Népszava, 2007. január (134. évfolyam, 1-26. szám)
2007-01-02 / 1. szám
NÉPSZAVA 2007. JANUÁR 2., KEDD BELFÖLD Lejár Járai Zsigmondnak, a jegybank elnökének megbízatása, az utódot az államfő nevezi ki Idén is lesz dolga az Országgyűlésnek Ombudsmanokat, alkotmánybírákat kell választania idén a parlamentnek, mindkét esetben kétharmados támogatás kell, így a parlamenti pártoknak egyezségre kell jutniuk a személyekről. Sólyom László köztársasági elnök döntései közül talán a legélénkebb figyelmet Járai Zsigmond MNB-elnök utódának kinevezése kelti majd. Két éve a köztársasági elnök, tavaly a legfőbb ügyész személye cserélődött, ám az idei év sem szűkölködik majd személyi változásokban. Az Országgyűlés is többször döntési helyzetbe kerül, és Sólyom László köztársasági elnököt is a választás felelőssége terheli majd. Március 1-jével lejár Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökének mandátuma. A jegybank elnökét a köztársasági elnök nevezi ki hat évre a kormányfő javaslata alapján. Egyelőre nem lehet tudni, ki a legesélyesebb a posztra, információink szerint szakmai körökben pillanatnyilag több jelölt neve is kering. Jelenleg Surányi Györgynek adják a legnagyobb esélyt. Ő már kétszer állt az MNB élén, és most is bankvezető. Egyre gyakrabban merül fel Király Júlia, a Nemzetközi Bankárképző vezérigazgatójának neve is, és sokszor emlegetik a jegybank egykori vezető tisztségviselői közül Karvalits Ferencet, az FHB Jelzálogbank Nyrt. elnökét, valamint az Allianz Bank Zrt. nemrég kinevezett elnök-vezérigazgatóját, Farkas Ádámot. 2007-ben ombudsmanokat kell választania a parlamentnek, az országgyűlési biztosok hatéves mandátuma ugyanis idén szintén lejár. Az ombudsmanokat az államfő javaslatára az Országgyűlés titkos szavazáson választja, az elfogadáshoz minősített többség kell. Azt még nem lehet tudni, kik a várományosok. Kaltenbach Jenő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa már második ciklusát tölti, az ombudsmanokat azonban csak egyszer lehet újraválasztani, így helyette biztosan más tölti be a tisztséget. Bár Lenkovics Barnabás, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos jelezte, szívesen folytatná eddigi munkáját, információink szerint a pártok közötti tárgyalásokon egyelőre nem merült fel az újraválasztás. (Azt még nem lehet tudni, hogy Sólyom László köztársasági elnök egyeztet-e majd a pártokkal, vagy ahogy tette azt a legfőbb ügyész jelölése kapcsán, csak saját szempontjait veszi figyelembe.) Takács Albert, az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese pedig azt nyilatkozta, nem tudja, mit válaszolna, ha megkeresnék, hogy maradjon ombudsman, de ha ugyanezt a posztot ajánlanák fel, azt erősen megfontolná. Hozzátette viszont, hogy szívesebben lenne alkotmánybíró. Alkotmánybírákat is kell idén választania a parlamentnek. A bírákat jelölő bizottság ülésén információink szerint nem merült föl Takács jelölése. Az alkotmánybírákat egy, a frakciók képviselőiből álló bizottság jelöli és az Országgyűlés kétharmados többséggel választja. Az alkotmánybíró-választással a parlamentnek az elmúlt években többször is meggyűlt a baja. Olyannyira, hogy a taláros testület létszáma az előző ciklusban a nyolcfős határozatképességi küszöbre csökkent, de később sikerült megegyezniük a képviselőcsoportoknak az ügyben. Az Alkotmánybíróság tizenegy tagú, a bírákat kilenc évre választják, de ha a mandátum lejárta előtt betöltik hetvenedik életévüket, megbízatásuk megszűnik. A pártok abban már megállapodtak, hogy két alkotmánybírót a kormányoldal, kettőt az ellenzék ajánl a négy megüresedő posztra, és lehetővé teszik az újraválasztást is. Információink szerint az MSZP és a Fidesz is elfogadhatónak találta a másik párt jelöltjeit. Felmerült a bírák újraválasztása (a törvény szerint ez egyszer lehetséges), és úgy tudjuk, ez nem általánosságban, hanem az egyik bíró kapcsán került szóba. Bagi István megbízatása júniusban járt le, márciusban Erdei Árpád és Kiss László kilencéves megbízatása ér véget. Harmathy Attila pedig jövőre tölti be a hetvenet, így őt biztosan nem lehet újraválasztani. Az egyetlen Kiss László, aki ismét teljes cikluson át viselhetné a talárt. Ez nem jelenti azt, hogy csak őt választhatják újra, de úgy tudjuk, korábban a pártok megállapodtak, hogy lehetőleg olyanok duplázzanak, akik kitölthetik a kilenc évet. Arató Judit Változások a médiában Vince Mátyásnak, a Magyar Távirati Iroda (MTI) elnökének mandátuma is lejár idén. Vince 2002 novemberében lett az MTI első embere, ötéves megbízatásának lejártát követően újra pályázhat. A távirati iroda elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. Egyébként várhatóan elmarasztalja Magyarországot az Európai Bíróság az elektronikus hírközlésre vonatkozó korlátozások fenntartása miatt. Az Európai Bizottság a kábeltelevíziós szolgáltatások korlátozása miatt ugyanis eljárást kezdeményezett Magyarország ellen. A médiatörvény rendelkezései szerint a hazai kábelcégek legfeljebb a háztartások egyharmadát fedhetik le szolgáltatásaikkal. A távközlési korlátozást 2004. május 1-jéig meg kellett volna szüntetni. A jogszabály módosítása kétharmados konszenzust igényel, így a pártoknak a kérdésben egyezségre kell jutni. Kulcsszerep vár a szocialistákra a kommunikáció megújításában Elnököt választanak maguknak a pártok Tisztújítást tart az új évben a parlamenti pártok többsége,az MSZP februárban, az SZDSZ és az MDF márciusban, a Fidesz pedig májusban választ pártelnököt magának. A legnagyobb ellenzéki párt emellett az általa kezdeményezett népszavazás előkészítésével akarja egyben tartani a táborát. Az MSZP a kormány reformjainak kommunikációját és a párt politikai stratégiáját tervezi megújítani. Pártelnököt választ idén az MSZP. A szocialisták számára a 2007-es év egyik legfontosabb eseménye lesz a február 24-25-én megrendezendő tisztújító kongresszus, ahol megtárgyalják a párt alapszabályának módosítását is. Elképzelhető, hogy a dokumentumról a végleges döntést egy későbbi időpontban megtartandó, másik kongresszuson hozzák majd meg. Hiller István jelenlegi pártelnök ígérete szerint február végéig elkészül az országgyűlési és önkormányzati választásokról szóló jelentés, mely szintén a küldöttek asztalára kerül. Várhatóan Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt választják meg pártelnöknek, de határoznak arról is, kik töltsék be a párt vezető tisztségeit. A tisztújítás egyébként már javában zajlik az MSZP-ben. A tavaly novemberben kezdődött, kilencvennapos folyamat alatt a helyi és a területi pártvezetőket választják meg. A kongresszusra készült, Hiller által jegyzett dokumentum előrejelzi azt, hogy a szocialisták idén várhatóan megváltoztatják politikai stratégiájukat. Hiller ugyanis úgy fogalmazott: az MSZP-nek kevesebbet kell törődnie az ellenzék törekvéseivel és többet a magyar társadalommal. Az új stratégia az igazságosságra, a szolidaritásra és a nemzetpolitikára támaszkodik majd. Várhatóan Gyurcsány Ferenc az MSZP és az SZDSZ tisztújításához igazítja a kormány átalakítását. A miniszterelnök által rosszra értékelt reformkommunikációt is megújítják, amiben az MSZP-nek is kulcsszerepe lesz. Az SZDSZ legfontosabb idei eseménye a tavaszi tisztújítás lesz. Kuncze Gábor pártelnök az önkormányzati választások után ismertette már korábban meghozott döntését, hogy nem indul újra a tisztségért, amelynek legfőbb várományosa a mai helyzet szerint Fodor Gábor ügyvivő vagy Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter lehet. Kettejük versengésével az is eldőlhet, hogy a párt jövőbeli politikája inkább a Fodor által képviselt emberi jogi hagyományokat helyezi előtérbe, vagy Kóka vezetésével a liberális gazdaságpolitika kap majd nagyobb hangsúlyt. Jelöltségét hivatalosan még senki sem jelentette be, a felkészülési folyamat az év elején kezdődik. A szabad demokrata küldöttek nemcsak az elnöki posztról döntenek majd, megújul a 12 fős ügyvivői testület és a 96 tagot számláló országos tanács (ot) összetétele is. A március 31-én kezdődő tisztújító küldöttgyűlésen az ot-nek mindössze 20 tagját választják meg, a testület többi tagját a párt szervezeteinek bizonyos tisztségviselői alkotják. Idén a „hétigenes” népszavazás előkészítésével akarja egyben tartani táborát a Fidesz. Emellett vitasorozatot is indítanak négy témában. Januártól áprilisig az igazságosság, az életminőség, a közszolgáltatások és az állam feladata, valamint a versenyképesség kérdésében kérnek véleményt, javarészt az ellenzéki párthoz közel állóktól. Várhatóan májusban ül össze az a kongresszus, amelyen új elnököt választanak a fideszesek, sokak szerint ez alkalommal sem lesz kihívója Orbán Viktornak, akivel kapcsolatban azonban politológusok állítják, még egy választást nem tud nyerni pártja számára. A népszavazástól akár a kormány megbuktatását is reméli a Fidesz. Navracsics Tibor frakcióvezető a közelmúltban kijelentette, nem lehet tudni, hogy milyen folyamatokat indíthat el az esetleges siker, de egy pártban mindenre kell forgatókönyvet készíteni. Bejelentette, ameddig Gyurcsány a miniszterelnök, a fideszes és a KDNP-s képviselők bojkottálni fogják a kormányfőt a parlamentben. A Demokrata Fórum számos megyei szervezeténél lezajlottak már a tisztújítások, meglepetések egyelőre nem születtek, ez leginkább az MDF jó szereplésével és a „nyertes csapaton ne változtass”-elv követésével magyarázható. Az MDF országos vezetésének tisztújítására tavasszal kerül sor a márciusi országos gyűlés keretében; a jelölések már elkezdődtek, várhatóan azonban itt sem történik majd komolyabb meglepetés. Dávid Ibolya elnöki posztja biztosnak látszik. A konzervatívok 2007- ben is folytatni fogják a már megkezdett és határozottan követett „közép politikáját”, s bizonyosan újabb törvénymódosító javaslatokat nyújtanak majd be a „Normális Magyarországért”programban foglaltaknak megfelelően. A Népszava értesülései szerint az MDF ismét napirendre kívánja venni az örökösödési adó eltörlésének és például a korrupcióellenes hivatal felállításának kérdését. Népszava-összeállítás A tavalyi négyes kormányfőjelölti vita szereplői közül csak Kuncze Gábor nem indul pártja elnöki posztjáért Fotó: Demecs Zsolt Orbán nem akar nyugalmat „A kormányzatnak a felelőssége az, hogy döntéseivel miként juttatta ide az országot, a parlamenti ellenzéknek, hogy mit tett ennek megakadályozására (...) A magyar állampolgároknak pedig az, (...) hogy elmennek-e tavasszal a népszavazásra. A magyar állampolgárok felelőssége és lehetősége, hogy a kormányzat a hatalom megtartása érdekében hozott felelőtlen döntéseinek az árát ne velünk fizettethesse meg" - hangoztatta a napokban Orbán Viktor. A Fidesz elnöke beszédével - amelyben arra figyelmeztetett, a rendszerváltás előtti politika démonokként emlegetett örökösei legyőzhetőek - világossá tette, hogy az ellenzéki párt 2007-ben sem akar nyugalmat a közéletben. 3 Sólyom szerint nehéz év volt a tavalyi Az ország alapjában véve egységes, a pártpolitikai megosztottság nem gyökerezik mélyen az emberekben - mondta Sólyom László köztársasági elnök újévi beszédében. „Felmérések bizonyítják, hogy honfitársaink az életüket vezérlő, a tartásukat adó értékekről egyformán vélekednek, tekintet nélkül arra, hogy egyébként jobb- vagy baloldalinak tartják-e magukat. Ez pedig azt jelenti, hogy az ország alapjában véve egységes, hiszen életcéljaink közös értékeken alapulnak, ugyanazt értjük jón és rosszon” - hangzott el az államfő a Magyar Televízióban hétfő délelőtt sugárzott köszöntőjében. Sólyom László szerint „nehéz évet hagytunk magunk mögött, és nehéz év áll előttünk”. A 2006-os év keserű tapasztalatai lehetőséget kínálnak a helyzet tisztázására. Az országgyűlési választások után mindenki megtudta, hogy az állam nem képes jóléti szolgáltatásait fenntartani, elkerülhetetlen a szigorítás. Ugyanakkor a tavalyi év tanulsága az is, hogy a politikának meg kell változnia. A társadalmat uraló pártpolitikai megosztottság az ország egyik legsúlyosabb gondjává vált - hangsúlyozta a köztársasági elnök. A kormány az emberektől felelős állampolgári magatartást, belátást, együttműködést kér. Azt, hogy az emberek emelkedjenek felül saját közvetlen érdekeiken, az életszínvonal romlásán, és hozzanak áldozatot az ország érdekében - mondta az államfő. „De hiszen akkor a választópolgár is hasonló emelkedettséget követelhet meg a pártoktól, az Országgyűléstől, a kormánytól. A választópolgár ugyanis nem puszta eszköz a hatalom megszerzésére, hanem a hatalom forrása” - fogalmazott Sólyom László. „Egy közösség vagyunk az országon belül, de egy közösséget alkot a magyar nemzet egésze is. A mai naptól Románia az Európai Unió tagja lett, így a magyar nemzet túlnyomó része - több mint 12 millióan - immár ugyanazon közös politikai, gazdasági és jogi térség része” - mutatott rá Sólyom László. Az államfő a Sándor-palota elnöki tárgyalójában mondta el újévi beszédét. A televíziós felvételen Sólyom László mögött, a falon egy Széchenyi István reformkori politikust ábrázoló festmény volt látható és a magyar nemzeti lobogó. MTI-információ Soron kívüli eljárások az Ab-nál Az Alkotmánybíróság (Ab) 2007 első hónapjaiban elsősorban az Országos Választási Bizottság (OVB) határozatai ellen emelt kifogásokra, az úgynevezett Gyurcsány-csomaggal kapcsolatos, valamint a Fidesz és a KDNP népszavazási kezdeményezéseit érintő indítványokra koncentrál - közölte az Ab sajtófőnöke. Sereg András elmondta: a Gyurcsány-csomag alkotmányosságával kapcsolatban csaknem ötven beadvány érkezett az Ab-hoz. A Fidesz és a KDNP népszavazási kezdeményezését érintő hét OVB-határozattal szemben tizenhat kifogás érkezett. Az Ab ugyancsak soron kívül tárgyalja azt a két köztársasági elnöki beadványt, amelyekben az államfő az Országos Érdekegyeztető Tanácsról szóló törvényt, valamint az ágazati párbeszédbizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló törvényt küldte meg véleményezésre. (MTI) Szili nem tudja, indul-e párttisztségért A házelnök szerint a rendszerváltás óta talán a legizgalmasabb és egyben legnehezebb év volt a tavalyi. Szili Katalin az MTI-nek adott interjújában úgy vélte, 2006 felszínre hozta mindazokat a problémákat, amelyek az elmúlt 17 év alatt a társadalomban szunnyadtak. A zavargásokkal kapcsolatban azt mondta: soha nem is gondolt arra, hogy valaha ilyen szituációval kell szembenéznie. A pártok közötti együttműködésben érzékel ugyan előrelépést, de szerinte jelen van a politikai erők egymásnak feszülése is. Az ellenzék kivonulásaival kapcsolatban azt mondta: minden képviselőnek tudomásul kell vennie, a feladatuk az, hogy ne csak a saját ügyeikkel, hanem az ország sorsával is foglalkozzanak. Az Országgyűlés elnöke úgy látja, egy modern nemzetpolitikai törvény megalkotásával kellene szabályozni a hazai és a határon túli magyarság együttműködését. A kérdésre, hogy elindul-e valamilyen posztért a februári tisztújításon, azt válaszolta, még nem döntött, de ebben nem is neki kell kimondania az első szót. (MTI)