Népszava, 2007. szeptember (134. évfolyam, 204-228. szám)
2007-09-21 / 221. szám
4 Több pénz jut útfelújításra Kétmilliárd forint többlettámogatást kap a főváros az idei útfelújítási programhoz. Ezt Demszky Gábor főpolgármester jelentette be, miután tárgyalt Kóka János gazdasági és Bajnai Gordon önkormányzati miniszterrel. Szóba került a Nyugati pályaudvar csarnoképületének hasznosítása, a Moszkva tér felújítása, a vasúti és BKV-jegyként is használható intelligens kártya bevezetése, valamint a különböző közlekedési eszközök fejlesztési tervei. Ezekről a jövőben rendszeresen egyeztetnek. Kóka fontosnak tartotta a vasúti és az autóbuszos közlekedés összehangolását, a BKV fejlesztését. (MTI) Mégsem eladó a pécsi szanatórium A baranyai önkormányzat elnöke szerint egyelőre nem adják el a mecseki tüdőszanatóriumot. Hargitai János ezzel mintegy helyesbítette az alelnök korábbi nyilatkozatát. Horváth Zoltán arról beszélt, hogy a megye megválna a rendkívül rossz állapotú, de előnyös helyen fekvő intézménytől. A remélt több mint másfél milliárdos bevételből fizethették volna ki a megyei kórház adósságát. Két éve éppen az akkor ellenzékben politizáló Fidesz támadta a legélesebben a szocialista városvezetést, amiért az az egész kórház működtetését szakmai befektetőnek adta volna bérbe hosszú távra. (Népszava) Bojkottal fenyegető nagycsaládosok A magánbiztosítók elleni bojkottra szólít fel a Nagycsaládosok Országos Egyesülete, ha az üzleti biztosítást bevezetik az egészségügyben. A szervezet elnöke, Szabó Endre (képünkön) szerint hatástanulmányok, vizsgálatok nélkül akarják meghozni az egészségügyi reformra vonatkozó döntéseket, miközben az érdekvédelmi és szakmai szervezetek véleménye is különbözik, és a kormánypártokon belül sincs egyezség. Közölte, tiltakoznak, hogy egy rossz kompromisszumot a társadalomra kényszerítsenek, mert a meggondolatlan rendszert károsnak tartják a lakosságnak. (MTI) Nem tudni, mi lett Zámbó atyával Hallgat a Katolikus Egyház arról, miért hívatta magához Spányi Antal, a székesfehérvári egyházmegye püspöke Zámbó Károly atyát, a kormányellenes tüntetések ismert szónokát. Legalábbis az Egyházmegyei Hivatalban nem találtunk senkit, aki nyilatkozott volna a találkozóról. Mint megírtuk, a „meghallgatásnak” éppen az lehetett az oka, hogy Zámbó atya legutóbb a Hősök terén rendezett demonstráción is elöljárói engedélye nélkül beszélt. Az atya a látogatás előtt azt mondta lapunknak, hogy vállalja a felelősséget, utána viszont ő sem nyilatkozott. A Nemzeti Koordinációs Bizottság egyébként a lelkipásztor melletti szimpátiatüntetést tervezett a püspöki palota elé, ami az atya kérésére elmaradt. (Népszava) „Fontos, hogy kiderüljön az igazság" - szólalt meg Zuschlag ügyében böszmén-kurtán az igazmondásáról híres miniszterelnök is, akinek neve több más kormánytaggal együtt szerepel Ocsovai Tamás kihallgatási jegyzőkönyvében. Ocsovai a 2002-es kormányváltástól 2004 decemberéig volt az ifjúsági tárca gyermek- és ifjúsági ügyekért felelős helyettes államtitkára, s azt vallotta, hogy az akkori miniszter, Gyurcsány Ferenc hetente áttekintette a bűncselekmény alapját képező pályázatokat... 2007 ősze egyre forróbb, a kormány egyre jobban belegabalyodik gyalázatos ügyei és hazugságai hálójába.” (írja D. Horváth Gábor Elszabadult vízágyú című cikkében a Magyar Nemzet szeptember 20-i számában.) „ Vajon Őszöd után egy évvel lehet-e még egyszer ugyanabba a folyóba lépni? Képes lesz-e a minden tekintetben csődbe került kormányzat a mohó és még mindig éhes nagytőke utolsó kívánságait is teljesítendő egy újabb októberi zavargássorozat kirobbantásával további időt nyerni? A Magyar Gárda elleni hisztérikus és hála istennek eddig eredménytelen támadássorozat, a mérsékelt számú kormányellenes tüntetőktől való álságos rettegés a szocialista képviselők soraiban egyaránt azt mutatja, hogy a baloldalnak ellenségre van szüksége. Olyan ellenségre, amelyre rákenheti saját felelősségét. Ezért járnak a Gárda nyomában hisztérikus gyűlölködők.” (írja Bencsik András Őszöd után egy évvel című cikkében a Demokrata szeptember 20-i számában.) BELFÖLD 2007. SZEPTEMBER 21., PÉNTEK NÉPSZAVA Évi 2,5 milliárd forintos megtakarítást hozhat a hálózati korszerűsítés Postai partnerkereső program indul Vállalkozóknak adnak át nemsokára csaknem 1200 postahivatalt. Erről számolt be a Magyar Posta Zrt. elnök-vezérigazgatója. Szabó Pál azonban azt is megerősítette, hogy a társaság privatizálása semmilyen formában nincs napirenden, s nem szerepel a 2013-as teljes piacnyitásig szóló stratégiai tervben sem. Ugyanakkor a lépést a postai piac liberalizációjára való felkészülés fontos lépésének nevezte. A Magyar Posta Zrt. (MP) hosszú távú modernizációs programjának következő lépcsője, hogy vállalkozóknak adnak át 1184 csekély forgalmú postahivatalt. Ettől 2009-től évi 2,5 milliárd forint költségmegtakarítást remélnek. Az új szolgáltatók a forgalom után részesülnek a bevételből. Az október közepén megjelenő közbeszerzési felhívás négy megyében (Heves, Komárom-Esztergom, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg) 220 hivatalához keres üzemeltetőt. Ezek részben bérelt helyiségekben, részben az MP saját ingatlanában működnek, az ott foglalkoztatottak száma 560. Várhatóan közülük is sokan jelentkeznek, hogy vállalkozóként folytassák munkájukat, mások számíthatnak arra, hogy állást kapnak a pályázatot megnyerő vállalkozótól. Az MP valamennyi érintettet felkészíti a változtatásra, a helyi igény szerinti átképzési programmal vagy lehetőséget nyújt a nyugdíjba menetelre. A mostani első ütemben új gazdára találó posták jövő július 1-jétől kezdik meg működésüket. Az első pályázat tapasztalatainak mérlegelésével hirdetik meg jövőre a következőket, újabb négy-öt megyére. Szabó Pál vezérigazgató elmondta: a tervekről konzultáltak a munkavállalói érdekképviseletekkel, megkeresték az országgyűlési pártok frakcióit (az MDF, az MSZP képviselői már meghallgatták a tájékoztatást, az SZDSZ a közeli napokban teszi, a Fidesz és a KDNP egyelőre nem jelezte érdeklődését), továbbá valamennyi érintett település önkormányzatát és a vállalkozói érdekképviseleteket. A Népszava kérdésére a vezérigazgató közölte: a társaság privatizálása semmilyen formában nincs napirenden, s nem szerepel a 2013-as teljes piacnyitásig szóló stratégiai tervben. Az öt éve elkezdett szolgáltatáskorszerűsítés első idei lépéseként 104 kis forgalmú postát bezártak és továbbiaknak csökkentették a nyitvatartási idejét. Ez évi 700 millió forint megtakarítást jelent. De az intézkedés hatásainak felmérése után a most elkészült elemzés következményeként több postán várhatóan ismét bevezetik a szombati nyitva tartást. Az ország 2800 pontján van jelenleg folyamatos postai szolgáltatás, ebből 330-at vállalkozók nyújtanak szoros postai felügyelettel. Amíg Portugáliában 66 százalékot tesz ki az összes postai szolgáltatópont aránya, Németországban 58 százalékot, nálunk csupán 12-t. Ugyancsak alacsony az egy alkalmazottra jutó bevétel, a németországinak kevesebb mint negyede. Szöllősi Ferenc A hivatalok átadásától két és fél milliárdos megtakarítást remélnek Fotó: Népszava-archív Drágán kong a láda A távolsági értekezésben a levelek, táviratok szerepét rohamosan veszi át a telefon, az internet. Kötelességszerűen körbejárják a zöld autók naponta a városokat, falvakat, begyűjteni a postaládák tartalmát, de azok jórészt üresek, csak a szállodák és a postahivatalok előttiek forgalma érdemleges (és persze a tanyavilág gyűjtőpontjain lévőké). Ennek ellenére a jogszabály előírása értelmében meg kell tartani a hálózatot, korszerűsítésére, darabjainak cseréire a közeljövőben másfél milliárd forintot fordít a Magyar Posta. Kevesen tüntettek a rádiónál is Egy a zászló, láthattuk tegnap kora este a Magyar Rádió épületénél, amikor újra a nemzeti és az árpádsávos lobogó alatt gyülekeztek az emberek. Nem nagyon jött össze kétszáznál több ember este hat óráig. Láthatóan szétesett, megosztott ez a társaság, hiszen a Magyar Nemzeti Bizottság mellől már eltűntek az egyéb szervezetek, amelyek korábban mozgatták a tömeget. A szónokok megismételték az elmúlt napokban már hallott követeléseiket, többek között azt, hogy október 23-án a kormány képviselői maradjanak távol a megemlékezésektől. Elhangzott, hogy bontsák le a nemzeti önérzetet sértő szobrokat, közülük is elsősorban a Szabadság téri szovjet hősi emlékművet. Az alkotmányt bolsevista tákolmánynak minősítették, s követelték, hogy a reggeli televíziós műsorokban az ellenzéki politikusok is szerepeljenek. Pontjaik között szerepelt, hogy hozzák nyilvánosságra az 1956. október 25-i Kossuth téri sortűz elkövetőit, azoknak a nevét, akik a Földművelésügyi Minisztérium tetejéről a tömegbe lőttek. Végül természetesen újra skandálni kezdték a jelenlévők, hogy a kormány mondjon le. Ezután Gonda László, a Magyar Nemzeti Bizottság 2006 ügyvivője átadta a petíciót a vaskerítéssel elzárt rádió épületéből kijövő Nagy Iván Zsoltnak, a Krónika ügyeletes szerkesztőjének. Ő annyit közölt, tanulmányozzák a szöveget. Az esti órákban folyamatosan fogyatkozó tüntetők békés várakozásra rendezkedtek be, remélve, hogy az átadott petíciót vagy szó szerint, vagy legalább tartalmában közzéteszi a közszolgálati rádió. Kedden este ugyanerre vártak a Magyar Televízió épületénél is, de végül a petíciót csak kivonatosan ismertették a Híradóban. Sz. L. A petíciót a Krónika ügyeletes szerkesztője, Nagy Iván Zsolt (jobboldalt) vette át Gonda LászlótólFotó: Bielik István Újabb botrány az egészségügyi tárcánál? Igaz-e, hogy Kovács Attilának, az Egészségügyi Minisztérium (EüM) volt államtitkárának a szakrendelői több mint 12 millió forint állami támogatást kaptak? Ezt a kérdést juttatta el Horváth Ágnes szakminiszternek Pesti Imre fideszes képviselő, aki azután fordult a tárcavezetőhöz, hogy a Magyar Nemzet beszámolt róla: a Kovács által működtetett Europ-Med Kft. és Mentor Care Kft. még az államtitkár távozása előtt 9,3 millió, illetve 3,5 millió forintot kapott a járóbeteg-szakrendelők között nemrég szétosztott 130 millióból. Az ellenzéki politikus azt is tudni szeretné, a miniszter nem tartja-e etikátlannak, hogy Kovács részt vett a támogatási összegek odaítélésében, ami miatt dicséretet is kapott, s hogy a járóbeteg-szakellátás finanszírozása valóban a betegek érdekeit szolgálja-e? A szaktárca nem cáfolta a lap állításait, de kiemelték, hogy a pénz szétosztása a három legnagyobb szakmai szervezet bevonásával és egyetértésével történt. Indoklásuk szerint a támogatásokat az április-június közötti teljesítmény arányában ítélték oda, ezért kapta az Europ-Med Kft. a legnagyobb támogatást. A múlt hónapban Matejka Zsuzsa, a tárca kabinetfőnöke volt kénytelen megszabadulni több gyógyszertárban lévő kisebbségi tulajdonrészétől, miután kiderült, a patikákat azután hozták létre, hogy a múlt év végén a kormány egyszerűsítette a patikaalapítás szabályait. Az EüM hivatalos álláspontja szerint nem volt szó összeférhetetlenségről. L. G. Lemondott a Magyar Gárda alapító tagja Megvált a II. kerületi önkormányzat pénzügyi szakbizottságában viselt tagságától a Fidesz-KDNP által jelölt Schön Péter, aki az egyesületi formában működő Magyar Gárda tíz alapító tagjának egyike - értesült lapunk. A testületi ülésen Schön nem jelent meg, de küldött egy levelet, bejelentve lemondását. Ezt Láng Zsolt fideszes polgármester előterjesztésére a testület elfogadta, a Fidesz-KDNP pedig mást jelöl majd a tisztségre. Úgy tudjuk, Schön döntésének hátterében politikai nyomás állt. Más jele is van annak, hogy a Fidesz - legalábbis a felszínen - elhatárolódik a Magyar Gárdától. Egy szolnoki fideszes olvasó például arról számolt be a szélsőjobboldali írásairól elhíresült kuruc.info portálnak, hogy a múlt héten a párt kampány SMS-számáról azt az üzenetet kapta: „Tudomásunk szerint vasárnap Szolnokon Magyar Gárdával kapcsolatos találkozó lesz, kérünk, ne vegyél részt rajta!” Eközben folytatódik a Magyar Gárda országjárása. Szerdán Győrött tartottak fórumot, de - mint korábban több városban - más helyszínt kellett választaniuk, mert állítólag Borkai Zsolt fideszes polgármester „megtiltotta”, hogy a művelődési központ helyt adjon a rendezvénynek. Sőt, a városvezető - Molnár Csabával, a körzet MSZP-s országgyűlési képviselőjével együtt - támogatta, hogy a gárda rendezvényével egy időben békés tiltakozást szervezzenek. Erre Borkai is elment volna, de úgy tudjuk, ettől „felsőbb politikai utasításra” elállt. A Magyar Gárda rendezvényén végül 300, a tiltakozó ellentüntetésen 400-500 fő jelent meg. Utóbbin ott voltak - a Fidesz kivételével - a helyi MSZP, SZDSZ, MDF, valamint az önkormányzati munkában részt vevő Pro Urbe civil szervezet képviselői is. Megjelent Molnár Csaba mellett Balogh József MSZP-s országgyűlési képviselő is, aki 1994 és 2006 között vezette a várost. A rendezvény békésen zajlott, de a tömeg szélén 25-30, fekete ruhás, pólóján fasiszta jelszavakat és Hitler arcképét viselő fiatal fotózta, filmezte a résztvevőket. Erkölcsi támogatásáról biztosította viszont a Magyar Gárdát a győri „NE-Felejcs” Polgári Egyesület nevében Fehérné Markó Kamilla elnök - tudósított a Kisalföld című napilap. A NE-Felejcs amúgy szorosan együttműködik a helyi Fidesszel. Több tagjuk pártdelegáltként került önkormányzati tulajdonú társaságok testületeibe: az elnök férje például a Győri Ingatlankezelő és Szolgáltató Zrt. igazgatóságába. Lengyel Tibor