Népszava, 2008. augusztus (135. évfolyam, 179-203. sz.)

2008-08-22 / 196. szám

6 KULTÚRA 2008. AUGUSZTUS 22., PÉNTEK NÉPSZAVA TÉVÉNÉZŐ ‍‍‍‍‍TÉVÉNÉZŐ ‍‍‍‍‍ Táncos tű‍zijáték A tű‍zijáték nem tű‍r meg maga mellett más látványosságot a képernyő‍n. Minden egyébnél erő‍sebb. Olyan, mint amikor állatot visznek a színpadra. A színészek akár ki is mehetnének, mert mindenki azt lesi, bírja-e a ló, az elefánt a refl ektorfényt vagy idegesen odaizél a deszkák­ra? Ugyanilyen bű‍vösen vonzza a tekintetünket az, ahogy kibomlanak a különböző‍ alakzatok, szikráznak, ropognak, pattognak az égen, és belehullnak a semmibe. Ez a tiszavirág-életű‍ ragyogás, ez a szemkápráztató csillogás min­den üressége ellenére elbű‍völ. Beleláthatjuk a születést és a gyors elmúlást, de nem kell hozzá tartalom, a tüzes légiparádé önmagában is elkápráztat. Ső‍t, csak önmagában kápráztat el. Aki tű‍zijáték idején kinyitja a tévét, semmi mást nem akar látni. Nem vágyik arra, hogy eszmei mondanivalóval vegyítsék a tű‍zvarázst. Hogy az ország születését, István király révbe érését keverjék bele, vázlatos formában, tánc­ban elbeszélve. Hol az Experidance mű‍vészeit láttuk augusztus 20-án az m1 adásában, hol a tű‍zijátékot, vagy éppen egyik történés került a kép elő‍terébe, a másik esemény pedig eltörpült a háttérben. Azt éreztem, hogy mindkettő‍ eseté­ben állandóan lemaradunk valamirő‍l. Ahelyett, hogy egymásba olvadna, összesimulna a két attrakció, bizonyos mértékig kioltják egymást, és minden jó szándék ellenére hiányérzetet te­remtenek. Az MTV jóval több kultúrát adhatna, de igazán nem szükséges, hogy ezt a tű‍zijáték mű‍soridejébe préselje bele. Bóta Gábor – Immár 11 esztendeje csalja ki a Margitszigetre a Fenyő‍-rajongókat a tradícióvá vált nyár végi koncertjére. Ezúttal Film Színház Muzsika a címe az estnek, mivel készül? – Az egykor népszerű‍ hetilap cí­me tükrözi idei évemet, ső‍t az egész pályafutásomat. A József Attila Színházban hatalmas sikerrel megy a Made in Hungária című‍ musical, amelynek a filmváltozata készül, így jön össze a színház, a film és a muzsika. A hagyománnyá vált mar­gitszigeti nyár végi Fenyő‍-koncerten mindig van két vendégem, akiket úgy választok ki, ha lehet, valamilyen laza szálon kapcsolódjanak a pálya­futásomhoz. Most Lola és Mészáros Árpád Zsolt lesznek a sztárvendé­geim. Mind a ketten érdekes szállal kötő‍dnek hozzám. Miközben a Made in Hungária filmet elő‍készítettük, a producerek azt mondták, Lola benne lesz a filmben. Ezért meghívtam a fellépésre. Valamilyen oknál fogva azonban mégsem lesz benne a film­ben. Majd ő‍ elmondja, hogy miért. Árpival pedig volt egy szép közös évadunk Nyíregyházán, a Made in Hungáriában játszott. Az évad végén, készült egy nagy szabadtéri elő‍adás a darabból, elhívtak, hogy játsszam el Jerry Lee Lewist, akit a József Attila Színházban is játszom. Jó volt Árpi­val játszani, ezért kértem fel. – A film forgatókönyvének alapjául a nagy sikerrel futó, Made in Hun­gária című‍ életrajzi ihletésű‍, Tasnádi Istvánnal közösen írt musical szol­gál. A mozi utolsó kockái forognak, Fonyó Gergely rendező‍ a hatvanas években még gyerek volt. Kellő‍en meg tudja idézni azt a világot? – Abszolút. A darabot 230-szor játszottuk óriási sikerrel, ami megih­lette a rendező‍t és a producert. Fonyó Gergely izgalmas, jó történetet akar csinálni, nem a hatvanas évek olcsó paródiáját. Nagyon is hiteles és ko­moly életrajzi alapon íródott film­rő‍l van szó, aminek dolga is, hogy megidézze a kort. Szabó Kimmel Tamás játssza majd az ifjú Fenyő‍t, jó választás volt az ő‍ személye. Nyitott arra, hogy meséljek neki a korról, magamról, és hogy hogyan láttam magam akkoriban. – A vászonra csak a rózsaszín pil­lanatai kerülnek, vagy begyű‍rű‍zik a kor fiatalságának életét beárnyékoló hatalom is? – A filmes verzió a darabot köve­ti, de azért mégis vannak benne új elemek. Szemléletesen és ötletesen megírt viszonyok. Kicsit talán több betekintést nyerünk a kor történé­seibe, a fő‍hő‍s harcaiba és jellemfej­lő‍désébe, mint a musicalnél. És két­ségtelen, hogy nemcsak a rózsaszín pillanatokat mutatja majd be a mozi, mert a hatalom fellépését is ábrázol­ja. Próbálták elnyomni is, engedni is ezt a rock and rollhoz köthető‍ életér­zést. Kontroll alatt akarta tartani azt a valamit, amit végül is igazából nem lehetett. Mindenesetre a néző‍k többet fognak nevetni, mint pityeregni. A já­ték és a dialógok zseniálisak, a lábak pedig mindenképpen nagyon fognak dobogni, mert tele van zenével. – A Hungáriának hatalmas reper­toárja van, lehet mibő‍l válogatni. Új betétdalokat is ír? – Igen. A film elején megszólal majd egy Amerikából importált zene és aláfestő‍ zenéket is írok. – A zenekar sikerében mekko­ra szerepe volt annak, hogy egy Amerikából hazatért fiatal zenész álomvilágot csempészett a közönsége életébe? – Nem az álomvilágon van a hangsúly, hanem a rock and rollon. Ez a nagyon erő‍teljes, felforgató, izgalmas, szexis zene megadta az ifjúságnak a szabadság irányába való kitörést. Mindenütt a világon forradalmi dolog volt a megjelenése, egységfrontba tömörítette a világ ifjúságát. Voltak politikai felhangjai is, nemcsak nálunk, hanem Ame­rikában is. Ott is komoly ellenállás volt ezzel a jelenséggel szemben, de hiába, megnyerte a harcot, ellenáll­hatatlan volt és elsöpört mindent. A rock and roll nem csak egy bulizós zene, sokkal mélyebb, sokkal tartal­masabb annál. És ezt bemutatja majd a film. Hitet tesz amellett, hogy egy rocktörténelmi vagy egy az ifjúság sorsát alapvető‍en meghatározó tett volt. A rock and rollt ma már nem a szó szoros értelmében vett ötvenes, hatvanas évek zenei stílusjegyei alapján értelmezzük. Akkoriban olyan kulturális forradalom volt, amely egyesítette a népek kultúráját és belevitt valami egyénit. – Az egyediség és az egyéniség alapvető‍ követelmény ahhoz, hogy valaki betörjön erre a szű‍k hazai piacra. Zsű‍ritagja a Megasztár 4-nek. Az elő‍ző‍ szériákban bemutatkozott harminchat énekes többsége eltű‍nt a süllyesztő‍ben. Most zajlanak a válo­gatások, van elég kivételes tehetség egy újabb sikeres mű‍sorhoz? – Hogy a piac elbírja-e a majd az újakat, arról nem tudok nyilatkozni. Azt viszont negyvenéves pályafutá­som során láttam, hogy mindig voltak tehetségek ebben az országban. De sokszor a tehetség is kevés. Jó idő‍ben jó helyen kell lenni. Van, hogy te­hetséges emberek rosszkor jelennek meg, ezért eltű‍nnek a süllyesztő‍ben. Kár értük, különösen, hogy gyakran egy divathullám a tehetségtelenek­nek kedvez, szerencsére csak rövid idő‍re. Hosszú távon viszont csak az maradhat fenn, aki egyéniség, tehet­ség, és adott valamit az embereknek. A Megasztár arról szól, hogy egyéni elő‍adókat keressünk. Meghatározó lesz a háromtagú zsű‍ri ízlése. Mind­hárman különböző‍en közelítjük meg, én a magam részérő‍l azt keresem, amirő‍l úgy gondolom, hogy kerüli a nagyon aktuális divatstílust, mert az igen nagy csapda. Ellenben, ha vala­kinek egyéni hangszíne, valamiféle mondanivalója van, akkor az sokkal jobban érdekel, mint például az, hogy adott esetben jobb is lehetett volna az énektechnikája. De soha nem a zsű‍ri dönt, mindig a közönség. – El tudja képzelni, hogy ha a mű‍­sorban felfedez egy tehetséges fiatalt, mögé áll és segíti, mint annak idején Szandival tette? – Elképzelhető‍. Élénk a fantáziám. De ehhez nyilvánvalóan az kell, hogy az illető‍vel valamilyen személyes kapcsolatom legyen, s keressen meg engem. Szandinál is így volt. Úgy énekelt 13 évesen, mint egy felnő‍tt. Olyan hangszínen és olyan hajlítá­sokkal, ahogy én Magyarországon nem hallottam embert énekelni. Fon­tos lett számomra, hogy mindenki hallhassa. Ha valaki most kéri majd a segítségemet, és úgy érzem, az illető‍ jó, akkor még az is elképzelhető‍, hogy lesz ilyen. De erre én nem készülök, ezt az élet adja. Herczeg Dóra Forog a film Fenyő‍ Miklós életérő‍l – 2009 februárjában vetítik a Made in Hungáriát Limbó hintó, életérzés, hitelesség A Margitszigetei Szabadtéri Színpadon holnap este nyolctól csavarja fel a szőnyeget Mr. Rock and Roll és együttese. Az egykori Hungária együttes megalapítója és frontembere nemcsak a koncertjére készül, pályájának kezdeti szakaszát feldolgozó musicalje nyomán forog a Made in Hungária, és a Megasztár 4-ben is zsűritag. Fenyő Miklós a hitelesség mellett teszi majd le voksát. Rock and Roll Party „Mr. Rock and Roll” idén is teljesen új díszlettel, hatalmas hang- és fénytechnikával, számtalan megle­petéssel, sztárvendégekkel, s nem mindennapi látvánnyal készül erre a koncertre. A fergeteges hangulat garantált, a teljes közönség minden bizonnyal egy emberként táncol és énekel minden dalt, így idén is hallható lesz a Limbó hintó, a Rock and Roll Party, a Hotel Menthol, a Csavard fel a szőnyeget és az összes többi, híressé vált Hungária- és Fenyő Miklós-sláger. Fenyő Miklós: hosszú távon csak az maradhat fenn, aki egyéniség, tehetség, és adott valamit az embereknek FOTÓ: BIELIK ISTVÁN Romák esélyeit javítja magánvagyonából Polgár András közgazdász, üzletember, a Pol­gár Alapítvány az Esélyért alapítója a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét ve­hette át augusztus 20-a alkalmából. Nem sokszor fordul elő‍, hogy egy üzletember magánvagyonából egymilliárd forintot szán arra, hogy a hátrányos helyzetű‍ cigány közösségek és egyének helyzetét javítsa. A Polgár Alapítvány az Esélyért szervezet fő‍ célja a tehetségek fej­lesztése és az esélyteremtés a hátrányos helyzetű‍ romáknak. De mi vesz rá egy üzletembert, hogy egy egy­milliárdos tő‍kéjű‍ alapítványt életre hívjon? Polgár András olyan helyre szerette volna a szó szoros értelmében befektetni pénzét, ahol az a legtöbbet hoz. Úgy vélte, ennek az országnak az egyik leg­nagyobb problémája, hogy a romák majdhogynem kiszorulnak a társadalomból. – A roma emberek munkájára óriási szükség van, képtelenség, hogy így bánjon velük a társadalom – mondja indula­tosan. – Ezen változtatni kell, amihez ez a pénz kevés, de civil kezdeményezésként el tud indítani folyamatokat. Az alapítvány alig több mint féléves. Polgár sokáig próbált mű‍ködő‍ dolgokhoz csatlakozni, viszont nem lett volna nyugodt a források felő‍l. Úgy látta, az a fő‍ baj nálunk, hogy nem alakult ki a civil szféra. Az alapítványok többsége azért jött létre, hogy pénzeket gründoljon, az­tán valahogy szétosszák. Ezért kellett egy saját alapítvány. – Nem szerettem volna, ha a személyemtő‍l bármi is függ, ezért mű‍ködik a kuratóriumunk, melynek tagja például Felcsúti Péter, a Bankszö­vetség elnöke, Király Júlia, a Nemzeti Bank alel­nöke és Virág György kriminológus, pszichológus – meséli. Az alapítvány a foglalkoztatás és az oktatás területén szeretne aktívan lépni, azokon a terü­leteken, ahol kiemelt állami feladatok vannak. Hangzatos tervek, kutatások vannak, mégis egy helyben toporgunk évtizedek óta. Ezért is fontos gesztus Polgár András állami kitüntetése. – Nem voltam euforikus állapotban, mert szeret­ném kerülni az egyéni nyilvánosságot – mondta. – Ambicionálom, hogy minél többen támogassák a kezdeményezéseinket, de a kitüntetést nem ne­kem, hanem az alapítványnál másokért keményen dolgozó munkatársaimnak kellett volna adni. A Polgár Alapítvány az Esélyért a pénz egy részét a kultúra és a mű‍vészeti élet támogatására fordítja a Summa Artium Kht.-n keresztül. Ezt a Magyar Soros Alapítvány alapította 2003 decem­berében, azzal a céllal, hogy két évtizedes kultú­ra- és mű‍vészettámogató tevékenységének befe­jezését követő‍en a Summa elő‍segítse az üzleti és magánszférából a kultúrára irányuló támogatások növekedését. A Summa Artiumon belül mű‍ködik a Polgár Krisztina Emlékalap, amelyet 2007-ben hozott létre a család fiatalon elhunyt tagja emlé­kére. Polgár Krisztina (1977–2006) vonzódott a mű‍vészetekhez és a társadalmi igazságossághoz. Ezért az emlékalap e két területen támogat projek­teket. H. D. Hiller István kitünteti Polgár Andrást FOTÓ: KERTÉSZ GÁBOR A vidámság és derű‍ hete Augusztus 29. és szeptember 6. között hetedik alkalommal rendezik meg a Vidámság és Derű‍ Országos (VIDOR) seregszemléjét Nyíregyházán. Az Európa legnagyobb ingyenes világze­nei fesztiválját is magában foglaló rendezvényen hét nagyszínpadi, valamint 14 kamaraszínpadi színházi elő‍adást láthatnak a néző‍k. A fesztivál nyitó elő‍adását augusztus 30-án a budapesti József Attila Színház játssza, Taylor Legyen a feleségem című‍ darabjában a fő‍szerepet Bodrogi Gyula és Esztergályos Cecília alakítja. A következő‍ napokon a Vígszínház Az élet, mint olyan, a Madách Színház a Jövő‍re, veled, ugyanitt 2, a Radnóti Színház a Bunbury, a Vidám Színpad pedig A fogadósnő‍ című‍ darabot mutatja be. A darabokban a fő‍bb szerepeket Kern András, Kútvölgyi Erzsébet (képünkön), Hernádi Judit, Eperjes Károly, Csányi Sándor és Tóth Ildikó játsszák. A világzenei programban fellép többek közt a Habib Koité & Bamada nevű‍ észak-afrikai formáció a kubai Ska Cubano és a korzikai Zamballarana is. (Népszava) Magyarok Zaragozában A zaragozai világkiál­lítás magyar pavilonja eddig is az érdeklő‍dés középpontjában állt, nemrég fogadta száz­ezredik látogatóját. Bizonyára még több figyelem esik rá most hétvégén. Vasárnap lesz a magyar nemzeti nap a víz és a fenntartható fejlő‍dés lehető‍ségeit bemutató expón. Ez alkalomból Sólyom László köztársasági elnök meglátogatja a magyar pavilont. A hivatalos program után egész estig a magyar kultúráé lesz a fő‍szerep az expón, fellép a Hangfestő‍k együttes, majd Pál István és zenekara, az Etnorom, valamint Bíró Eszter (képünkön) és a Budapest Klezmer Band is játszik. (Népszava) A Fesztiválzenekar Edinburghban A Budapesti Fesztiválzenekar az idei Edin­burghi Nemzetközi Fesztivál egyik fő‍szerep­lő‍je. A világ legnagyobb mű‍vészeti fesztiválja a BFZ korábbi fellépéseinek átütő‍ sikere után – szinte példátlan módon – négy hangversenyre hívta meg Fischer Iván együttesét. Az augusz­tus 23–26. közötti koncerteket óriási érdeklő‍dés elő‍zi meg: az első‍ hangversenyre már minden jegy elő‍vételben elfogyott. Augusztus 23-án és 25-én szimfonikus zenekari, augusztus 24-én és 26-án kamarazenei mű‍sorokkal lép fel az együttes az Usher Hallban és a Queen’s Hallban. A négy koncert – és az egész idei fesztivál – közös vezérfonala a népi és magas kultúrák lehetséges kapcsolódási pontjai, egymásra hatása. Ennek jegyében az augusztus 23-i koncert Brahms, Sarasate és Liszt mű‍vein keresztül a cigányzene hatását mutatja be a 19. század második felének klasszikus zenéjére, míg az augusztus 25-i hangverseny középpont­jában Dvoř‍ák és Bartók mű‍vészetének népzenei gyökerei állnak. (Népszava) F OTÓ : N ÉPSZAVA F OTÓ : N ÉPSZAVA

Next

Regisztráció   
/
Oldalképek
Tartalomjegyzék