Népszava, 2008. július (135. évfolyam, 152-178. szám)
2008-07-01 / 152. szám
NÉPSZAVA 2008. JÚLIUS 1., KEDD BELFÖLD Hiába akarta az MSZP, az Alkotmánybíróság nemet mondott a Ptk. és a Btk. módosítására Gyűlöletbeszéd: minden a régiben Mint az várható volt, az Alkotmánybíróság (Ab) megsemmisítette a gyűlöletbeszéd ügyében tavaly októberben elfogadott Ptk.-módosítást, valamint a Btk. februári változtatását. A testület mindkét esetben lényegében a szólásszabadságra hivatkozott. Miként korábban az államfő is, aki az előzetes normakontrollt kérte. A döntés után lényegében továbbra is lehetetlen lesz a gyűlöletbeszéd elleni fellépés, ha annak nincs konkrét sértettje. Márpedig általában nincs. A határozat közzététele idején a Fővárosi Bíróságon éppen a gárdaper újabb tárgyalását tartották. Alkotmányellenesnek találta az Ab a Büntető törvénykönyv idén februári, valamint a Polgári törvénykönyv tavaly októberi módosítását, amelyek a gyűlöletbeszédet próbálták szabályozni. A többi közt Bárándy Gergely szocialista képviselő által jegyzett Btk.-módosítás a gyalázkodást vezette volna be új tényállásként. Ez olyan kifejezésekre, híresztelésre vagy kézmozdulatokra vonatkozott volna, amelyek alkalmasak egy csoport - különösen a nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport - becsületének és emberi méltóságának megsértésére. Az Ab szerint viszont mindenkit egyenlően megillet a szólás joga, és ez az alapjogi védelem nem tagadható meg pusztán azért, mert az elhangzottak mások érdekét, szemléletét, érzékenységét sértik. A testület szerint a politikai élet alakítóinak „következetesen meg kell nyilvánulniuk a kirekesztő nézetekkel szemben”, és „ilyen környezetben a gyűlölet, a megvetés és az ellenérzés hangjai elszigetelődnek, jelentéktelenné válnak, és nem képesek jogsérelmet okozni”. A Ptk.-módosítás azt tette volna lehetővé, hogy valamely kisebbség tagja akkor is perelhessen személyiségi joga védelmében, ha nem személyesen, hanem csak a csoport tagjaként sértették meg. Az Ab ebben az esetben úgy ítélte meg: az emberi méltósághoz fűződő jog csak természetes személyt illet meg alapjogként, közösségeket nem, és a módosító rendelkezések a véleményszabadság aránytalan korlátozását jelentenék. Az Ab ebben az esetben is úgy ítélte meg, hogy „szabad és demokratikus társadalomban a kirekesztő szélsőséges nézeteinek hangoztatásával magát szorítja perifériára”. Szeptemberben döcög tovább a gárdaper Az ítélkezési szünet után, szeptember 1-jén folytatódik a Fővárosi Bíróságon a Magyar Gárda Kulturális és Hagyományőrző Egyesület feloszlatására indított per tárgyalása. Annak ellenére, hogy az ügyészség és Kolompár Orbán, az Országos Cigány Önkormányzat elnöke is azt kérte, mielőbb legyen döntés. A tárgyalást részben azért napolták el, mert az 56-osok Világszövetsége, bár jelezte, hogy beavatkozóként részt kíván venni a perben, de sem Wittner Mária, sem más képviselőjük nem jelent meg a bíróságon. Az újabb beavatkozó felek miatt fél napra „leállt” a tegnapi tárgyalás is, de végül a bíróság szinte az összes jelentkező kérelmét elutasította, így az ügyészség oldalán csak a Magyar Zsidó Hitközségek Szövetsége, az Országos Cigány Önkormányzat és a Magyarországi Kisebbségek Pártjának képviselője maradt. A gárda oldalán pedig csak Reiner László - saját bevallása szerint zsidó származású gárdatámogató - beavatkozási kérelmét engedélyezték, míg további három jelentkező kérelmét később bírálják el. A tárgyalási nap egyik kulcsmomentuma volt, amikor az ügyész a Magyar Gárda Egyesület és a Magyar Gárda Mozgalom közti kapcsolatot elemezte. Ahogy lapunk beszámolt róla, a június elején tartott tárgyaláson derült fény arra, hogy az egyesület és a mozgalom élesen elkülönül egymástól; ennek kapcsán a jogi „trükközés” lehetősége is felmerült. A bíróság épülete előtt - ahogy az már megszokottá vált - ismét gárdisták álltak, és a rendőrség nagy erőkkel jelent meg, kordonokkal óvták a rendet. A teremben pedig a bírónak a már megszokott módon többször rá is kellett szólnia a hallgatóságra a bekiabálások miatt. A tárgyalási nap második felén a gárda faddi rendezvényén és egy trianoni megemlékezésen készült videókat elemezték. Ehhez hasonló módon nézték meg az első tárgyalási napon a tatárszentgyörgyi - Sólyom László által is cigányellenesnek nevezett - demonstrációról készült videót. hbb Gaudi Nagy Tamás, a gárdisták védője, Vona Gábor, a Magyar Gárda elnöke és Mónus Áron író, aki a gárdisták oldalán szeretett volna beavatkozni a perbe a tegnapi tárgyaláson Fotó: Kertész Gábor Akik értékeltek és akik még nem A Fidesz üdvözli az Alkotmánybíróság döntéseit, a párt már korábban is elutasította az alaptörvénnyel ellentétesnek minősített módosításokat - közölte Répássy Róbert frakcióigazgató. Bárándy Gergely szocialista képviselő lapunknak azt mondta: ma sajtótájékoztatón értékeli az Ab döntését. A Mazsihisz egyszer már véleményt mondott; amikor a köztársasági elnök aláírás helyett az Ab-hoz fordult, a szervezet tiltakozásul az államfő által szervezett vallási vezetők találkozójára nem ment el. Mindkét jogszabályt a köztársasági elnök küldte az Alkotmánybírósághoz, a mostani indoklások sok párhuzamot mutatnak az ő korábbi nyilatkozataival.Az Index arra is felhívta a figyelmet, hogy Paczolay Péter, az Ab új elnöke a 90-es években az Alkotmánybíróságon, majd 2005 után a Köztársasági Elnöki Hivatalban is Sólyom László mellett dolgozott, és közismerten hasonló jogfelfogást követ.) A büntető törvénykönyvi szabályozás esetében például Sólyom László márciusban úgy fogalmazott: a szólásszabadság korlátozásakor nagy súllyal esik ugyan latba a személyiségvédelem, de az alapjogok közötti mérlegeléskor vizsgálni kell, hogy elengedhetetlenül szükséges-e a korlátozás vagy a személyiségvédelem biztosítható más, a szólásszabadságot kevésbé korlátozó eszközzel. Sólyom szerint „a rasszizmus ellen az alkotmányosság fenntartásával, elsősorban politikai eszközökkel lehet és kell küzdeni”. A Ptk. esetében Sólyom László kifejtette: a törvény közösségeket és nem konkrét személyeket kíván védeni. Ezzel viszont ugyanazon, egyetlen sértő kifejezés miatt a megsértett közösség tagjai perek tömegeit indíthatnák, sőt erre jogvédő szervezetek is jogosultak lennének, ami aránytalan mértékben korlátozná a véleménynyilvánítás alkotmányos szabadságát. Gyurcsány Ferenc kormányfő a Magyar Gárda ügyében tartott tavaly nyári nemzetközi sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a kormány a Ptk. módosítását kezdeményezi. Ennek nyomán fogadta el a parlament október végén a változtatást. A Btk.-nál idén február 18-án döntött a Ház. Ezt az előterjesztést sem a kormány, sem az akkor még kisebbik koalíciós párt SZDSZ, sem az ellenzék nem támogatta. A javaslatot az MSZP-nek azért sikerült egyedül is elfogadtatnia, mert a Fidesz képviselőinek nagy része már nem volt az ülésteremben a szavazáskor. Az utóbbi másfél évtizedben sok próbálkozás volt a gyűlöletbeszéd szabályozására, de ezeket eddig megsemmisítette az Ab. Markotay Csaba Nincs kiszorítósdi az MDF-ben? Kiszorítják a régi „motorosokat” az MDF-ből - állította lapunknak a párt egyik politikusa. A névtelenséget kérő helyi ember példaként említette, hogy a pest megyei tisztújításon Csáky András ellenében valakik elindították Vas Jánost, aki 2006- ben a Tisztelet Társaságával (TT) kötött megállapodás nyomán került be a parlamentbe. Végül ugyan Csáky maradt a megyei elnök, a kipróbált MDF-esek azonban állítólag úgy érezték, legközelebb már tehetetlenek lesznek a TT jelöltjeivel szemben. Komárom megyében júniustól nem Kiss Gábor, az Antall József Alapítvány igazgatója, hanem Jagarics Ferenc irányítja az MDF szervezetét. Az Index ezzel kapcsolatban a napokban azt írta, Jagarics, aki Leisztinger Tamás milliárdos környezetéhez tartozik, alig néhány hónapja lépett be a pártba. A most megválasztott megyei vezető 2006- ban azt hitte, parlamenti mandátumhoz jut, de miután az országos listán csak a 13. helyet kapta meg, végül nem lett képviselő. Békésben Takács Péter váltotta azt az Erdmann Gyulát, aki még tavasszal a TT-vel meghosszabbítandó együttműködés ellen tiltakozva kilépett a pártból. Az Index azt is állította, hogy a Schmuck Andor által menedzselt társaság mellett a HÖOK-ban nevelődött fiatal politikusok ugyancsak az MDF felé vették az irányt. Frissítésre ugyan szüksége van a pártnak, azt azonban, hogy a csupán karriervágyból érkezők „elzavarják” azokat, akik őrzik az antalli örökséget, nem szabadna megengedni - jegyezte meg egy másik MDF-es. Szó sincs kiszorításról - mondta a Népszavának Hock Zoltán. A párt elnökhelyettese közölte, a most lezárult tisztújításon összesen két új megyei elnököt választottak. Hozzátette, hogy a hírekkel ellentétben a Komáromban bizalmat kapott Jagarics immár két éve tagja a pártnak, ahogy Vas János is. Elmondta, hogy lezárult náluk a megyei tisztújítás, és a folyamat, mint mindenütt, felkorbácsolta az érzelmeket, amelyek majd elcsitulnak. Az MDF-ben 2009 februárjában járnak le a vezetői mandátumok, de az európai parlamenti választásokra való tekintettel úgy döntöttek, idén őszre megújítják a vezetést. Az elnökség tagjairól szeptember 27-én dönt majd az országos gyűlés. Hock kijelentette, hogy Schmuckékkal hivatalosan még semmiben sem állapodtak meg. Értesülésünk szerint viszont a párt több testülete jóváhagyta, hogy a következő országgyűlési választáson ismét közösen szerepeljenek a szervezettel, eszerint az országos lista minden harmadik helyét átadják a TT jelöltjeinek. Hock szerint a megállapodás nem jelenti a párt önfeladását, mint mondta, 2006-ban hasznot hozott az együttműködés. Arról az MDF-esek már nem szeretnek beszélni, hogy annak idején Gémesi György és Szőke László az MDF kiárusításának nevezte a szervezettel kötött megállapodást. A párt két meghatározó politikusa akkor emiatt távozott. Az elnökhelyettes szerint a HÖOK-ból érkező ifjaktól sem kell tartaniuk, hiszen nem szállták meg a fórumot. Hozzátette, örülnek a képzett fiataloknak, akik persze más szervezetekből is csatlakoznak és Hock szerint nem okoznak feszültséget az MDF-ben. A jövő évi európai parlamenti választások miatt már az idén ősszel megújítják az MDF vezetését F. Á. 3 Változatosságot ígér a zuglói nyertes Nem légből kapott ígéreteket kell tenni, hanem valós problémákra kell választ találni, ennek szellemében fogok dolgozni - mondta lapunknak Gécziné Cseke Vanda, aki jelentős fölénnyel nyert a Fidesz színeiben önkormányzati képviselői mandátumot a vasárnapi zuglói időközi választáson. Mint mondta, változatosságot is vinne a képviselő-testület életébe, mert azt szeretné, ha nem erőből politizálnának, hanem valós helyi ügyek mentén. Hozzátette: képviselőként jobb- és baloldali zuglói polgár igényeit egyaránt képviselni fogja. Az alacsony, 20 százalékos részvétel mellett Cseke 594 szavazatot szerzett, Imre Gergely, az MSZP-SZDSZ jelöltje 256, Várnai László, a Civil Zugló Egyesület színeiben 113, az MDF-es Bárándi Zoltán 21, Hajdú József Péter, a Magyar Kommunista Párt képviselője 19 voksot kapott. Külön jelöltet állított a Magyar Szociáldemokrata Párt (MSZDP), Szegedi Rita Klára 10 szavazatot kapott. A szociáldemokratáknak ez volt az első megmérettetésük azóta, hogy januárban kiléptek a zuglói szocialisták soraiból és önálló frakciót alakítottak. Akkor a kerület működésének biztosítása érdekében az országban elsőként írt alá együttműködési megállapodást az SZDSZ és az MSZDP Zuglóban. A választás eredménye a képviselőtestületi erőviszonyokat nem változtatta meg, továbbra is az MSZP-SZDSZ képviselői vannak többségben. A főváros XIV. kerületének 6-os számú választókörzetében azért kellett voksolást tartani, mert Komlódi Gábor, az MSZP helyi frakciójának volt vezetője lemondott mandátumáról, miután a Zuschlag-ügyhöz kapcsolódóan a nyomozók házkutatást tartottak nála. L. T. Újabb igazgatóbotrány Tordason Menesztette a település vezetése a tordasi művelődési ház igazgatóját tegnap - értesült a Népszava. Bediné Németh Márta beosztása megszűnik, miután a falu kultúrházában a jövőben csak négyórás munkaidőben kívánnak népművelőt foglalkoztatni. A művelődési házban egyébként eddig a vezetőn kívül csak egy félállású takarítónő dolgozott. A művészeti iskolájáról - és annak igazgatóválasztási botrányáról - ismert Tordas önkormányzata nemrégiben a könyvtár esetében is hasonló döntést hozott, így a település kulturális élete lényegében megszűnik. A képviselőtestület időközben a falu egyetlen civil kulturális egyesületét „önkormányzat-ellenesnek” minősítette, és törölte a település honlapjáról is. A tordasiak aláírásgyűjtést indítottak, hogy tiltakozzanak képviselőik közösségellenesnek ítélt lépései ellen. (Népszava) Egyházi iskolák finanszírozása Alkotmányellenes a közoktatási törvény azon rendelkezése, amely a Vatikáni szerződéssel ellentétesen állapította meg az egyházi iskolák normatív finanszírozásának mértékét - közölte az Alkotmánybíróság (Ab) hétfőn. A megállapodás - mint nemzetközi szerződés ugyanis azt írja elő, hogy a Magyar Katolikus Egyház által fenntartott közoktatási intézményeket ugyanolyan szintű pénzügyi támogatás illeti meg, mint a hasonló intézményeket működtető állami és önkormányzati fenntartót - mondta ki az Ab. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium államtitkára, Arató Gergely (képünkön) szerint az Alkotmánybíróság határozata megerősíti az egyenlő finanszírozás elvét, amely eddig is kormányzati gyakorlat volt és amelyen az alkotmánybírósági döntés után sem kell változtatni. Az Ab egy rendelkezést talált alkotmánysértőnek, nevezetesen a törvénynek azt a szövegét, hogy a nem állami, nem helyi önkormányzati intézményfenntartó részére megállapított normatív költségvetési hozzájárulások és egyéb támogatások összege nem lehet kevesebb, mint a helyi önkormányzat részére ugyanazon jogcímen megállapított normatív hozzájárulás. Ebből a szövegből megsemmisítette az „és egyéb támogatások” szöveget. Az államtitkár úgy vélte, az alkotmánybírósági döntés indoklása megerősíti, hogy az egyházi iskolák olyan mértékű támogatásra jogosultak, amilyen mértékben állami feladatot látnak el. (Népszava) Sólyom kifogásolja a Balaton-törvényt Sólyom László hétfőn megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló törvény módosítását - közölte az államfő hivatala. A köztársasági elnök nem értett egyet azokkal a rendelkezésekkel, amelyek alapján a jövőben olyan területeket is korlátozás nélkül belterületbe lehetne vonni a balatoni üdülőkörzetben, amelyeken nincs megfelelő csatornahálózat. (MTI)