Népszava, 2008. február (135. évfolyam, 27-51. szám)
2008-02-01 / 27. szám
4 Farkasréti remények Nem adja fel a Farkasréti Általános Iskola szülői munkaközössége; különböző rendezvényekkel próbálja eltántorítani a XI. kerületi önkormányzatot attól, hogy alapítványi kézbe adja az intézményt. Erről várhatóan február 26-án dönt az önkormányzat. Mint ismert, Újbuda önkormányzata még decemberben „szellőztette meg”, hogy magánkézbe adja az 580 gyereket oktató, 75 éves iskolát, mert fenntartása túl sokba kerül. Akkor arról volt szó, hogy az alapítvány a Pasaréti Gimnázium Létrehozására és Működtetésére elnevezésű szervezet kapja meg a fenntartási jogot, ami azt jelentette volna, hogy az új elsősöknek már a 2008/09-es tanévtől - felmenő rendszerben - tandíjat kellene fizetniük, bár a már odajáróknak továbbra is ingyenes lenne az oktatás. A szülők tüntetést szerveztek az önkormányzat tervezett lépése ellen, amivel elérték, hogy a testület átmenetileg eltekintett az iskola átadásától, és úgy döntött, „megvizsgálja külső fenntartó bevonásának lehetőségét”. Azonban Bács Márton alpolgármestertől megtudtuk, az alapítványon kívül továbbra sem akadt más bátor vállalkozó. Egy iskola kérte csupán a pályázati anyagot, de az az elmúlt években már többször csődbe ment. A szülőkkel viszont a decemberi tüntetés után megindult a párbeszéd, így - Bács szerint - kompromisszumkészebb az ő hozzáállásuk is. A szülők szerint a terület legjobb fekvésű önkormányzati fenntartású iskoláját, ahol minden évben jelentős a túljelentkezés és ahol 3 tornaterem és uszoda is van „valaki kinézte magának”. Ezért az iskola privatizációja ellen február 19- én békés, politikamentes demonstrációra készül több szervezet az iskola előtt. M. I. Nem volt összeférhetetlen a pályázat Nem sértette meg Szabó György MSZP-s képviselő a vizsgált projektekben és időszakban az akkor hatályos összeférhetetlenségi szabályokat - derült ki az önkormányzati és területfejlesztési miniszter által decemberben elrendelt vizsgálatból. Bajnai Gordon azért indított vizsgálatot az Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács (RTF) elnöki posztját is betöltő politikus ellen, mert felmerült, hogy családi cége uniós forrásokhoz jutott. Kiderült, a Regiteszt Kft. nem volt kedvezményezettje egyetlen pályázatnak sem, társszerződőként egy esetben szerepelt, tényleges kifizetéshez közvetlenül nem jutott hozzá, szállítói számlaadóként viszont több helyen előfordult. Noha nem sértett meg semmilyen szabályt a képviselő, Bajnai felhívta a figyelmét, hogy idén április elsején új szabályok lépnek hatályba, amelyek értelmében az RTF-elnökök és hozzátartozóik a jövőben nem pályázhatnak közösségi forrásokra. Figyelemre méltó, hogy ennek a javaslatnak egyik parlamenti társbeterjesztője Szabó György volt. (Népszava) „Horváth Ágnes például nem szégyelli kijelenteni azt, hogy »az egészségügyi tárcának sem módja, sem lehetősége nincs arra, hogyha a népszavazáson a vizitdíj eltörléséről születik döntés, akkor a kieső összeget pótolja a háziorvosok számára«. Tényleg nincs módja Horváthnak 2009 januárjáig gondoskodni a kieső bevétel pótlásáról? Akkor ideje lenne, hogy a politikus asszony valami más kenyérkereseti lehetőség után nézzen... Például kevesebb gumilövedékért, vízágyúért, műanyag bilincsért, postásbicikliért, digitális tábláért, semmitmondó szakértői véleményért kellene kidobálni a milliárdokat... Mérhetetlen cinizmussal az SZDSZ most azzal kampányol, hogy a népszavazást kezdeményező Fidesz vissza akarja hozni a kommunizmust.” (írja Nem költségvetési tétel című cikkében Torkos Matild a Magyar Hírlap január 31-i számában.) ,,Nem az a cél tehát, hogy népszavazással szüntessük meg a vizitdíjat, kórházi napidíjat és tandíjat, mert ez csupán az eszköz. A cél az, hogy a népszavazással a mohóvá lett hatalmat állítsuk meg előrenyomulásában, a sok lúd disznót győz elv segítségével... Jellemző, hogy már a várható siker hírére szökdösnek a hatalmi centrumból kifelé az első dezertőrök. Ezért van különleges jelentősége a budai előrehozott (sic! - a szerk.) képviselőválasztás második fordulójának is, mert az is a népakaratot gerjeszti. Aztán év végén jön majd egy újabb népszavazás... és a társadalmi akarat karámjába zárva végül összeomlik a hazugság gépezete.” (írja Bencsik András A játszma elkezdődött című cikkében a Demokrata január 31-i számában.) BELFÖLD 2008. FEBRUÁR 1., PÉNTEK NÉPSZAVA Teljesíthetetlen követelésekért kezdett vitatható munkabeszüntetésbe Gaskó szakszervezete • Újra megbénul a vasút: céltalan sztrájk? Káoszt ígért Gaskó István, a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezetének (VDSZSZ) elnöke a vasúti közlekedésben országszerte ma kezdődő határozatlan idejű sztrájk esetére. A nagy vasutas érdekképviseletek közül egyedüliként munkabeszüntetést hirdető VDSZSZ a MÁV Zrt. és leánycégei által is elfogadhatónak tartott béremelésen kívül olyan, több tízmilliárd forint terhet jelentő pluszkövetelés eléréséért mozgósította tagjait, melyek teljesítését a cégek és a tulajdonos államot képviselő szaktárca is határozottan elutasította. Kiszámíthatatlan közlekedést, vasúti káoszt okozhat a VDSZSZ által ma hajnaltól indított országos sztrájk. A Gaskó István vezette érdekképviselet határozatlan időre hirdette meg a munkabeszüntetést a MÁV Zrt.-nél és leányvállalatainál, a személyszállító MÁV Startnál, a MÁV Gépészeti Zrt.-nél, illetve a MÁV Trakció Zrt.-nél. Vagyis nem közölte, hogy meddig tart a nyomásgyakorló akció, melynek körülményei is homályosak. A „pontatlan adatközlésért” bírálta is a szakszervezetet a MÁV, mondván: az eljárás a sztrájkjoggal való visszaélés lehet, mellyel nem csak a társaságot, hanem az utasokat is kiszolgáltatott helyzetbe hozzák. A vitatott eljárásáról korábban Bárány Balázs, a VDSZSZ érdekvédelmi alelnöke lapuknak azt mondta: azért nincs konkrét időpont, mert ha megállapodnak a még elégséges szolgáltatásról, úgyis teljes körű sztrájk lesz, ellenkező esetben viszont egy „totális” munkabeszüntetést nem viselne el a „helyzet”, így inkább más-más időpontokban, más területeken állna le a munka. A még elégséges szolgáltatásról tegnap késő estig egyeztettek a felek, ám nem tudtak megállapodni. (Az átalagos napi 3200 vonat helyett a MÁV a tárgyalások végén már „beérte” volna 650 járattal is, de a szakszervezet ragaszkodott ahhoz: csak 360 közlekedjen, így a VDSZSZ tájékoztatása szerint „hajnaltól bármikor, bárhol káosz alakulhat ki”. Mint arról beszámoltunk, a VDSZSZ annak ellenére szervezi a sztrájkot, hogy gyakorlatilag semmi esélye követelései teljesítésének. A szakszervezet ugyanis a kollektív munkaügyi vita eredménytelenségére hivatkozva hívta fel dolgozóit arra, ne vegyék fel a munkát. Azt kívánják elérni, hogy a MÁV Zrt.nél már elfogadott 6,9 százalékos alapbéremelésen, illetve a béren kívüli juttatások évi 250 ezer forintra növelésén túl teljesítsék pluszköveteléseiket is. A MÁV Start és a MÁV Gépészeti Zrt. munkavállalói számára kérnek további 10 százalékos bérfejlesztést, valamint mindhárom leánycég dolgozóinak egyszeri, nettó 250 ezer forint pluszjuttatást követelnek a Cargo eladásából befolyt 102,5 milliárd forintból. Gaskó István arra hivatkozott, hogy a kiszervezés miatt a MÁV leányvállalatainál dolgozókat - a béren kívüli juttatások elvesztése miatt - 25-30 százalékos keresetveszteség éri, a sztrájkkövetelések ezt kompenzálnák. Az anyacégnél cáfolták lapunknak a keresetveszteséget, s arra hivatkoztak: minden leánycégre érvényes a MÁV Zrt.-nél alkalmazott béren kívüli juttatási rendszer, azt egy dolgozó sem vesztette el a kiválásnál. Gaskó közlése szerint a Cargo eladásakor „érvényesíthető” egyszeri pluszpénzre még Kóka János korábbi szakminiszter tett ígéretet. Ábrahám Gergely, a tárca szóvivője viszont azt mondta: ugyan 2005-ben felmerült a dolgozói tulajdonszerzés lehetősége, ám Kóka ezt csak egy hosszabb távra szóló - például a reálbéremelés mérséklését is tartalmazó - megállapodás esetén tartotta volna elképzelhetőnek. Azt Heinczinger István, a MÁV vezérigazgatója is kijelentette: jogilag és gazdaságilag megalapozatlanok a pluszkövetelések, melyek több mint 30 milliárd forintos terhet jelentenének a cégnek. Kákosy Csaba gazdasági és közlekedési miniszter pedig a múlt héten azt hangsúlyozta: a vasútnak az utasokról és nem a szakszervezetekről kell szólnia. Hozzátette: egy sztrájk sem fogja arra kényszeríteni, hogy az utasok érdekeivel ellentétes döntést hozzon. Lengyel Tibor A legutóbbi, december 17-i, határozatlan idejű sztrájk mindössze egy napig tartott Fotó: Kertész Gábor Amit szabad Németországban Németországban törvény mondja ki, hogy sztrájkot a szakszervezetek csak a munkavállalók bérezésével, munkakörülményeivel és munkabiztonságával kapcsolatosan hirdethetnek, illetve akkor, ha e kérdésekben más munkavállalókkal kívánnak szolidarizálni. Ha más okból szünetel a munka, az politikai sztrájknak számít, amely - a nyugat-európai államok többségétől eltérően - Németországban törvényellenes. De nem szabad sztrájkolni Németországban azon idő alatt sem, amíg a kollektív szerződés érvényben van. Ha ennek érvényességi ideje lejárt, akkor meg kell kezdődnie a tárgyalásnak az új szerződésről. Ha az egyeztetés eredménytelen, kötelező igénybe venni a békítési eljárást. Ha ez sem vezet sikerre, akkor a szakszervezetnek meg kell szavaztatni az érintett munkavállalókat. Sztrájk csak akkor indítható, ha azt a dolgozók 75 százaléka támogatja. Előfordult, hogy a munkabeszüntetés azért maradt el, mert a támogatottság 74 és 75 százalék között volt. Sztrájkot csak szakszervezetek hirdethetnek, a „vadsztrájk" törvényellenes. K. F. Az előző akció egy napig tartott A VDSZSZ legutóbbi, „határozatlan" idejű vasutassztrájkja egy napig tartott. A december 17-én hajnalban kezdett munkabeszüntetéssel Gaskó felhívására a vasúti dolgozók az egészségbiztosítás „privatizációját" lehetővé tevő törvénytervezet ellen tiltakoztak. A többi reprezentatív vasutas szakszervezet már akkor sem állt a VDSZSZ politikai indíttatású akciója mellé, amelyet a jogszabály parlamenti elfogadása után „le is fújtak". A törvényt egyébként Sólyom László köztársasági elnök nem írta alá, megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek. A jogszabály ellen azóta népszavazási aláírásgyűjtésbe kezdett a szakszervezeti vezető, állítása szerint jelenleg 150 ezer szignó gyűlt össze a szükséges 200 ezerből. Blamázs egy radír miatt Azonnali vizsgálatot rendelt el Hiller István oktatási miniszter, miután tudomására jutott, mi történt a nyolc évfolyamos gimnáziumba készülő diákok matematika-írásbelijén. A vizsgálatot Szüdi János közoktatási szakállamtitkár vezeti. A Fidesz oktatási műhelyének vezetője, Sió László szerint elfogadhatatlan, hogy a minisztérium hanyagságából és hozzá nem értéséből tanulók hátrányba kerülnek. Az, hogy hibás feladat csúszott a nyolcosztályos gimnáziumba felvételizők matematika tételsorába csak megerősíti, hogy a feladatokat független szakmai rektorokkal át kell olvastatni, ezt nem lehet megspórolni - nyilatkozta lapunknak Bakonyi László, az Oktatási Hivatal (OH) elnöke. Mint ismert, nehéz perceket okozott egy hibás matematikafeladat a központi írásbeli felvételin annak a 3042 kisdiáknak, akik az ország 33 nyolcosztályos gimnáziumába szeretnének bejutni. Míg ugyanis a szövegben az volt, hogy egy radír négy hegyezőt és egy tollat ér, a szöveg melletti rajzon két radír értéke volt ugyanez. A központi írásbeli vizsgák szervezését ellátó Oktatási Hivatal elnökétől megtudtuk: tény, a hiba annak ellenére „átcsúszott”, hogy a feladatlapokat öt szaktanárból és öt, az OH tagjaiból álló csoport készítette, azok legalább tíz kézen átmentek. Arról, hogy emiatt a matematikafelvételit nem íratják újra, szakmai döntés született - mondta el Bakonyi. Egyrészt azért, mert a feladat írásos és rajzos, tehát mindkét formájában külön-külön megoldható volt, másrészt azért, mert még a felvételi vizsga idején, január 25-én a 33 intézményből 32-t értesíteni tudtak a hibáról az OH munkatársai, csupán egyetlen egyben nem vették fel az előre megadott, leegyeztetett telefont, így a felvételiztetők szóban korrigálni tudták a hibát, és csupán egyetlen olyan iskola volt, ahol emiatt 5 perccel meg kellett hosszabbítani az írásbeli idejét. Azt, hogy figyelembe veszik-e ezt a matematikafeladványt az értékeléskor, a felvételit megkövetelő iskola dönti el. A matematika- és a magyar írásbelire egyébként 45-45 perc állt a tanulók rendelkezésére. Az OH is tanult az esetből, az biztos, hogy megvizsgálják, hogyan lehetett volna és a jövőben hogyan lehet elkerülni az ilyen hibákat. Miklei Ilona Január 25-én a 33 felvételit írató intézményből 32-t értesítettek a hibáról Elítélte a Magyar Gárdát a fővárosi közgyűlés Nemkívánatos szervezetnek minősítette Budapesten a fővárosi közgyűlés a Magyar Gárdát. A határozatot a szocialista-szabad demokrata koalíció az MDF-es képviselők voksával fogadta el, a Fidesz KDNP tagjai azonban nem szavaztak. Az előterjesztő, Demszky Gábor főpolgármester emlékeztetett: két héttel ezelőtt felvonulást tartott a gárda a Józsefvárosban, amikor „egy fővárosi fenntartású iskolában tanuló fiú tragikus halálesetét felhasználva a szervezet a Budapesten élő romák megfélemlítésére törekedett”. Tarlós István Fidesz-frakcióvezető kifejtette: már sokszor elítélték a gárda hasonló kezdeményezéseit, „most nem ezzel kell foglalkozni”. John Emese, az SZDSZ-frakció vezetője ezt úgy értékelte: az elítélésnek a szavazásnál lett volna a helye, minden más „az elhatárolódás elkenése”. Hasonló határozat elfogadását tervezte tegnap Mosonmagyaróvár képviselő-testülete is. Szabó Miklós MDF-es polgármester előterjesztését azonban a jobboldali többségű testület egy fideszes képviselő javaslatára levette a napirendről az ott tartózkodó gárdisták megelégedésére. A Magyar Gárda 15 tagja is megjelent csütörtök este az esztergomi képviselők ülésén, mivel a testület napirendre vette az MDF-es Jónás László helyi képviselő indítványát, hogy határolódjanak el a szélsőséges szervezetektől. Az MDF-es indítványt leszavazták, majd 21 igen és 1 tartózkodás mellett Meggyes Tamás polgármester indítványát fogadták el, melyben a képviselő-testület „elítél minden, a rend óhajával, erővel és fenyegetéssel fellépő csoportot” és „kifejezésre juttatja azt a meggyőződését, hogy minden honfitársunknak, zsidó, cigány embertársainknak joga van a békés, nyugalmas életre”. L. T. Visszajár félmilliárd forint Mintegy 554 millió forintot fizet vissza a fővárosi önkormányzat a budapesti útfelújításokra még 2006-ban kapott állami támogatásból, mert szabálytalanul használta ki a pénzt-rögzítette a közgyűlés, ám a többség nem járult hozzá egy eseti vizsgálóbizottsághoz. A Fidesz viszont büntetőjogi felelősségre vonást helyezett kilátásba.