Népszava, 2006. november (133. évfolyam, 256-280. szám)
2006-11-18 / 270. szám
NÉPSZAVA Dávid Ibolya vétózott A rendszerváltás óta egyszer, a Fidesz-kormány idején fordult elő, hogy a köztársasági elnök kegyelmi határozatát a miniszter nem ellenjegyezte. A Legfelsőbb Bíróság 1998 áprilisában két év végrehajtandó szabadságvesztéssel sújtotta Kunos Pétert, az Agrobank egykori vezérigazgatóját, akit 11 rendbeli vesztegetés bűntettében találtak bűnösnek. Fél évvel később, 1998 novemberében Göncz Árpád köztársasági elnök helyt adott a kegyelmi kérelemnek, ám egy nappal később Dávid Ibolya igazságügyminiszter nem ellenjegyezte az államfő kegyelmi határozatát. Döntését az akkori miniszter azzal indokolta, hogy a kérvényben elsősorban Kunos Péter egészségi állapotára hivatkoztak, ezt azonban az igazságügyi orvos szakértői vélemény nem támasztotta alá. Dávid másik indoka az volt, hogy nem kívánta felülbírálni a Legfelsőbb Bíróság jogerős ítéletét. 2006. NOVEMBER 18., SZOMBAT HÍR ÉS HÁTTÉR Sokak szerint precedensértékű döntést hozott és szakított a korábbi elnöki gyakorlattal az államfő, amikor enyhítette a csalásért elítélt szentesi orvosok büntetését. Az csak később derül ki, mindez milyen hatással lesz a későbbi kegyelmi kérvényekre, kezdeményezésekre. A döntést Dávid Ibolya MDF-elnök elgondolkodtatónak nevezte. A szentesi főorvos ügyvédje méltányos döntésről beszélt, és lapunkkal közölte, hogy jövő héten felülvizsgálati kérelmet adnak be a Legfelsőbb Bírósághoz. Sólyom László köztársasági elnök a napokban kegyelemből enyhítette a szentesi orvosok büntetését, ám döntését azóta sem indokolta, igaz, nem is köteles erre. A szentesi kórház sebészeti osztályának korábbi vezetőjét június 16-án jogerősen három év börtönre ítélték, mert több mint kétszáz alkalommal végzett külföldi betegeken műtéti beavatkozást pénzért úgy, hogy azokat sürgősségi ellátásként jelentette, és ezzel több mint 65 millió forint kárt okozott az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak. A bíróság másfél év börtönre ítélte a kórház korábbi főigazgatóját, aki a beavatkozásokat engedélyezte. Az ő esetében az enyhítés a végrehajtás kétéves felfüggesztését jelentette. A pénzmellékbüntetéseket, illetve a közügyektől eltiltásokat az államfői döntés nem érintette. Az elítélt orvosok érdekében csaknem hatezer aláírást gyűjtöttek a városban és környékén élő emberek, mert úgy látták, annak ellenére, hogy az ügy jogi részleteit nem ismerik, szentesi lakosként, a kórház volt betegeként ismerik az orvosok példaértékű szakmai tevékenységét, emberségét, és biztosak abban, hogy nem akartak kárt okozni. Az egyik érintett, Geönczel Tibor főorvos a jövő héten a Legfelsőbb Bírósághoz fordul, és indítványozza a másodfokon hozott ítélet felülvizsgálatát. Ezt ügyvédje, Gerő Tamás közölte lapunkkal. Mint fogalmazott, „előzetesen abban állapodtunk meg az ügyfelemmel, hogy vagy a Legfelsőbb Bíróságon indítványozzuk a felülvizsgálatot és/vagy a kegyelmi kérvény segítségével érjük el az ítélet enyhítését”. Az ügyvéd továbbra is úgy látja, hogy megkérdőjelezhető a 2006-ban hozott ítélet: az éveken át húzódó eljárásban egyetlen egy tanú sem állította, hogy a főorvos pénzt kért volna a betegektől; az 500-600 márka „hálapénz” a kórházban terjedt el, mint szóbeszéd. Szólt arról is, hogy az eljárás alatt csaknem negyven tanút hallgattak meg, elsősorban a szentesi kórház ápolóit, műtőseit, orvosokat, valamint OEP-alkalmazottakat. A bíróság viszont mindössze hat beteget idézett meg, és közülük is csak egy jelent meg a tárgyaláson. Az illető azt vallotta, hogy egy üveg pezsgőt adott a főorvosnak a kezelés után. Tizenhét beteg viszont közös nyilatkozatot írt alá, amelyben az szerepel, hogy a főorvos a kezelés előtt közölte velük, a műtétek ingyenesek, nem kell fizetniük érte - emlékeztetett a főorvos jogi képviselője. Az ügyvéd védence mentségére hozta föl azt is, hogy az OEP minden évben ellenőrizte a kórházat, de egyetlen alkalommal sem jelezte - azelőtt, hogy feljelentést tett -, hogy az orvos eljárása jogszerűtlen. Gerő szerint nem véletlen, hogy összefogott a város és aláírásgyűjtésbe kezdett a nyáron a szentesi orvosok felmentése érdekében. Alkotmányjogászok úgy vélik, Sólyom László a korábbi köztársasági elnökök kegyelmezési szokásaival, amikor enyhítette a csalásért elítélt szentesi orvosok büntetését. A lapunknak nyilatkozó Halmai Gábor szerencsétlennek, sőt kissé aggályosnak nevezte a döntést, hiszen a jelek szerint - a korábbiaktól eltérően - nem merült fel semmilyen, az igazságszolgáltatáson kívüli probléma. Mint kifejtette, a rendszerváltás óta alig néhány olyan, nagy visszhangot kiváltó ügy volt, amelyben az államfő kegyelmet adott. Ilyen volt Binder Györgyi esete, aki gyógyíthatatlan betegségben szenvedő kislányát - hogy megmentse a további szenvedéstől - úgy juttatta a halálba, hogy fürdőkádjába dobta a bekapcsolt hajszárítót. A Legfelsőbb Bíróság 1995 októberében két év szabadságvesztésre ítélte Bindert emberölés miatt, ám 1996. május 16-án Göncz Árpád kegyelemből négy év próbaidőre felfüggesztette a börtönbüntetést. Az alkotmányjogász szerint ebben az esetben méltányosságból adott kegyelmet az államfő, amit nem vitatott senki. Halmai felhívta a figyelmet egy másik esetre is, amikor Kunos Péter, az Agrobank egykori vezérigazgatója ügyében adott kegyelmet 1998 novemberében Göncz Árpád, igaz, ezt az igazságügy-miniszter nem ellenjegyezte (lásd keretes írásunkat). Halmai szerint ezt az elnöki döntést is megfelelően lehetett magyarázni, hiszen bizonytalan volt az akkori törvényi szabályozás. Kunost ugyanis első fokon felmentették, majd az ügyész fellebbezése után másodfokon elítélték, ám így Kunosnak nem volt jogorvoslati lehetősége. Ezt a gyakorlatot az új büntetőeljárási törvény azután 1998-ban rendezte. A szentesi orvosok esetében viszont úgy tűnik, nem voltak hasonló problémák - hívta fel a figyelmet Halmai. A helyiek egy része ugyan tiltakozott és aláírás-gyűjtésbe kezdett, de nem azért, mert igazságtalan lenne az orvosok elítélése - tette hozzá. Az egyesek szerint a középkori királyi jogosítványokra visszavezethető kegyelmi jogkörrel Szikinger István alkotmányjogász szerint akkor él az államfő, ha az eljárás idején történt családi katasztrófa vagy betegség miatt a bírósági ítélet különlegesen méltánytalan lenne. Szikinger az origo internetes hírportálnak nyilatkozva érthetetlennek nevezte, hogy Sólyom László miért kegyelmezett meg a csalásért elítélt orvosoknak. Az államfő ugyan soha nem fűz indoklást a döntéséhez, ám Szikinger szerint ebben az esetben célszerű lett volna ezt megtenni. Valószínűleg azt is mérlegelte az államfő, hogy a szentesiek egy része kiállt az orvosok mellett. Egy másik lényeges kérdésre Dávid Ibolya, az MDF elnöke hívta fel a figyelmet a közszolgálati televízió csütörtök reggeli műsorában. Szerinte „elgondolkodtató”, hogy egy olyan eljárásban, amelyben még a felülvizsgálati kérelem hátravan, megszületett egy kegyelmezés, amiben enyhítették a bíróság által kiszabott büntetést. A felülvizsgálati eljárásban viszont az alapítélethez képest hoz a Legfelsőbb Bíróság bármilyen döntést - mondta. Közlése szerint, amikor kormányon voltak, próbáltak arra törekedni, hogy kiszámíthatóvá tegyék a kegyelmi eljárást, ami „nem feudális jog” egy demokráciában. „Mi azt az álláspontot képviseltük, hogy nem lehet az ítéleteket a kegyelmezési eljárással felülírni, magyarul tiszteletben kell tartani a bírság első-, másodfokú döntését, és még van egy harmadfok is, ez a felülvizsgálat” - jelentette ki az MDF elnöke. Szólt arról is, hogy a kegyelmet adó nem köteles indokolni a kegyemet, „ez azonban nem jelenti azt, hogy köteles nem indokolni”. Emlékeztetett rá: minisztersége alatt tartotta magát ahhoz, hogy minden esetben elszámolással tartoznak a nyilvánosságnak. Az LB-hez fordul az a főorvos, akinek büntetését az államfő enyhítette Máshogy osztja a kegyelmet Sólyom, mint elődei? Putyin orosz elnök budapesti látogatásán a közjogi méltóságok sorában egymás mellett ült Sólyom László, Lomnici Zoltán főbíró, valamint Göncz Árpád és (takarva) Mádl Ferenc Fotó: Népszava-archív Jelentősebb ügyek a rendszerváltás óta A mindenkori államfő a rendszerváltás óta többször élt az elnöki kegyelem jogával. 1991 áprilisában húsz törökbálinti kiskatona kimerültségre hivatkozva nem volt hajlandó őrségbe menni, ellenük zendülés bűntette miatt nyomozás indult, majd a bíróság különböző időtartamú börtön-, illetve fogházbüntetésre ítélte őket. Az igazságügyi tárca elutasító javaslattal terjesztette fel az államfőnek a katonák kegyelmi kérvényét. Göncz Árpád előzetesen úgy nyilatkozott, ha elé kerülnek a kegyelmi kérelmek, elfogadja őket. Végül kompromisszum született: három családos sorkatona 1992-ben kegyelmet kapott, a többiek esetében az államfő „nem talált elegendő indokot" arra, hogy eltérjen a minisztériumi javaslattól. Kémkedés miatt az LB 10 év fegyházzal büntette 1993 februárjában Szántó Rudolf honvéd zászlóst, aki 12 éven át folytatott hírszerző tevékenységet Jugoszláviának. Szántó a büntetésből három évet töltött börtönben, majd kegyelemmel szabadult. A Legfelsőbb Bíróság 1995 októberében két év szabadságvesztésre ítélte emberölés miatt Binder Györgyit, aki gyógyíthatatlan betegségben szenvedő kislányát segítette a halálba. Göncz Árpád 1996. május 16-án kegyelemből négyévi próbaidőre felfüggesztette a börtönbüntetés végrehajtását. A 31 emberéletet követelő szajoli vasúti katasztrófa ügyében 1996 februárjában hozott jogerős ítéletet az LB. Az elsőrendű vádlottat, Szűcs Ferenc váltókezelőt öt és fél év fogház büntetésre ítélték. Szűcs a börtönben példásan viselkedett, és három évvel végzetes tévedése után kegyelemmel szabadult. Az államfő tavaly januárjában kegyelemből felfüggesztette a nevelőapja megölése miatt elítélt Simek Kitti büntetésének végrehajtását. Az államfő sajtóirodájának közlése szerint Simek Kitti esetében a jogerős bírósági ítélet után „nyomatékos súlyú, új körülmények álltak elő, és a bíróság által már ismert és értékelt személyi és családi körülményekben is változások következtek be". Eredménytelenül fordult kegyelemért az államfőhöz a börtönből nemrég szabadult Zalatnay Sarolta. Zalatnay a hírek szerint elsősorban korára és betegségére hivatkozott, de mindez nem volt elég a kérvény elfogadásához. Bárhogy dönthet az államfő A kegyelmi jogot gyakorolva a köztársasági elnök a bíróság által kiszabott büntetést eltörölheti vagy mérsékelheti. Létezik végrehajtási kegyelem, amely a jogerős bírósági döntés után adható, illetve eljárási kegyelem (ezt a legfőbb ügyész terjeszti elő), amikor a bírósági szakasz még nem zárult le. Az elnök kezét azonban némileg megköti az igazságügyi tárca. A kérelmet a bírósághoz nyújtják be, majd az továbbítja az igazságügyi tárcának, amely véleményezi és beterjeszti az államfőhöz. A köztársasági elnök a tárca véleményétől függetlenül bárhogyan dönthet, ezt azonban ellen kell jegyeznie az igazságügyi miniszternek. Gerő Tamás ügyvéd érdeklődésünkre az mondta, a szentesi orvosok ügyében a büntetés mérséklését és a végrehajtás felfüggesztését kérték. 9 Kiegyensúlyozott kegyelmezés: Az évente beadott átlagosan ezer kegyelmi kérelemből alig néhány tucat esetben adtak kegyelmet a köztársasági elnökök, ebben Göncz Árpád, Mádl Ferenc és Sólyom László gyakorlatában nem volt lényeges eltérés. A legtöbb esetben egészségügyi és családi indok alapján kegyelmeztek. Az oldalt írta: Markotay Csaba, közreműködött: Novák A. Zsófi Velünk jó úton jár STRABAG