Népszava, 2007. október (134. évfolyam, 229-254. szám)

2007-10-01 / 229. szám

NÉPSZAVA 2007. OKTÓBER 1., HÉTFŐ BELFÖLD Központilag szervezett lopásról beszélt a húszéves évfordulón a Fidesz elnöke Emlékezéses orbániáda Lakiteleken Magyarország ma szociális válság­ban vergődik- közölte az amúgy is nemzethalált vizionáló lakiteleki emlékülésen Orbán Viktor. A húsz évvel ezelőtti találkozóra emlé­­kezők a Fidesz-elnök előtt is arról beszéltek, ma rosszabb a helyzet, mint a rendszerváltás előtt volt. A nagy öregek nosztalgiáztak a konferencián, de úgy tűnt, mintha mindegyikük a Fidesz elnökének záróbeszédét igyekezett volna előkészíteni. Egyfajta Zuschlag-modellt építenek ki, amelynek az a lényege, hogy központilag szervezik meg Magyar­­ország és a magyar polgárok erő­forrásainak ellopását - vélte Orbán Viktor. Lakiteleki beszédében a párt­elnök javarészt önmagát ismételte. Újra elmondta - akárcsak a nyáron Tusnádfürdőn hogy Európában új szelek fújnak, szociális piacgaz­daság épül, Magyarország viszont a jelenlegi kormány „jóvoltából” lera­gadt. A Népfőiskolán egybegyűltek legnagyobb megelégedésükre azt is hallhatták: Lakitelek történelmi hely, ahol sorsdöntő események zajlottak. A Fidesz-elnök úgy fogalmazott: „Itt volt a meghatározó, indító pontja annak a folyamatnak, amely végül is elvezetett az 1990-es első szabad választásokig, majd tovább, egészen Magyarország NATO- és uniós csat­lakozásáig”. Ma azonban szociális válság van, a válságot Orbán szerint a kormány maffiapolitikájának kö­szönheti az ország. Mint mondta, az új baloldalt mindez hidegen hagyja, pedig így az ország újra kelet felé sod­ródik. Szerinte még nem dőlt el, hogy kelethez vagy nyugathoz tartozunk. Azért is fontos Lakitelek, hogy az ott egybegyűltek segítségével meghatá­rozhassák a megfelelő irányt. A politikus arra figyelmeztette a jelenlévőket, ne engedjék, hogy a de­mokrácia keretein kívüli megoldást akarjon találni bárki a szociális válság feloldására. Ne engedjék a magyar jobboldalt olyan helyzetbe sodródni, amellyel az ország kiírhatja magát az „új európai fősodorból”. A megoldás kulcsa természetesen a népszavazás, amely csak demokratikus és erőszak­­mentes lehet. A Fidesz-elnök azzal biztatta híveit, hogy a népszavazás győzelmének pillanatában mindenki rájön, mi is a népakarat. A referen­dum lesz az új kezdet. Húsz esztendeje a magyarság esé­lyeit boncolgatták Lezsák Sándor lakiteleki tanyáján. Szombaton Euró­pa és a magyarság esélyeiről mondtak véleményt a korábbi konferencia szer­vezői, illetve azok, akiket a parlament fideszes alelnöke erre felkért. Fekete Gyula író, aki két évtizede is elnökölt a tanácskozáson, ifjonti hévvel han­goztatta, ők rontották el a magyarság esélyeit, és hozzátette, nem a harcok­ban, hanem a megbékélésben voltak naivak, Így történhetett, hogy a „min­den fordulatot túlélő bolsevik párt vezényelte a rendszerváltást és vezé­nyel ma is”. Kijelentette: „Gyurcsány Ferenc pártdiktatúrává fokozta le a demokráciát”. Hosszan sorolta, hogy a kormány elherdálja az évszázadok alatt összegyűjtött közvagyont és hogy a pusztulás megállíthatatlanul folytatódik. Bíró Zoltán, az MDF első elnöke szerint a „Gyurcsány-Kóka-féle bűn­­szövetkezet” teszi tönkre a családokat és ma mindenkinek az az érdeke, hogy a kormányt minél hamarabb eltaka­rítsák. Csoóri Sándor költő - ahogy ma többen teszik - Antall Józsefet bí­rálta, Csurka István pedig bár maffiás államcsínyt emlegetett, mégis békü­­lékenyebb volt, mint a rendszerváltás óta bármikor. Az MDF egykori alel­nöke leszögezte ugyanis, hogy nincs szükség fegyveres harcra, inkább ar­ra, hogy összefogjanak a jobboldalon, azután megnyerjék a választásokat és a kétharmados győzelem után meg­szülessen az új hatalom. Azt mondta, hogy többprogramúságra van szük­ség a többpártrendszer helyett. De kijelentette, Magyarországnak nem kell kilépnie az Európai Unióból. Mindezzel vélhetően Orbán Viktor­nak akart megfelelni, aki Lakitelekre érkezésekor ha nem is fogott kezet a MIÉP elnökével, de kissé kényszere­dett mosollyal szalutált Csurkának. A Népfőiskolán egyébként hatalmas tapsot kapott Pozsgay Imre, Szűrös Mátyás, Morvai Krisztina, de a kicsit áporodott hangulatúra sikerült em­lékkonferencia résztvevői mégiscsak Orbán Viktort ünnepelték, aki húsz éve nem volt ott a lakiteleki sátorban. Fazekas Ágnes A nagy érdeklődés épp annyira szólt a húsz év előtti eseménynek, mint az évfordulóra érkező Orbánnak­Fotó: Szalmás Péter Sok hiányzó Inkább fideszes feeling uralkodott ezúttal a rendszerváltás egyik legfontosabb ese­ményeként nyilvántartott találkozó helyszínén. MDF-es politikust alig lehetett látni és bár Lezsák Sándor lapunknak azt mondta, mindenkit meghívtak az emlékkon­ferenciára azok közül, akik húsz éve ott ültek a sátor alatt, sok ismert közszereplő és politikus hiányzott. Nem volt ott Bihari Mihály, Lengyel László, Gombár Csaba, Konrád György, Szabad György és Áder János. Lezsák azt mondta, ő annak örül, hogy vagy ezren megjelentek és neki a régiek közül igazán csak Csengey Dénes hiányzott, akiért vasárnap misét mondtak. Újabb közéleti személyiségek tanúskodtak a Zuschlag-ügyben Nyilvánosságra hozhatja vallo­mását a Zuschlag-ügyben a múlt héten meghallgatott Gyurcsány Ferenc, ha akarja - közölte a Bács- Kiskun megyei főügyészhelyettes. Előzőleg a Fidesz a kormányfő val­­lomásának közzétételét követelte. Közben kiderült, meghallgatták Szilvásy György titokminisztert és az ifjúsági tárca korábbi miniszte­rét, Jánosi Györgyöt is. Ha az ügyészség a nyilvánosság előtt azt mondja, hogy a tanúvallomások tartalmának nyilvánosságra hozatala nem veszélyezteti a nyomozás mene­tét, akkor Gyurcsány Ferenc ezt kész megtenni. így reagált Daróczi Dávid kormányszóvivő a Fidesznek arra a felvetésére, hogy Gyurcsány Ferenc és Szilvásy György, a polgári titkos­­szolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter is hozza nyilvánosságra a Zuschlag-ügyben tett ügyészségi tanúvallomását. A Fidesz azután kezdte el követelni a tanúvallomások nyilvánosságra hozatalát, hogy kiderült, Gyurcsány után pénteken a Bács-Kiskun Me­gyei Főügyészség ügyészei a Jánosi György minisztersége idején a tárca apparátusát közigazgatási államtitkár­ként irányító titokminisztert is kihall­gatták. Répássy Róbert, az ellenzéki párt frakcióigazgatója szerint sem Gyurcsány, sem Szilvásy nem tisztáz­ta magát a vádak alól a közvélemény előtt. Továbbra sem lehet tudni, hogy hogyan működhetett a tudtuk nélkül egy ilyen „üzemszerű pénzlenyúlási rendszer”. A kormányszóvivő szerint a kormány álláspontja egyértelmű: segíteni kell az ügyészség munkáját és nem akadályozni, s ezt kell a Fi­desz kérése kapcsán megfontolni. A tanúnak van lehetősége arra, hogy a főügyészségtől elkérje saját vallomását, és utána „azt csinál vele, amit akar”, ebbe a főügyészségnek nincs beleszólási lehetősége - reflek­tált a kormányszóvivő szavaira Bács- Kiskun megye főügyészhelyettese. Szabó Ferenc ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy adott esetben ez sértheti a nyomozás érdekeit. Szilvásy Györgyöt a pályázati rendszer működéséről, a pályázatok elbírálásának valóságos menetéről kérdezte az ügyészség. Szabó Ferenc szerint a hétfőn folytatódó és várha­tóan november 29-én lezáruló eljá­rásban további prominens, és kevésbé ismert személyeket is beidéznek még. Jánosi György szocialista országgyű­lési képviselő, a Medgyessy-kormány gyermek-, ifjúsági és sportminisztere megerősítette azt az információt, hogy őt is meghallgatták az ügyé­szek, ugyanakkor arról, hogy mikor és konkrétan miről faggatták, nem kívánt nyilatkozni. Nem hagyjuk, hogy a politikai bal­oldalról „néhány tróger” miatt általá­nossá váljon az a nézet: ezek így kí­vánnak meggazdagodni és morálisan tarthatatlanok - mondta Kiss Péter, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető mi­niszter az MSZP Baloldali Tömörülés Platformjának szombati tanácskozá­sán. A Zuschlag- és a Weiszenberger­­ü­gyre utalva úgy fogalmazott, nincs szocialista politikus, „aki ne kívánná ezeket a háta közepére”. Népszava-összeállítás Vita már csak részletkérdésekről A jövő héten megállapodhatnak a pártok az első házszabály-módosító csomag még nyitott kérdéseiben - tudta meg lapunk. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke korábban elmondta, várhatóan októberben terjesztik a javaslatot a parlament elé. Úgy tudjuk, a frakciók abban állapodtak meg, hogy első körben az Alkotmánybíróság által megállapított mulasztásos alkotmánysértések több­ségét orvosolják. A tervezet szerint tíz fő lesz a frakcióalakítás minimuma, kevesebb tagnál megszűnik a képviselőcsoport. Ez alól kivételt jelent, ha egy párt az ötszázalékos küszöböt elérve bejut a parlamentbe, de tíznél kevesebb képviselője lesz. Ekkor az egész cik­lusban a legkisebb frakció létszáma lesz az irányadó a frakcióalakítás és -megszűnés esetén is. Úgy tudjuk, a független honatyák „érdekképviseletét” a házelnök látja majd el. Megegyeztek a pártok, hogy minden független képviselőnek leg­alább egy bizottsági helyet kell adni. Rögzítik a házszabályban azt is, hogy a frakciók a parlamentben képviselt létszámuknak megfelelően, arányo­san kapnak helyet egy-egy bizott­ságban. Ennek kapcsán van még egy kis vita. Úgy tudjuk ugyanis, hogy az MDF azt szeretné, hogy minden frakció minden bizottságba legalább egy tagot delegálhasson, illetve ha szavazati jogot nem is, de részvételi jogot adjanak minden pártnak. Az MSZP és a Fidesz szerint viszont nem lenne jó, ha a legkisebb frakcióhoz igazítanák a bizottságok létszámát. Főszabályként várhatóan rögzítik az arányos képviselet és a minden frak­ció minden bizottságban elvet is, az­zal a kitétellel, hogy a frakcióvezetők ettől eltérően is megállapodhatnak. Megegyezhetnek a frakciók abban is, hogy a plenáris ülésekhez hason­lóan a bizottsági tanácskozásokat is közvetítse a tévé és a rádió, de arról még vita van, hogy a házelnök vagy a házbizottság döntsön arról, hogy egy adott napon melyik testület ülését követhesse nyomon a közvélemény. A vizsgálóbizottságokról most csak annyit rögzítenek, hogy az ilyen tes­tületek elnökét a vizsgált kormány ellenzéke adja, a többi kapcsolódó kérdést törvényben kell rendezni. Az előző ciklusban a felszólalási időkeret miatt bukott a házszabály­módosítás, most viszont megállapod­tak a kérdésben. A tervek szerint a minimum időkeret 15 perc lesz, ennél kevesebb időt a házbizottság sem állapíthat meg egy beszédhez. Egyes kiemelt törvényeknél a minimum idő 30 perc lesz és a függetlenek fejen­ként kapnak ugyanennyi felszólalási időt. A. J. Szili Katalin házelnök segített kompro­misszumokat találni Fotó: Népszava-archív 3 Molnár Gyula: politikai támadás érte az öblöt Elvtelen, alaptalan indokokkal, politikai ha­talmi érdekből támadják ismét Újbuda egyik legjelentősebb fejlesztését, miközben a Kopaszi gáton tisztességes és szakszerű ingatlanfejlesz­tés történt - jelentette ki a városrész szocialista polgármestere. Molnár Gyula a kerületi ellenzék által vitatott hátterű ingatlanügyek helyszínén, a Lágymányosi öbölben részletes írásos anyagot osztott ki, amely cáfolja a hűtlen kezelés vád­ját. Ezt valószínűsítette ugyanis a múlt héten az ügyészségen tett feljelentésében Schneller Domonkos fideszes önkormányzati képviselő. Mint arról beszámoltunk, szerinte „legalább 1—6,5 milliárd forint kár érte Újbudát, mert az önkormányzat egy sor hibás döntést hozott, amikor idő előtt kilépett a terület hasznosítására létrehozott Öböl XI. Kft.-ből, (...) de az elmaradt haszon elérheti akár a 10-15 milliárd forintot is.” A polgármester kijelentette: az önkormányza­ti tulajdonú öbölszakasszal szomszédos terület tulajdonosával (Leisztinger Tamás vállalkozó) közös cégbe apportként bevitt terület becsült értékét jóval meghaladó összeget (három év alatt 38 százalékos haszon keletkezett) „kapott vissza” a kerület azzal, hogy két részletben ér­tékesítette üzletrésze többségét (egy százaléka maradt a cégben). A kiosztott anyag azt is meg­említi, hogy a területen mintegy 5,5 milliárd fo­rintból megépült közparkot és létesítményeket a helyiek használhatják, s ez egy fillér közpénzbe sem került. A polgármester szerint nincs félni­valójuk az ügyészségi vizsgálat miatt. Emlékez­tetett, hogy a kerületi eseti bizottság is rendben lévőnek találta az ügyletet. Lengyel Tibor Bolyai-díj Lovász Lászlónak Lovász László matematikus kapta az idén a Bolyai-díjat, a magyar tudományos élet legran­gosabb elismerését. A Vígszínházban tartott ünnepségen a köztársasági elnök arról beszélt, hogy Magyarországnak nincs jövője, ha a tudomány nem képes együtt fejlődni a világgal. Sólyom László szerint ehhez jó oktatásra van szükség, de ez nem megy, ha az iskolákon és a pedagógusokon takarékoskodunk. Előtte Gyurcsány Ferenc megállapította, egyre kevesebbeknek adatik meg az esély, hogy a tudás segítségével „felkapaszkodjanak”. Ha van patriótaprogram, akkor ez az iskola, a kultúra és a tudomány fejlesztésének programja - érvelt a miniszterelnök. A magyar üzletemberek által alapított díjjal 50 ezer euró jár. (Népszava) Kondorosit vonzzák a darázsfészkek A politikai osztálynak önmagán kell elkezdenie a rendteremtést, az „Új rend” tíz pontjából a pártfinanszírozás, a képviselők munkavégzése és a költségtérítés átalakítása a fő feladat -jelentette ki Kondorosi Ferenc, az „Új rend” program összehangolásáért felelős kormánybiz­tos. A volt igazságügyi államtitkár szerint olyan ügyeket kell rendbe tenni, amelyekkel évek óta kínlódik a jogalkotás. Mindegyik darázsfészek, mert az eddigi tehetetlenségébe kell belenyúlni, „de mindig vonzottak a nagy, nehéz, bonyolult feladatok” - fogalmazott. (MTI) Kaposvári elvárások A Magyar Gárdától való elhatárolódásra szólította fel a munkaügyi miniszter - Ka­posvár országgyűlési képviselőjeként - Szita Károlyt, a város polgármesterét. Lamperth Mónika sajnálatosnak nevezte, hogy a város a napokban otthont adott a Magyar Gárda rendezvényének, amiről a sajtóból értesült. Mint mondta, kíváncsi volt, hogy Szita Károly elhatárolódik-e ettől, és ha igen, milyen intézkedéseket tervez, hogy ilyen rendezvény ne fordulhasson elő. „Semmi ilyet nem tett” - állapította meg Lamperth Mónika. A város polgármestere a távirati irodának erre úgy reagált: eddig is és ezután is elhatárolódik minden szélsőségtől. (MTI) Beiktatják az új államtitkárt Ma tesz esküt az Országgyűlésben és kezdheti meg munkáját az Egészségügyi Minisztérium új államtitkára. Kincses Gyulát az SZDSZ ügy­vivői testülete múlt héten jelölte. Hivatalosan a miniszterelnök javaslatára az államfő nevezi ki. Az 55 éves szakember a rendszerváltás után még az MDF országgyűlési képviselője volt, azóta szinte mindegyik kormányban dolgozott tanácsadóként, részt vett a mostani reformter­vek kidolgozásában is. Elődje, Kovács Attila négy hónap után lemondott, mert vissza kívánt térni eredeti szakmájához. (Népszava)

Next