Népszava, 2006. október (133. évfolyam, 231-255. szám)

2006-10-16 / 243. szám

Juhász Ferenc a Fidesz elnökének állításait egy álmait elvesztő politikus vergődésének tartja Orbán: egyeduralomra tör az MSZP Az MSZP-re vetítette a vele szemben gyakran alkalmazott hatalom­éhség vádját Orbán Viktor szombati cikkében - vélik politológusok és szocialista politikusok. Orbán szerint ugyanis az MSZP, a pártként megjelenő érdekcsoport egyeduralomra tör az élet szinte minden te­rületén. A politikai válságból való kiútról megoszlanak a vélemények. Az MSZP tárgyalásokat akar, a Fidesz szerint ez csak Gyurcsány Ferenc távozásával lehetséges. Tompítani igyekezett a hataloméhség vele szemben alkalmazott vádját Or­bán Viktor azzal, hogy az MSZP-t egyeduralmi törekvésekkel bélye­gezte meg. Erről Kiszelly Zoltán po­litológus beszélt lapunknak. Orbán szombaton a Magyar Nemzetben megjelent cikkében azt írta, hogy nem egy ember, hanem egy „pártként megjelenő érdekcsoport” a felelős az országban kialakult válságért. Orbán szerint Gyurcsány Ferenc csak esz­köze az érdekcsoportnak: „eszköz a hatalom megtartására, eszköz, amely a piszkos munka végeztével teherré, kockázati tényezővé válhat, és ak­kor már csak az a kérdés, hogy mi­kor és hogyan szabaduljanak meg tő­le”. A Fidesz elnöke szerint az MSZP nemcsak a politikában, hanem a gaz­daságban, a szellemi életben és a mé­diában is egyeduralomra törekszik. Orbán a legfontosabbnak azt tartja, hogy az MSZP támogatottsága törté­nelmi mélypontra csökkenjen, és en­nek következtében vagy megújuljon, vagy darabokra hulljon a szocialista párt. Kiszelly úgy látja, Orbán mostani politikájával igyekszik megakadá­lyozni azt, hogy a Fidesztől jobbra bármilyen párt létrejöhessen. Meg akarja tartani azokat, akik úgy gon­dolják, hogy Magyarország utat té­vesztett, de a Fidesz törzsközönségét is maga mellett akarja tudni. Ágh At­tila politológus pedig egyenesen úgy fogalmaz, hogy Orbán rövid távon át akarja venni a hatalmat, de sze­rinte ez a törekvés megbukott. A lát­ványos kudarc szerinte még nem jött el, de október 23-a után csendesen leáll a tiltakozás. Ágh úgy tudja, az MSZP éppen most készült arra, hogy a reformok elindításához nemzeti konszenzusteremtő intézményeket, szakkerekasztalokat hoz létre. Ezek megalakulását szerinte akadályozza a Fidesz. Juhász Ferenc, az MSZP alelnö­­ke úgy véli, hogy Orbán Viktor sa­ját lelkiállapotát, vágyát vetíti ki az MSZP-re. Emlékeztetett arra, hogy a Fidesz volt az a párt, amely nem volt képes elviselni azt, hogy eddig két országgyűlési választást vesztett el.­­ Orbán állítását a saját álmait el­vesztő politikus vergődésének tar­tom. Őszintén szólva csak szánalmat érzek iránta - mondta lapunknak Juhász. A politikai válságból való kiutat korábban lapunknak Horn Gyula ab­ban jelölte meg, hogy a pártoknak tárgyalniuk kellene egymással. A volt kormányfő úgy fogalmazott: „Nem arra vagyunk ítélve, hogy egymás ellen menjünk, tárgyalnunk kell egymással, és nem szabad ad­dig feszíteni a húrt, míg ennek a le­hetősége elveszik.” Horn a közrádió Vasárnapi Újság című műsorában arról beszélt, hogy a pártok közötti közeledést szakértői tárgyalásokkal kezdené meg. Áder János viszont úgy látja, hogy a kormány és az ellenzék közötti pár­beszéd csak akkor lehetséges, ha tá­vozik a közéletből Gyurcsány Fe­renc miniszterelnök, aki a mostani helyzetért felelős. Az Országgyűlés fideszes alelnöke ugyancsak a Va­sárnapi Újságnak nyilatkozott. Áder szerint a szocialisták stratégiája így foglalható össze: „Átlépni könnye­dén, minden erkölcsi megfontolás nélkül, átlépni a morális válságon, a politikai válságon újabb hazugsá­gokkal úrrá lenni, adott esetben eset­leg fenyegetéssel.” Népszava-információ Orbán idő előtt távozott Idő előtt, már szombat reggel távozott pártja lakiteleki frakció­üléséről Orbán Viktor, holott korábbi hírügynökségi és lapjelen­tések, így a Magyar Nemzet szerint is sajtónyilvános értékelést tartott volna. A Vasárnapi Hírek úgy értesült, hogy Orbán zárt aj­tók mögött értékelt, és a tanácskozáson a frakció tagjainak alig a fel volt ott. A Fidesz-elnök helyett a sajtó előtt Varga Mihály, a Fi­desz gazdaságpolitikusa beszélt a képviselőcsoport döntéseiről. Megerősítette, hogy pártja számára elfogadhatatlan, hogy a kor­mány az önkormányzatoktól forrásokat akar elvonni és az ott­hontámogatás helyett ingatlanadót akar bevezetni. Elbocsátási tervek a Duna Tv-nél Két hét múlva kezdi meg a tárgya­lásokat az üzemi tanáccsal és a szakszervezetekkel a csoportos lét­számleépítésről a Duna Televízió menedzsmentje. Az 570 munkatársat foglalkoztató közszolgálati televízió dolgozóinak hetedét-nyolcadát küldi el januárig. Szekeres László gazdasági alel­­nök elkerülhetetlennek nevezte az intézkedést az egyéb megszorítások bevezetése mellett, az áfaemelés, az energiaárak növekedése és a szín­lelt szerződések felszámolásának kötelezettsége ugyanis júliustól az év végéig 150 millió forint terhet ró az intézményre. Mivel pedig jövőre sem számítanak az ideinél nagyobb költségvetési forrásra, csupán az inf­lációt követőre, kénytelenek tovább ésszerűsíteni a szervezetet, ugyan­is a megnövekedett költségek jövőre már 300 millió forint többletkiadást jelentenének. A belsősök éves bruttó bérköltsége - az alelnök közlése szerint - jelenleg 1,2-1,3 milliárd forint, ehhez jön az alkalmilag felkért külsősök honorá­riuma. Az idén hét és fél milliárd fo­rint állami forrásból gazdálkodó Du­na Tv büdzséjének 73-75 százalékát a műsorral kapcsolatos — filmvásárlás, műsorgyártás, adáslebonyolítás, mű­sorszórás - kiadásokra költi, amire Szekeres szerint különösen büszkék, hiszen ez a feladatuk. A gazdasági alelnök reményei sze­rint a megszorító intézkedések be­vezetése és a leépítések nyomán jö­vőre is kiegyensúlyozottan gazdál­kodhatnak. A másfél éve megvá­lasztott tévéelnök, Cselényi László hivatalba lépése után­­ tavaly­­ csak­nem száz embertől váltak meg. Idén júliusban a színlelt szerződések fel­számolása nyomán százhetven dol­gozók vettek állományba, így duz­zadt a létszám 570-re. H. D. NÉPSZAVA 2006. OKTÓBER 16., HÉTFŐ BELFÖLD A Kossuth tér hét végi napirendjén a tandíj és az unió Ma az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordul a tandíj bevezetésének módja miatt a Fidesz. Ezt Pokorni Zoltán szombat este jelentette be a Kossuth téren, pártja tüntetésén. A Fidesz al­elnöke szerint céljuk az, hogy meg­akadályozzák a tandíj bevezetését. Utalt arra, hogy a felsőoktatási tör­vényt korábban az államfő indítvá­nyára már megvizsgálta az Ab, és megállapította annak alkotmányelle­nességét. Szerinte a parlament a hé­ten „gyakorlatilag egy mondat, pár szó változtatással” újból elfogadta ezt a jogszabályt, és most újból ar­ra akarják kötelezni a diákokat, hogy fizessék meg ezt az összeget. Az új­ságíróknak kiosztott dokumentum szerint a tandíj mértékét meghatáro­zó szabályok nincsenek összhangban az Ab korábbi határozataival. A fel­sőoktatási törvénynek a hátrányos helyzetet definiáló szabálya sérti az alkotmány hátrányos megkülönböz­tetést tiltó rendelkezését - olvasható. Tegnap Schmitt Pál, a Fidesz al­elnöke volt a Kossuth téri tüntetés szónoka. Azt mondta, az Európai Unió nem engedi, hogy a szocialista magántőke kezébe kerüljenek a kö­zösségi források Magyarországon. Schmitt Pál kiemelte, hogy a for­rások követhetetlen felhasználása tipikusan szocialista gyakorlat. A fideszes politikus ezt Lamperth Mó­nika önkormányzati és területfejlesz­tési miniszter nyilvánosságra került beszédével kapcsolatban mondta. A politikus szerint vissza kell térni a demokrácia alapvető kérdéseihez. Schmitt arra figyelmeztetett, hogy a Fidesznek tiszteletben kell tartani a jobboldali pártok céljait és elkép­zeléseit, ugyanakkor egységre van szükség a problémák megoldásához. Népszava-összeállítás Pokorni Zoltán a Kossuth téren közölte, hogy az Alkotmánybírósághoz fordulnak Fotó: Vörös Nándor Betiltott 56-os szobor Veszprémben Veszprémben már áll ugyan az új 56- os emlékmű, noha az önkormányzat pénteki alakuló ülése után mind­össze két órával hatósági úton leál­lította a városi színházkertben folyó munkálatokat. A Rajk László által tervezett szobor körül már hét köz­ben is érezhető volt a feszültség. A művésznek a közelmúltban nyílt ki­állítása a veszprémi Művészetek Há­zában, ahol a megjelentek már arról beszéltek, hogy az új önkormányzat vezetése minden eszközzel igyek­szik megakadályozni az 56-os em­lékmű felállítását. Mivel ennek ha­tárideje a mai nap volt, a múlt hét elején Veszprémbe szállították a mű elemeit, és elkezdték az emlékmű teljes felépítését. A pénteki önkormányzati ülés után azonban megjelent a helyszínen a város építészeti irodájának ve­zetője, Lindemann István egy jegy­zőkönyvvel, amely szerint az em­lékmű nem az engedélyezési tervnek megfelelően készült el. Szakmai ma­gyarázatként hozzátette még, hogy az alapozás anyaga és a lyukas 56-os zászlót ábrázoló fémszobor elemei­nek felülete eltér a tervben szereplő anyagoktól. A helyszínen kialakult beszélgetésben cáfolta egyben, hogy a döntés hátterében politikai szándék húzódna meg. Lapunk megkereste a mű alkotó­ját, Rajk Lászlót, aki egyben a ki­vitelezésért is felelős. Megtudtuk tőle, hogy az önkormányzat kiadta az úgynevezett teljesítési igazolást, így a mostani határozatot jogilag és szakmailag is érthetetlennek tartja. Bár a szobor felállításának befejezé­sét hatóságilag leállították, ezt nem vehették figyelembe - mondta Rajk László, ugyanis őt mint kivitelezőt jogilag kötelezi az is, hogy egy meg­kezdett építési területen nem sza­bad balesetveszélyes helyzetet hát­rahagyni. Márpedig ha a földön sza­­naszéjjel hagynák a szobor fém­elemeit, az komoly balesetek forrása lenne. Ennek elkerülése érdekében a szobrot szombatra virradó éjszaka felállították. Lapunk veszprémi információk­ból megtudta, hogy a rapid döntés hátterében a város vezetésében ha­talomra jutott Fidesz politikai körei szándéka húzódik meg. Ők ugyan­is azt szeretnék, hogy Rajk László műve helyett Melocco Miklós szob­rászművész alkotása legyen Veszp­rém 1956-os emlékműve. Sz. L. 3 Néppárti törekvés az MSZP-ben Az MSZP baloldali néppárttá alakítása mellett érveltek a párt vezető politikusai az MSZP Bal­oldali Tömörülés Platformjának rendezvénye előtt, ahol a párt hét végi kongresszusát ké­szítették elő. A néppárti működés azt jelenti, hogy a párt a kampányok közötti időszakban is a társadalmi kapcsolataira támaszkodik, kam­pányidőszakban pedig ezt a kapcsolatrendszert is csatasorba állítja - mondta Kiss Péter, a plat­form vezetője. A kihívás az, hogy az MSZP ne csak a Fidesz által teremtett politizáláshoz ké­pest legyen vonzó, hanem önmagában prog­ramjával, működésével is - tette hozzá. (MTI) Baloldali kritika a kormánynak Kormányzati irányváltást sürget az MSZP Társadalompolitikai Tagozata, ha kell, sze­mélyi konzekvenciákkal - derül ki a párt­­szervezet közleményéből. Ebben kifejtik: nem kívánnak részesei lenni Orbán Viktor hatalmi játszmájának, de kívánatosnak tartják, hogy a konzervatív oldal felelős gondolkodóival va­ló párbeszéden keresztül teremtsék meg a tár­sadalmi nyugalmat. A tagozat üdvözölte az MSZP Baloldali Tömörülés Platform kép­viselőinek állásfoglalását, amely alapján arra következtetésre jutott: egyre erősebben meg­jelenik az MSZP-n belül a demokratikus ha­gyományokhoz való visszatérés szándéka. Vé­leményük szerint Sipos József kizárása a párt­ból felveti más vezetők felelősségének kér­dését is. Az MSZP Országos Etikai és Egyez­tető Bizottsága (OEEB) szombaton döntött a kizárásról. Sipos József volt az, aki a szo­cialisták választmányának október 7-i zárt ülé­sére bevitte a Magyar Rádió újságíróját. Mint ismert, a riporter helyszínen készített hang­­felvételét később a médium nyilvánosságra hozta. Sipos József a döntés kihirdetésekor je­lezte, hogy ő maga is úgy gondolja, nem járt el helyesen, ezért a fegyelmi büntetéssel igen, annak mértékével azonban nem értett egyet. Simon Gábor, az OEEB elnöke elmondta azt is: a párt alapszabálya értelmében a határozat ellen 15 napon belül lehet fellebbezni. (MTI) A nyilas terror áldozataira emlékeztek Közösen kell gátat emelni a fasizmus örö­köseinek útjába - fogalmazott beszédében Hanti Vilmos elnök a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetségének tiltakozó em­lékgyűlésén, amelyet a 62 évvel ezelőtti nyilas hatalomátvétel évfordulóján tartottak. Hanti a nyilasok örököseinek nevezte a mai szélső­­jobboldaliakat, akik szavai szerint hosszú idő után ismét megjelentek brutális erőszakkal az utcákon. Az SZDSZ ifjúsági szervezete a Ter­ror Háza előtt emlékezett meg a nyilas terror áldozatairól. (MTI) Egyetértő pártok a Médiaparlamenten A közmédiumokra és a működésüket szabályozó új jog­szabályra is szükség van. Ebben egyet­értettek a parlamenti pártok szakpolitiku­sai a Médiaparlament címen megrendezett szakmai konferen­cián, amelyen szá­mos bírálat érte a tö­megtájékoztatás je­lenlegi állapotát. A médiatörvény jó, csak nem tartják be - vélte Debreczeni József közíró, aki szerint a jogszabály ellenében a politika tett arról, hogy a mindenkori kormánytöbbség befolyásolási lehetőséget teremtsen a ma­gának a közmédiumokban. A rendezvény zá­ródokumentuma szerint a kormánynak mi­előbb meg kellene teremtenie a közmédiumok kiszámítható, normatív finanszírozását. (MTI) Maradnak az ünnepen is Az október 23-i állami ünnepségek idején is a Kossuth téren akarnak maradni a tüntetők, ezért a Magyar Nemzeti Bizottság 2006 ezt az álláspontot képviseli a rendőrséggel kez­dődő mai tárgyaláson - közölte a szervezet egyik ügyvivője. Molnár Tamás azt mondta, még ideiglenesen sem vonulnak át máshová. Terveik szerint a tüntetők az október 23-i, dél­előtti zászlófelvonás idején méltóságteljes, csendes önkorlátozással vesznek részt az ese­ményen, s a déli órákban kezdik meg forra­dalmi ünnepségüket, melynek főszónoka Rácz Sándor, az 1956-os Nagybudapesti Központi Munkástanács elnöke lesz. (MTI)

Next