Népszava, 2008. június (135. évfolyam, 127-151. szám)

2008-06-17 / 140. szám

SZERKESZTŐ: MUZSLAI KATALIN A NÉPSZAVA REGIONÁLIS MELLÉKLETE MÉDIAMENEDZSER: ANDOR KLÁRA (477-9030) A turizmus húzóágazat lehet az értékek régiójában Fesztiválkatlan és ökocentrum Észak-Magyarországon találjuk Európa egyik legnagyobb cseppkőbarlangrendszerét, hazánk legmagasabb vízesését és egyik legszebb lovaspályáját. A Bükkben kanyarog a leg­hosszabb honi erdei kisvasút, a régióban van a legnagyobb kiterjedésű természetvédelmi terület, a legmagasabb hegy­csúcs és a legkisebb falu. A regionális fejlesztési tanács azon­ban nem elégszik meg ennyivel: terveik szerint milliárdokat költenének a húzóágazatnak számító turizmus fejlesztésére. Eddig nyolc magyarországi kulturális és természeti érté­ket nyilvánított az UNESCO a világörökség részévé. Ebből há­rommal - Hollókő-Ófalu és táji környezete, az aggteleki karszt és a szlovák karszt barlangjai, valamint a tokaji történelmi borvidék - ez a régió büszkél­kedik. Az észak-magyarországi pincékben nemesedik a világon legismertebb magyar bor, a tokaji aszú. Itt található az első magyar nyelvű nyomtatott Biblia, a legel­ső magyar kőszínház és Közép- Európa legnagyobb és legszebb ikonosztáza. Bármerre járunk a térségben, Magyarország törté­nelmi korszakait idéző emlékhe­lyekre, híres nagyjaink nyomaira bukkanunk. Találkozhatunk népi hagyományaink emlékeivel, ma is élő kultúrájával, megcsodál­hatjuk a népviseletek és a feszti­válok színes kavalkádját. A régió akár meg is eléged­hetne a természeti, történelmi és kulturális kincsekkel, ennek ellenére az Észak-magyarországi Operatív Program (ÉMOP) kere­tében 2007-2013 között rendelke­zésre álló források jelentős részét a turizmus fejlesztésére kívánják fordítani a régió települései. A húzóágazat a régió adott­ságait tekintve természetesen a turizmus, ezen belül is terveik szerint kiemelten kezelik az akár nemzetközi vagy országos szempontból is kiemelt jelen­tőségű attrakciókat, például a világörökségi helyszíneket. Tokaj Város Önkormány­zata egy 2,1 milliárd forintos kiemelt projekt keretében egy használaton kívüli külszíni bánya területén fesztiválkatlant kíván kialakítani. Az elképze­lések szerint megépülne egy csaknem 2500 főt befogadó fe­dett nagyszínpad, nézőtere alatt egy multifunkciós kiállítótér és ifjúsági klub, ógörög mintára 400 fős görög színház, illetve kiszolgáló épületcsoportok, parkolók. A projekt megvalósu­lásával mindezek mellett eltűn­ne egy természeti tájseb is. Egy valaha pompázó, impo­záns, de elfelejtett főúri épület újabb fénykorát hozhatja el az edelényi projekt. A Kastélysziget Kulturális Központ elnevezésű, 2,2 milliárd forint értékű terve­zett beruházás alapvető célja az igen leromlott állapotban lévő L’Huillier-Coburg-kastély állag­­megóvása, értékkibontakoztató helyreállítása, valamint az udvar, kert nagyobb tömegek számára is bemutathatóvá tétele. A barokk kori idill megterem­tése mellett további cél, hogy rangos tudományos, művelődési rendezvényhelyszínné váljon a kastély és környezete. A Tisza-tó melletti Poroszló területére tervezett Tisza-tavi ökocentrum célja egy olyan, Magyarországon egyedülálló, de Európai viszonylatban is rit­kaságszámba menő komplexum létrehozása, ahol a turizmus és a környezetvédelem ös­­­szekapcsolódik. A 2,2 milliárd forintos beruházással tervezett projekt keretében négyszintes látogatóközpont épülne, mely­nek fő attrakciója az édesvízi akvárium lenne, hazánk és a térség jellegzetes vízi és víz­parti élővilágát bemutatva. A program elemei még egy állat­­simogatós szabadidőpark, a tó mentén természetes környezet­ben madármegfigyelő helyek, akadálymentes horgászhelyek, egy ismeretterjesztő filmek bemutatására szolgáló vetítő­terem, valamint egy 100 fős konferenciaterem. Mindhárom projekt célja, hogy a régió turisztikai vonz­erejét növelje, modern, európai színvonalú létesítményekben magas szintű turisztikai szolgál­tatásokat nyújtson, így hozzájá­ruljon a régióban élő emberek, önkormányzatok, gazdasági és civil szervezetek bevételeinek növeléséhez, a munkahelyek bővítéséhez. Az UNESCO-világörökség része többek között a tokaji történelmi borvidék­Fotó: Varga István A projektek Az Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynök­ség Kht. az Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács munkaszervezete. Feladata, hogy elősegítse a régió gazdasági struktúraváltásának felgyorsítását, a térségi gazdasági integrációk kialakulását, a kistérségi és a határ menti gazdaságfejlesztési együttműködés felerősítését, a tőkebevonást, a munkahelyteremtés feltételeinek javítását és a térség társadalmi és gaz­dasági fejlődését. Az ügynökség az Európai Unió által támogatott programok végrehajtásában közreműkö­dő szervezeti feladatokat lát el. Központja Miskolcon található, emellett irodát működtet Salgótarjánban, Egerben és Brüsszelben is, tehát mindenütt jelen van, ahol szükség van lobbitevékenységre vagy éppen a helyi települések, szervezetek munkájának segítésére. A regionális ügynökség szerves részét képezi a Kis­térségi Koordinációs Hálózat, melynek szakemberei a kistérségekben működő Új Magyarország Pontokon első kézből nyújtanak hasznos információkat az aktuális, illetve a folyamatosan megnyíló pályázati lehetőségekről. A fenti szervezetek célja nem más, mint hogy a régióban az európai uniós források a lehető legnagyobb mértékben és leghatékonyabban hasznosuljanak. B. B. Aggteleki Nemzeti Park TOURINFORMAGGTELEK Természetvédelmi és Turisztikai Információs Központ 3759 Aggtelek, Baradla oldal 1. Tel.: 48/503-000, fax: 48/503-002 honlap: www.anp.hu e-mail: aggtelek@tourinform.hu Varázslatos karsztvidék Az Aggteleki Nemzeti Park sokaknak „csak” a Baradla­­barlangról ismeretes, kevesebb figyelem irányul a védett terüle­ten és környékén megtalálható egyéb értékekre, látnivalókra. Pedig az utóbbi tíz évben jelen­tős nyitás és fejlesztés jellemez­te a területet. A Baradla mellett a nagyközönség számára is elérhetővé vált a kristálytiszta tavaival és látványos borsó­kő kiválásaival elkápráztató Rákóczi-barlang, az extrém barlangászatot kínáló Béke-, Kossuth- és Meteorbarlangok vagy a dúsan cseppköves Vass Imre-barlang. A felszíni természeti értékek megismerésére hívnak a külön­böző szakvezetett túrák és a tér­ség tanösvényei. Egy ilyen túrát még akkor is érdemes tenni a barlang meglátogatása mellett, ha valaki nem annyira járatos a növény- és állattan rejtelmeiben. A változatos táj és élő­helyek, a tiszta levegő és egészséges, nyugodt környezet különösen a hétköznapi rohanás közepette jelenthet feltöltődést. A Jósvafő határában legelésző hucul ménest is érdemes felkeresni akár csak a látvány kedvéért is, de nyereg­be vagy lovas kocsira is pattanhatunk, s így kipróbálhatjuk ezt az őshonos lófélénket. A kulturális örökség ma össze- és belefér a nemzeti park igazgatóság tevékenysé­gébe, hiszen évek óta szervezi véden­i martonyi monostorrom és templom állagmegóvását, illet­ve újjáépítését. A kulturális rendez­vények sem hiányoznak a térségi palettáról. A Gömör-Tornai Hagyo­mányőrző és Művészeti Napok éves rendez­vénysorozatból ki kell emelni a különleges barlangi koncerteket és az egyre inkább a térség ünnepévé váló, a határ túloldalát is felölelő Gömör-Tornai Fesztivált. Ez utóbbi rendezvényre idén július 17. és 27. között kerül sor, a tizenegy nap alatt közel húsz helyszínen több mint száz esemény várja a látogatókat. Minerva Terem Észak-magyarországi Regionális 3525 Miskolc, Széchenyi u. 107. Tel.: 46/504-460 www.norda.hu A pályázatokkal kapcsolata információk: ügyfélszolgálat: Tel.: 46/504-481,46/533-315 emopinfo@norda.hu UMFT indfovonal: 0« U 03B 631 !#U 7 !!•'" Ili# ■­­ AVAT rVll.hu z Észak-Magyarország gyémántja, a Tisza-tó Sokan a térképet böngészve egyszerűen csak átnéznek felet­te, pedig a Tisza-tó nemcsak a Kárpát-medence második leg­nagyobb tava, hanem egyike a legkülönlegesebb, ember alkotta élőhelyeknek. A tó, amely valójá­ban egy kiterjedt, többmedencés víztározó, 1967 és 1973 között épült, és jelenlegi formáját a nyolcvanas évek elején nyerte el. Létrehozásában aligha játszottak szerepet turisztikai megfontolá­sok, s ha a munkálatok harmadik üteme is elkészült volna, akkor most távolról sem lenne ilyen vonzó. A véletlenek szerencsés összjátéka fontos szerepet ját­szott a Tisza-tó létrejöttében. Szigeteivel, lagúnáival, mocsara­ival és ártéri erdősségeivel vonja bűvkörébe az ide látogatót. A termál- és gyógyfürdők után tavaly megnyitott a térség első négycsillagos wellness­­szállodája, ám továbbra is a családias panziók, kempingek vannak többségben, míg a Bala­tonnál megszokott szállodasorok teljes egészükben hiányoznak. A pihenést itt a meghittség és a nyugodt feltöltődés jellemzi, ám ez még véletlenül sem jelenti azt, hogy unalmas lenne a hely. A hagyományosan elvárható lehetőségek mellett (horgászás, strandok, csónakázás) jetski­pályák várják az extrém vízi sportok szerelmeseit. Erre azért van lehetőség, mert a Tisza-tó az egyetlen olyan édesvízi álló­víz, ahol lehet motoros üzemű járműveket használni. Másutt ez ártalmas lenne a víz minőségére, ám itt a Tisza átfolyása gondos­kodik a tisztán tartásról. (Folytatás a 10. oldalon)

Next