Népszava, 2007. március (134. évfolyam, 51-76. szám)

2007-03-21 / 67. szám

8 HÁTTÉR 2007. MÁRCIUS 21., SZERDA NÉPSZAVA A politológusok szerint kevés eredményt hoztak a követelések, és nem hiszik, hogy hatékonyak a Fidesz-elnök ultimátumai Orbán utolsó kiskapuját is bezárta Gyurcsány Kételkednek a lapunk által megkérdezett politológusok ab­ban, hogy sikeresek vagy hatékonyak lehetnek Orbán Viktor kormánybuktató kísérletei és ultimátumai. Úgy gondolják, Orbán saját pártjában igyekszik megerősíteni a helyét, de eh­hez is rossz taktikát választott. A tavalyi vesztes országgyűlé­si választások után a Fidesz elnöke, az egykori miniszterelnök fokozatosan jutott el a szakértői kormány javaslatától a kabi­net elkergetésének igénylésééig. Több alkalommal adott ultimá­tumot a kormánynak, többször utalt a kabinet elkergetésének lehetőségére Orbán Viktor, a Fidesz elnöke a tavalyi ország­­gyűlési választások óta. Már júliusban, amikor a Fidesz politikusai először beszéltek a Hősök terére, szeptemberre tervezett, ám később lemondott megmozdulásról, az ellenzéki pártban már beszédtéma volt, hogy a következő hónapok tiltakozóhulláma elsöpörheti a Gyurcsány-kormányt. Orbán az önkormányzati vá­lasztás kampányában erre csak rátett egy lapáttal: a XII. kerü­leti polgármesteri címért induló Pokorni Zoltán pártalelnök kampánygyűlésén azt mondta, arra van szükség, hogy október 1-jén a többség mondjon nemet Gyurcsány Ferenc politikájára azzal, hogy a jobboldalra és elsősorban a Fideszre szavaz. Orbán Magyarország gazdasági és politikai válságát ecsetelve úgy vélte, az októberi voksolás a tavaszi parlamenti választás harmadik fordulója, további ellenállással a voksoláson meghátrálásra lehet késztetni a Gyurcsány-kormányt. A kabinet elkergetésének javaslata szeptember 19-re egy­­értelműsödött a Fidesz-elnök beszédében. Egy nappal az MTV ostroma után Orbán felolvasta a Fidesz elnökségének sajtónyilat­kozatát, melyben a miniszterel­nököt beteges hazudozónak titu­lálták és közölték, a legnagyobb ellenzéki párt támogatja az alkotmányos, békés tiltakozást, azokat a demonstrációkat, ame­lyeken a hazugságról mondanak véleményt az emberek. De azt is hozzátették, hogy elutasítják és elítélik az erőszakot. Orbán sze­rint ha október 1-jén a kormány ellen szavaz a többség, akkor az MSZP-nek vissza kell hívnia a miniszterelnököt és azután korlátozott mandátumú szakértő kormánynak kell irányítania az országot. A győztes önkormányzati vá­lasztások estéjén Orbán egye­nesen arról beszélt, hogy három kérdésben döntöttek a válasz­tók: kimondták, hogy a koalíció csődbe vitte az országot, s a miniszterelnököt, illetve a kor­mányt nem tartják alkalmasnak a folytatásra. Felszólította az MSZP-t, ne merjen szembesze­gülni az emberek akaratával, maradéktalanul hajtsa végre akaratukat. A fenyegetésből végül ultimá­tum lett. A Fidesz felszólította az MSZP-t arra, hogy három napon belül kezdeményezze Gyurcsány Ferenc miniszterelnök menesz­tését, ellenkező esetben az el­lenzéki párt a budapesti Kossuth térre hívja az állampolgárokat. Az ultimátum lejárta utáni napon, október 6-án bizalmi szavazást tartottak a parlament­ben és a miniszterelnök mögött felsorakozott a kormánykoalíció. A parlamenti ülés után viszont a Fidesz nagygyűlést tartott a Kos­suth téren, ahol Orbán némileg engedett a szorításon, közölte, hogy nem követelnek előreho­zott választásokat. Ugyanakkor elvárta, hogy a kormánypártok az önkormányzati választás eredményének megfelelően állítsanak új, hiteles miniszterel­nököt és szakértőkből álló „nem­zeti egységkormányt” az ország élére. Fokozva a fenyegetést azt is közölte, hogy az ellenzék parlamenti képviselői minden­nap délután 5 és 6 óra között a Kossuth téren lesznek majd. A második tüntetési na­pon Áder János bejelentette, büntetőeljárást kezdeményez Gyurcsány Ferenc ellen, mert „közérdekű adatokat nem hozott nyilvánosságra, közérdekű ada­tokat hamisított meg, ezzel meg­valósította a közérdekű adattal való visszaélés büntető törvény­könyvi tényállását”. A kormány sarokba szorítására tett kísérletet a Fidesz azzal tetézte, hogy beje­lentette, képviselői kivonulnak a parlamenti ülésteremből, amikor Gyurcsány Ferenc előre beje­lentve szólásra emelkedik. Okóber 23-án az Astoriánál tartott Fidesz-nagygyűlésen Orbán Viktor újabb kormány­buktató kísérlettel hozakodott elő. Azt mondta, ügydöntő népszavazási kezdeményezé­seket nyújtanak be a tanügy, az egészségügy, a nyugdíjak, a termőföld és demokratikus garanciák kérdésében. - Ezzel kiköszörülhetjük a magyar demokrácián esett csorbát, és eldől a hazugságokra épülő kormányzás sorsa is - mondta a Fidesz elnöke. A kormány sorsát megpe­csételni kívánó politika Orbán februári évértékelő beszédében azzal teljesedett ki, hogy beemel­te a közbeszédbe az elkergetés kifejezést. Ehhez Bibó István gondolatait hívta segítségül: „Az új többség hitem szerint ragaszkodik a rendszerváltás alapjához. Demokratikus politika nem működhet a nép, a választók ellenében. Ragaszkodik a de­mokráciához, amely Bibó István definíciója szerint olyan rendszer, idézem: ahol a nép abban a hely­zetben van, hogy vezetőit meg tudja válogatni, ellen tudja őrizni, és ha kell, el tudja kergetni.” Folytatva a megkezdett vonu­latot Orbán pártja március 15-i ünnepségén így összegezte a Fidesz eddigi kormánybuktatást célzó politikáját: „Mi megtet­tük, amit a demokratikus ellen­zék megtehet. Világossá tettük: a népnek joga van elkergetnie a kormányt egy demokráciában is, ha az a népakarat ellenében kormányoz, ha az emberek lét­érdekét veszélyezteti. Igen, joga van! Joga van egy feltétellel: ha a népakarat kinyilvánításának már minden eszközét igénybe vette, és a kormány elmulasztja magát alávetni az emberek vilá­gos és egyértelmű akaratának.” A Fidesz elnöke egyértel­műsítette, hogy egyetlen al­kotmányos lehetőség maradt: a népszavazás. „A népszavazással megnyílt a lehetőség, hogy lebontsuk az utolsó sarkot is a hátuk mögül. Ez az utolsó alkotmányos eszköz, amellyel az emberek kinyilvánít­hatják akaratukat. A népszavazás ügydöntő. A népszavazás után vagy azt teszi a kormány, amit az emberek akarnak, vagy elkerget­hető lesz. Végrehajtja az emberek akaratát, vagy maga ad zöld utat, hogy kipenderítsék. Onnantól fogva nincs több magyarázkodás, nem hivatkozhat sem demokrá­ciára, sem alkotmányra, sem törvényre, semmire az égvilágon. Nem marad más számára, mint futni, de gyorsan.” A kormánypártok által kétér­telmű beszéddel vádolt Orbán vigyázott arra, hogy mondatai világosak legyenek. Arról be­szélt csak, ha a Fidesz akarata szerint dől el a népszavazás és a kormány a végeredményt nem tartja magára nézve kötelező­nek, akkor lesz elkergethető a kormány. Kérdés azonban, hogy az átlagember számára ez volt-e Orbán beszédének az olvasata és nem az, hogy a kabinet a re­ferendum után minden körülmé­nyek között lemondatható lesz? Gyurcsány Ferenc kormányfő hétfői parlamenti beszédében az eredeti Orbán-szöveg alapján csukta be a kaput: „érvényes és eredményes népszavazás vég­eredményét a kormány magára nézve kötelezőnek ismeri el”. A lapunk által megkérdezett politológusok nem tartják külö­nösen eredményesnek a Fidesz­­elnök ultimátumkampányát. Arról viszont nincs egységes véleményük, melyek lehetnek a következő lépések, illetve, hogy a nagyobb ellenzéki párt esetleg túl is lépne-e az alkotmányon, ha szükségesnek véli. Népszava-összeállítás Orbán Viktor március 15-i beszédének - szokás szerint - voltak olyan részei, amelyeket többféleképpen is lehet értelmezniFotó: Szalmás Péter Ágh Attila: Orbán Viktor állandóan überel­ni akarja a korábbi akciókat, így megfigyelhető az intenzitás növekedése. A népsza­vazás gondolata is négy-öt aláírás­­gyűjtés után érlelődött meg. Orbán Viktor szokásos módon nyitva hagyta a kérdést, vagyis nem fogalmazta meg egyértelműen azt, mit ért azalatt, hogy a népsza­vazás az utolsó alkotmányos lehetőség. Ez a kijelentés ugyanis feltételezi, hogy ezután létezhet egy erőszakos lehetőség is. A kezdeményezés mára kontraproduktívvá vált, túl van feszítve. Orbán az állandó mobilizációval kifárasztja ugyanis a saját tömegét. Debreczeni József: Alkotmányos értelemben, a par­lamentáris demokrácia szabályai szerint minden Orbán-akció komoly­talan volt. Mégsem lehet figyelmen kívül hagyni a pártelnök táborát, ők ugyanis másként gondolkodnak erről. Jellemző, hogy a népszavazási kezdeményezést is utcai tömegdemonstráción, saját hívei előtt jelentette be Orbán, és a rockkoncertek, futballversenyek hangulatához hasonlítható állapot­ban lévő közösség egy részét tulajdonképpen nem is érdekli a megmozdulások hatása. Nincsenek tisztában azzal, hogy mivel mit lehet elérni, és Orbántól sem ké­rik számon az eredményt. A rajongótábort egy fanati­kus vallási csoporthoz lehetne hasonlítani. Régen még mosolyogtató volt, hogy Orbán szerint a Fidesz már nem egy párt, hanem újfajta közösség. Bármennyire irracionálisan hangzik, a pártelnök valóban lázba tudja hozni híveit, és fönn tudja tartani a lelkesedésüket úgy, mint egy vallási közösségekben teszik ezt, ahol egy kívülálló számára félelmet keltő dolgokat művelnek, és gondolkodásuk is mellőz minden racionalitást, de befelé mégis működik a rendszer. Az igazi kérdés, hogy a pártelnök tettei mondatai mögött mi és mennyi a manipuláció és az általa is átélt fanatikus hit. Látható, minden eszközzel az a célja, hogy a 2010-es választást sikerüljön előre hozni, kormánybuktató ötleteivel folyamatosan lázban tartja a táborát, de elképzelhető, hogy a pártelnöki választás után Orbán lelkesedése és aktivitása csökken. Fekete Sándor: A népszavazás a Fidesz egyetlen és utolsó lehetősége az alkotmányos demokrácia keretei között. A voksolás eredménye és hatása azonban kétsé­ges, hiszen minden kérdés egyetlen témára vonatkozik, és semmiképpen nem lehet vele kormányt buktatni. Ezt Orbán pontosan tudja. Érvelése súlyos logikai hibára épül, amikor azt hangoztatja, hogy ha a saját szem­pontjukból pozitív lesz a népszavazás, a szavazók arra voksolnak, amit a Fidesz szeretne, a koalíciónak mennie kell. Előrehozott választást viszont csak rendkívüli esetben lehetne kezdeményezni, de ilyen nem alakult ki. Orbán az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése óta csak ötletelget és kapkod, ha nem jön be az egyik lépés, gyorsan kitalál valami mást. Hiányzik a koncepció, mert miközben támadja Gyurcsányt, azt nem mondja meg, a Fidesz mit javasol a „rossz" döntések helyett. Orbán akkor lehetett volna eredményes és népszerű, ha „ölbe tett kézzel" várja a reformok hatását, vagyis azt, hogy a társadalom többsége ellenszenvet érezzen a kormány iránt. Konfrontációs politikájával viszont szavazótábora egy részét is elriasztotta. Az önkormányzati választás volt a Fidesz legsikeresebb „akciója" szep­tember óta. Orbán Viktor ultimátuma már nem volt sikeres, hiszen a parla­menti többség bizalmat szavazott a kormányfőnek. Sőt a kormánypártok zárták soraikat és az MSZP-n, illetve az SZDSZ-en belüli törésvonalak befagytak. Orbán egyre ma­gasabbra helyezi a tétet, amit egyre nehezebb teljesíteni: először csak Gyurcsány menesztését szorgalmazta, később már az egész kormányét. Az idő Orbán ellen játszik: ha a reformok sikeresek lesznek, akkor csökkenhet a két oldal közötti különbség. Ez azonban a következő másfél-két év kérdése, éppen ezért próbál Orbán most tenni valamit, ám a pártelnök kapkod. Ezt mutatja, hogy amikor már a mérsékelt szavazókat kellett volna megszólítania, még mindig a jobbszélen maradt a kordonbontó akcióval. A Fidesz népszavazási kérdései nem jók, többségük nem érint össztársadalmi ügyeket, amelyik meg sokakat érint - ilyen a vizitdíj -, azzal mellélőttek, hiszen az 1200 milliárd forintos egészségügyből csak 20 milliárdot tesz ki. Orbán kijelentése-miszerint a népszavazás után a kormány vagy azt teszi, amit az emberek akarnak, vagy elkergethető lesz - nem ultimátum, ugyanis mint az már ősszel látszott, az ultimátumok nem hatásosak. Retorikai fogásról van szó, amely azoknak a híveknek szól, akik valóban Gyurcsány tá­vozását szeretnék és amely azt célozza, hogy minél többen vegyenek majd részt a népszavazáson. Lakner Zoltán: Ha Orbán Viktornak az utóbbi hó­napokban az volt a szándéka, hogy tavaszra megbuktassa a kormányt, akkor nyilván nem sikeres az az irány, amelyet a különböző akciókkal és kezdeményezésekkel kijelölt. De nem lehet sikertelennek sem nevezni azt, amit a Fidesz elnöke tesz, hiszen a közvélemény-kuta­­tások jelentős és biztos Fidesz-előnyt mutatnak. A stag­náló helyzet pedig mindig annak kedvez, amelyik oldal előnyben van, ez esetben a Fidesznek. A jobboldal sikerét hozó önkormányzati választáson a választók véleményt mondtak a kormány politikájáról. Ezek után Orbán más utat, más politikai stratégiát is választhatott volna. Hiba, hogy ezt nem tette meg, hanem azóta is az előrehozott választásokról beszél. A mostani helyzetben ugyanis a realitás az, hogy nem lesznek előrehozott választások. Azzal pedig, hogy Orbán túlértékeli a népszavazás jelentőségét, valójában a tétet emeli: a referendum nagyarányú sikere esetén ugyanis újabb követeléseket fogalmazhat meg. Ami a kormány elkergetését illeti: ez a retorika akár csak öt éve is elképzelhetetlen lett volna, ám kockázatos taktika. Viszont a kormány hibázik, ami­kor túl nagy hangsúlyt helyez az ellenzék kritizálására. Ezzel legfeljebb annyit érhet el, hogy nem nő tovább az ellenzék előnye. A kormány nem lehet „az ellenzék el­lenzéke", mert így a Fidesz utcahosszal nyeri a következő választásokat, legyenek azok a következő években vagy 2010-ben. Kiszelly Zoltán: Mráz Ágoston Sámuel: Nem lehet arról beszélni, hogy meg­buktak volna azok a fideszes kezde­ményezések, így az utcai politizálás vagy a népszavazás, amelyekkel az ellenzék a kormány távozását akarja elérni hónapok óta. A népszavazási kezdeményezések még javában tartanak és csak akkor lehetne kudarcról beszélni, ha a referendumon 2 milliónál kevesebben adnának azo­nos választ a kérdésre, vagyis nem lenne eredményes a kezdeményezés. Az utcai politizálásnál pedig nem oldódott fel az az ellentét, ami a két nagy párt vezetője között van: míg Gyurcsány Ferenc elutasította azt és erős ellenségképet vázol beszédeiben, addig Orbán Viktor továbbra is kiáll az utcai jelenlét mellett. Sőt közvetve az államfő is beszélt erről, amikor nagyon fontosnak nevezte a gyülekezési szabadság védelmét, vagyis azt, hogy az utcán is lehessen politizálni. Az, hogy a népszavazást Orbán az utolsó alkotmányos lehetőségnek nevezte, csupán az ellenzékre, vagyis a Fideszre vonatkozott, az ellenzék nem tud mást lépni, de például a parlamenti többség kezében továbbra is ott a lehetőség a kormány leváltására. A kijelentés­ben azonban nincs benne, hogy Orbán Viktor végső esetben alkotmányon kívüli lehetőségekkel is élne a kormány leváltása érdekében. A népszavazás eredményességében már maga Orbán Viktor sem hisz, csu­pán a kongresszusnak politizál. A nép­­szavazási kezdeményezés egy blöff csupán, amellyel Orbán saját pártja ellenzékének üzen, azt sugallja, hogy csak vele lehet megtartani a Fidesz tá­mogatottságát, és a párt nélküle nem vezetne ennyivel az MSZP előtt. Ha Orbán Viktor komolyan gondolná a kezdeményezést, akkor már a március 15-i nagygyűlésen el kellett volna kezdenie az aláírásgyűjtést, ezt azonban nem tette, meg akarja várni, hogy az Alkotmánybíróság az összes feltett kérdésről döntsön. Ez viszont azt jelenti, hogy 2008 előtt nem lesz népszavazás, vagyis semmi­képpen nem buktathat kormányt. Lesti Árpád:

Next