Népszava, 2007. március (134. évfolyam, 51-76. szám)

2007-03-17 / 64. szám

NÉPSZAVA Szeptembertől hárommillió forint helyett ötszázezer is elég a kft. alapításához Egy óra alatt bejegyzik jövőre a céget pénzbeli betét sem bocsátható a tár­saság rendelkezésére. Akkor alakul át „normális” céggé, amikor eladták. Az értékesítést tartalmazó változás­bejegyzési kérelmet (az új tagot, a ve­zető tisztségviselőt, az új székhelyet) pedig a cégbíróság 1 munkaóra alatt bejegyzi. A kft.-, illetve rt.-alapítók számára még ennél is fontosabb le­het, hogy a kormányjavaslat a zrt.-k esetében 20 millióról ötmillióra, míg a kft.-knél 3 millióról félmillióra csökkenti az alapításhoz szükséges tőkét, ráadásul ez utóbbit sem kell feltétlenül pénzben „teljesíteni”, egyszemélyes kft.-nél a négyötödét ingó vagy ingatlan apporttal is telje­síteni lehet. Míg egyszemélyes zrt.­­nél a tőke 25 százalékát kell pénzben betenni a vállalkozásba. A törvényjavaslat elfogadásától a kormány a vállalkozói kedv élénkü­lését és az ország versenyképességé­nek javulását várja. Csík Rita Százezer forint helyett tizenöt­ezerből is megúszható a cégbe­jegyzés, nem kell külön ügyvéd­hez, közjegyzőhöz szaladniuk a kisvállalkozóknak - derül ki a kormány legutóbbi ülésén elfo­gadott törvényjavaslatból. A zárt­körű részvénytársaságoknak 20 helyett 5 milliós, míg a kft.-knek 3 millió helyett félmilliós alaptőké­vel kell csupán rendelkezniük. Szeptembertől két munkanapra, 2008. július 1-jétől pedig, amikor kötelezővé teszik az elektronikus be­jegyzést, egy munkaórára csökken­het az egyszerűsített cégbejegyzési kérelem elbírálásának maximális ideje a mai többhetes ügyintézés helyett, ha az Országgyűlés elfo­gadja a kormány által beterjesztett cégjogi törvénymódosítást. Az egyszerűsített cégbejegyzést első­sorban kis- és középvállalkozások számára találták ki, a közkereseti társaságoknak (kkt.), betéti társasá­goknak (bt.) és korlátolt felelősségű társaságoknak (kft.) mindössze öt­féle dokumentumot kell csatolniuk a bejegyzési kérelemhez. A javaslat melléklete mindhárom cégformához tartalmaz szerződésmintát. Ezt a cég adataival (például név, székhely, tulajdonosok) kitöltve, egy használ­ható és bejegyzésre alkalmas alapító okirathoz jutnak a vállalkozók. Sőt a kormány ennél is tovább ment, az aláírási címpéldány elkészítése miatt nem kell közjegyzőhöz menni, azt a bejegyzést intéző ügyvéd is ellenje­gyezheti. Nem kell előzetesen bank­számlát se nyitni, s azon elhelyezni a cégalapításhoz előírt tőkét, csupán nyilatkozni kell annak meglétéről és a bejegyzés után 8 napon belül meg­nyitni a bankszámlát és befizetni a pénzt. Azok, akik egyszerűsített cégbejegyzéssel alapítják vállalko­zásukat, a későbbi cégbejegyzési kérelmeket is ugyanezen szabályok szerint nyújthatják be. A változás­kérelmet elektronikus feladóvevény igazolja majd. Az egyszerűsített eljá­rásban jelentősen csökken az illeték is. Cégalapítás esetén - cégformától függetlenül - 15 ezer forint lesz, mi­közben ma ez 100 ezer forint (kft., zrt.), illetve 50 ezer forint (kkt., bt.). Az egyszerűsített bejegyzést a jövő­ben nemcsak a bíró, hanem annak titkára is elvégezheti. Ügyvédek, ügyvédi irodák „üres” cégeket is alapíthatnak, amit a be­jegyzést követően értékesíthetnek egyszemélyes kft.-k és egyszemé­lyes, zártkörűen működő részvény­­társaságok alapítói számára. Az érté­kesítési célú társaság a bejegyzésétől kezdve létező, cégjegyzékszámmal rendelkező, azonban speciális stá­tusú társaság. A társaság sem adó­számmal, sem KSH-jelzőszámmal nem rendelkezik, könyvvezetési, adóbevallási kötelezettsége nincs, sem bevétele, sem kiadása nem le­het, sőt bankszámlája sem, valamint a társaság alapításához szükséges A jövő esztendő júliusától kötelezővé teszik mindenkinek az elektronikus cégbejegyzést Fotó: Demecs Zsolt Ősszel új kereskedelmi központ A tervek szerint októberben nyitja meg kapuit az első integrált keres­kedelmi központ Magyarországon, a Market Central Ferihegy. A 4-es főút melletti területen épülő komplexum egyediségét az adja, hogy egyesíti a sok üzlettel rendelkező hagyomá­nyos bevásárlóközpontok és a nagy hipermarketek előnyeit. Azaz sok különböző méretű kereskedelmi egység fogadja majd itt a látogatókat, ám valamennyi az utcáról, egy közös parkolórészből lesz megközelíthető - magyarázta lapunknak a beruházó AIG/Lincoln fejlesztési igazgatója. Schömer Norbert hozzátette: emi­att sokkal átláthatóbbak és könnyeb­ben elérhetőbbek lesznek az üzletek. Az új kereskedelmi központ területei­nek már 75 százaléka foglalt, azaz a 44 ezer négyzetméteres komplexum háromnegyedére már aláírták az előbérleti szerződést a leendő vevők­kel. Lesz itt Tesco, illetve Praktiker áruház, de szép számmal helyet kapnak majd cipő- és ruhaüzletek is. A több mint 10 milliárdos beruházás részeként a fejlesztő egy kétszintes csomópontot épít meg a 4-es út és az arról a Market Central Ferihegyhez levezető út találkozásánál, amelynek költségei elérik az 1 milliárd forintot. A komplexumot a számítások szerint fél óra alatt félmilliónyian tudják megközelíteni lakóhelyükről. Nem kell aggódniuk azoknak sem, akik nem gépkocsival érkeznének a Ferihegy 1-es és 2-es terminálja közöt­ti területen épülő Market Centralba, a fejlesztő és a BKV megállapodása ér­telmében ugyanis meghosszabbítják a Kőbánya-Kispest metróállomásról Ferihegy 1-re közlekedő 93-as busz útvonalát. Holubár Zita Kiírták a tendert a postaládákra Több mint 18 ezer postai levélgyűjtő szekrény beszerzésére írt ki tendert a Magyar Posta Zrt. A ládák közül több mint 4000 nagyalakú kulcsos, csaknem 800 nosztalgia, 2300 nor­mál méretű egységláda, míg 11 000 darab ötrekeszes külterületi láda. A Magyar Posta Zrt. mintegy net­tó 160 millió forintos saját beruhá­zásában 2008-ig lecseréli az ország összes utcai levélgyűjtő szekrényét. Valamennyinek alkalmasnak kell lennie nagyalakú levélpostai külde­mények gyűrődésmentes felvételére, és az is követelmény, hogy a kerekes széket használó ügyfelek is könnyen megközelíthessék és elérhessék a be­dobónyílást. MTI-információ 2007. MÁRCIUS 17., SZOMBAT GAZDASÁG Az alábbi iratokat kell csatolni bejegyzéshez • szerződésminta alkalmazásával készült társasági szerződés • az aláírási címpéldány (aláírásminta) • a jogi képviselő meghatalmazása • az illeték befizetésének az igazolása • az adóhatósághoz benyújtandó nyomtatvány • tagjegyzék (csak kft.-k esetében) • alapítási engedély (kft.-k és zrt.-k esetében) • A szerződésminta alkalmazásával alapított cégek bejegyzéséhez Költséges, nehézkes és lassú az eljárás A Világbank 2004 óta részletesen elemzi 155 országban egyebek között a társaságalapítás, működés és megszűnés adminisztratív és költségfeltételeit. 2006 szeptemberében közzétett legutolsó jelentése szerint Magyarország a gazdasági környezet kedvező vagy kedvezőtlen voltát mérő ranglistán csak a 66. helyen áll. A jelentés szerint a hazai vállalkozások alapítása indokolatlanul költséges, túl magas a megkövetelt jegyzett tőke és az alapítás kapcsán fizetendő illeték, valamint nehézkes és lassú, ha például a spanyol, a brit, a dán vagy akár a szlovén eljárási renddel hason­lítjuk össze a bejegyzési eljárást. Ezt támasztják alá az igazságügyi tárca cégbejegyzéssel kapcsolatos statisztikái is. A cégjegyzék­ben jelenleg mintegy 230 000 jogi személyiség nélküli gazdasági társaság (kkt., illetve bt.) és több mint 240 000 jogi személyiségű társaság (kft., illetve részvénytársaság) van bejegyezve. Petrétei József igazságügy-miniszter a javaslat indoklásában azzal érvel, hogy ma a cégalapítások során - részben az eljárási szabályok bonyolultsága, részben a cégbíróságon a bejegyzési kérelemről határozó szakemberek részére a törvény által biztosított ese­tenként túl tág mérlegelési jogkör miatt­­ közel 40 százalékos a hiánypótlásra visszaadott ügyek száma, dacára annak, hogy a cégbíróság előtti eljárásban a jogi képviselő igénybevétele kötelező. A 2006-ban alapított kft.-k esetében hiánypótlás nélkül átlagosan 9,9 munkanapot, hiánypótlással pedig 39 munkanapot vett igénybe a társaság megalapítása. Segítséget kérnek az építőipari lánctartozás áldozatai A miniszterelnöktől vár segítséget a Vállalkozók és Munkáltatók Or­szágos Szövetsége az építőiparban rendkívüli mértékben elharapózott körbetartozás rendezésére - mondta a szövetség el­lenőrző­ bizott­ságának alelnöke a közelmúltban. Glázer Tamás szerint ugyanis elengedhetetlen a probléma jogsza­bályi rendezése. Óvatos becslések szerint is hozzá­vetőlegesen 3 milliárd forintnyi vesz­teségük keletkezik az építőanyag­kereskedőknek a ki nem egyenlített számlák miatt egy év alatt - mondta Pataki Mátyás. A Magyar Építőanyag Kereskedők Országos Egyesületének elnöke hozzátette: emellett jelentős a kamatveszteség is, hiszen a vevők jó része számottevő csúszással egyenlí­ti ki számláját, ami miatt nagyjából 3 milliárd forinttól esnek el az ekkép­pen kényszerből hosszabb-rövidebb időre hitelező cégek. Ez persze csak a vége az építőipari tartozási sorozat­nak, hiszen nem kevésbé szenvednek emiatt a fővállalkozóktól és beruhá­zóktól rendkívüli mértékben függő és alultőkésített kisvállalkozók. Nem helyes kifejezés a körbetarto­zás, hiszen korántsem zárul be a kör az adósságok esetében - hívta fel a figyelmet a Magyar Építőanyag-ipari Szövetség elnöke. Földi Tamás leszö­gezte: kizárólag a lánctartozás a helyes kifejezés, amely arra utal, hogy valaki tu­datosan indítja el a sort azzal, hogy nem fizeti ki a ne­ki dolgozót vagy szállítót, s így gördül tovább az elma­radás. Mindennek hátterében persze az áll, hogy a vállalkozók a megbí­zás elnyerése érdekében sok esetben irreálisan alacsony áron vállalják a munkát, s már a kezdetek kezdetén tudják, hogy a leszorított összegből nem lesznek képesek kiegyenlíteni valamennyi számlát. Korántsem kivételes eset, hogy a fővállalkozó a munkát elvégzett alvállalkozót arra igyekszik rávenni: írjon alá egy nyi­latkozatot arról, hogy követelésének 80 százaléka nem jogos. A vállalko­zó pedig kénytelen belemenni ebbe, ha el akarja kerülni, hogy adósa csak a tartozás 50 százalékát fizesse ki neki, a többiről pedig hosszú évekig tartó vitába bocsátkozzanak. H. Z. Egy év alatt 3 milliárd forintnyi veszteségük keletkezik az építőanyag-kereskedőknek ki nem egyenlített számla miatt 5 A Dimenzió teljesített a legjobban A 18 magyarországi magánnyugdíjpénztár átlagos éves ho­zama 2002-2006 között 6,77-10,53 százalék között volt inflációval számolva évi 1,62-5,38 százalék közötti reálhozamot jelent. A legmagasabb átlagos éves hozamot a Dimenzió Magánnyugdíjpénztár (10,53), a legalacsonyabbat pedig az UNIQA és Egyesült Közszolgálati Nyugdíjpénztár magánpénztári ága (6,77) produkálta. (MTI) - derül ki a Pénzügyi ». Szervezetek Állami­­ Felügyeletének­­ adataiból. Ez 5,15 g százalékos átlagos £ Hatmilliárd a hátrányos helyzetűeknek Az idén 28 program támogatására több mint 6 milliárd forintot bocsát a Munkaerő-piaci Alap az Országos Foglalkoztatási Közalapít­vány (OFA) rendelkezésére. Az alapítvány programjaival elsősorban a hátrányos helyzetű csoportoknak kíván segíteni. Tevékenységé­ben főként a munkaerő-piaci problémákra fogékony civil szervezetek közreműködésére számít. Az idei programok között található például a fogva tartottak szabadulását követő reszocializációjának segítése. Más programok a hátrányos helyzetű lakosságcsoportok munkához jutásának esélyeit növelik, így például az a program, amelyik országos közvetítő-kölcsönző rendszert kíván létrehozni az alkalmi és szezonális munkát vállalók és az alkalmazóik közötti kapcsolatépítéshez. (MTI) Egységes eljárási rendet dolgoznak ki Az állami és a magánszektor közötti együtt­működés (PPP) egységes eljárási rendjét a tervek szerint 2007 második felében alakítják ki - közölte a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium kommunikációs főosztálya. A kormány nemrégiben hozott határozatot az állami és a magánszektor közötti fejlesztési, illetve szolgáltatási együttműködés (PPP) újszerű formáinak alkalmazásáról, amely tar­talmazza, hogy a PPP tárcaközi bizottságnak - az érdekelt minisztériumokkal és országos hatáskörű szervezetekkel egyeztetve - javas­latot kell tennie az egységes állami eljárási rend kialakítására. A tárcaközi bizottság véleményezi a PPP-projektek terveit, figyelem­mel kíséri és értékeli a fejlesztéseket, viszont nem rendelkezik döntési jogkörrel az egyes projektek esetén. A Pénzügyminisztérium honlapján közzétett táblázat szerint a központi költségvetésben PPP-kötelezettségvállalásként 2007-ben 54,593 milliárd, 2008-ban 64,695 milliárd, 2009-ben 65,974 milliárd és 2010- ben 67,086 milliárd forint szerepel. (MTI) Elégedetlenek a pályázati feltételekkel Sajnálattal állapítja meg az Ipartestületek Országos Szövetsége (Iposz), hogy a bőséges ígéretek ellenére egyre szűkösebbek a lehető­ségek az európai uniós pályázatoknál a mikro- és kisvállalkozások számára. Az újonnan kiírt pályázatoknál kirekesztették a családi és mikrovállalkozásokat, mert nem teljesíthető az elvárt évi 8-15 százalékos árbevétel-növe­kedés. A humán erőforrás fejlesztésére kiírt pályázatban a minimálisan megpályázható 1 millió forint támogatást számításaik szerint csak a minimum 20 fős létszámú vállalkozá­sok tudják igénybe venni, az ennél kisebbek nem. Az Iposz szerint a pályázati problémák fő oka a kiírások és az elbírálás indokolatlanul komplikált rendszere, aminek megváltoz­tatására 13 pontban foglalták össze jobbító szándékú szakmai javaslataikat. (MTI) Az Orcóé a másik Szervita téri épület is Megvásárolta a magyar államtól az Orco Property Group a Nemzeti Kutatási és Tech­nológia Hivatal Szervita téri épületét. Az ingatlanért 2,19 milliárd forintot fizetett ki az első külföldi székhelyű cégként a Budapesti Értéktőzsdén hamarosan megjelenő társaság, amely korábban már megszerezte a belvárosi tér egy másik meghatározó épületét, a sokak szerint a városképet igencsak elcsúfító parkoló­házat. Itt a világhírű Zaha Hadid tervei alapján kezdenek hozzá hamarosan az építkezéshez. A modern külsejű ingatlan az elképzelések szerint 2010-re készül el. A párizsi és a prágai tőzsdén már jegyzett cég az eredeti parkolófunkciót négy föld alatti szintre telepíti a Szervita téren, afölött pedig irodaházat és kereskedelmi központot létesítenek. (Népszava)

Next