Népszava, 2007. szeptember (134. évfolyam, 204-228. szám)
2007-09-01 / 204. szám
4 Foglalkoznak a vidék egészségügyével A háziorvosoknak havonta 160-240 ezer forint támogatást jelent a vizitdíj, a tárca ugyanakkor lépéseket tesz annak érdekében, hogy a vidéki üres álláshelyeket is betöltsék, így reagált Kovács Attila, az Egészségügyi Minisztérium államtitkára (képünkön) a Fidesz egészségügyi szakpolitikusának szavaira. Mikola István azt állította, a falurombolás és az egészségügyi reform negatív hatásaként igen nagy baj van a falvakban az egészségügyi ellátással. Mint mondta, hogy az összes háziorvos 25-27 százaléka vonul nyugdíjba 2007 végén, nélkülük pedig nem lehet jól működő egészségügyi ellátórendszert működtetni, a falurombolás miatt pedig egyre kevesebb orvos akar majd vidékre települni. (MTI) Légimentő-bázis épül Szentesen Szentesen épül a hetedik magyarországi légimentő-bázis. A beruházás optimális esetben még az idén elkészül, és megkezdheti működését, költsége mintegy 80-90 millió forint. A minisztérium azért döntött Szentes mellett, mert a bázis létrehozásához ott már megvan az építési engedély, illetve a városból a légi mentés szempontjából jobban „lefedhető” a dél-alföldi régió, mint Szegedről. A beruházáshoz a város 15 millió forinttal járul hozzá. (MTI) Óbuda nem kér a kórházreformból A három budai kórház összevonásáról szóló fővárosi közgyűlési döntés visszavonását kéri Demszky Gábor főpolgármestertől a III. kerület fideszes vezetője. Bús Balázs szerint időre lenne szükség ahhoz, hogy érdemi vita alakulhasson ki, és a kerületi önkormányzatok véleményét is figyelembe kellene venni. Mint arról beszámoltunk, az óbudai Szent Margit és a Budai Gyermekkórházat a Szent János Kórházba integrálják, miközben a másik két intézmény jogutód nélkül megszűnik és telephelyként működik tovább. A határozata szerint egyébként csak a kórházak vezetését integrálják, de az egyes osztályok maradnak korábbi helyükön. (Népszava) Napirenden a pedagógusok óraszáma A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) a házelnökhöz fordult, hogy az Országgyűlés - a szervezet népi kezdeményezésének megfelelően - még az őszi ülésszak kezdetén tűzze napirendjére a pedagógusok kötelező óraszámának csökkentését. Kerpen Gábor elnök azt is közölte, a PDSZ „aktív akciói” attól függnek majd, hogy tárgyalja-e a parlament a kezdeményezést és milyen döntést hoz. A reagálás az elnök szerint „bármit jelenthet”. Jelezte, a PDSZ aktívan részt vesz a Nagycsaládosok Országos Egyesületének jövő szombati demonstrációján. Becslése szerint az új tanévben 5-6 ezer, másfél éven belül 10 ezer pedagógus maradhat állás nélkül. (MTI) „Hol Gyurcsány van, ott válság van... A Magyar Gárda életre hívói valós igényekre, sérelmekre, félelmekre építenek. A tekintélyét vesztett hatalom arroganciája fásulttá vagy agresszívvé, de mindenképpen frusztráltá teszi a társadalmat. Ezt a tehetetlen elégedettséget a Fidesz alkotmányos eszközökkel oldaná (népszavazás), míg a miniszterelnök csak hergeli a tömeget, s - miután ellenérdekelt - elrekeszti a válság megoldásának demokratikus útját, így a radikalizálódó közhangulat oka és gerjesztője maga a kormány. Abban azonban, hogy a gárdaügy vezető politikai téma lett, a Fidesz sem ártatlan. Persze nem azért, mert szélsőséges: ... hanem mert fogadkozásai ellenére még mindig túl sokat ad a politikai korrektségre. ” (írja Riasztó című cikkében Szerető Szabolcs a Magyar Nemzet augusztus 31-i számában.) „Camus unalmát, a Közönyt is választhattam volna mottóid, mert hűen fejezi ki azt a létállapotot, mibe a Liberális Ház ... léte mára süllyedt. ... »Nem akarunk gárdákat!« Ez a felirat volt olvasható a terem falára függesztve. Én ezt sem értettem. Hiszen Én kifejezetten akarok gárdákat. Nem is egyet. Szívesen látnám például a ,,mindent vissza” gárdát, amely a nevében foglalt cél elérését célzó tevékenységet művelné, a »Fehér gárdát«, a tisztaság jelképét, mely az Európa utcáit elárasztó csiricsáré szeméttől védené a lakosságot, és jóindulatomról biztosítanám a »Libsiket a retekbe« elnevezésű kis underground mozgalmat is.” (írja Én! című cikkében Pozsonyi Ádám a Demokrata augusztus 30-i számában.) BELFÖLD 2007. SZEPTEMBER 1., SZOMBAT NÉPSZAVA Csökkennek a források, de már lehet pályázni a roma telepek újabb felszámolási terveivel Túl nagy a baj, a megoldáshoz több kell Bár újabb romatelep-felszámolási program indul, a forrás évről évre csökken. Szakember szerint a helyzet olyan súlyos, hogy pályáztatás helyett kötelezővé kellene tenni a leszakadt települések, családok felzárkóztatását. A kis lépések helyett a megoldás inkább az uniós források lehetnek, a 35 leszakadó térségnek azok elosztása jelentheti az igazi esélyt. Kiírta a szociális tárca a harmadik romatelep -felszámolási programot, 360 millió forint keretösszegre szeptember közepéig pályázhatnak a települések. A cél, hogy a telepeken, nyomorúságos körülmények között élő családok emberibb környezetbe kerülhessenek. Egyes települések ezt az úthálózat fejlesztésével, mások a lakások felújításával vagy vásárlással oldják meg. A pénz azonban egyre kevesebb, míg 2005-ben 680 millió forintot különített el a kormány, akkor kilenc település nyert, egy évvel később már csak 400 millió forintot osztottak szét, a most kiírt pályázati keret pedig tovább csökkent. Egercsehi a második fordulóban 41 millió forintot nyert. Tóth Andrásné polgármester lapunknak elmondta, hogy a forrást Szúcs településsel együtt használják föl. Mintegy 15 millió forintot a szűcsi közösségi ház felújítására fordítanak, 25 millióból pedig kilenc családnak lakást vásárolnak. A pénz nagyon kevés - mondta -, fürdőszobás ingatlant szeretnének adni a most még telepen élőknek. S bár az emberek hangosan nem ellenkeztek, halk megjegyzésekkel adtak hangot elégedetlenségüknek. Többen sérelmezték, hogy míg nekik dolgozni kellett a házukért, a romák most ingyen kapják. Ezeket a konfliktusokat nagyon finoman kell kezelni - jegyezte meg a polgármester. Minden lépésről egyeztetnek a költöző roma és a településen élő családokkal is. Korábban az Országos Foglalkoztatási Alapítvány pályázatán tízmillió forintot nyertek, amiből a munkanélküliek épületkarbantartási képzését finanszírozták. Most ezek a szakemberek újítják fel a pályázatból megvásárolt lakásokat és a szúcsi közösségi házat. Hangony polgármestere, Hangonyi László lapunknak arról számolt be, hogy néhány romának tudnak az elnyert forrásból házat venni, a telepen maradóknak viszont élhetőbb környezetet teremtenek. Egyelőre nyolc ingatlant vásárolnak, ezenkívül a salakos helyett aszfaltutat építenek, víz- és csatornahálózat is lesz a telepen. Megjegyezte, hogy a romák többsége most sem putriban él, mert sok helyen van lábtörlő az ajtóban, és virág az ablakban. Vecsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke kétli a program sikerét. A baj nagyon nagy, mondta, a történetnek ugyanis gyerekek is a főszereplői. Szerinte nem pályázatokkal kellene kezelni, ha gyerekek esetenként bogaraknak, patkányoknak és a hidegnek vannak kitéve. Mint mondta, kétséges, hogy ott, ahol 90 százalékos a munkanélküliség, miként fizetik ki a családok az összközműves lakás rezsiköltségeit. Vecsei Miklós szerint a modellprogram után sem kellene elengedni a település „kezét”, szociális munkások irányításával folytatná a felzárkóztatást. Úgy látja, minden önkormányzatnak a helyi feltételekhez kellene igazítania a fejlesztést. Példaként említette, hogy ahol nincs munkahely, ott a közlekedést kellene megoldani, ahol helyben tudnak dolgozni a lakók, a helyi szolgáltatások fellendítésére lenne szükség. A programot jónak tartja, mert valami elindult, de a probléma méretéhez képest ez a lépés kicsi. Reménykedik abban - mondta -, hogy az uniós forrásokat körültekintően osztják el, és a 35 leszakadó kistérség pályázgatás helyett szigorú körültekintés után kaphatja meg a rendelkezésre álló pénzt. M. J. A helyi önkormányzatok először nehezen kezelték a helyzetet, a település sok lakója ugyanis nem értette, miért a „számkivetetteket" támogatja az állam Után a modern európai iskolába A modern magyar közoktatás alapjainak megteremtéséről beszélt a nyíregyházi Kertvárosi Általános Iskolában megtartott országos tanévnyitó ünnepségen Hiller István oktatási miniszter. Mint mondta, a tanévnyitó mindig új kezdet és az idei még inkább az. A közoktatás egészében új szakasz kezdődik, s az ennek érdekében meghozott döntéseket a miniszter szükségszerűnek nevezte. Úgy vélte, az oktatás nem felelős a társadalom összes hibájáért, de ha jól működik, akkor orvosolhatja az igazságtalanságokat és egyenlőtlenségeket. Hiller István a magyar pedagógusok többségét kiválóan felkészült szakembereknek nevezte, s folyamatos továbbképzésre, ismereteik megújítására biztatta őket. Magyarország soha nem látott átfogó iskolafelújítási programra készül. Az Új Magyarország Fejlesztési Tervben 2007 és 2013 között az iskolák rekonstrukciójára 124 milliárd forint áll rendelkezésre. Az iskoláknak pályázniuk kell, az idén a hét régióra 54 milliárd forint értékben hirdetnek meg pályázatokat. Szükség is van rá, mert mint a tárca országos felméréséből kiderült, a meglevő intézmények 85 százaléka részben vagy egészben felújítandó. Fodor Gábor környezetvédelmi miniszter is tanévet nyitott tegnap: Visegrádon a Dunakanyar Erdei Iskoláét. Elmondta, jelenleg 272 ökoiskola működik Magyarországon, ezek fontos szerepet töltenek be a környezettudatos nevelésben. Sólyom László köztársasági elnök a Nógrád megyei cserhátsurányi általános iskola mai tanévnyitóján mond beszédet. A Köztársasági Elnöki Hivatal még júliusban kereste meg a polgármestert, Sztancsik Józsefet, azzal, hogy Sólyom László az idei tanévnyitón szeretne elmenni egy olyan iskolába, ahol küzdenek a létükért. A választás azért esett a Nógrád megyei iskolára, mert nehéz helyzetükben nem állnak feltett kézzel, és ezt eredményeik is alátámasztják. A 2007/2008-as tanév első tanítási napján, szeptember 3-án, mintegy egymillió 400 ezer diák kezdi meg tanulmányait az ország általános és középiskoláiban. Népszava-összeállítás Csak rossz vicc a csontárverés Szinte bizonyos, hogy mindössze ízetlen tréfáról van szó: az egyik internetes árubörze honlapján Kádár János nemrég ellopott koponyáját kínálták árverésre. Az ajánlat szerint: „Az idén májusban elrabolt, majd később újratemetett csontoknak egy része mindeddig nem került elő. Ezeket a csontokat szívesen elcserélném bármilyen más hasonló értéket képviselő emléktárgyra. Becsült ára: 100 000-500 000.” A webpiac üzemeltetői nem vállalnak felelősséget a hirdetések tartalmáért, ezt a „szerződési feltételekben” is kikötötték. Azt is írják azonban, hogy: „üzemeltető (...) a közízlést és törvényt sértő, valamint az oldal struktúrájába nem illő adatokat, képeket, fájlokat, megtévesztő hirdetéseket minden előzetes bejelentés nélkül jogosult törölni rendszeréből”. Ehhez képest a Kádár-csontokról szóló hirdetés tegnap még elérhető volt. A webhirdetésről elsőnek a Bors című bulvárlap számolt be, újságírójuk értesítette a rendőrséget is. Tafferner Éva, a Kádár-csontok ügyében nyomozó Budapesti Rendőr-főkapitányság szóvivője lapunkkal közölte: megvizsgálják az internetes hirdetés hitelességét, az ügyön jelenleg is több nyomozó dolgozik. Teve utcai forrásaink szinte biztosra veszik, hogy mindössze rossz viccről lehet szó, a rendőrségnek mégis kötelessége ellenőrizni ezt a „vonalat” is. Kádár János síremlékét még április végén rabolták ki ismeretlenek, eltulajdonították az MSZMP volt főtitkárának koponyáját, borda-, illetve karcsontjait. Ugyancsak eltűnt a sírból a Kádár János feleségének hamvait tartalmazó urna. A rendőrség kétmillió forint nyomravezetői díjat tűzött ki. A sírt május elején visszaállították, amit a Magyar Kommunista Munkáspárt elnöksége sérelmezett, mondván „az éj leple alatt, titokban, fej nélkül, a legkisebb erőfeszítést se téve arra, hogy megtalálják a csontok többi részét, visszarakták Kádár János maradványait a sírba”. Népszava-információ Az érdekképviselet vizsgálja a javaslatot és egyelőre nem vonták vissza a keddre szóló sztrájkfelhívást sem Többet ígért a BKV a dolgozóinak Jelentősen emelte a „tétet” a BKV vezérigazgatója az érdekképviseletekkel folytatott bértárgyaláson. Antal Attila az eddigi hétszázalékos bérfejlesztési ajánlatot 2,5 százalékkal emelte. Igaz, ez csak az év utolsó három hónapjára vonatkozik. Ez idő alatt ez az ajánlat a 15 ezer forintos év elején kialkudott emeléshez képest 5500 forint pluszt jelent. Januártól további 3 százalékos, 7100 forintos automatikus béremelést ígér a cégvezetés, azzal a kikötéssel, hogy ezt szükség szerint növeli annyira, hogy elérje az Országos Érdekegyeztető Tanács 2008-ra vonatkozó bérajánlásának felső határát - mondta lapunknak a cég kommuniációs vezérigazgató-helyettese. Regőczi Miklós szerint mindez nem jelent pluszköltséget a BKV-nak. A béremelés fedezetét a Kollektív Szerződésben rögzített egyéb juttatások átcsoportosításával teremtenék elő. Noha a szakszervezetek eddig ragaszkodtak a hét százalékon felüli - januárig visszamenően járó - további hatszázalékos emeléshez, és azt is hangoztatták, hogy ezt a szociális vagy más juttatások átcsoportosítása árán nem hajlandóak elfogadni, most nem mondtak azonnal nemet. Nemes Gábor, a legnagyobb érdek-képviseleti szövetség alelnöke lapunkkal közölte: megvizsgálják a javaslatot és ma válaszolnak. A bértárgyalások mellett ma folytatódnak az egyeztetések az esetleges szeptember 4-i sztrájk idején biztosítandó még elégséges szolgáltatásról is. E kérdésben tegnap a szakszervezetek mozdultak el: a korábbi teljes forgalomleállítás helyett azt ajánlják, a metrókon, a HÉV-en és a fogaskerekűn legyen 20 százalékos szolgáltatás, a villamos, busz, troli esetében pedig óránként induljanak a járatok. A BKV szerint ez még kevés, de tárgyalási alapnak jó. Ezt méltányolva a menedzsment lemondott az elmúlt napokban újsághirdetés útján toborozott külsős sofőrökről. Lengyel Tibor