Népszava, 2008. augusztus (135. évfolyam, 179-203. szám)

2008-08-01 / 179. szám

2 Kizárták az SPD-ből Clementet A Német Szoci­áldemokrata Párt (SPD) észak-rajna­­vesztfáliai szerve­zete kizárta a párt soraiból Wolfgang Clementet, Schröder korábbi kancellár egykori gazdasági csúcsminiszterét. Clementnek elsősorban azt róják föl, hogy nem sokkal az idén januári hesseni választások előtt igen hevesen támadta Andrea Ypsilantit, az SPD listavezetőjét, s ezzel döntő mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a szoci­áldemokraták nem tudták átvenni a hatalmat a tartományban. Clement ügyvédje útján közölte: fellebbez a döntés ellen. (Népszava) Menekül már az al-Kaida Irakból? Tegnapi televíziós beszédében Bush elnök kijelentette: az amerikai erők komoly sikereket értek el Irakban, és nagymértékben sikerült visszaszorítaniuk a terrorizmust. Egybecseng ezzel a The Washington Post értesülése, amely szerint az al-Kaida iraki csoportjának vezetősége elhagyta a közép-keleti országot, és Afganisztánba települt át. Ha a hír igaz, akkor nyilvánvalóan összefüggésben áll azzal, hogy az amerikaiaknak sikerült szövetséget kötniük több szunnita klánnal, melyeknek már elegük volt az al-Kaida szélsőségességéből. Az iraki helyzet pozitív változását igazolja az az adat is, amely szerint 2003, az Irak elleni támadás első éve óta júliusban volt a legkisebb az amerikai erők vesztesége. (Népszava) Övön aluli ütést mértek Obamára Paris Hiltonhoz és Britney Spearshez hasonlította legújabb kampányfilmjében John McCain, az amerikai Republikánus Párt valószínű elnökjelöltje várható ellenfelét, a demokrata párti Barack Obam­át. A Celeb címet viselő tévés kampányhirdetés azt sugall­ja, Obama alig több egy ismert, de sekélyes médiafiguránál. A filmben az illinois-i szenátor múlt heti külföldi körútján készült képeket vágtak össze két, elsősorban botrányaikról is­mert huszonéves hírességről, Britney Spearsről és Paris Hiltonról készült felvételekkel. Obama válasza egy ellenhirdetés, melyben McCain George Bush amerikai elnökkel együtt látható. A szöveg szerint az arizonai szenátor „a múlt politikáját” folytatja. (MTI) Kiálltak Irán atomprogramja mellett Irán elutasít mindenféle határidőt, és már válaszolt a nagyhatalmak ajánlatára - jelentet­te ki Manusher Mottaki iráni külügyminiszter csütörtökön. Teherán vitatott atomprogramjá­ról az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagjával és Németországgal folytat tárgya­lásokat. Javier Solana, az EU kül- és bizton­ságpolitikai főképviselője június 14-én adott át Iránnak a hatok nevében egy gazdasági és politikai együttműködésről szóló ajánlatot az urándúsítás felfüggesztését követelve. Az el nem kötelezett országok mozgalmának 118 tagja támogatásáról biztosította az iráni atom­programot teheráni tanácskozásán - jelentette tegnap az iráni állami televízió. (MTI) Bizalmatlanság Pakisztán irányában Az Egyesült Államok a terror elleni harcot illetően azért nem bízik Pakisztán­ban, mert azt gyanítja: az ISI elnevezésű pakisztáni titkosszolgálat egyes emberei előre figyelmeztetik az ország északi, törzsi területein megbúvó iszlámistákat az ellenük készülő amerikai rakétatámadásokra. Az ISI annak idején - amerikai pénzből és amerikai támogatással - gyakorlatilag létre­hozta az Afganisztánban állomásozó szovjet erők ellen küzdő iszlámista mozgalmat, majd később támogatta a tálibokat is. Nyilvánvaló, hogy ezek a régi kapcsolatok mind a mai napig elevenek. Idevágó hír az is, hogy az afga­nisztáni Heratban pokolgép robbant az ottani pakisztáni konzulátus előtt. Három ember megsebesült. (Népszava) A Pentagon a terrorizmus ellen Az amerikai védelmi minisztérium új nemzetvédelmi stratégiát fogadott el, amely az al-Kaida és más hasonló terrorcsoportok elleni harcra helyezi a fő hangsúlyt. A Robert Gates védelmi miniszter által a múlt hónapban jóváhagyott dokumentum a más országokkal kialakuló hagyományos konfliktusok helyett a „nem reguláris” hadviselés fortélyainak elsa­játítására szólítja fel a hadsereget. Ugyanakkor alapjaiban reformálja meg az amerikai titkos­­szolgálatokat és erősíti a nemzeti hírszerzési igazgató szerepét az a rendelet, melyet George Bush amerikai elnök hagyott jóvá. (MTI) VILÁG 2008. AUGUSZTUS 1., PÉNTEK NÉPSZAVA A háborús bűnökkel vádolt egykori boszniai szerb elnök nem kifogásolta a vádemelést Karadzsics a hágai törvényszék előtt Megjelent a hágai Nemzetközi Törvényszéken csütörtökön tartott első meghallgatásán a háborús bűnökkel vádolt Radovan Karadzsics volt boszniai szerb elnök, aki egyelőre nem emelt kifogást a vádeme­lés ellen, ám megerősítette, hogy önmaga kívánja ellátni védelmét. Karadzsics a legkiemelkedőbb személyiség a háborús bűnök miatt őri­zetbe vett balkáni vezetők közül azóta, hogy Belgrád kiadta Hágának Szlobodan Milosevics volt szerb és jugoszláv elnököt. A 63 éves Karadzsics sötétkék öl­tönyben és nyakkendőben jelent meg az Alphons Orie holland bíró vezette meghallgatáson. Időközben lenyírta bozontos szakállát és hosszú haját, amellyel kilétét álcázta bujkálásának utolsó szakaszában. Karadzsics so­ványabbnak tűnt, mint a közel száz­ezer halálos áldozattal és 2,2 millió ember elüldözésével járó 1992-1995- ös boszniai háború idején, de maga­biztosnak mutatkozott, sőt időnként elmosolyodott. A boszniai szerbek volt veze­tője közölte, hogy önmaga látja el védelmét. Nem emelt kifogást a vádemelés ellen, és arra sem tar­tott igényt, hogy az egész vádiratot felolvassák számára. A bíró ismertette ugyan Karadzsiccsal a vádirat összefog­lalóját, ám a volt boszniai szerb vezető elhárította az egész vádirat felolvasását, mondván, hogy „ez nem érdekli”. Serge Brammertz, a törvényszék főügyésze megígérte, hogy a lehető leggyorsabban beter­jeszti a törvényszéknek a népirtás, háborús és emberiesség elleni bű­nöket felsoroló, tizenegy vádpontból álló vádirat felfrissített változatát, az utolsó szövegváltozat ugyanis még 2000-ből származik. A volt politikust elsősorban Szarajevó 43 hónapon át tartó, több mint tízezer halálos áldozatot követelő szerb ostroma, valamint az 1995-ben Sreb­­renicában lemészárolt, közel nyolc­ezer bosnyák férfi és fiú halála miatt szeretnék felelősségre vonni. Karadzsics közölte, hogy szeretné megkapni és tanulmányozni az új szövegválto­zatot, s annak ismeretében az augusztus 29-re kitűzött újabb meghallgatáson terjeszti elő ki­fogásait. Amen­­­nyiben erről nem nyilatkozik, a törvényszék automati­kusan úgy tekinti, hogy ártatlannak vallotta magát. Karadzsics felhánytorgatta, hogy szerinte törvénytelenül vették őri­zetbe Belgrádban. Egyúttal felem­legette a Richard Holbrooke egykori amerikai diplomatával kötött állí­tólagos megállapodását, melynek értelmében nem vonták volna fele­lősségre. Az egyezség létét Richard Holbrooke már többször cáfolta. MTI-információ Soványabbnak tűnt, mint az 1992-1995-ös gyilkos boszniai háború idején Karadzsics - ismét a régi-új külsővel. Foglárok kísérik az egykor nagy hatalmú politikust a hágai tárgyalóterembe­Fotó: Reuters Egyszerűsödik a vízumhoz jutás a kárpátaljaiak és vajdaságiak számára is Felelősség az igazolvány alapján Augusztustól egyszerűsödik a schengeni vízumeljárás a magyar iga­zolvánnyal rendelkező kárpátaljai és vajdasági magyarok számára. Nem lesz szükség az esetenként húszezer forintot is meghaladó meghí­vólevélre. A Magyarországra való beutazás célját a magyar igazolvány igazolja, míg a tartózkodáshoz szükséges anyagi fedezetről a helyi ma­gyarságszervezetek vezetői tesznek felelősségvállalási nyilatkozatot. Az újabb vízumkönnyítési eljárás részleteiről tegnap dr. Berta Kriszti­na, a Külügyminisztérium Konzuli Főosztályának vezetője tartott tájé­koztatót a kárpátaljai megyeszék­helyen. Elmondta: a garanciaválla­lási joggal itt a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséget (KMKSZ) és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetséget (UMDSZ) ruházták fel. Minden magyar igazolvánnyal rendelkezőre kiterjesztik a könnyí­tett vízumszerzés lehetőségét, tette hozzá. A felelősségvállalási nyilat­kozat alapján maximum egyéves vízumot állíthatnak ki az ungvári és a beregszászi konzulátusokon. A konzuli főosztály vezetője az alapos és körültekintő felelősségvállalás fontosságát hangsúlyozva kijelen­tette: sorozatos visszaélések esetén felülbírálhatják a mostani vízum­könnyítési eljárást. Ám hozzáfűzte: a múlt év végén életbe lépő, szintén egyszerűsített kishatárforgalmi rendszer pozitív gyakorlata azt vetíti elő, hogy ettől nem kell majd tartani. A vízumeljárás megkönnyítéséről a két mérvadó kárpátaljai magyar­ságszervezet vezetője a következőket nyilatkozta helyszíni tudósítónknak: Gajdos István, az UMDSZ elnöke: alapvető feladatnak tartjuk a ma­gyar-magyar kapcsolatok akadály­­mentesítését. Örülünk, hogy korábbi javaslatainkat is figyelembe véve is­mét bevezették a kishatárforgalmat, kidolgozták a vízumszerzéssel kap­csolatos kiadások kompenzálására szolgáló kapcsolattartási támogatást, most pedig újabb, igazán jelentős könnyítést kap a helyi magyarság. Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke: Természetesen mi is üdvözöljük ezt a döntést, mint minden olyat, ami a schengeni rendszer kiterjesztésével beálló „vasfüggönyeffektust” eny­hítheti. Az egyszerűsített kishatár­­forgalom is könnyebbséget jelentett, s ez a mostani kedvezmény is jelen­tős segítség, hiszen sokak számára megoldhatatlan gondot jelentett a költséges és sok utánajárást megkö­vetelő meghívólevél beszerzése. Dunda György (Ungvár) Ha nem lesz új kabinet, új választásokat kell kiírni jövő februárra Izraelben Ólmert sokáig kormányfő marad „A kormányfő korrektül járt el"; „Későn, de mégis"; „Végre-valahára"; „A legkorruptabb izraeli miniszterelnök távozása"; „Kivételesen jó ké­pességű kormányfőt vesztett Izrael" - ehhez hasonló, kedvező és ked­vezőtlen kommentárok fogadták Izraelben Ehud Olmert kormányfő szerda esti bejelentését, amely szerint szeptemberben lemond poszt­járól, és átadja azt a Kadima-párt megválasztandó új vezetőjének. De távozásáig még sok víz folyik le a (sekély vizű) Jordánon. A Kadima szeptember 13-án megválasztandó új miniszterelnök-jelöltjének 45 nap­ja lesz majd a kormányalakításra. Ha ez nem sikerül neki, az államelnök mást bízhat meg a feladattal, s ez a más ugyancsak 45 napot kap felada­ta teljesítésére. A legesélyesebb két pályázó Cipi Livni külügyminiszter és Saul Mofaz közlekedésügyi (volt védelmi) miniszter. A knesszet mostani erővi­szonyai között egyiküknek sincs sok esélye a kormányalakításra: Livnivel az ultraortodox Sasz párt nem akar szövetkezni, Mofaztól a Munkapárt ódzkodik. A mai parlamentben még csekélyebb az esélye Ehud Barak munkapárti és Benjamin Netanjahu Likud-párti vezetőnek. Ha egyiküknek sem sikerül kormányt alakítania, előrehozott választásokat írhatnak ki, melyeket legkorábban 90 nappal kiírásuk után, vagyis 2009 februárjában vagy márciusában lehet megtartani. Csak ekkor kezdődhetnek meg a tárgya­lások az új kormánykoalícióról. Ez alatt az idő alatt, a választások után megalakuló új kormány bemutat­kozásáig ismert hivatalban marad. Vagyis ő lesz az új amerikai elnök izraeli partnere, és Mahmúd Abbász palesztin elnöknek is még legalább fél évig vele kell tárgyalnia. Abbász már ki is jelentette, hogy a paleszti­nok Izrael Állammal és nem ezzel vagy azzal az izraeli politikussal akarnak békét kötni, ezért bármely izraeli miniszterelnökkel hajlandó tárgyalni. Ólmert több botrányba keveredett és korrupciós ügylettel gyanúsítható. Yehuda Lahav (Tel-Aviv) Cipi Livni, Óimért egyik esélyes utódje­löltje Fotó: Népszava-archív Ma dől el, vajon lesz-e egyezség Erdélyben Az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt tegnapi marosvásárhelyi tárgyalásán nem sikerült megállapodni arról, hogyan osztják el egymás között a befutóhelyeket az ősszel sorra kerülő romániai parlamenti választásokon. Az egyéni kerületek elosztásánál az RMDSZ javaslata az volt, hogy mind a felelősségvállalásból, mind a kockázatból, mind pedig a parla­menti helyek elosztásából a feleknek arányosan kell részt vállalniuk. Az RMDSZ ennek megfelelő, konkrét javaslatot tett az MPP-nek a biztos befutóhelyeket illetően. Végül a két fél abban maradt, hogy ma 11 óráig eldöntik, elfogadják-e egymás aján­latát. Az RMDSZ két (egy szenátori és egy képviselői) helyet ajánlott az MPP-nek. „Néhány olyan elvből indultunk ki, amelyet eddig is hangoztattunk. Közös cél, hogy parlamenti válasz­tásokon erős parlamenti képviselete legyen a romániai magyarságnak. A másik szempont az önkormányzati választásokon kialakult arány, amely a mi javaslatunkban szerepelt: a 15-85 százalék. A megállapodásnak figyelembe kell vennie a romániai magyarság alapvető értékeit - jelen­tette ki tegnap Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke. „Természetesen mi a 85-15 száza­lékot nem úgy számoljuk, mint az RMDSZ, mert egyesek az egzakt tudományt is képesek átértelmezni. Hargita és Kovászna megyében egé­szen mások voltak az eredmények, mint amiről az RMDSZ beszél, pontosan 64-34 százalék volt az arány. Ez az a véleménykülönbség közöttünk, amikor mi azt mondjuk, hogy súlyozni kell a számarányokat. Ebben az esetben az MPP-nek nem két bejutóhely, hanem négy vagy öt jár” - fejtette ki az MPP igényét Szász Jenő. „Az, hogy az RMDSZ mennyire méltányolja gesztusunkat, holnap délben kiderül. A számokról nem állapodtunk meg, kinek-kinek pártjával kell előbb konzultálnia” - tette hozzá az MPP elnöke. Szász elmondta, azzal a szán­dékkal érkezett az MPP Marosvá­sárhelyre, hogy igent mondjanak a megállapodásra, mert a polgári párt is fontosnak tartja a romániai ma­gyarság parlamenti képviseletét. Lokodi Imre (Marosvásárhely)

Next