Népszava, 2008. augusztus (135. évfolyam, 179-203. szám)

2008-08-22 / 196. szám

NÉPSZAVA Az MSZP-ben jövő héten kezdik az érdemi tárgyalásokat a következő évi változásokról •z Őszi adóötletbörze indul A 2009. évi költségvetés adó- és járulékmérséklési lehetősé­geiről jövő kedden tárgyal az MSZP parlamenti frakciója - tud­ta meg lapunk. Ezután kerülhet a téma a párt elnöksége elé, így leghamarabb szeptember első hetében fogalmazódhat meg a kormány cselekvési terve, amely alapja lesz az SZDSZ- szel való egyeztetésnek. A tegnapi kormányülésen - a vára­kozásokkal ellentétben - alig esett szó a témáról. A jövő heti kormányülésen dönt a kabinet arról, milyen tárgya­lási mandátummal kezdhetik meg az érintett miniszterek az egyeztetést a társadalmi partnerekkel az adótörvények módosításaival kapcsolatban. A tegnapi kormányülésen csak szóban konzultáltak a várható adómódosításokról, és jövő héten is csupán a tárgyalási ke­retekről születik döntés. Költségvetésnél és adótörvé­nyeknél a gazdasági növekedés, a költségvetési egyensúly meg­tartása és a szociális biztonság az a hármas cél, amelynek meg kíván felelni a kormány. Ígéret szerint minden olyan javaslatot mérlegelnek, amely megfelel e követelményeknek. A leg­fontosabb feltétel bármely elképzelésnél, hogy a felhasz­nálható források ne egyszeriek legyenek, hanem beépüljenek a rendszerbe, folyamatosan lehes­sen velük számolni. Ezért nem lehet figyelembe venni olyan tételeket, amelyek csak idén jelentkeznek. Ilyen például a korábban 2008-ra számítottnál magasabb inflációból származó 140 milliárd forintos többlet­­bevétel. Az MSZP számol a gazdaság kifehéredésének ha­tásaival, annak idei összegét 50 milliárd körülire becsülik. Igen sok javaslatot kaptak ez idáig a szocialisták, amelyeket gazda­sági-társadalmi hatások szerint mérlegelnek. A javaslatok pár­toktól, gazdasági szervezetek­től, kamaráktól, munkavállalói szövetségektől jöttek, meghaladó­ egyensúlyromlást eredményezne. A javaslat a kormányra bízza, hogy a költségvetés a kiadási oldalon teremtse meg ezt a forrást, ami a jóléti, szociális rendszerek erőteljes megfaragása nélkül aligha lehetséges. A javaslat számos eleme találkozik a kor­mányzati elképzelésekkel, pél­dául a különadó mihamarabbi kivezetésével. Az egymáshoz közelítő elemek közé tartozik a feketegazdaság visszaszorítása, az adórendszer egyszerűsítése, a foglalkoztatás adóterhelésé­nek mérséklése. Ugyanakkor összességében a javaslattevők a jövedelmi viszonyokban olyan átrendezést terveznek, amely elsősorban az alacsony és a közepes keresetűeket sújtja, és lényegesen kedvezőbb helyzet­be hozza a magasabb keresetűe­ket. A különféle kedvezmények mellett megszűnne ugyanis az adójóváírás, a személyi jövede­lemadó alsó kulcsa 18 százalék­ról 20 százalékra emelkedne. A járulékterhek mérséklése, a helyi iparűzési adó megszün­tetése valamennyi vállalkozás számára kedvező lenne, ugyan­akkor a tételes egészségügyi hozzájárulás (eho) drasztikus emelése a jelenlegi havi és fe­jenkénti 1950 forintról 8 ezerre éppen azokat a kis- és közép­­vállalkozásokat sújtaná a leg­jobban, amelyektől a kormány a foglalkoztatás számottevő bőví­tését várja s amelyek fejlődését egyéb eszközökkel erőteljesen támogatni kívánja, nel belépjen. A kamara az szja 36 százalékos kulcsa belépésé­nek 1,7 milliós határát emelné 2,5 millióra. Az adósávhatár felemelésével a 100 forintból 40-45 forintot kapnának kézhez a dolgozók a mostani körülbe­lül egyharmad helyett. Mivel az évi 2,5 milliónál többet keresők jövedelme a sáveltolással havi csaknem 12 ezer forinttal nőne, egy éves bérstopot lehetne hir­detni. A járulékok 3 százalék­­pontos csökkentését javasolja az MKIK, ami szerintük egyet jelenthetne például a munka­adói járulék megszüntetésével. A turizmus versenyképességét a kedvezményes, 5 százalékos adókulcs bevezetésével javíta­­ nák. Népszava-összeállítás Adójavaslatokból már túl sok is akad, megvalósítható változat azonban még nincs Fotó: Shutterstock Gulyás József: hiba azt várni, hogy az SZDSZ úgyis „lefekszik” majd Komoly meglepetés érheti az MSZP-t, ha azt gondolja, hogy a szabad demokraták „úgyis lefekszenek" majd és megszavazzák a költségvetést akkor is, ha ahhoz végül nem társul egy jelentősebb közteher-viselési program - hívta fel a figyelmet a hirszerzo.hu internetes újságnak adott interjújában Gulyás József, az SZDSZ országos tanácsának elnöke. Emlé­keztetett, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök-pártelnök még az év elején 300 milliárd forint körüli adócsökkentési mozgástérről beszélt, később a pénzügyminiszter jóval kevesebbről, majd Dobogókő után a kormányfő újra 350-400 milliárdról. Szavai szerint a gazdasági helyzet­ről szóló optimista nyilatkozatok ellenére Veres János pénzügyminiszter megint csak azt mondja, hogy 100 milliárdnál nagyobb könnyítés nem lesz. Ezzel szemben az SZDSZ legalább 200-300 milliárdos átrendezést tartana valódi adóreformnak - mondta Gulyás. Hozzátette: ha szeptem­berben nem lesz cselekvési programja a kormánynak, az MSZP nem számíthat arra, hogy az SZDSZ úgyis megszavazza a költségvetést és az adótörvényeket vagy arra, hogy az SZDSZ kellő számban távol lesz a szavazáskor ahhoz, hogy átmenjen a büdzsé a parlamenten. Az MSZP-ben kezd körvona­lazódni a jövő évi adócsökken­tés iránya. A kezdeményezések élén a 4 százalékos különadó áll, amelyet két év alatt szeretnének megszüntetni. Hasonlóan ki­emelt helyen szerepel a szintén két éven belül elérendő 5 szá­zalékos tb -járulékcsökkentés (1 százalékos csökkentés 70 milliárdos bevételkiesést jelent a büdzsében). A hátrányos hely­zetű térségek járulékmentes­ségét célzó Start Plusz kártyát jövő januárban vezetnék be. A napokban került nyilvános­ságra a négy nagy adótanácsadó cég javaslatcsomagja, amely a Munkaadók és Gyáriparosok Szövetségének (MGYOSZ), a Joint Venture Szövetségnek, az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) és a Nem­zetközi Vállalatok Magyaror­szági Társaságának (NVMT) a támogatásával készült. A javaslat, amelyet a négy adóta­nácsadó tett, saját számításuk szerint mintegy 1100 milliárdos (a Pénzügyminisztérium szá­mítása szerint mintegy 1250 milliárdos, a GDP 4 százalékát A javaslattevők szerint ez a kritika értelmezhetetlen. Az eho megemelése ugyanis részben fedezné a munkáltatói tb-járulékok csökkentése miatt kieső költségvetési bevételeket. A két intézkedés együttes hatá­sa ugyan jelentősebb többletet hoz a minimálbér feletti kerese­tet biztosító foglalkoztatóknak, de nem ront a minimálbéres vállalkozások helyzetén sem - állítják a tanácsadók. Az adó­jóváírás eltörlésének éppen az a célja, hogy azokat adóztassa jobban, akik nem a jövedelmi viszonyaiknak megfelelően vi­selik a közterheket. Az áfakulcs 23 százalékra emelését a mun­kavállalók határozottan eluta­sították, mondván, ez főként az alacsony keresetűeket sújtja. A szakértői anyag a 23 százalé­kos áfakulcs mellett bizonyos termékeknél kedvezményes kulcsokat alkalmazna. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) korábbi ja­vaslata szerint az eho megszün­tetése lehetőséget adhat arra, hogy a szja 756 ezer forint éves jövedelem helyett már 600 ezer- 2008. AUGUSZTUS 22., PÉNTEK HÁTTÉR 9

Next