Népszava, 2008. augusztus (135. évfolyam, 179-203. szám)
2008-08-22 / 196. szám
NÉPSZAVA Az MSZP-ben jövő héten kezdik az érdemi tárgyalásokat a következő évi változásokról •z Őszi adóötletbörze indul A 2009. évi költségvetés adó- és járulékmérséklési lehetőségeiről jövő kedden tárgyal az MSZP parlamenti frakciója - tudta meg lapunk. Ezután kerülhet a téma a párt elnöksége elé, így leghamarabb szeptember első hetében fogalmazódhat meg a kormány cselekvési terve, amely alapja lesz az SZDSZ- szel való egyeztetésnek. A tegnapi kormányülésen - a várakozásokkal ellentétben - alig esett szó a témáról. A jövő heti kormányülésen dönt a kabinet arról, milyen tárgyalási mandátummal kezdhetik meg az érintett miniszterek az egyeztetést a társadalmi partnerekkel az adótörvények módosításaival kapcsolatban. A tegnapi kormányülésen csak szóban konzultáltak a várható adómódosításokról, és jövő héten is csupán a tárgyalási keretekről születik döntés. Költségvetésnél és adótörvényeknél a gazdasági növekedés, a költségvetési egyensúly megtartása és a szociális biztonság az a hármas cél, amelynek meg kíván felelni a kormány. Ígéret szerint minden olyan javaslatot mérlegelnek, amely megfelel e követelményeknek. A legfontosabb feltétel bármely elképzelésnél, hogy a felhasználható források ne egyszeriek legyenek, hanem beépüljenek a rendszerbe, folyamatosan lehessen velük számolni. Ezért nem lehet figyelembe venni olyan tételeket, amelyek csak idén jelentkeznek. Ilyen például a korábban 2008-ra számítottnál magasabb inflációból származó 140 milliárd forintos többletbevétel. Az MSZP számol a gazdaság kifehéredésének hatásaival, annak idei összegét 50 milliárd körülire becsülik. Igen sok javaslatot kaptak ez idáig a szocialisták, amelyeket gazdasági-társadalmi hatások szerint mérlegelnek. A javaslatok pártoktól, gazdasági szervezetektől, kamaráktól, munkavállalói szövetségektől jöttek, meghaladó egyensúlyromlást eredményezne. A javaslat a kormányra bízza, hogy a költségvetés a kiadási oldalon teremtse meg ezt a forrást, ami a jóléti, szociális rendszerek erőteljes megfaragása nélkül aligha lehetséges. A javaslat számos eleme találkozik a kormányzati elképzelésekkel, például a különadó mihamarabbi kivezetésével. Az egymáshoz közelítő elemek közé tartozik a feketegazdaság visszaszorítása, az adórendszer egyszerűsítése, a foglalkoztatás adóterhelésének mérséklése. Ugyanakkor összességében a javaslattevők a jövedelmi viszonyokban olyan átrendezést terveznek, amely elsősorban az alacsony és a közepes keresetűeket sújtja, és lényegesen kedvezőbb helyzetbe hozza a magasabb keresetűeket. A különféle kedvezmények mellett megszűnne ugyanis az adójóváírás, a személyi jövedelemadó alsó kulcsa 18 százalékról 20 százalékra emelkedne. A járulékterhek mérséklése, a helyi iparűzési adó megszüntetése valamennyi vállalkozás számára kedvező lenne, ugyanakkor a tételes egészségügyi hozzájárulás (eho) drasztikus emelése a jelenlegi havi és fejenkénti 1950 forintról 8 ezerre éppen azokat a kis- és középvállalkozásokat sújtaná a legjobban, amelyektől a kormány a foglalkoztatás számottevő bővítését várja s amelyek fejlődését egyéb eszközökkel erőteljesen támogatni kívánja, nel belépjen. A kamara az szja 36 százalékos kulcsa belépésének 1,7 milliós határát emelné 2,5 millióra. Az adósávhatár felemelésével a 100 forintból 40-45 forintot kapnának kézhez a dolgozók a mostani körülbelül egyharmad helyett. Mivel az évi 2,5 milliónál többet keresők jövedelme a sáveltolással havi csaknem 12 ezer forinttal nőne, egy éves bérstopot lehetne hirdetni. A járulékok 3 százalékpontos csökkentését javasolja az MKIK, ami szerintük egyet jelenthetne például a munkaadói járulék megszüntetésével. A turizmus versenyképességét a kedvezményes, 5 százalékos adókulcs bevezetésével javíta nák. Népszava-összeállítás Adójavaslatokból már túl sok is akad, megvalósítható változat azonban még nincs Fotó: Shutterstock Gulyás József: hiba azt várni, hogy az SZDSZ úgyis „lefekszik” majd Komoly meglepetés érheti az MSZP-t, ha azt gondolja, hogy a szabad demokraták „úgyis lefekszenek" majd és megszavazzák a költségvetést akkor is, ha ahhoz végül nem társul egy jelentősebb közteher-viselési program - hívta fel a figyelmet a hirszerzo.hu internetes újságnak adott interjújában Gulyás József, az SZDSZ országos tanácsának elnöke. Emlékeztetett, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök-pártelnök még az év elején 300 milliárd forint körüli adócsökkentési mozgástérről beszélt, később a pénzügyminiszter jóval kevesebbről, majd Dobogókő után a kormányfő újra 350-400 milliárdról. Szavai szerint a gazdasági helyzetről szóló optimista nyilatkozatok ellenére Veres János pénzügyminiszter megint csak azt mondja, hogy 100 milliárdnál nagyobb könnyítés nem lesz. Ezzel szemben az SZDSZ legalább 200-300 milliárdos átrendezést tartana valódi adóreformnak - mondta Gulyás. Hozzátette: ha szeptemberben nem lesz cselekvési programja a kormánynak, az MSZP nem számíthat arra, hogy az SZDSZ úgyis megszavazza a költségvetést és az adótörvényeket vagy arra, hogy az SZDSZ kellő számban távol lesz a szavazáskor ahhoz, hogy átmenjen a büdzsé a parlamenten. Az MSZP-ben kezd körvonalazódni a jövő évi adócsökkentés iránya. A kezdeményezések élén a 4 százalékos különadó áll, amelyet két év alatt szeretnének megszüntetni. Hasonlóan kiemelt helyen szerepel a szintén két éven belül elérendő 5 százalékos tb -járulékcsökkentés (1 százalékos csökkentés 70 milliárdos bevételkiesést jelent a büdzsében). A hátrányos helyzetű térségek járulékmentességét célzó Start Plusz kártyát jövő januárban vezetnék be. A napokban került nyilvánosságra a négy nagy adótanácsadó cég javaslatcsomagja, amely a Munkaadók és Gyáriparosok Szövetségének (MGYOSZ), a Joint Venture Szövetségnek, az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) és a Nemzetközi Vállalatok Magyarországi Társaságának (NVMT) a támogatásával készült. A javaslat, amelyet a négy adótanácsadó tett, saját számításuk szerint mintegy 1100 milliárdos (a Pénzügyminisztérium számítása szerint mintegy 1250 milliárdos, a GDP 4 százalékát A javaslattevők szerint ez a kritika értelmezhetetlen. Az eho megemelése ugyanis részben fedezné a munkáltatói tb-járulékok csökkentése miatt kieső költségvetési bevételeket. A két intézkedés együttes hatása ugyan jelentősebb többletet hoz a minimálbér feletti keresetet biztosító foglalkoztatóknak, de nem ront a minimálbéres vállalkozások helyzetén sem - állítják a tanácsadók. Az adójóváírás eltörlésének éppen az a célja, hogy azokat adóztassa jobban, akik nem a jövedelmi viszonyaiknak megfelelően viselik a közterheket. Az áfakulcs 23 százalékra emelését a munkavállalók határozottan elutasították, mondván, ez főként az alacsony keresetűeket sújtja. A szakértői anyag a 23 százalékos áfakulcs mellett bizonyos termékeknél kedvezményes kulcsokat alkalmazna. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) korábbi javaslata szerint az eho megszüntetése lehetőséget adhat arra, hogy a szja 756 ezer forint éves jövedelem helyett már 600 ezer- 2008. AUGUSZTUS 22., PÉNTEK HÁTTÉR 9