Népszava, 2007. szeptember (134. évfolyam, 204-228. szám)

2007-09-01 / 204. szám

4 Foglalkoznak a vidék egészségügyével A háziorvosoknak havonta 160-240 ezer forint támoga­tást jelent a vizitdíj, a tárca ugyanakkor lépéseket tesz annak érdekében, hogy a vidéki üres álláshe­lyeket is betöltsék, így reagált Kovács Attila, az Egészség­­ügyi Minisztérium államtitkára (képünkön) a Fidesz egészségügyi szakpolitikusának szavaira. Mikola István azt állította, a falurombolás és az egészségügyi reform negatív hatásaként igen nagy baj van a falvakban az egészségügyi ellátással. Mint mondta, hogy az összes háziorvos 25-27 szá­zaléka vonul nyugdíjba 2007 végén, nélkülük pedig nem lehet jól működő egészségügyi ellátórendszert működtetni, a falurombolás miatt pedig egyre kevesebb orvos akar majd vidékre települni. (MTI) Légimentő-bázis épül Szentesen Szentesen épül a hetedik magyarországi légimentő-bázis. A beruházás optimális esetben még az idén elkészül, és megkezdheti műkö­dését, költsége mintegy 80-90 millió forint. A minisztérium azért döntött Szentes mellett, mert a bázis létrehozásához ott már megvan az építési engedély, illetve a városból a légi mentés szempontjából jobban „lefedhető” a dél-alföldi régió, mint Szegedről. A beruházáshoz a város 15 millió forinttal járul hozzá. (MTI) Óbuda nem kér a kórházreformból A három budai kórház összevonásáról szóló fővárosi közgyűlési döntés visszavonását kéri Demszky Gábor főpolgármestertől a III. kerület fideszes vezetője. Bús Balázs szerint időre lenne szükség ahhoz, hogy érdemi vita alakulhasson ki, és a kerületi önkormányzatok véleményét is figyelembe kellene venni. Mint arról beszámoltunk, az óbudai Szent Margit és a Budai Gyermekkórházat a Szent János Kórházba integrálják, miközben a másik két intézmény jogutód nélkül megszűnik és telephelyként működik tovább. A határozata szerint egyébként csak a kórházak vezetését integrálják, de az egyes osztályok maradnak korábbi helyükön. (Népszava) Napirenden a pedagógusok óraszáma A Pedagógusok Demokratikus Szakszerve­zete (PDSZ) a házelnökhöz fordult, hogy az Országgyűlés - a szervezet népi kezdeménye­zésének megfelelően - még az őszi ülésszak kezdetén tűzze napirendjére a pedagógusok kötelező óraszámának csökkentését. Kerpen Gábor elnök azt is közölte, a PDSZ „aktív akciói” attól függnek majd, hogy tárgyalja-e a parlament a kezdeményezést és milyen döntést hoz. A reagálás az elnök szerint „bármit jelenthet”. Jelezte, a PDSZ aktívan részt vesz a Nagycsaládosok Országos Egyesületének jövő szombati demonstrációján. Becslése szerint az új tanévben 5-6 ezer, másfél éven belül 10 ezer pedagógus maradhat állás nélkül. (MTI) „Hol Gyurcsány van, ott válság van... A Magyar Gárda életre hívói valós igényekre, sérelmekre, félelmekre építenek. A tekintélyét vesztett hatalom arroganciája fásulttá vagy agresszívvé, de mindenképpen frusztráltá teszi a társadalmat. Ezt a tehetetlen elégedettséget a Fidesz alkotmányos eszközökkel oldaná (nép­szavazás), míg a miniszterelnök csak hergeli a tömeget, s - miután ellenérdekelt - elrekeszti a válság megoldásának demokratikus útját, így a radikalizálódó közhangulat oka és gerjesztője maga a kormány. Abban azonban, hogy a gár­daügy vezető politikai téma lett, a Fidesz sem ártatlan. Persze nem azért, mert szélsőséges: ... hanem mert fogadkozásai ellenére még min­dig túl sokat ad a politikai korrektségre. ” (írja Riasztó című cikkében Szerető Szabolcs a Magyar Nemzet augusztus 31-i számában.) „Camus unalmát, a Közönyt is választhattam volna mottóid, mert hűen fejezi ki azt a létálla­potot, mibe a Liberális Ház ... léte mára sü­l­­­lyedt. ... »Nem akarunk gárdákat!« Ez a felirat volt olvasható a terem falára függesztve. Én ezt sem értettem. Hiszen Én kifejezetten aka­rok gárdákat. Nem is egyet. Szívesen látnám például a ,,mindent vissza” gárdát, amely a nevében foglalt cél elérését célzó tevékenységet művelné, a »Fehér gárdát«, a tisztaság jelkép­ét, mely az Európa utcáit elárasztó csiricsáré szeméttől védené a lakosságot, és jóindulatom­ról biztosítanám a »Libsiket a retekbe« elneve­zésű kis underground mozgalmat is.” (írja Én! című cikkében Pozsonyi Ádám a Demokrata augusztus 30-i számában.) BELFÖLD 2007. SZEPTEMBER 1., SZOMBAT NÉPSZAVA Csökkennek a források, de már lehet pályázni a roma telepek újabb felszámolási terveivel Túl nagy a baj, a megoldáshoz több kell Bár újabb romatelep-felszámolási program indul, a forrás évről évre csökken. Szakember szerint a helyzet olyan súlyos, hogy pályáztatás helyett kötelezővé kellene tenni a leszakadt települések, családok felzárkóztatását. A kis lépések helyett a megoldás inkább az uniós források lehetnek, a 35 leszakadó térségnek azok elosztása jelentheti az igazi esélyt. Kiírta a szociális tárca a harmadik romatelep -felszámolási programot, 360 millió forint keretösszegre szeptember közepéig pályázhatnak a települések. A cél, hogy a telepeken, nyomorúságos körülmények között élő családok emberibb környezetbe kerülhessenek. Egyes települések ezt az úthálózat fejlesztésével, mások a lakások felújításával vagy vásárlással oldják meg. A pénz azonban egyre kevesebb, míg 2005-ben 680 millió forintot különített el a kormány, ak­kor kilenc település nyert, egy évvel később már csak 400 millió forintot osztottak szét, a most kiírt pályázati keret pedig tovább csökkent. Egercsehi a második fordulóban 41 millió forintot nyert. Tóth Andrásné polgármester lapunknak elmondta, hogy a forrást Szúcs településsel együtt használják föl. Mintegy 15 millió forintot a szűcsi közösségi ház felújítására fordítanak, 25 millióból pedig kilenc családnak lakást vásárol­nak. A pénz nagyon kevés - mondta -, fürdőszobás ingatlant szeretnének adni a most még telepen élőknek. S bár az emberek hangosan nem ellenkeztek, halk megjegyzésekkel adtak hangot elégedetlenségüknek. Többen sérelmezték, hogy míg nekik dolgozni kellett a házukért, a romák most ingyen kapják. Ezeket a konflik­tusokat nagyon finoman kell kezelni - jegyezte meg a polgármester. Min­den lépésről egyeztetnek a költöző roma és a településen élő családokkal is. Korábban az Országos Foglal­koztatási Alapítvány pályázatán tízmillió forintot nyertek, amiből a munkanélküliek épületkarbantartási képzését finanszírozták. Most ezek a szakemberek újítják fel a pályázatból megvásárolt lakásokat és a szúcsi kö­zösségi házat. Hangony polgármestere, Hangonyi László lapunknak arról számolt be, hogy néhány romának tudnak az el­nyert forrásból házat venni, a telepen maradóknak viszont élhetőbb kör­nyezetet teremtenek. Egyelőre nyolc ingatlant vásárolnak, ezenkívül a sala­kos helyett aszfaltutat építenek, víz- és csatornahálózat is lesz a telepen. Meg­jegyezte, hogy a romák többsége most sem putriban él, mert sok helyen van lábtörlő az aj­tóban, és virág az ablakban. Vecsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke kétli a program sikerét. A baj nagyon nagy, mondta, a történetnek ugyanis gyerekek is a főszereplői. Szerinte nem pályázatokkal kellene kezelni, ha gyerekek esetenként bogaraknak, patkányoknak és a hidegnek vannak kitéve. Mint mondta, kétséges, hogy ott, ahol 90 százalékos a munkanélkü­liség, miként fizetik ki a családok az összközműves lakás rezsiköltségeit. Vecsei Miklós szerint a modellprog­ram után sem kellene elengedni a tele­pülés „kezét”, szociális munkások irá­nyításával folytatná a felzárkóztatást. Úgy látja, minden önkormányzatnak a helyi feltételekhez kellene igazítania a fejlesztést. Példaként említette, hogy ahol nincs munkahely, ott a közle­kedést kellene megoldani, ahol helyben tudnak dolgozni a lakók, a helyi szolgálta­tások fellendítésé­re lenne szükség. A programot jónak tartja, mert valami elindult, de a probléma méretéhez képest ez a lépés kicsi. Reménykedik abban - mondta -, hogy az uniós forrásokat körültekintően osztják el, és a 35 leszakadó kistérség pályázgatás helyett szigorú körültekin­tés után kaphatja meg a rendelkezésre álló pénzt. M. J. A helyi önkormányzatok először nehezen kezelték a helyzetet, a település sok lakója ugyanis nem értette, miért a „számkivetetteket" támogatja az állam Után a modern európai iskolába A modern magyar közoktatás alap­jainak megteremtéséről beszélt a nyíregyházi Kertvárosi Általános Iskolában megtartott országos tan­évnyitó ünnepségen Hiller István oktatási miniszter. Mint mondta, a tanévnyitó mindig új kezdet és az idei még inkább az. A közoktatás egészében új szakasz kezdődik, s az ennek érdekében meghozott dönté­seket a miniszter szükségszerűnek nevezte. Úgy vélte, az oktatás nem felelős a társadalom összes hibájáért, de ha jól működik, akkor orvosolhat­ja az igazságtalanságokat és egyen­lőtlenségeket. Hiller István a magyar pedagógusok többségét kiválóan felkészült szakembereknek nevezte, s folyamatos továbbképzésre, isme­reteik megújítására biztatta őket. Magyarország soha nem látott átfogó iskolafelújítási programra készül. Az Új Magyarország Fej­lesztési Tervben 2007 és 2013 között az iskolák rekonstrukciójára 124 milliárd forint áll rendelkezésre. Az iskoláknak pályázniuk kell, az idén a hét régióra 54 milliárd forint ér­tékben hirdetnek meg pályázatokat. Szükség is van rá, mert mint a tárca országos felméréséből kiderült, a meglevő intézmények 85 százaléka részben vagy egészben felújítandó. Fodor Gábor környezetvédelmi miniszter is tanévet nyitott tegnap: Visegrádon a Dunakanyar Erdei Iskoláét. Elmondta, jelenleg 272 ökoiskola működik Magyarorszá­gon, ezek fontos szerepet töltenek be a környezettudatos nevelésben. Sólyom László köztársasági elnök a Nógrád megyei cserhátsurányi általános iskola mai tanévnyitóján mond beszédet. A Köztársasági El­nöki Hivatal még júliusban kereste meg a polgármestert, Sztancsik Józsefet, azzal, hogy Sólyom László az idei tanévnyitón szeretne elmenni egy olyan iskolába, ahol küzdenek a létükért. A választás azért esett a Nógrád megyei iskolára, mert nehéz helyzetükben nem állnak feltett kézzel, és ezt eredményeik is alátámasztják. A 2007/2008-as tanév első tanítási napján, szeptember 3-án, mintegy egymillió 400 ezer diák kezdi meg tanulmányait az ország általános és középiskoláiban. Népszava-összeállítás Csak rossz vicc a csontárverés Szinte bizonyos, hogy mindössze ízetlen tréfáról van szó: az egyik inter­netes árubörze honlapján Kádár János nemrég ellopott koponyáját kínálták árverésre. Az ajánlat szerint: „Az idén májusban elrabolt, majd később újrate­metett csontoknak egy része minded­dig nem került elő. Ezeket a csontokat szívesen elcserélném bármilyen más hasonló értéket képviselő emléktárgy­ra. Becsült ára: 100 000-500 000.” A webpiac üzemeltetői nem vállal­nak felelősséget a hirdetések tartal­máért, ezt a „szerződési feltételekben” is kikötötték. Azt is írják azonban, hogy: „üzemeltető (...) a közízlést és törvényt sértő, valamint az oldal struktúrájába nem illő adatokat, képeket, fájlokat, megtévesztő hir­detéseket minden előzetes bejelentés nélkül jogosult törölni rendszeréből”. Ehhez képest a Kádár-csontokról szó­ló hirdetés tegnap még elérhető volt. A webhirdetésről elsőnek a Bors cí­mű bulvárlap számolt be, újságírójuk értesítette a rendőrséget is. Tafferner Éva, a Kádár-csontok ügyében nyomozó Budapesti Rendőr-főkapi­tányság szóvivője lapunkkal közölte: megvizsgálják az internetes hirdetés hitelességét, az ügyön jelenleg is több nyomozó dolgozik. Teve utcai forrásaink szinte biztosra veszik, hogy mindössze rossz viccről lehet szó, a rendőrségnek mégis kötelessé­ge ellenőrizni ezt a „vonalat” is. Kádár János síremlékét még április végén rabolták ki ismeretlenek, eltu­lajdonították az MSZMP volt főtitká­rának koponyáját, borda-, illetve kar­csontjait. Ugyancsak eltűnt a sírból a Kádár János feleségének hamvait tar­talmazó urna. A rendőrség kétmillió forint nyomravezetői díjat tűzött ki. A sírt május elején visszaállították, amit a Magyar Kommunista Munkáspárt elnöksége sérelmezett, mondván „az éj leple alatt, titokban, fej nélkül, a legkisebb erőfeszítést se téve arra, hogy megtalálják a csontok többi részét, visszarakták Kádár János ma­radványait a sírba”. Népszava-információ Az érdekképviselet vizsgálja a javaslatot és egyelőre nem vonták vissza a keddre szóló sztrájkfelhívást sem Többet ígért a BKV a dolgozóinak Jelentősen emelte a „tétet” a BKV ve­zérigazgatója az érdekképviseletekkel folytatott bértárgyaláson. Antal Attila az eddigi hétszázalékos bérfejlesztési ajánlatot 2,5 százalékkal emelte. Igaz, ez csak az év utolsó három hónapjára vonatkozik. Ez idő alatt ez az ajánlat a 15 ezer forintos­­ év elején kialkudott emeléshez képest­­ 5500 forint pluszt jelent. Januártól további 3 százalékos, 7100 forintos automatikus béremelést ígér a cégvezetés, azzal a kikötéssel, hogy ezt szükség szerint növeli an­­nyira, hogy elérje az Országos Érdek­egyeztető Tanács 2008-ra vonatkozó bérajánlásának felső határát - mondta lapunknak a cég kommuniációs ve­zérigazgató-helyettese. Regőczi Mik­lós szerint mindez nem jelent plusz­­költséget a BKV-nak. A béremelés fedezetét a Kollektív Szerződésben rögzített egyéb juttatások átcsoporto­sításával teremtenék elő. Noha a szakszervezetek eddig ragaszkodtak a hét százalékon fe­lüli - januárig visszamenően járó - további hatszázalékos emeléshez, és azt is hangoztatták, hogy ezt a szociális vagy más juttatások átcso­portosítása árán nem hajlandóak el­fogadni, most nem mondtak azonnal nemet. Nemes Gábor, a legnagyobb érdek-képviseleti szövetség alelnöke lapunkkal közölte: megvizsgálják a javaslatot és ma válaszolnak. A bértárgyalások mellett ma folytatódnak az egyeztetések az esetleges szeptember 4-i sztrájk idején biztosítandó még elégséges szolgáltatásról is. E kérdésben teg­nap a szakszervezetek mozdultak el: a korábbi teljes forgalomleállítás helyett azt ajánlják, a metrókon, a HÉV-en és a fogaskerekűn legyen 20 százalékos szolgáltatás, a villamos, busz, troli esetében pedig óránként induljanak a járatok. A BKV szerint ez még kevés, de tárgyalási alapnak jó. Ezt méltányolva a menedzsment lemondott az elmúlt napokban új­sághirdetés útján toborozott külsős sofőrökről. Lengyel Tibor

Next