Népszava, 2007. május (134. évfolyam, 101-125. szám)
2007-05-17 / 114. szám
4 Búcsú Lőcsei Páltól 86. életévében elhunyt Lőcsei Pál újságíró. Kiváló ember volt, jeles kortársunk, az 56-os forradalom egyik fontos szereplője és a forradalmi eszmék letéteményese. Azok közé tartozott, akik fegyverrel fordultak szembe a fasizálódó Horthyrendszerrel, hogy a felszabadulás után egy új Magyarországban reménykedve csatlakozzék a kommunista párthoz. Az újabb diktatúra ráébresztette: hitével visszaéltek. Minden egzisztenciális és egyéb kockázatot vállalva központi szerepet játszott a Szabad Nép munkatársainak 1954. októberi lázadásában. Lőcsei a pártlap vezető munkatársai közül a legkeményebben fordult szembe a hatalommal. Akkor ezt mondta: „A régi szektariánus politikai erkölcs egyes személyek csalhatatlanságát táplálta, vak hitet terjesztett... Nem emeltük fel szavunkat a törvényességet megcsúfoló gyalázatossággal szemben. Ebben az én személyes gyávaságom is szerepet játszott. Meg kell tanulnunk, hogy ez a magatartás ellensége az igazság kutatásának és érvényesítésének.” E mondatok Lőcsei életének erkölcsi foglalatát adták. Nem törte meg az 1956-ot követő megtorlás sem: mint a forradalmi eszmék egyik szószólóját letartóztatták. Nyolc év börtönre ítélték, börtönidejének javát sötétzárkában töltötte. Elveiből egy szemernyit sem engedett. Higgadtsága, politikai tisztánlátása mély benyomást tett rám. Mindig hangoztatta: a demokrácia több, mint a demokratikus intézmények, több, mint egy államberendezkedés, a demokráciának bensőben, erkölcseinkben kell megszületnie. A rendszerváltás után nem kívánt a napi politika élvonalába kerülni, visszahúzódott a maga szellemi világába. Nemrég köszöntöttük őt 85. születésnapján, most végső búcsút veszünk a kikezdhetetlen becsületű forradalmártól és szeretett kollégától. Szász István Tudományok és a békemissziók Egy ország biztonságának megszerzését és védelmi képességeinek fejlesztését napjainkban aligha lehet elképzelni a tudományos kutatások felhasználása nélkül. Ez a fő gondolata annak az együttműködési dokumentumnak, amelyet Szekeres Imre miniszter és Vizi E. Szilveszter elnök írt alá a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia új típusú kapcsolatáról. A szakminiszter kiemelte, hogy a katonáknak nem csupán a műszaki tudományok felhasználása fontos, a missziók felkészítésében egyre inkább szükség van a társadalomtudományok segítségére, hogy a civil lakossággal könnyebb legyen a kapcsolatteremtés. A közös kutatási programokat együtt finanszírozzák. (Népszava) „Csavar a történetben, hogy amennyiben az állam jótáll a nem biztosítottak ellátásáért, akkor a verseny végképp nem a betegekért fog folyni. Az üzleti biztosítók annak is meg fogják találni a módját, hogy a betegeket, akikkel már várhatóan költség és ráfizetés jár, visszatolják az állami rendszerbe. Ez bizony valós lehetőség, hiszen a hazai irányított betegellátási modell »sikerének« egyik titka is pontosan az volt, hogy a súlyos betegeket kijelentették a rendszerből - a beteg tudta nélkül - és visszadobták az állami ellátásba... Az előbbiekből kiindulva, az SZDSZ azon javaslata, hogy a versenyző biztosítók között legyen egy állami is (un. vegyes rendszer) - tartok tőle kizárólag a reménybeli magánbiztosítók érdekeit szolgálja.” (írja Az apró betűs rész című cikkében Pokorni Zoltán XII. kerületi fideszes polgármester a Népszabadság május 16-i számában.) „A tavaly tavaszi választások utáni kormány pálfordulásában azt volt a legnehezebb megemésztenem, hogy az emberek mindezt szó nélkül tűrik. Ősszel olyan élményt jelentettek számomra a Kossuth téri események, mint amikor fülledt időben végre eleredt az eső. Az emberek felháborodását annak a néhány fogalomnak a bemocskolása idézte elő, amelyek, ha az utóbbi években talán nem is gondoltunk rájuk túl gyakran, még sokunkban értéket képviselnek. Számomra is új jelentést kapott ősszel a nemzethez tartozásom... Ősszel erkölcsi forradalom indult be a Kossuth téren” (írja Értelmiségiek, ébredjetek! című cikkében Mikola Klára a Magyar Nemzet május 16-i számában.) BELFÖLD 2007. MÁJUS 17., CSÜTÖRTÖK NÉPSZAVA A halálesetekkel összefüggő ellátási hibák 80 százalékából biztosan nem lesz ügy a bíróságon Kevés a boncolás, sok a műhiba Hiába merülne fel műhiba gyanúja a kórházi halálesetek kapcsán, becslések szerint csak minden ötödiknél fordulnak bírósághoz a hozzátartozók. Erre is lehet következtetni abból a tanulmányból, amely megállapítja, hogy az esetek negyedében a boncolásnál kiderült, a beteg nem abba halt bele, amivel az orvosok korábban kezelték. Simon Tamás egészségügyi szakjogász az elemzés alapján arra hívta fel a figyelmet, hogy az eltérő patológiai diagnózisok alapján minden második beteget félrekezelhetnek, de az elhunytak hozzátartozói sokszor meg sem kapják a boncolási jegyzőkönyvet, ráadásul a szükségesnél sokkal kevesebbszer boncolnak. A halálesetekkel összefüggő műhibagyanús esetek több mint 80 százalékában biztosan nem indul per a hibázó orvosokkal, intézményekkel szemben. Egyebek mellett erre is lehet következtetni az Egészségügyi Minisztérium számára készített jelentésből, amely 41 kórház adatai alapján megállapítja, hogy az esetek negyedében a boncolás eredménye szerint a beteg halálának oka nem az volt, mint amivel az orvosok korábban kezelték. A lapunk birtokába került dokumentumra hivatkozva korábban Gyurcsány Ferenc kormányfő az Országgyűlésben az egészségügyben meglévő hibákat példázta azzal, hogy „a boncolási eredmény, és korábban felállított diagnózis huszonöt százalékban eltér”. A tavalyi évet elemző tanulmány adatai több fontos tényre világítanak rá; például az eltérő patológiai diagnózisok alapján minden második beteget félrekezelhetnek, sokkal kevesebb boncolást végeznek a szükségesnél, miközben az elhunytak hozzátartozói nem mindig kapják meg a boncolási jegyzőkönyvet - mondta lapunknak Simon Tamás egészségügyi szakjogász. A dokumentum szerint 2006-ban összesen 28 ezer beteg vesztette életét a vizsgált egészségügyi intézményekben, közülük összesen 12 ezret boncoltak fel, s 2700 esetben derült ki, hogy a patológiai eredmény eltér a korábbi diagnózistól. Simon Tamás saját tapasztalatai alapján úgy vélte: a boncolási eredmény viszonylag ritkán - az esetek körülbelül 15 százalékában - lehet téves, s további 30 százalékban fordulhat elő az is, hogy bár az orvosok minden szükséges vizsgálatot elvégeztek, mégis tévedtek a diagnózis megállapításakor. Míg az előbbi két esetben a kezelőorvos vagy az intézmény vétlen a beteg halálában, a fennmaradóknál - 55 százalékban - felmerülhet a felelősségük. Emlékeztetett arra, hogy évente körülbelül ötszázszor indul eljárás műhiba miatt, s ennek körülbelül a fele köthető halálesethez. Ha ezt a 250 pert viszonyítjuk a tanulmány alapján kiszámolható 1500 esethez, akkor kijelenthető, hogy a halálesettel összefüggő ügyek 84 százaléka nem jut el a bíróságra - mondta az ügyvéd. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a számítás alapját a 41 intézmény adatai adják, így az nem vetíthető ki a teljes kórházi szektorra. Szerinte ennek oka, hogy a betegek sokszor nem rendelkeznek a valós információkkal, mivel a boncolási jegyzőkönyvet a kezelőorvos ugyan megkapja, de nem kötelessége odaadni a hozzátartozóknak, akik csak díjazás ellenében kaphatnak másolatot. A szakjogász emiatt azt javasolja, hogy a családtagoknak a halotti bizonyítvány mellett a boncolási jegyzőkönyvet is kötelező legyen automatikusan kiadni. Ugyanúgy kellene tehát tenni, mint a kórházi zárójelentéssel. Simon úgy vélte: ez egybevág a kormányzat azon céljával, hogy az embereket ne betegként, hanem fogyasztóként kezeljék az egészségügyben. A tanulmányból kiderül az is, hogy a halálesetek 56 százalékában nem történik boncolás, noha a jogszabályok csak kivételes esetben adnak lehetőséget elhagyására. Az ügyvéd úgy vélte: az elemzésben szereplő arány azt mutatja, hogy az intézmények nem jól alkalmazzák a törvényt, s emiatt még szigorúbb szabályozásra lenne szükség - ezt szerinte a több-biztosítós rendszer bevezetése is kikényszerítené. Az Egészségügyi Minisztérium lapunk kérdésére közölte: a közeljövőben az Egészségbiztosítási Felügyelet több olyan minőségi mutatót is közzétesz, amely lehetővé teszi, hogy a betegek összehasonlítsák egymással a kórházakban nyújtott szolgáltatás minőségét. A szaktárca szerint ezek az adatok vitákat generálnak majd, de le kell majd vonni a következtetéseket, s ez akár azzal is járhat, hogy a szaktárca változtat. Losonczi Gergely A jelentés 41 intézmény adatait vizsgálja, tehát megállapításai nem vetíthetők ki az egész szektorra Fotó: Kertész Gábor Vásárhely: még nem nyomoz a rendőrség Még nem kapta meg az Egészségbiztosítási Felügyeletnek (EBF) a mindszenti betegtragédiáról készül határozatát a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság - tudta meg lapunk a hatóság szóvivőjétől. Toronykői Márta közölte: a jelentés alapján eldöntik, indítanak-e nyomozást az ügyben. A felügyelet kedden közölte, hogy hárommillió forintra büntette a hódmezővásárhelyi kórházat, amely felelős a 67 éves férfi haláláért. A beteget az intézményből - érdemi kivizsgálás nélkül - továbbküldték a területileg illetékes szentesi kórházba, ám útközben a mentőben életét vesztette. A vizsgálat szerint az ügyeletes orvos nem győződött meg arról, hogy a férfi sürgős ellátásra szorul-e. A doktornő felelősségét ugyanakkor az EBF nem vizsgálta, hatáskörébe ugyanis csak az egészségügyi intézmények felügyelete tartozik. Az esetleges büntetőjogi felelősség megállapítsa a rendőrség feladata lesz. Négy-öt új biztosító lehet Az egészségügyi államtitkár szerint négy-öt komolyabb biztosító megjelenésére lehet számítani a biztosítási piacon az SZDSZ vegyes modelljének bevezetése esetén, s nem is biztos, hogy többre szükség van. Kovács Attila emlékeztetett arra, hogy elképzelésük szerint egy biztosítónak legalább 100 ezer, legfeljebb 2 millió biztosítottja lehet. Kiemelte, szigorú feltételeket szabnának a biztosítóknak: egyebek mellett maximalizálják a profitot, a cégek nem válogathatnak a betegek között, és a biztosítóknak tartalékot is kell képezniük. Nem kifogásolták a Magyar Mérce hirdetését Nem távolították el a Magyar Mérce című havilap hirdetéseit, miután az Önszabályozó Reklám Testület (ÖRT) nem látott kifogásolnivalót bennük - erősítette meg lapunknak a reklámfelületeket kiadó Multireklám Zrt. Mint megírtuk, az elmúlt hetekben több metróperonon is látható volt a címlapján turulmadárral és árpádsávos zászlóval megjelenő újság friss száma, melynek első oldalán Gyurcsány Ferenc miniszterelnök látható bilincsben, azzal a felirattal: „Törvény előtti egyenlőséget!”. A Multireklám szerint a folyóirat piaci áron vásárolt olvasótablókat a peronokon, a hirdetések tárgyát és formáját pedig nem ők határozzák meg, a tartalomért is a hirdető vállalja a felelősséget. Ettől függetlenül állásfoglalást kértek az ÖRT-től, amely nem találta aggályosnak a hirdetést és nem emelt kifogást. Korábbi cikkünkben úgy fogalmaztunk, hogy a lap tavaly nyári első számába „hiba csúszott”, s kénytelen volt helyreigazítani cikkét, miután „Gerillacsapat a Délvidékért” címmel a címlapon számolt be a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom elnökéről, „Toroczkai László fegyveres szervezkedéséről”. Bár Toroczkai lapunknak akkor „félrevezetőnek és károsnak” nevezte a címlapot, Novák Előd főszerkesztő szerint a barátság megmaradt köztük, nem is kellett helyreigazítaniuk, pusztán egyértelműbbé tették, ami már az első számban is mindenkinek világos lehetett a lap kinyitása után: az egy évekkel korábbi esemény, melyről önéletrajzi könyvében számolt be Toroczkai, s abból közöltek részleteket a szerző előzetes hozzájárulásával. Novák - aki maga is benne volt a gerillacsapatban - szerint most is hasonló az eset: a címlapról még nem derül ki, valóban bilincsbe verték-e már Gyurcsányt, vagy ez egy jövőbeli eset. Novák Előd cikkünk kapcsán azt is megjegyezte: a Magyar Mérce valójában a Jobbik Magyarországért Mozgalomtól mindig is független volt, bár szellemiségében közel áll hozzá. Tavaly ősszel pedig nem általában a párt szellemisége, hanem egy konkrét döntés (a szeptember 23-i tüntetés lefújása) miatt mondott le jobbikos tisztségeiről, miközben tagságát megőrizte. Lengyel Tibor Tízéves az igazságszolgáltatás reformja Bírálatok sora az évfordulón Fokozódik az igazságszolgáltatás kiszámíthatatlansága, a még elfogadhatónál nagyobb a silány szakmai színvonalú ítéletek aránya, a bírói kar egy részében érzékelhető a rasszizmus, és tetten érhető a politikai félrehúzás az ítélkezésben. A többi között ez áll abban a nyílt levélben, amelyet civil értelmiségiek küldtek parlamenti képviselőknek az Országgyűlés mai nyílt napjára időzítve. A parlamentben az igazságszolgáltatás reformjának tíz évéről lesz szó. A több mint félszáz értelmiségi már a levél címében utal arra, hogy véleményük szerint egyre nagyobb baj van a jogszolgáltatással. A problémák közé sorolják, hogy például az eljárások, perek kezdetekor megjósolhatatlan, adott ügyben mi fog történni a bíróságok előtt, mivel az ítéletek az egyes fokok között sokszor alapvetően megváltoznak. Szerintük a bírósági vezetők döntő többségének minden kritikára elutasítóan válaszoló gőgje egyre szélesebb körökben heves visszatetszést kelt. Az aláírók elismerik ugyan a tíz éve korszerűsített ítélkezés erényeit és eredményeit, de az ünneplés mellett szerintük ideje felhívni a figyelmet néhány jelenségre, amelyeket „a szükségszerűen újabb igazságszolgáltatási reformok során” a gyakorlatban meg kell változtatni. Sürgetik, hogy hozzanak létre szakértői, kutatói csoportokat az egyes területek ítéleteinek nem csupán egyszeri, hanem rendszeres, tömeges vizsgálatára. Az igazságszolgáltatási reform tízéves évfordulóján szintén a képviselőkhöz írt levelet a napokban a Joggal a Jogállamiságért Egyesület és a Nyilvánosság Klub. Ebben kifejtik a többi között azt, hogy a bíróságok igazgatási tevékenysége ma nem áttekinthető, ellenőrizetlen, és a szabályozás kontrollálatlan hatalmat teremt a megyei bíróságok vezetésének. Szerintük újra kell gondolni az Országos Igazságszolgáltatási Tanács összetételét, választásának rendjét is. Azt írják, a közvélemény felháborodását joggal kiváltó esetek és az ezekkel való szembenézés hiánya is a szervezeti, szabályozási hiányosságokra vezethetők vissza. A Joggal a Jogállamiságért Egyesület egyébként mintegy tucatnyi kérdés formájában is megfogalmazta a parlamenti képviselőknek észrevételeit, kritikáit. Népszava-információ