Népszava, 2008. február (135. évfolyam, 27-51. szám)

2008-02-22 / 45. szám

12 Ezen a napon Huszonöt éve halt meg Olty Magda Kossuth-díjas szí­nésznő, kiváló mű­vész. 1933-68 között a Nemzeti Színház­ban játszott. 1943-tól részt vett az ellenál­lási mozgalomban, amiért letartóztatták, s 1945-ben szabadult Sopronkőhidáról. Klasszikus és modern szerzők drámái, vígjáté­kai mellett fellépett zenés darabokban, operet­tekben is. Foglalkozott színpadi rendezéssel is. 1948-tól tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, s 1957-61 között igazgatója volt; működése idején nyílt meg a főiskola színháza, az Ódry Színpad. Eljátszotta Moliére valamen­­­nyi szobalányszerepét, otthonos volt a cserfes, okos, tűzrőlpattant leány- és menyecskeszere­pekben, de kiváló alakítást nyújtott társalgási darabokban is. Kitűnő játékáért 1954-ben Já­szai Mari-díjat, 1955-ben Kossuth-díjat kapott, 1960-ban érdemes, 1968-ban kiváló művész elismerésben részesült. (MTI) Boldog névnapot, Gerzson! A Gerzson héber eredetű bibliai név. Jelentése bizonytalan, népes magyarázat szerint: idegen, jövevény, száműzött. Ma temetik a meggyilkolt rendőrt Végső búcsút vesznek a másfél héttel ezelőtt megölt esztergomi Borbély Zoltán rendőrtől, akit az Igazságügyi és Rendészeti Miniszté­rium saját halottjának tekint. Az intézkedés közben elhunyt rendőr zászlós temetésére katonai tiszteletadás mellett kerül sor délután három órakor a dorogi temetőben. A család közleményében megköszöni „mindazt az együttérzést és támogatást”, amit kaptak. A rendőrnek egy 10 és egy 12 éves gyermeke volt. Az országos rendőrfőkapitány ígérete szerint a rendőrség minden segítséget megad a gyerekek neveltetéséhez és iskoláztatásához. (MTI) Szent Erzsébet a német fővárosban Szerdán este nyílt meg Thüringia tar­tomány berlini képviseletén a sárospataki Rá­kóczi Múzeum gyűjteménye alapján készített Szent Erzsébet­­kiállítás. A tárlat része az Árpád­­házi királylány születésének 800. évfordulója alkalmából tavaly kezdődött bilaterális programsorozatnak, s a - feltételezhetően - Sárospatakon született, későbbi wartburgi tartományi grófnő, a fiatalon megözvegyült Szent Erzsébet (1207-1231) rövid, ám tevé­keny és önfeláldozó életének állít emléket. A Németországban „thü­ringiai Erzsébet”, illetve ,,magyar(országi) Erzsébetéként tisztelt középkori szent munkássága fontos kapocs a német-magyar viszonyban. (M. G. - Berlin) Tisztelt Olvasóink! Ingyenesen hívható zöldszá­munkon is állunk rendelke­zésükre minden, előfizetéssel kapcsolatos ügyben. Kérdéseiket munkaidőben a 06-80/200-502-es zöldszámon* várják munkatársaink. (*Mobilkészülékről nem hívható) Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy az alábbi cégek végeznek szerződés alapján, jogszerűen sajtófigyelést a Népszavából: GY&K Kft. http://www.gyk.hu HÍR-ADAS Kft. http://www.hiradas.hu EMEDIA IMEDIA Kft. http://www.imedia.hu ÍÍÍL­Internet Securities Magyarország Kft. http://www.securities.com mii) Magyar Távirati Iroda http://www.mti.hu Budapest Médiafigyelő Kft. http://www.observer.hu MOZAIK 2008. FEBRUÁR 22., PÉNTEK A bíróság megfelezte a terrorcselekményért járó 10 éves büntetést a zuglói túszejtő ügyében Öt év börtönt kapott egy kóláért Jogerősen öt év letöltendő bör­tönbüntetésre ítélték a 2006-os zuglói túszejtés elkövetőjét. A bíróság több enyhítő körülményt is figyelembe vett az ítélet meg­hozatalakor, ugyanakkor példát is akart statuálni. Radványi István akár már 2009 őszén szabadulhat. „A lelkiismeretnél nincs nagyobb büntetés" - mondta az elítélt. Bűnösnek találta és öt év letöltendő szabadságvesztésre ítélte a Fővárosi Bíróság Radványi Istvánt, a 2006- os zuglói családsegítő szolgálatnál történt túszejtés elkövetőjét. A tegnap első fokon meghozott ítélet jogerős, mivel sem az ügyész, sem a védő nem fellebbezett. A férfi ter­rorcselekmény elkövetése miatt állt bíróság elé, ugyanis a rendőrségtől - azaz állami szervtől - követelt egy üveg kólát és rendőrségi rádiót, aminek érdekében túszokat is fogva tartott. Ez jogilag terrorcselekmény­nek minősül. A bíró szóbeli indoklásában el­mondta, több enyhítő körülményt is figyelembe vettek az ítélet meghoza­talakor. Az elkövetett bűntény miatt törvény szerint 10-től 15 évig terjedő szabadságvesztés is járhat. Ezt egye­bek közt azért is enyhítették, mert a férfi megbánta tettét, valamint kialakuló személyiségzavarral is küzd. Ez utóbbit szakértői vizsgálat is igazolja. Vaskuti András bírói tanácsa egyébként korlátlanul enyhíthette volna a büntetést, mivel Radványi önszántából - igaz, rendőri „ráha­tásra” - engedte el a túszokat, és vetett véget a túszdrámának, ezt a lehetőséget mégsem használta ki. Mint a bíró mondta: „prevenciós cél­lal”, azért, hogy az ítélet visszatartó erőként szolgáljon másoknak. A bíró figyelembe vette a férfi fiatal korát, részét ugyanis már letöltötte kétéves előzetes letartóztatása alatt, és a büntetés negyede elengedhető. Az elítélt az utolsó szó jogán el­mondta, tettét megbánta, habár tud­ja, hogy a történteket már nem teheti semmissé. A bírói ítélettel mind az ügyvéd, mind ő elégedettek voltak, ennél ke­vesebbre nem is számítottak - mond­ták egybehangzóan. Radványi István a tárgyalás után a sajtó képviselőinek a bíróság döntéséről úgy fogalma­zott: bármilyen ítéletet hoztak is, a lelkiismeretnél súlyosabb büntetés nincsen. H. B. B. A bíró ítéletet hirdet - prevenciós céllal nem használta ki a törvényes enyhítési lehetőségeket Fotó: Kertész Gábor A zuglói túszejtés története Radványi István 2006 februárjában ejtette túszul a zuglói családsegítő szolgálat munkatársait, mintegy tíz embert, gázpisztollyal felszerelkezve. Ekkor már hónapok óta az utcán élt, és nem volt semmilyen vagyona, kilátástalan helyzetére próbálta felhívni az emberek figyelmét. A túszok közül ötöt önszántából elengedett, a töb­bieket a túsztárgyaló beavatkozása miatt hagyta elmenni. A rendőröktől csupán egy hasábrádiót, egyik rokona odavitelét és egy üveg kólát kért. Utóbbiról kapta „a kólás túszejtő" becenevet. akinek nem fegyházban, hanem bör­tönben - ami enyhébb büntetésnek minősül - kell leülnie büntetését. Radványi ügyvédje kérdésünkre elmondta, védence 2009 őszén már szabadulhat, a büntetés egy jelentős Új lombikbébiközpont nyílt Elkezdte működését a CIRIS Bu­dapest Nemzetközi Reprodukciós Intézet, amely a meddőség komplex kezelésével és mesterséges megter­mékenyítéssel foglalkozik - jelen­tette be tegnap Somody Imre, az intézet egyik befektetője. Beszélt arról is, terveik között szerepel a kelet-európai régióban való terjesz­kedés, többek között Szerbiában és Szlovákiában szeretnének létrehozni intézményeket. Betegeik egy része Olaszországból, Belgiumból, Dániá­ból jelentkezett hozzájuk. Az egészségügyben érdekelt üz­letember szólt arról, hogy ez a repro­dukciós intézet 200 millió forintos beruházásból jött létre, amelyben a CIRIS-holding 85, Vereczkey Attila főorvos, az intézet másik alapítója 15 százalékos érdekeltséggel bír. A befektetés azonban nem teljes ös­­­szegben az ő pénzükből származik, abban banki hitelek is részt kaptak. Az Országos Egészségpénztártól (OEP) támogatást nem kaptak, ám a későbbiekben, miután bebizonyítot­ták, hogy versenytársaiknál hatéko­nyabbak, szeretnének részesülni az OEP-finanszírozásból is. Konkuren­seikhez képest az endoszkópos és lé­zeres sebészeti kezelésben nyújtanak többet - fogalmazott. Az intézet tudományos igazga­tója, Luca Gianaroli kijelentette: ez az intézmény nem egy egyszerű „lombikbébigyár”, mert teljes körű szolgáltatást nyújt, előkészítő és ge­netikai háttérrel rendelkezik, ahol a tudósok és az orvosok függetlenek, a tulajdonosi réteg és a szakma szét van választva. MTI-információ NÉPSZAVA Hetven thaiföldi nőt juttattak be illegálisan az Európai Unióba Megkezdődött Németországban annak a hat embercsempészéssel gyanúsított személynek a pere, akik feltehetően 70 ázsiai nőt jut­tattak be illegálisan az Európai Unióba. A koblenzi tartományi bíróságon szerdán kezdődött meg az a nagy figyelmet keltő embercsempészési per, melyben öt férfi és egy nő ül a vádlottak padján. A főgyanúsított egy 46 éves, Bonn közelében élő fér­fi. A német államügyészség szerint a hattagú banda összesen mintegy 70 thaiföldi lányt és asszonyt csempé­szett be az Európai Unió területére. A Németországba illegálisan érkezett távol-keleti nőket Nagy-Britanniába „exportálták” a feltételezett tettesek. A nyomozás eddigi adatai szerint, egy-egy ázsiai nő célországba - tehát Nagy-Britanniába - való eljuttatásá­ért átlagosan 5 ezer eurót (mintegy 1,3 millió forint) kasszíroztak az embercsempészek. A koblenzi bíróság munkáját megnehezíti, hogy nincsenek infor­mációk a vélhetően prostituált mun­kára az NSZK-ból a szigetországba csempészett külföldi nők sorsáról, tartózkodási helyéről. Az üggyel kapcsolatban, egy másik perben hamarosan további 12 vádlott felelősségét vizsgálják a német bírák. Mogyorósi Géza (Berlin) SZERINTEM Kimazsolázott népszavazási kérdések Úgy látszik, az ellenzék csapata megtalálta a szótárban a hazudik szót, és ezt mindennap han­goztatja többször. Tekintsünk vissza és állítsunk tükröt az ellenzék vezérének. Kapott-e Orbán Viktor felhatalmazást arra, hogy kétéves költség­­vetést fogadtasson el a képviselőkkel? Nem kapott. Miért tette? A kétéves költségvetéssel növelte a mozgásterét. Tette ezt annak ellenére, hogy ház­szabályellenes volt. Ténykedésüket azzal kezdték, hogy megvádolták a Horn-kormányt. Megfigyelési ügyet kreáltak, de mint a bíróság megállapította, nem történt megfigyelés. Kértek bocsánatot? Nem. Nagyarányú adócsökkentéssel kampányoltak 1988-ban. A tb-járulékot csökkentették ugyan, de a személyi jövedelemadót némiképp emelték is, ami­kor a sávhatárokat nem igazították az inflációhoz. Az egészségügyi hozzájárulást pedig emelték. Az egészségügyi dolgozóknak négyszeres béremelést ígértek. Nem tették meg. Nézzük a mostani népszavazás célját az ellenzék szemszögéből. Kimondhatjuk, hogy elsődleges célja a kormány megbuktatása. Mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az általuk feltett kérdésekből kimazsolázták a három könnyűnek mondottat, a többit elfelejtették, nem érdekli őket. A Fidesz a jelenlegi népszavazási „akcióban” be­csapta a falusi gazdákat a földkérdésben. A Magosz mint kezdeményező asszisztált ebben az ügyben. Nem volt érdeke a földkérdés megszavazása. Be­csapták a patikusokat, mert levették napirendről a gyógyszereknek patikán kívüli árusítását. Remé­lem, hogy a magyar választók okosabbak, mint azt a Fidesz gondolja és átlátnak a hataloméhségen. Cím és név a szerkesztőségben Bányásznyugdíj Komlóról szemlélve K. János ózdi levélíró levelére kívánok reagál­ni. A levél címe talán lehetne — Előre a teljes kommunizmusért! K. János levelével enyhén szólva a bányásznyug­díjasok körében nem talált újabb szimpatizánsok­ra. Ugyanis ő azt írja, hogy a nyugdíj összegének megállapítása helyes, de ami utána következik, az már helytelen. Hogy miért? Ő úgy gondolja, hogy a nyugdíjasokat a megállapított nyugdíjuk után egységesen kellene kezelni. Hát ez rendben is lenne, ha mondjuk előtte is lett volna valamics­ke egység. K. János úgy gondolja, hogy neki is ugyanaz az emelés járna, mint például annak, aki harminc évig bányászkereset után fizetett járadé­kot. A lakhelyéről föltételezem, hogy K. Jánosnak megvolt a lehetősége, hogy szebb nyugdíjaskor reményében olyan munkahelyet válasszon, hogy most ne a kisnyugdíjasok nem éppen irigylésre méltó életét élje. Igaz, hogy a „nagyobb nyugdí­jasok” (itt a bányászokra gondolok) ha akarnak, takarékoskodhatnak is. Hogy az erejükkel és az egészségükkel nem spórolhattak? Kit érdekel? Le­het, hogy ez K. Jánosnak megadatott. Ami pedig a nagypolitikát illeti - emlékeztetni szeretném K. Jánost az 1999-es differenciált nyugdíjemelésre, ami ugyan nem igényelt több pénzt, „csak” példá­ul tőlem 7,5 százalék emelést vett el (összegezve most havi 22 ezer forint), ami többségében a kapun belüli munkanélküli nyugdíjasok zsebébe vándo­rolt. Úgy gondolom, megtisztelő lenne minden Népszava-előfizető számára, ha a Népszavában a nép­szavának nagyobb terjedelmet szentelnének. Czippán Zoltán, Komló Ha­laskó úr nem kapna kenyeret A tévéből éjjel-nappal árad a több százezer utazni vágyót bosszantó hír, hogy Gaskó, a VDSZSZ hős vezetője minduntalan újabb sztrájkkal fenyegetőzik. Valószínű, nem ér rá hallgatózni a vasútállomások peronjain, hogy hallaná az emberek véleményét. De legalább gondolkozna azon, hogy mi lenne, ha az élelmiszerboltban nem kapna kenyeret, ha a kocs­mában nem kapna italt, ha rosszul lenne és nem vinné el a mentő, mert azok is sztrájkolnának. De Gaskón kívül sok minden felelős sem gondol­kodik azon, hogy ma egy-egy ember miért tud ilyen állapotokat teremteni büntetlenül? Mint ez a sztrájk vagy a hídfoglalások, a kordonbontás, a parlamenti kivonulás miatt elmaradt, országérdeket szolgáló építőkészség, a traktoros felvonulások, felesleges útlezárások stb., stb. Mikor érünk el arra az álla­potra, hogy az okozott károkat - mint a felesleges népszavazások - a bűnös megtérítse­­ az államnak, és a polgároknak is). Fecser Gyula, Vác Várjuk olvasóink további leveleit alábbi címünkön: Nép­szava szerkesztősége, 1087 Budapest, Könyves Kálmán krt. 76. vagy a nepszava@nepszava.hu e-mail címen.

Next