgy tud­ja, hogy az egykori nép mes­­­szire járt dolgozni. Mindennap át kellett kelniük egy patakon, ami telis-tele volt vízibolhával. Nem lehetett kellemes ez a na­pi közjáték, mert a bolha ha ví­zi, ha „légtéri”, bizony nem fu­karkodik a csípéssel. A mun­kából hazatérőket így ugratták: „Na, megjöttek a bolhások”. Galba úr egyáltalán nem szé­­gyelli ezt a községnevet. Ha egy római császár lehetett bogaras? Bolháson békesség van és fej­lődés. Ha a nagyatádiakat meg­kérdezik, melyik környező te­lepülésre költöznének ki leg­szívesebben, Bolhás biztosan az óhajtottak között szerepel. „Én büszke vagyok a falumra” - mondja a polgármester. - Ha lehetne élni a névváltoztatás­sal, akkor is a régi mellett ma­radnék. De így vannak ezzel az emberek is, akikre gyakran furcsán néznek hivatalos he­lyeken, amikor bemondják a lakcímüket. Vajon van-e sok hal Kárá­szon? Mezei Attila polgármes­ter rábólint, bizony van. Igaz, ma már főleg a halastavakban. De a falun átcsörgedező Völgy­­ségi patakban is feltűnik egy­­egy napkárász vagy domoskó, bár már csak a gyerekek vetik ki rájuk a horgászbotokat. A két és fél méter széles patakocska gyakran megtréfálja a pici falu lakóit, csapadékos időjárás ese­tén fogja magát és kiönt a med­réből. A 396 lelket számláló Kárász - amelyet egyébként a Mecsek kapujának is neveznek - a legkisebb olyan falu az or­szágban, ahol Tourinform-iro­­da működik. Mert a Völgységi patakon kívül látni itt még gyö­nyörű erdőket, pajtaszínházat, fazekasműhelyt, s csupán macskaugrásra van Baranya fő­városa, Pécs. A turisták már a harmincas években felfedezték a kárászi paradicsomot. Hát Aszalón mit aszalnak? Például finom gyümölcsöt. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei, 2034 lelkes település írásos em­lítése egy 1200-as évekbeli dézs­­majegyzékben szerepel. Árvai Károly polgármester azonban ennél izgalmasabb emlékkel is szolgál. A tatárjárás idején a me­nekülő IV. Bélát egy Bodó ne­vű aszalómester bújtatta el egy vesszőből font aszalókassban. A hálás király később neki ad­ta Boldogkőváralját, amelyet so­káig Bodókőnek hívtak, aztán ki tudja, miért, megváltoztatta a nép nyelve. Ha lúd, legyen kö­vér. Aszaló most aszalóüzem te­lepítését tervezi. És egy termé­szetgyógyászati klinikát is. En­nek viszont nincs köze az aszalt gyümölcshöz. Szorgalmatos nép lakja a Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gyei Szorgalmatost is. Húsz új­szülött, vagy húsz beköltöző kellene, hogy elérjék az ezres lélekszámot. Takács Pálné pol­gármester elégedetten említi, hogy teljesen helyénvaló az, ami a helységnévtáblájukra van ír­va. Az itteni emberek valamikor egymással versenyezve jártak napszámba. A környékbeli gaz­dák szívesen hívták munkába a dolgos szorgalmatosiakat. Ma sincs ez másként. Az itt lakók reggel útra kelnek, a környező településekre, városokba járnak dolgozni. De még az unióba is eljutnak! - dicsekszik Takácsné. Sok szorgalmatosi hegesztő és kőműves munkáját dicsérték már a nyugati országokban. Lickóvadamos kis za­lai község. A legöregebbek Mukucsfalunak hívják. A név további magyarázatra szorul. A tájnyelv mukucsnak titulálja a mókust, amiből meglehetősen sok él - legalábbis élt hajdanán - a megye dús erdeiben. Nos, a török időkben a pici falu lakói sajátos módon tréfálták meg a turbános hadfiakat. Gabonás zsákokba gyűjtötték be az ap­ró vörös állatkákat, s amikor a törökök rátörtek a falura, ki­nyitották a zsákok száját. A le­genda szerint a török még soha életében nem látott mókust, így hát fejvesztve menekült a nya­kába, fejére, vállára ugró vörös ördögök elől. Furcsa lenne, ha Borszöcsökön nem szeretnék szü­rcsölni a hegy levét. Hát hogyne szeretnék! Majd mindenkinek van szőlője a falu fölé magasodó Somló he­gyen, Magyarország legkisebb borvidékén. De a község nevét mégse a borivók ihlették. Mo­­dori László polgármester el­árulja, hogy Borszörcsökön kü­lönös nevű nemzetségek éltek egykoron. Ezek egyike a Bors, másik a Zürcük nevet viselte. Innen eredhetett a mai név, mert hogy a Borszürcü­köt ki­mondani elég nagy mutatvány. A Borszörcsöknek viszont van értelme. Nem is akármilyen. Horváth Ildikó A vesszőfonás már IV. Béla életét is megmentette Fotó: Vajda József NÉPSZAVA MEGRENDELŐLAP Megrendelem a NÉPSZAVA című napilapot ...........példányban, £ 006......................1-jétől. O 1 hónapra 1980 Ft (‘megtakarítás 28%) Q 3 hónapra 5799 Ft (‘megtakarítás 30%) □ 6 hónapra 11 430 Ft (‘megtakarítás 31%) G 12 hónapra 22 524 Ft (‘megtakarítás 32%) * A nv»£ Vikáritás &r ugor árt»* Itétwst enanoá. Kézbesítési név:... Kézbesítési cím:... Számlázási név:... Számlázás: cím:... Telefon:... E-mail cím:... □ Az előfizetési díj befizetéséhez csekket kérek. Q Átutalással fizetek. Q Kérem az elektronikus azonosítómat, mellyel az interneten igénybe vehetem az előfizetői többletszolgáltatásokat. aláírás Megrandelh­etó ú OSSO/ZOO-SOZ­CS ingyenesen hívható zóLOszámon vagy a megterv­elő szelvény visszaküldésével ez flWctweímen. Editories Kft. Terjesztési osztály, 1430 Budepest. Pl. 4.. Fen (Q$-i)4??-$02$- internet: www.ngpszevg.lw Fizetési hutáridő: a tárgyhónapot megelőző hónap tS-e! 11 Pénz hiányában megválik az egyetem az Ajtósi Dürer sori ingatlantól Hiába tiltakoztak, bezárták az ELTE uszodáját Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) eladja Ajtósi Dü­rer sori ingatlanát, amely egykor a Politikai Főiskola épü­letegyüttese volt. Az alig 16 éve az egyetem tulajdonában lé­vő ingatlan sportközpontját, így az uszodát már be is zárták - a környékbeliek és a hallgatók tiltakozása ellenére. Előb­biek úgy tudják, a területen lakópark épül. Az egyetem mű­szaki főigazgató-helyettese szerint az ELTE pénzszűkében er­re a lépésre készül, de azt cáfolta, hogy már megvan a vevő. Hozzánk már ne tessenek jön­ni, az uszoda mától bezárt - kö­zölte az ELTE Ajtósi Dürer sori uszodáj­ának telefonközpontosa. Elérkezett ez a nap - kesergett Szabó István, az uszoda rend­szeres látogatója, aki az egye­temi sportlétesítmények meg­mentése érdekében korábban a Védegylethez fordult. Mint el­mondta, az uszodába járó társai­val későn ébredtek rá arra, hogy az ELTE értékesíti a Városliget szomszédságában fekvő gyö­nyörű parkos épületegyüttesét. Az uszodát, a tornatermet, te­niszpályát, kollégiumot, a Pro­fesszorok Házát, illetve a tan­termeket - az egykori Politikai Főiskola egész ingatlanát. Ki tudja, mi lesz az ottani épü­letekkel, a gyönyörű parkkal - töprengett Szabó István, majd hozzátette Zuglóban egy­re kevesebb a zöldterület, ezért kár lenne erre a telekre is - aho­gyan a környéken élők között elterjedt­­ lakóparkot létesíteni. Amikor a közelmúltban ki­­szivárgott, mire készül az egye­tem, Szabó a Védegylettől kért segítséget. E-mailt küldött, amelyben leírta, hogy tudomá­sa szerint az uszoda veszteség nélkül működött, ugyanis reg­gelente és esténként fizető ven­dégek látogatták. Ott képezték ugyanakkor a testnevelés sza­kos hallgatókat, allergiás, aszt­más gyerekekkel foglalkoztak, gimnazisták úszásoktatására használták, nyaranta pedig gyermektábor működött a léte­sítményben, ezért - mint mond­ta - nem szabadna túladni raj­ta. Azt is elmondta, hogy a ha­talmas parkban álló évszázados fákat az utóbbi időben az el­adásra készülve állítólag elha­nyagolták. Más információnk szerint a teniszpálya helyén ma már parkoló van. Mint megtudtuk, nemcsak a környékbeliek, hanem a hall­gatói önkormányzat és a pro­fesszorok közül is tiltakoztak a dékánnál a terület értékesítése miatt - hiába. Az információk szerint 3 milliárd forint kö­rüli összeget érő ingatlan el­adásához ugyanis hallgatói és közalkalmazotti hozzájárulás is szükséges. A környezetvédők sem tudtak azonban a tiltako­zóknak segíteni. Várady Ti­bor a Védegylet nevében annyit mondott lapunknak, szomorú, hogy az értékes zöldterület el­adásából kell fedeznie az egye­temnek a megnövekedett kiadá­sokat. A zöldek szerint minden­nek zsarolás íze van. Rétfalvi Gábor, az ELTE mű­szaki és üzemeltetési főigazga­tó-helyettese szerint az egye­tem kényszerhelyzetbe került. Lapunknak nem titkolta, el­adják a területet, de csak akkor, amikor elkészül az úgynevezett Trefort-projekt. Rétfalvi soro­zatos elvonásokról, zárolások­ról beszélt; arról, hogy az egye­tem immár alig tudja kifizetni a közüzemi költségeket. Rész­ben ez az oka, hogy értékesítik az Ajtósi Dürer soron lévő in­gatlant. Másrészt az eladásból származó bevétel a Trefort-pro­jekt megvalósítására kötött szol­gáltatási szerződés fedezetéül szolgál. E projekt keretében új­jáépítik a Bölcsészettudományi Kar Trefort-kerti épületeit, PPP (közös állami és magánfi­nanszírozási) konstrukcióban. Amikor ez elkészül, eladják az Ajtósi Dürer sori területet. Rét­falvi szerint még nincs kijelölt vevő, az értékesítésre nyilvános pályázatot írnak majd ki. Ezzel kívánta cáfolni azt, amiről az uszodába járók suttogtak, hogy már tudják, kié lesz a parkos komplexum, illetve lakóparkot terveznek oda. A főigazgató-helyettes sze­rint az uszodát azért kellett be­zárni, mert pénz hiányában nem tudták felújítani, így az ÁNTSZ nem engedélyezte, hogy tovább üzemeljen. Rét­falvi Gábor úgy gondolja, a kö­vetkező tulajdonos majd fel­újítja az épületeket, az egyetem az értékesítés előtt már nem költ az uszodára. Ennek ellent­mond, hogy információnk sze­rint az elmúlt években 90 mil­lió forintot költöttek az uszoda fűtéskorszerűsítésére. Lapunk megkérdezte az eladásról az Oktatási és Kulturális Minisz­tériumot is, de arra hivatkozva, hogy az ingatlan az ELTE tu­lajdona, érdeklődésünket el­hárították. Fazekas Ágnes Az uszodát kedvelték, akik oda jártak - mindez már csak emlék marad Fotó: Demecs Zsolt Kiegészítés az ELSŐ PESTI TELEFONTÁRSASÁG Nyrt. 2006. első félévi gazdálkodásáról készített gyorsjelentéshez Az Első Pesti Telefontársaság Nyrt. (1183 Budapest, Ha­ladás u. 5.) a 2006. augusztus 11-én megjelent első félévi gazdálkodásáról szóló kivonatos jelentését az alábbiakkal egészíti ki: A Társaságnál 2006 első félévében sem a tulajdonosi kör­ben, sem a vezető tisztségviselők tekintetében változás nem történt. A Társaság vezetése nyilatkozik arról, hogy a gyorsjelen­tésben szereplő adatok és állítások a valóságnak megfe­lelnek, továbbá a gyorsjelentés nem hallgat el olyan tényt, amely a Társaság helyzetének megítélése szempontjából jelentőséggel bír. Budapest, 2006. augusztus 30. Első Pesti Telefontársaság Nyrt. Uszodát bérelnek Jafcsák Péter főiskolai adjunk­tus, aki az uszodában nem csu­pán a hallgatókat oktatta, el­mondta, az ELTE-n már nem in­dul testnevelés szak, ám még néhány éven át szükségük lesz olyan medencére, amelyben a diákokat képezhetik. Ősztől tu­domása szerint a Komjádi me­dencéjében bérel a hallgatók számára helyet az egyetem, ez pedig pénzbe kerül. A bérleti díjból talán elvégeztethették volna azokat a javításokat, ame­lyeket az ÁNTSZ megkövetelt, s akkor még legalább néhány hónapnyi haladékot kaphat az uszoda. A létesítmény sze­relmesei nem hisznek abban, hogy valaha még megnyitják a medencét, megmentik a fá­kat, megmarad ez a csodálatos park.

Next