Népszava, 2008. február (135. évfolyam, 27-51. szám)

2008-02-01 / 27. szám

4 Farkasréti remények Nem adja fel a Farkasréti Általános Iskola szülői munkaközössége; különböző rendezvényekkel próbálja eltántorítani a XI. kerületi önkor­mányzatot attól, hogy alapítványi kézbe adja az intézményt. Erről várhatóan február 26-án dönt az önkormányzat. Mint ismert, Újbuda önkor­mányzata még decemberben „szellőztette meg”, hogy magánkézbe adja az 580 gyereket oktató, 75 éves iskolát, mert fenntartása túl sokba kerül. Akkor arról volt szó, hogy az alapítvány a Pasa­réti Gimnázium Létrehozására és Működtetésé­re elnevezésű szervezet kapja meg a fenntartási jogot, ami azt jelentette volna, hogy az új első­söknek már a 2008/09-es tanévtől - felmenő rendszerben - tandíjat kellene fizetniük, bár a már odajáróknak továbbra is ingyenes lenne az oktatás. A szülők tüntetést szerveztek az önkor­mányzat tervezett lépése ellen, amivel elérték, hogy a testület átmenetileg eltekintett az iskola átadásától, és úgy döntött, „megvizsgálja külső fenntartó bevonásának lehetőségét”. Azonban Bács Márton alpolgármestertől megtudtuk, az alapítványon kívül továbbra sem akadt más bátor vállalkozó. Egy iskola kérte csupán a pályázati anyagot, de az az elmúlt években már többször csődbe ment. A szülőkkel viszont a decemberi tüntetés után megindult a párbeszéd, így - Bács szerint - kompromisszumkészebb az ő hozzáállásuk is. A szülők szerint a terület legjobb fekvésű ön­­kormányzati fenntartású iskoláját, ahol minden évben jelentős a túljelentkezés és ahol 3 tornate­rem és uszoda is van „valaki kinézte magának”. Ezért az iskola privatizációja ellen február 19- én békés, politikamentes demonstrációra készül több szervezet az iskola előtt. M. I. Nem volt összeférhetetlen a pályázat Nem sértette meg Szabó György MSZP-s képviselő a vizsgált projektek­ben és időszakban az akkor hatályos összeférhetetlenségi szabályokat - derült ki az önkormányzati és területfejlesztési miniszter által de­cemberben elrendelt vizsgálatból. Bajnai Gordon azért indított vizsgálatot az Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács (RTF) elnöki posztját is betöltő politikus ellen, mert felmerült, hogy családi cége uniós forrásokhoz jutott. Kiderült, a Regiteszt Kft. nem volt kedvezményezettje egyetlen pályázatnak sem, társszerződőként egy esetben szerepelt, tényleges kifizetéshez közvetlenül nem jutott hozzá, szállítói számla­adóként viszont több helyen előfordult. Noha nem sértett meg semmilyen szabályt a képvise­lő, Bajnai felhívta a figyelmét, hogy idén április elsején új szabályok lépnek hatályba, amelyek értelmében az RTF-elnökök és hozzátarto­zóik a jövőben nem pályázhatnak közösségi forrásokra. Figyelemre méltó, hogy ennek a javaslatnak egyik parlamenti társbeterjesztője Szabó György volt. (Népszava) „Horváth Ágnes például nem szégyelli kijelen­teni azt, hogy »az egészségügyi tárcának sem módja, sem lehetősége nincs arra, hogyha a nép­szavazáson a vizitdíj eltörléséről születik döntés, akkor a kieső összeget pótolja a háziorvosok számára«. Tényleg nincs módja Horv­áthnak 2009 januárjáig gondoskodni a kieső bevétel pótlásáról? Akkor ideje lenne, hogy a politikus asszony valami más kenyérkereseti lehetőség után nézzen... Például kevesebb gumilövedékért, vízágyúért, műanyag bilincsért, postásbicik­liért, digitális tábláért, semmitmondó szakértői véleményért kellene kidobálni a milliárdokat... Mérhetetlen cinizmussal az SZDSZ most azzal kampányol, hogy a népszavazást kezdeményező Fidesz vissza akarja hozni a kommunizmust.” (írja Nem költségvetési tétel című cikkében Torkos Matild a Magyar Hírlap január 31-i számában.) ,,Nem az a cél tehát, hogy népszavazással szün­tessük meg a vizitdíjat, kórházi napidíjat és tan­díjat, mert ez csupán az eszköz. A cél az, hogy a népszavazással a mohóvá lett hatalmat állítsuk meg előrenyomulásában, a sok lúd disznót győz elv segítségével... Jellemző, hogy már a várható siker hírére szökdösnek a hatalmi centrumból kifelé az első dezertőrök. Ezért van különleges jelentősége a budai előrehozott (sic! - a szerk.) képviselőválasztás második fordulójának is, mert az is a népakaratot gerjeszti. Aztán év végén jön majd egy újabb népszavazás... és a társadalmi akarat karámjába zárva végül össze­omlik a hazugság gépezete.” (írja Bencsik András A játszma elkezdődött című cikkében a Demokrata január 31-i számában.) BELFÖLD 2008. FEBRUÁR 1., PÉNTEK NÉPSZAVA Teljesíthetetlen követelésekért kezdett vitatható munkabeszüntetésbe Gaskó szakszervezete • Újra megbénul a vasút: céltalan sztrájk? Káoszt ígért Gaskó István, a Vas­úti Dolgozók Szabad Szakszerve­zetének (VDSZSZ) elnöke a vasúti közlekedésben országszerte ma kezdődő határozatlan idejű sztrájk esetére. A nagy vasutas ér­dekképviseletek közül egyedüli­ként munkabeszüntetést hirdető VDSZSZ a MÁV Zrt. és leánycégei által is elfogadhatónak tartott béremelésen kívül olyan, több tízmilliárd forint terhet jelentő pluszkövetelés eléréséért mozgó­sította tagjait, melyek teljesítését a cégek és a tulajdonos államot képviselő szaktárca is határozot­tan elutasította. Kiszámíthatatlan közlekedést, vasúti káoszt okozhat a VDSZSZ által ma hajnaltól indított országos sztrájk. A Gaskó István vezette érdekképvise­let határozatlan időre hirdette meg a munkabeszüntetést a MÁV Zrt.-nél és leányvállalatainál, a személyszál­lító MÁV Startnál, a MÁV Gépésze­ti Zrt.-nél, illetve a MÁV Trakció Zrt.-nél. Vagyis nem közölte, hogy meddig tart a nyomásgyakorló ak­ció, melynek körülményei is homá­lyosak. A „pontatlan adatközlésért” bírálta is a szakszervezetet a MÁV, mondván: az eljárás a sztrájkjoggal való visszaélés lehet, mellyel nem csak a társaságot, hanem az utasokat is kiszolgáltatott helyzetbe hozzák. A vitatott eljárásáról korábban Bá­rány Balázs, a VDSZSZ érdekvédel­mi alelnöke lapuknak azt mondta: azért nincs konkrét időpont, mert ha megállapodnak a még elégséges szolgáltatásról, úgyis teljes körű sztrájk lesz, ellenkező esetben vi­szont egy „totális” munkabeszünte­tést nem viselne el a „helyzet”, így inkább más-más időpontokban, más területeken állna le a munka. A még elégséges szolgáltatásról tegnap ké­ső estig egyeztettek a felek, ám nem tudtak megállapodni. (Az átalagos napi 3200 vonat helyett a MÁV a tár­gyalások végén már „beérte” volna 650 járattal is, de a szakszervezet ragaszkodott ahhoz: csak 360 közle­kedjen,­ így a VDSZSZ tájékoztatása szerint „hajnaltól bármikor, bárhol káosz alakulhat ki”. Mint arról beszámoltunk, a VDSZSZ annak ellenére szervezi a sztrájkot, hogy gyakorlatilag semmi esélye követelései teljesítésének. A szakszervezet ugyanis a kollektív munkaügyi vita eredménytelensé­gére hivatkozva hívta fel dolgozóit arra, ne vegyék fel a munkát. Azt kívánják elérni, hogy a MÁV Zrt.­­nél már elfogadott 6,9 százalékos alapbéremelésen, illetve a béren kívüli juttatások évi 250 ezer fo­rintra növelésén túl teljesítsék pluszköveteléseiket is. A MÁV Start és a MÁV Gépészeti Zrt. munka­­vállalói számára kérnek további 10 százalékos bérfejlesztést, valamint mindhárom leánycég dolgozóinak egyszeri, nettó 250 ezer forint plusz­­juttatást követelnek a Cargo eladásá­ból befolyt 102,5 milliárd forintból. Gaskó István arra hivatkozott, hogy a kiszervezés miatt a MÁV leány­­vállalatainál dolgozókat - a béren kívüli juttatások elvesztése miatt - 25-30 százalékos keresetveszteség éri, a sztrájkkövetelések ezt kom­penzálnák. Az anyacégnél cáfolták lapunknak a keresetveszteséget, s arra hivatkoztak: minden leánycégre érvényes a MÁV Zrt.-nél alkalma­zott béren kívüli juttatási rendszer, azt egy dolgozó sem vesztette el a kiválásnál. Gaskó közlése szerint a Cargo eladásakor „érvényesíthető” egyszeri pluszpénzre még Kóka János korábbi szakminiszter tett ígéretet. Ábrahám Gergely, a tárca szóvivője viszont azt mondta: ugyan 2005-ben felmerült a dolgozói tulaj­donszerzés lehetősége, ám Kóka ezt csak egy hosszabb távra szóló - pél­dául a reálbéremelés mérséklését is tartalmazó - megállapodás esetén tartotta volna elképzelhetőnek. Azt Heinczinger István, a MÁV vezér­­igazgatója is kijelentette: jogilag és gazdaságilag megalapozatlanok a pluszkövetelések, melyek több mint 30 milliárd forintos terhet jelen­tenének a cégnek. Kákosy Csaba gazdasági és közlekedési miniszter pedig a múlt héten azt hangsúlyoz­ta: a vasútnak az utasokról és nem a szakszervezetekről kell szólnia. Hozzátette: egy sztrájk sem fogja ar­ra kényszeríteni, hogy az utasok ér­dekeivel ellentétes döntést hozzon. Lengyel Tibor A legutóbbi, december 17-i, határozatlan idejű sztrájk mindössze egy napig tartott Fotó: Kertész Gábor Amit szabad Németországban Németországban törvény mondja ki, hogy sztrájkot a szakszervezetek csak a mun­kavállalók bérezésével, munkakörülményeivel és munkabiztonságával kapcsolato­san hirdethetnek, illetve akkor, ha e kérdésekben más munkavállalókkal kívánnak szolidarizálni. Ha más okból szünetel a munka, az politikai sztrájknak számít, amely - a nyugat-európai államok többségétől eltérően - Németországban törvényelle­nes. De nem szabad sztrájkolni Németországban azon idő alatt sem, amíg a kollektív szerződés érvényben van. Ha ennek érvényességi ideje lejárt, akkor meg kell kez­dődnie a tárgyalásnak az új szerződésről. Ha az egyeztetés eredménytelen, kötelező igénybe venni a békítési eljárást. Ha ez sem vezet sikerre, akkor a szakszervezetnek meg kell szavaztatni az érintett munkavállalókat. Sztrájk csak akkor indítható, ha azt a dolgozók 75 százaléka támogatja. Előfordult, hogy a munkabeszüntetés azért maradt el, mert a támogatottság 74 és 75 százalék között volt. Sztrájkot csak szak­­szervezetek hirdethetnek, a „vadsztrájk" törvényellenes. K. F. Az előző akció egy napig tartott A VDSZSZ legutóbbi, „határozatlan" idejű vasutassztrájkja egy napig tartott. A december 17-én hajnalban kezdett munka­­beszüntetéssel Gaskó felhívására a vasúti dolgozók az egész­ségbiztosítás „privatizációját" lehetővé tevő törvénytervezet ellen tiltakoztak. A többi reprezentatív vasutas szakszervezet már akkor sem állt a VDSZSZ politikai indíttatású akciója mellé, amelyet a jogszabály parlamenti elfogadása után „le is fújtak". A törvényt egyébként Sólyom László köztársasági elnök nem írta alá, megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek. A jogszabály ellen azóta népszavazási aláírásgyűjtésbe kezdett a szakszervezeti vezető, állítása szerint jelenleg 150 ezer szignó gyűlt össze a szükséges 200 ezerből. Blamázs egy radír miatt Azonnali vizsgálatot rendelt el Hiller István oktatási miniszter, miután tudomására jutott, mi történt a nyolc évfolyamos gimnáziumba készülő diákok matematika-írásbelijén. A vizsgálatot Szü­di János közoktatási szakállamtitkár vezeti. A Fidesz oktatási műhelyének vezetője, Sió László szerint elfogadhatatlan, hogy a minisztérium hanyagságából és hozzá nem érté­séből tanulók hát­rányba kerülnek. Az, hogy hibás feladat csúszott a nyolcosztályos gimnáziumba felvételizők matematika tételsorába csak megerősíti, hogy a feladatokat független szakmai rektorokkal át kell olvastatni, ezt nem lehet megspórol­ni - nyilatkozta lapunknak Bakonyi László, az Oktatási Hivatal (OH) elnöke. Mint ismert, nehéz perceket okozott egy hibás matematikafeladat a központi írásbeli felvételin annak a 3042 kisdiáknak, akik az ország 33 nyolcosztályos gimnáziumába szeretnének bejutni. Míg ugyanis a szövegben az volt, hogy egy radír négy hegyezőt és egy tollat ér, a szö­veg melletti rajzon két radír értéke volt ugyanez. A központi írásbeli vizsgák szervezését ellátó Oktatási Hivatal elnökétől megtudtuk: tény, a hiba annak ellenére „átcsúszott”, hogy a feladatlapokat öt szakta­nárból és öt, az OH tagjaiból álló csoport készítette, azok legalább tíz kézen átmentek. Arról, hogy emiatt a matematika­felvételit nem íratják újra, szakmai döntés született - mondta el Bakonyi. Egyrészt azért, mert a feladat írásos és rajzos, tehát mindkét formájá­ban kü­lön-külön megoldható volt, másrészt azért, mert még a felvé­teli vizsga idején, január 25-én a 33 intézményből 32-t értesíteni tudtak a hibáról az OH munkatársai, csupán egyetlen egy­ben nem vették fel az előre megadott, leegyeztetett telefont, így a felvéte­­liztetők szóban korrigálni tudták a hibát, és csupán egyetlen olyan iskola volt, ahol emiatt 5 perccel meg kel­lett hosszabbítani az írásbeli idejét. Azt, hogy figyelembe veszik-e ezt a matematikafeladványt az értékelés­kor, a felvételit megkövetelő iskola dönti el. A matematika- és a magyar írásbelire egyébként 45-45 perc állt a tanulók rendelkezésére. Az OH is tanult az esetből, az biztos, hogy megvizsgálják, hogyan lehetett volna és a jövőben hogyan lehet elkerülni az ilyen hibákat. Miklei Ilona Január 25-én a 33 felvételit írató intézményből 32-t értesítettek a hibáról Elítélte a Magyar Gárdát a fővárosi közgyűlés Nemkívánatos szervezetnek minősí­tette Budapesten a fővárosi közgyű­lés a Magyar Gárdát. A határozatot a szocialista-szabad demokrata koalíció az MDF-es képviselők vok­­sával fogadta el, a Fidesz K­DNP tagjai azonban nem szavaztak. Az előterjesztő, Demszky Gábor főpol­gármester emlékeztetett: két héttel ezelőtt felvonulást tartott a gárda a Józsefvárosban, amikor „egy fővá­rosi fenntartású iskolában tanuló fiú tragikus halálesetét felhasználva a szervezet a Budapesten élő romák megfélemlítésére törekedett”. Tarlós István Fidesz-frakcióvezető kifejtet­te: már sokszor elítélték a gárda ha­sonló kezdeményezéseit, „most nem ezzel kell foglalkozni”. John Emese, az SZDSZ-frakció vezetője ezt úgy értékelte: az elítélésnek a szavazás­nál lett volna a helye, minden más „az elhatárolódás elkenése”. Hasonló határozat elfogadását tervezte tegnap Mosonmagyaróvár képviselő-testülete is. Szabó Miklós MDF-es polgármester előterjesztését azonban a jobboldali többségű testü­let egy fideszes képviselő javaslatára levette a napirendről­­ az ott tartóz­kodó gárdisták megelégedésére. A Magyar Gárda 15 tagja is meg­jelent csütörtök este az esztergomi képviselők ülésén, mivel a testület napirendre vette az MDF-es Jónás László helyi képviselő indítványát, hogy határolódjanak el a szélsőséges szervezetektől. Az MDF-es indít­ványt leszavazták, majd 21 igen és 1 tartózkodás mellett Meggyes Tamás polgármester indítványát fogadták el, melyben a képviselő-testület „el­ítél minden, a rend óhajával, erővel és fenyegetéssel fellépő csoportot” és „kifejezésre juttatja azt a meggyő­ződését, hogy minden honfitársunk­nak, zsidó, cigány embertársainknak joga van a békés, nyugalmas életre”. L. T. Visszajár félmilliárd forint Mintegy 554 millió forintot fizet vissza a fővárosi önkormányzat a budapesti útfelújításokra még 2006-ban kapott állami támogatásból, mert szabályta­lanul használta k­i a pénzt-rögzítette a közgyűlés, ám a többség nem járult hozzá egy eseti vizsgálóbizottsághoz. A Fidesz viszont büntetőjogi felelős­ségre vonást helyezett kilátásba.

Next