Népszava, 2006. december (133. évfolyam, 281-304. szám)

2006-12-19 / 296. szám

6 Magánbeszélgetés Juszttal az MTV-n Juszt László népszerű portréműsora, a Ma­gánbeszélgetés januártól az m2 műsorán lát­ható majd hetente. A nagy múltú produkció 2001 óta jelentkezett az ATV műsorán, a több mint kétszáz beszélgetésből azóta könyv is megjelent. Juszt László lapunknak elmondta, hogy a műsort azért viszi át az MTV-hez, mert ott fut a Tévé ügyvédje, a köztévé kuratóriuma pedig nem tartotta szerencsésnek, hogy két csatornán vezessen műsort, noha egyik adó­nál sincs státuszban. Juszt közölte, hogy na­gyon szeretné folytatni az interjúkat, amelyek jövőre a köztévé belső gyártásában készülnek majd. (Népszava) Jane Eyre a Radnóti Színházban Ma este mutatják be a Radnóti Színházban Charlotte Bronte: Jane Eyre című művét Zsótér Sándor rendezésében. Szereplők: Wéber Kata, Terhes Sándor, Csomós Mari, Martin Márta és Marjai Virág. Charlotte Bronte regénye, a Jane Eyre 1847-ben jelent meg Angliában, és óriási közönségsikere volt. Mindenkit meg­érintett a szegény árva lány gyötrelmes gyer­mekkora, akiből aztán felnőttként nevelőnő lesz egy gazdag birtokos fogadott lánya mel­lett, és rabul ejti munkaadója, a titokzatos és zord Mr. Rochester szívét. Jane Eyre saját tör­ténetének elbeszélője és főszereplője is egy­ben. A regényből Zsótér Sándor készített adap­tációt (Népszava) £ Hollós Máté elismerése Hollós Máté zeneszerző, a Hungaroton ügy­vezető igazgatója kapta az idén a kiemelkedő zenekritikusok munkáját elismerő Juhász Fri­gyes-díjat, amelyet tegnap adtak át. A Ju­hász Frigyes-díj Alapítvány kuratóriuma a MUOSZ Zenei Szakosztályának javaslatára ítélte oda az elismerést Hollós Máténak, aki rendszeresen publikál a zenei sajtóban. Nem­zedékének 23 zeneszerzőjével készített rádiós beszélgetéssorozata, Az életmű fele kötetben is megjelent. (MTI) 220 tétel a Mű-Terem Galéria árverésén A magyar festészet színe-javából válogatott 220 tétel került kalapács alá a Mű-Terem Ga­léria vasárnap este rendezett téli árverésén a Kongresszusi Központban, s e tételek több mint felének, 116-nak a leütési ára túllépte a bűvös milliós határt, tizenegyért pedig nyolc számjegyű összeget fizettek. Egy Vaszary Já­nos-, egy Scheiber Hugó- és egy Kondor Bé­­la-kép végzett a csúcson: 30 millión vagy afö­lött. A legmagasabb kikiáltási árról, 18 millió forintról indították, és 38 milliónál ütötték le a természet szépségeire összpontosító Kislány színpompás réten című, 1937 körül készült Vaszary-képet. Egy másik Vaszary-mű, a Me­zei virágok majd háromszoros áremelkedést ért el, 7,5 millió forintról egészen 22 millióig emelkedett. Az aukció másik, kiemelkedő áron elvitt képét Scheiber Hugó jegyzi. Az 1920-as évekből való Villamoson 7,5 milliós kikiáltási árát 35 millióig licitálták. (MTI) TÉVÉNÉZŐ ★ [UNK] [UNK] [UNK] Szobrászat az idővel Évek óta küzdenek azzal a ma­­­i TTVistA­gyar rövidfilmek, hogy mi­­n­d közben az alkotások jelentős nemzetközi szakmai sikereket érnek el, alig, il­letve teljesen esetlegesen jutnak el a nézőkhöz. A Duna Televízió Duna Mozi című filmes ma­gazinja Nagylátószög című rovatában többek között ezzel a problémával foglalkozott. A ha­zai filmes életben komoly hagyományai van­nak a rövidfilmkészítésnek. Gondoljunk csak Huszárik Zoltán Elégiájára, Sára Sándor Víz­keresztjére vagy Szabó István Te című művére. Az elmúlt években pedig a fiatal filmesek rö­vidfilmes sikereitől voltak hangosak különbö­ző médiumok. Mészáros Péter, aki 2002-ben Cannes-ben nyert Az eső után című alkotásá­val, úgy fogalmazott, hogy a filmezés tulajdon­képpen, nem más, mint szobrászkodás az idő­vel. Ez a tétel különösen igaz a kisfilmekre, hi­szen itt sokszor néhány percbe vagy tíz percbe kell jóformán mindent összesűríteni. Mondják azt is, hogy sokan ugródeszkának használják a rövidfilmet az első nagyjátékfilm készítésének lehetőségéhez. Ugyanakkor a másik részről ez a bizonyításnak tényleg egy fontos eszköze lehet. A filmes magazin tehát fontos missziót teljesített, amikor próbálta ráirányítani a fi­gyelmet, erre a sokszor méltatlanul mostohán kezelt műfajra. Balogh Gyula KULTÚRA 2006. DECEMBER 19., KEDD A Madách Színház látványos gálával köszönti a műfaj hazai születésnapját Tisztelgés Nagyszabású születésnapi gála­esttel ünnepli a Madách Színház a 45 évesen is ifjú magyar mu­sicalt. A december 21 -i előadáson a legelismertebb musicalszerzők és műveik előtt tiszteleg a leg­sikeresebb 18 zenés darab rész­leteiből összeállított látványos műsor, amelyben az egykori ős­bemutatók képeit is felidézik. A Mi vagyunk a musical! című össze­állításról Szirtes Tamás igazgatót kérdeztük. - Az újkori közmegegyezés a Hubay Miklós-Vas István-Ránki György szerzőhármas ma már klasszikusnak számító zenés darabjától méri a ma­gyar musical születését - mondja Szirtes Tamás, a Madách Színház igazgató-főrendezője a jubileumi musicalgála ötletének eredetéről. - Az évforduló magát adta: 1961-ben mutatta be az akkori Petőfi Színház - ahol Petrovics Emil és Szinetár Miklós fontosnak tartotta az új tö­rekvés életre segítését - az Egy sze­relem három éjszakája című zenés darabot. A színház ugyan nem ért ugyan meg hosszú időt, de néhány figyelemre méltó bemutatója között a Hubay-Vas-Ránki alkotóhármas művének színpadra segítése volt az egyik legjelentősebb. Azért gon­doltam ennek az eseménynek a meg­ünneplésére, mert az azóta eltelt 45 évben kiemelkedő magyar mu­sicalek születtek, sikeres zenés szín­darabok és alkotók jutottak szín­padhoz. A műfaj érett, felnőtt, sze­retett és sikeres gyermeke lett a ma­gyar kultúrának. Ennek a folyamatnak fontos sze­replője lett a Madách Színház, amely elkötelezetten műveli a mű­fajt, s a külföldi sikeres darabok be­mutatása mellett több hazai musicalt vitt sikerre színpadán. Az évforduló apropóján ezért is gondolták fen­ a magyar tosnak, hogy gálaműsorral tiszteleg­jenek a műfaj alkotói előtt. Az estet az elmúlt 45 év 18 legsikeresebb da­rabjának részleteiből állították össze. A Madách művészei egyebek mel­lett színpadi koncert formájában idé­zik meg az Egy szerelem három éj­szakája, a Képzelt riport, a Kőműves Kelemen, az István, a király, A pad­lás, a Dr. Herz, a Vörös Malom, a Va­lahol Európában, A dzsungel könyve és a Légy jó mindhalálig című mu­sical világát. Az ünneplés örömén túl Szirtes Tamás fontosnak tartja az est egy mélyebb üzenetét. Ahogy fogalmaz: az összetartozást és a zene erejét hir­deti az ünnepi koncert. - A magyar musicalszerzők szí­­ne-java kivétel nélkül teljes együtt­működéséről biztosította a szín­házat, sokan közülük személyesen is részt vesznek a bemutatón. Ez nem kevesebbet jelent, mint hogy sokkal erősebb az, ami összeköt, mint ami szétválaszt minket. Az ünnepi koncert jellegének kü­lön varázsa, hogy a válogatásban sokféle részlet, sokféle stílus fér meg egymás mellett, nem csak hogy bé­kességben, hanem egymást gaz­dagítva.­­ Egymást erősítve vonultatja fel a népies rocktól a dzsesszes megszó­lalásig a magyar musical változatos zenei stílusait, érzékeltetve, hogy valamennyi musical a magyar szel­lemkor szerves része. Az est szerkezete és látványvilága is az ünnep különlegességét hang­súlyozza. A színpadon szcenírozott koncertdíszlet között folyik a já­ték, ugyanakkor háromvásznas ve­títőn felidézik archív felvételekről a művek születésének a körülmé­nyeit, bejátszanak részleteket az ős­bemutatókból. - A Magyar Televízió bocsátja rendelkezésünkre az egykori felvéte­leket ehhez a színházi időutazáshoz. De másban is emlékezünk a születé­sek pillanataira. A műsor egyik kü­lönössége, hogy van olyan szereplője is, aki most is ugyanabban a sze­repben lép fel, mint az ősbemutatón: Psota Irén, aki a Dr. Herz 1988-as premierjén is a siker részese volt. Ahol lehetett, az ősbemutató ko­reográfusát hívtuk meg, hogy tegye színpadra a kiválasztott részletet, így például a Kőműves Kelemen egykori koreográfusa, Novák Ferenc tervezi a musicalrészlet táncait most is. Ugyanígy Krámer György a sa­ját koreográfiáját viszi most is a Va­lahol Európában, illetve a Vörös Ma­lom részleteibe. A dzsungel köny­véhez Imre Zoltán találta ki a tán­cot, sajnos őt már hiába hívnánk, de egykori asszisztense, Bodor Jo­hanna volt a segítségünkre. Ahol már nem fellelhető vagy más okból nem visszaállítható az eredeti, ahhoz Szerednyey Béla, az est rendezője és Sándor Dávid írt új koreográfiát. A látványosságot emeli a nagy tánckar, a nagy kórus és a nagy élő zenekar részvétele. A Mi vagyunk a musical! iránt olyan nagy az érdeklődés, hogy a Madách direktora az eredetileg hét decemberi előadásra tervezett pro­dukció színpadi jelenlétét meg­hosszabbította, a Madách januárban is játssza, sőt, ha az érdeklődés indo­kolja, még tovább is műsoron tartják. A színház több művésznemzedéke képviselteti magát az örömszerzés­nek szánt esten, fellép Barát Attila, Dunai Tamás, Galbenisz Tornász, Gallusz Nikolett, Huszti Péter, Hű­vösvölgyi Ildikó, Krassy Renáta, Mahó Andrea, Miller Zoltán, Nagy Sándor, Psota Irén, Serbán Attila és Szente Vajk. Bársony Éva musical előtt Dunai Tamás az Isten pénze című musical egyik dalát énekli Fotó: Szalmás Péter Bródy: Igazi karácsonyi ajándék ez az est Bródy János négy musical szövegírójaként van jelen a születésnapi gálán. - Szép gesztus és szép ajándék a Madách Színház műsora. Jelzi, hogy a Madách - amely világsikerű musicalek bemutatóinak egész sorát hozta létre - elkötelezett a magyar musical iránt. Jó néhány jelentős magyar musicalnek ez a színház adott éle­tet. Igazi karácsonyi ajándék a gála, amely arról is tanúskodik, hogy a magyar mu­sicalszerzők nagyon erős színvonalat képviselnek, és hogy a Madách Színházban felnőtt egy fiatal nemzedék, amely megtanulta a műfajt, világszínvonalon táncol, énekel és játszik. Ahogy ezt egyébkén Andrew Lloyd Webber is elismerte a Volt egyszer egy csapat bemutatója után. Miután felkérésére én írtam a darab magyar szövegét, éppen az előadás fiatal sztárjai köszöntöttek idén a születésnapomon, az erről készült jubileumi DVD éppen most került forgalomba. NÉPSZAVA Több figyelem a saját bevételekre Takács Imre a Sigismundus prog­ramiroda vezetője szerint eddig egyetlen fillérrel sem költött töb­bet a kiállításra a magyar állam, mint a tervezett volt. Állítja: je­lezte a minisztériumnak, hogy túllépik a büdzsét, s utasítást ka­pott a folytatásra. A Sigismundus kiállítással kap­csolatban felmerült, hogy nagyobb összeget költött a tárlat kurátora, Ta­kács Imre, mint amennyit a büdzsé meghatározott. E tárgyban nyár óta minisztériumi vizsgálat folyik. A Magyar Nemzet hetvenmilliós túl­költésről írt korábban. Takács Imre, a kiállítás kurátora lapunknak azt ál­lította, „szó sincs ekkora összegről, mindössze egy vitatott, kifizetetlen számla - ennél jóval alacsonyabb összege - került szóba”. Ugyanakkor hangsúlyozta, a kiállítás pénzügyi elszámolása még nem fejeződött be. „Addig, amíg tisztában nem leszünk a kiadások és bevételek pontos össze­gével, nem vonható meg a mérleg, a katalógusok értékesítéséből például még javában folyik be a pénz.” Ta­kács Imre ugyanakkor nem árulta el a számla pontos összegegét és meg­születésnek időpontját, csupán arra utalt, hogy a műtárgyak szállítását közbeszerzési eljáráson megnyert cég­­ általuk­­ vitatott követeléséről van szó. A kurátor, aki időközben a pályázat útján az Iparművészeti Mú­zeum főigazgatója lett, elmondta, a céggel szemben túlszámlázás gya­núja merült fel, ezen kívül minőségi kifogásokkal is élt a Sigismundus Programiroda. Takács Imre hang­súlyozta, az összes műtárgy vissza­került a tulajdonos múzeumokba, egyetlen percig sem voltak veszély­be, s az eddigi kifizetések magyar részről nem haladták meg az egy­millió eurót. Takács Imre elmondta, a számlát megreklamálta, kérte, a cég indokolja meg a magasabb össze­get. Mindezekre nem kapott vá­laszt. Amikor a nyár folyamán ki­derült, hogy épp e számla miatt, el­képzelhető, hogy túllépik a büdzsét, a programiroda vezetője utasítást kért a fenntartó minisztériumtól. „Mindenben a minisztérium utasítá­sai szerint jártam el” - állította a mű­vészettörténész. Jelezte azt is, hogy a közbeszerzési eljárásban állva ma­radt egyetlen cég ajánlata véleménye szerint túlságosan magas, ám ebben a helyzetben a minisztérium sem te­hette meg, hogy egy szabályos köz­­beszerzési pályázatot ne hagyjon jó­vá. Újabb eljárásra az idő rövidsége miatt sem volt mód. Hiller István mi­niszter megkeresésünkre csak annyit mondott, folyamatban lévő vizsgá­latról nem nyilvánít véleményt. Ha­sonlóan hallgat a műtárgyakat szál­lító cég is. Takács Imre visszautasította azo­kat a feltételezéseket, mi­szerint a vizsgálat károsan befolyásolja új munkahelye, az Iparművészeti Mú­zeum pozícióit. Épp ellenkezőleg, az elmúlt fél évben az intézmény új pályára állt. Utalt a napokban nyílt, Esterházy-kincseket bemutató ki­állításra, a tervezett Habán-tárlatra, a fejlesztésekre. Az eddig jóformán szunnyadó Iparművészeti Múzeum világszínvonalú gyűjteményét meg kell mutatni - hangsúlyozta a mű­vészettörténész. Arra a korábban la­punkban megjelent információról, mely szerint a minisztérium fontol­gatja a múzeum átszervezését, s ez esetleg az intézmény „piacosításáról és szétdarabolásáról” szólna. Takács Imre elmondta: a múzeumot egyben kell tartani, ennek ellenkezője nem is merült fel. A piacot viszont nem kell az intézmény kapuin kívül tarta­ni, sőt az általa irányított intézmény egyre nagyobb figyelmet fordít a sa­ját bevételekre. Népszava-információ Takács Imre: a minisztérium utasításai szerint jártam el Fotó: Demecs Zsolt Két színidirektor jelölt Kaposváron Znamenák István színész-rendező, valamint Korognai Károly, a szegedi teátrum korábbi igazgatója pályázott a kaposvári színház élére - tudtuk meg Kéki Zoltántól, a kaposvári ön­­kormányzat főjegyzőjétől. A direktori pályázat beadási határideje november 20-án járt le. Mint ismert Babarczy László igazgató még az őszi évadnyi­tó ülésen bejelentette, hogy mostani szezonnal búcsúzik a posztjától. Úgy tudjuk egyébként, hogy Babarczy in­formálisan többször jelezte, hogy a Kaposváron évek óta tevékenykedő Znamenák Istvánt el tudná képzelni utódjának. A színház fenntartója ál­tal felkért hattagú szakmai bizottság ma délelőtt hallgatja meg a jelölteket. A bizottság tagjai: Zsámbéki Gá­bor, a budapesti Katona József Szín­ház igazgatója, Hegedűs D. Géza, a MASZK Országos Színészegyesület elnöke, Márta István, az Új Szín­ház igazgatója, Vidnyánszky At­tila, a debreceni teátrum főrendezője, Bodolay Géza, a kecskeméti színház igazgatója és Giber Vilmos a helyi önkormányzat oktatási és kulturális bizottságának elnöke. Kéki Zoltán hozzátette, mivel a színházban nem működik a szakszervezet, illetve a közalkalmazotti tanács, ezért a teát­rum nem képviselteti magát a szak­mai bizottságban. Az igazgató sze­mélyéről az önkormányzat holnapra összehívott rendkívüli közgyűlése dönt. B. Gy.

Next