Népszava, 2006. december (133. évfolyam, 281-304. szám)
2006-12-19 / 296. szám
6 Magánbeszélgetés Juszttal az MTV-n Juszt László népszerű portréműsora, a Magánbeszélgetés januártól az m2 műsorán látható majd hetente. A nagy múltú produkció 2001 óta jelentkezett az ATV műsorán, a több mint kétszáz beszélgetésből azóta könyv is megjelent. Juszt László lapunknak elmondta, hogy a műsort azért viszi át az MTV-hez, mert ott fut a Tévé ügyvédje, a köztévé kuratóriuma pedig nem tartotta szerencsésnek, hogy két csatornán vezessen műsort, noha egyik adónál sincs státuszban. Juszt közölte, hogy nagyon szeretné folytatni az interjúkat, amelyek jövőre a köztévé belső gyártásában készülnek majd. (Népszava) Jane Eyre a Radnóti Színházban Ma este mutatják be a Radnóti Színházban Charlotte Bronte: Jane Eyre című művét Zsótér Sándor rendezésében. Szereplők: Wéber Kata, Terhes Sándor, Csomós Mari, Martin Márta és Marjai Virág. Charlotte Bronte regénye, a Jane Eyre 1847-ben jelent meg Angliában, és óriási közönségsikere volt. Mindenkit megérintett a szegény árva lány gyötrelmes gyermekkora, akiből aztán felnőttként nevelőnő lesz egy gazdag birtokos fogadott lánya mellett, és rabul ejti munkaadója, a titokzatos és zord Mr. Rochester szívét. Jane Eyre saját történetének elbeszélője és főszereplője is egyben. A regényből Zsótér Sándor készített adaptációt (Népszava) £ Hollós Máté elismerése Hollós Máté zeneszerző, a Hungaroton ügyvezető igazgatója kapta az idén a kiemelkedő zenekritikusok munkáját elismerő Juhász Frigyes-díjat, amelyet tegnap adtak át. A Juhász Frigyes-díj Alapítvány kuratóriuma a MUOSZ Zenei Szakosztályának javaslatára ítélte oda az elismerést Hollós Máténak, aki rendszeresen publikál a zenei sajtóban. Nemzedékének 23 zeneszerzőjével készített rádiós beszélgetéssorozata, Az életmű fele kötetben is megjelent. (MTI) 220 tétel a Mű-Terem Galéria árverésén A magyar festészet színe-javából válogatott 220 tétel került kalapács alá a Mű-Terem Galéria vasárnap este rendezett téli árverésén a Kongresszusi Központban, s e tételek több mint felének, 116-nak a leütési ára túllépte a bűvös milliós határt, tizenegyért pedig nyolc számjegyű összeget fizettek. Egy Vaszary János-, egy Scheiber Hugó- és egy Kondor Béla-kép végzett a csúcson: 30 millión vagy afölött. A legmagasabb kikiáltási árról, 18 millió forintról indították, és 38 milliónál ütötték le a természet szépségeire összpontosító Kislány színpompás réten című, 1937 körül készült Vaszary-képet. Egy másik Vaszary-mű, a Mezei virágok majd háromszoros áremelkedést ért el, 7,5 millió forintról egészen 22 millióig emelkedett. Az aukció másik, kiemelkedő áron elvitt képét Scheiber Hugó jegyzi. Az 1920-as évekből való Villamoson 7,5 milliós kikiáltási árát 35 millióig licitálták. (MTI) TÉVÉNÉZŐ ★ [UNK] [UNK] [UNK] Szobrászat az idővel Évek óta küzdenek azzal a mai TTVistAgyar rövidfilmek, hogy mind közben az alkotások jelentős nemzetközi szakmai sikereket érnek el, alig, illetve teljesen esetlegesen jutnak el a nézőkhöz. A Duna Televízió Duna Mozi című filmes magazinja Nagylátószög című rovatában többek között ezzel a problémával foglalkozott. A hazai filmes életben komoly hagyományai vannak a rövidfilmkészítésnek. Gondoljunk csak Huszárik Zoltán Elégiájára, Sára Sándor Vízkeresztjére vagy Szabó István Te című művére. Az elmúlt években pedig a fiatal filmesek rövidfilmes sikereitől voltak hangosak különböző médiumok. Mészáros Péter, aki 2002-ben Cannes-ben nyert Az eső után című alkotásával, úgy fogalmazott, hogy a filmezés tulajdonképpen, nem más, mint szobrászkodás az idővel. Ez a tétel különösen igaz a kisfilmekre, hiszen itt sokszor néhány percbe vagy tíz percbe kell jóformán mindent összesűríteni. Mondják azt is, hogy sokan ugródeszkának használják a rövidfilmet az első nagyjátékfilm készítésének lehetőségéhez. Ugyanakkor a másik részről ez a bizonyításnak tényleg egy fontos eszköze lehet. A filmes magazin tehát fontos missziót teljesített, amikor próbálta ráirányítani a figyelmet, erre a sokszor méltatlanul mostohán kezelt műfajra. Balogh Gyula KULTÚRA 2006. DECEMBER 19., KEDD A Madách Színház látványos gálával köszönti a műfaj hazai születésnapját Tisztelgés Nagyszabású születésnapi gálaesttel ünnepli a Madách Színház a 45 évesen is ifjú magyar musicalt. A december 21 -i előadáson a legelismertebb musicalszerzők és műveik előtt tiszteleg a legsikeresebb 18 zenés darab részleteiből összeállított látványos műsor, amelyben az egykori ősbemutatók képeit is felidézik. A Mi vagyunk a musical! című összeállításról Szirtes Tamás igazgatót kérdeztük. - Az újkori közmegegyezés a Hubay Miklós-Vas István-Ránki György szerzőhármas ma már klasszikusnak számító zenés darabjától méri a magyar musical születését - mondja Szirtes Tamás, a Madách Színház igazgató-főrendezője a jubileumi musicalgála ötletének eredetéről. - Az évforduló magát adta: 1961-ben mutatta be az akkori Petőfi Színház - ahol Petrovics Emil és Szinetár Miklós fontosnak tartotta az új törekvés életre segítését - az Egy szerelem három éjszakája című zenés darabot. A színház ugyan nem ért ugyan meg hosszú időt, de néhány figyelemre méltó bemutatója között a Hubay-Vas-Ránki alkotóhármas művének színpadra segítése volt az egyik legjelentősebb. Azért gondoltam ennek az eseménynek a megünneplésére, mert az azóta eltelt 45 évben kiemelkedő magyar musicalek születtek, sikeres zenés színdarabok és alkotók jutottak színpadhoz. A műfaj érett, felnőtt, szeretett és sikeres gyermeke lett a magyar kultúrának. Ennek a folyamatnak fontos szereplője lett a Madách Színház, amely elkötelezetten műveli a műfajt, s a külföldi sikeres darabok bemutatása mellett több hazai musicalt vitt sikerre színpadán. Az évforduló apropóján ezért is gondolták fen a magyar tosnak, hogy gálaműsorral tisztelegjenek a műfaj alkotói előtt. Az estet az elmúlt 45 év 18 legsikeresebb darabjának részleteiből állították össze. A Madách művészei egyebek mellett színpadi koncert formájában idézik meg az Egy szerelem három éjszakája, a Képzelt riport, a Kőműves Kelemen, az István, a király, A padlás, a Dr. Herz, a Vörös Malom, a Valahol Európában, A dzsungel könyve és a Légy jó mindhalálig című musical világát. Az ünneplés örömén túl Szirtes Tamás fontosnak tartja az est egy mélyebb üzenetét. Ahogy fogalmaz: az összetartozást és a zene erejét hirdeti az ünnepi koncert. - A magyar musicalszerzők színe-java kivétel nélkül teljes együttműködéséről biztosította a színházat, sokan közülük személyesen is részt vesznek a bemutatón. Ez nem kevesebbet jelent, mint hogy sokkal erősebb az, ami összeköt, mint ami szétválaszt minket. Az ünnepi koncert jellegének külön varázsa, hogy a válogatásban sokféle részlet, sokféle stílus fér meg egymás mellett, nem csak hogy békességben, hanem egymást gazdagítva. Egymást erősítve vonultatja fel a népies rocktól a dzsesszes megszólalásig a magyar musical változatos zenei stílusait, érzékeltetve, hogy valamennyi musical a magyar szellemkor szerves része. Az est szerkezete és látványvilága is az ünnep különlegességét hangsúlyozza. A színpadon szcenírozott koncertdíszlet között folyik a játék, ugyanakkor háromvásznas vetítőn felidézik archív felvételekről a művek születésének a körülményeit, bejátszanak részleteket az ősbemutatókból. - A Magyar Televízió bocsátja rendelkezésünkre az egykori felvételeket ehhez a színházi időutazáshoz. De másban is emlékezünk a születések pillanataira. A műsor egyik különössége, hogy van olyan szereplője is, aki most is ugyanabban a szerepben lép fel, mint az ősbemutatón: Psota Irén, aki a Dr. Herz 1988-as premierjén is a siker részese volt. Ahol lehetett, az ősbemutató koreográfusát hívtuk meg, hogy tegye színpadra a kiválasztott részletet, így például a Kőműves Kelemen egykori koreográfusa, Novák Ferenc tervezi a musicalrészlet táncait most is. Ugyanígy Krámer György a saját koreográfiáját viszi most is a Valahol Európában, illetve a Vörös Malom részleteibe. A dzsungel könyvéhez Imre Zoltán találta ki a táncot, sajnos őt már hiába hívnánk, de egykori asszisztense, Bodor Johanna volt a segítségünkre. Ahol már nem fellelhető vagy más okból nem visszaállítható az eredeti, ahhoz Szerednyey Béla, az est rendezője és Sándor Dávid írt új koreográfiát. A látványosságot emeli a nagy tánckar, a nagy kórus és a nagy élő zenekar részvétele. A Mi vagyunk a musical! iránt olyan nagy az érdeklődés, hogy a Madách direktora az eredetileg hét decemberi előadásra tervezett produkció színpadi jelenlétét meghosszabbította, a Madách januárban is játssza, sőt, ha az érdeklődés indokolja, még tovább is műsoron tartják. A színház több művésznemzedéke képviselteti magát az örömszerzésnek szánt esten, fellép Barát Attila, Dunai Tamás, Galbenisz Tornász, Gallusz Nikolett, Huszti Péter, Hűvösvölgyi Ildikó, Krassy Renáta, Mahó Andrea, Miller Zoltán, Nagy Sándor, Psota Irén, Serbán Attila és Szente Vajk. Bársony Éva musical előtt Dunai Tamás az Isten pénze című musical egyik dalát énekli Fotó: Szalmás Péter Bródy: Igazi karácsonyi ajándék ez az est Bródy János négy musical szövegírójaként van jelen a születésnapi gálán. - Szép gesztus és szép ajándék a Madách Színház műsora. Jelzi, hogy a Madách - amely világsikerű musicalek bemutatóinak egész sorát hozta létre - elkötelezett a magyar musical iránt. Jó néhány jelentős magyar musicalnek ez a színház adott életet. Igazi karácsonyi ajándék a gála, amely arról is tanúskodik, hogy a magyar musicalszerzők nagyon erős színvonalat képviselnek, és hogy a Madách Színházban felnőtt egy fiatal nemzedék, amely megtanulta a műfajt, világszínvonalon táncol, énekel és játszik. Ahogy ezt egyébkén Andrew Lloyd Webber is elismerte a Volt egyszer egy csapat bemutatója után. Miután felkérésére én írtam a darab magyar szövegét, éppen az előadás fiatal sztárjai köszöntöttek idén a születésnapomon, az erről készült jubileumi DVD éppen most került forgalomba. NÉPSZAVA Több figyelem a saját bevételekre Takács Imre a Sigismundus programiroda vezetője szerint eddig egyetlen fillérrel sem költött többet a kiállításra a magyar állam, mint a tervezett volt. Állítja: jelezte a minisztériumnak, hogy túllépik a büdzsét, s utasítást kapott a folytatásra. A Sigismundus kiállítással kapcsolatban felmerült, hogy nagyobb összeget költött a tárlat kurátora, Takács Imre, mint amennyit a büdzsé meghatározott. E tárgyban nyár óta minisztériumi vizsgálat folyik. A Magyar Nemzet hetvenmilliós túlköltésről írt korábban. Takács Imre, a kiállítás kurátora lapunknak azt állította, „szó sincs ekkora összegről, mindössze egy vitatott, kifizetetlen számla - ennél jóval alacsonyabb összege - került szóba”. Ugyanakkor hangsúlyozta, a kiállítás pénzügyi elszámolása még nem fejeződött be. „Addig, amíg tisztában nem leszünk a kiadások és bevételek pontos összegével, nem vonható meg a mérleg, a katalógusok értékesítéséből például még javában folyik be a pénz.” Takács Imre ugyanakkor nem árulta el a számla pontos összegegét és megszületésnek időpontját, csupán arra utalt, hogy a műtárgyak szállítását közbeszerzési eljáráson megnyert cég általuk vitatott követeléséről van szó. A kurátor, aki időközben a pályázat útján az Iparművészeti Múzeum főigazgatója lett, elmondta, a céggel szemben túlszámlázás gyanúja merült fel, ezen kívül minőségi kifogásokkal is élt a Sigismundus Programiroda. Takács Imre hangsúlyozta, az összes műtárgy visszakerült a tulajdonos múzeumokba, egyetlen percig sem voltak veszélybe, s az eddigi kifizetések magyar részről nem haladták meg az egymillió eurót. Takács Imre elmondta, a számlát megreklamálta, kérte, a cég indokolja meg a magasabb összeget. Mindezekre nem kapott választ. Amikor a nyár folyamán kiderült, hogy épp e számla miatt, elképzelhető, hogy túllépik a büdzsét, a programiroda vezetője utasítást kért a fenntartó minisztériumtól. „Mindenben a minisztérium utasításai szerint jártam el” - állította a művészettörténész. Jelezte azt is, hogy a közbeszerzési eljárásban állva maradt egyetlen cég ajánlata véleménye szerint túlságosan magas, ám ebben a helyzetben a minisztérium sem tehette meg, hogy egy szabályos közbeszerzési pályázatot ne hagyjon jóvá. Újabb eljárásra az idő rövidsége miatt sem volt mód. Hiller István miniszter megkeresésünkre csak annyit mondott, folyamatban lévő vizsgálatról nem nyilvánít véleményt. Hasonlóan hallgat a műtárgyakat szállító cég is. Takács Imre visszautasította azokat a feltételezéseket, miszerint a vizsgálat károsan befolyásolja új munkahelye, az Iparművészeti Múzeum pozícióit. Épp ellenkezőleg, az elmúlt fél évben az intézmény új pályára állt. Utalt a napokban nyílt, Esterházy-kincseket bemutató kiállításra, a tervezett Habán-tárlatra, a fejlesztésekre. Az eddig jóformán szunnyadó Iparművészeti Múzeum világszínvonalú gyűjteményét meg kell mutatni - hangsúlyozta a művészettörténész. Arra a korábban lapunkban megjelent információról, mely szerint a minisztérium fontolgatja a múzeum átszervezését, s ez esetleg az intézmény „piacosításáról és szétdarabolásáról” szólna. Takács Imre elmondta: a múzeumot egyben kell tartani, ennek ellenkezője nem is merült fel. A piacot viszont nem kell az intézmény kapuin kívül tartani, sőt az általa irányított intézmény egyre nagyobb figyelmet fordít a saját bevételekre. Népszava-információ Takács Imre: a minisztérium utasításai szerint jártam el Fotó: Demecs Zsolt Két színidirektor jelölt Kaposváron Znamenák István színész-rendező, valamint Korognai Károly, a szegedi teátrum korábbi igazgatója pályázott a kaposvári színház élére - tudtuk meg Kéki Zoltántól, a kaposvári önkormányzat főjegyzőjétől. A direktori pályázat beadási határideje november 20-án járt le. Mint ismert Babarczy László igazgató még az őszi évadnyitó ülésen bejelentette, hogy mostani szezonnal búcsúzik a posztjától. Úgy tudjuk egyébként, hogy Babarczy informálisan többször jelezte, hogy a Kaposváron évek óta tevékenykedő Znamenák Istvánt el tudná képzelni utódjának. A színház fenntartója által felkért hattagú szakmai bizottság ma délelőtt hallgatja meg a jelölteket. A bizottság tagjai: Zsámbéki Gábor, a budapesti Katona József Színház igazgatója, Hegedűs D. Géza, a MASZK Országos Színészegyesület elnöke, Márta István, az Új Színház igazgatója, Vidnyánszky Attila, a debreceni teátrum főrendezője, Bodolay Géza, a kecskeméti színház igazgatója és Giber Vilmos a helyi önkormányzat oktatási és kulturális bizottságának elnöke. Kéki Zoltán hozzátette, mivel a színházban nem működik a szakszervezet, illetve a közalkalmazotti tanács, ezért a teátrum nem képviselteti magát a szakmai bizottságban. Az igazgató személyéről az önkormányzat holnapra összehívott rendkívüli közgyűlése dönt. B. Gy.