Népszava, 2008. július (135. évfolyam, 152-178. szám)

2008-07-01 / 152. szám

NÉPSZAVA 2008. JÚLIUS 1., KEDD BELFÖLD Hiába akarta az MSZP, az Alkotmánybíróság nemet mondott a Ptk. és a Btk. módosítására Gyűlöletbeszéd: minden a régiben Mint az várható volt, az Alkotmánybíróság (Ab) megsemmisítette a gyűlöletbeszéd ügyében tavaly októberben elfogadott Ptk.-módosí­­tást, valamint a Btk. februári változtatását. A testület mindkét esetben lényegében a szólásszabadságra hivatkozott. Miként korábban az államfő is, aki az előzetes normakontrollt kérte. A döntés után lénye­gében továbbra is lehetetlen lesz a gyűlöletbeszéd elleni fellépés, ha annak nincs konkrét sértettje. Márpedig általában nincs. A határozat közzététele idején a Fővárosi Bíróságon éppen a gárdaper újabb tár­gyalását tartották. Alkotmányellenesnek találta az Ab a Büntető törvénykönyv idén februári, valamint a Polgári törvénykönyv ta­valy októberi módosítását, amelyek a gyűlöletbeszédet próbálták szabá­lyozni. A többi közt Bárándy Ger­gely szocialista képviselő által jegy­zett Btk.-módosítás a gyalázkodást vezette volna be új tényállásként. Ez olyan kifejezésekre, híresztelésre vagy kézmozdulatokra vonatkozott volna, amelyek alkalmasak egy csoport - különösen a nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport - be­csületének és emberi méltóságának megsértésére. Az Ab szerint viszont mindenkit egyenlően megillet a szólás joga, és ez az alapjogi véde­lem nem tagadható meg pusztán azért, mert az elhangzottak mások érdekét, szemléletét, érzékenységét sértik. A testület szerint a politikai élet alakítóinak „következetesen meg kell nyilvánulniuk a kirekesztő nézetekkel szemben”, és „ilyen kör­nyezetben a gyűlölet, a megvetés és az ellenérzés hangjai elszigetelőd­nek, jelentéktelenné válnak, és nem képesek jogsérelmet okozni”. A Ptk.-módosítás azt tette volna lehetővé, hogy valamely kisebbség tagja akkor is perelhessen szemé­lyiségi joga védelmében, ha nem személyesen, hanem csak a csoport tagjaként sértették meg. Az Ab ebben az esetben úgy ítélte meg: az emberi méltósághoz fűződő jog csak természetes személyt illet meg alapjogként, közösségeket nem, és a módosító rendelkezések a vélemény­­szabadság aránytalan korlátozását jelentenék. Az Ab ebben az esetben is úgy ítélte meg, hogy „szabad és demokratikus társadalomban a kirekesztő szélsőséges nézeteinek hangoztatásával magát szorítja perifériára”. Szeptemberben döcög tovább a gárdaper Az ítélkezési szünet után, szeptember 1-jén folytató­dik a Fővárosi Bíróságon a Magyar Gárda Kulturális és Hagyományőrző Egyesület feloszlatására indított per tárgyalása. Annak ellenére, hogy az ügyészség és Kolompár Orbán, az Országos Cigány Önkormányzat elnöke is azt kérte, mielőbb legyen döntés. A tárgyalást részben azért napolták el, mert az 56-osok Világszövet­sége, bár jelezte, hogy beavatkozóként részt kíván venni a perben, de sem Wittner Mária, sem más képviselőjük nem jelent meg a bíróságon. Az újabb beavatkozó felek miatt fél napra „leállt” a tegnapi tárgyalás is, de végül a bíróság szinte az összes jelentkező kérelmét elutasította, így az ügyészség oldalán csak a Magyar Zsidó Hitköz­ségek Szövetsége, az Országos Cigány Önkormányzat és a Magyarországi Kisebbségek Pártjának képviselője maradt. A gárda oldalán pedig csak Reiner László - saját bevallása szerint zsidó származású gárdatámogató - be­avatkozási kérelmét engedélyezték, míg további három jelentkező kérelmét később bírálják el. A tárgyalási nap egyik kulcsmomentuma volt, amikor az ügyész a Ma­gyar Gárda Egyesület és a Magyar Gárda Mozgalom közti kapcsolatot elemezte. Ahogy lapunk beszámolt róla, a június elején tartott tárgyaláson derült fény ar­ra, hogy az egyesület és a mozgalom élesen elkülönül egymástól; ennek kapcsán a jogi „trükközés” lehetősé­ge is felmerült. A bíróság épülete előtt - ahogy az már megszokottá vált - ismét gárdisták álltak, és a rendőrség nagy erőkkel jelent meg, kordonokkal óvták a rendet. A teremben pedig a bírónak a már megszokott módon többször rá is kellett szólnia a hallgatóságra a bekiabálá­sok miatt. A tárgyalási nap második felén a gárda faddi rendezvényén és egy trianoni megemlékezésen készült videókat elemezték. Ehhez hasonló módon nézték meg az első tárgyalási napon a tatárszentgyörgyi - Sólyom László által is cigányellenesnek nevezett - demonstráció­ról készült videót. hbb Gaudi Nagy Tamás, a gárdisták védője, Vona Gábor, a Magyar Gárda elnöke és Mónus Áron író, aki a gárdisták oldalán szeretett volna beavatkozni a perbe­­ a tegnapi tárgyaláson Fotó: Kertész Gábor Akik értékeltek és akik még nem A Fidesz üdvözli az Alkotmánybíró­ság döntéseit, a párt már korábban is elutasította az alaptörvénnyel ellen­tétesnek minősített módosításokat - közölte Répássy Róbert frakció­­igazgató. Bárándy Gergely szocialista képviselő lapunknak azt mondta: ma sajtótájékoztatón értékeli az Ab döntését. A Mazsihisz egyszer már véleményt mondott; amikor a köztár­sasági elnök aláírás helyett az Ab-hoz fordult, a szervezet tiltakozásul az ál­lamfő által szervezett vallási vezetők találkozójára nem ment el. Mindkét jogszabályt a köztársa­sági elnök küldte az Alkotmánybí­rósághoz, a mostani indoklások sok párhuzamot mutatnak az ő korábbi nyilatkozataival.­­Az Index arra is felhívta a figyelmet, hogy Paczolay Péter, az Ab új elnöke a 90-es évek­ben az Alkotmánybíróságon, majd 2005 után a Köztársasági Elnöki Hivatalban is Sólyom László mellett dolgozott, és közismerten hasonló jogfelfogást követ.) A büntető tör­vénykönyvi szabályozás esetében például Sólyom László márciusban úgy fogalmazott: a szólásszabadság korlátozásakor nagy súllyal esik ugyan latba a személyiségvédelem, de az alapjogok közötti mérlegelés­kor vizsgálni kell, hogy elengedhe­tetlenül szükséges-e a korlátozás vagy a személyiségvédelem biz­tosítható más, a szólásszabadsá­got kevésbé korlátozó eszközzel. Sólyom szerint „a rasszizmus ellen az alkotmányosság fenntartásával, elsősorban politikai eszközökkel lehet és kell küzdeni”. A Ptk. esetében Sólyom László kifejtette: a törvény közösségeket és nem konkrét személyeket kíván védeni. Ezzel viszont ugyanazon, egyetlen sértő kifejezés miatt a megsértett közösség tagjai perek tö­megeit indíthatnák, sőt erre jogvédő szervezetek is jogosultak lennének, ami aránytalan mértékben korlátoz­ná a véleménynyilvánítás alkotmá­nyos szabadságát. Gyurcsány Ferenc kormányfő a Magyar Gárda ügyében tartott ta­valy nyári nemzetközi sajtótájékoz­tatón jelentette be, hogy a kormány a Ptk. módosítását kezdeményezi. Ennek nyomán fogadta el a parla­ment október végén a változtatást. A Btk.-nál idén február 18-án döntött a Ház. Ezt az előterjesztést sem a kormány, sem az akkor még kiseb­bik koalíciós párt SZDSZ, sem az el­lenzék nem támogatta. A javaslatot az MSZP-nek azért sikerült egye­dül is elfogadtatnia, mert a Fidesz képviselőinek nagy része már nem volt az ülésteremben a szavazáskor. Az utóbbi másfél évtizedben sok próbálkozás volt a gyűlöletbeszéd szabályozására, de ezeket eddig megsemmisítette az Ab. Markotay Csaba Nincs kiszorítósdi az MDF-ben? Kiszorítják a régi „motorosokat” az MDF-ből - állította lapunknak a párt egyik politikusa. A névtelenséget kérő helyi ember példaként említet­te, hogy a pest megyei tisztújításon Csáky András ellenében valakik elindították Vas Jánost, aki 2006- ben a Tisztelet Társaságával (TT) kötött megállapodás nyomán került be a parlamentbe. Végül ugyan Csáky maradt a megyei elnök, a kipróbált MDF-esek azonban állí­tólag úgy érezték, legközelebb már tehetetlenek lesznek a TT jelöltjeivel szemben. Komárom megyében jú­niustól nem Kiss Gábor, az Antall József Alapítvány igazgatója, hanem Jagarics Ferenc irányítja az MDF szervezetét. Az Index ezzel kapcso­latban a napokban azt írta, Jagarics, aki Leisztinger Tamás milliárdos környezetéhez tartozik, alig néhány hónapja lépett be a pártba. A most megválasztott megyei vezető 2006- ban azt hitte, parlamenti mandátum­hoz jut, de miután az országos listán csak a 13. helyet kapta meg, végül nem lett képviselő. Békésben Takács Péter váltotta azt az Erdmann Gyu­lát, aki még tavasszal a TT-vel meg­hosszabbítandó együttműködés ellen tiltakozva kilépett a pártból. Az Index azt is állította, hogy a Schmuck Andor által menedzselt társaság mellett a HÖOK-ban nevelődött fiatal politi­kusok ugyancsak az MDF felé vették az irányt. Frissítésre ugyan szüksége van a pártnak, azt azonban, hogy a csupán karriervágyból érkezők „elzavarják” azokat, akik őrzik az antalli örökséget, nem szabadna megengedni - jegyezte meg egy má­sik MDF-es. Szó sincs kiszorításról - mondta a Népszavának Hock Zoltán. A párt elnökhelyettese közölte, a most le­zárult tisztújításon összesen két új megyei elnököt választottak. Hoz­zátette, hogy a hírekkel ellentétben a Komáromban bizalmat kapott Jagarics immár két éve tagja a pártnak, ahogy Vas János is. Elmondta, hogy lezárult náluk a megyei tisztújí­tás, és a folyamat, mint mindenütt, felkorbácsolta az érzelmeket, ame­lyek majd elcsitulnak. Az MDF-ben 2009 februárjában járnak le a vezetői mandátumok, de az európai parla­menti választásokra való tekintettel úgy döntöttek, idén őszre megújítják a vezetést. Az elnökség tagjairól szeptember 27-én dönt majd az or­szágos gyűlés. Hock kijelentette, hogy Schmuckékkal hivatalosan még semmiben sem állapodtak meg. Értesülésünk szerint viszont a párt több testülete jóváhagyta, hogy a következő országgyűlési választá­son ismét közösen szerepeljenek a szervezettel, eszerint az országos lista minden harmadik helyét átad­ják a TT jelöltjeinek. Hock szerint a megállapodás nem jelenti a párt önfeladását, mint mondta, 2006-ban hasznot hozott az együttműködés. Arról az MDF-esek már nem sze­retnek beszélni, hogy annak idején Gémesi György és Szőke László az MDF kiárusításának nevezte a szer­vezettel kötött megállapodást. A párt két meghatározó politikusa akkor emiatt távozott. Az elnökhelyettes szerint a HÖOK-ból érkező ifjak­­tól sem kell tartaniuk, hiszen nem szállták meg a fórumot. Hozzátette, örülnek a képzett fiataloknak, akik persze más szervezetekből is csatla­koznak és Hock szerint nem okoznak feszültséget az MDF-ben. A jövő évi európai parlamenti választások miatt már az idén ősszel megújítják az MDF vezetését F. Á. 3 Változatosságot ígér a zuglói nyertes Nem légből kapott ígéreteket kell tenni, hanem valós problémákra kell választ találni, ennek szellemében fogok dolgozni - mondta lapunk­nak Gécziné Cseke Vanda, aki jelentős fölénnyel nyert a Fidesz színeiben önkormányzati képvi­selői mandátumot a vasárnapi zuglói időközi vá­lasztáson. Mint mondta, változatosságot is vinne a képviselő-testület életébe, mert azt szeretné, ha nem erőből politizálnának, hanem valós helyi ügyek mentén. Hozzátette: képviselőként jobb- és baloldali zuglói polgár igényeit egyaránt kép­viselni fogja. Az alacsony, 20 százalékos részvé­tel mellett Cseke 594 szavazatot szerzett, Imre Gergely, az MSZP-SZDSZ jelöltje 256, Várnai László, a Civil Zugló Egyesület színeiben 113, az MDF-es Bárándi Zoltán 21, Hajdú József Pé­ter, a Magyar Kommunista Párt képviselője 19 voksot kapott. Külön jelöltet állított a Magyar Szociáldemokrata Párt (MSZDP), Szegedi Rita Klára 10 szavazatot kapott. A szociáldemokra­táknak ez volt az első megmérettetésük azóta, hogy januárban kiléptek a zuglói szocialisták soraiból és önálló frakciót alakítottak. Akkor a kerület működésének biztosítása érdekében az országban elsőként írt alá együttműködési meg­állapodást az SZDSZ és az MSZDP Zuglóban. A választás eredménye a képviselőtestületi erő­viszonyokat nem változtatta meg, továbbra is az MSZP-SZDSZ képviselői vannak többségben. A főváros XIV. kerületének 6-os számú válasz­tókörzetében azért kellett voksolást tartani, mert Komlódi Gábor, az MSZP helyi frakciójának volt vezetője lemondott mandátumáról, miután a Zuschlag-ü­gyhöz kapcsolódóan a nyomozók házkutatást tartottak nála. L. T. Újabb igazgatóbotrány Tordason Menesztette a település vezetése a tordasi művelődési ház igazgatóját tegnap - értesült a Népszava. Bediné Németh Márta beosztása megszűnik, miután a falu kultúrházában a jövőben csak négyórás munkaidőben kívánnak népművelőt foglalkoztatni. A művelődési házban egyébként eddig a vezetőn kívül csak egy félállású takarítónő dolgozott. A művé­szeti iskolájáról - és annak igazgatóválasztási botrányáról - ismert Tordas önkormányzata nemrégiben a könyvtár esetében is hasonló döntést hozott, így a település kulturális élete lényegében megszűnik. A képviselőtestület időközben a falu egyetlen civil kulturális egye­sületét „önkormányzat-ellenesnek” minősítette, és törölte a település honlapjáról is. A tordasiak aláírásgyűjtést indítottak, hogy tiltakozzanak képviselőik közösségellenesnek ítélt lépései ellen. (Népszava) Egyházi iskolák finanszírozása Alkotmányellenes a közoktatási törvény azon rendelkezése, amely a Vatiká­ni­ szerződéssel ellentétesen állapí­totta meg az egyházi iskolák normatív finanszírozásának mértékét - közölte az Alkotmánybíróság (Ab) hétfőn. A megállapodás - mint nemzetközi szerződés­­ ugyanis azt írja elő, hogy a Magyar Katolikus Egyház által fenntartott közoktatási intézménye­ket ugyanolyan szintű pénzügyi támogatás illeti meg, mint a hasonló intézményeket működtető állami és önkormányzati fenntartót - mondta ki az Ab. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium államtitkára, Arató Gergely (képünkön) szerint az Alkotmánybíróság határozata megerősíti az egyenlő finanszírozás elvét, amely eddig is kormányzati gyakorlat volt és amelyen az alkot­mánybírósági döntés után sem kell változtatni. Az Ab egy rendelkezést talált alkotmánysértő­nek, nevezetesen a törvénynek azt a szövegét, hogy a nem állami, nem helyi önkormányzati intézményfenntartó részére megállapított normatív költségvetési hozzájárulások és egyéb támogatások összege nem lehet kevesebb, mint a helyi önkormányzat részére ugyanazon jogcímen megállapított normatív hozzájárulás. Ebből a szövegből megsemmisítette az „és egyéb támo­gatások” szöveget. Az államtitkár úgy vélte, az alkotmánybírósági döntés indoklása megerősíti, hogy az egyházi iskolák olyan mértékű támo­gatásra jogosultak, amilyen mértékben állami feladatot látnak el. (Népszava) Sólyom kifogásolja a Balaton-törvényt Sólyom László hétfőn megfontolásra vissza­küldte az Országgyűlésnek a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló törvény módosítását - közölte az államfő hivatala. A köztársasági elnök nem értett egyet azokkal a rendelkezésekkel, amelyek alapján a jövőben olyan területeket is korlátozás nélkül belterü­letbe lehetne vonni a balatoni üdülőkörzetben, amelyeken nincs megfelelő csatornahálózat. (MTI)

Next