Népszava, 2007. szeptember (134. évfolyam, 204-228. szám)
2007-09-10 / 211. szám
8 BELFÖLD 2007. SZEPTEMBER 10., HÉTFŐ NÉPSZAVA Új világot akartak építeni a szabadságra vágyó emberek - Budapesti konferencia az 1989-es határnyitás évfordulóján Magyarország vette ki az első téglát a berlini falból Magyarország remek politikai teljesítményt nyújtott 1989- ben, amiért Németországtól és Európától is nagy megbecsülést kapott - mondta Gyurcsány Ferenc azon a konferencián, amelyen megemlékeztek arról, hogy Magyarország 18 éve nyitotta meg határait az NDK-s menekültek előtt. A kormányfő szerint azóta felnőtté lett a magyar demokrácia, de az elmúlt évek belpolitikai eseményei is megmutatták, hogy a felnőtté válás nem egyszerű dolog. A tanácskozáson felszólalt többek között Franz Vranitzky volt osztrák kancellár és Hans-Dietrich Genscher egykori német külügyminiszter is. A kelet-közép-európai diktatúrák azért omlottak sorban össze, mert a névtelen, hétköznapi emberek felmondták az engedelmességét, új világot akartak építeni. Ezt a vágyat egészítette ki, hogy voltak olyan vezetők, akik belátták, a nemzet ügye elválaszthatatlan a szabadságétól és a demokráciáétól. Egyebek között erről beszélt Gyurcsány Ferenc, amikor a Parlamentben megnyitotta Az első tégla a berlini falból című konferenciát. A résztvevők nemcsak a magyar határnyitásra, hanem a berlini fal leomlására is emlékeztek. A miniszterelnök külön kiemelte, hogy a korszerűen gondolkodó vezetők közé tartozott Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió akkori első embere, Magyarországon pedig Németh Miklós kormányfő és Horn Gyula külügyminiszter. Ők képesek voltak arra, hogy túllépjenek évtizedes meggyőződésükön, hitükön, ami életük egyik legnehezebb konfliktusa lehetett. Gyurcsány nagyra értékelte, hogy az akkori magyar vezetők a határnyitáshoz nem kértek és nem kaptak engedélyt a Szovjetuniótól. Amikor a szövetségesi hűség és a demokratizálódás útjának megnyitása között kellett választani, az utóbbi mellett döntöttek. A miniszterelnök szerint az elmúlt 18 év legjellemzőbb szimbóluma egy különleges torta lenne, olyan, amilyet a nagykorúság küszöbén állóknak sütnek, „mivel felnőttek lettünk, hiszen a határnyitástól egy másik határ, a schengeni megnyitásáig 18 év telik el”. A kormányfő megjegyezte, nehéz felnőttnek lenni, a szabadság eufóriával tölti el az embert, de a szabadsággal együtt járó felelősség terhe időnként politikusnak és átlagembernek is iszonytatóan nehéz. Mint mondta, voltak olyan szerencsés nemzetek, amelyeknek a demokratikus nemzetté váláshoz évszázadok álltak rendelkezésre, és a polgári autonómia, a növekvő szabadság bázisán jött létre a demokratikus nemzetállam. Ebben a régióban azonban ez fordítva történik: előbb lettünk szabadok és demokratikus berendezkedésűek, azután építjük polgári felelősségből és szabadságból a hétköznapok világát - mondta a miniszterelnök. Horn Gyula akkori külügyminiszter 1989. szeptember 10- én jelentette be, hogy a magyar hatóságok meghatározatlan időre átengedik a Német Demokratikus Köztársaság azon állampolgárait, akiket Ausztria vízum nélkül hajlandó fogadni. A döntés bejelentésekor mintegy ötvenezer keletnémet várta Magyarországon, hogy elhagyhassa Németország keleti részét. Azon az éjszakán becslések szerint 5000-en lépték át a határt. A határ végül október 7-ig állt nyitva. Hans-Dietrich Genscher korábbi német külügyminiszter a konferencián erre emlékezve arról beszélt, hogy 1989. szeptember 10-én repült ki az első tégla a két Németországot majdnem harminc évig elválasztó berlini falból. Mint mondta, a határnyitáshoz bátorság és a kormányzás művészetének ismerete kellett. Arra volt szükség, hogy a megfelelő időben hozzák meg a megfelelő döntéseket, amit Németh Miklós és Horn Gyula meg is tett. Genscher szerint azonban a rendszer felbomlásához vezető folyamat a térség lakóinak elszántsága nélkül el sem kezdődött volna. Franz Vranitzky volt osztrák kancellár felidézte, hogy 18 évvel ezelőtt, augusztus 19-én Páneurópai Piknik néven közös magyar-osztrák rendezvényt szerveztek a határnál, és az enyhülés szimbolizálására ideiglenes határátkelőt nyitottak. A rendezvényt kihasználva már akkor több száz NDK-állampolgár menekült Ausztriába, a magyar határőrség parancsnoka pedig megtiltotta, hogy visszatartsák őket. Mi több, a határőrök maguk mutatták az utat, a menekültek holmiját pedig osztrák turisták szállították Bécsbe. Úgy vélte, ez a mozgás volt a szocialista rendszer összeomlásának kezdete. Azóta nem csupán Németország egységes, az Európai Unió is kibővült, ám, mert Vranitzky szerint a közösség „kicsit félénken zötyög”, szükség van reformra, amely reményei szerint a jelenlegi portugál elnökség idején meg is valósul. Kijelentette, az unió számára a kifáradás a legnagyobb veszély, amitől óva int mindenkit. A volt osztrák kancellár a Parlamentben az évfordulón ismét köszönetet mondott a határnyitásért az egész magyar népnek. Menekültstátus, visszatoloncolás vagy határnyitás - e három lehetőség közül választhatott anno a magyar kormány az országban várakozó NDK- sok ügyében. Az első kettő azonban szóba sem kerülhetett - mondta a tanácskozáson a Külügyminisztérium akkori államtitkára. Kovács László, az Európai Bizottság magyar tagja emlékeztetett rá, hogy a keletnémet turisták nem menekültstátust kértek, hanem Ausztrián keresztül az NSZK- ba akartak menni. Visszatoloncolásra az akkori magyar politikusok nem is gondoltak. Addigra Magyarországon már jelentősen megváltozott a politikai helyzet, létezett már világútlevél és 89 elején megkezdődött a vasfüggöny lebontása is. Az NDK-s „turisták” ügye válsághelyzetet teremtett az országban, a magyar vezetők folyamatosan tárgyaltak keletnémet kollegáikkal, valamint a hazai ellenzékkel. Kovács szerint sokat segített a Páneurópai Piknik, az ügy sikeréért pedig sokan dolgoztak a különböző posztokon. Paul Lendvai, az Europäische Rundschau főszerkesztője megjegyezte, ideje lenne, hogy Magyarországon - amely komoly szerepet vállalt a német egység megteremtésében alapvető nemzeti kérdésekben végre a magyar egység is megszülessen. Ausztriában, Németországban ez természetes. Közölte, szeretné, ha két év múlva, a határnyitás 20. évfordulójának ünneplésekor - akárki lesz kormányon - az ellenzék képviselői megjelennének a Parlamentben. Ezzel arra utalt, hogy bár az ellenzéki képviselőket is meghívták, ők nem vettek részt a konferencián. Az ugyancsak meghívott magyar politikusok közül Horn Gyula kórházban van, intenzív osztályon ápolják, ezért nem ment el. Németh Miklós viszont a távollétét firtató újságírói kérdésre mereven elutasító választ adott. Fazekas Ágnes, Kepecs Ferenc Sokan emlékeztek megbecsüléssel arra, hogy a magyar vezetők 18 éve a szövetségesi hűség helyett a demokratizálást választották Fotó: Vajda József Az erős Európa államai csak együtt érhetnek el eredményeket A tanácskozás három résztvevőjétől kért lapunk nyilatkozatot olyan aktuális nemzetközi kérdésekről, amelyek Magyarországot is érintik. Karsten Voigt, a Német Szociáldemokrata Párt korábbi külügyi vezetője: - Hogyan birkózhat meg Magyarország azzal a helyzettel, hogy biztonságát illetően az Egyesült Államokra, gazdaságát tekintve viszont Európára van ráutalva, s e két hatalom nem mindig ért egyet egymással? - Ugyanúgy, ahogy mi, németek. Hiszen az Európán kívüli világban az Egyesült Államok a legfontosabb partnerünk. Erősítenünk kell az uniót, ám nem azért, hogy Washingtonnal szemben egyfajta ellensúlyt alakítsunk ki. Biztonságpolitikai szempontból ugyanis az Egyesült Államok Európa része. Azért kell erősítenünk az uniót, hogy világpolitikai tényező, Washington igazi partnere lehessen. Önmagában ugyanis egyetlen uniós tagállam sem a transzatlanti orientáció nemcsak, hogy összeegyeztethető, de nagyon jól Hans-Dietrich Genscher volt német külügyminiszter: - Mit tehet Magyarország a jelenlegi helyzetben, amikor időnként nehéz összeegyeztetni uniós tagságát azzal, hogy elemi érdeke jó kapcsolatokat ápolni, együttműködni Oroszországgal? - Ez nem csak a magyarok problémája, Németország is hasonló gondokkal küszködik. Az unió országainak közös érdekük, hogy együttműködjenek a nagy keleti szomszéddal. Hiszen az EU polgárai és az oroszok ugyanazon kontinensen élnek, és sokat tehetnek egymásért. A földrajz összehozott bennünket, s ezért nem szabad művi módon problémát látni a kérdésben. Peisch Sándor, hazánk jelenlegi berlini nagykövete: - Hivatkozhatnak-e a magyarok a határnyitásra ennyi idő után, ha a németeknél el akarnak érni valamit? Vagyis élhetünk-e még a régi dicsőségből? - Igen, nagyon is emlékeztetni kell őket, különösen az azóta felnőtt ifjú nemzedéket, hiszen ezt senki sem teszi meg helyettünk. Ami persze nem jelenti azt, hogy ezt „egy az egyben" tegyük, ellenszolgáltatást várva. Ez dőreség lenne. De emlékeztetni kell őket a határnyitásra azért is, hogy kapcsolatainknak egyfajta emberi dimenziót adjunk. Hiszen nemcsak az történt, hogy mi kiengedtük az NDK-sokat, de az is, hogy a nyugatnémetek 1956 után több tízezer magyart fogadtak be. Ami pedig 1989 szeptemberében történt, az olyan egyszeri és megismételhetetlen volt, hogy emlékét mindenképpen meg kell őrizni, képes erre. Ezért az Európa-pártiság és ki is egészíti egymást. jubileumi sorsjegy akao 2007. szeptember 10-től október 7-ig. vásároljon Jubileumi sorsjegyet és pályázzon 4 db nyeretlen sorsjeggyel 1 Főnyeremény: OpelICoria|Essentia|1.2 Nyeremenye I. SORSOLÁS: 2007. OKTÓBER 17. SZERENCSEJÁTÉK ZRT. IRODAHÁZ, TVV BUDAPEST, FEHÉR ÚT 10 TOVÁBBI RÉSZLETEK A LOTTÓZÓKBAN.