Népszava, 2008. március (135. évfolyam, 52-75. szám)

2008-03-03 / 53. szám

NÉPSZAVA 2008. MÁRCIUS 3., HÉTFŐ INTERJÚ 9 A szociáldemokraták kiválása új helyzetet teremtett a kormányzó frakcióban véli Zugló szabad demokrata polgármestere Nem fél kipróbálni a politikában szokatlan dolgokat Elképzelhetőnek tartja az ellenzékkel való jó együttműködés intézményesítését a főváros XIV. kerületének szabad demokrata polgármestere, miután a Zuglóban eddig többségben lévő kor­mánypárti frakció új helyzetbe került azzal, hogy a szocialisták­ból „kiváltak" a szociáldemokraták. Weinek Leonárd az SZDSZ fiatal politikusaként egyelőre helyben kíván bizonyítani, noha sokan már most a „Demszky utáni éra" kulcsfigurájának tartják. Lapunknak adott interjújában arról is beszélt, szerinte világos és elvszerű politikával újra megerősödhet a liberális párt.­ ­ Más kerületekhez hasonló­an Zuglóban is „átigazoltak” egyes szocialista képviselők a Magyarországi Szociáldemok­rata Pártba. Befolyásolja ez a kerületben az erőviszonyokat? - Ez elsősorban a szocialisták belü­gye, de a frakció kettéválá­sa polgármesterként engem is érint. A képviselő-testületben az eddigi többség új helyzetbe került. Óbudán a közelmúlt­ban egy ellenzéki szocialista képviselőcsoport vált kétfelé, nálunk viszont egy kormány­zó frakció. Itt az SZDSZ és az MSZP formális együttműkö­dési megállapodást kötött a választások után, ezt most ki kell bővíteni a szociáldemokra­tákkal. A zavartalan működés érdekében tehát a jövőben még szélesebb körű konszenzuske­resésre törekszem. Az újonnan alakult MSZDP-frakcióval ma együttműködési megállapodást is köt az SZDSZ, így biztosítva a képviselő-testület zökkenő­­mentes munkáját. Nem zárnám ki az ellenzékkel való eddigi jó együttműködés intézménye­sítését sem. Jóleső érzés, hogy Zuglóban már-már szokássá válik az egyhangú szavazás a testületben. Ha országosan jel­lemző is a megosztottság, sze­retném, ha Zugló e tekintetben kivétel lenne.­­ Talán így lesz ez a kerület idei költségvetésének elfogadá­sakor. Tavaly fővárosi szinten az oktatástól kezdve a kultú­rán át az egészségügyig szinte minden terület megszenvedte a megszorításokat. Mennyire stabil Zugló működése? - Nálunk nincs megszorítás, de felelősen gazdálkodunk a zuglóiak pénzével. Nem zártunk be iskolát, óvodát és az egész­ségügyben a járóbeteg-ellátás­ban is fejlesztésre készülünk. Ezért is fontos az intézményi vagy szerkezeti átalakítás, mert főleg ezekből kell megtalálni a forrást a fontos ügyekre. Ide kapcsolódik a Zuglói Vagyon­kezelő közelmúltbeli átalakí­tása. Nem értek ugyanis egyet kerületi szinten egy második hivatali szerepet vivő, számos dologgal foglalkozó cég rend­szerével. Az átláthatatlanság, az indokolatlanul kevert profilú működés és a rendezetlen fele­lősségi viszonyok sokszor okoz­nak működési problémát, politi­kai zavart. Nem lehet egyszerre magasugrásra és súlyemelésre edzeni, vagyis önkormányzati mérlegelést igénylő kis és nagy ügyekben dönteni, emellett pedig mondjuk ingatlant fej­leszteni. Elfogadhatatlan az is, hogy a vagyonkezelés politikai játszmák áldozata lehessen.­­ Átalakított mást is. Elsőnek Budapesten, de talán az ország­ban is bevezette a két műszakos munkarendet a kerületi ügy­félszolgálaton. Milyen ennek a fogadtatása?­­ Ma már nem csak fél nyolctól négyig dolgoznak az emberek, van, aki este, és van, aki reggel elfoglalt inkább. Változtatni kellett a megrögzött szokáso­kon és alkalmazkodni az újfajta igényekhez. Ha azok, akiknek a munkájából és adójából működ­tetjük az önkormányzatot, csak este érnek rá, akkor este kell nyitva tartani. A tapasztalatok nagyon kedvezőek, a város másik végében is híre ment a zuglói ügyfélszolgálatnak. - Sokat hallani mostanában két nagy beruházásról, a Bos­­nyák tér teljes átépítéséről, il­letve a Mexikói úti kisföldalatti­­végállomás fejlesztéséről. Mi épül ezeken a helyeken? - Két nagyon különböző eset­ről van szó, de egy dolog közös bennük: a magántőke szeretne egy lerobbant tömegközleke­dési végállomás környékén fej­leszteni. Az önkormányzatnak világos szabályokat kell hoznia, hogy a zuglóiak érdekében be­folyásolni tudja a folyamatokat. A Bosnyák téren egy ötletpályá­zat támogatta a tervezést. Ott az önkormányzat véleményét figyelembe véve épülhet az új városközpont. A Mexikói útnál a terület fővárosi tulajdon, így korlátozottabb a befolyásunk, de a szabályozási tervek azért rajtunk múlnak. Itt a fejlesztő megítélésem szerint túlzóan beépített, nagy forgalmú beru­házást képzelt el, ezért ebben a formában nem tudjuk támogatni az elképzeléseit. Azt szeretném, hogy az építkezés illeszkedjen a környezetbe, a közlekedés és parkolás ne tegye tönkre a kör­nyéket. Hiszek abban, hogy tu­dunk kompromisszumot kötni. — A beruházások kapcsán gyakran éri az önkormányzatot az a kritika, hogy hagyja eltűn­ni a „zöld Zuglót”. Mit tesz a túlzott beépítés ellen?­­ Polgármesterként az egyik első intézkedésem éppen azt célozta, hogy megállítsuk a városfejlesztés szempontjából megkérdőjelezhetően egyed­uralkodó telekeladási folya­matot. Ilyen módon tehát új túlépítések nem indulhattak. Folyamatban lévő fejlesztések persze vannak. A „zöld Zugló” ezenközben is közös értékünk. Nem engedem csökkenteni a zöldfelületeket, azt viszont szeretném, ha a „barna Zugló”, vagyis a vasút menti rozsdaöve­zet és az elhagyott ipari területek is fejlődésnek indulhatnának. Szeretnénk megvásárolni és továbbfejleszteni a Rákos­ren­dezői pályaudvar területét is. - Ha már közlekedési cso­mópont és fejlesztés... Elér-e valaha ön szerint Zuglóba a 4- es metró? - A környezetvédelmi enge­délyt nemrég kapta meg a metró zuglói szakasza. Itt helyben nincs hatásunk a döntésre, de megteszünk mindent a folya­matok elősegítéséért. - Elődje szerint Zugló „bün­tetésben volt” az elmúlt ciklus­ban az ő jobboldalisága miatt, azóta 180 fokos fordulatot vett a kerület? - A kerületnek nagyon régi „adósságai” vannak. Sajnos a mindenkori kormányok egyre kevesebb pénzt hagytak az önkormányzatoknál, ami nem éppen az önkormányzatiságot erősítette. De a múltat félretéve, nagyon fontosnak tartom a hely­hatóságok eladósodását fékező törvényhozási törekvéseket, ám ez csak egy része a problé­mának. A jogszabályok egyre több feladatot adnak az önkor­mányzatoknak, de pénz nem jár hozzá. Emellett ellátunk több olyan önként vállalt feladatot is, ami nem jogilag, sokkal inkább erkölcsileg kötelező. Ezekről a kérdésekről kellene közösen gondolkodni, ami viszont le­hetetlen széles körű társadalmi megbékélésre és konszenzusra törekvés nélkül. Jelenleg ennek a csapdahelyzetnek vagyunk mindannyian foglyai. - Az SZDSZ fiatalító kam­pánya nyomán jelenleg ön az egyik legifjabb polgármester. Ennek előnyét vagy hátrányát érzi inkább? - Valóban fiatalon lettem polgármester, ami nagy meg­tiszteltetés, de dupla felelősség is így választott tisztséget betöl­teni. Ezért is tartom úgy, hogy feladatom és kötelességem az emberek érdekében egy új szemléletet meggyökereztetni. Nem félek kipróbálni a politi­kában szokatlan, új dolgokat sem. Például nemrég az iskolák sorsával kapcsolatos testületi döntés előtt végigtelefonáltuk a kerületi háztartásokat és meg­kérdeztük a zuglóiak vélemé­nyét abban a kérdésben, amiről a képviselőknek is szavazniuk kellett később. A közvetlen demokrácia egyik eszközével éltünk. - Sokan, többek között Fodor Gábor is önben látja a „Demsz­ky utáni éra” egyik kulcsfigu­ráját. Vannak főpolgármester­­jelölti ambíciói? - Zuglóra, a zuglóiakra koncentrálok. A ködös álmo­dozásnak nem vagyok híve, annak örülnék, ha a zuglóiak elégedettek lennének 2010-ben az addigi teljesítményünkkel. Demszky Gábor fontos tisztsé­get lát el, és lényeges, hogy a jövőben is szabadelvű, és mint ilyen, baloldali értékekre is nyitott főpolgármester álljon a város élén.­­ A párt ügyvivő testületének tagjaként mit tud tenni azért, hogy az SZDSZ 2010-ben elérje az áhított 10 százalékot? - A receptem az, hogy vilá­gos és elvszerű politikát kell folytatni, megértően más po­litikai vélemények iránt is. A jó megoldások azonban csak szakmai kompromisszumokon alapulhatnak, ezután jöhet a po­litikai kompromisszum és nem fordítva! Szerintem a többség nem kíváncsi a közéleti acsar­­kodásra. Én ebben a szellemben próbálok Zuglóban dolgozni, de meggyőződésem, hogy ezen a téren nemcsak helyi, hanem országos szinten is politikai kultúraváltásra van szükség. L. T. Weinek Leonard nem híve a ködös álmodozásnak Fotó: Népszava-archív Szívesen borászkodik is Weinek Leonárd 1968-ban született Budapesten. Első diplomáját 1992-ben a Gödöllői Agrártudomá­nyi Egyetemen szerezte, majd jogot hallgatott. Hét évvel később az Egyesült Államokban közgazdász­­diplomát szerzett. Ezután vállalatfinanszírozással és üzletfejlesztéssel foglalkozott, majd menedzsment- és szervezetfejlesztő tréner-tanácsadó lett. Ugyanezt 2006 tavaszáig a Budapesti Kommunikációs Főiskolán oktatta is, ám politikai szerepvállalása miatt oktatói munkáját feladta. Több éve egy londoni székhelyű fejlesztési alap magyarországi vezetője. Az SZDSZ tagja. A 2006-os önkormányzati választásokon az SZDSZ és az MSZP közös jelöltjeként indult. Szoros eredmény mellett nyerte el a polgármesteri posztot: elődje, a Fidesz-KDNP színeiben induló Rátonyi Gábor a voksok 46,22 százalékát kapta, míg ő a szavazatok 47,63 százalékát szerezte meg. Egy évvel később, a tisztújításnál bekerült a szabad demokraták vezető szerveibe, az országos tanácsba és az ügyvivői testü­letbe. Szabadidejében szívesen foglalkozik sport- és művészetpártolással, illetve szőlészet-borászattal. Társadalmi elnökségi tagja az MTK-nak.

Next