Népszava, 2008. március (135. évfolyam, 52-75. szám)

2008-03-07 / 57. szám

A dán Mohamed-karikatúrák után itt a Koránt bíráló holland rövidfilm Rettegnek a fanatikusok bosszújától A Mohamedről készített dán karikatúrák két évvel ezelőtti publikálását követő erőszakhullámhoz hasonló bosszúhadjáratot gerjeszthet a Koránról forgatott rövidfilm közelgő bemutatása Hollandiában. A hágai kormány már figyelmeztette külföldi diplomáciai képviseleteit a veszélyre, az Európai Bizottság pedig felkészítette misszióit a filmpremier várható következményeire. A muzulmán szent könyv „fasisztoid" jellegét kidomborító film azonban csak az interneten lesz látható, a tévécsatornák elálltak a vetítésétől. A Fitna (Próbatétel) című negyedórás filmet még be sem mutatták Flollandiában, máris tiltakozó tüntetésekre került sor Afganisztánban és Pakisztánban. Szerdán a kabuli parlament 200 tagja tüntetett, követelve, hogy az ENSZ és az Iszlám Konferencia Szervezete hozzon határozott intézkedéseket az iszlám védelmében. Az afgán tálibok egyik szóvivője az országban harcoló holland katonák elleni támadásokkal fenyegetőzött arra az esetre, ha a Koránt támadó film képernyőre kerül. Jaap de Hoop Scheffer NATO- főtitkár aggodalmának adott hangot, amiért az Afganisztánban szolgáló holland egységek élete veszélybe kerülhet. A muzulmán országokban érezhetően nő a feszültség a holland parlamenti képviselő, Geert Wilders már hónapokkal ezelőtt beharangozott filmje miatt. Az egyiptomi hatóságok a minap csak a holland nagykövetség külön közbenjárására engedélyezték egy holland ifjúsági film bemutatását a kairói filmfesztiválon. Tartva az erőszakba torkolló tiltakozó demonstrációktól, a németalföldi ország több helyütt megerősítést kért külképviseletei védelmére. Az Európai Bizottság figyelmeztette a veszélyre az iszlám országokban működő misszióit, és valamennyi külföldi képviseletét tájékoztatta a film bemutatásának várható következményeiről. Emlékezetes, hogy a Mohamed-karikatúrák publikálását követően palesztin tüntetők felgyújtották az EU gázai irodáját két évvel ezelőtt. Hollandiában egyelőre csak a film közzétételének a hívei, illetve az ellenzői csapnak össze. A Fitna készítője, az idegenellenes megnyilvánulásairól hírhedt Geert Wilders hosszú ideig tárgyalásban állt a különböző tévécsatornákkal, de azok végül elálltak a film levetítésétől, így a mű csak az interneten lesz látható, állítólag még ebben a hónapban. A holland közszolgálati és kereskedelmi csatornák illetékesei azzal magyarázták a döntésüket, hogy Wilders látatlanban akarta megvetetni velük a „terméket”, ráadásul ahhoz sem járult volna hozzá, hogy a szerkesztők hozzányúljanak, kivágják belőle a legkényesebb részeket. (Hírek szerint a képsorok egy szaúdi lefejezést és egy iráni megkövezést is rögzítenek). A holland közvélemény egyik fele úgy véli, a parlamenti képviselőnek joga volt ahhoz, hogy elkészítse a Fitnát, a másik azon a véleményen van, hogy annak nem szabad nyilvánosságot kapnia. A hágai kormány sokáig sikertelenül próbálta rávenni Wilderst, hogy álljon el a Koránt ostorozó rövidfilm bemutatásától. Jan-Peter Balkenende miniszterelnök többször elhatárolta magát és kormányát az alkotástól, figyelmeztetve a Hollandiát és a hollandokat fenyegető következményekre. A képviselő azonban „ijedősnek” és „gyávának” titulálta a kormányfőt, aki szerinte a tálibokkal „fúj egy követ”. Az ellenzék közben azt veti a kormány szemére, hogy fellépésével csorbítani kívánja a véleménynyilvánítás szabadságát. A Fitna hónapok óta izgalomban tartja a németalföldi ország lakóit, akik még pontosan emlékeznek Theo van Gogh filmrendező 2004 novemberében történt meggyilkolására, és az azt követő társadalmi sokkra. Van Goghgal a nyílt utcán végzett egy muzulmán fanatikus, aki a holttestre tűzött üzenetben ígért véres bosszút az iszlám bírálóinak, köztük a filmrendező alkotótársának, a Szomáliai származású holland parlamenti képviselőnek, Ayaan Hirsi Alinak, aki azóta testőrök gyűrűjében közlekedik Európa és új lakhelye, az Egyesült Államok között. A brutális gyilkosságot akkor is egy rövidfilm, a Submission (Alávetettség) című váltotta ki, amely keserű gúnyirat volt a muzulmán közösségekre jellemző családon belüli erőszakról. Hogy a Fitna pontosan miről szól, azt ma még senki sem tudja pontosan, csak Geert Wilders internetes honlapjának bejegyzései adnak némi útmutatót. „A filmmel az a célom, hogy bemutassam: a Korán nem egy ósdi, poros könyv, hanem a világ nagy részén, benne Európában és Hollandiában, az intoleranciára, a gyilkosságra és a terrorra felbujtó írásmű. Remélem, hogy sokak szemét ki fogja nyitni” - írta még 2007 novemberében. Tavaly az egyik holland lapban a Koránt a Mein Kampfhoz hasonlította és a betiltását követelte. Wilders filmje, a Próbatétel mindenesetre próbára teszi a hollandokat és az európaiakat, akik ismét elgondolkodhatnak azon: van-e, lehet-e korlátja a véleménynyilvánítás szabadságának? Halmai Katalin (Brüsszel) Fotó: Népszava-archív Kicsoda Geert Wilders? A holland politikai élet „fenegyereke" a liberális párt parlamenti képviselőjeként kezdte a karrierjét, ám azt túlzott baloldalisága és főként a bevándorlókkal szembeni engedékenysége miatt 2004-ben otthagyta. Kilépését követően először egyszemélyes frakciót alkotott a törvényhozásban, majd saját pártot alapított, amely a 2006-os parlamenti választásokon a szavazatok 6 százalékával 9 mandátumot szerzett a 150 fős alsóházban. Wilders szerint a 16 milliós Hollandiában, ahol egymillió muzulmán bevándorló él, az iszlamizálás „cunamija" fenyeget, ezért le kell zárni a határokat a nem európai bevándorlók előtt, abbahagyni a mecsetek építését és hazaküldeni a külföldről érkezett imámokat. A politikus iszlámellenes kirohanásai fölhergelték a muzulmán fanatikusokat, akik az elmúlt években többször életveszélyesen megfenyegették. Wilders állandó védelmet kapott, Theo van Gogh meggyilkolása óta pedig „illegalitásba" kényszerült, a lakhelyét rendszeresen változtatja és a nap 24 órájában testőrök vigyázzák. A szőkített hajú, külsejével is feltűnést keltő Geert Wilders, aki állítólag a saját neméhez vonzódik, 1992-ben Budapesten nősült meg, feleségét Krisztinának hívják. Nem lesz idegen nyelv a magyar Korábbi értesülésekkel ellentétben a szlovák kormány által szerdán jóváhagyott oktatási törvénytervezet értelmében a jövőben sem minősül majd idegen nyelvnek a szlovákiai magyar iskolákban a diákok anyanyelveként oktatott magyar nyelv és irodalom. Pék László, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének (SZMPSZ) elnöke az MTI érdeklődésére elmondta: ismeretei szerint a tervezetben ilyen kitételnek ugyan nincs nyoma, ellenben véleménye szerint a jogalkotó szándéka az, hogy a szlovákiai magyar iskolákban eddig anyanyelvnek és oktatási nyelvnek számító magyar nyelv- és irodalomórák számát heti nyolc óráról hatra csökkentené, ezzel szemben pedig négyről hatra emelné a szlovák nyelv és irodalom oktatásának óraszámát. Szigeti László, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) oktatáspolitikai alelnöke, az előző kormány oktatási minisztere az MTI-nek nyilatkozva úgy vélekedett, hogy a félreértés eredetét nyilván a törvénytervezet idegen nyelvek oktatását érintő rendelkezéseiben kell keresni. Ezek szerint a jövőben a szlovákiai iskolákban az anyanyelv és az államnyelv kötelező oktatásán kívül még két kötelező idegen nyelvet fognak tanítani. MTI-információ NÉPSZAVA 2008. MÁRCIUS 7., PÉNTEK MOZAIK Véget ért a TézEUsz tanulmányi verseny - Brüsszelbe utazhatnak a nyertesek Nagy kihívás lehet az uniós elnökség Magyarország számára A végső megmérettetésre érkeztek szerdán Budapestre az EUvonal és a Külügyminisztérium által szervezett TézEUsz országos tanulmányi diákkonferencia és verseny döntősei. A tavaly szeptemberben meghirdetett háromfordulós verseny résztvevői esszéikben olyan témákban fejthették ki véleményüket, amelyek a 2011-es magyar EU-elnökség alatt várhatóan napirendre kerülnek. A versenyzők egyebek mellett a következő témák közül választhattak: az elöregedés és ezzel összefüggésben az európai szociális modell fenntarthatósága, a lisszaboni stratégia kihívásai, az uniós költségvetés és a nyugat-balkáni bővítés. Legérdeklődőbbek a Budapesti Gazdasági Főiskola, a Budapesti Corvinus Egyetem, a Nyugat-magyarországi Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem diákjai voltak - a beadott dolgozatok többségét ők írták. A döntőre az ELTE Európai Tanulmányi Központjában került sor, ahol az előző két fordulón túljutott 26 főiskolás és egyetemista szóban is bizonyíthatta rátermettségét és tudását. A zsűri elnöke, Iván Gábor szakállamtitkár, a Külügyminisztérium európai igazgatója a verseny végén mondott beszédében örömét fejezte ki, hogy a most még távolinak tűnő 2011-es elnökség ilyen szép számú dolgozat megírását ihlette. Kijelentette: a fiatalok által feldolgozott területek minden bizonnyal a magyar elnökség kiemelt témái lesznek, és a verseny „jó nyitánya volt” az elnökségi program kidolgozási folyamatának. Úgy látta, a diákok nemcsak az általuk választott témákban, hanem az aktuális uniós kérdésekben is jól kiismerik magukat. Az uniós szakértőkből álló zsűri végül úgy döntött, az első díjat Kovács Endre Miklós érdemelte ki. A Szegedi Tudományegyetem végzőse esszéjében azokról a feladatokról írt, melyek a lisszaboni stratégia kapcsán hárulnak a magyar elnökségre, továbbá megnevezte az általa szükségesnek ítélt lépéseket. A második helyen végül holtversenyben hárman végeztek: a Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Karának két hallgatója, Halmos Judit és Sasvári Dávid, valamint a Debreceni Egyetem diákja, Makai Edit. Nyereményük 150-150 ezer forint. Az ötödik helyezett a Miskolci Egyetemről érkezett Potvorszki Gábor. Az öt fiatal áprilisban brüsszeli tanulmányúton vesz részt, melynek során a kinn dolgozó magyar diplomatákkal, az Európai Bizottság munkatársaival és EP-képviselőkkel találkoznak majd. A díjakat és okleveleket a Külügyminisztérium államtitkára, Horváthné Fekszi Márta adta át, aki egyúttal megjegyezte: „A 2011-es elnökség nagy kihívás, nemcsak az ország, hanem a Külügyminisztérium számára is”. Sz. Józsa Márta A Szegedi Tudományegyetem végzős diákja, Kovács Endre Miklós a nyertes 17 Warren Buffett a leggazdagabb Sikerült letaszítani trónjáról Bill Gatest: hosszú évek után először nem a Microsoft alapítója a leggazdagabb a világon a Forbes szerint. Az amerikai gazdasági magazin minden esztendőben összeállítja a legvagyonosabbak listáját, idén Warren Buffett amerikai befektetési guru vette át az első helyet 62 milliárd dollárra, azaz több mint tízezerhatszázmilliárd forintra becsült vagyonával. Buffett egyúttal a földkerekség legjótékonyabb figurája is: orvosi kutatásokra és más humanitárius célokra 2002 óta több mint negyvenmilliárd dollárt adakozott. Azzal is a címlapokra került, hogy az előbbieken felül tavaly Gates és felesége, Melinda jótékonysági alapítványának 31 milliárdot adott. Bill Gates a maga 58 milliárd dollárjával a harmadik helyre csúszott vissza. A szoftverfejlesztőt megelőzve a képzeletbeli dobogó második fokára Carlos Slim Helu léphetett. Latin-Amerika leggazdagabb embere, a mexikói telefonbárónak is titulált távközlési vállalkozó mintegy hatvanmilliárd dollárral büszkélkedhet, tehát alig maradt le Buffett mögött. Helu figyelemre méltó tempóval gyarapítja vagyonát, a legutóbbi egy év alatt 11 milliárd dollárral. A legtehetősebb asszony a francia Liliane Bettencourt - a L’Oréal feje 22,9 milliárdjával a 17. helyet kaparintotta meg. (Népszava) Festékágyú a tetőn utazók ellen Festékszóróval spriccelik le az indonéz fővárosban a vonatok tetejére kapaszkodó utasokat, hogy így rendszabályozzák meg őket. A BBC tudósítása szerint a jakartai pályaudvarokon permetezőberendezésre emlékeztető szerkezettel felszerelt egyenruhások próbálják kordában tartani a brutálisan zsúfolt szerelvények utazóközönségét. Akik nem férnek fel a kocsikra, azok a tetejükön próbálnak helyet szorítani maguknak, komoly balesetveszélyt okozva ezzel. A renitenseket nagynyomású festékágyúval próbálják jobb belátásra téríteni. (Népszava) Vitatják az ökokísérletet Dirk Kempthorne amerikai belügyminiszter saját kezűleg nyitotta meg a csapokat, aminek következtében hatalmas áradat öntötte el a Grand Canyont. Lélegzetelállító zuhatag áramlott a mesterséges Powell tóból az ősi folyóhasadékba, akkora sebességgel, amellyel az Empire State Buildinget húsz másodperc alatt fel lehetne tölteni. A washingtoni kormány azzal a céllal vágott bele a nagyszabású ökokísérletbe, hogy a kanyon homokos partján az állatvilág és az emberek újra barátságos környezetre lelhessenek. A Glen-Canyon gát 1963-as üzembe helyezése óta ugyanis a hasadék gyakorlatilag kiszáradt. Környezetvédelmi szakértők hevesen bírálják az akciót, szerintük nem egyszeri elárasztásra, hanem rendszeres vízutánpótlásra lenne szükség. (Népszava) Újra együtt turbékol Harry és Chelsy Közeledik a kikelet és ismét elválaszthatatlan brit lapjelentések szerint Harry herceg és barátnője, Chelsy Davy. A kékvérű fiatalember a múlt héten tért vissza afganisztáni bevetéséből, az első napokat édesapja, Károly herceg egyik birtokán töltötte kedvesével. Miután sikerült kipihennie a harctéri fáradalmakat, Harry Chelsyvel együtt Londonba utazott, ahol barátaik rendeztek bulit a hazatérés örömére. A fiatalokat több mint fél éve nem látták együtt partizni a fővárosban. A dél-afrikai Chelsy Nagy-Britanniában tanul. (Népszava)