Népszava, 2007. szeptember (134. évfolyam, 204-228. szám)

2007-09-10 / 211. szám

8 BELFÖLD 2007. SZEPTEMBER 10., HÉTFŐ NÉPSZAVA Új világot akartak építeni a szabadságra vágyó emberek - Budapesti konferencia az 1989-es határnyitás évfordulóján Magyarország vette ki az első téglát a berlini falból Magyarország remek politikai teljesítményt nyújtott 1989- ben, amiért Németországtól és Európától is nagy megbecsü­lést kapott - mondta Gyurcsány Ferenc azon a konferencián, amelyen megemlékeztek arról, hogy Magyarország 18 éve nyitotta meg határait az NDK-s menekültek előtt. A kormányfő szerint azóta felnőtté lett a magyar demokrácia, de az elmúlt évek belpolitikai eseményei is megmutatták, hogy a felnőtté válás nem egyszerű dolog. A tanácskozáson felszólalt többek között Franz Vranitzky volt osztrák kancellár és Hans-Dietrich Genscher egykori német külügyminiszter is. A kelet-közép-európai diktatú­rák azért omlottak sorban össze, mert a névtelen, hétköznapi emberek felmondták az enge­delmességét, új világot akartak építeni. Ezt a vágyat egészítette ki, hogy voltak olyan vezetők, akik belátták, a nemzet ügye el­választhatatlan a szabadságétól és a demokráciáétól. Egyebek között erről beszélt Gyurcsány Ferenc, amikor a Parlamentben megnyitotta Az első tégla a ber­lini falból című konferenciát. A résztvevők nemcsak a magyar határnyitásra, hanem a berlini fal leomlására is emlékeztek. A miniszterelnök külön kiemelte, hogy a korszerűen gondolkodó vezetők közé tartozott Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió akkori első em­bere, Magyarországon pedig Németh Miklós kormányfő és Horn Gyula külügyminiszter. Ők képesek voltak arra, hogy túllépjenek évtizedes meggyő­ződésükön, hitükön, ami életük egyik legnehezebb konfliktusa lehetett. Gyurcsány nagyra ér­tékelte, hogy az akkori magyar vezetők a határnyitáshoz nem kértek és nem kaptak engedélyt a Szovjetuniótól. Amikor a szövetségesi hűség és a demok­ratizálódás útjának megnyitása között kellett választani, az utóbbi mellett döntöttek. A mi­niszterelnök szerint az elmúlt 18 év legjellemzőbb szimbólu­ma egy különleges torta lenne, olyan, amilyet a nagykorúság küszöbén állóknak sütnek, „mi­vel felnőttek lettünk, hiszen a határnyitástól egy másik határ, a schengeni megnyitásáig 18 év telik el”. A kormányfő megjegyezte, nehéz felnőttnek lenni, a sza­badság eufóriával tölti el az em­bert, de a szabadsággal együtt járó felelősség terhe időnként politikusnak és átlagembernek is iszonytatóan nehéz. Mint mondta, voltak olyan szeren­csés nemzetek, amelyeknek a demokratikus nemzetté válás­hoz évszázadok álltak rendel­kezésre, és a polgári autonómia, a növekvő szabadság bázisán jött létre a demokratikus nem­zetállam. Ebben a régióban azonban ez fordítva történik: előbb lettünk szabadok és demokratikus berendezkedé­­sűek, azután építjük polgári felelősségből és szabadságból a hétköznapok világát - mondta a miniszterelnök. Horn Gyula akkori külügy­miniszter 1989. szeptember 10- én jelentette be, hogy a magyar hatóságok meghatározatlan időre átengedik a Német De­mokratikus Köztársaság azon állampolgárait, akiket Ausztria vízum nélkül hajlandó fogad­ni. A döntés bejelentésekor mintegy ötvenezer keletnémet várta Magyarországon, hogy elhagyhassa Németország keleti részét. Azon az éjszakán becs­lések szerint 5000-en lépték át a határt. A határ végül október 7-ig állt nyitva. Hans-Dietrich Genscher ko­rábbi német külügyminiszter a konferencián erre emlékezve ar­ról beszélt, hogy 1989. szeptem­ber 10-én repült ki az első tégla a két Németországot majdnem harminc évig elválasztó berlini falból. Mint mondta, a határnyi­táshoz bátorság és a kormány­zás művészetének ismerete kellett. Arra volt szükség, hogy a megfelelő időben hozzák meg a megfelelő döntéseket, amit Németh Miklós és Horn Gyula meg is tett. Genscher szerint azonban a rendszer felbomlá­sához vezető folyamat a térség lakóinak elszántsága nélkül el sem kezdődött volna. Franz Vranitzky volt osztrák kancellár felidézte, hogy 18 évvel ezelőtt, augusztus 19-én Páneurópai Piknik néven közös magyar-osztrák rendezvényt szerveztek a határnál, és az enyhü­lés szimbolizálására ideig­­lenes határátkelőt nyitottak. A rendezvényt kihasználva már akkor több száz NDK-állam­polgár menekült Ausztriába, a magyar határőrség parancs­noka pedig megtiltotta, hogy visszatartsák őket. Mi több, a határőrök maguk mutatták az utat, a menekültek holmiját pe­dig osztrák turisták szállították Bécsbe. Úgy vélte, ez a mozgás volt a szocialista rendszer össze­omlásának kezdete. Azóta nem csupán Németország egységes, az Európai Unió is kibővült, ám, mert Vranitzky szerint a közösség „kicsit félénken zö­­työg”, szükség van reformra, amely reményei szerint a jelen­legi portugál elnökség idején meg is valósul. Kijelentette, az unió számára a kifáradás a legnagyobb veszély, amitől óva int mindenkit. A volt osztrák kancellár a Parlamentben az évfordulón ismét köszönetet mondott a határnyitásért az egész magyar népnek. Menekültstátus, visszatolon­­colás vagy határnyitás - e három lehetőség közül választ­hatott anno a magyar kormány az országban várakozó NDK- sok ügyében. Az első kettő azonban szóba sem kerülhetett - mondta a tanácskozáson a Külügyminisztérium akkori államtitkára. Kovács László, az Európai Bizottság magyar tagja emlékeztetett rá, hogy a keletnémet turisták nem me­nekültstátust kértek, hanem Ausztrián keresztül az NSZK- ba akartak menni. Visszato­­loncolásra az akkori magyar politikusok nem is gondoltak. Addigra Magyarországon már jelentősen megváltozott a po­litikai helyzet, létezett már vi­lágútlevél és 89 elején megkez­dődött a vasfüggöny lebontása is. Az NDK-s „turisták” ügye válsághelyzetet teremtett az országban, a magyar vezetők folyamatosan tárgyaltak kelet­német kollegáikkal, valamint a hazai ellenzékkel. Kovács sze­rint sokat segített a Páneurópai Piknik, az ügy sikeréért pedig sokan dolgoztak a különböző posztokon. Paul Lendvai, az Europäische Rundschau főszerkesztője megjegyezte, ideje lenne, hogy Magyarországon - amely komoly szerepet vállalt a né­met egység megteremtésében alapvető nemzeti kérdések­ben végre a magyar egység is megszülessen. Ausztriában, Németországban ez természe­tes. Közölte, szeretné, ha két év múlva, a határnyitás 20. évfordulójának ünneplésekor - akárki lesz kormányon - az ellenzék képviselői megje­lennének a Parlamentben. Ezzel arra utalt, hogy bár az ellenzéki képviselőket is meg­hívták, ők nem vettek részt a konferencián. Az ugyancsak meghívott magyar politikusok közül Horn Gyula kórházban van, intenzív osztályon ápol­ják, ezért nem ment el. Németh Miklós viszont a távollétét firtató újságírói kérdésre me­reven elutasító választ adott. Fazekas Ágnes, Kepecs Ferenc Sokan emlékeztek megbecsüléssel arra, hogy a magyar vezetők 18 éve a szövetségesi hűség helyett a demokratizálást választották Fotó: Vajda József Az erős Európa államai csak együtt érhetnek el eredményeket A tanácskozás három résztvevőjétől kért lapunk nyilatkozatot olyan aktuális nemzetközi kérdésekről, amelyek Magyarországot is érintik. Karsten Voigt, a Német Szociáldemokrata Párt korábbi külügyi vezetője: - Hogyan birkózhat meg Magyarország azzal a helyzettel, hogy biztonságát illetően az Egyesült Államokra, gazdaságát tekintve viszont Európára van ráutalva, s e két hatalom nem mindig ért egyet egymással? - Ugyanúgy, ahogy mi, németek. Hiszen az Európán kívüli világban az Egyesült Államok a legfontosabb partnerünk. Erősítenünk kell az uniót, ám nem azért, hogy Washingtonnal szemben egyfajta ellensúlyt alakítsunk ki. Biztonságpolitikai szempontból ugyanis az Egyesült Államok Európa része. Azért kell erősítenünk az uniót, hogy világpolitikai tényező, Washington igazi partnere lehessen. Önmagában ugyanis egyetlen uniós tagállam sem a transzatlanti orientáció nemcsak, hogy összeegyeztethető, de nagyon jól Hans-Dietrich Genscher volt német külügyminiszter: - Mit tehet Magyarország a jelenlegi helyzetben, amikor időnként nehéz összeegyez­tetni uniós tagságát azzal, hogy elemi érdeke jó kapcsolatokat ápolni, együttműködni Oroszországgal? - Ez nem csak a magyarok problémája, Németország is hasonló gondokkal küszködik. Az unió országainak közös érdekük, hogy együttműködjenek a nagy keleti szomszéddal. Hiszen az EU polgárai és az oroszok ugyanazon kontinensen élnek, és sokat tehetnek egymásért. A földrajz összehozott bennünket, s ezért nem szabad művi módon problé­mát látni a kérdésben. Peisch Sándor, hazánk jelenlegi berlini nagykövete: - Hivatkozhatnak-e a magyarok a határnyitásra ennyi idő után, ha a németeknél el akarnak érni valamit? Vagyis élhetünk-e még a régi dicsőségből? - Igen, nagyon is emlékeztetni kell őket, különösen az azóta felnőtt ifjú nemzedéket, hiszen ezt senki sem teszi meg helyettünk. Ami persze nem jelenti azt, hogy ezt „egy az egyben" tegyük, ellenszolgáltatást várva. Ez dőreség lenne. De emlékeztetni kell őket a határnyitásra azért is, hogy kapcsolatainknak egyfajta emberi dimenziót adjunk. Hiszen nemcsak az történt, hogy mi kiengedtük az NDK-sokat, de az is, hogy a nyugatnémetek 1956 után több tízezer magyart fogadtak be. Ami pedig 1989 szeptemberében történt, az olyan egyszeri és megismételhetetlen volt, hogy emlékét mindenképpen meg kell őrizni, képes erre. Ezért az Európa-pártiság és ki is egészíti egymást. jubileumi sorsjegy akao 2007. szeptember 10-től október 7-ig. vásároljon Jubileumi sorsjegyet és pályázzon 4 db nyeretlen sorsjeggyel 1 Főn­yeremén­y: OpelICoria|Essentia|1.2 N­yeremenye I. SORSOLÁS: 2007. OKTÓBER 17. SZERENCSEJÁTÉK ZRT. IRODAHÁZ, T­VV BUDAPEST, FEHÉR ÚT 10 TOVÁBBI RÉSZLETEK A LOTTÓZÓKBAN.

Next