Népszava, 2007. április (134. évfolyam, 77-100. szám)
2007-04-20 / 92. szám
NÉPSZAVA 2007. ÁPRILIS 20., PÉNTEK GAZDASÁG Kétharmados törvényekbe foglalnák a szigorú szabályrendszert Körülbástyázza a kormány a büdzsét Olyan jogszabály-módosításokat tervez a kormány, amelyek nyomán lehetővé válhat, hogy négyévente ne lazuljon a költségvetési fegyelem, biztosítani lehessen az államháztartás stabilitását és a gazdaság fejlődését - jelentette be tegnap a kormányfő.Gyurcsány Ferenc ismét felvetette, hogy létrehoznának egy, a kormánytól független, kiterjedt ellenőrzési és véleményezési jogosítványokkal bíró költségvetési hivatalt. Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a jelenlegi 13 tagú Monetáris Tanács létszámát hosszabb távon - a hatékonyabb döntéshozatal érdekében - 5-7 fősre csökkentené. Az új elnök a jegybank szervezetének korszerűsítését célzó javaslatot nyújt be a kormánynak. Az önkormányzatok csak beruházásokra, fejlesztésekre vehessenek fel a jövőben hiteleket, a költségvetés kiadási oldalát legalább három évre előre határozzák meg, a fejezetek számára kijelölt keretekből más költségvetési területre ne lehessen átcsoportosítani. Erre csak a fejezeten belül legyen mód, de csak úgy, hogy a fejezet „kiadási plafonja” ne növekedjen. Hozzanak létre egy a kormánytól független, kiterjedt ellenőrzési és véleményezési jogosítványokkal bíró költségvetési hivatalt. Mindezt erős törvényi garanciákkal bástyázzák körül, hogy a jövőben a választások miatt négyévente ne lazuljon a költségvetési fegyelem, s biztosítani lehessen az államháztartás stabilitását és a gazdaság fejlődését - így foglalta össze tegnap Gyurcsány Ferenc kormányfő a Magyar Nemzeti Bank „Út az euróhoz” című konferenciáján a gazdaság stabilitását megalapozó, még idén megteendő költségvetési lépéseket. A konferenciára érkező Gyurcsányt Veres János pénzügyminiszter és a jegybank új elnöke, Simor András várta. Mindhárman látványos külsőségek közepette demonstrálták azt, amiről később mind Gyurcsány, mind Simor szót ejtett: a kormány és a jegybank független intézmények, ám együtt kell működniük. A közös cél, a forint értékállósága érdekében partnerségre van szükség. Gyurcsány szerint az utóbbi években a magyar gazdaságpolitikát beárnyékolta, hogy a kormány és a Magyar Nemzeti Bank „nem tett mindenben eleget az együttműködés alkotmányos kötelezettségének”. Az új partnerségi viszony keretében a miniszterelnök megígérte, ha a jegybank saját szervezetének korszerűsítését célzó javaslatot nyújt be a kormányhoz, azt haladéktalanul az Országgyűlés elé terjeszti. Erről már egyeztettek is. Gyurcsány - mint fogalmazott - nyitott a Simor által a jegybank, illetve a Monetáris Tanács szervezetével kapcsolatos elképzelésekre. Simor a későbbiekben sorra kerülő hozzászólásában fejtette ki, hogy a jelenlegi 13 tagú Monetáris Tanács helyett hosszabb távon (tehát a mai mandátumok lejártával összhangban, több évre elnyújtva) a tanács létszámát a hatékonyabb döntéshozatal érdekében 5-7 fősre kellene csökkenteni. Ezzel párhuzamosan kiegyensúlyozottabbá kellene tenni a külső és belső tagok arányát. A kormányfő a konferencián megerősítette azt a korábbi álláspontját, hogy Magyarország 2010-2014 között vezetheti be az eurót. Figyelmeztetett arra, hogy a következő években a költségvetési politikában növelni kell az intézményi fegyelmet. „Emberemlékezet óta nem fordult elő, hogy szufficites legyen a magyar költségvetés”, márpedig idén áprilisra ezt ígérik a pénzügyi tárca előrejelzései - tette hozzá, felidézve, hogy az új költségvetési szabályokra éppen azért van szükség, mert a konvergenciaprogramban felvázolt pálya szerint 2008-tól már csak szufficites büdzsé terjeszthető a parlament elé. A kormányfő által felvázolt új államháztartási, illetve költségvetési csomag részleteit Veres János pénzügyminiszter sorolta fel. A kormány a költségvetési hivatalról, az önkormányzatok hitelfelvételéről és a költségvetés hároméves kiadási kereteinek rögzítéséről ötpárti egyeztetést kezdeményez, illetve megvitatja az érintett társadalmi partnerekkel. A pénzügyminiszter szerint a csomagban szereplő javaslatokat, azok hosszú távú érvényesülése érdekében kétharmados törvényekbe kellene foglalni. Az új költségvetési szabályrendszer működését az Országgyűlésnek alárendelve költségvetési hivatal véleményezné. Ez a testület „mutatná ki” azt is, hogy egy-egy költségvetési fejezet belső arányaira milyen hatással lennének a képviselők vagy mások által benyújtott „ötletek”. Népszava-összeállítás Simor csökkentené a Monetáris Tanács tagjainak számát Valóban túl népes jelenleg a jegybanki szakmai-vezetői testület - tartják a megkérdezett szakemberek. Kupa Mihály egykori pénzügyminiszter úgy véli, bár két jegybanki alelnök mandátumának lejártával csökken majd a létszám, egy ilyen testületnek illik páratlan tagúnak lennie. Szerinte legfeljebb héttagú Monetáris Tanácsra lenne szükség. Ezt az álláspontot erősítette meg Bod Péter Ákos egyetemi tanár, az MNB volt elnöke is, aki emlékeztetett arra, hogy Hollandiában például öttagú jegybanki vezető testület működik. Célszerű lenne az is - fűzte hozzá -, ha az elnök szavazata nem egy lenne a többi között, hanem annál erősebb befolyással bírna. A mostani helyzet a Monetáris Tanácsban egyébként politikai okokból jött létre - emlékeztetett Bod Péter Ákos -, hiszen a megelőző szociális-liberális kormány is kinevezett szakembereket a testületbe, miközben a megelőző polgári kormány által delegáltak továbbra is a helyükön maradtak, s nekik a mandátumuk csak most, 2007-ben jár le. A tanácsi létszámcsökkentés egyébként egybevág a pénzpiac várakozásaival is. Bebesy Dániel, a CIB Bank elemzője lapunknak ezzel kapcsolatban kifejtette: a tagok cseréje azért lenne fontos, hogy politikai ciklusoktól függetlenül tevékenykedhessenek. Bod Péter Ákos visszautalt arra, hogy annak idején az Antallkormány alatt elfogadott jegybanktörvény még öt belső és négy külső tag kinevezését rögzítette. Az arány mára úgy torzult - mondta Bod Péter Ákos, ennek a kormánynak egykori tagja -, hogy nyárra, ha nem történik újraszabályozás, mindössze két belső tag maradna kilenc külsővel szemben. Márpedig a külsők kevésbé érzékelik az MNB belső döntési folyamatait, mint akik amúgy is ott is tevékenykednek. Nem apad az autófinanszírozás A mérséklődő gépjárműkereslet ellenére nem csökken az autófinanszírozás volumene - mondta egy tegnapi sajtótájékoztatón Lévai Gábor, a Magyar Lízingszövetség főtitkára. Ennek az oka az autók árának növekedése és az, hogy egyes lízingcégek egyre kockázatosabb üzleteket kötnek. A kezdőrészletek egyre alacsonyabbak és a futamidő növekszik. A főtitkár beszámolt arról is, a lízingszövetség a Magyar Bankszövetséggel egyetértésben arra törekszik, hogy az új polgári törvénykönyvbe (Ptk.) a lízing mint önálló normaszerződési forma kerüljön be. A szövetség szakértői összeállították erre vonatkozó javaslatukat és eljuttatták az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumhoz. B. M. Kevesebben keresik a műszaki cikkeket, mint korábban Tavaly bruttó 55 milliárd forintos árbevételt könyvelhetett el az Euronics Kft., ami 15,5 százalékos növekedés az előző évhez képest - jelentette be tegnap Rohrböck András vezérigazgató. A nemzetközi lánc magyar tagja jelenleg 116 városban 138 üzletet működtet, de a tervek szerint idén a bolthálózat 150-re bővülhet. Az Euronics üzleteinek számát tekintve a legnagyobb, árbevételét figyelembe véve a második a hazai piacon. A cég elsősorban vidéken épített ki erős pozíciókat. Az egyre élesebb árverseny ellenére is igyekeznek a magasabb minőségi kategóriában növelni forgalmukat az úgynevezett fehéráru (mosógép, hűtőgép, tűzhelyek), illetve a barnaáruk (szórakoztató elektronika) szegmensében. A megszorítások hatása az év elején még nem érződött, de a márciusi számok arra utalnak, hogy a szórakoztató elektronikában nagyobb, a fehéráruk esetében mérsékeltebb kereslet-visszaesésre lehet számítani. A magasabb árkategóriában alig csökkent a forgalom, ez inkább az olcsóbb termékekre volt jellemző. Az Euronics a nagy háztartási gépek forgalmazásában piacvezetőnek számít. A szórakoztató elektronikai cikkek eladásában is jól pozícionálta magát, különösen az új, lapos képernyőjű televíziókészülékek értékesítésében. B. T. Versenyképesség innovációval, feketegazdaság nélkül Nyárra körvonalazódhat, hogy mit kell, illetve lehet tenni idehaza az üzleti környezet javításáért - derült ki a Magyarország Holnap Gazdasági Versenyképesség Kerekasztal (GVK) tegnapi első ülésén. Egyetértés alakult ki arról, hogy az idén nem szabad az adókhoz nyúlni, mert többet ér a kiszámíthatóság, ám néhány, az egyszerűsítés irányába ható lépést meg lehet kockáztatni. Noha Török Ádám akadémikus, a kerekasztal elnöke szerint a munka adminisztratív feltételei még nem teljesen adottak, tegnap megkezdődött az érdemi vita. Az ülésen témakörönként megalakult három kisebb kerekasztal: az adóügyi kérdésekkel foglalkozót Zara László, az Adótanácsadók Egyesületének elnöke, az üzleti környezetről tárgyalót Antal Dániel, a Magyar Vasúti Hivatal miniszteri biztosa, a kutatás-fejlesztés jövőjét felvázoló szakértők munkáját pedig Viszt Erzsébet, a GKI gazdaságkutató Zrt. kutatásvezetője irányítja. Mindenki kézhez kapta korábban az Antal Dániel és Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója által készített tanulmányt arról, hogy miként lehet változtatni a versenyképesség jelenlegi gyengülő szintjén. A kétféle felfogású anyagot összedolgozzák és úgy használják majd vitaalapként. Palócz Éva érdeklődésünkre kifejtette: egyetért azzal, hogy a korrupció és a feketegazdaság visszaszorítása lehet a viták kiindulópontja, ám azt nem tudja fenntartások nélkül elfogadni, hogy az adórendszer reformja során „nullszaldóra” kell-e törekedni. Azt sem pártolná igazán, hogy rövid távon, vagyis még az idén belevágjanak a rendszer egyszerűsítésébe. A kutatás-fejlesztés kapcsán Rakusz Lajos, az Ipari Parkok Egyesület elnöke elfogadhatatlannak tartja, hogy a kormány az Európai Unió jelenlegi átlagának elérését célozta meg 2013-ra. A K+F ráfordítások aránya GDP-arányosan ma 0,88 százalékos nálunk, az unióban ez 1,9 százalékos, míg 2013-ra 2,6 százalékos lesz a középszint. A kormánynak módosítania kell innovációs stratégiáján - hangsúlyozta lapunk érdeklődésére a szakember. Regős Zsuzsa Nyárra körvonalazódhat, mit kell tenni a hazai üzleti környezet javításáért 5 25 410,28 +0,72% 180,99 Április 191 adatok, melyeket 18.00-kor rögzítettünk (a nyilak a fórim erősödésére vagy gyengülésére utalnak az euróval, illetve a dollárral szemben) (Devizapiaci középárfolyam) 246,29 I +0,02% 1 +0,20% -ty Tárgyalnának a bérről a paksi szakszervezetek A bértárgyalások folytatása mellett döntött tegnap a paksi atomerőműben működő négy szakszervezet — tudtuk meg Markotán Károlytól, a Paksi Atomerőmű Munkástanácsának elnökétől. Az érdek-képviseleti vezető elmondta: levélben fordulnak a nukleáris üzem vezetéséhez, amelyben újbóli megbeszélésekre hívják a cégvezetést. Amennyiben elutasító választ kapnak vagy a további megbeszélések eredménytelenül végződnek, a szakszervezetek élni fognak a nyomásgyakorlás valamilyen eszközével - tette hozzá Markotán Károly. A bérvita március végén indult a nukleáris üzemben. A szakszervezetek és az erőmű vezetése által aláírt ágazati bérmegállapodásban 2007-re 7,5 százalékos bruttó átlagkeresetnövekedés szerepelt. Míg az érdekképviseletek mostani igénye idénre 9,5 százalékos alapbéremelés és a bértömeg 9 százalékos növelése. A juttatásokról szóló vita nem oldódott meg, ezért a vállalat vezetői közvetlen ajánlatot tettek a dolgozónak a 7,5 százalékos béremelésre. A dolgozók döntő hányada elfogadta ezt a bérkorrekciót. Népszava-információ Olcsóbb a tankolás hitelkártyával A hazai és a külföldi benzinkutaknál egyaránt jelentős kedvezményt érhetnek el tankolásaik és vásárlásaik során a Budapest Bank legújabb plasztikjának birtokosai. A GOP kártyával az első félév során 6 százalékos, a későbbiekben pedig 3 százalékos engedményt vehetnek igénybe az ügyfelek a fizetéskor. A plasztikkal olcsóbban vásárolhatók élelmiszerek, ruházati cikkek, könyvek, háztartási és műszaki termékek is. (Népszava) Reálkeresetek: márciusig 7,2 százalék Az idei év első két hónapjában a bruttó átlagkeresetek összességében 6,5, a nettó átlagkeresetek 0,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, a január-februári reálkereset - a fogyasztóiár-index 8,3 százalékos növekedése mellett - 7,2 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva - közölte a KSH csütörtökön. Az idén januárban a bruttó átlagkereset 7,1, a nettó 0,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, a reálkereset- a fogyasztóiár-index 7,8 százalékos növekedése mellett - 6,4 százalékkal csökkent 2006 januárjához képest. (MTI) És még... • A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 250 millió forintra megbírságolta Megdet Rahimkulovot mint magánszemélyt a bennfentes kereskedelemre vonatkozó jogszabályok megsértéséért. • Az elmúlt évben az összes közép- és keleteurópai ország között Magyarországon vált a legtöbb vállalkozás fizetésképtelenné — jelentette a Coface Austria osztrák hitelbiztosító. • Immár a harmadik éve vezeti az orosz milliárdosok listáját Roman Abramovics, akinek vagyonát 19,2 milliárd dollárra teszi az amerikai Forbes magazin a 100 leggazdagabb oroszt felsorakoztató idei összeállításban. • A megújuló energiákkal foglalkozó kiállítás nyílt csütörtökön a kőbányai Hungexpo területén.