Népszava, 2007. október (134. évfolyam, 229-254. szám)

2007-10-12 / 239. szám

NÉPSZAVA 2007. OKTÓBER 12., PÉNTEK Kiderült, nem egyenértékűek a diplomák, most kezd kialakulni az egyetemek és főiskolák új értékrendje Többféle végzettséggel sem biztos az elhelyezkedés Magyarországon sokan azt gondolják, minél több diplomájuk van, annál könnyebben találnak munkát, pedig ez nem így van - állítja Gáspár Péter Pál, a Corvinus Egyetem Közgazdasági Továbbképző Intézetének igazgatója. Szerinte ugyanis „dip­lomagyárak" működnek egy elrontott oktatási modellben. A Corvinus kimutatása szerint a felsőfokú végzettségű pályakez­dők többsége kétdiplomás, mégsem tud elhelyezkedni. Normális körülmények között a képzés és a képzettség egy sza­bályos piramist alkot, amelynek az alja a közoktatás, középtája a szakképzés, a csúcsa felé ta­lálható a felsőfokú képzés, és a csúcsát a másoddiplomát adó szakirányú szakképzés adja - mondja Gáspár Péter Pál, a Corvinus Egyetem Közgazda­­sági Továbbképző Intézetének igazgatója. - Magyarországon azonban az elmúlt évtizedek alatt ez a szabályos piramis különböző okok miatt nagyon sokat torzult. Az alja megingott, mert emelkedik a funkcionális analfabetizmus, a középtája majdnem eltűnt, mert nincs szakmunkásképzés, a felső harmada pedig túltágult. A dip­lomásképzés ugyanis politikai és egyéb okokból földuzzadt, és a minőség megőrzése nélküli tömegtermeléssé vált. Ráadásul bizonyos ágazatokban borzasz­tó nagy a túlképzés. Eközben az eredetileg 30, majd a későbbi 52 felsőfokú intézmény­ből nyolc éve - amikor elkezdték őket összevonni - 72 lett. Akkor kezdődött a harc is, hogy egy adott korosztályból egyre több embert vegyenek fel. S mivel a főiskolák és az egyetemek dotá­ciója „teljesítményarányos” volt, vagyis a felvett hallgatók után kapták a fejpénzt, az intézmé­nyeknek érdekükben is állt mind több diákra szert tenni. Tették ezt függetlenül attól, hogy egyeztet­tek volna, mire van szüksége a munkaerőpiacnak. Nem véletlen, hogy a nem eszközigényes tár­gyakat oktató intézményekben lett a legnagyobb túlképzés. Csak egy példa: míg 50-100 éven ke­resztül Magyarországon három jogi kar volt, most kilenc van. So­kan elvégezték divatból, és csak a diploma megszerzése után talál­koztak a szomorú ténnyel, hogy a munkaerőpiac nem fogadóképes. Erre úgy reagáltak, hogy akkor valami egészen mást kell csinál­ni, és például kommunikációt kezdtek tanulni. Ám mivel ezzel a diplomával sem fogadta őket a munkaerőpiac, nem is értek vele semmit. Ez a­­ felesleges­­ diplo­­mahalmozás. Ezért lehetséges az is, hogy a különben nem növekvő munkanélküliségen belül egyre inkább nő a diplomás munkanél­küliek aránya. Ma Magyarországon nem drága egy diploma, az egyén oldaláról kétszer sem drága - mondja Gáspár Péter Pál. Az intézmények egy részét ugyanis még mindig nem tandíjból tartják fenn, hanem állami pénzből, és vannak költségtérítéses helyek, amelyekért még mindig nem fi­zetik meg a tényleges bekerülést. Azt persze nehéz megmon­dani, hogy mennyibe kellene kerülnie egy diplomának. Ed­dig semmit nem fizetett érte a hallgató, ez vezetett oda, hogy elvesztette az értékét. Viszont szabad-e olyan helyzetbe hozni egy társadalmat, hogy a pénz domináljon a tudásban? Tragé­dia az is. Kellene valami közép­út. Ne legyen ingyen, mert akkor nincs megbecsülve, kerüljön valamibe, de aki alkalmas rá, ám nincs pénze tanulásra, azt segítsék hozzá, hogy diplomát szerezhessen. Azt nem lehet megmondani, hogy hány diplomást kell képezni egy országban, mert az se jó, ha előírják, hogy hány ember mehet egyetemre, főiskolára, és az se, ha azt mondják, hogy bárki. An­nak pedig a hallgatók választása alapján kellene kialakulnia, hogy melyik egyetemet, főiskolát érde­mes elvégezni, mert az ott kapott diploma értékes. Nálunk eddig azt sulykolták, hogy a kiadott diplomák egyenértékűek. Pedig ez már most sem igaz. Már most lehet olyan álláshirdetéseket látni az újságokban, amelyekbe beleírták, hogy „az ilyen vagy olyan főiskolát végzettek kímél­jenek”. Az ilyen főiskolák majd megszűnnek, mert a diplomájuk nem ér semmit. Persze ha megnézzük a nagy nyugati országok oktatási rendszerét, ott is vannak „top” egyetemek, középszintűek és gyengék. De ott a munkaerő­­piac tudja mindegyikről, hogy mennyi az értéke. Nálunk most kezdi tudni. Egy dolog azonban tény - szögezi le az igazgató -: egy ország bármely ágazatában a nemzetközi elismertséget a topra képzett vezetők hozzák. Mert a többi már nem érdekes. Ez a műszaki életben mutatható be a legjobban. Egy rendszer működtetéséhez nem kell ezer hozzáértő ember. Van persze tízezer, aki megnyomja a gom­bot, de annak a nyolcnak, aki kitalálta, hogy az a rendszer hogyan működjön, a topon kell lennie. Ehhez kell a szakirányú másoddiploma, mert a felsőok­tatási képzésnek ez a csúcsa. A Corvinus Egyetem Köz­­gazdasági Továbbképző Intéze­tében nem tömegképzés folyik. „Vigyáztunk is arra, nehogy azzá váljon” - mondja Gáspár Péter Pál. - „Mi ahhoz adunk segítséget, hogy a hallgatóink mind mélyebb tudást szerezhes­senek a szakterületükön.” Mik­ei Ilona Több diploma birtokában is lehet izgulni az állásbörzén Fotó: Népszava-archív 25-34 éves korosztály 20 százalék 55-64 éves korosztály 15 százalék Forrás: OECD Felsőfokú képesítést szerzettek aránya Magyarországon A jövőnek tanulnak A Corvinus Egyetem másoddiplomás szakára évente 600 hallgatót vesz­nek fel. Csak az jelentkezhet, akinek már van egy államilag elismert dip­lomája. Egy felmérés szerint a jelentkezők 20 százalékának már kettő is van. A másoddiploma megszerzése átlagosan 1-3 millió forintba kerül. A hallgatók többsége munka mellett folytatja tanulmányait, így önerőből fizeti a tandíjat. A költségtérítés egy félévre 200-300 ezer forint. Az MSZP valódi segítséget akar nyújtani a felzárkóztatáshoz Világosan az integrációról Az integrációról világosan kell beszélni, csak így lehet nor­mális megoldása - mondta lapunknak Tatai-Tóth András, az MSZP oktatáspolitikai csoportjának vezetője. Az integráció ugyanis csak ott működik eredményesen, ahol minden gyerek alkotmányos joga érvényesül. „Véleményem szerint az erő­szakos integrációnak nem a szegregáció az ellentéte, hanem a normális integráció, ami nem elégszik meg azzal, hogy egy terembe kényszeríti a gyerekeket, hanem biztosítja az együ­ttne­­velés minden feltételét. Ha nem akarjuk eleve kudarcra ítélni a folyamatot, megfelelő légkört kell teremteni hozzá. Ezért fon­tos az integrációba bevonni a szülőket, megismerni az azzal foglalkozó tanárok tapasztalatait. Az integráció ugyanis csak ott működik jól, ahol minden gyerek alkotmányos joga érvényesül” - nyilatkozta lapunknak Tatai- Tóth András, az MSZP oktatási munkacsoportjának vezetője. Azt mondja, ő is, ahogy a mun­kacsoport is az integráció elköte­lezett híve, és éppen azt akarják, hogy a felzárkóztatáshoz minden gyerek valódi segítséget kapjon. Úgy véli, az integráció kérdése még egyáltalán nem megoldott. Neki és a munkacsoportnak is az a célja, hogy a többletforrások a leghátrányosabb térségekbe, a legnehezebb sorsú gyerekekhez jussanak el, hogy az ő iskolai ne­velésük legyen eredményesebb. De erről ne az íróasztal mellett ülve döntsenek a politikusok, előbb ismerjék meg azoknak a pedagógusoknak a véleményét, akik naponta küzdenek a prob­lémával, szerezzenek tudomást arról, korábban hozott döntéseik­nek mik a tapasztalatai. A politikus szerint a Roma Polgárjogi Alapítvány (RPA) félremagyarázza a nyilatkozatát és a szándékát is. Tatai-Tóth András a Népszabadságban szerdán megjelent cikkben azt nyilatkozta: „a szocialista munkacsoport azt támogatja, hogy ne lehessen a roma és nem roma gyermekeket erő­szakkal egy osztályba zárni”. „Az RPA tiltakozott emiatt, szerintük ugyanis „véleményé­ben a pedagógiai fatalizmus és dilettantizmus végzetes hibáján túl, mélységes előítéletének ad hangot, amikor az elkülöníteni óhajtott lemaradtakkal a cigány tanulókat azonosítja.” Tatai-Tóth szerint az integ­rációról megbélyegzés helyett normális, világos beszéd kell. Ha nem így lesz, nor­mális megoldása sem lesz a problémának. Tatai-Tóth AndrásFotó: Népszava-archív M.I. Egy megye korfája Borsod-Abaúj-Zemplén az ország egyik legnépesebb megyéje, a cigánylakosság létszáma is itt a legmaga­sabb. A közülük érettségit tettek aránya fél százalék. Országosan a magukat cigánynak valló érettségizők száma nem éri el az egy százalékot. A 2001-es nép­­számlálás alkalmával 190 046-an vallották magukat romának. Ebből Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 45 500-an. A számok csak töredékét fejezik ki a való­ságnak, a romák számát jelenleg országosan mintegy 8-9 százezerre teszik. HÁTTÉR Épp villanyszámlát fizetünk CSBltí A rendszeres banki átutalás lehetővé teszi, hogy a villanyszámla befizetésével eddig együttjáró sorben&iás helyett időnkét hasznosan­­ írítsük. Internal: www.elmu.hu Telefonos ügyfélszolgálai: 06 40/33-33-38 // A legnépszerűbb szakok Magyarországon - társadalomtudományok -vállalkozás -jog - szolgáltatások - a népesség viszonylatában fele annyian szereznek természettudományos területen diplomát, mint az OECD-országokban Forrás: OECD Munkavállalók elhelyezkedési esélyei Diplomások 83 százalék Érettségizettek 70 százalék Forrás: OECD ELMUaz emberarcú energia 9

Next