Népszava, 2006. október (133. évfolyam, 231-255. szám)
2006-10-16 / 243. szám
Juhász Ferenc a Fidesz elnökének állításait egy álmait elvesztő politikus vergődésének tartja Orbán: egyeduralomra tör az MSZP Az MSZP-re vetítette a vele szemben gyakran alkalmazott hataloméhség vádját Orbán Viktor szombati cikkében - vélik politológusok és szocialista politikusok. Orbán szerint ugyanis az MSZP, a pártként megjelenő érdekcsoport egyeduralomra tör az élet szinte minden területén. A politikai válságból való kiútról megoszlanak a vélemények. Az MSZP tárgyalásokat akar, a Fidesz szerint ez csak Gyurcsány Ferenc távozásával lehetséges. Tompítani igyekezett a hataloméhség vele szemben alkalmazott vádját Orbán Viktor azzal, hogy az MSZP-t egyeduralmi törekvésekkel bélyegezte meg. Erről Kiszelly Zoltán politológus beszélt lapunknak. Orbán szombaton a Magyar Nemzetben megjelent cikkében azt írta, hogy nem egy ember, hanem egy „pártként megjelenő érdekcsoport” a felelős az országban kialakult válságért. Orbán szerint Gyurcsány Ferenc csak eszköze az érdekcsoportnak: „eszköz a hatalom megtartására, eszköz, amely a piszkos munka végeztével teherré, kockázati tényezővé válhat, és akkor már csak az a kérdés, hogy mikor és hogyan szabaduljanak meg tőle”. A Fidesz elnöke szerint az MSZP nemcsak a politikában, hanem a gazdaságban, a szellemi életben és a médiában is egyeduralomra törekszik. Orbán a legfontosabbnak azt tartja, hogy az MSZP támogatottsága történelmi mélypontra csökkenjen, és ennek következtében vagy megújuljon, vagy darabokra hulljon a szocialista párt. Kiszelly úgy látja, Orbán mostani politikájával igyekszik megakadályozni azt, hogy a Fidesztől jobbra bármilyen párt létrejöhessen. Meg akarja tartani azokat, akik úgy gondolják, hogy Magyarország utat tévesztett, de a Fidesz törzsközönségét is maga mellett akarja tudni. Ágh Attila politológus pedig egyenesen úgy fogalmaz, hogy Orbán rövid távon át akarja venni a hatalmat, de szerinte ez a törekvés megbukott. A látványos kudarc szerinte még nem jött el, de október 23-a után csendesen leáll a tiltakozás. Ágh úgy tudja, az MSZP éppen most készült arra, hogy a reformok elindításához nemzeti konszenzusteremtő intézményeket, szakkerekasztalokat hoz létre. Ezek megalakulását szerinte akadályozza a Fidesz. Juhász Ferenc, az MSZP alelnöke úgy véli, hogy Orbán Viktor saját lelkiállapotát, vágyát vetíti ki az MSZP-re. Emlékeztetett arra, hogy a Fidesz volt az a párt, amely nem volt képes elviselni azt, hogy eddig két országgyűlési választást vesztett el. Orbán állítását a saját álmait elvesztő politikus vergődésének tartom. Őszintén szólva csak szánalmat érzek iránta - mondta lapunknak Juhász. A politikai válságból való kiutat korábban lapunknak Horn Gyula abban jelölte meg, hogy a pártoknak tárgyalniuk kellene egymással. A volt kormányfő úgy fogalmazott: „Nem arra vagyunk ítélve, hogy egymás ellen menjünk, tárgyalnunk kell egymással, és nem szabad addig feszíteni a húrt, míg ennek a lehetősége elveszik.” Horn a közrádió Vasárnapi Újság című műsorában arról beszélt, hogy a pártok közötti közeledést szakértői tárgyalásokkal kezdené meg. Áder János viszont úgy látja, hogy a kormány és az ellenzék közötti párbeszéd csak akkor lehetséges, ha távozik a közéletből Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, aki a mostani helyzetért felelős. Az Országgyűlés fideszes alelnöke ugyancsak a Vasárnapi Újságnak nyilatkozott. Áder szerint a szocialisták stratégiája így foglalható össze: „Átlépni könnyedén, minden erkölcsi megfontolás nélkül, átlépni a morális válságon, a politikai válságon újabb hazugságokkal úrrá lenni, adott esetben esetleg fenyegetéssel.” Népszava-információ Orbán idő előtt távozott Idő előtt, már szombat reggel távozott pártja lakiteleki frakcióüléséről Orbán Viktor, holott korábbi hírügynökségi és lapjelentések, így a Magyar Nemzet szerint is sajtónyilvános értékelést tartott volna. A Vasárnapi Hírek úgy értesült, hogy Orbán zárt ajtók mögött értékelt, és a tanácskozáson a frakció tagjainak alig a fel volt ott. A Fidesz-elnök helyett a sajtó előtt Varga Mihály, a Fidesz gazdaságpolitikusa beszélt a képviselőcsoport döntéseiről. Megerősítette, hogy pártja számára elfogadhatatlan, hogy a kormány az önkormányzatoktól forrásokat akar elvonni és az otthontámogatás helyett ingatlanadót akar bevezetni. Elbocsátási tervek a Duna Tv-nél Két hét múlva kezdi meg a tárgyalásokat az üzemi tanáccsal és a szakszervezetekkel a csoportos létszámleépítésről a Duna Televízió menedzsmentje. Az 570 munkatársat foglalkoztató közszolgálati televízió dolgozóinak hetedét-nyolcadát küldi el januárig. Szekeres László gazdasági alelnök elkerülhetetlennek nevezte az intézkedést az egyéb megszorítások bevezetése mellett, az áfaemelés, az energiaárak növekedése és a színlelt szerződések felszámolásának kötelezettsége ugyanis júliustól az év végéig 150 millió forint terhet ró az intézményre. Mivel pedig jövőre sem számítanak az ideinél nagyobb költségvetési forrásra, csupán az inflációt követőre, kénytelenek tovább ésszerűsíteni a szervezetet, ugyanis a megnövekedett költségek jövőre már 300 millió forint többletkiadást jelentenének. A belsősök éves bruttó bérköltsége - az alelnök közlése szerint - jelenleg 1,2-1,3 milliárd forint, ehhez jön az alkalmilag felkért külsősök honoráriuma. Az idén hét és fél milliárd forint állami forrásból gazdálkodó Duna Tv büdzséjének 73-75 százalékát a műsorral kapcsolatos — filmvásárlás, műsorgyártás, adáslebonyolítás, műsorszórás - kiadásokra költi, amire Szekeres szerint különösen büszkék, hiszen ez a feladatuk. A gazdasági alelnök reményei szerint a megszorító intézkedések bevezetése és a leépítések nyomán jövőre is kiegyensúlyozottan gazdálkodhatnak. A másfél éve megválasztott tévéelnök, Cselényi László hivatalba lépése után tavaly csaknem száz embertől váltak meg. Idén júliusban a színlelt szerződések felszámolása nyomán százhetven dolgozók vettek állományba, így duzzadt a létszám 570-re. H. D. NÉPSZAVA 2006. OKTÓBER 16., HÉTFŐ BELFÖLD A Kossuth tér hét végi napirendjén a tandíj és az unió Ma az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordul a tandíj bevezetésének módja miatt a Fidesz. Ezt Pokorni Zoltán szombat este jelentette be a Kossuth téren, pártja tüntetésén. A Fidesz alelnöke szerint céljuk az, hogy megakadályozzák a tandíj bevezetését. Utalt arra, hogy a felsőoktatási törvényt korábban az államfő indítványára már megvizsgálta az Ab, és megállapította annak alkotmányellenességét. Szerinte a parlament a héten „gyakorlatilag egy mondat, pár szó változtatással” újból elfogadta ezt a jogszabályt, és most újból arra akarják kötelezni a diákokat, hogy fizessék meg ezt az összeget. Az újságíróknak kiosztott dokumentum szerint a tandíj mértékét meghatározó szabályok nincsenek összhangban az Ab korábbi határozataival. A felsőoktatási törvénynek a hátrányos helyzetet definiáló szabálya sérti az alkotmány hátrányos megkülönböztetést tiltó rendelkezését - olvasható. Tegnap Schmitt Pál, a Fidesz alelnöke volt a Kossuth téri tüntetés szónoka. Azt mondta, az Európai Unió nem engedi, hogy a szocialista magántőke kezébe kerüljenek a közösségi források Magyarországon. Schmitt Pál kiemelte, hogy a források követhetetlen felhasználása tipikusan szocialista gyakorlat. A fideszes politikus ezt Lamperth Mónika önkormányzati és területfejlesztési miniszter nyilvánosságra került beszédével kapcsolatban mondta. A politikus szerint vissza kell térni a demokrácia alapvető kérdéseihez. Schmitt arra figyelmeztetett, hogy a Fidesznek tiszteletben kell tartani a jobboldali pártok céljait és elképzeléseit, ugyanakkor egységre van szükség a problémák megoldásához. Népszava-összeállítás Pokorni Zoltán a Kossuth téren közölte, hogy az Alkotmánybírósághoz fordulnak Fotó: Vörös Nándor Betiltott 56-os szobor Veszprémben Veszprémben már áll ugyan az új 56- os emlékmű, noha az önkormányzat pénteki alakuló ülése után mindössze két órával hatósági úton leállította a városi színházkertben folyó munkálatokat. A Rajk László által tervezett szobor körül már hét közben is érezhető volt a feszültség. A művésznek a közelmúltban nyílt kiállítása a veszprémi Művészetek Házában, ahol a megjelentek már arról beszéltek, hogy az új önkormányzat vezetése minden eszközzel igyekszik megakadályozni az 56-os emlékmű felállítását. Mivel ennek határideje a mai nap volt, a múlt hét elején Veszprémbe szállították a mű elemeit, és elkezdték az emlékmű teljes felépítését. A pénteki önkormányzati ülés után azonban megjelent a helyszínen a város építészeti irodájának vezetője, Lindemann István egy jegyzőkönyvvel, amely szerint az emlékmű nem az engedélyezési tervnek megfelelően készült el. Szakmai magyarázatként hozzátette még, hogy az alapozás anyaga és a lyukas 56-os zászlót ábrázoló fémszobor elemeinek felülete eltér a tervben szereplő anyagoktól. A helyszínen kialakult beszélgetésben cáfolta egyben, hogy a döntés hátterében politikai szándék húzódna meg. Lapunk megkereste a mű alkotóját, Rajk Lászlót, aki egyben a kivitelezésért is felelős. Megtudtuk tőle, hogy az önkormányzat kiadta az úgynevezett teljesítési igazolást, így a mostani határozatot jogilag és szakmailag is érthetetlennek tartja. Bár a szobor felállításának befejezését hatóságilag leállították, ezt nem vehették figyelembe - mondta Rajk László, ugyanis őt mint kivitelezőt jogilag kötelezi az is, hogy egy megkezdett építési területen nem szabad balesetveszélyes helyzetet hátrahagyni. Márpedig ha a földön szanaszéjjel hagynák a szobor fémelemeit, az komoly balesetek forrása lenne. Ennek elkerülése érdekében a szobrot szombatra virradó éjszaka felállították. Lapunk veszprémi információkból megtudta, hogy a rapid döntés hátterében a város vezetésében hatalomra jutott Fidesz politikai körei szándéka húzódik meg. Ők ugyanis azt szeretnék, hogy Rajk László műve helyett Melocco Miklós szobrászművész alkotása legyen Veszprém 1956-os emlékműve. Sz. L. 3 Néppárti törekvés az MSZP-ben Az MSZP baloldali néppárttá alakítása mellett érveltek a párt vezető politikusai az MSZP Baloldali Tömörülés Platformjának rendezvénye előtt, ahol a párt hét végi kongresszusát készítették elő. A néppárti működés azt jelenti, hogy a párt a kampányok közötti időszakban is a társadalmi kapcsolataira támaszkodik, kampányidőszakban pedig ezt a kapcsolatrendszert is csatasorba állítja - mondta Kiss Péter, a platform vezetője. A kihívás az, hogy az MSZP ne csak a Fidesz által teremtett politizáláshoz képest legyen vonzó, hanem önmagában programjával, működésével is - tette hozzá. (MTI) Baloldali kritika a kormánynak Kormányzati irányváltást sürget az MSZP Társadalompolitikai Tagozata, ha kell, személyi konzekvenciákkal - derül ki a pártszervezet közleményéből. Ebben kifejtik: nem kívánnak részesei lenni Orbán Viktor hatalmi játszmájának, de kívánatosnak tartják, hogy a konzervatív oldal felelős gondolkodóival való párbeszéden keresztül teremtsék meg a társadalmi nyugalmat. A tagozat üdvözölte az MSZP Baloldali Tömörülés Platform képviselőinek állásfoglalását, amely alapján arra következtetésre jutott: egyre erősebben megjelenik az MSZP-n belül a demokratikus hagyományokhoz való visszatérés szándéka. Véleményük szerint Sipos József kizárása a pártból felveti más vezetők felelősségének kérdését is. Az MSZP Országos Etikai és Egyeztető Bizottsága (OEEB) szombaton döntött a kizárásról. Sipos József volt az, aki a szocialisták választmányának október 7-i zárt ülésére bevitte a Magyar Rádió újságíróját. Mint ismert, a riporter helyszínen készített hangfelvételét később a médium nyilvánosságra hozta. Sipos József a döntés kihirdetésekor jelezte, hogy ő maga is úgy gondolja, nem járt el helyesen, ezért a fegyelmi büntetéssel igen, annak mértékével azonban nem értett egyet. Simon Gábor, az OEEB elnöke elmondta azt is: a párt alapszabálya értelmében a határozat ellen 15 napon belül lehet fellebbezni. (MTI) A nyilas terror áldozataira emlékeztek Közösen kell gátat emelni a fasizmus örököseinek útjába - fogalmazott beszédében Hanti Vilmos elnök a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetségének tiltakozó emlékgyűlésén, amelyet a 62 évvel ezelőtti nyilas hatalomátvétel évfordulóján tartottak. Hanti a nyilasok örököseinek nevezte a mai szélsőjobboldaliakat, akik szavai szerint hosszú idő után ismét megjelentek brutális erőszakkal az utcákon. Az SZDSZ ifjúsági szervezete a Terror Háza előtt emlékezett meg a nyilas terror áldozatairól. (MTI) Egyetértő pártok a Médiaparlamenten A közmédiumokra és a működésüket szabályozó új jogszabályra is szükség van. Ebben egyetértettek a parlamenti pártok szakpolitikusai a Médiaparlament címen megrendezett szakmai konferencián, amelyen számos bírálat érte a tömegtájékoztatás jelenlegi állapotát. A médiatörvény jó, csak nem tartják be - vélte Debreczeni József közíró, aki szerint a jogszabály ellenében a politika tett arról, hogy a mindenkori kormánytöbbség befolyásolási lehetőséget teremtsen a magának a közmédiumokban. A rendezvény záródokumentuma szerint a kormánynak mielőbb meg kellene teremtenie a közmédiumok kiszámítható, normatív finanszírozását. (MTI) Maradnak az ünnepen is Az október 23-i állami ünnepségek idején is a Kossuth téren akarnak maradni a tüntetők, ezért a Magyar Nemzeti Bizottság 2006 ezt az álláspontot képviseli a rendőrséggel kezdődő mai tárgyaláson - közölte a szervezet egyik ügyvivője. Molnár Tamás azt mondta, még ideiglenesen sem vonulnak át máshová. Terveik szerint a tüntetők az október 23-i, délelőtti zászlófelvonás idején méltóságteljes, csendes önkorlátozással vesznek részt az eseményen, s a déli órákban kezdik meg forradalmi ünnepségüket, melynek főszónoka Rácz Sándor, az 1956-os Nagybudapesti Központi Munkástanács elnöke lesz. (MTI)