Népszava, 2006. november (133. évfolyam, 256-280. szám)

2006-11-18 / 270. szám

NÉPSZAVA Dávid Ibolya vétózott A rendszerváltás óta egyszer, a Fidesz-kormány idején fordult elő, hogy a köztársasági elnök kegyelmi határozatát a miniszter nem ellenjegyezte. A Legfelsőbb Bíróság 1998 áprilisában két év végrehajtandó szabadság­­vesztéssel sújtotta Kunos Pétert, az Agrobank egykori vezérigazgatóját, akit 11 rendbeli vesztegetés bűntettében találtak bűnösnek. Fél évvel ké­sőbb, 1998 novemberében Göncz Árpád köztársasági elnök helyt adott a kegyelmi kérelemnek, ám egy nappal később Dávid Ibolya igazságügy­miniszter nem ellenjegyezte az államfő kegyelmi határozatát. Döntését az akkori miniszter azzal indokolta, hogy a kérvényben elsősorban Kunos Péter egészségi állapotára hivatkoztak, ezt azonban az igazságügyi or­vos szakértői vélemény nem támasztotta alá. Dávid másik indoka az volt, hogy nem kívánta felülbírálni a Legfelsőbb Bíróság jogerős ítéletét. 2006. NOVEMBER 18., SZOMBAT HÍR ÉS HÁTTÉR Sokak szerint precedensértékű döntést hozott és szakított a korábbi el­nöki gyakorlattal az államfő, amikor enyhítette a csalásért elítélt szen­tesi orvosok büntetését. Az csak később derül ki, mindez milyen ha­tással lesz a későbbi kegyelmi kérvényekre, kezdeményezésekre. A dön­tést Dávid Ibolya MDF-elnök elgondolkodtatónak nevezte. A szentesi fő­orvos ügyvédje méltányos döntésről beszélt, és lapunkkal közölte, hogy jövő héten felülvizsgálati kérelmet adnak be a Legfelsőbb Bírósághoz. Sólyom László köztársasági el­nök a napokban kegyelemből enyhítette a szentesi orvosok büntetését, ám döntését azóta sem indokolta, igaz, nem is kö­teles erre. A szentesi kórház se­bészeti osztályának korábbi ve­zetőjét június 16-án jogerősen három év börtönre ítélték, mert több mint kétszáz alkalommal végzett külföldi betegeken mű­téti beavatkozást pénzért úgy, hogy azokat sürgősségi el­látásként jelentette, és ezzel több mint 65 millió forint kárt okozott az Országos Egészség­­biztosítási Pénztárnak. A bí­róság másfél év börtönre ítélte a kórház korábbi főigazgatóját, aki a beavatkozásokat engedé­lyezte. Az ő esetében az eny­hítés a végrehajtás kétéves fel­függesztését jelentette. A pénz­mellékbüntetéseket, illetve a közügyektől eltiltásokat az ál­lamfői döntés nem érintette. Az elítélt orvosok érdekében csak­nem hatezer aláírást gyűjtöttek a városban és környékén élő emberek, mert úgy látták, an­nak ellenére, hogy az ügy jogi részleteit nem ismerik, szentesi lakosként, a kórház volt betege­ként ismerik az orvosok példa­értékű szakmai tevékenységét, emberségét, és biztosak abban, hogy nem akartak kárt okozni. Az egyik érintett, Geöncz­el Tibor főorvos a jövő héten a Legfelsőbb Bírósághoz fordul, és indítványozza a másodfokon hozott ítélet felülvizsgálatát. Ezt ügyvédje, Gerő Tamás közölte lapunkkal. Mint fogalmazott, „előzetesen abban állapodtunk meg az ügyfelemmel, hogy vagy a Legfelsőbb Bíróságon indítványozzuk a felülvizsgála­tot és/vagy a kegyelmi kérvény segítségével érjük el az íté­let enyhítését”. Az ügyvéd to­vábbra is úgy látja, hogy meg­kérdőjelezhető a 2006-ban ho­zott ítélet: az éveken át húzódó eljárásban egyetlen egy tanú sem állította, hogy a főorvos pénzt kért volna a betegektől; az 500-600 márka „hálapénz” a kórházban terjedt el, mint szóbeszéd. Szólt arról is, hogy az eljárás alatt csaknem negy­ven tanút hallgattak meg, el­sősorban a szentesi kórház ápo­lóit, műtőseit, orvosokat, va­lamint OEP-alkalmazottakat. A bíróság viszont mindössze hat beteget idézett meg, és közülük is csak egy jelent meg a tár­gyaláson. Az illető azt vallotta, hogy egy üveg pezsgőt adott a főorvosnak a kezelés után. Ti­zenhét beteg viszont közös nyi­latkozatot írt alá, amelyben az szerepel, hogy a főorvos a ke­zelés előtt közölte velük, a mű­tétek ingyenesek, nem kell fi­zetniük érte - emlékeztetett a főorvos jogi képviselője. Az ügyvéd védence mentségére hozta föl azt is, hogy az OEP minden évben ellenőrizte a kór­házat, de egyetlen alkalommal sem jelezte - azelőtt, hogy fel­jelentést tett -, hogy az orvos eljárása jogszerűtlen. Gerő sze­rint nem véletlen, hogy összefo­gott a város és aláírásgyűjtésbe kezdett a nyáron a szentesi or­vosok felmentése érdekében. Alkotmányjogászok úgy vélik, Sólyom László a ko­rábbi köztársasági elnökök ke­­gyelmezési szokásaival, ami­kor enyhítette a csalásért elítélt szentesi orvosok büntetését. A lapunknak nyilatkozó Hal­mai Gábor szerencsétlennek, sőt kissé aggályosnak nevezte a döntést, hiszen a jelek szerint - a korábbiaktól eltérően - nem merült fel semmilyen, az igaz­ságszolgáltatáson kívüli prob­léma. Mint kifejtette, a rendszer­­váltás óta alig néhány olyan, nagy visszhangot kiváltó ügy volt, amelyben az államfő ke­gyelmet adott. Ilyen volt Binder Györgyi esete, aki gyógyítha­tatlan betegségben szenvedő kislányát - hogy megmentse a további szenvedéstől - úgy juttatta a halálba, hogy fürdő­kádjába dobta a bekapcsolt haj­szárítót. A Legfelsőbb Bíróság 1995 októberében két év sza­badságvesztésre ítélte Bindert emberölés miatt, ám 1996. má­jus 16-án Göncz Árpád ke­gyelemből négy év próbaidőre felfüggesztette a börtönbünte­tést. Az alkotmányjogász sze­rint ebben az esetben méltá­nyosságból adott kegyelmet az államfő, amit nem vitatott sen­ki. Halmai felhívta a figyelmet egy másik esetre is, amikor Ku­nos Péter, az Agrobank egykori vezérigazgatója ügyében adott kegyelmet 1998 novemberében Göncz Árpád, igaz, ezt az igaz­ságügy-miniszter nem ellenje­gyezte (lásd keretes írásunkat). Halmai szerint ezt az elnöki döntést is megfelelően lehetett magyarázni, hiszen bizonyta­lan volt az akkori törvényi sza­bályozás. Kunost ugyanis el­ső fokon felmentették, majd az ügyész fellebbezése után má­sodfokon elítélték, ám így Ku­nosnak nem volt jogorvoslati lehetősége. Ezt a gyakorlatot az új büntetőeljárási törvény azután 1998-ban rendezte. A szentesi orvosok esetében vi­szont úgy tűnik, nem voltak ha­sonló problémák - hívta fel a fi­gyelmet Halmai. A helyiek egy része ugyan tiltakozott és alá­írás-gyűjtésbe kezdett, de nem azért, mert igazságtalan len­ne az orvosok elítélése - tette hozzá. Az egyesek szerint a kö­zépkori királyi jogosítványokra visszavezethető kegyelmi jog­körrel Szikinger István alkot­mányjogász szerint akkor él az államfő, ha az eljárás idején tör­tént családi katasztrófa vagy be­tegség miatt a bírósági ítélet kü­lönlegesen méltánytalan lenne. Szikinger az origo internetes hírportálnak nyilatkozva érthe­tetlennek nevezte, hogy Sólyom László miért kegyelmezett meg a csalásért elítélt orvosoknak. Az államfő ugyan soha nem fűz indoklást a döntéséhez, ám Szikinger szerint ebben az eset­ben célszerű lett volna ezt meg­tenni. Valószínűleg azt is mér­legelte az államfő, hogy a szen­tesiek egy része kiállt az or­vosok mellett. Egy másik lényeges kérdésre Dávid Ibolya, az MDF elnöke hívta fel a figyelmet a közszol­gálati televízió csütörtök reg­geli műsorában. Szerinte „el­gondolkodtató”, hogy egy olyan eljárásban, amelyben még a fe­lülvizsgálati kérelem hátravan, megszületett egy kegyelmezés, amiben enyhítették a bíróság ál­tal kiszabott büntetést. A felül­vizsgálati eljárásban viszont az alapítélethez képest hoz a Leg­felsőbb Bíróság bármilyen dön­tést - mondta. Közlése szerint, amikor kormányon voltak, pró­báltak arra törekedni, hogy ki­számíthatóvá tegyék a kegyelmi eljárást, ami „nem feudális jog” egy demokráciában. „Mi azt az álláspontot képviseltük, hogy nem lehet az ítéleteket a ke­­gyelmezési eljárással felülírni, magyarul tiszteletben kell tar­tani a bírság első-, másodfokú döntését, és még van egy har­madfok is, ez a felülvizsgálat” - jelentette ki az MDF elnöke. Szólt arról is, hogy a kegyelmet adó nem köteles indokolni a ke­gyemet, „ez azonban nem je­lenti azt, hogy köteles nem in­dokolni”. Emlékeztetett rá: mi­nisztersége alatt tartotta magát ahhoz, hogy minden esetben el­számolással tartoznak a nyil­vánosságnak. Az LB-hez fordul az a főorvos, akinek büntetését az államfő enyhítette Máshogy osztja a kegyelmet Sólyom, mint elődei? Putyin orosz elnök budapesti látogatásán a közjogi méltóságok sorában egymás mellett ült Sólyom László, Lomnici Zoltán főbíró, valamint Göncz Árpád és (takarva) Mádl Ferenc Fotó: Népszava-archív Jelentősebb ügyek a rendszerváltás óta­ ­ A mindenkori államfő a rendszerváltás óta több­ször élt az elnöki kegyelem jogával. 1991 áprilisában húsz törökbálinti kiskatona kimerültségre hivatkozva nem volt hajlandó őrségbe menni, ellenük zendülés bűntette miatt nyomozás indult, majd a bíróság kü­lönböző időtartamú börtön-, illetve fogházbüntetésre ítélte őket. Az igazságügyi tárca elutasító javaslattal terjesztette fel az államfőnek a katonák kegyelmi kér­vényét. Göncz Árpád előzetesen úgy nyilatkozott, ha elé kerülnek a kegyelmi kérelmek, elfogadja őket. Vé­gül kompromisszum született: három családos sor­katona 1992-ben kegyelmet kapott, a többiek ese­tében az államfő „nem talált elegendő indokot" arra, hogy eltérjen a minisztériumi javaslattól.­­ Kémkedés miatt az LB 10 év fegyházzal büntette 1993 februárjában Szántó Rudolf honvéd zászlóst, aki 12 éven át folytatott hírszerző tevékenységet Jugoszlá­viának. Szántó a büntetésből három évet töltött bör­tönben, majd kegyelemmel szabadult.­­ A Legfelsőbb Bíróság 1995 októberében két év sza­badságvesztésre ítélte emberölés miatt Binder Györ­gyit, aki gyógyíthatatlan betegségben szenvedő kis­lányát segítette a halálba. Göncz Árpád 1996. május 16-án kegyelemből négyévi próbaidőre felfüggesztette a börtönbüntetés végrehajtását.­­ A 31 emberéletet követelő szajoli vasúti katasztrófa ügyében 1996 februárjában hozott jogerős ítéletet az LB. Az elsőrendű vádlottat, Szűcs Ferenc váltókezelőt öt és fél év fogház büntetésre ítélték. Szűcs a börtön­ben példásan viselkedett, és három évvel végzetes té­vedése után kegyelemmel szabadult.­­ Az államfő tavaly januárjában kegyelemből felfüg­gesztette a nevelőapja megölése miatt elítélt Simek Kitti büntetésének végrehajtását. Az államfő saj­tóirodájának közlése szerint Simek Kitti esetében a jogerős bírósági ítélet után „nyomatékos súlyú, új kö­rülmények álltak elő, és a bíróság által már ismert és értékelt személyi és családi körülményekben is vál­tozások következtek be".­­ Eredménytelenül fordult kegyelemért az államfő­höz a börtönből nemrég szabadult Zalatnay Sarolta. Zalatnay a hírek szerint elsősorban korára és betegsé­gére hivatkozott, de mindez nem volt elég a kérvény elfogadásához. Bárhogy dönthet az államfő A kegyelmi jogot gyakorolva a köztársasági elnök a bíróság által kiszabott büntetést el­törölheti vagy mérsékelheti. Létezik végrehajtási kegyelem, amely a jogerős bírósági dön­tés után adható, illetve eljárási kegyelem (ezt a legfőbb ügyész terjeszti elő), amikor a bírósági szakasz még nem zárult le. Az elnök kezét azonban némileg megköti az igazságügyi tárca. A kérelmet a bírósághoz nyújtják be, majd az továbbítja az igaz­ságügyi tárcának, amely vé­leményezi és beterjeszti az ál­lamfőhöz. A köztársasági el­nök a tárca véleményétől füg­getlenül bárhogyan dönthet, ezt azonban ellen kell jegyeznie az igazságügyi miniszternek. Gerő Tamás ügyvéd érdeklődé­sünkre az mondta, a szentesi or­vosok ügyében a büntetés mér­séklését és a végrehajtás fel­függesztését kérték. 9 Kiegyensúlyozott kegyelmezés: Az évente beadott átlagosan ezer kegyelmi kérelemből alig né­hány tucat esetben adtak kegyelmet a köztársasági elnökök, ebben Göncz Árpád, Mádl Ferenc és Sólyom László gyakorlatában nem volt lényeges eltérés. A legtöbb esetben egészségügyi és családi indok alapján kegyelmeztek. Az oldalt írta: Markotay Csaba, közreműködött: Novák A. Zsófi Velünk jó úton jár STRABAG

Next