Népszava, 2008. augusztus (135. évfolyam, 179-203. szám)

2008-08-14 / 190. szám

rUj befektetők a textiliparban és az elektronikában a kevésbé képzetteket keresik Még mindig vonzó a magyar gazdaság Csaknem 30 külföldi befektetővel folytat tárgyalásokat különféle beruházásokról a gazdasági tárca külgazdaságért felelős szakállam­titkára - tudta meg lapunk. Lesznek köztük zöldmezősek, főként a feldolgozóiparban, a járműiparban és hazánkba települhetnek a közeli jövőben újabb szolgáltatóközpontok. Foglalkoztatási szempontból kiemelkedő fontosságú, hogy Kínából és Indiából jöhetnek ide olyan textilipari és elektronikai befektetők, akik alacsonyabb képzettségűe­ket alkalmaznának nagyobb tömegben. Távozási hullám várható a nemzetkö­zi nagyvállalatoknál a Magyarorszá­gon 2011 után a számukra megszűnő korábbi jelentős adókedvezmények miatt - írta a Magyar Nemzet a General Electric (GE) kiszervezésé­vel kapcsolatban napvilágra került hírek kapcsán. A több hazai üzemet működtető, és 15 ezer embert foglal­koztató GE központjában még július 10-én jelentették be a kiszervezést. Ez egyelőre csupán a hagyományos izzókat, autólámpákat és folyamato­san bővülő mennyiségben kompakt fénycsöveket előállító nagykanizsai gyárnak mint üzletágnak a leválását jelentheti, és a GE veresegyházi tur­binagyáráról, a másik „hírbe hozott” egységről sincs végleges döntés. A Magyar Nemzet szerint több más multinacionális cég is dönthet úgy, hogy elhagyja az országot. Ennek egyik oka, hogy egy uniós szabá­lyozás miatt 2011-ben megszűnnek a korábbi magas adókedvezmények. Maradásra bírhatja a vállalkozáso­kat, hogy a többnyire titkosan kezelt egyéni támogatások 2011 után sem szűnnek meg. A cégek újabb, közve­tett támogatásokat is kiharcolhatnak maguknak. Az elmúlt négy évben a lap szerint körülbelül kéttucatnyi külföldi cég kezdett leépítésbe, töb­bük távozott is Magyarországról. Arra a kérdésre, hogy mennyire vonzó még a magyar gazdaság a külföldi működő tőke számára, Antalóczy Katalin, a Pénzügykutató Zrt. főmunkatársa úgy reagált: aki ismeri ezeknek a nagyvállalatoknak a természetét, pontosan tudja, hogy ezek a befektetők jönnek-mennek a világban. Nem olyan gyorsan, mint a portfolió, a forró tőke, de állandóan átalakítják szervezetüket, ráadásul van egy globális átrendeződés a világgazdaságban is. Most például lehetséges, hogy a dráguló üzem­anyagok, a szállítás és a munkaerő miatt Kínából többen visszafor­dulnak. De idejött a Mercedes és a szolgáltatóközpontok. Mások viszont elmentek. Technológiai versenyben, hoz­záadott értékben, nemzetközi ver­senyképességben helytáll az ország - állítja Inotai András. A Világgazda­sági Kutatóintézet igazgatója úgy vé­li, akármennyire is megkérdőjelezik sokan, a bent lévő befektetők igenis újra beruháznak hazánkban. Inotai szerint ez a legfontosabb, hiszen nekünk nem elsősorban új tőkét kell szerezni, amikor telített a belső piac. Meg kell nézni, hogy aki ott van, az a profitját ismételten Magyarországon ruházza-e be. Ebből a szempontból sok kisebb beruházás sokkal többet ér (mert annak tovagyűrűző hatása van), mint egy nagy, bár annak a je­lentőségét sem szabad természetesen lebecsülni - vélekedik a szakember. Hangsúlyozta: hazánk túl van a pri­vatizáción, a külföldi működő tőke beáramlásával kiépült a versenyképes piacgazdaság. Ezt azonban a régiós országok zöme - beleértve Szlovákiát is - még nem mondhatja el magáról. Jelenleg közel 30 befektetőcéggel tárgyalnak különféle beruházásokról - nyilatkozta lapunk érdeklődésé­re Garamhegyi Ábel, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisz­térium (NFGM) szakállamtitkára. Garamhegyi arról nem kívánt nyilat­kozni, milyen értékűek lehetnek ezek a befektetések. Azt viszont elmondta, hogy akadnak köztük zöldmezősek, amelyek elsősorban a feldolgozóipart érintik, de idetelepülhetnek a közeli jövőben újabb szolgáltatóközpontok is. „A Mercedes megjelenése ala­posan megmozdította a járműipart” - tette hozzá Garamhegyi. Magyar­­ország még mindig vonzó célpont. Ha azonban a képzésben nem teszünk viszonylag jelentős lépéseket, akkor ugyanarra a sorsra jutunk, mint a régióban annyian. A szakállamtitkár szerint foglalkoztatási szempontból félfordulatra számíthatunk: olyan befektetők is megjelentek a látha­táron, akik nagyobb tömegben ké­pesek alacsonyabb képzettségűeket alkalmazni. Feltehetően Indiából és Kínából csábíthatunk ide befektető­ket. A nyertes iparágak között lehet a textilipar, és az elektronika bizonyos ágai. Népszava-összeállítás Phion: gyorsíthatja a felzárkózást az IT-költés Fontos versenyképességi tényező­nek tartja a magyar középvállalatok megerősödését az információtechno­lógia terén az osztrák Phion AG ve­zérigazgatója. Ez javíthatja ugyanis költséghatékony gazdálkodásukat. A biztonságos hálózati kommuni­kációs megoldások egyik vezető eu­rópai szolgáltatója, az osztrák Phion AG nemrégiben újabb csomaggal jelent meg a piacon. A netfence névre hallgató termékcsalád legújabb tagja a számítások szerint 46-122 százalék­kal növelheti a közepes és a nagyobb vállalatok hálózati adatforgalmának teljesítményét. A termékcsalád a cégeknél védelmet nyújt a házon belülről, illetve az internet irányából érkező támadásokkal szemben, blok­kolja a veszélyes tartalmat és nagy rendelkezésre állású kommunikációs kapcsolatot alakíthatnak ki segítsé­gével a telephelyek között. Wieland Alge, a Phion társalapító vezérigazgatója úgy véli, termékeik legfőbb erénye, hogy egységesen kezelik a vállalati menedzsmentet, amivel már önmagában is jelen­tős költséget lehet megtakarítani. „Magyarországot a szakmánkban gyorsan bővülő, és együttműködni kész piacnak tartjuk, amelynek nagy szüksége van hatékonysága javítá­sára. Akkor tudják a magyar cégek felvenni nyugat-európai versenytár­saikkal a versenyt, ha a költségek te­rén is hatékonyak. Márpedig az ala­csonyabb fizetések csak ideig-óráig jelentenek előnyt, valódi megoldást az IT (információtechnológiai) alkalmazások hozhatnak. Azért vá­runk sokat a magyar piactól, mert itt számtalan gyorsan növekvő, fejlődő középvállalkozás működik” - állítja a szakember. Szerinte a magyar gaz­daság felzárkózását is felgyorsíthatja a növekvő IT-költés. Wieland meggyőződése, hogy Írországnak egyebek mellett azért sikerült gyorsítania felzárkózását, mert „vezérfonala” az amerikai IT lemásolása, alkalmazása volt. Ezt a kelta tigris szomszédján, az Egyesült Királyságon keresztül szerezte meg. A magyar piacon jelen vannak és az utóbbi időben lendületesen fejlesz­tenek a nagyok, köztük például az IBM. „De nehéz megítélni, hogy a felzárkózás folyamatában mit csi­náltak jól az írek és mit rontottak el például a portugálok. Az viszont biz­tos, hogy a legfontosabb felépíteni a közepes hazai vállalatokra alapozó gazdaságot” - szögezi le a Phion AG vezetője, R. Zs. NÉPSZAVA 2008. AUGUSZTUS 14., CSÜTÖRTÖK GAZDASÁG Akadnak műszaki problémák az M6-osnál, de nincs új omlás Bejárást tartott az M6-M60-as sztráda építésén Hargitai János, a Bara­nya megyei önkormányzat elnöke. Az eseménynek különös aktualitást adtak az újabb alagútomlásról szóló hírek. Műszaki problémák való­ban vannak, ha nem is ilyen súlyúak, de a politikus és a kivitelező is optimista. Hargitai János, a baranyai önkor­mányzat elnöke és Rakita András, az M6-M60-as autópálya kivitelezője, a Mecsek Construction Group főmér­nöke tartott tegnap kora délután kö­zös sajtótájékoztatót Kozármisleny határában, a sztráda egyik végpont­jánál. A politikus az építési mun­kálatokon tartott bejárást követően elmondta: a me­gyében aligha várnak jobban beruházást, mint a 400 milliárdos költségvetésű autópályát. A politikust arról tájé­koztatták, hogy 2000 ember és csak­nem ugyanennyi gép munkáját kell koordinálni, ebből nyilván gondok is adódnak. Hargitai a térség minden polgárát türelemre intette a kényel­metlenségekkel szemben, éppen azért, mert a végeredmény magáért beszél majd. A politikus egyben hangsúlyozta azt is: a későbbiekben meg kell oldani, hogy a sztráda ne érjen véget Pécs határában, elérje Mohácsot és csat­lakozzon a horvát autópályákhoz. A sajtótájékoz­tatón óhatatlanul szóba kerültek a július 24-én bekövetkezett alagútomlás következményei, illetve a kedden kora este felröppent hírek nyomán az újabb technikai problé­mák. Rakita András hangsúlyozta: a műszaki gondok, amelyek meg­oldásával ma egy szakértői csoport birkózik, nem befolyásolják az au­tópálya 2010. március 31-i átadását. A szakemberek jelentését, amely javaslatokat is tartalmaz majd a folytatást illetően, várhatóan egy hét múlva hozzák nyilvánosságra. Kedden újabb alagútszakasz om­lásáról röppentek fel hírek. Ezeket Rakita András cáfolta, hozzátéve, hogy a későbbiekben ezt nem lehet kizárni. A korábban leomlott alagút­­rész szomszédságában, mintegy hat­van méteren ugyanakkor felgyorsult az alagút deformációja és a felszíni süllyedés. A folyamatok vagy meg­állnak, vagy újabb omláshoz vezet­nek. Az alagútépítést kiszolgáló utat kedden reggel lezárták. A megoldást a főmérnök szerint sürgősen meg kell találni, mivel az omlás és a veszélyes munkaterület miatt csaknem 250 ember van kényszerszabadságon. Az omlás során keletkezett károkat felmérték, de ezekről tegnap nem kaptunk információt. Barabás Béla A baranyai autópálya 400 milliárd forintból épül és 2000 ember dolgozik az építésén A műszaki gondok nem befolyásolják a tervezett 2010. márciusi átadás időpontját A SZERZŐ FELVÉTELE 5 Augusztu­s 13-1 adatok, melyeket 17,60-kor rögzítettünk­­ a nyilak a forint erősödésére vagy gyengülésére utalnak az euróval, illetve a dollárral szemben (De­vizapiaci középárfolyam) Jövő év végéig működik a pesti lövi A Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács (NVT) tegnapi ülésén megvizsgálta a Nemzeti Lóver­seny (NL) Kft. és a Magyar Lóversenyfogadást Szervező (MLSZ) Kft. pénzügyi helyzetét. Úgy döntött, hogy 2009 végéig mindenképpen biztosítja a két társaság működését, ennek érdekében kormányhatározat módosítását is kezdeményezi - derül ki az NVT közleményé­ből. Közbeszerzési eljárást indítanak, melynek keretében az NL Kft. tulajdonában lévő alagi ingatlanokat a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. veszi meg 2,5 milliárd forintért. Az ingatlanokat továbbra is az NL Kft. kezeli. A vételár az NL Kft. további működését szol­gálja. A vételárból 1,5 milliárd forintot idén, 1 milliárdot jövőre fizetnek ki. Az elmúlt évben 2006-hoz képest még nagyobb veszteségeket halmozott fel a két lóversenyzéssel foglalkozó állami cég, az állami vagyonkezelés ezért az üzleti szerepvállalást szorgalmazza. Az MLSZ Kft. kizárólagos joggal szervezi az NL Kft. által szervezett és rendezett versenyekre a fogadáso­kat. A társaságnak saját eszközvagyona nincs, a működéséhez szüksége eszközöket az NL Kft­től, míg a városi irodáit a helyi önkormányza­toktól bérli. A fogadásszervezési engedélyt a társaság az APEH Szerencsejáték Felügyeleti Főosztálytól kapja. A jelenlegi engedély 2008. december 31-ig érvényes. Népszava-információ Jól fut a kocsi a Suzukinál Mutatós a Magyar Suzuki Corporation (MSC) első féléves mérlege. A benne szereplő számok szerint a gyártás jelentősen, 33 százalékkal - ez 149 438 új járművet jelent - felülmúlta a tavalyi első hat hónapot, s bár ebben az idő­szakban 2,2 százalékkal kevesebb négykerekű kelt el az európai autópiacon a tavalyinál, az MSC gyártmányai kelendőek voltak, 151 587 jármű talált gazdára (ebből csak 14 414 gépko­csi itthon). A sikerhez hozzájárult új márka­­kereskedések megnyitása is Horvátországban, Szlovákiában és Romániában. A 289 milliárd forint bevételt eredményező első félévi export a teljes magyar kivitelnek mintegy 3 százalékát teszi ki. A japán cég magyar leányvállalatának kapacitását az öt éve elkezdett Európai Rene­szánsz Program szerint bővítik, ezzel újévtől szilveszterig Esztergomban elérik a 300 ezres gyártási darabszámot. (Népszava) Befejeződött az országban az aratás Befejeződött az aratás Magyarországon, ennek során mintegy 8,6 millió tonna gabona került a magtárakba - mondta el szerdán Dékány András, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) szóvivője. Az országos adatok összesítését most végzik a mezőgaz­dasági szakigazgatási hivatalok. Előzetesen annyi már biztos, hogy ebben az évben több mint 5,6 millió tonna őszi búzát takarítottak be a gazdálkodók. Ennek a mennyiségnek több mint 60 százaléka étkezési minőségű termény - tette hozzá. Az őszi búzánál a termésátlag hektáronként meghaladta az öt tonnát. Ilyen termésátlag utoljára 2004-ben volt őszi búzából Magyarországon. (MTI) N 2IQ

Next