Népszava, 2007. január (134. évfolyam, 1-26. szám)

2007-01-02 / 1. szám

NÉPSZAVA 2007. JANUÁR 2., KEDD BELFÖLD Lejár Járai Zsigmondnak, a jegybank elnökének megbízatása, az utódot az államfő nevezi ki Idén is lesz dolga az Országgyűlésnek Ombudsmanokat, alkotmánybírákat kell választania idén a parlamentnek, mindkét esetben kétharmados támogatás kell, így a parlamenti pártoknak egyezségre kell jutniuk a személyekről. Sólyom László köztársasági elnök döntései közül talán a legélénkebb figyelmet Járai Zsigmond MNB-elnök utódának kinevezése kelti majd. Két éve a köztársasági elnök, tavaly a legfőbb ügyész személye cserélődött, ám az idei év sem szűkölködik majd személyi változásokban. Az Ország­­gyűlés is többször döntési helyzetbe kerül, és Sólyom László köztársasági elnököt is a választás felelőssége ter­heli majd. Március 1-jével lejár Járai Zsig­mond, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökének mandátuma. A jegybank elnökét a köztársasági el­nök nevezi ki hat évre a kormányfő javaslata alapján. Egyelőre nem lehet tudni, ki a legesélyesebb a posztra, in­formációink szerint szakmai körökben pillanatnyilag több jelölt neve is ke­ring. Jelenleg Surányi Györgynek ad­ják a legnagyobb esélyt. Ő már kétszer állt az MNB élén, és most is bankve­zető. Egyre gyakrabban merül fel Ki­rály Júlia, a Nemzetközi Bankárképző vezérigazgatójának neve is, és sok­szor emlegetik a jegybank egykori ve­zető tisztségviselői közül Karvalits Fe­rencet, az FHB Jelzálogbank Nyrt. el­nökét, valamint az Allianz Bank Zrt. nemrég kinevezett elnök-vezérigazga­tóját, Farkas Ádámot. 2007-ben ombudsmanokat kell választania a parlamentnek, az or­szággyűlési biztosok hatéves man­dátuma ugyanis idén szintén lejár. Az ombudsmanokat az államfő ja­vaslatára az Országgyűlés titkos sza­vazáson választja, az elfogadáshoz minősített többség kell. Azt még nem lehet tudni, kik a várományosok. Kaltenbach Jenő, a nemzeti és et­nikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa már második ciklusát töl­ti, az ombudsmanokat azonban csak egyszer lehet újraválasztani, így he­lyette biztosan más tölti be a tiszt­séget. Bár Lenkovics Barnabás, az ál­lampolgári jogok országgyűlési biz­tosa és Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos jelezte, szívesen folytatná ed­digi munkáját, információink szerint a pártok közötti tárgyalásokon egy­előre nem merült fel az újraválasztás. (Azt még nem lehet tudni, hogy Só­lyom László köztársasági elnök egyeztet-e majd a pártokkal, vagy ahogy tette azt a legfőbb ügyész jelö­lése kapcsán, csak saját szempontjait veszi figyelembe.) Takács Albert, az állampolgári jogok országgyűlési biz­tosának általános helyettese pedig azt nyilatkozta, nem tudja, mit válaszol­na, ha megkeresnék, hogy maradjon ombudsman, de ha ugyanezt a posztot ajánlanák fel, azt erősen megfontolná. Hozzátette viszont, hogy szívesebben lenne alkotmánybíró. Alkotmánybírákat is kell idén vá­lasztania a parlamentnek. A bírákat jelölő bizottság ülésén információink szerint nem merült föl Takács jelölé­se. Az alkotmánybírákat egy, a frak­ciók képviselőiből álló bizottság je­löli és az Országgyűlés kétharmados többséggel választja. Az alkotmány­bíró-választással a parlamentnek az elmúlt években többször is meggyűlt a baja. Olyannyira, hogy a taláros testület létszáma az előző ciklusban a nyolcfős határozatképességi küszöb­re csökkent, de később sikerült meg­egyezniük a képviselőcsoportoknak az ügyben. Az Alkotmánybíróság tizenegy tagú, a bírákat kilenc évre választják, de ha a mandátum lejárta előtt betöltik hetvenedik életévüket, megbízatásuk megszűnik. A pártok abban már megállapod­tak, hogy két alkotmánybírót a kor­mányoldal, kettőt az ellenzék ajánl a négy megüresedő posztra, és le­hetővé teszik az újraválasztást is. Információink szerint az MSZP és a Fidesz is elfogadhatónak találta a másik párt jelöltjeit. Felmerült a bí­rák újraválasztása (a törvény szerint ez egyszer lehetséges), és úgy tud­juk, ez nem általánosságban, hanem az egyik bíró kapcsán került szóba. Bagi István megbízatása júniusban járt le, márciusban Erdei Árpád és Kiss László kilencéves megbízatása ér véget. Harmathy Attila pedig jö­vőre tölti be a hetvenet, így őt biz­tosan nem lehet újraválasztani. Az egyetlen Kiss László, aki ismét tel­jes cikluson át viselhetné a talárt. Ez nem jelenti azt, hogy csak őt vá­laszthatják újra, de úgy tudjuk, ko­rábban a pártok megállapodtak, hogy lehetőleg olyanok duplázzanak, akik kitölthetik a kilenc évet. Arató Judit Változások a médiában Vince Mátyásnak, a Magyar Távirati Iroda (MTI) elnökének man­dátuma is lejár idén. Vince 2002 novemberében lett az MTI első embere, ötéves megbízatásának lejártát követően újra pályáz­hat. A távirati iroda elnökét a miniszterelnök javaslatára a köz­­társasági elnök nevezi ki. Egyébként várhatóan elmarasztalja Magyarországot az Európai Bíróság az elektronikus hírközlésre vonatkozó korlátozások fenntartása miatt. Az Európai Bizottság a kábeltelevíziós szolgáltatások korlátozása miatt ugyanis eljá­rást kezdeményezett Magyarország ellen. A médiatörvény ren­delkezései szerint a hazai kábelcégek legfeljebb a háztartások egyharmadát fedhetik le szolgáltatásaikkal. A távközlési kor­látozást 2004. május 1-jéig meg kellett volna szüntetni. A jog­szabály módosítása kétharmados konszenzust igényel, így a pártoknak a kérdésben egyezségre kell jutni. Kulcsszerep vár a szocialistákra a kommunikáció megújításában Elnököt választanak maguknak a pártok Tisztújítást tart az új évben a par­lamenti pártok többsége,az MSZP februárban, az SZDSZ és az MDF márciusban, a Fidesz pedig má­jusban választ pártelnököt magá­nak. A legnagyobb ellenzéki párt emellett az általa kezdeménye­zett népszavazás előkészítésével akarja egyben tartani a táborát. Az MSZP a kormány reformjainak kommunikációját és a párt po­litikai stratégiáját tervezi meg­újítani. Pártelnököt választ idén az MSZP. A szocialisták számára a 2007-es év egyik legfontosabb eseménye lesz a február 24-25-én megrendezendő tisztújító kongresszus, ahol megtár­gyalják a párt alapszabályának mó­dosítását is. Elképzelhető, hogy a do­kumentumról a végleges döntést egy későbbi időpontban megtartandó, má­sik kongresszuson hozzák majd meg. Hiller István jelenlegi pártelnök ígérete szerint február végéig elkészül az országgyűlési és önkormányzati választásokról szóló jelentés, mely szintén a küldöttek asztalára kerül. Várhatóan Gyurcsány Ferenc mi­niszterelnököt választják meg párt­elnöknek, de határoznak arról is, kik töltsék be a párt vezető tisztségeit. A tisztújítás egyébként már javában zaj­lik az MSZP-ben. A tavaly novem­berben kezdődött, kilencvennapos fo­lyamat alatt a helyi és a területi párt­vezetőket választják meg. A kongresszusra készült, Hiller ál­tal jegyzett dokumentum előrejelzi azt, hogy a szocialisták idén vár­hatóan megváltoztatják politikai stratégiájukat. Hiller ugyanis úgy fogalmazott: az MSZP-nek keve­sebbet kell törődnie az ellenzék tö­rekvéseivel és többet a magyar tár­sadalommal. Az új stratégia az igaz­ságosságra, a szolidaritásra és a nemzetpolitikára támaszkodik majd. Várhatóan Gyurcsány Ferenc az MSZP és az SZDSZ tisztújításához igazítja a kormány átalakítását. A miniszterelnök által rosszra értékelt reformkommunikációt is megújítják, amiben az MSZP-nek is kulcsszere­pe lesz. Az SZDSZ legfontosabb idei ese­ménye a tavaszi tisztújítás lesz. Kuncze Gábor pártelnök az önkor­mányzati választások után ismertet­te már korábban meghozott döntését, hogy nem indul újra a tisztségért, amelynek legfőbb várományosa a mai helyzet szerint Fodor Gábor ügyvivő vagy Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter lehet. Ket­tejük versengésével az is eldőlhet, hogy a párt jövőbeli politikája in­kább a Fodor által képviselt emberi jogi hagyományokat helyezi előtér­be, vagy Kóka vezetésével a liberális gazdaságpolitika kap majd nagyobb hangsúlyt. Jelöltségét hivatalosan még senki sem jelentette be, a fel­készülési folyamat az év elején kez­dődik. A szabad demokrata küldöt­tek nemcsak az elnöki posztról dön­tenek majd, megújul a 12 fős ügy­vivői testület és a 96 tagot számláló országos tanács (ot) összetétele is. A március 31-én kezdődő tisztújító kül­döttgyűlésen az ot-nek mindössze 20 tagját választják meg, a testület többi tagját a párt szervezeteinek bizonyos tisztségviselői alkotják. Idén a „hétigenes” népszavazás elő­készítésével akarja egyben tartani tá­borát a Fidesz. Emellett vitasorozatot is indítanak négy témában. Januártól áprilisig az igazságosság, az élet­minőség, a közszolgáltatások és az állam feladata, valamint a versenyké­pesség kérdésében kérnek véleményt, javarészt az ellenzéki párthoz közel állóktól. Várhatóan májusban ül ös­­­sze az a kongresszus, amelyen új el­nököt választanak a fideszesek, sokak szerint ez alkalommal sem lesz ki­hívója Orbán Viktornak, akivel kap­csolatban azonban politológusok ál­lítják, még egy választást nem tud nyerni pártja számára. A népszava­zástól akár a kormány megbuktatását is reméli a Fidesz. Navracsics Ti­bor frakcióvezető a közelmúltban ki­jelentette, nem lehet tudni, hogy mi­lyen folyamatokat indíthat el az eset­leges siker, de egy pártban mindenre kell forgatókönyvet készíteni. Be­jelentette, ameddig Gyurcsány a mi­niszterelnök, a fideszes és a KDNP-s képviselők bojkottálni fogják a kor­mányfőt a parlamentben. A Demokrata Fórum számos me­gyei szervezeténél lezajlottak már a tisztújítások, meglepetések egyelőre nem születtek, ez leginkább az MDF jó szereplésével és a „nyertes csa­paton ne változtass”-elv követésével magyarázható. Az MDF országos vezetésének tisztújítására tavasszal kerül sor a márciusi országos gyűlés keretében; a jelölések már elkezdőd­tek, várhatóan azonban itt sem tör­ténik majd komolyabb meglepetés. Dávid Ibolya elnöki posztja biztos­nak látszik. A konzervatívok 2007- ben is folytatni fogják a már meg­kezdett és határozottan követett „kö­zép politikáját”, s bizonyosan újabb törvénymódosító javaslatokat nyúj­tanak majd be a „Normális Magyar­­országért”­programban foglaltaknak megfelelően. A Népszava értesülései szerint az MDF ismét napirendre kí­vánja venni az örökösödési adó eltör­lésének és például a korrupcióellenes hivatal felállításának kérdését. Népszava-összeállítás A tavalyi négyes kormányfőjelölti vita szereplői közül csak Kuncze Gábor nem indul pártja elnöki posztjáért Fotó: Demecs Zsolt Orbán nem akar nyugalmat „A kormányzatnak a felelőssége az, hogy döntéseivel miként juttatta ide az orszá­got, a parlamenti ellenzéknek, hogy mit tett ennek megakadályozására (...) A ma­gyar állampolgároknak pedig az, (...) hogy elmennek-e tavasszal a népszavazásra. A magyar állampolgárok felelőssége és lehetősége, hogy a kormányzat a hatalom megtartása érdekében hozott felelőtlen döntéseinek az árát ne velünk fizettethesse meg" - hangoztatta a napokban Orbán Viktor. A Fidesz elnöke beszédével - amely­ben arra figyelmeztetett, a rendszerváltás előtti politika démonokként emlegetett örökösei legyőzhetőek - világossá tette, hogy az ellenzéki párt 2007-ben sem akar nyugalmat a közéletben. 3 Sólyom szerint nehéz év volt a tavalyi Az ország alapjában véve egységes, a pártpolitikai meg­osztottság nem gyö­kerezik mélyen az emberekben - mond­ta Sólyom László köztársasági elnök új­­­évi beszédében. „Fel­mérések bizonyítják, hogy honfitársaink az életüket vezérlő, a tartásukat adó ér­tékekről egyformán vélekednek, tekintet nélkül arra, hogy egyébként jobb- vagy baloldalinak tartják-e magukat. Ez pedig azt jelenti, hogy az ország alapjában véve egységes, hiszen élet­céljaink közös értékeken alapulnak, ugyanazt értjük jón és rosszon” - hangzott el az államfő a Magyar Televízióban hétfő délelőtt sugárzott köszöntőjében. Sólyom László szerint „nehéz évet hagytunk magunk mögött, és nehéz év áll előttünk”. A 2006-os év keserű tapasztalatai lehetőséget kí­nálnak a helyzet tisztázására. Az országgyűlési választások után mindenki megtudta, hogy az állam nem képes jóléti szolgáltatásait fenntar­tani, elkerülhetetlen a szigorítás. Ugyanakkor a tavalyi év tanulsága az is, hogy a politikának meg kell változnia. A társadalmat uraló párt­­politikai megosztottság az ország egyik leg­súlyosabb gondjává vált - hangsúlyozta a köz­­társasági elnök. A kormány az emberektől felelős állampol­gári magatartást, belátást, együttműködést kér. Azt, hogy az emberek emelkedjenek felül saját közvetlen érdekeiken, az életszínvonal romlá­sán, és hozzanak áldozatot az ország érdekében - mondta az államfő. „De hiszen akkor a vá­lasztópolgár is hasonló emelkedettséget kö­vetelhet meg a pártoktól, az Országgyűléstől, a kormánytól. A választópolgár ugyanis nem puszta eszköz a hatalom megszerzésére, hanem a hatalom forrása” - fogalmazott Sólyom Lász­ló. „Egy közösség vagyunk az országon belül, de egy közösséget alkot a magyar nemzet egé­sze is. A mai naptól Románia az Európai Unió tagja lett, így a magyar nemzet túlnyomó ré­sze - több mint 12 millióan - immár ugyan­azon közös politikai, gazdasági és jogi térség része” - mutatott rá Sólyom László. Az államfő a Sándor-palota elnöki tárgyaló­jában mondta el újévi beszédét. A televíziós fel­vételen Sólyom László mögött, a falon egy Szé­chenyi István reformkori politikust ábrázoló festmény volt látható és a magyar nemzeti lo­bogó. MTI-információ Soron kívüli eljárások az Ab-nál Az Alkotmánybíróság (Ab) 2007 első hó­napjaiban elsősorban az Országos Választási Bizottság (OVB) határozatai ellen emelt ki­fogásokra, az úgynevezett Gyurcsány-cso­­maggal kapcsolatos, valamint a Fidesz és a KDNP népszavazási kezdeményezéseit érin­tő indítványokra koncentrál - közölte az Ab sajtófőnöke. Sereg András elmondta: a Gyurcsány-csomag alkotmányosságával kap­csolatban csaknem ötven beadvány érkezett az Ab-hoz. A Fidesz és a KDNP népszavazási kezdeményezését érintő hét OVB-határozattal szemben tizenhat kifogás érkezett. Az Ab ugyancsak soron kívül tárgyalja azt a két köz­­társasági elnöki beadványt, amelyekben az ál­lamfő az Országos Érdekegyeztető Tanácsról szóló törvényt, valamint az ágazati párbeszéd­bizottságokról és a középszintű szociális pár­beszéd egyes kérdéseiről szóló törvényt küldte meg véleményezésre. (MTI) Szili nem tudja, indul-e párttisztségért A házelnök szerint a rendszerváltás óta talán a legizgalma­sabb és egyben leg­nehezebb év volt a tavalyi. Szili Katalin az MTI-nek adott in­terjújában úgy vélte, 2006 felszínre hozta mindazokat a prob­lémákat, amelyek az elmúlt 17 év alatt a társadalomban szunnyadtak. A zavargásokkal kapcsolatban azt mondta: soha nem is gondolt arra, hogy valaha ilyen szituációval kell szem­benéznie. A pártok közötti együttműködésben érzékel ugyan előrelépést, de szerinte jelen van a politikai erők egymásnak feszülése is. Az ellenzék kivonulásaival kapcsolatban azt mondta: minden képviselőnek tudomásul kell vennie, a feladatuk az, hogy ne csak a saját ügyeikkel, hanem az ország sorsával is fog­lalkozzanak. Az Országgyűlés elnöke úgy lát­ja, egy modern nemzetpolitikai törvény meg­alkotásával kellene szabályozni a hazai és a határon túli magyarság együttműködését. A kérdésre, hogy elindul-e valamilyen posztért a februári tisztújításon, azt válaszolta, még nem döntött, de ebben nem is neki kell kimondania az első szót. (MTI)

Next