Népszava, 2007. szeptember (134. évfolyam, 204-228. szám)

2007-09-21 / 221. szám

4 Több pénz jut útfelújításra Kétmilliárd forint többlettámogatást kap a főváros az idei útfelújítási programhoz. Ezt Demszky Gábor főpolgármester jelentette be, miután tárgyalt Kóka János gazdasági és Bajnai Gordon önkormányzati miniszterrel. Szóba került a Nyugati pályaudvar csar­noképületének hasznosítása, a Moszkva tér felújítása, a vasúti és BKV-jegyként is hasz­nálható intelligens kártya bevezetése, valamint a különböző közlekedési eszközök fejlesztési tervei. Ezekről a jövőben rendszeresen egyeztetnek. Kóka fontosnak tartotta a vasúti és az autóbuszos közlekedés összehangolását, a BKV fejlesztését. (MTI) Mégsem eladó a pécsi szanatórium A baranyai önkormányzat elnöke szerint egyelőre nem adják el a mecseki tüdőszanató­riumot. Hargitai János ezzel mintegy helyesbí­tette az alelnök korábbi nyilatkozatát. Horváth Zoltán arról beszélt, hogy a megye megválna a rendkívül rossz állapotú, de előnyös helyen fekvő intézménytől. A remélt több mint másfél milliárdos bevételből fizethették volna ki a megyei kórház adósságát. Két éve éppen az akkor ellenzékben politizáló Fidesz támadta a legélesebben a szocialista városvezetést, amiért az az egész kórház működtetését szakmai befektetőnek adta volna bérbe hosszú távra. (Népszava) Bojkottal fenyegető nagycsaládosok A magánbiztosítók elleni bojkottra szólít fel a Nagycsaládosok Országos Egyesü­lete, ha az üzleti biztosítást bevezetik az egészségügy­ben. A szervezet elnöke, Szabó Endre (képünkön) szerint hatástanulmányok, vizsgálatok nélkül akarják meghozni az egészségügyi reformra vonatkozó döntéseket, miközben az érdekvé­delmi és szakmai szervezetek véleménye is különbözik, és a kormánypártokon belül sincs egyezség. Közölte, tiltakoznak, hogy egy rossz kompromisszumot a társadalomra kénysze­rítsenek, mert a meggondolatlan rendszert károsnak tartják a lakosságnak. (MTI) Nem tudni, mi lett Zámbó atyával Hallgat a Katolikus Egyház arról, miért hívat­ta magához Spányi Antal, a székesfehérvári egyházmegye püspöke Zámbó Károly atyát, a kormányellenes tüntetések ismert szónokát. Legalábbis az Egyházmegyei Hivatalban nem találtunk senkit, aki nyilatkozott volna a talál­kozóról. Mint megírtuk, a „meghallgatásnak” éppen az lehetett az oka, hogy Zámbó atya legutóbb a Hősök terén rendezett demonstrá­ción is elöljárói engedélye nélkül beszélt. Az atya a látogatás előtt azt mondta lapunknak, hogy vállalja a felelősséget, utána viszont ő sem nyilatkozott. A Nemzeti Koordinációs Bizottság egyébként a lelkipásztor melletti szimpátiatüntetést tervezett a püspöki palota elé, ami az atya kérésére elmaradt. (Népszava) „Fontos, hogy kiderüljön az igazság" - szólalt meg Zuschlag ügyében böszmén-kurtán az igazmondásáról híres miniszterelnök is, akinek neve több más kormánytaggal együtt szerepel Ocsovai Tamás kihallgatási jegyzőkönyvében. Ocsovai a 2002-es kormányváltástól 2004 de­cemberéig volt az ifjúsági tárca gyermek- és ifjúsági ügyekért felelős helyettes államtit­kára, s azt vallotta, hogy az akkori miniszter, Gyurcsány Ferenc hetente áttekintette a bűn­­cselekmény alapját képező pályázatokat... 2007 ősze egyre forróbb, a kormány egyre jobban belegabalyodik gyalázatos ügyei és ha­zugságai hálójába.” (írja D. Horváth Gábor Elszabadult vízágyú című cikkében a Ma­gyar Nemzet szeptember 20-i számában.) „ Vajon Őszöd után egy évvel lehet-e még egy­szer ugyanabba a folyóba lépni? Képes lesz-e a minden tekintetben csődbe került kormányzat a mohó és még mindig éhes nagytőke utolsó kívánságait is teljesítendő egy újabb októberi zavargássorozat kirobbantásával további időt nyerni? A Magyar Gárda elleni hisztérikus és hála istennek eddig eredménytelen támadásso­rozat, a mérsékelt számú kormányellenes tün­tetőktől való álságos rettegés a szocialista kép­viselők soraiban egyaránt azt mutatja, hogy a baloldalnak ellenségre van szüksége. Olyan el­lenségre, amelyre rákenheti saját felelősségét. Ezért járnak a Gárda nyomában hisztérikus gyűlölködők.” (írja Bencsik András Őszöd után egy évvel című cikkében a Demokrata szeptember 20-i számában.) BELFÖLD 2007. SZEPTEMBER 21., PÉNTEK NÉPSZAVA Évi 2,5 milliárd forintos megtakarítást hozhat a hálózati korszerűsítés Postai partnerkereső program indul Vállalkozóknak adnak át nemsokára csaknem 1200 postahivatalt. Erről számolt be a Magyar Posta Zrt. elnök-vezérigazgatója. Szabó Pál azonban azt is megerősítette, hogy a társaság privatizálása semmilyen formában nincs napirenden, s nem szerepel a 2013-as teljes piacnyi­tásig szóló stratégiai tervben sem. Ugyanakkor a lépést a postai piac liberalizációjára való felkészülés fontos lépésének nevezte. A Magyar Posta Zrt. (MP) hosszú távú modernizációs programjának következő lépcsője, hogy vállalko­zóknak adnak át 1184 csekély forgal­mú postahivatalt. Ettől 2009-től évi 2,5 milliárd forint költségmegtaka­rítást remélnek. Az új szolgáltatók a forgalom után részesülnek a bevétel­ből. Az október közepén megjelenő közbeszerzési felhívás négy megyé­ben (Heves, Komárom-Esztergom, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg) 220 hivatalához keres üzemeltetőt. Ezek részben bérelt helyiségekben, részben az MP saját ingatlanában működnek, az ott foglalkoztatottak száma 560. Várhatóan közülük is so­kan jelentkeznek, hogy vállalkozó­ként folytassák munkájukat, mások számíthatnak arra, hogy állást kap­nak a pályázatot megnyerő vállalko­zótól. Az MP valamennyi érintettet felkészíti a változtatásra, a helyi igény szerinti átképzési programmal vagy lehetőséget nyújt a nyugdíjba menetelre. A mostani első ütemben új gaz­dára találó posták jövő július 1-jétől kezdik meg működésüket. Az első pályázat tapasztalatainak mérlegelé­sével hirdetik meg jövőre a követke­zőket, újabb négy-öt megyére. Szabó Pál vezérigazgató elmondta: a ter­vekről konzultáltak a munkavállalói érdekképviseletekkel, megkeresték az országgyűlési pártok frakcióit (az MDF, az MSZP képviselői már meg­hallgatták a tájékoztatást, az SZDSZ a közeli napokban teszi, a Fidesz és a KDNP egyelőre nem jelezte érdeklődését), továbbá valamennyi érintett település önkormányzatát és a vállalkozói érdekképviseleteket. A Népszava kérdésére a vezérigaz­gató közölte: a társaság privatizálása semmilyen formában nincs napiren­den, s nem szerepel a 2013-as teljes piacnyitásig szóló stratégiai tervben. Az öt éve elkezdett szolgáltatás­korszerűsítés első idei lépéseként 104 kis forgalmú postát bezártak és továbbiaknak csökkentették a nyit­vatartási idejét. Ez évi 700 millió forint megtakarítást jelent. De az in­tézkedés hatásainak felmérése után a most elkészült elemzés következmé­nyeként több postán várhatóan ismét bevezetik a szombati nyitva tartást. Az ország 2800 pontján van jelen­leg folyamatos postai szolgáltatás, ebből 330-at vállalkozók nyújtanak­­ szoros postai felügyelettel. Amíg Portugáliában 66 százalékot tesz ki az összes postai szolgáltatópont aránya, Németországban 58 százalé­kot, nálunk csupán 12-t. Ugyancsak alacsony az egy alkalmazottra jutó bevétel, a németországinak kevesebb mint negyede. Szöllősi Ferenc A hivatalok átadásától két és fél milliárdos megtakarítást remélnek Fotó: Népszava-archív Drágán kong a láda A távolsági értekezésben a levelek, táviratok szerepét rohamosan veszi át a telefon, az internet. Kötelességszerűen körbejárják a zöld autók naponta a városokat, fal­vakat, begyűjteni a postaládák tartalmát, de azok jórészt üresek, csak a szállodák és a postahivatalok előttiek forgalma érdemleges (és persze a tanyavilág gyűjtő­pontjain lévőké). Ennek ellenére a jogszabály előírása értelmében meg kell tartani a hálózatot, korszerűsítésére, darabjainak cseréire a közeljövőben másfél milliárd forintot fordít a Magyar Posta. Kevesen tüntettek a rádiónál is Egy a zászló, láthattuk tegnap kora este a Magyar Rádió épületénél, ami­kor újra a nemzeti és az árpádsávos lobogó alatt gyülekeztek az emberek. Nem nagyon jött össze kétszáznál több ember este hat óráig. Láthatóan szétesett, megosztott ez a társaság, hiszen a Magyar Nemzeti Bizottság mellől már eltűntek az egyéb szerve­zetek, amelyek korábban mozgatták a tömeget. A szónokok megismételték az elmúlt napokban már hallott követe­léseiket, többek között azt, hogy ok­tóber 23-án a kormány képviselői ma­radjanak távol a megemlékezésektől. Elhangzott, hogy bontsák le a nemze­ti önérzetet sértő szobrokat, közülük is elsősorban a Szabadság téri szovjet hősi emlékművet. Az alkotmányt bol­sevista tákolmánynak minősítették, s követelték, hogy a reggeli televíziós műsorokban az ellenzéki politikusok is szerepeljenek. Pontjaik között sze­repelt, hogy hozzák nyilvánosságra az 1956. október 25-i Kossuth téri sortűz elkövetőit, azoknak a nevét, akik a Földművelésügyi Miniszté­rium tetejéről a tömegbe lőttek. Végül természetesen újra skan­dálni kezdték a jelenlévők, hogy a kormány mondjon le. Ezután Gonda László, a Magyar Nemzeti Bizottság 2006 ügyvivője átadta a petíciót a vaskerítéssel elzárt rádió épületé­ből kijövő Nagy Iván Zsoltnak, a Krónika ügyeletes szerkesztőjének. Ő annyit közölt, tanulmányozzák a szöveget. Az esti órákban folya­matosan fogyatkozó tüntetők békés várakozásra rendezkedtek be, remél­ve, hogy az átadott petíciót vagy szó szerint, vagy legalább tartalmában közzéteszi a közszolgálati rádió. Kedden este ugyanerre vártak a Magyar Televízió épületénél is, de végül a petíciót csak kivonatosan ismertették a Híradóban. Sz. L. A petíciót a Krónika ügyeletes szerkesztője, Nagy Iván Zsolt (jobboldalt) vette át Gonda Lászlótól­Fotó: Bielik István Újabb botrány az egészségügyi tárcánál? Igaz-e, hogy Kovács Attilának, az Egészségügyi Minisztérium (EüM) volt államtitkárának a szakrendelői több mint 12 millió forint állami támogatást kaptak? Ezt a kérdést jut­tatta el Horváth Ágnes szakminisz­ternek Pesti Imre fideszes képviselő, aki azután fordult a tárcavezetőhöz, hogy a Magyar Nemzet beszámolt róla: a Kovács által működtetett Europ-Med Kft. és Men­tor Care Kft. még az államtitkár távozása előtt 9,3 millió, illetve 3,5 millió forintot ka­pott a járóbeteg-szakrendelők között nemrég szétosztott 130 millióból. Az ellenzéki politikus azt is tudni szeretné, a miniszter nem tartja-e etikátlannak, hogy Kovács részt vett a támogatási összegek odaítélésében, ami miatt dicséretet is kapott, s hogy a járóbeteg-szakellátás finanszírozása valóban a betegek érdekeit szolgál­­ja-e? A szaktárca nem cáfolta a lap állításait, de kiemelték, hogy a pénz szétosztása a három legnagyobb szakmai szervezet bevonásával és egyetértésével történt. Indoklásuk szerint a támogatásokat az április-jú­nius közötti teljesítmény arányában ítélték oda, ezért kapta az Europ-Med Kft. a legnagyobb támogatást. A múlt hónapban Matejka Zsuzsa, a tárca kabinetfőnöke volt kénytelen megszabadulni több gyógyszertár­ban lévő kisebbségi tulajdonrészétől, miután kiderült, a patikákat azután hozták létre, hogy a múlt év végén a kormány egyszerűsítette a patika­alapítás szabályait. Az EüM hivata­los álláspontja szerint nem volt szó összeférhetetlenségről. L. G. Lemondott a Magyar Gárda alapító tagja Megvált a II. kerületi önkormányzat pénzügyi szakbizottságában viselt tagságától a Fidesz-KDNP által jelölt Schön Péter, aki az egyesületi formában működő Magyar Gárda tíz alapító tagjának egyike - értesült lapunk. A testületi ülésen Schön nem jelent meg, de küldött egy levelet, be­jelentve lemondását. Ezt Láng Zsolt fideszes polgármester előterjesztésére a testület elfogadta, a Fidesz-KDNP pedig mást jelöl majd a tisztségre. Úgy tudjuk, Schön döntésének hátte­rében politikai nyomás állt. Más jele is van annak, hogy a Fidesz - legalábbis a felszínen - elhatároló­dik a Magyar Gárdától. Egy szolnoki fideszes olvasó például arról számolt be a szélsőjobboldali írásairól elhíre­­sült kuruc.info portálnak, hogy a múlt héten a párt kampány SMS-számáról azt az üzenetet kapta: „Tudomásunk szerint vasárnap Szolnokon Magyar Gárdával kapcsolatos találkozó lesz, kérünk, ne vegyél részt rajta!” Eközben folytatódik a Magyar Gárda országjárása. Szerdán Győrött tartottak fórumot, de - mint korábban több városban - más helyszínt kellett választaniuk, mert állítólag Borkai Zsolt fideszes polgármester „meg­tiltotta”, hogy a művelődési központ helyt adjon a rendezvénynek. Sőt, a városvezető - Molnár Csabával, a körzet MSZP-s országgyűlési kép­viselőjével együtt - támogatta, hogy a gárda rendezvényével egy időben békés tiltakozást szervezzenek. Erre Borkai is elment volna, de úgy tud­juk, ettől „felsőbb politikai utasítás­ra” elállt. A Magyar Gárda rendezvényén végül 300, a tiltakozó ellentüntetésen 400-500 fő jelent meg. Utóbbin ott voltak - a Fidesz kivételével - a helyi MSZP, SZDSZ, MDF, valamint az önkormányzati munkában részt vevő Pro Urbe civil szervezet képviselői is. Megjelent Molnár Csaba mellett Balogh József MSZP-s országgyűlési képviselő is, aki 1994 és 2006 között vezette a várost. A rendezvény béké­sen zajlott, de a tömeg szélén 25-30, fekete ruhás, pólóján fasiszta jelsza­vakat és Hitler arcképét viselő fiatal fotózta, filmezte a résztvevőket. Erkölcsi támogatásáról biztosítot­ta viszont a Magyar Gárdát a győri „NE-Felejcs” Polgári Egyesület ne­vében Fehérné Markó Kamilla elnök - tudósított a Kisalföld című napi­lap. A NE-Felejcs amúgy szorosan együttműködik a helyi Fidesszel. Több tagjuk pártdelegáltként került önkormányzati tulajdonú társaságok testületeibe: az elnök férje például a Győri Ingatlankezelő és Szolgáltató Zrt. igazgatóságába. Lengyel Tibor

Next