Népszava, 2006. november (133. évfolyam, 256-280. szám)
2006-11-02 / 256. szám
Beperlik az államot Beperli a magyar államot az október 23-i rendőri intézkedések miatt a Magyar Nemzeti Bizottság 2006 - mondta Gonda László. A Kossuth téri tüntetők egyik vezetője úgy fogalmazott: érvényes megállapodásuk volt a rendőrséggel arról, hogy nem kell elhagyniuk 23-án a Kossuth teret, és az erről szóló jegyzőkönyv is bizonyítja, hogy a rendőrség megszegte a megállapodást, és jogtalanul szüntette be demonstrációjukat. Levéllel fordultak az Egyesült Államok elnökéhez, amelyben tájékoztatják őt arról: „Magyarországon folyamatos jogsértés, rendőri brutalitás és terrorcselekedetek" folynak. Az Európai Unió tagországaitól pedig azt kérik, ítéljék el a magyar kormány és a rendőrség október 23-i agresszív fellépését. NÉPSZAVA 2006. NOVEMBER 2., CSÜTÖRTÖK BELFÖLD Szilvásy György szerint fideszesekkel álltak kapcsolatban a zavargások szervezői Nyolcvan évre titkosított dokumentumok Fideszes politikussal is kapcsolatban állhattak azok, akik az október 23-i zavargásokat szervezték - közölte a parlament nemzetbiztonsági, rendészeti, valamint emberi jogi bizottságának együttes ülésén Szilvásy György. A kancelláriaminiszter a Nemzetbiztonsági Hivatal birtokába jutott információkra hivatkozva állította, hogy a zavargásokban részt vevők egyik jogi tanácsadójával az Orbán-kormány volt tagja tartotta a kapcsolatot. Kövér László fideszes honatya szerint azonban mindez csak a kormány figyelemelterelő akciójának része. Szilvásy György a parlament három bizottságának együttes ülésén azt mondta, bizonyíték van arra, hogy az MTV-székház elleni spontán kialakult támadás után szélsőjobboldali szervezetek hálózatot hoztak létre, amelyben békésen és agresszívan fellépő csoportok is jelen voltak. A rendzavarásokat néhány tucatnyi ember szervezte, akik közül többen a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalomhoz, a Lelkiismeret 88 csoporthoz kötődnek, de közöttük találhatók a Magyarok Világszövetségének tisztségviselői is. A hálózat tagjai kapcsolatban álltak a Fidesz több helyi csoportjával, illetve fideszes politikusokkal, a Magosz egyes vezetőivel és még az egyik országgyűlési képviselővel is. Szilvásy bizonyítékokra hivatkozva azt is közölte, az október 23-án engedély nélkül tüntetők akartak keveredni a Fidesz nagygyűlés résztvevőivel. A Kurucinfo rasszista honlapon az volt olvasható: „A rendőrök nem akarták, hogy az orbánistákkal egyesüljünk.” Felmerül a gyanú jelentette ki Szilvásy, hogy egyes politikai pártok közvetve vagy közvetlenül felelősek az október 23-án történtekért. Az ülésen az is elhangzott, hogy a zavargások szervezői folytatni akarják a törvénytelen akciókat. Az NBH és a rendőrség felkészült ezekre. Szilvásy György közölte, bizonyítékait nem tárhatja a nyilvánosság elé, ezért Tóth Károly szocialista képviselő azt javasolta, folytatódjon zárt ülésen a meghallgatás. Ezt követően hosszas vita alakult ki: az ellenzék azt nehezményezte, miért nem tehettek fel kérdéseket az újságírók előtt. A kormánypárti többség végül megszavazta a zárt ülést, amelyet követően Kövér László kijelentette, a miniszter csupán annyit bizonyított be, hogy „bizonyos emberek, akiket ráadásul nem vádolnak bűncselekmények elkövetésével, beszéltek más emberekkel, köztük a Fidesz képviselőivel is”. Azzal kapcsolatban, hogy a rendőrség szándékosan nyomta-e a rendbontókat a Fidesz nagygyűlése felé, Kövér azt mondta, „minimum bűnös hanyagság, gondatlanság okán olyan fokú szakértelemhiányról tett tanúbizonyságot a rendőrség, amely már szándékossággal határos, legalábbis alaposan felveti a szándékosság gyanúját”. A szocialista Vadai Ágnes újságírók előtt viszont kijelentette, „megdöbbentő módon” igazolódtak a zárt ülésen a kancelláriaminiszter állításai, s az ügynek lesz folytatása. Az ülésen elhangzottakat egyébként 80 évre titkosították. Az ülésnek még a nyilvános részén Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszter azt hangsúlyozta, hogy a rendőrség október 23-án nem tolta rá az engedély nélkül demonstrálókat az Astoriánál zajló Fidesz-rendezvényre. A rendőrség éppen azt próbálta megakadályozni, hogy a két csoport összeérjen. A miniszter hozzátette, néhány rendőri intézkedés valóban nem volt megfelelő, ezt azonban ki fogják vizsgálni. Bene László országos rendőrfőkapitány térképek és videók segítségével mutatta be, hogy október 23-án hogyan és merre haladtak a tüntetők, valamint a rendőrség. Elmondta, Orbán Viktor Fidesz-elnök október 23-án 17.45-kor hagyta el az Astoriát, a rendőrség pedig 18.01-kor kezdte meg a tömegoszlatást a Deák téren. Bene szerint rendőrségi rádiófelvételek is bizonyítják, hogy igyekeztek egymástól távol tartani a két tömeget. Fel is olvasott néhányat, az egyik így hangzott: „Álljatok meg ott, ahol jelenleg vagytok! Semmilyen körülmények között nem mehettek rá a Fidesz rendezvényére!” A főkapitány közölte, hogy október 23-án többször beszélt telefonon Lázár Jánossal, a rendészeti bizottság fideszes elnökével, akinek elmondta, nem sikerült elzárni a randalírozók útját, így azok a Deák tér felől az Astoriához tartanak. Fazekas Ágnes Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszter, Bene László országos és Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapitány a három parlamenti bizottság együttes ülésén Fotó: Demecs Zsolt Minősített adatok Vajda Péter, a nemzetbiztonsági szolgálatok szóvivője a Népszava megkeresésére közölte: azért kellett zárt ülésen ismertetni a dokumentumokat, mert azok egy része minősített adatokat tartalmazott, és nem volt mód nyílt ülésen tárgyalni. A szóvivő szerint az a dokumentum, amelyet Szilvásy György kancelláriaminiszter ismertetett, egyértelműen bizonyítja, nem igaz az az állítás, amely szerint a rendőrök nyomták rá a törvénytelenül tüntetőket a törvényesen demonstráló fideszes tömegre. A szóvivő hozzátette: jogászok vizsgálják, hogyan lehet törvényesen hozzáférhetővé tenni a nyilvánosság számára is az NBH dokumentumának tartalmát. Gerillaháborúval fenyegetnek „Ha valaki mégis azt gondolná, hogy itt véget ért a magyar nép és elmebeteg tolvaj vezetőinek harca, akkor téved" - olvasható az egyik szélsőséges honlapon. A szöveget, amely szerint gerillaháború lesz, az együttes bizottsági ülésen kapták meg az újságírók. A honlapon valakik arra figyelmeztetnek, „A hatalom és gyilkos rendőrei egyetlen nyugodt percre sem számíthatnak. (...) Tűzbe borul az ország, és a lángokban a hatalmat bitorlók megsemmisülnek. Elsődleges célpontok lesznek a nem védett hazaáruló besúgók és a hazánkban bomlasztó idegen ügynökök. A politika holdudvarához tartozó harmadvonalbeli pártvezetők és a pártokat támogató vállalkozók, polgármesterek. Célpontok lesznek a pártszékházak..." Gyorsított eljárások Ma megkezdődnek az október 23-i zavargásokkal kapcsolatos gyorsított bírósági eljárások - tudatta a Fővárosi Főügyészség. Az első ilyen pert a Pesti Központi Kerületi Bíróság tárgyalja, ebben egy férfit hivatalos személy elleni erőszakkal vádolnak. A távirati iroda úgy tudja: péntekre és a jövő hét hétfőre is tűztek már ki olyan tárgyalást, amelyet az október 23-i zavargások kapcsán indítottak. Eddig csak szabálysértési döntések születtek. Kommunistázott Orbán a meghallgatáson Csak a magyar posztkommunisták értették félre, amit Strasbourgban mondtam - jegyezte meg Orbán Viktor a parlament európai ügyek bizottságának ülésén. A Fidesz elnöke kijelentette, a „legrosszabb kommunista időket idéző hazugságnak” tartja azokat a vádakat, amelyekkel Eörsi Mátyás, a bizottság szabad demokrata elnöke, valamint a kormánypárti képviselők illetik. „Régi kommunista tempóval van dolgunk, ezek nem kérdések, ezek álkérdések, valójában kérdés formájában megfogalmazott vádak és politikai támadások” - közölte az ellenzéki politikus azon a meghallgatáson, amelyet Eörsi kezdeményezett. A bizottsági elnök az ülés kezdetekor arról beszélt, Orbán október 24-én Strasbourgban elmondott beszéde vihart kavart itthon, s hogy annak különösen az egyik mondata magyarázatot követel. A pártelnök külföldön azt hangsúlyozta, az Európai Uniónak világossá kell tennie, nem nyújt segítséget semmilyen megfontolásból hazug és csaló, a kommunizmus erkölcsi örökségét máig fel nem adó kormányzatoknak. Ez Magyarország számára azt jelenthetné, hogy elesik a 8000 milliárd forintnyi uniós támogatástól. Eörsi szerint Orbán az EU segítségét kérte ahhoz, hogy belpolitikai vitáit megoldhassa, az ország, az önkormányzatok támogatásának szükségességére azonban egyetlen mondatban sem hívta fel hallgatósága figyelmét. A bizottság tagjai többször is megkérdezték, hogyan kell értelmezni a vitatott mondatot, a Fidesz elnöke azonban azt hajtogatta, nem kell magyarázkodnia, hiszen a beszéd minden szava világos. Orbán egyébként, miután fél órát késett, a meghallgatáson végig posztkommunistázott és hazugnak nevezte a kormánypárti vádakat. Megfogalmazta többek között, hogy az uniós támogatás nem segítség, azt korábban a KGST nyújtotta. Kijelentette, nyilvánvaló, hogy a posztkommunista kormányok, köztük a magyar élenjárt a hazugságokban, hiszen maga a „posztkommunista pénzügyminiszter” ismerte be, „Ferinek kellett felhívnia Almuniát”, hogy Magyarország újabb haladékot kapjon a konvergenciaprogramra. Strasbourgi beszédében egyébként saját bevallása szerint az 56-os forradalom jelentőségéről beszélt, illetve arról, milyen kihívásokkal kell szembenéznie az Európai Uniónak. Az ülés végén Eörsi Mátyás azt közölte, nem sikerült magyarázatot kapni Orbántól a károkat okozó kijelentésre, hiszen a Fidesz-elnök válaszadás helyett „pitiáner, kültelki, posztkommunista trükknek” nevezte a meghallgatást, amelyen hite szerint ki akarták forgatni az október 24-i beszédét. A zárszó alatt is hangos vita folyt, így csupán talán a Hírszerző című internetes lap tudósítója hallotta, amikor az MDF-es Csapody Miklós azt mondta kormánypárti képviselőtársainak, olyanok voltatok, mint akiket Robin Hood megtámadott a sötét sherwoodi erdőben. F. Á. Feljelentés hűtlenség bűntette miatt Hűtlenség bűntette miatt feljelentést tett Orbán Viktor ellen a Fiatal Baloldal elnöke. Varga László a feljelentést azzal indokolta, hogy szerinte a Fidesz elnöke október 24- én az Európai Parlament néppárti frakciójának strasbourgi tanácskozásán elmondott beszédével súlyosan veszélyeztette az ország gazdasági érdekeit. A politikus azt mondta: „nincsenek illúziói", nem biztos, hogy a feljelentés megállja a helyét, de morális kötelességének érezte, hogy ezt megtegye.. 3 A Századvég szerint manipulál a Szonda Valószínűleg a választók felénél kevesebben igenelnék a feltett kérdéseket a Fidesz-KDNP által kezdeményezett népszavazáson. Ez derül ki a Szonda Ipsos célirányos felméréséből. Az adatok szerint a megkérdezettek 55 százaléka magával a népszavazási kezdeményezés szándékával sem ért egyet, 39 viszont igen (6 százalék nem tudja, mit válaszoljon); a közvetlen demokrácia eme aktusának ötmilliárd forintos költségét pedig 68 százalék sokallja, szerintük nem érdemes ennyit rákölteni. A Századvég szerint azonban a Szonda Ipsos manipulál, mivel olyan kérdést tettek fel, amelyben arra voltak kíváncsiak, hogy a válaszadók szerint érdemes vagy nem érdemes népszavazásra ötmilliárd forintot költeni. MTI-információ Távozik a MÁV éléről Gaál Gyula A gazdasági és közlekedési miniszter, Kóka János átalakítja a MÁV igazgatóságát, Gaál Gyula távozik a MÁV éléről. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium közleményében ismertette: „Gaál Gyulának, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatójának megbízatása 2006. október 31-ével, közös megegyezéssel” szűnt meg. A tárca az átalakítás indokaként azt jelöli meg, hogy társaság megújítási folyamatának szakmai irányítása és felügyelete a jövőben a vasútszakmai és menedzsmentkompetenciákkal rendelkező igazgatóság kezében összpontosul. A miniszter 2006. november 1-jei hatállyal nevezte ki a MÁV Zrt. új igazgatóságát. (MTI) Rekordbevétel az ÁPV-nél A kormány elfogadta az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt. 2005. évi beszámolóját, amely szerint a privatizációs program 2005-re tervezett jelentős tranzakcióinak nagy része megvalósult, és a várakozásokat lényegesen meghaladó összeg folyt be az államkasszába - adta hírül a kormányszóvivői iroda. Közleményében kiemeli, hogy az ÁPV Zrt. 2005-ben a Budapest Airport Zrt. privatizációjából közvetlenül a Kincstári Vagyoni Igazgatósághoz befolyt összeggel együtt 560,7 milliárd forint bevételt ért el, ami a magánosítás hazai történetében rekord. (MTI) Molnár a betegek érdekeiről Az egyes egészségügyet érintő törvényeknek az egészségügyi reformmal kapcsolatos módosításáról szóló javaslatok nagy lépést jelentenek a betegek érdekét szolgáló modern, hatékony és igazságos egészségügy felé -jelentette ki Molnár Lajos a parlamentben. Az egészségügyi miniszter elmondta: a fejlett országok ugyanezzel a dilemmával küzdenek: hogyan lehet finanszírozni az egészségügyet úgy, hogy közben a polgárok terhei csak elviselhető mértékben növekedjenek. A politikus kiemelte: a kormány elszánt abban, hogy a hálapénzrendszert megszüntesse, teszi ezt részben azzal, hogy legális bevétellé alakítja. Ilyen eszköz a vizitdíj vagy a választott orvosért fizetendő, a hálapénz nagyságrendjéhez hasonló összegű önrész. (MTI) Nem bírálták a Fidesz elnökét külföldön Nem szerepelt Orbán Viktor lejáratása abban a tájékoztatóban, amit a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) külkapcsolatokért felelős szakállamtitkára küldött külföldi vezetőknek. A levélben a tárca az október 23-i rendzavarásokról tájékoztatta a külképviseleteket. Göncz Kinga külügyminiszter elmondta: Orbán Viktor egyáltalában nem szerepel a levélben, lejáratása pedig még annyira sem. Arra a felvetésére, hogy Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke miért állította ezt, a külügyminiszter azt válaszolta: ez reakció volt a Fidesz elnökének Strasbourgban elmondott beszédére. (MTI) Sztrájkra készek a BKV-dolgozók Megrendült a BKV dolgozóinak bizalma Demszky Gábor iránt, akivel ezután nem tudnak konstruktívan együttműködni - közölték szakszervezeti vezetők. Nyílt levelet intéztek a főpolgármesterhez, amelyben hangsúlyozták: megbánták, hogy Demszkyre szavaztak. Mint írták: ha a munkavállalókat hátrányosan érintik a cégnél várható átszervezések, adott esetben sztrájkolni fognak. (MTI)